Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szolnok, február 6. mb. igazgató 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 I. Általános rendelkezések...4 II. Az intézmény jellemzői...5 III. Az intézmény szervezeti felépítése...7 III. 1. Az intézmény vezetője...7 III. 2. Az intézmény vezetősége...8 IV. Az intézményi közösségek...10 IV. 1. Az intézmény közösségei...10 IV.2. Az alkalmazotti közösség...10 IV.3. A tanulói közösségek...10 IV.4. A szülői közösség...12 V. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek...15 V.1. Az intézmény nevelőtestülete...15 V.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei...16 V.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása...17 V.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...17 V.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai...18 VI. Az intézmény külső kapcsolatai...19 VII. Az intézmény működési rendje...21 VII. 1. A tanév helyi rendje...21 VII.2. Az intézményben benntartózkodás rendje...21 VII.3. Az alkalmazottak és tanulók munkarendje...22 VII.4.A tanórán kívüli foglalkozások formái, rendje...23 VII.5. Intézményi óvó- védő rendszabályok...25 VII.6. A kiadmányozás szabályai...29 VII.7. A képviselet szabályai...29 VII.8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai...30 VII.9. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai...31 VIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...33 IX. Záró rendelkezések SZ. MELLÉKLET...35 Adatkezelési szabályzat SZ. MELLÉKLET...42 Munkaköri leírás minták...42 Tanár (pedagógus)...42 Osztályfőnök...43 Testnevelő tanár...45 Szakoktató...46 Kollégiumi nevelő tanár...48 Kollégiumi csoportvezető...50 Osztályfőnöki munkaközösség-vezető...50 Szakmai munkaközösség-vezető...51 A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai

3 Mentor tanár...53 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős...53 Pedagógiai asszisztens...54 Iskolatitkár...55 Rendszergazda SZ. MELLÉKLET KOLLÉGIUMI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT...61 I. Általános rendelkezések...63 II. A kollégium működési rendje...64 II.1. A kollégium működési rendjét meghatározó dokumentumok...64 II.2. A tanév rendje...64 II.3. Kollégiumi felvétel rendje...65 II. 4. A kollégiumban való benntartózkodásának rendje...65 II.5. Munkarend...66 II A kollégista tanulók munkarendje...66 II.5.2. A tanuló felügyelete...66 II. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...67 III. A kollégium szervezete, vezetése, közösségei...68 III.1. Kollégiumvezető...68 III.2. A kollégium közösségei...68 III.2.1. Kollégiumi nevelőtestület...69 III.2.2. Tanulók közösségei...69 III.2.3. Szülői szervezet...70 IV. Az iskolával való kapcsolat...70 IV.1. Kapcsolattartás az iskolával...70 V. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...71 V.1. Állami és nemzeti ünnepek...71 V.2. Kollégiumi hagyományok ápolása...71 VI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...72 VII. Az intézményi védő, óvó előírások...72 VII.1. Gyermek és ifjúságvédelem...72 VII.2. Teendők rendkívüli események esetén...73 VII. 3. Tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok...74 VII.4. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok...74 VIII. Vegyes rendelkezések...75 VIII.1. A kollégiumban a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, kártérítési felelősség...75 VIII.1. Kiadmányozás és a képviselet szabályai...75 IX. Záró rendelkezések

4 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján a Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium nevelőtestülete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadja el: I. Általános rendelkezések 1. A Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Esti Általános Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat, továbbá azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 3. Azt SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza 4. Az SZMSZ t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására magasabb jogszabályi változások alkalmával kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. 5. Az SZMSZ megismerése, betartása, betarttatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, dolgozójának, az iskola tanulóinak. 6. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 7. Az SZMSZ megtalálható, olvasható az igazgató, igazgatóhelyettes irodájában, a nevelői szobában és a könyvtárban, valamint az intézmény honlapján. 4

