2000. évi CXXXVIII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosításáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2000. évi CXXXVIII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról"

Átírás

1 évi CXXXVIII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosításáról (1) (2) (1) (2) (3) (1) (2) 14. (1) (2) (3) (1) (2) (1) (2) (3) (1) (2)-(3) (1) (2) (3) (4) (5) (6)

2 (1) (2) (1) (2) (3) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (2) (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni. (3) Azokra a törvény hatálybalépése előtt kötött, és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásokra, amelyek e törvény 2. -a alapján nem minősülnek csekély jelentőségűnek, s így a 11. szerinti tilalom alá esnek, e tilalom a törvény hatálybalépésétől számított egy évig nem alkalmazható. 50. (1) A Versenytanács határozatlan időre kinevezett tagjainak megbízatása a törvény kihirdetését követő hatodik hónap utolsó napján megszűnik. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke kezdeményezi a versenytanács-tagok felmentését. (2) A Versenytanács e törvény hatálybalépését követően kinevezésre kerülő legalább két tagját kétéves, legalább két tagját négyéves, további legalább két tagját hatéves határozott időre kell kinevezni. (3) A versenytanácstag megbízatásának az (1) bekezdés szerinti megszűnésekor háromhavi illetményre jogosult, amennyiben nem jelölik újra a Versenytanács tagjává. Ha a versenytanácstagnak megbízatása (1) bekezdés szerinti megszűnésével a köztisztviselői jogviszonya is megszűnik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmentésre irányadó szabályai szerint illetik meg juttatások, azzal, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 18. -a nem alkalmazandó, de a köztisztviselői jogviszony megszűnésekor háromhavi illetményre jogosult. 51. (1) E törvény hatálybalépésével az évi LVII. törvény 12. -a, 22. -ának (2) bekezdése és 49. -ának (2) bekezdése hatályát veszti. (2) a) b) c)

3 évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. E célok megvalósítására az Országgyűlés - figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja: I. RÉSZ I. Fejezet A törvény hatálya 1. E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. A törvény 1. -a határozza meg rendelkezéseinek személyi, tárgyi és területi hatályát. A törvény személyi hatálya a természetes személyekre, a jogi személyekre, illetőleg a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki. Ezeket a törvény egységesen - hasonlóan az Európai Gazdasági Közösség Szerződése 85. és 86. cikkeiben használt vállalat, vállalkozás (undertaking) kifejezésnek megfelelően "vállalkozásnak" nevezi. Természetes személy az ember, jogi személy, az évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) ának rendelkezése szerint az állam, mint a vagyoni jogviszonyok alanya, továbbá az erre irányadó jogszabályok szerint az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek. A törvény személyi hatálya kiterjed a társadalmi szervezetekre és az alapítványokra is, amelyek ugyancsak jogi személyek és bár alapvetően nem piaci magatartás tanúsítására jönnek létre, azonban sem a társadalmi szervezetek, sem az alapítványok esetében nem kizárt, hogy fő tevékenységük mellett azt nem veszélyeztetve, hanem kifejezetten szolgálva gazdasági tevékenységet is végezzenek. Az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 2. (4) bekezdésének rendelkezése szerint a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú kollégiumi állásfoglalása III. pontja szerint társadalmi szervezetet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani. Ez a cél megállapítható, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység, s az ebből származó bevétel meghatározó. Az évi II. törvény 19. (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezet - célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytasson. A törvény személyi hatálya e tevékenységi körben - a tárgyi hatályra tekintettel - a társadalmi szervezetekre is kiterjed. A társadalmi szervezetek speciális csoportját képezik az egyesületek, amelyek a Ptk ának rendelkezése szerint olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezetek, amelyek alapszabályában meghatározott célra alakulnak, nyilvántartott tagsággal rendelkeznek és céljuk elérésére szervezik tagjaik tevékenységét. Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, e körben piaci tevékenységet is végezhet,

4 - 4 - azonban elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Az egyesület piaci tevékenysége során - ugyancsak a tárgyi hatály megállapíthatósága esetén - a Tpvt. személyi hatálya alá tartozhat. Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (alapító) tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, ezzel az aktussal nyeri el jogi személyiségét. Az alapítvány a törvény kizáró rendelkezése folytán ugyancsak nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, azonban nincs akadálya annak, hogy az elsődleges tartós közérdekű cél minél hatékonyabb elérése érdekében az alapítvány gazdálkodó tevékenységet is folytasson (Ptk. 74/A. ). A társadalmi szervezetekhez, az egyesületekhez hasonlóan az alapítvány akkor lehet alanya versenyjogi jogviszonynak, amennyiben az adott gazdasági tevékenységre a törvény tárgyi hatálya megállapítható. A gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2. (2) bekezdésének rendelkezése szerint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti és a betéti társaság, jogi személyiséggel rendelkezik a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A Gt. a "kapcsolódó vállalkozások" körében említi az egyesülést, amelyet a tagok gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapítanak. Az egyesülés jogi személy, bár alapvetően saját nyereségre nem törekszik, nem kizárt azonban, hogy piaci magatartása folytán a versenyjog személyi hatálya alá tartozzon. Miután a törvény a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek közül kizárólag a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat emeli ki, így nem tartozik a törvény személyi hatálya alá pl.: a polgár jogi társaság, az építő közösség, bár ez utóbbi nem, de az előbbinél elképzelhető a piaci magatartás a gazdasági tevékenység üzletszerű folytatása is. A törvény tárgyi hatálya kiszélesedett, ugyanis nem kizárólag gazdasági tevékenységre, termelő és szolgáltató tevékenységre, hanem minden piaci magatartásra kiterjed, arra is ahol nem állapítható meg elsődlegesen a nyereség és vagyonszerzés célzata. A piaci magatartás tanúsításának megállapíthatósága - mint tárgyi hatály - előfeltétele a törvény alkalmazásának. - A Gazdasági Versenyhivatal nem látta megállapíthatónak a törvény tárgyi hatályát az alábbi ügyben: - A kérelmező egyéni ügyvéd, aki ellen a kérelmezett, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 1995-től több ízben fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az egyik fegyelmi eljárásra okot adó kérelmezői magatartás az volt, hogy a kérelmező kidolgozta az "ügyvédi jegy" elnevezésű "konstrukciót", amellyel rendelkező természetes személy igényelhette, hogy az "ügyvédi jegyben" foglalt ügyvédi tevékenységet részére elvégezzék az ott rögzített pénzügyi és egyéb feltételek szerint. A kérelmező ezt az általa kitalált konstrukcióját igyekezett ismertetni szakmai és laikus körökben és kikérte a Budapesti Ügyvédi Kamara véleményét is. A kérelmezett, mint a kamara elnöke "reklámszóró lap"-nak nevezte az "ügyvédi jegyet" és egyben fegyelmi eljárást is kezdeményezett a kérelmezővel szemben. A kérelmező a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével szemben kezdeményezett eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál azzal az indokkal, hogy a kamara a gazdasági erőfölényével visszaélt amikor az "ügyvéd jegy" konstrukciót szórólapnak, tiltott ügyvédi reklámnak minősítette és ezáltal annak piaci bevezetését akadályozta. A versenytanács érdemben nem foglalkozott a kérelmező beadványával, mert megállapította, hogy az adott ügyben a kamara elnöke nem az ügyvédi tevékenysége gyakorlása során tanúsította a sérelmezett magatartást, hanem mint kamarai tisztségviselő. Ez a tevékenysége piaci magatartásnak nem minősíthető. Az adott ügyben az alanyi és tárgyi hatály hiányában a Tpvt. rendelkezései nem alkalmazhatók. A versenytanács határozatában rámutatott arra, hogy a piaci hatású sérelemként feltüntetett fegyelmi döntések megkérdőjelezésének nem lehet fóruma a Gazdasági Versenyhivatal. (119/1996. Vj.) - Hasonlóan nem látta megállapíthatónak a versenytörvény szabályainak alkalmazhatóságát a Legfelsőbb Bíróság a törvény tárgyi hatálya hiányában az alábbi ügyben: A felperes és a másodrendű alperes szerződést kötöttek a Keleti Pályaudvar klimatikus berendezéseinek tervezésére és kivitelezésére. A másodrendű alperes a munkát átadta, a felperes a vállalkozói díjat nem fizette ki annak ellenére, hogy a szerződésmódosítás során, ahol további munkák elvégzését rendelte meg, úgy tájékoztatta a vállalkozót, hogy a munkák elvégzésére kormánytámogatáshoz is hozzá fog jutni. A Gazdaság Versenyhivatal - a perben elsőrendű alperes - határozatában megállapította, hogy a felperes azon magatartása, amellyel megtévesztésre alkalmas módon tájékoztatta fizetőképességéről a vállalkozót, tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, amely szankció alkalmazását indokolja. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a Gazdasági Versenyhivatal határozatát sem találta helytállónak, azt ugyancsak megváltoztatta és a vállalkozó kérelmét elutasította. Bár a felperes is és a másodrendű alperes is alapvetően nyereség és haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytat, a perbeli esetben a felperes nem saját tevékenységi körében követett el "tisztességtelen" magatartást, amely a versenytörvény tárgyi

5 - 5 - hatályának fennálltát, azaz alkalmazhatóságát lehetővé tenné, hanem mint megrendelő a teljesített vállalkozási szerződés ellenére a vállalkozói díjat nem fizette ki, ezért a Polgári Törvénykönyv szabályait szegte meg. A Ptk. szabályainak megsértése azonban önmagában versenyjogsérelmet nem jelent. A Legfelsőbb Bíróság másodfokú ítéletét a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság érdemben helyesnek találta és a Kfv.X /1996. számú határozatával hatályában fenntartotta. A törvény területi hatálya: A tisztességtelen verseny és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó szabályok kivételével a törvény minden piaci magatartás megítélésére alkalmazható, akár a Magyar Köztársaság területén tanúsítják, akár külföldön, ez utóbbi esetben azzal a feltétellel, hogy annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet. A törvénynek ez a potenciális lehetőséget is magába foglaló megfogalmazása azt jelenti, hogy az adott magatartás megítélésére a törvény szabályai alapján nemcsak akkor van lehetőség, ha már a külföldön tanúsított magatartás piaci hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesült, hanem annak lehetséges érvényesülése esetén is. 164/1999. Vj. A hatósági jogkör gyakorlása piaci hatású lehet, de nem piaci magatartás, ezért versenyfelügyeleti eljárásban nem szankcionálható. 66/1999. Vj. Ha az önkormányzat állami feladatok ellátása közben piacra lép, az eközben tanúsított piaci magatartása (pl. a feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló források felhasználásának diszkriminációmentessége) versenyfelügyeleti eljárás tárgya lehet. 83/1998. Vj. Bármely személy, aki ellenszolgáltatás ellenében elad, vagy vásárol, illetve szolgáltatást nyújt vagy igényel, piaci magatartást tanúsít, függetlenül attól, hogy tevékenységének eredményeként nyereséghez (profithoz) jut-e vagy sem. 48/1998. Vj. Piaci magatartásnak minősül a közfeladatot teljesítő szervezet piaci hatást kiváltó magatartása, ha az törvényben rögzített közfeladatai végrehajtásához nem szükségszerű. 27/1997. Vj. Két külföldön honos vállalkozás összefonódásának hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ha mindkét vállalkozás rendelkezik irányítási joggal [Tpvt. 23. (2)-(3) bekezdés] magyarországi vállalkozás felett. 157/1994. Vj. Valamely sérelmezett magatartás vizsgálata során állást kell foglalni abban, hogy az piaci magatartásnak (versenycselekménynek) tekinthető-e. A versenyjog ugyanis kizárólag a vállalkozó versenycselekményét minősíti. Versenycselekmény a vállalkozó minden magatartása, amelyet piacra lépése, piaci szereplése során üzlete körében gazdasági céljai elérése érdekében fejt ki vagy tanúsít. 87/1993. Vj. A felek szerződéssel összefüggő polgári jogvitájának kezelésére a versenyfelügyeleti eljárás általában nem alkalmas. A szerződés megszegése, vagy a felek eltérő értelmezéséből eredő jogsérelem a vétkes fél versenyjogi felelősségét önmagában nem alapozza meg. A versenyjogi felelősség megállapítására valós jogsérelem esetén is csak akkor kerülhet sor, ha a sérelmezett magatartást valamelyik nevesített versenytörvényi tényállás tilalmazza. II. Fejezet A tisztességtelen verseny tilalma 2. Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. A törvény - szakítva a korábbi szabályozással, amely általános, minden fejezetre alkalmazandó, mert a fejezetek előtt a törvénybe iktatott generál klauzulaként tiltotta általánosságban a tisztességtelen piaci magatartást, a tisztességtelen verseny tilalma elnevezésű fejezet körében - mintegy fejezeti vagy kis generál klauzulaként - tiltja a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetve az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás tanúsítását. A gazdasági tevékenység tisztességtelen voltának megítélésében a gazdasági életben kialakult szokások, elvárások irányadók. - A Gazdasági Versenyhivatal határozata szerint a felperes jogsértést követett el azzal, hogy a vásárlással egybekötött "P. nyereményakció" lebonyolítása során nem minden - a részvételre utaló címkével ellátott - három kilógrammos dobozban volt fellelhető a vásárlóknak a sorsolásban való részvételét biztosító részvételi lap. Elsőfokú bíróság ítéletében a felperesi kft. keresetének helyt adott és az alperesi határozatot megváltoztatva megállapította, hogy a felperes jogsértést nem követett el, ezért a kiszabott bírságot mellőzte és az eljárási díjat törölni rendelte. A fellebbezésben is kifejtett alperesi álláspont szerint a felperesi kft. magatartása és a vásárlók azon jogos elvárásának meghiúsulása között, hogy valamennyi jelzett mosóporos

6 - 6 - dobozban a nyereményakcióban való részvételre jogosító jegyet találnak, okozati összefüggés áll fenn, tehát a felperest mulasztás terheli, ezért a versenyjogi szankció alkalmazása indokolt. A másodfokú bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság az alperes fellebbezését - hasonlóan a határozatához -nem találta megalapozottnak. Rámutatott arra, hogy a felperesi kft. áruja kelendőségének fokozása érdekében hirdetett nyereményakciót, amelyen való részvételi jegyeknek a mosóporos dobozokban való elhelyezésére fokozott gondot fordított. Ennek érdekében a mosópor kiszerelését végző automata töltőgépeket kártyaadagoló szerkezettel szerelte fel, amely azonban sajnálatosan november 15. és 20. között meghibásodott. Ez alatt az idő alatt sem szüntette meg a felperes a kártyáknak a mosóporos dobozokba való helyezését, hanem azt főiskolai hallgatók szerződtetésével kézi úton oldotta meg. A részvételi jegyek elhelyezését szúrópróbaszerűen ellenőrizte, majd a dobozok lezárását automatikusan végeztette. A bizonyítékok alapján megállapítható, hogy egyes dobozókból a részvételi jegyek hiányoztak, ez azonban az összes árumennyiséghez viszonyítottan olyan elenyészően csekély hibaszázalék, amely ellenére megállapítható, hogy a felperes megfelelő körültekintést tanúsított vállalkozói tevékenysége során. A hibaszázalék versenyjogi jelentősége abban áll, hogy a vállalkozó tisztességes vagy tisztességtelen piaci magatartására lehet belőle következtetni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint mindaddig, amíg a vállalkozói tevékenység a társadalmi elvárásoknak és a gazdasági életben kialakult szokásoknak megfelel (tehát a konkrét esetben a felperes a kártyák elhelyezéséről gépi úton, illetőleg meghibásodás esetére manuális úton való elhelyezésről, majd fokozott ellenőrzésről gondoskodott), tisztességtelen gazdasági tevékenységről nem beszélhetünk. (Legfelsőbb Bíróság Kf.I /1992.) A vállalkozók közötti verseny elsődlegesen a fogyasztók érdekeit szolgálja az alacsony árak, az időközi árleszállítások komoly megtakarítást jelenthetnek a fogyasztók számára. Az alacsony ár, illetőleg a gyakran alkalmazott akciók hátrányos helyzetbe hozhatják a piacon jelenlévő versenytársakat, azonban a piaci árverseny tisztességes is lehet. Erre mutatott rá a Gazdasági Versenyhivatal az alábbi esetben: - A Gy-i K. Kft. kedvezményes akciót hirdetett a háztartási keksz termékekre nagykereskedők partnereinek. Ennek keretében ajánlatott tett arra, hogyha tizenkét raklap háztartási keksz vásárlására kerül sor a partner részéről, akkor a Gy-i K. Kft. négy raklap grátisz háztartási kekszet biztosít. E feletti mennyiség esetén részleges szállítás is történhet, továbbá a kedvezmény többször is igénybe vehető. További szolgáltatásként felajánlották még a kft. üzletkötői, hogy a rendelésfelvételkor "Végy öt kartont, egy kartont kapsz ingyen" akcióval támogatják a fenti promóciót. Az akció eredményeként számos megrendelés érkezett az eljárás alá vonthoz és valamennyi megrendelő a kapott engedményt - különböző formákban - továbbadta a végső fogyasztóknak. A kérelmező módosított beadványában annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont Gy-i K. Kft. tisztességtelen piaci magatartást tanúsított és visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor a háztartási keksz értékesítésekor olyan magas árengedményt adott vevőinek, amivel a versenytársa számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremtett. A Gazdasági Versenyhivatal a kérelmet alaptalannak találta. Rámutatott arra, hogy a piacgazdaság velejárója a verseny. Ez kényszeríti ki a piaci hatékonyságot, és biztosítja a piacgazdasági rend működőképességét. A gazdasági versenynek különböző formái vannak, ennek egyik fajtája a versenytársak közötti piaci árverseny. Ez akkor tisztességes, ha nem hozza indokolatlanul hátrányos helyzetbe a versenytársat, ha az érvényesített ár nem alacsonyabb, mint az önköltség. A kérelmező által kifogásolt magatartás nem visszaélés és nem tisztességtelen, hanem a piacgazdaság igényelte cselekmény, amelyet egyszóval versenyként lehet kifejezni. (221/1994. Vj.) BH A névre szóló részvények részvénytársaság beleegyezéséhez kötött átruházása során a beleegyezés megszerzése érdekében követendő eljárás [1997. évi CXLIV. tv. 9. (1) és (2) bek., 189., 202. (1), (3) és (4) bek., Ptk. 215., évi LVII. tv. (Vtv.) 2., 4. (1) bek., 1/2000. PJE]. 3. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Versenytárs jó hírneve és hitelképessége két olyan alapvető tulajdonság a gazdasági versenyben, amely bármelyikének elvesztése a versenytársnak a gazdasági versenyből való kiesését eredményezheti. A törvény szószerinti szövege azt sugallja, hogy a hírnévsértés kizárólag a versenytárs sérelmére követhető el, ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy a piacra lépés megakadályozásának eszköze is lehet egy az ilyen magatartás tanúsítása, amelynél még - a piacra lépés hiányában - versenytársról nem beszélhetünk. A törvény a hírnévsértés három elkövetési magatartását külön is kiemeli utalva azonban arra, hogy ez nem taxatív felsorolás. Hírnévsértés megvalósítható valótlan tény állításával vagy híresztelésével vagy valós ténynek hamis színben való feltüntetésével. A valótlan tény állítása azt jelenti, ilyen magatartást tanúsító vállalkozó akár szándékosan, akár gondatlanságból (nem szükséges a célzatos magatartás) a valóságnak nem megfelelő és az érintett gazdasági tevékenysége szempontjából releváns tényt állít. A valótlan tény híresztelése

7 - 7 - ugyancsak jogsértő. A tényállítás, illetőleg a híresztelés közötti megkülönböztetés elsődlegesen abban keresendő, hogy a tényállítás esetén a forrás maga a valótlan tényt állító, míg híresztelés esetén másoktól szerzett információ továbbadásáról van szó, ez azonban természetesen a híresztelőt a versenyjogi szankciók alól nem mentesíti. Lehetséges elkövetői magatartások közül nevesítve kiemeli a törvény a valós ténynek hamis színben való feltüntetését is. Ez azt jelenti, hogy egy egyébként a valóságnak megfelelő tényt releváns eseménykörnyezetből olymódon kiemelve tesznek közzé, hoznak nyilvánosságra, hogy az tényleges jelentését elveszíti, vagy ellenkező jelentéstartalmat nyer. A három nevesített leggyakoribb magatartás típus mellett a törvény utalva a taxáció hiányára egyéb magatartást is versenyjogsértőnek minősít, ha az sérti vagy veszélyezteti a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét. A versenyjogsértés nemcsak akkor állapítható meg, ha a jó hírnév vagy a hitelképesség, ami tulajdonképpen üzleti megbízhatóságot is jelent ténylegesen sérül, hanem annak veszélyeztetése, tehát a sérelem reális lehetősége is megállapíthatóvá teszi. 4. (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. (2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. (3) E törvény alkalmazásában a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette; b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony; c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés. Az üzleti titok megsértése csak olyan tény, információ, megoldás vagy adat megszerzésével, felhasználásával vagy más módon, mással való közléssel, illetve nyilvánosságra hozatallal valósítható meg, amely az üzleti titok jogosultjának szempontjából olyan jelentős, hogy titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Az üzleti titok megsértésénél nem előfeltétel, hogy a titok jogosultja és a titoksértő versenyjogi viszonyban álljanak, versenytársak legyenek, a titoksértés akkor is megvalósul, ha más - nem a versenyben résztvevő - személy követi el. A törvény a titoksértés négyféle elkövetési magatartását sorolja fel és megállapítható az is, hogy mind a négy elkövetési magatartás mellett további konjuktív feltétel bekövetkezése eredményezi a versenyjogsértés megállapíthatóságát. Az üzleti titok megszerzése vagy felhasználása csak akkor tilos, ha a szerzés tisztességtelen módon történt, a megszerzett üzleti titoknak mással való közlése, vagy nyilvánosságra hozatala akkor versenyjogsértő, ha az jogosulatlanul történik. A titok megszerzésének általános tilalma mellett a törvény külön kiemeli azt a két legtipikusabb esetet amikor az üzleti titok bizonyos speciális helyzet folytán hozzáférhetővé válik harmadik személy számára. Ez a speciális kapcsolat lehet vagy bizalmi viszony vagy üzleti kapcsolat. A bizalmi viszonyok köréből a törvény példálózó felsorolással említi a munkaviszonyt, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és a tagsági viszonyt, az üzleti kapcsolat keretében pedig nem kizárólag a már létrejött szerződéses kapcsolat, hanem az azt megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel is lehetőséget nyújt az üzleti titok megszerzésére akkor is, hogyha utóbb szerződéskötés nem történik. Az üzleti titok az, amely tény, információ, adat, megoldás. Tény, információ megszerzése akkor minősül tisztességtelennek, ha ezek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik és titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az üzleti titok védelme érdekében a jogosult a vele bizalmi jogviszonyba kerülő személyekkel kötött szerződésben tehet rendelkezéseket a megszerzett titok megtartása, illetőleg ennek megsértése esetén szankciójára. Az üzleti titoksértés akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy felhasznált, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás, adat, tény, információ nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt, akár azért mert arra nem alkalmas, akár azért, mert eddig iparjogvédelmi igényt a jogosult nem nyújtott be. A tisztességtelen piaci magatartás megállapításánál az üzleti titok, a bizalmi viszony és a termékazonosság fogalmának tisztázása alapvető követelmény. Erre mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság az alábbi esetben: - A felperes augusztusától gyártotta a típusjelző benzinkútállapot-kijelző rendszert. A kútállapot-kijelző a felperesi kft. által kifejlesztett termékcsalád egyik tagja, amelyet a társaság munkatársai hosszú évek munkájával alakítottak ki. A felperes alkalmazottja volt B. Gy., akinek munkakörébe tartozott e termék forgalmazása. B. Gy. a felperes ügyfelei körében olyan nyilatkozatokat tett közzé, hogy a perbeli termék