5 II. Az intézmény jellemzői 1. Az intézmény jellemző adatai: Név: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium Cím/Székhely: 5000 Szolnok, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon/FAX: 06/ Telephely/Kollégium: 5000 Szolnok, Lomb u. 8/a. Típus/Besorolás: szakiskola, középiskola, általános iskola és kollégium OM azonosítója: Alapító okirat engedélyének száma: Engedélyezett pedagógus létszám: feladathoz rendelve Alkalmazottak összes létszáma: feladathoz rendelve Engedélyezett tanulói létszám: 662 fő 2. Az intézmény jogállása: Közoktatási intézményünk önálló jogi személy. Az alapító jogait az Országos Roma Önkormányzat gyakorolja. Fenntartó szerve: Országos Roma Önkormányzat Fenntartó címe: 1074 Budapest, Dohány utca Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait az Országos Roma Önkormányzat Hivatala látja el. 4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegző: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 5000 Szolnok, Bajcsy Zs. u. 2. OM: Körbélyegző: Dr. Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium 5000 Szolnok, Bajcsy Zsilinszky u. 2. OM azonosító: Az intézményi bélyegzők használatának jogosultsága: Körbélyegző: igazgató Hosszú bélyegző: igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Gazdaságvezető iskolatitkár 6. Bélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. 7. Használaton kívül a bélyegzőt el kell zárni. 8. Aláírási joga az igazgatónak van, távollétében az általános helyettesének. 5

6 9. Az intézmény alapfeladatai a) Az általános- ill. középiskolából kimaradó, jelentős szociális hátránnyal, általános és szakirányú műveltség hiányával rendelkező, hátrányos helyzetű, (Ktv bek 14.p), gyermekvédelmi szakember szakvéleménye alapján rászoruló ítélt, szocializációs hátránnyal (családi problémák, szülők iskolai végzettsége hiánya, testvérek száma, árvaság, törvénysértő magatartás) élő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő roma és nem roma fiatalok szakképesítéshez juttatása, OKJ - s szakmunkás bizonyítvány, illetve érettségi bizonyítvány nyújtása. b) Ellátandó alaptevékenység: szakiskolai oktatás kisebbségi oktatás általános középiskolai oktatás integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú iskolarendszerű felnőttoktatás felnőtt és egyéb oktatás diákotthoni kollégiumi ellátás nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi elhelyezése iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás gyermek-, tanuló-felügyelet, készenlét intézményi vagyon működtetése c) Kiegészítő tevékenység: Diákétkeztetés, kollégiumi intézményi étkeztetés egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Sport tevékenység (diáksport) 10. Az intézmény alapdokumentumai a) Az intézmény jogszerű működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend 11. Az intézmény jogosultsága: az intézményben tanuló, végzett tanulók számára bizonyítványok kiállítása. 6

7 III. 1. Az intézmény vezetője III. Az intézmény szervezeti felépítése 1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató. a) Az intézmény vezetője a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre (pl. nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni. b) Az intézményvezetőt az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülői választmánynak, a diákönkormányzatnak a véleményét. c) Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2. Az intézményvezető felelősségét, feladatait, jogkörét a köznevelési törvény határozza meg. Ennek értelmében a) felel a szakszerű és törvényes működésért, gazdálkodásért; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatottak felett; c) dönt az egyeztetési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe; d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért; e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját; f) képviseli az intézményt. 3. Az intézményvezető felel: a) a pedagógiai munkáért; b) a nevelőtestület vezetéséért; c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért; d) a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért; e) nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért; g) a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; h) a szülői választmánnyal, közalkalmazotti tanáccsal, diákönkormányzattal való megfelelő együttműködésért; i) a tanulóbalesetek megelőzéséért; j) a diákok rendszeres egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért; k) a belső ellenőrzés rendszerének működéséért; l) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betarttatásáért. 7

8 m) Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, hivatalos távollét) az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az intézményvezetői tisztség átmenetileg betöltetlen, az igazgatóhelyettes az intézményvezető megbízásáig ellátja az általános helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat, és gyakorolja az intézményvezetői feladat-és hatásköröket. 4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 5. Az intézmény vezetője egy személyben jogosult az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, kibocsátott iratok és szabályzatok aláírására. III. 2. Az intézmény vezetősége 1. Az intézmény vezetősége: az igazgató, igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető. 2. Az igazgatóhelyettes a) Az igazgatóhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. A megbízás 5 évre szól. b) A vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezető-helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. c) Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, felelőssége azokra a területekre terjed ki, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg az igazgatónak tartozik közvetlen felelősséggel. d) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. e) Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai, gazdálkodási munkájára; a belső ellenőrzések tapasztalataira; valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére, f) Távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesítését az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el, akinek hatásköre az azonnali döntést igénylő feladatokra terjed ki. g) Az igazgatóhelyettes ellátja a minőségügyi vezető feladatot is. 3. A kollégiumvezető a) A kollégiumvezetői megbízást az igazgató adja a határozatlan időre kinevezett pedagógus végzettségű alkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. b) A kollégiumvezető szervezi a kollégium életét, irányítja a kollégiumi nevelőmunkát ellátó pedagógusokat és a kollégium technikai személyzetét. c) A kollégiumvezető feladat- és hatásköre, felelőssége azokra a feladatokra terjed ki, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Személyi felelősséggel az igazgatónak tartozik. d) Ellenőrző tevékenységét saját területén végzi. e) Beszámolási kötelezettsége a kollégium működését érintő minden kérdésre kiterjed. 8