8 - 8 - eladására konkurens ajánlatot kíván adni, ennek érdekében meg is kereste a felperes üzleti partnereit, majd külön céget is alapított a perbeli termék forgalmazására. Erről való tudomásszerzést követően a felperes B. Gy. munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, ezt követően további két alkalmazott is beadta a felmondását, majd röviddel ezután B. Gy. alperes júliusában körlevélben kereste meg valamennyi nagy benzinkutat üzemeltető céget és tájékoztatta nevezetteket arról, hogy ő és társai kiváltak a felperesi cégből, kifogásolják a felperes piaci hegemóniára törekvő magatartását, egyben ajánlatot tettek a termék eladására. A termékkel egy MOL 2000 töltőállomást fel is szereltek, ennek külső megjelenése, belső elektronikája és működése teljes egészében megegyezik a felperesi termékkel, a felperes és az alperes terméke megtévesztésig hasonlítanak egymáshoz. A felperes álláspontja szerint az alperes a korábbi bizalmi viszonnyal visszaélve üzleti titoksértést valósított meg, ennek abbahagyására kötelezését, a jövőben további jogsértéstől való eltiltását és a már fogalomba hozott termékek megsemmisítését kérte a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság a tanú és szakértői bizonyítást követően hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának rendelkezéseit azzal, hogy a benzinkútállapot-kijelző rendszert előállította és felhasználta. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől, egyben elrendelte a már forgalomba hozott termékek megsemmisítését. Alperes fellebbezését követően a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyalás és a per addigi anyag alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság kellően feltárt tényállásból helyes következtetéssel és jogi minősítéssel hozta meg azt az ítéleti döntését, amely az alperes terhére megállapította az üzleti titoksértéssel megvalósított tisztességtelen piaci magatartást. Az alperes alapítói az ott munkát kifejtő személyek korábban a felperes állományához tartoztak, tehát a benzinkút-kijelző rendszerrel kapcsolatos konkrét ismeretanyag a bizalmi viszony fennállása alatt jutott a tudomásukra. Az alperes által a felperes korábbi vevőköréhez írt levélből kitűnik az az alperesi szándék, hogy a felperestől el akarja idegeníteni az addigi vevő kört, önmagát viszont előnyös helyzetben kívánja feltüntetni. Ez a magatartás, ami kifejezetten a másik fél helyzetének, a piacon való megjelenésének hátrányát célozza meg a maga részére történő előny növelése céljából, egyértelműen tisztességtelen piaci magatartásnak minősül. Ennek megállapítása mellett a Legfelsőbb Bíróság az alperes által már forgalomba hozott termékek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta azzal az indokkal, hogy a gazdasági élet ilyen jellegű beavatkozást csak egészen kivételes esetekben tesz lehetővé, és mert ennek az ítéleti rendelkezésnek a végrehajtása nemcsak az alperest, hanem külső harmadik személyeket, illetőleg gazdálkodó szervezeteket is érintene. Ehelyett az alperes magatartása miatt a felperes - egyéb feltételek fennállása esetén - kártérítési igényt érvényesíthet az alperessel szemben. (Legfelsőbb Bíróság Gf.III /1996.) BH Az üzleti titok megsértésének bűntettét valósítja meg a bérmunkát végző cég alkalmazottja, aki jogosulatlanul magához veszi, majd később felhasználja a gyártási technológiára vonatkozó adatokat [Btk (1) és (2) bek., évi LVII. tv. 4. (3) bek. a) pont]. 5. Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. A törvény a piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formájaként szabályozza azt a magatartást amikor a versenytárs vagy - a törvény megszorító rendelkezése hiányában - akár más harmadik személy korábbi gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására törekszik úgy, hogy ilyen tartalmú felhívást intéz az érintett vállalkozó jelenlegi vagy lehetséges üzleti partnereihez. A bojkott felhívás csak akkor minősül versenyjogsértőnek, ha az tisztességtelen. Nem kifogásolható az olyan felhívás a konkurencia üzletköréhez, amelyben valaki kedvezőbb fizetési feltételeket, jobb minőséget, alacsonyabb árat, rövidebb szállítási határidőt kínál. Tisztességtelennek minősítette az alperes által küldött bojkott felhívást a Legfelsőbb Bíróság az alábbi esetben: - A peres felek tevékenységi körébe tartozott a húsipari termékeket gyártó cégeknél használatos lánckesztyűk és lánckötények javítása. Az alperes ezt a tevékenységet 15 éve folytatta, a felperes pedig rövidebb ideje végzi az alperes volt műszaki vezetőjének irányításával. Az azonos profilú cég megjelenése az alperesnek konkurenciát jelentett, ezért különböző gazdálkodó szervezeteket keresett meg levélben, amelyben azt állította, hogy a piacon megjelenő új cég (a felperes) nem rendelkezik a szükséges biztonsági vizsgálati minősítéssel, nem ismeri a javításra vonatkozó előírásokat. Tartalmazza a levél továbbá azt is, hogy a más által megajánlott mindenkori árnál ötven forinttal olcsóbban fogja végezni alperes a javításokat. Utalt arra is, hogy a nem az általa javított lánckesztyűk és lánckötények nem adnak eligazítást arra, hogy a javítást ki végezte mert, hogy a munkát végző szerv neve nem nyert feltüntetést. A felperes keresetében kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes az említett levelek elküldésével tisztességtelen piaci magatartást tanúsított; tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze

9 - 9 - őt arra, hogy az érintett partnerekhez küldött nyilatkozatban a jogsértést elismerve adjon elégtételt és a perköltséget is fizesse meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes által a húsfeldolgozó vállalatok igazgatóihoz küldött levelek tartalma bojkott felhívás, amely tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, ennek abbahagyására kötelezte az alperest és eltiltotta további jogsértéstől, kötelezte továbbá arra is, hogy haladéktalanul, levélben közölje mindazokkal, akiknek a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tartalmú levelet küldött, hogy a leveleket visszavonja és tájékoztassa azokat arról is, hogy a jogsértést a bíróság megállapította. Feljogosította a felperest, hogy az alperes költségére az ítéletet egy alkalommal országos napilapban is közzétegye. Az alperes fellebbezését követően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és egyetértett az abból levont jogi következtetéssel is. Az alperes fellebbezésben állított azon kifogására, miszerint a felperes leendő üzleti partnereivel valós tényeket közölt, a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a levelekben foglaltak valósága - az ügy elbírálása szempontjából - közömbös. A felperes által végzett javítások minősége a felperes megrendelőire és nem az alperesre tartozó kérdés. Ha a javítások minősége esetleg kifogásolható is, vagy a felperes eljárása nem felel meg a szabványban előírtaknak, az nem jogosítja fel az alperest a sérelmezett tartalmú levelek elküldésére. Az alperes esetleg más jogvédelmi eszközt vehet igénybe, de az általa választott - tisztességtelen piaci magatartást megvalósító - megoldást a fellebbezésben előadottak valódiságuk esetén sem teszik jogszerűvé. (Legfelsőbb Bíróság Gf.IV /1992.) BH Tisztességtelen piaci magatartásra és védjegybitorlásra alapított ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételei [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 5., 6., 86. (2) bek. d) pont, évi XI. tv. (Vt.) 27. (2) bek. f) pont, 95. (2)-(3) bek., Pp ]. 6. Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. A törvény tiltja az árunak, szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással való ellátását, reklámozását, illetőleg forgalomba hozatalát, továbbá olyan név, árujelző, eredetmegjelölés vagy származásjelzés használatát, amelyről a versenytársak, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Gyakran előfordul külföldi árunak hazai áruként való feltüntetése, de még gyakoribb ennél, amikor hazai terméket külföldi áruként értékesítenek, a tilalom erre az esetre is kiterjed. A származásjelzés használata - annak a földrajzi helynek a megjelölése, ahonnan az adott termék származik - minden, az adott földrajzi területről forgalomba kerülő árut forgalmazónak megengedett. Az eredetmegjelölés, amely ugyancsak földrajzi helyet jelez, azonban a származásjelzéssel ellentétben az adott földrajzi területnek olyan speciális sajátosságára utal, amely az adott árunak különleges minőséget kölcsönöz. Gondoljanak itt a Tokaji borra, a Szegedi szalámira stb. Az eredetmegjelölés ugyanúgy védett és a valós tartalom hiányában az utánzás tilalmába ütközik. A törvényben megfogalmazott utánzás tilalmát szokták jellegbitorlásnak vagy szolgai utánzásnak is nevezni, véleményem szerint azonban mindkettő a törvény valós tartalmát szűkíti, helyes ezért ténylegesen a versenytárs hozzájárulása nélküli "utánzás" kifejezés használata. A tilalom akkor is érvényesül, ha a jellegzetes külsejű, csomagolású, megjelölésű, elnevezésű áru nem áll iparjogvédelem alatt, de a fogyasztók számára az adott áru valamilyen jellegzetességgel vált ismertté. Egy adott áru jelző vagy egy árunak különleges ismertetője - ún. goodwillje - akkor részesül jogi védelemben, ha jellegzetességénél fogva alkalmas az árunak a versenytárs árujától való megkülönböztetésére. Az alapjaiban szeptember 1. napján hatályba lépett évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről a Tpvt. 6. -át kiegészítve nemcsak a versenytárs áruját utánzó termék előállítását, elnevezését, illetőleg forgalomba hozatalát, hanem annak reklámozását is tiltja. Az áru utánzása történhet az áru külső formájának, az áru elnevezésének utánzásával, a kétfajta jogsértés, a külső forma másolása, illetőleg az elnevezés utánzása együttesen is megvalósulhat. Nem látta megállapíthatónak a névutánzás jogsértését a Legfelsőbb Bíróság Pick Jenő jogutódai által a Pick Szeged Szalámi Gyár és Húsüzem alperes ellen utánzás, valamint személyhez fűződő jogok megsértése iránt indított perben. - Pick Márk a múlt században Szegeden szalámi gyártással foglalkozó üzemet alapított, amelynek tulajdonosa később a felperesek édesapja, Pick Jenő lett. Pick Jenő vezetése alatt a gyár Pick Szalámi Gyár néven működött, és termékei külföldön is ismertté váltak. Pick Jenő a családi nevét védjegyként lajstromoztatta és a gyárban előállított termékeket "Pick" megjelöléssel forgalmazta.

10 A gyár 1948-ban történt államosítását követően a vállalat felhagyott a "Pick Szalámi Gyár" elnevezéssel és előbb Csongrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Kombinát, majd Szegedi Szalámi Gyár és Húskombinát néven működött január 1-jei hatállyal neve Pick Szeged Szalámi Gyár és Húsüzemre változott. Felperesek először 1992-ben kifogásolták azt a tényt, hogy az alperes cégnévként használja családi nevüket. Keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a Pick családi név használatával az alperes a személyiségi jogaikat megsértette, ezért kérték az alperest e név használatától eltiltani. Hivatkoztak arra, hogy édesapjuk, Pick Jenő az 1968-ban bekövetkezett haláláig nem járult hozzá, hogy az alperes jogelődje a Pick nevet használja, és ilyen hozzájárulást a felperesek sem adtak. Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott az Állami Vagyonügynökség és az alperessel együtt a felperesi kereset elutasítását kérték. A perben fellépett az ügyészség, amely ugyancsak a felperesi kereset alaptalanságát állította és ezért annak elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kereskedelmi név a polgári névtől elvált, és az államosítással e név használatára való jog az alperes jogelődjére szállt. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a Pick név használatával megsértette a felperesek személyiségi jogait, és ennek megfelelően hathónapos határidő mellett kötelezte az alperest a Pick név használatának abbahagyására, illetve a jövőre nézve e név használatától az alperest eltiltotta. Az alperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában először általánosságban foglalkozott a névhasználat jogszerűségének, illetőleg jogellenességének kérdéseivel, majd kifejtette, hogy a felperesek jogelődje határozott úgy, hogy családi neve a cégnévben szerepeljen. Erre az évi XXXVII. törvénycikk 10. -a értelmében joga és lehetősége volt. Azáltal tehát, hogy a felperes jogelődje a cégnévbe adta családi nevét a kereskedelmi név elvált a családi névtől és ipari tulajdon lett. A kereskedelmi név vagyoni értéket képvisel, amit az is igazol, hogy a felperesek a névhasználati jogot öt millió USA-dollár ellenében hajlandók lettek volna az alperes részére engedélyezni. A felperesek által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet törvényesnek és megalapozottnak ítélte, ezért azt hatályában fenntartotta. Utalt arra, hogy az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló évi XXV. törvény 6. -ának (1) bekezdése értelmében egyéni cégek esetében az állam a vállalat céljára rendelt vagyontárgyak tulajdonjogát szerzi meg, a vállalattal kapcsolatos jogok (követelések, szabadalmak, egyéb ipari tulajdon, bérleti jog) és kötelezettségek az államra szállnak. Az ipari tulajdon védelméről szóló és az évi XVII. törvénnyel kihirdetett Párizsi Uniós Egyezmény 1. cikke az ipari tulajdon védelmének tárgyai körében meghatározza a kereskedelmi nevet is. A jogerős ítélet ezért helyesen értelmezte az államosításról szóló törvényt, és helyesen állapította meg, hogy a felperesek jogelődjének tulajdonában álló gyár államosítása nemcsak a gyár tulajdonjogát biztosította az alperes jogelődje számára, de jogosulttá vált a vállalattal kapcsolatos jogok, ideértve a kereskedelmi név és védjegy használatára is. (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV /1994.) Jogellenes utánzás esetén a sérelmet szenvedett fél az utánzat jogsértő mivoltának megfosztását követelheti, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az utánzat megsemmisítése iránt is előterjeszthet kérelmet. A jogsértés ismétlésének kiküszöbölése érdekében - a sértett követelheti az utánzat előállítására szolgáló különleges eszközök, célszerszámok stb. megsemmisítését is. BH Jogsértő az olyan cégnév használata, amelyről a versenytársat szokták felismerni, függetlenül attól, hogy a versenytárs a cégnevében használta-e a kifogásolt nevet [1996. évi LVII. tv. 6., 86. (2) bek., 88. (1)-(2) bek., 95. (1) bek., évi LXXXVI. tv. 7., Ptk. 77., Pp (2) és (3) bek.] BH Tisztességtelen piaci magatartásra és védjegybitorlásra alapított ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételei [1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 5., 6., 86. (2) bek. d) pont, évi XI. tv. (Vt.) 27. (2) bek. f) pont, 95. (2)-(3) bek., Pp ]. 7. Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. A törvény tiltja a versenyeztetés - különösen a pályáztatás, versenytárgyalás, árverés, tőzsdei ügylet - tisztaságának bármilyen módon történő megsértését. A Tpvt. 7. -ának rendelkezése szerint az ott szabályozott tisztességtelen eljárások szabályait csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha akár a Tpvt. nem nevesíti külön jogsértésként az adott magatartást, vagy külön törvény nem szabályozza azt. A Tpvt. 7. -a tehát szubszidiárius jellegű, csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha más nevesített szabály alkalmazása nem kerülhet szóba. A törvény e rendelkezéseinek alkalmazásánál figyelembe kell tehát venni, hogy például a Tpvt. 11. (2) bekezdésének e) pontjában foglalt - a versenytársak közötti versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra vonatkozó tilalom megszegésének, illetőleg a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény hatálya alá tartozó jogsértésnek az elbírálása külön jogszabályok szerint történik és nem a bíróság, hanem az első

11 esetben a Gazdasági Versenyhivatal, a második esetben pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat már a versenyfeltételek kiírása esetén is, ha a kiíró olyan módon válogatja össze a meghívottakat, hogy a különleges szempontjai alapján nyilvánvaló, hogy egyetlen ajánlat lesz elfogadható, a többi ajánlattevő pedig - mint alkalmatlan - a versenyből kiesik. Az eljárás tisztasága kerül veszélybe, ha olyan személy is részt vesz pályázóként a versenytárgyaláson, aki a kiírást megfogalmazta és ily módon a feltételeket hamarabb megismerhette, mint versenytársai. A kiértékelés során is követhető el jogsértés azáltal, hogy bizonyos körülményeket - amelyek az általa támogatott pályázó mellett szólnak - a kiértékelő felnagyít, a jelentőségét eltúlozza, míg más körülmények jelentőségét igyekszik kisebbíteni. A versenyeztetés tisztaságának tilalma a Tpvt. 7. -ának megfogalmazásában eredményhez kötött, a jogsértés ugyanis csak akkor állapítható meg, ha a sérelem ténylegesen bekövetkezik, azaz ha a versenyeztetés tisztaságát megsértették. 165/1999. Vj. A Tpvt. 7. -ban szereplő "e törvény más rendelkezése" alatt a Tpvt. 11. (2) bekezdésének c) pontja értendő, ami a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást tiltja. BH A fillér mint a forint osztott része mind az árak meghatározásakor, mind pedig különféle elszámolások során jogszerűen használható. Csak a fizetések lebonyolításánál kell figyelmen kívül hagyni a kerekítés módszerével [Ptk. 338/B., évi LVII. tv. 7., 86. (2) bek. a), c) és e) pont, 9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet 1. (1) és (2) bek., 6/1997. (MK. 61.) MNB rendelkezés 32., 2/1992. (III. 25.) MNB hirdetmény, 2/1996. (MK. 22.) MNB hirdetmény, 3/2000. (II. 11.) FVM rendelet, 1/2000. PJE]. III. Fejezet A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 8. (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának megóvása a fogyasztók érdekeinek védelme szempontjából is alapvető jelentőségű. A Tpvt. a korábbi törvény szabályozásának kiterjesztésével a fogyasztók megtévesztésén kívül tiltja a fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását is. A fogyasztók megtévesztését, valamint a választási szabadság indokolatlan korlátozását eredményező üzleti módszerek alkalmazását, együttesen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmaként jelöli. A fogyasztók körét a törvény a korábbi szabályozáshoz képest szélesebben határozza meg, az Európai Közösség irányelvének alapulvételével fogyasztónak nemcsak az minősül, aki az áru vagy szolgáltatás vevője, megrendelője, hanem az is, aki az árut vagy szolgáltatást használja, de nem maga vásárolta (családtag, szomszéd stb.), valamint vevő az is, aki nem maga használja fel az általa vásárolt árut, mert azt például tovább ajándékozza. Az a személy is fogyasztónak minősül, aki nem maga kezdeményezte az ügyletet, például magatehetetlen beteg személy. A fogyasztó fogalom alatt a végső felhasználót kell érteni, az árunak vagy szolgáltatásnak magánhasználatra, illetőleg magánfogyasztásra kell szolgálnia. A fogyasztót úgy definiálhatjuk, hogy fogyasztónak minősül az, aki gazdasági tevékenység körén kívül árut, illetőleg szolgáltatást vesz, rendel, kap, használ, továbbá az, aki az áruval, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás címzettje. (2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