9 f) Távolléte esetén helyettesítését az általa megbízott kollégiumi nevelő látja el, akinek hatásköre az azonnali döntést igénylő feladatokra terjed ki. 4. Az iskola vezetőségének jogköre, felelőssége a) Az iskola vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. b) A vezetőség tagjai a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. c) A vezetőség félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői választmány, a diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács képviselőivel. Az igazgató felelőssége, hogy biztosítsa ezen közösségek véleményezési jogának gyakorlását. 5. A vezetők kapcsolattartási rendje a) Az intézmény vezetőjének a helyettessel és a kollégiumvezetővel való kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést. b) A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. c) Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 6. Az intézmény szervezeti felépítését szemléltető diagram Igazgató Igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Iskolatitkár Gazdasági ügyintézők Pedagógusok Technikai dolgozók Kollégiumi nevelők 9

10 IV. Az intézményi közösségek IV. 1. Az intézmény közösségei 1. Az intézmény közösségei Alkalmazotti közösség: nevelőtestület nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: szülői szervezet A tanulók közösségei: osztályközösségek, kollégiumi csoportok diákönkormányzat 2. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. 3. A közösségek közötti kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák, iskolai és iskolán kívüli rendezvények. 4. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait és helyszíneit az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható helyen, a faliújságon ki kell függeszteni. 5. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. IV.2. Az alkalmazotti közösség 1. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más alkalmazott. 2. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 3. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény igazgatója akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 4. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. IV.3. A tanulói közösségek 1. Az osztályközösségek a) Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség tanulói létszáma a közoktatási törvény mellékletében meghatározott. 10

11 b) Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. c) Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. 2. A diákönkormányzat a) A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. b) diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, amelyet a diákönkormányzat készít el, és a nevelőtestület hagy jóvá. c) Az iskolai diákönkormányzat élén, a működési rendjükben meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető és az iskolai diákbizottság áll. d) A diákönkormányzat tevékenységét e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára a nevelőtestület bíz meg. Megbízását évente meg kell újítani. e) A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat véleményezési és javaslat tételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az intézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadásakor és -módosításakor;a elfogadása és módosítása előtt; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: a saját működésére és hatásköre gyakorlására; a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására; egy tanítás nélküli munkanap programjára; tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőink megbízására f) Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. g) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot segítő pedagógus és a diákönkormányzat diákvezetője folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat vezetője vagy annak megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Meghívásáról az intézmény igazgatója gondoskodik. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót a Szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott módon. 3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) a) Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. 11

12 b) A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. c) A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. d) A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. e) Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt (ekkor: küldöttgyűlés). f) A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. g) A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. h) Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. IV.4. A szülői közösség 1. A szülői közösség jogai, működési feltételei a) A köznevelési törvény rendelkezései alapján a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget), munkaközösségeket, szülői választmányt hozhatnak létre. b) A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 2. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni: a) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt; b) az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt; c) a házirend elfogadása előtt; d) a fenntartónak a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával; nevének megállapításával; vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. 3. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. 4. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. 5. A szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény igazgatójától. 6. Működési feltételeiről a fenntartó gondoskodik. 7. A szülői közösséggel való kapcsolattartás formái: a) a szülői közösség ülései, megbeszélései 12