12 A törvény 8. (2) bekezdése a teljesség igénye nélkül példálózva sorolja fel azokat a tipikus magatartási formákat, amelyeket a fogyasztók megtévesztésének minősít. Az árura vonatkozó megtévesztés jellegzetes fajtái az áru lényeges tulajdonságaira, így összetételére, használatára, egészségre és környezetre gyakorolt hatására, kezelésére, származási helyére, eredetmegjelölésére vonatkozó félrevezető tájékoztatások. A törvény nemcsak akkor tiltja a fogyasztók megtévesztését az áru, illetőleg a szolgáltatás fent említett jellemző tulajdonságaira, ha az az áru kelendőségének fokozását vagy a szolgáltatás igénybevételének fokozását szolgálja. Megvalósul a jogsértés, ha valótlan tényállítással a valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állításával, illetőleg bármilyen, a megtévesztésre objektíve alkalmas tájékoztatással. Miután a tájékoztatásnak objektíve kell alkalmasnak lennie a fogyasztó megtévesztésére, fokozott figyelmet igényel a fogyasztói kör vizsgálata, hiszen más lehet megtévesztő ha a fogyasztói kör szakemberekből áll, és más ha laikusokból. Erre az alapvető jogelvre mutatott rá a versenyhivatal az alábbi ügyben. - A kérelmező K. Sör Kft. társasági szerződése július 29-én kelt. Tevékenységi körében többek között söripari termékek gyártása is szerepelt. A kft. ügyvezetője K. Béla, aki a kft. megalapítását megelőzően egyéni vállalkozóként tevékenykedett, szintén sörgyártással és forgalmazással foglalkozott. Az eljárás alá vont B. Ipari és Kereskedelmi Kft. tevékenységét július 1-jétől folytatja, tevékenységi körébe tartozik különféle gépek és berendezések gyártása, technológiai szerelése, illetőleg javítása, valamint söripari termékek gyártása májusában az eljárás alá vont kft. sörfőző berendezésekre reklámozása céljából színes prospektust készítetett. A prospektus első oldala a kisüzemi sörfőzde címet viseli, baloldalán egy korsó sör képével. Az első lap alján feltüntette a gyártó B. nevét és emblémáját, jobb sarkában pedig a "K. Sör N. alapítva 1991." feliratú embléma található. A prospektus szöveges része ajánlja a vásárlók részére a kisüzemi sörfőzde előnyeit, egy költségszámítást tartalmaz a K. sör előállítására vonatkozóan, vázlatos műszaki rajzot ad a berendezésekről, illetőleg rövid leírást a sörgyártás menetéről. A tájékoztató hátsó borítóján mintaüzemi fotók szerepelnek, valamint a gyártó és a forgalmazó B. Ipari és Kereskedelmi Kft. megnevezése és címe. A kérelmező - módosított kérelmében - annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont vállalkozó a K. sörfőzési eljárás, illetve berendezés reklámozására szolgáló prospektusokat használta fel - szinte változatlan külső formával - az A. Sör népszerűsítésére is. Álláspontja szerint az a fogyasztó, aki már korábban látta ezt a prospektust, tudván, hogy az a K. sörfőzési technológia népszerűsítésére szolgál, megtévedhetett abban, hogy ez a hasonló prospektus is ugyanazt, azaz a K. terméket reklámozza, így az áru eredetére nézve történhetett fogyasztói megtévesztés. A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozónak a sörfőzési technológia és berendezések reklámozását szolgáló prospektusaival kapcsolatban azt vizsgálta, hogy a hasonló külső forma alkalmas lehetett-e a fogyasztók megtévesztésére. A vizsgálat eredményének kialakítása során figyelembe kellett venni, hogy az eljárás alá vont vállalkozó által értékesített sörgyártásra szolgáló berendezések és technológiák viszonylag nagy értékűek, a termékek vevői pedig vállalkozók, akik a technológia és a berendezések megvételét követően sörgyártással és értékesítéssel foglalkoznak. A fogyasztók tehát szakemberek, akik a vásárlásukat megelőzően a berendezés kiválasztása előtt széles körben érdeklődnek a piacon a hasonló berendezéseket, illetve technológiákat kínáló eladóktól. Életszerű a vevők által követett - és az eljárás alá vont vállalkozó védekezésében is hangsúlyozott - gyakorlat, hogy a vásárlásra az előzetes tájékozódást követően úgy kerül sor, hogy a leendő vevő megtekinti a referencia üzemet működés közben, megkóstolja az ott készült terméket és a legtöbb esetben látogatást tesz a berendezéseket gyártó üzemben is. Mindezeket, a tényleges vásárlást megelőző körülményeket együttesen értékelve a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a prospektus külső képének esetleges hasonlósága a szakértelemmel rendelkező vevők szuverén döntésének befolyásolására nem alkalmas, a választási lehetőségét érdemben nem szűkíti, miután az információkat elsősorban közvetlen tapasztalatszerzéssel, azaz a referenciaüzemek megtekintésével és a gyártott termékek megismerésével szerzik (197/1995. Vj.). Gyakori jogsértés, amikor az eladó, illetőleg a szolgáltatást nyújtó az áru lényeges tulajdonságának minősülő hatását, illetve az egészségre és a környezetre gyakorolt befolyását eltúlozza, vagy pedig alapvetően valótlan hatáseredményt állít. - A fogyasztókat félrevezető tájékoztatásnak minősítette a Gazdasági Versenyhivatal az akkor éppen magát B. Bt-nek nevező, egyébként különböző elnevezéssel, de nagyobb részt mindig elítélhető üzletpolitikával működő vállalkozó ellen kezdeményezett eljárásban azt a magatartást, hogy a vállalkozó az "Életkristály" elnevezésű szer olyan univerzális gyógyhatását állította, amely az OÉTI vizsgálat szerint nem volt igazolható. Az eljárás alá vont vállalkozó azt állította, hogy az Életkristály teljes egészében oldja a koleszterint és a zsírokat, jó hatású cukorbetegség esetén, erősíti az immunrendszert, helyreállítja a károsodott vese működését és fiatalít is. Használatával a sejtek tárolják a nap szabad energiáit, valamint depolarizálják a vizet és ez által az erek falára évtizedek alatt lerakódott koleszterint is oldják. E valótlan hatásmechanizmussal szemben a már

13 említett vizsgálat azt állapította meg, hogy a termék egy vízből, alkoholból és különböző gyümölcskivonatokból álló készítmény, amely közérzetjavító, a szellemi és fizikai teljesítőképességet pozitívan befolyásolja. A Versenytanács a fogyasztókat megtévesztő vállalkozót Ft pénzbírsággal sújtotta. A vállalkozó által kezdeményezett peres eljárás a cselekménye jogellenességének minősítése tekintetében eredményre nem vezetett (13/1994. Vj.). Nemcsak aktív módon, hamis tényállítással követhető el a fogyasztók megtévesztése, hanem úgy is, hogy az árut forgalomba hozó az áru lényeges hiányosságait elhallgatja (passzív megtévesztés). Nem lehet kétséges, hogy a vásárló számára fontos annak ismerete, hogy az általa vásárolt termék megfelel-e a szabványnak, a termékre vonatkozó esetleges különleges előírásoknak, illetőleg melyek az adott termék-szolgáltatás jellemző tulajdonságai. A fogyasztók passzív és aktív megtévesztésének együttes fennállását állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal végső soron a Legfelsőbb Bíróság által helyesnek ítélt határozatában az eljárás alá vont vállalkozó terhére az alábbi jogesetben. - Az eljárás alá vont vállalkozó "FOGYI" elnevezéssel fogyasztó tablettát reklámozott és hozott forgalomba. A terméket úgy reklámozta, hogy a tabletta rendszeres szedése az életmódváltozás nélkül is alkalmas arra, hogy a fogyasztó a kívánt súlycsökkenést elérhesse. A termék lényeges hiányosságainak elhallgatásával és hiányos tájékoztatással sértette meg a fogyasztók érdekeit mindkét forgalmazó, mert elhallgatta, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet - kérelmüktől eltérően - nem gyógyhatású szerként engedte forgalomba hozni a terméket, ugyanis ilyen hatásmechanizmus megállapítható nem volt, hanem kizárólag egy aktív, étrend- és életmódváltozás mellett használható, fogyókúrát kiegészítő készítményként. Az ügyben fellebbezési fórumként eljárt Legfelsőbb Bíróság ítéletének megállapítása szerint a forgalmazók által alkalmazott reklámszöveg jelentéstartalma egyértelműen azt bizonyítja, hogy a fogyasztókban olyan érzetet kívántak kelteni, mely szerint a "FOGYI" tabletta vásárlása és a fogyás között közvetlen okozati összefüggés van, azaz a tabletta önmagában idézi elő a kívánt súlycsökkenést (132/1991. Vj.; Legfelsőbb Bíróság Kf.II /1993/8.). Károsan befolyásolják a fogyasztók választási szabadságát és magát a gazdasági versenyt is azok az igen gyakran kifejezetten agresszív eladási módszerek, amelyek elterelik a vevők figyelmét az áru lényeges tulajdonságairól és megnehezítik a fogyasztó számára az ésszerű döntést, az érintett piacon versengő ajánlatok egymással való objektív összevetését. A fogyasztók megtévesztésének minősítette a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozó magatartását, amely a fogyasztókat oly módon tévesztette meg, hogy nyereményjátékot ígért, azt jelezve, hogy a megrendelő már biztos nyerő. - A termékeit csomagküldő szolgálat útján értékesítő eljárás alá vont vállalkozó személyre szóló leveleket (direct mail) juttatott el reménybeli vásárlóihoz, amelyben termékei ismertetőjén túl nyereményjátékról is tájékoztatást adott és évben szervezett üdülési ajándékakció reklámozása során a Gazdasági Versenyhivatal már korábban megállapította a cég terhére a jogsértést arra figyelemmel, hogy elhallgatta, hogy ugyanazon nyereményalap szolgál a különböző vállalkozók által meghirdetett eltérő elnevezésű nyereményjáték alapjául és megtévesztésre alkalmas információt adott a nyerési esélyekre vonatkozóan is. E magatartás folytatását megtiltotta. Ennek ellenére az ismét eljárás alá vont vállalkozó hasonlóan egy másik vállalkozótárssal közös nyereményjátékot szervezett 1995-ben. A részvételi szabályzat a részvétel feltételévé az január 1. és december 31. közötti időben történő megrendelést tette, a sorsolás napját december 31-ében jelölte meg. A részvételi szabályzat 4) pontja tartalmazza a nyereményeket, amelyek azonban nincsenek nevesítve, az egyes kategóriákhoz értékek tartoznak (1 db I. díj Ft értékben, a II-VI. díjig fokozatosan csökkenő értékben Ft-ig, a VII. díj értékét pedig Ft-ban jelölte meg). A kérelmező értesítést kapott arról, hogy októberében megnyert egy elektromos háztartási gépet. Az értesítés utal arra, hogy a számítógép a kérelmezőt már korábban kiválasztotta, aki ezért jogosult a luxuskategória hétféle értékes készüléke közül egy elektromos háztartási gépet választani, feltétele ennek csupán egy újabb megrendelés. A kérelmező kapott még egy hivatalos nyeremény jegyzőkönyvet is, amely ugyancsak tájékoztatta őt arról, hogy a hét felsorolt háztartási gép közül az egyik az övé, de hogy melyik, azt akkor tudhatja meg, ha visszaküldi megrendelő szelvényét. A háztartási gépek sorában hűtőszekrény, szárítós mosógép, mosogatógép, mikrohullámú sütő, háztartási fóliahegesztő és olajsütő szerepelt. A kérelmező ezt követően három megrendelést is küldött, az áruk összértéke Ft volt. Ezt követően az eljárás alá vont vállalkozóknak címzett levélben kérte a nyereménye átadását, amelyre válaszul az elsőrendű eljárás alá vont megküldte a részvételi szabályzatot, közölve, hogy a sorsoláson a kérelmező nem szerepel a nyertesek között. A Versenytanács megállapította, hogy az elsőrendű eljárás alá vont vállalkozó a "nyereményjáték elektromos háztartási készülékekért" tárgyú, a fogyasztóknak közvetlenül megküldött leveleiben szereplő azon állítás,

14 hogy a címzett - áru megrendelése esetén - egy luxuskategóriába tartozó háztartási gépet nyert, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A vizsgálat során az is megállapításra került, hogy az elsőrendű eljárás alá vont vállalkozó a fóliahegesztőt a luxusnyeremények között hirdette, ugyanakkor ez a fóliahegesztő ténylegesen nem is számít nyereménynek, hiszen nem sorsolás útján jutottak hozzá a megrendelők, hanem mintegy vigaszdíjként, reklámajándékként. De még ha nyereménynek is lenne tekinthető, az iratokhoz becsatolt példányból ítélve a gép olyan primitív, hogy használati értéke lényegében nincs (legfeljebb 30 Ft), tehát semmiképp sem felel meg a luxus elektromos háztartási gép fogalmának. További valótlan állításnak minősítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozó azt a látszatot keltette, hogy megrendelés esetén a fogyasztó már biztos nyerő és csak az dől el a sorsoláson, hogy a luxus fogyasztási cikkek közül melyik tárgyat nyeri. Miután az eljárás alá vont vállalkozók közül az elsőrendű eljárás alá vont magatartását lehetett jogsértőnek minősíteni, őt a Gazdasági Versenytanács jelentős összegű pénzbírsággal sújtotta (8/1996. Vj.). 42/1999. Vj. A fogyasztónak a gazdasági versenyben történő megtévesztése akkor következik be, ha az árunak a fogyasztó szempontjából lényeges tulajdonsága tekintetében hamis vagy valós, de megtévesztésre alkalmas tényt állítanak vagy fontos körülményt elhallgatnak és ez úgy befolyásolja a fogyasztó döntését, hogy tisztességtelen versenyelőny keletkezik,, vagyis a piaci verseny torzulást szenved. 117/1998. Vj. A reklámnak a megjelenése időpontjában kell igaz tartalmúnak lennie. 50/1998. Vj. Az értékpapír eladója - a Tpvt. alkalmazásában - fogyasztónak minősül, ha az értékpapírforgalmazó vállalkozás (bróker) az értékpapírt tőle saját számlára megvásárolja. 45/1998. Vj. Különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltheti az azonnali vásárlás esetére kilátásba helyezett árengedmény, ha az nem azonnali vásárlás esetén is jár. 35/1998. Vj. Az árut kínáló vállalkozás kötelessége a piacismeret megszerzése azon piaci magatartások elkerülése érdekében, amelyek a fogyasztók megtévesztésére alkalmat teremtenek. Ez alól nem ad felmentést az információk hatósági nyilvántartásának hiánya. 35/1998. Vj., 36/1998. Vj. A mű lényeges tulajdonságának minősül annak címe és fordítása, ezért arról a fogyasztót egyértelműen tájékoztatni kell. Így valamely műnek a korábbitól eltérő címmel történő megjelentetése, erre irányuló figyelem felhívás nélkül alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. 24/1998. Vj. Saját árura felsőfokú jelző használata jogellenes, ha az adott piacon az összehasonlítás tárgyi feltételei hiányoznak. 22/1998. Vj. Ténylegesen nem alkalmazott (fiktív) árhoz képest ígért jelentős mértékű árengedmény alkalmas a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltésére. 18/1998. Vj. Nincs fogyasztó megtévesztés, ha a vásárlói szándék létrejöttében a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyek formális meglétének nincs számottevő piaci szerepe. 2/1998. Vj. Valamely reklámközlés nem nyomdahiba, ha a kifogásolt tájékoztatást az elkövető egyéb adatai is alátámasztják. 2/1998. Vj. Az utazási szolgáltatás lényeges tulajdonsága az utazás szervezőjének és közvetítőjének felismerhető megjelölése, mert mellőzésük a fogyasztók választási szabadságának korlátozásával jár, továbbá megnehezül azon vállalkozások piacról való kiszorulása, amelyek a piaci versenyben tisztességtelen eszközökkel vesznek részt. 1/1998. Vj. Valamely terméknek (élelmiszernek) egy más termék élettani hatására utaló megnevezéssel való forgalomba hozatala esetén nem eredményezheti a jogsértés megállapításának mellőzését az a körülmény, hogy a forgalmazott termék ára alacsonyabb, ha a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a két termék árainak és egyéb lényeges tulajdonságainak ismeretében hozza meg döntését. 130/1997. Vj. Ha a szolgáltatás megjelenítése több külső jel együttes és meghatározott módon való elhelyezésétől függ, az azonosító jelek egyikének jogszerűtlen használata nem fogyasztó megtévesztő. 94/1997. Vj. Az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő fogyasztói döntést tisztességtelenül befolyásoló magatartást valósit meg az a vállalkozás, mely az áruvásárláshoz kapcsolt nyereményakcióval összefüggésben megjelentetett reklámban nem létező, vagy a tényleges értéknél nagyobb értékű nyereménytárgy megnyerhetőségét helyezi kilátásba. 81/1997. Vj. A más vállalkozás árujára vonatkozó negatív tartalmú reklám is megvalósíthatja a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásába ütköző jogsértést, ha az egyben a vállalkozás saját áruját az azt helyettesítő termékek közül kiemelve alaptalanul minősíti jobbnak. Az ilyen tartalmú közvetett közlés nem engedhető meg a fogyasztókért folytatott gazdasági versenyben. Az esetben, ha a más vállalkozás azonos vagy hasonló rendeltetésű áruja a fenti tartalmú reklámból felismerhető, a magatartás mint valótlan áruösszehasonlító reklám minősül jogsértőnek. 80/1997. Vj. A fogyasztói döntések gazdasági versenyben történő befolyásolására alkalmas az a cselekmény, amely a kínált árut vagy szolgáltatást a valósnál kedvezőbbnek tünteti fel a fogyasztók előtt, és ezáltal idézi

15 elő, hogy a reklámozó vállalkozás - anélkül, hogy erre az áru (szolgáltatás) valós tulajdonságai alapot adnának - előnyösebb helyzetbe kerül a piacon, versenytársaihoz képest. 79/1997. Vj. A részvételi feltételek közlése a fogyasztókkal nyereményjáték alkalmával akkor felel meg a versenyjogi követelmények, ha az a szövegezés észrevehetőségével, olvashatóságával párosul. 67/1997. Vj. A reklámígéret megtévesztésre alkalmas, megalapozatlan tájékoztatásnak minősül az esetben, ha az ígéret alapjául szolgáló tudományos szakkérdés az adott tudomány képviselői között nincs még eldöntve. 65/1997. Vj. Az előállítás helyére vonatkozó információ az áru lényeges tulajdonságának minősíthető, ha a fogyasztók által egy adott országban gyártott termékek minőségéről kialakított képben szerepet játszik a műszaki-termelési a színvonal, technológiai fegyelem, vagyis nem közömbös hogy, mely országban történik az előállítás. 39/1997. Vj. A vállalkozás által nem teljesíthető reklámígéret, mint "becsalogató hirdetés" a fogyasztók szempontjából valótlannak minősül, így alkalmas a fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolására. 7/1997. Vj. Súlyosbító körülmény, ha a versenyjogilag már fogyasztó megtévesztőnek értékelt tájékoztatást újabb cselekmény során ismételten felhasználják. 109/1995. Vj. Tilos alkalmazni olyan reklámfogást, amely a valóságosnál nagyobb értékű nyeremény sorsolásának hamis látszatát kelti. 55/1995. Vj. Ha az áru forgalomba hozatali engedélyének megszerzése céljából készített és elbírált szakmai anyagot, vagy kivonatát nyilvánosságra hozzák, akkor annak alkalmasnak kell lennie a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának. 216/1994. Vj. Az áru lényeges tulajdonságát nem érintő, pl. azonos névben megjelenő szolgai utánzás, mely csak a terméket előállító vállalkozóra nézve ad esetleg téves tájékoztatást, a Tpvt. II. fejezetébe és egyben bírósági hatáskörbe tartozó jogsértést valósít meg. 211/1994. Vj. Hasonló vagy azonos formában, külsőben és lapkoncepcióval megjelenő két havilapot forgalmazó két vállalkozó közül az részesül versenyjogi védelemben, aki az adott külsővel és lapkoncepció által meghatározott tartalommal előbb vált ismertté a fogyasztók körében a piacon. 189/1994. Vj. Önmagában orvos vagy orvos külsejű személy szerepeltetése a reklámokban legfeljebb etikai vétséget valósít meg. Versenyjogi felelősség vonzata annyiban van, amennyiben a nekik tulajdonítható, félrevezető reklám hatásai felerősödnek az orvosokba vetett bizalom visszaéléses módon való kihasználása által. 157/1994. Vj. Ha a vállalkozó és a fogyasztó között az első kapcsolat félrevezetés utján jön létre, a jogsérelem bekövetkezik akkor is, ha az igazat utóbb valamilyen módon ismertették. A hamis fejszöveget a félrevezető közlés által előidézett első hamis benyomást egy későbbi pontos információ nem orvosolhatja. 136/1994. Vj. A fogyasztó-megtévesztésre alkalmasságnak a reklám közlésekor kell fennállnia. E kérdés megkülönböztetendő a reklámozás nyomán létrejött szerződés megszegésének vitájától, például a szerződésben is rögzített ígéretek be nem tartása miatt. 81/1994. Vj. A "felülmúlhatatlan" jelző alkalmazása valamely terméken azt az üzenetet közvetíti a fogyasztónak, hogy az adott részpiacon kínált termékek közül a legjobbat veszi. Amennyiben az állítás nem valós valamennyi, a piacon lévő versenytársi termék vonatkozásában, a vállalkozó magatartása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. 45/1994. Vj. Ha egy termékhez a szokásostól eltérő vásárlási körülmények között lehet hozzájutni, akkor a vásárlás előtt erről a fogyasztónak tájékoztatást kell kapnia. Ennek hiányában döntési szabadságában korlátozva van. 25/1994. Vj. A "környezetbarát" kifejezés vagy erre utaló jelzés alaptalan használata a környezetvédelemre érzékeny fogyasztók döntései szabadságának befolyásolására alkalmas. Azon közléseknél (pl. környezetre gyakorolt hatás), melyek valóságtartalmát a fogyasztó a közlés jellege folytán nem képes ellenőrizni, a vállalkozóknak fokozott gondossággal kell eljárni a reklámközlés valóságát megalapozó tények vonatkozásában. 14/1994. Vj. A Tpvt. II. fejezete alá vonható tényállás egyúttal fogyasztó-megtévesztést nem alapozhat meg, ha a tényállás önmagában, a II. fejezet alá vonható versenytársi sérelemtől elkülöníthetően nem értékelhető. 252/1993. Vj. Valós tény megtévesztésre alkalmas módon való közlésének minősül, ha a reklámozás során valamely áru más árukhoz viszonyított minőségére nézve egyértelmű tudományos álláspont látszatát keltik, miközben a kérdésben még tudományos vita van. 234/1993. Vj. A fogyasztók megtévesztésének tilalmába ütközik az a reklámozási módszer, amely ellenőrizetlen és egyben fiktív fogyasztói vallomások, fotók felhasználásával kívánja elérni azt, hogy az ésszerűen eljáró fogyasztóban az a meggyőződés alakuljon ki, hogy előtte mások már sikerrel alkalmazták a reklámozott termékeket.

16 /1993. Vj. A becsléssel megállapított és a piac értékítéletével nem igazolt árakhoz képest reklámozott ún. árengedmény, a fogyasztóban a különösen előnyös vásárlás lehetőségének látszatát keltheti, így nem tekinthető jogszerűnek. Az üzleti életben a hirdető vállalkozás által korábban ténylegesen érvényesített árak mérséklése minősül csak árleszállításnak. 6/1993. Vj. A tisztességtelen reklámtevékenység az ésszerűen eljáró fogyasztó félrevezetésével, annak döntési szabadságát csökkentve vagy megszüntetve a piaci működés zavaraihoz vezet, mert aránytalan előnyhöz juttatja az ezt felhasználó vállalkozót. 1/1993. Vj. A félrevezető vagy pontatlanul megfogalmazott állítás, az ésszerűen eljáró fogyasztó döntését hátrányosan befolyásoló jelentős tény vagy körülmény elhallgatása, általában minden olyan magatartás, amely alkalmas a fogyasztó okszerű döntési szabadságának korlátozására, jogellenesnek tekintendő anélkül, hogy a hátrány valóban bekövetkezett volna. A félrevezető, téves vagy elhallgatott információ jogellenessége megállapításához, annak materiális volta is elengedhetetlen követelmény. Ez azt jelenti, hogy az e magatartás nyomán a fogyasztót fenyegető vagy már bekövetkezett hátránynak nem elképzelt, esetleg véletlen, előre nem látható körülmények különleges egybeeséséből eredő, hanem valóságos, a kifogásolt magatartás és az áru meghatározó tulajdonságából szükségszerűen következő, a fogyasztók széles körét sújtó hátránynak kell lennie. 199/1992. Vj., 200/1992. Vj., 35/1993. Vj. Azok a reklámok, amelyek az emberi hiszékenységet megcélozva, megalapozatlanul kedvező változásokat ígérnek, számításba véve azt, hogy nem az áru minősége, hanem az árut fogyasztó hite váltja ki az ígért hatást, a fogyasztót éppen ennek folytán kiszolgáltatottabbá teszik a más típusú reklámok által megcélzott fogyasztónál. 103/1992. Vj. Az ár az árunak olyan lényeges tulajdonsága, hogy ha arra vonatkozóan megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, megvalósul a fogyasztó megtévesztése. 32/1992. Vj. és 76/1994. Vj. A csomagküldő szolgálat mint forgalmazási mód kizárólag a reklámtevékenységen keresztül működik. Ha a reklámtevékenység tisztességtelen, tisztességtelenné válik a forgalmazás is. A reklámnak e sajátos forgalmazási helyzetben fokozottan pontos tájékoztatási kötelezettsége van, mert azt a hiányt kell pótolni, hogy a vevő az áru átvétele előtt nem kerül személyes kapcsolatba az áruval. A vállalkozó által e forgalmazási rendben a fogyasztóknak nyújtott hosszú távú, feltétel nélküli szerződéstől való elállási jog a versenyjogi felelősséget nem enyészteti el, de bírságcsökkentő hatású. 184/1991. Vj. A hirdetést megrendelő vállalkozó felelősséggel tartozik hirdetése valóságtartalmáért. Kimentésként eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy e valós helyzetről nem tudott. 117/1991. Vj. A verseny tisztessége megköveteli, hogy a reklám igaz és pontos legyen. A reklám nem tartalmazhat semmi olyat, ami akár közvetve is, kétértelműség, túlzás, vagy ellenőrizhetetlen állítás folytán alkalmas arra, hogy a fogyasztót megtévessze. Az a fogyasztónak szóló reklám, melynek ígérete csak a vállalkozó belső üzletkörében valósul meg (pl. 30%-os árkedvezmény biztosítása), de a vevő számára a boltban nem jelentkezik, alkalmas a vásárlók megtévesztésére. A vásárlók megtévesztése valósul meg, ha valamely kedvezményre vonatkozó hirdetés több bolt felsorolásával jelenik meg, az ígért kedvezmény azonban nem minden boltban valósul meg maradéktalanul. 100/1991. Vj. Az a hirdetés, amely valamely termék használatának kötelező voltára, illetve annak időpontjára valótlan tájékoztatást ad, alkalmas a vásárlók megtévesztésére. 106/2002/15. VJ International Publishing House Kft. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Fejes Imre ügyvezető által képviselt International Publishing House Kft. (1044 Budapest, Duna sor 14. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás Nemzetközi DVD Magazin című lapja évi 3. és 4. számának címlapján közölt hangminőség jelzés fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartás. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet. 94/2002/31. VJ Körös-Royal Kft. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Juhász, Császár, Csvila Ügyvédi Iroda (6722 Szeged, Kálvária sgt. 19.) által képviselt Körös-Royal Kft. (6200 Kiskörös, Rét u. 49.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont jogsértést követett el, amikor Royal vodka aromával ízesített szeszesital termékét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas címkével látta el.