13 b) szülői értekezletek, fogadóórák c) nyílt tanítási napok, órák d) iskolai és osztályszintű rendezvények (farsang, Mikulás, fenyőünnep, közös kirándulás, túra, tábor, színházlátogatások, sportrendezvények, társadalmi munka stb.) e) előadások szervezése szakemberek közreműködésével f) meglévő hagyományok ápolása és bővítése 8. A kapcsolattartás rendje a) A szülői szervezet munkáját az igazgatóhelyettes segíti, ő felel a folyamatos kapcsolattartásért. b) A szülői szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az igazgató felel. c) Egy adott osztály szülői szervezetével a diákközösséget vezető osztályfőnök tart kapcsolatot. d) A szülői szervezet véleményét, javaslatát a választmány elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. e) A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásakor a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 9. A szülők tájékoztatásának rendje: a) Szóbeli tájékoztatás A szülők csoportos tájékoztatása: i) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató új nevelőket is. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban oktató-nevelő pedagógusokat. ii) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők egyéni tájékoztatása i) Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról telefonon vagy írásban előre egyeztetett időpontban úgy, hogy a megbeszélés ne zavarja a tanítás rendjét. ii) Magatartási problémák esetén az intézményvezető behívhatja és a probléma megoldásába bevonhatja a tanuló szülőjét, nevelőjét, gyámját. iii) A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét (különösen a jegyek félévi és év végi lezárása előtt ) az osztályfőnök írásban is behívhatja fogadóórára. iv) Ha a körülmények indokolják, az osztályfőnök lakhelyén, családlátogatás keretében keresi fel a tanuló szülőjét tájékoztatás és tájékozódás, valamint a felmerülő problémák megoldása céljából. Szükség esetén ehhez kérheti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét. b) Írásbeli tájékoztatás Beiratkozáskor minden tanuló megkapja az iskola házirendjét. 13

14 Iskolánk a tanulókról rendszeres tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző füzetekben. Ezekben írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ugyanitt tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző füzetben is feltüntetnek, azt dátummal és kézjeggyel látják el. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. A bejegyzéseket a szülő megtekintés után aláírásával látja el. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolatfelvétel módjáról a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor az osztályfőnök tájékoztatja 10..Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola alapvető dokumentumai (alapító okirat, pedagógiai program, házirend, szervezeti és működési szabályzat) nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 14

15 V. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek V.1. Az intézmény nevelőtestülete 1. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestületnek tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 3. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4. A nevelőtestület feladatai és jogai a) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása; ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. b) Az a) pontban meghatározott komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet minden, az intézmény működését érintő, valamint a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról; az SZMSZ és a házirend elfogadásáról; az éves munkaterv jóváhagyásáról; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó értékelések, beszámolók jóváhagyásáról; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének, illetve osztályozó vizsgára való bocsátásának kérdéséről; a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárásról; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény megalkotásáról; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról; a diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról; saját feladatainak és jogainak részleges átruházásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. 5. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart feladata ellátása érdekében. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezleteken való megjelenés minden pedagógus számára kötelező. Ez alól - indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. b) A tanév rendes értekezletei: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet havi egy alkalommal munkaértekezlet. 15

16 c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. d) A nevelőtestületi értekezlet napirendi pontjához a véleményezésre jogosult közösségek szülői szervezet, diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. Értesítésük az intézményvezető feladata. e) A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. 6. A nevelőtestület döntései és határozatai a) A nevelőtestület döntésit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. c) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki s nevelő testület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. d) A (5) bekezdésben részletezett nevelőtestületi értekezleteken készült jegyzőkönyvek, a megszületett döntések az intézmény iktatott irattárába kerülnek határozati formában. V.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1. A munkaközösség célja: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. 2. A szakmai munkaközösségek feladata a magas színvonalú munkavégzés érdekében: a) segít tagjainak módszertani kérdésekben b) szervezi a pedagógusok továbbképzését c) támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját d) összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert e) felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét f) összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait g) kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi és egyéb versenyeket h) végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat 3. A munkaközösség-vezető a) A szakmai munkaközösség tagjai kétévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására javaslatot tesznek munkaközösségvezetőjük személyére, akit az intézményvezető bíz meg legfeljebb 5 éves időtartamra. b) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. c) A munkaközösség vezetőjének feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza. 16

17 4. Az intézmény munkaközösségei a) osztályfőnöki munkaközösség Tagjai: osztályfőnökök b) Szakmai munkaközösség Tagjai: Szakképzős évfolyamokon szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító tanárok, oktatók. V.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így az osztályfőnöki munkaközösségre, szülői választmányra, vagy a diákönkormányzatra, a nevelők egy csoportjára. b) Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi és év végi értekezletek időpontjában. c) A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. d) A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai: a) A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköröket: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése b) A szakmai munkaközösség-vezető az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. V.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórákon kívüli foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az igazgató felelős. 2. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő Ellenőrzési Terv tartalmazza. Az Ellenőrzési Tervet nyilvánosságra kell hozni. Az Ellenőrzési Tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: a) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. b) Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető és a gazdasági vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. c) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból eredően saját területén végzi. 17

18 d) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a munkaközösség jellegével összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. 4. Az ellenőrzés módszere a) a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása b) írásos dokumentumok vizsgálata c) tanulói munkák vizsgálata d) beszámoltatás szóban és írásban. 5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. V.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai 1. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést az a pedagógus kapja, aki leginkább megfelel az alábbiaknak: a) Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el; b) Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába; c) Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi; d) Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el; e) Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez. 2. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. 18

19 VI. Az intézmény külső kapcsolatai 1. A külső kapcsolatok célja, formája, módja a) Intézményünk a feladatok elvégzése, az intézmény működése, a tanulók/fiatalok egészségügyi, ifjúságvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel az igazgató vagy megbízottja útján. b) A kapcsolattartás formái, módja: közös értekezletek tartása; szakmai előadásokon, fórumokon való részvétel; módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása; közös ünnepélyek, rendezvények; intézményi rendezvények; hivatalos ügyintézés, levélben, telefonon. c) A kapcsolattartás konkrét formáit, módszereit és időpontját az intézmény éves munkatervében határoztuk meg 2. Gyermekjóléti szolgálat a) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait az igazgató által kinevezett gyermekés ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Ő felel a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés feladatainak végrehajtásáért. Munkája ellátása közben napi kapcsolatban van az igazgató-helyettessel, az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és egyéb, gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Segít a családokkal való kapcsolattartásban. b) A kapcsolattartás formái: személyes; postai- és elektronikus levélváltás; értekezleteken, megbeszéléseken, továbbképzéseken való részvétel, családlátogatás. c) A szolgálattal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője felel. 3. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató a) A fiatalok rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó az iskola igazgatójával közösen megállapodást köt a kijelölt orvossal (és fogorvossal), valamint rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskolai védőnővel is. b) Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet szerint végzi. c) A törvény által előírt szűrések és vizsgálatok ütemezését szept. 15.-ig elkészíti és egyezteti az iskola igazgatójával, majd a jóváhagyott tervezetet okt. 1-ig kifüggeszti a tanári szobában. d) Az orvos heti egy alkalommal, meghatározott időpontban rendel a számára biztosított és csak erre a célra használt helyiségben.a rendelés időpontját kifüggeszti a rendelő ajtaján és a tanári szobában is. e) Az iskolai védőnő segíti az orvos munkáját, valamint tanácsadói, felvilágosító és egészségnevelő tevékenységet végez. Fogadóóráinak időpontját szintén nyilvánosságra hozza az előbb megjelölt helyeken. 4. Pedagógiai szakszolgálatok a) A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók ellátása 19

20 érdekében az intézmény az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá fejlesztését végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkatervben foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. b) A kapcsolattartás formái: vizsgálatok, kontrollvizsgálatok; a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása; a szükséges iskolai fejlesztésük előírása; a tanulók e vizsgálatokra való felterjesztése; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. c) A pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartásért az intézmény igazgatója felel, az ezzel kapcsolatos feladatok összefogását az iskola fejlesztő pedagógusa látja el. 5. Pedagógiai szakmai szolgáltatók a) A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. b) Az iskola pedagógusai rendszeresen részt vesznek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken. c) A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői munkáját igény esetén kéri az intézmény igazgatója. d) A kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület adott kérdésben kompetens egyes tagjait bízza meg. 20

21 VII. 1. A tanév helyi rendje VII. Az intézmény működési rendje 1. A tanév rendjének meghatározása a) A tanév általános rendjéről az emberi erőforrások miniszter évenként rendelkezik. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2. A tanév rendje és annak közzététele a) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programjait és időpontját a helyi vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, érettségi, szakmai stb.) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavasz, téli,) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül a bemutató órák és foglalkozások rendjét a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét b) A tanév helyi rendjét valamint az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 3. Az intézmény nyitva tartása a) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: hétfőtől-péntekig: 7:30-16:00-ig szombaton: 7:45-14:00-ig tart nyitva. b) Tanítási szünetek alatt, valamint vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! c) Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az utolsó tanítási napon jól látható helyre ki kell függeszteni a szülők és tanulók tájékoztatása érdekében. VII.2. Az intézményben benntartózkodás rendje 1. Az iskolával munkavállalói és tanulói jogviszonyban állók részére a) Az oktatás és a nevelés óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján, a tanórán kívüli foglalkozások beosztását is figyelembe véve a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben történik. b) Az óraközi szünetet a tanulók a folyosókon, illetve lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. c) A tanítási órák, óraközi szünetek rendjét, időtartamát, a tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. 21

22 d) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettes tehetnek. e) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. f) Az óraközi szünetekben, valamint a tanítás megkezdése előtt 15 perccel a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. g) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes felelős. h) Az ügyeletre beosztott pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. i) A tanítási idő végén a tanulók egyénileg/csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el az iskolát. 2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával a) A hivatalos ügyek intézése munkaidőben az iskolatitkári irodában történik. b) Az épület kapuit a nyitva tartási időben és a nyitva tartási időn túl is zárva kell tartani. c) Vagyonvédelmi okból a szünetekben a tantermek, szertárak, öltözők ajtaját zárva kell tartani. d) Az épületbe lépő szülők, látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a titkárságot. A látogató köteles megvárni az utasítást, milyen módon érheti el célját; addig a portásfülke előtt várakozik, e) A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját. Ezeket, valamint az érkezés és távozás időpontját a portás a nála elhelyezett füzetbe bejegyzi. f) Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége, hogy ha idegen személy jelenlétét észleli, értesítse erről az intézmény igazgatóját. g) Az igazgató és a helyettese közül egyiküknek az iskolában kell tartózkodnia, amikor tanítási órák, tanrend szerinti foglalkozások, iskolai rendezvények vannak. Az ügyeletes vezető feladatait heti beosztás alapján látják el, az alkalomszerű rendezvényeken az egymás között megbeszéltek alapján ügyelnek. h) A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. i) A tanítási idő után a szervezett foglalkozást vezető pedagógusok tartoznak felelősséggel az iskola rendjéért. VII.3. Az alkalmazottak és tanulók munkarendje 1. Az alkalmazottak munkarendjének általános szabályai a) Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá. b) Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartani az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 22

23 c) Az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 2. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles a munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkezni. c) Tanítás nélküli munkanapokon elrendelt iskolai vagy továbbképzési feladatot lát el. d) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyedórával jelezni kell az intézmény vezető-helyettesének. e) A pedagógus számára a kötelező óraszámon fölüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást, vagy a kijelölést az intézményvezető adja, a vezető-helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 3. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje a) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. b) Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni. Távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatóhelyettest. 4. A tanulók munkarendje a) A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. b) A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezése után, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben dolgozó és tartózkodó személyekre nézve kötelező. VII.4.A tanórán kívüli foglalkozások formái, rendje 1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: 23

24 a) szakkörök, b) hagyományőrző tánccsoport és együttes c) iskolai sportköri foglalkozások, d) mindennapos testnevelés, e) felzárkóztató foglalkoztatások, f) tehetséggondozó foglalkoztatások, g) továbbtanulásra előkészítő foglalkozások h) érettségire, szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozások. 2. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 20-ig hirdeti meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, kivételével önkéntes. A jelentkezést az ellenőrző füzetben, a szülő aláírásával kell megtenni. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. 4. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. 5. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 6. A tanórán kívüli foglalkozások az iskolai költségvetésből, elnyert pályázatok pénzösszegéből finanszírozandók. 7. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 8. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a) Korrepetálás: A költségvetés terhére szervezett foglalkozásokon a gyenge előmenetelű, hiányosan felkészült tanulók a szaktanár javaslata alapján vesznek részt abból a célból, hogy hátrányaikat ledolgozhassák. b) Érettségire való felkészítés: A 12. évfolyamon tanulók heti óraszámukon felüli felkészítő foglalkozásokon vehetnek részt a megfelelő szaktanárok vezetésével. A felkészítés célja a tantárgyi hiányosságok pótlása, a vizsgaszituációhoz való szoktatás. c) Szakkörök: Az iskola a tanév elején szakköröket hirdet meg, hogy tanulóink minél sokoldalúbb, érdeklődésüknek megfelelő képzésben részesüljenek, ápolhassák hagyományaikat. A szakkörök indításáról a szaktanárok javaslata alapján az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások október 1-től kezdődnek és május 31-ig tartanak. A foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra. 24