17 A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 92/2002/36. VJ Fashion Faces Modell Ügynökség Bt. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Fashion Faces Modell Ügynökség Bt. (Esztergom) ellen fogyasztók megtévesztése miatt hivatalból indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 79/2002/25. VJ Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Budai Judit ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Kossuth tér ) által képviselt Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő határozatot. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 78/2002/22. VJ Elektro Computer Rt. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bernschütz Sándor (6500 Baja, Kossuth u. 2-4.) által képviselt Elektro Computer Rt. (6500 Baja, Rudnay u. 25.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a március 1-én kezdődött akcióval kapcsolatban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a reklámban tett közléssel ellentétesen nem 50%-os kedvezménnyel értékesítette az akcióban részt vett termékeket. A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat Ft (Ötszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 73/2002/53. VJ Fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesülete (Budapest) I. r. eljárás alá vont, a Austropa Utazási Kereskedelmi Kft. (Budapest) II. r. eljárás alá vont, a Bron-Y-aur Kft. (Budapest) III. r. eljárás alá vont, a Challenge Educational Kft. (Budapest) IV. r. eljárás alá vont International House Language School Kft. (Budapest) V. r. eljárás alá vont, az Inside Word Nyelvi Központ (Budapest) VI. r. eljárás alá vont, a Katedra Travel Utazási Iroda (Budapest) VII. r. eljárás alá vont, a Lingvisit Oktatásszervező és Nyelvi Utaztató Kft. (Budapest) VIII. r. eljárás alá vont, a Masterclass Kft. (Budapest) IX. r. eljárás alá vont, az STS Diákutazási Kft. (Budapest) X. r. eljárás alá vont Study Tours Kft. (Budapest) XI. r. eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztése miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontak a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak azzal, hogy a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületét bemutató szórólapon, illetőleg a "Pesti Est" két különszámában megjelent reklámban azt a látszatot keltették, csak a Nyelvi Utaztatók Szakmai Egyesületének tagjai működnek jogszerűen. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 71/2002/26. VJ Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. - fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Dr. Szecskay András (1055 Budapest, Kossuth tér III. 2.) ügyvéd által képviselt Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. ellen fogyasztói döntés tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jogsértést valósított meg azzal, hogy szeptember 20. napját követően "+ 50 ml gratis" felirattal hozta forgalomba a Mr. Sheen elnevezésű bútortisztítót.

18 Az eljárás alá vont vállalkozást a jogsértő feliratozású termék további forgalmazásától eltiltja és kötelezi, hogy 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számlájára (azaz Kettőmillió) Ft versenyfelügyeleti bírságot. A határozat felülvizsgálatát - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtott, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás. 65/2002/35. VJ Sara Lee Hungary Kávé és Tea Kft. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, 1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Sara Lee Hungary Kávé és Tea Kft. (1132 Budapest, Váci út ) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azzal, hogy a fogyasztókat nem kielégítően tájékoztatta a DE Hűségakció szeptemberi megváltozásáról. A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat Ft (Ötszázezer forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 60/2002/37. VJ Gazdasági versenyt korlátozó magatartás és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Saunier Duval Magyarország Rt. (Budapest) I. r., Piller Villamos- és Tüzeléstechnikai Szerviz Bt. (Tata) II. r. Vasi Gáz-Szervíz Szerelő és Kereskedő Kft. (Szombathely) III. r. Promtherm Agria Tüzeléstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Eger) IV. r. Gázmű Építő, Szerelő és Szolgáltató Kft. (Székesfehérvár.) V. r. Metalkontakt-Gázszerviz Kft. (Székesfehérvár)VI. r. Kelet-Szerelvény Kereskedelmi Kft. (Debrecen) VII. r. Kögáz Veszprém megyei Javító és Szerelő Kft. (Veszprém) VIII. r. Kögáz Somszer megyei Javító és Szerelő Kft. (Siófok) IX. r. "Hírösgáz 2000" Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét) X. r. Kométa 2001 Fűtés és Klimaberendezéseket Forgalmazó és Szerelő Kft. (Budapest) XI. r. Békés megyei Tüzeléstechnikai Kft. (Békéscsaba) XII. r. Metán-Gáz '98 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (Szeged) XIII. r. Murányi Épületgépészet Kft. (Pécs) XIV. r. E-R & R Informatikai és Szolgáltató Kft. (Szolnok) XVI. r. Gerencsér Csőszerelő és Építő Kft. (Sopron) XVII. r. Szekszárd-Hőtherm Szerelőipari és Kereskedelmi Bt. (Szekszárd) XVIII. r. HIREX Gázkészülék Szerviz Kft. (Nyíregyháza) XIX. r. MEKAM Kereskedés (Győr.) XX. r. Kögáz Zala megyei Javító és Szerelő Kft. (Nagykanizsa) XXI. r., valamint a Prometheus Tüzeléstechnikai Rt. (Budapest) XV. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó magatartás és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indult eljárás során tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozások a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhetnek. 59/2002/30. VJ MTM-SBS Televízió Rt. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Benke Gábor ügyvéd (1056 Budapest, Havas u. 6.) által képviselt MTM-SBS Televízió Rt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. E határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 56/2002/26. VJ Taravis Kft. - fogyasztók megtévesztésére A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Bojkó Dóra és dr. Bárándy György (1137 Budapest, Szent István krt. 18. szám alatti) ügyvéd által képviselt Taravis Kft. (9600 Sárvár, Rábasömjéni u szám alatti)

19 eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy egyes termékeit november és április között "Sárvári... a legjobb hazai!" felirattal értékesítette, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet. 42/2002/19. VJ P-Nóvum Kft. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Kéri Ferenc ügyvezető által képviselt P-Nóvum Kft. (1085 Budapest, Rökk Szilárd u. 17. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet. 35/2002/23. VJ Tetra Pak Hungary Rt. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Trinn Ügyvédi Iroda (1052 Budapest, Váci u. 18., ügyintéző: dr. Trinn Gábor ügyvéd) által képviselt Tetra Pak Hungary Rt. (2041 Budaörs, Pf alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi határozatot. E határozat ellen az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet. 34/2002/28. VJ Magyar RTL Televízió Részvénytársaság - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Zsoldos J. Demeter (Zsoldos Ügyvédi Iroda, 1114 Budapest, Kanizsai u. 3/a. szám alatti) ügyvéd által képviselt Magyar RTL Televízió Részvénytársaság (1119 Budapest, Fehérvári út 84/a. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy a december 16-án és 23-án sugárzott Függetlenség napja és az Áldatlan állapotban című mozifilmek műsorratűzését "országos televíziós premier"-ként népszerűsítette, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megtiltja. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet. 32/2002/22. VJ WS Teleshop Kft. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Farkas Andrea ügyvéd (1191 Budapest, Hunyadi utca ) és dr. Kapusi Miklós ügyvéd (Kapusi és Társai Ügyvédi Iroda, 1061 Budapest, Jókai tér 1/4.) által képviselt WS Teleshop Kft. (9025 Győr, Liget utca 28.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy a WS Teleshop Kft. által forgalmazott Princess Hot Pot főzőedény és Body Shaper testformáló reklámjainak képi és szöveges tartalma alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. E magatartás, azaz a Body Shaper testformáló reklámjának változatlan tartalmú sugárzásának folytatását a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megtiltja. Az eljárás alá vont vállalkozással szemben (azaz kétmillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számlájára. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bíróságnak címzett, nem halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet. 29/2002/24. VJ IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. - fogyasztók megtévesztése A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács a dr. Lénárd Péter ügyvéd (1027 Budapest, Frankel L. u. 20. II. 1.) által képviselt IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. (1065 Budapest, Révay u. 10.) ellen a fogyasztók megtévesztése miatt hivatalból indult eljárásban tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot.

20 A Versenytanács megállapítja, hogy IDG Magyarország Kft. PW World újságának novemberi számában meghirdetett előfizetői akcióval kapcsolatos magatartásával a fogyasztók megtévesztésére alkalmas jogsértést valósított meg. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti kereset terjeszthető elő. 28/2002/12. VJ Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a Nagy Pál Endre ügyvezető igazgató (1064 Budapest, Vörösmarty u. 65.) által képviselt Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi határozatot. E határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás. 23/2002/27. VJ Procter & Gamble Mo. Nagyker. Kkt. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Procter & Gamble Magyarország Nagykereskedelmi Kkt. (1134 Budapest, Váci út 35.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 21/2002/18. VJ Police Press Lapkiadó Kft. - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által dr. Huzik Veronika ügyvezető igazgató által képviselt a Police Press Lapkiadó Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az általa kiadott Házak megnevezésű napilapról - annak példányszámát tekintve - a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a Média-Ász című kiadványban két alkalommal megjelent hirdetésében. Az eljárás alá vont vállalkozással szemben Ft (Ötszázezer forint) versenyfelügyeleti bírságot szab ki, melyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlájára. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresetet terjeszthet elő az eljárás alá vont vállalkozás. A keresetlevél benyújtásának a bírság megfizetésére nincs halasztó hatálya. 15/2002/31. VJ Aranykor Magánnyugdijpénztár A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Aranykor K&H Bank Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (1061 Budapest, Anker köz 1-3.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi határozatot. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni. 14/2002/31. VJ Manna-Rax Betéti Társaság - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bősze-Magyar-Tarda Ügyvédi Iroda (8200 Veszprém, Úrkút u. 8., ügyintéző: dr. Bősze Ferenc ügyvéd) által képviselt Manna-Rax Betéti Társaság (8254 Kővágóőrs, Kornyitói major 87/2. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy és évben a pépes állagú Manna-Rax terméket az engedélyezetthez képest eltérő gyártó, forgalmazó és összetétel jelöléssel hozta forgalomba, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet. 9/2002/25. VJ Futar című ingyenes hirdetési hetilap - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Gaál Attila ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent István út 2. B I/2.) által képviselt Futár Plusz Bt. eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő határozatot.

VERSENYTANÁCS. v é g z é s t

VERSENYTANÁCS. v é g z é s t VERSENYTANÁCS Vj 146/2006/16. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Tárkány Autóház Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban indított

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.040/2004/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a RÁBA Járműipari Holding Rt. (Győr) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) I.r. és a Kowaksz

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX. Hatályos: június 24. napjától. Hatályos: 2019.június 24. napjától 1

ETIKAI KÓDEX. Hatályos: június 24. napjától. Hatályos: 2019.június 24. napjától 1 ETIKAI KÓDEX Hatályos: 2019. június 24. napjától Hatályos: 2019.június 24. napjától 1 A CIG Pannónia Pénzügyi Közvetítő Zrt. (székhely: 1033 Budapest, Flórián tér 1.; cégjegyzékszám: 01-10-140117 -a továbbiakban

Részletesebben

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási

Részletesebben

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti.

v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/70/2015. Iktatószám: Vj/70-8/2015. Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal

Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj 86/2007/017. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

1996. évi LVII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról I. RÉSZ. I. Fejezet. A törvény hatálya. II.

1996. évi LVII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról I. RÉSZ. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek,

Részletesebben

A Dolgozatnet.hu Etikai Szabályzata

A Dolgozatnet.hu Etikai Szabályzata A Dolgozatnet.hu Etikai Szabályzata Hatályba lépés napja: 2012. március 12. Tartalomjegyzék 1. Preambulum... 3 2. Definíciók... 4 3. Etikai szabályok... 5 3.1. Állományvédelem... 5 3.2. Tisztességtelen

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax: VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 93/2004/14. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Gyógyszerész Kamara (Budapest) kérelmező gazdasági versenyt korlátozó

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860

1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 1054 Budapest, Alkotmány u. 5 472-8864 472-8860 Vj-100/2005/10. Ikt. sz. : /2005 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bookline Magyarország Kft. (Budapest) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ETIKAI KÓDEX I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ETIKAI KÓDEX I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A vámügynöki és/vagy vámközreműködői tevékenységet (tanácsadást, szakértést, képviseletet, okmánykitöltést) folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-210/2007/22. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Best Reisen Utazási Iroda Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt indított

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.794/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Credit Center 2000 Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest., hivatkozási szám:

Részletesebben

REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE. a longtimeliner.hu domain tárgyában indult eljárásban

REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE. a longtimeliner.hu domain tárgyában indult eljárásban longtimeliner.hu REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a longtimeliner.hu domain tárgyában indult eljárásban A PALOMA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Kecskemét) Kérelmező által természetes

Részletesebben

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. . M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS Az emberi méltóság és a becsület megsértésének, valamint a képmással való visszaélésnek az elhatárolása a jóhírnévhez való jog megsértésétől (Ptk.76.,

Részletesebben

í t é l e t e t : Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

í t é l e t e t : Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Pfv. IV.20.688/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Krzyzewsky Beáta ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek a dr. Kovács Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Papp László ügyvéd) által képviselt

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.090/2004/4.szám A Fővárosi Ítélőtábla a Megatherm Fűtés-, Gáz és Szanitertechnikai Kereskedelmi Kft. (Érd) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen verseny

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.071/2005/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az MTT Magyar Telefonkönyv Kiadó Kft. (Budaörs) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. határozatot

VERSENYTANÁCS. határozatot VERSENYTANÁCS Vj-122/2006/23. Ikt.sz: Vj-122/2006/15. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a GfK Hungária Piackutató Kft. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások

Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás

Részletesebben

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax: VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 26/2004/14. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Mávépcell Mély-Magas és Vasútépítő Kft. I. rendű; a Swietelsky Bauges.m.b.H.,

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft.

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. POP Print Online és Piac Kft. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/068/2012. Iktatószám: Vj/068-46/2012. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete

Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete Az igazságügy-miniszter 29/2004. (IX. 8.) IM rendelete a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról * A közbeszerzésekről

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax:

VERSENYTANÁCS Budapest, Alkotmány u Fax: VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 164/2004/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. v.a. I. rendű;

Részletesebben

Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat

Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Iktatószám: Tárgy: BA-04/001/00138-0003/2018 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal az efef Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.-t

Részletesebben

iranyirorszag REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE az iranyirorszag.hu domain név tárgyában indult eljárásban

iranyirorszag REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE az iranyirorszag.hu domain név tárgyában indult eljárásban iranyirorszag REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE az iranyirorszag.hu domain név tárgyában indult eljárásban Természetes személy Kérelmező által természetes személy Kérelmezett ellen az iranyirorszag.hu domain

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn.

h a t á r o z a t o t A Versenytanács megállapítja, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYTANÁCS Vj-140/2000/10. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Takarék Bróker Értékpapír Forgalmazó és Tanácsadó Rt kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezése

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-54/2005/16. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Doss-Technologie Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Pellérd) ellen ellen

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései. Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök március 22.

Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései. Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök március 22. Közbeszerzési jogorvoslat, a Döntőbizottság aktuális döntései Dr. Puskás Sándor KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG elnök 2017. március 22. A közbeszerzési jogorvoslat aktuális kérdései A Kbt. 2017. január 1.

Részletesebben

Versenyjogi minimumkérdések Segédanyag az előadáson elhangzottak elsajátításához

Versenyjogi minimumkérdések Segédanyag az előadáson elhangzottak elsajátításához Versenyjogi minimumkérdések 2017. Segédanyag az előadáson elhangzottak elsajátításához 1. Kikre terjed ki a Tpvt. személyi hatálya általában, és a generálklauzula szerint: Általában: vállalkozásokra, Generálklauzula:

Részletesebben

hotelcomfort REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a hotelcomfort.hu domain név tárgyában indult eljárásban

hotelcomfort REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a hotelcomfort.hu domain név tárgyában indult eljárásban hotelcomfort REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a hotelcomfort.hu domain név tárgyában indult eljárásban A Molnár Hűtő és Klímatechnnika Kft.(székhely: 8200 Veszprém, Csap út 7., továbbiakban: Kérelmező), mint

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Döntvénytár - BDT I. Magántitoknak a magánszférához tartozó olyan tény, adat minősül, amely nem közt1. oldal

Döntvénytár - BDT I. Magántitoknak a magánszférához tartozó olyan tény, adat minősül, amely nem közt1. oldal Döntvénytár - BDT2015. 3243. - I. Magántitoknak a magánszférához tartozó olyan tény, adat minősül, amely nem közt1. oldal BDT2015. 3243. I. Magántitoknak a magánszférához tartozó olyan tény, adat minősül,

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám 2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 1 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 58/2005/13. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a CBA Kereskedelmi Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

DÖNTÉSE. a creatop. hu és a creatonet.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban. Döntést

DÖNTÉSE. a creatop. hu és a creatonet.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban. Döntést www.creatop.hu/www.creatonet REGISZTRÁCIÓS DÖNTNÖK DÖNTÉSE a creatop. hu és a creatonet.hu domain nevek tárgyában indult eljárásban A CREATON Hungary Kft Kérelmező (8960 Lenti Cserépgyár u. 1) által a

Részletesebben

Ez régen nem a Ptk.- ban volt? Az üzleti titok védelméről szóló törvény miértjei és hogyanjai *

Ez régen nem a Ptk.- ban volt? Az üzleti titok védelméről szóló törvény miértjei és hogyanjai * Ez régen nem a Ptk.- ban volt? Az üzleti titok védelméről szóló törvény miértjei és hogyanjai * * Jelen előadásban elhangzottak a szerző magánvéleményét képezik. Gubicz Flóra Anna MIE konferencia, 2018.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-56/2005/5. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Villas Austria GmbH (Ausztria) kérelmező összefonódás engedélyezése iránti

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Kartell a közbeszerzésben. Mire figyeljenek az ajánlatkérők?

Kartell a közbeszerzésben. Mire figyeljenek az ajánlatkérők? Kartell a közbeszerzésben Mire figyeljenek az ajánlatkérők? Közbeszerzés és versenyjog kapcsolata Ideális közbeszerzés Az ideális lenne az a beszerzési eljárás, ahol az ajánlatkérő képes meghatározni a

Részletesebben

A Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései. Budapest, Ügyfélfórum március 10. Rabné dr.

A Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései. Budapest, Ügyfélfórum március 10. Rabné dr. A Védjegytörvény 2013 és 2014-ben hatályba lépett új rendelkezései Budapest, Ügyfélfórum 2014. március 10. Rabné dr. Molnár Mónika Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997.évi XI. törvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. megtiltom. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.

H A T Á R O Z A T. megtiltom. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Iktatószám: Tárgy: FE/FO/01015-0017/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T Az Enterside Kft (székhelye: 8000 Székesfehérvár, Kisteleki út 35., adószáma: 14312359-2-07) által megvalósított

Részletesebben

VERSENYJOG. Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta

VERSENYJOG. Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta VERSENYJOG Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta "A verseny a gazdasági tevékenységek legjobb serkentője, mivel mindenki számára garantálja a lehető legszélesebb

Részletesebben

Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25.

Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25. Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Győr, 2016. november 25. Áttekintés A névviselési jog tartalma A névviselési jog sérelme A kegyeleti jog A névjog

Részletesebben

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Dr. Harangozó Gábor Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993.

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. január 1-től 2 1. SZ.MELLÉKLET A MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZŐ

Részletesebben

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén

Részletesebben

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE Etikai kódexe Budapest, 2000. szeptember 2 A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének Etikai kódexe 1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezetés A Magyar Acél-

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2146/2007. (IX. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/109/8/2008. Előadó: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. kérelmező kérelme alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3068/2015. (IV. 10.) AB végzés 1597 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

A GVH első közérdekű keresete

A GVH első közérdekű keresete A GVH első közérdekű keresete Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott a www.ingatlandepo.com, www.ingatlanbazar.com és www.ingatlanbazar.net internetes oldalakat üzemeltető vállalkozások

Részletesebben

ŰRLAP fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása,

ŰRLAP fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, ŰRLAP fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, és jogsértő összehasonlító reklám bejelentéséhez Alkalmazandó 2018. január 1-jétől Az

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA, mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA, mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA, mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága az OTP Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (Budapest)

Részletesebben

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének 21/Eln./2010. évi belső utasítása a Gazdasági Versenyhivatal Alapító Okiratának módosításáról Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények

Részletesebben

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s

í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. I n d o k o l á s A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nádasi-Szabó Tamás (felperesi jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt KDB Bank Európa Zrt. (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.) felperesnek a Dr. Rátky és Társa

Részletesebben

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról

2010. évi CIII. törvény. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról 2010. évi CIII. törvény a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés a hírközlési- és a médiafelügyelet integrált hatósági rendszerének kialakítása érdekében, biztosítva

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.680/2014/2. szám A Debreceni Ítélőtábla dr. Moskovits Károly ügyvéd ügyintézése mellett a Sipos & Moskovits Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt... (cím) kérelmezőnek a Szabolcs-

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben