FELVÉTELIZŐK KÖRÉBEN VÉGZETT STANDARD ÍRÁSBELI MEGKÉRDEZÉS FŐBB EREDMÉNYEI ÉV

Átírás

1 FELVÉTELIZŐK KÖRÉBEN VÉGZETT STANDARD ÍRÁSBELI MEGKÉRDEZÉS FŐBB EREDMÉNYEI ÉV Összeállította: Kuráth Gabriella Kállinger Brigitta Marketing Osztály

2 A vizsgálat célja egyrészt, hogy a jelentkezők minél több információval rendelkezzenek egyetemünkről, megkönnyítve ezzel választási döntésüket, másrészt a felsőoktatási piacon kialakult versenyhelyzet miatt egyre több és mélyebb információra van szükségünk ahhoz, hogy a felvételizők igényeit, döntési mechanizmusát elemezni, értékelni tudjuk. Fontos ismernünk azt, hogy mi alapján választ a felvételiző, milyen tényezők befolyásolják döntésében, valamint elegendő információval rendelkezik-e az egész életét is befolyásoló döntés meghozatalához. Az információk segítségével tehát hatékony beiskolázási tervet tudunk készíteni, amely segíti leendő hallgatóink felkészülését, és egyetemünk is tud alkalmazkodni a diákok elvárásaihoz, elképzeléseihez. 1. MÓDSZERTAN A próbakérdezést követően 2006 decemberétől 2007 márciusáig zajlottak a megkérdezések. A kérdőíveket (1. függelék) a következő módon juttattuk el a potenciális jelentkezőkhöz: Postai úton a legtöbb felvételizőt küldő első 100 és a felvételi eredményeik alapján az első 10 helyre került top középiskolák végzős diákjai számára több mint 5000 kérdőívet küldtünk el. Felsőoktatási kiállításokon töltettük ki a potenciális jelentkezőkkel. A felvételizőknek szóló honlapunkra helyeztük fel adatlap formájában. A visszaérkezett és ellenőrzött kérdőívekből 1608 db volt értékelhető, mely az idei jelentkezők számának 1,48 %-a. A minta összetételére vonatkozó alaptáblákat és az egyes kérdésekre adott részletes válaszokat tartalmazó táblákat mellékeljük (2. függelék). A válaszadók többsége középiskolás diák, kétharmaduk alapképzésre kíván jelentkezni, míg 14%-uk jelezte, hogy felsőfokú szakképzésen tervezi folytatni tanulmányait. A kérdőív felépítése szerint két részre bontható. Az első részben általános, a jelentkezésekre vonatkozó kérdések szerepeltek, míg a második részt kifejezetten a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó kérdések alkották. A megkérdezés önkitöltős jelleggel folyt, a válaszokat matematikai-statisztikai módszerekkel értékeltük ki SPSS szoftver segítségével. A mellékletekben 2

3 bemutatjuk azokat a kereszttáblázatokat, ahol a számított khi-négyzet érték a véletlennel már nem magyarázható összefüggéseket mutat. A felvételizők esetében a megkérdezés mellett két fókuszcsoportos megkérdezés is zajlott tavaszán a Pécsi Tudományegyetemre felvett, elsőéves, nappali tagozatos hallgatók, valamint pécsi harmadikos középiskolások körében. A kérdéskatalógusokat mellékeljük. (3. függelék) 2. A STANDARD ÍRÁSBELI MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI 2.1. Hazai helyzet Az első kérdés esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiatalok véleménye szerint melyik a legjobb három felsőoktatási intézmény hazánkban (1. ábra). A három válasz sorrendiséget is jelöl. Harmadik legjobb felsőoktatási intézmény napjainkban Második legjobb felsőoktatási intézmény napjainkban Legjobb felsőoktatási intézmény napjainkban Eötvös Loránd Pécsi Budapesti Műszaki és Budapesti Corvinus Szegedi Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Tudományegyetem Gazdaságtudományi Egyetem Tudományegyetem Főiskola Egyetem 1. ábra: Felsőoktatási intézmények rangsora Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a válaszadók 43%-a ítélte a legjobbnak, a másodikharmadik helyre a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem került. A három válasz együttes vizsgálatakor csekély különbséget látunk az első két 3

4 intézmény között, összességében néhány fővel magasabb a PTE-t megjelölők száma. A válaszolók jelentős többsége szerint a két intézmény hazánk első három legrangosabb intézményei között szerepel. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a válaszolók kétharmada a régióban lakik. Internetes portálokról (origo, index, stb.) tanáraitól 62,5% 66,9% Központi Felsőoktatási Tájékoztató kiadványból a felsőoktatási intézmény honlapjáról felsőoktatási intézmény által szervezett nyílt nap, kiállítás alapján 50,7% 50,1% 49,4% iskola-, illetve osztálytársaitól 36,9% a felsőoktatási intézmény bemutatkozó előadása, tájékoztatása alapján napilapokból, folyóiratokból felsőoktatási intézmény saját kiadványa alapján TV-ből, rádióból a felsőoktatási intézmények hallgatóitól szüleitől országos és regionális kiállítások alapján nem iskolai barátaitól 30,0% 27,2% 25,7% 24,8% 21,3% 18,2% 14,5% 14,2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2. ábra: Információ-források A második kérdés az információ-forrásokra tér ki (2. ábra), melyek közül az internetes portálokat, valamint a tanárukat jelölték meg legtöbben, emellett népszerűek még az elektronikus és nyomtatott kiadványok, valamint az intézmény által szervezett nyílt napok. Az egyéb médiumok, a hirdetések az elmúlt évekhez hasonlóan most is alacsony említést kaptak. A szülőket kevesebb, mint 20%-uk említette meg, pedig kiállítói tapasztalatunk szerint főleg hétvégén közösen tájékozódnak a lehetőségekről. A három leghitelesebb forrásként a központi felvételi tájékoztató mellett az internetes portálokat, valamint a tanáraikat említették. 4

5 A továbbtanulás céljára vonatkozó kérdést a tapasztalataink alapján kialakított válaszadási lehetőségek alapján értékelték 1-5-ig az iskolai osztályzatoknak megfelelően a jelentkezők, az alábbi ábrán az eredményeket nemek szerinti bontásban mutatjuk be. (3. ábra). Ezek alapján a karrier, a jó állás lehetősége kapta a legmagasabb átlagot, 4,5-öt, melyet a diplomaszerzés, az értelmiségi lét (4,17), valamint a szakterület utáni érdeklődés (4,13) követett ,48 4,51 4,50 4,21 4,17 4,04 4,09 4,14 4,13 3,59 3,54 3,55 Férfi Nő Összesen 3 3,26 3,08 3, Karrier, jó állás lehetősége Diplomaszerzés, értelmiségi legyek Érdekel a téma, elményülni az adott szakterületben Hasznos időtöltés, szórakozás, találkozás új emberekkel Tudományos pálya 3. ábra: A továbbtanulás céljai nemek szerinti bontásban A továbbtanulást befolyásoló tényezők fontosságát vizsgálva (4. ábra) legmagasabb értéket a karrier, a jó állás lehetőség, valamint a szakterület iránti érdeklődés kapta. Négyes feletti átlagértéket értek el a széles képzési választékkal rendelkező intézmény és a sok pénzt lehet keresni a diplomával elnevezésű tényezők. A három legfontosabb szempontra rákérdezve megállapíthatjuk, hogy a karriert, a jó hírű iskolát, valamint a szakterület iránti elkötelezettséget említették a legtöbben. 5

6 a diploma után jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok 4,59 4,61 4,53 4,50 4,50 4,52 széles képzési kínálattal rendelkező intézmény pezsgő egyetemi élet alacsony költségek, vonzó ösztöndíjak sok pénzt lehet keresni a megszerzett diplomával jó hírű iskola ismertek, elismertek az oktatók a város, ahol az egyetem van, vonzó a kollégiumi elhelyezés megoldott 4,16 4,21 4,00 4,15 4,18 4,06 4,11 4,16 3,99 4,01 3,97 4,13 3,96 3,98 3,89 3,86 3,89 3,78 3,72 3,69 3,81 3,66 3,68 3,61 könnyű bekerülni hagyományos egyetem az intézmény közel van a lakóhelyemhez nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni 3,15 3,09 3,32 2,91 2,86 3,03 2,87 2,85 2,92 2,81 2,75 2,98 Összesen Nő Férfi ábra: Felsőoktatási intézményválasztást befolyásoló tényezők nemek szerinti bontásban A következő kérdés esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy ki befolyásolja a jelentkezőket döntésükben és milyen mértékben (5. ábra). 6

7 5 4 Férfi Nő Összesen 3 3,10 3,39 3,31 3,03 2,98 2,99 2,76 2,79 2,78 2 2,14 2,11 2,04 2,08 2,00 2,02 1,68 1,69 1, szülő(k) tanár barát(nő) testvér rokon házastárs 5. ábra: Döntés-befolyásolók szerepe nemek szerinti bontásban Számos szakértői anyag megállapította, hogy a jelentkezések során alapvetően a jelentkező dönt, ezért a megkérdezés során arra voltunk kíváncsiak, hogy kik befolyásolják őket, és milyen mértékben. Az eddigi évek tapasztalataival összhangban a válaszolók a szülők szerepét emelik ki elsődlegesen, bár ez az érték is alig haladta meg a közepes szintet. Emellett a tanárok és a barátok szerepét érdemes még kiemelni A Pécsi Tudományegyetem Egyetemünkre vonatkozó kérdések esetében elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszolóknak mi jut először eszébe intézményükről. A tanulás, a szakmai képzés általános említése volt a leggyakoribb általános válasz. Azonban a szempontunkból fontosabb, egyéb kifejezések említése között már szignifikáns különbséget találtunk nemek szerint, ezért külön ábrán mutatjuk be a válaszokat. (6-7. ábra) 7

8 8,51 13,48 3,19 Választási lehetőség Tanulás, szakmai képzés Egyetemi élet Minőség, hírnév, színvonal A város 50,71 24,11 6. ábra: Melyik az a szó, kifejezés, amely először eszébe jut a Pécsi Tudományegyetemről? (férfi) A férfi válaszolók esetében közel 25%-ot ér el az egyetemi élet említése, a minőség, a hírnév, a színvonal kategóriák nem érik el a 10%-ot. 6,12 3,36 Választási lehetőség 29,41 Tanulás, szakmai képzés Egyetemi élet Minőség, hírnév, színvonal A város 48,38 12,73 7. ábra: Melyik az a szó, kifejezés, amely először eszébe jut a Pécsi Tudományegyetemről? (nők) A hölgyek közel 30%-ának a minőség, a hírnév, a színvonal szavak jutott először eszébe intézményünkről, és mindössze 13%-uk említette az egyetemi életet. 8

9 Megkértük a válaszadókat, hogy értékeljék a Pécsi Tudományegyetemet és annak karait minden szempontot figyelembe véve a többi hazai egyetem hasonló karához képest. A válaszadók ötfokozatú skálán, az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelték a kategóriákat. Az elmúlt három év eredményei hasonlóak, folyamatos javulást tapasztalunk az átlagok elemzésekor. (8. ábra) PTE TTK PMMK MK KTK IGYFK FEEK ETK BTK ÁOK ÁJK ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4, ábra: Az egyetem és a karok értékelése ( ) Hasonlóan az elmúlt két év felméréséhez a Pécsi Tudományegyetem kapta a legmagasabb, 4,24-es értéket, mely jelzi, hogy magát az intézményt összességében magasabb színvonalúnak értékelik a jelentkezők, mint az egyes karokat önállóan. A karok közül a legmagasabb, négyes feletti értékeket az ÁOK kapta, melyet a BTK, a TTK, a KTK, és az ÁJK követ. A következő csoportban a MK, a PMMK, az ETK, a FEEK és az IGYFK szerepel. 9

10 Jó hírű iskola 4,53 Pezsgő egyetemi élet Széles képzési kínálattal rendelkező intézmény Az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok A város, ahol az egyetem van, vonzó A diploma után jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson Ismertek, elismertek az oktatók 4,32 4,3 4,17 4,13 4,03 4,02 Sok pénzt lehet keresni a megszerzett diplomával A kollégiumi elhelyezés megoldott 3,72 3,81 Alacsony költségek, vonzó ösztöndíjak Hagyományos egyetem 3,55 3,52 Az intézmény közel van a lakóhelyemhez 3,09 Könnyű bekerülni Nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni 2,76 2, ábra: A felsorolt tényezők mennyire igazak a Pécsi Tudományegyetemre? A következő kérdésben (9. ábra) az előzőekben már feltett, a jelentkezéseket befolyásoló tényezőkre kérdeztünk rá a Pécsi Tudományegyetem esetében. Intézményünk esetében a legmagasabb értékeket a jó hírű iskola mellett a pezsgő egyetemi élet és a széles képzési választék kapta. Hármas alatti átlagok csak a könnyű bekerülni és nem kell sokat tanulni kategóriákban fordultak elő. Intézményünk minősítését összevetve a jelentkezéseket befolyásoló tényezők fontosságára adott válaszokkal, azt tapasztaljuk, hogy az első három szempont magasabb értéket kapott, mint a fontossága, mely igaz még a város, az ismert oktatók és a hagyományos egyetem kategóriákra is. Emellett meg kell jegyeznünk a karrier szempontok és az alacsony költségek, vonzó ösztöndíjak fontossága, valamint a PTE alacsonyabb minősítése közötti eltérést Jelentkezői csoportok A felvételizők megkérdezése kapcsán a felsőoktatási intézményválasztási szempontokat tovább elemezve, faktoranalízist alkalmaztunk SPSS szoftver segítségével. A faktorelemzés alkalmazásának lehetőségét próbákkal teszteltük. A Bartlett-féle próba és a KMO (Kaiser Meyer Olkin) mutatószám megfelelő, így a faktoranalízis alkalmazható módszer. Az elemzés során az eredeti 14 tényező számát 12-re csökkentettük, valamint négy faktort különítenünk el, melyek több mint 50%-ban magyarázzák az eredeti változókat. 10

11 Rotálással létrehoztuk a Rotated Component Matrix-ot, mely a lehetőségek szerint az eredeti változókat hozzárendeli az egyes faktorokhoz. E táblázat segítségével definiáljuk az egyes faktorokat. Az eredmények alapján a faktorok a következő területeket foglalják magukban: Első faktor tudatosság: széles képzési választék; a város, ahol az egyetem van vonzó; a kollégiumi elhelyezés megoldott; alacsony költségek, vonzó ösztöndíjak; pezsgő egyetemi élet legyen. Második faktor kényelem: Könnyű legyen bekerülni; ne legyen messze a lakóhelytől; ne kelljen sokat tanulni - könnyű legyen elvégezni. Harmadik faktor presztízs-orientáció: Jó hírű iskola legyen; ismert oktatókkal rendelkezzen. Negyedik faktor karrier: A diploma után jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson; sok pénzt lehessen keresni a diplomával. A faktoranalízis eredményei alapján kísérletet teszünk jelentkezési stratégiák, csoportok jellemzőjének leírására K-közepű klaszterelemzés segítségével. Az eredeti, 14 alkalmazott szempontból 13 bevonásával négy csoportot tudtunk elkülöníteni. Az ANOVA próba minden változó esetén szignifikáns csoportképző tulajdonságot mutat, a csoportarányok kiegyenlítettek. A klaszterközép adott szegmens tipikus értéke segítségével különítettük el a csoportokat. A kérdéseket 1-5-ig, az iskolai osztályzatoknak megfelelően értékelték a válaszolók. Az első diploma megszerzése esetében a főbb jellemzők közül kiemelendő, hogy a jelentkező fiatal, általában egyedül él, amennyiben lakóhelyén tanul, akkor szülővel, esetleg párkapcsolatban. Általában nincs főállása, saját jövedelme, a finanszírozást a szülő vagy/és az állam, illetve pályázati források biztosítják. Ezért saját döntése mellett a szülő hatása is jelentős. A következő, 10. ábrán az egyes szempontok középértékeit találjuk. Láthatjuk, hogy az első szegmens esetében jelentős különbségeket fedezhetünk fel, elutasítják a kényelmi szempontokat, inkább presztízsorientált a döntéshozatal. A második csoport esetében a karrier és presztízs értékek magasak, valamint fontos számukra az alacsony költség, a vonzó ösztöndíj. A harmadik szegmens elkötelezett, a kényelmet kevésbé tartja fontosnak, a presztízs szempontok és a karrier fontos számukra, összességében kiegyensúlyozott válaszokat kaptunk. Végül a negyedik szegmens kevésbé érdeklődő, nem akar semmit igazán, kevésbé fontosak a presztízs szempontok is. 11

12 cl1 - Presztízsorientált cl2 - Tudatos pezsgő egyetemi élet jó hírű iskola 5,00 4,00 ismertek, elismertek az oktatók cl3 - Elkötelezett cl4 - Érdektelen alacsony költségek, vonzó ösztöndíjak 3,00 könnyű bekerülni 2,00 a kollégiumi elhelyezés megoldott 1,00 0,00 a diploma után jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a város, ahol az egyetem, vonzó az intézmény közel van a lakóhelyemhez nem kell sokat tanulni, könnyű elvégezni széles képzési kínálattal rendelkező intézmény az érdeklődési körömnek megfelelő dolgot tanulhatok sok pénzt lehet keresni a megszerzett diplomával 10. ábra: A vizsgált szempontok klaszterközép értékei a csoportok szerint év A négy elkülönülő csoport intézményválasztási stratégiája között jelentős különbségeket fedezhetünk fel, melyek legegyszerűbben talán az okok és az elsődleges célok feltárásával mutathatók be. Emellett vizsgáltuk az érzelmi érintettség és a szakmai tudatosság kategóriáit is. A csoportjellemzők leírását a kereszttáblázatok információi alapján tettük meg. A táblázatok alapján számított khi-négyzet érték alapján szignifikáns különbségeket találtunk a csoportok között nemek, döntésbefolyásolók szerint, valamint a tájékozódási lehetőségek területén. A hallgatói csoportok leírását a következő, 1. tábla tartalmazza. 12

13 Csoportjellemzők Elnevezés 1.Presztízsorientált 2. Árérzékeny 3. Elkötelezett 4. Érdektelen Választási szempontok Egyéb jellemzők Elsődleges cél Érzelmi érintettség Szakmai tudatosság Nagy különbségek jellemzők az értékek között, a kényelmi szempontokat elutasítják, a presztízs fontos és kevésbé, de a karrier is. Az átlagnál magasabb a nők, a nagyvárosban lakók aránya. Az internetről az átlagnál nagyobb arányban tájékozódik. Az átlagnál alacsonyabb arányban jelölik meg a PTE-t. Társadalmi státus, presztízs. A költségtudatosság szempontjai mellett fontosak a pezsgő egyetemi élet és a karrier szempontok. A presztízs szempontok kevésbé fontosak. Az átlagnál magasabb a PTE-re jelentkezők aránya. Fontos számára a tájékozódás, az átlagnál magasabb arányban tájékozódnak a különböző területek esetében. Az átlagnál magasabb arányban jelölik meg és ítélik jónak a PTE-t. Elsődlegesen a karrier, megjelenik a hasznos időtöltés is. Érdeklődő csoport, kiegyensúlyozott válaszok, a kényelem kevésbé fontos, a presztízsszempontok és a karrier a fontos. Kisebb településekről, faluról az átlagnál többen jönnek. Az átlagnál magasabb arányban ítélik jónak a PTE-t. A karrier és társadalmi státus, presztízs. A legtöbb kínált szempontot elutasítja, talán az érdeklődési kör és a jó elhelyezkedés fontosabb számára Az átlagnál magasabb a férfiak és a kisvárosiak aránya, valamint az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A tanároktól az átlagnál magasabb arányban tájékozódik. Minimál program, diploma minél egyszerűbben. Magas Közepes Közepes Alacsony Magas Magas Magas Alacsony 1. tábla: Hallgatói csoportok leírása Érdemes megjegyezni, hogy 2005-ben 10 szempont bevonásával készítettünk hasonló elemzést. A következő, 11. ábrán az egyes szempontok középértékeit találjuk. Láthatjuk, hogy az első csoport érdektelen, kevésbé érdeklődő, nem akar semmit igazán, a második csoportba a kényelmesek tartoznak, számukra kevésbé fontosak a presztízs szempontok, a kényelem számít, mellette a karrier is megjelenik. A harmadik szegmens elkötelezett, a kényelmet kevésbé tartja fontosnak, a presztízs szempontok és a karrier fontos számukra, összességében kiegyensúlyozott válaszokat kaptunk. Végül a negyedik, presztízsorientált szegmens esetében jelentős különbségeket fedezhetünk fel, elutasítják a kényelmi szempontokat, inkább presztízsorientált a döntéshozatal, a karrier értékek alacsonyabbak. 13

14 Jó hírű iskola legyen 5,00 cl1 cl3 cl2 cl4 Pezsgő egyetemi élet legyen 4,00 Ismert oktatókkal rendelkezzen 3,00 Ne kelljen sokat tanulni, könnyű legyen végezni 2,00 Könnyű legyen bekerülni 1,00 Sok pénzt lehessen keresni a megszerzett diplomával A diploma után jó elhelyezkedési lehetősége biztosítson Hagyományos (ne a legutolsó évben alakult) egyetem legyen Ne legyen messze a lakóhelytől Az érdeklődési körnek megfelelő dolgot tanulhassak 11. ábra: A vizsgált szempontok klaszterközép értékei a csoportok szerint év A két vizsgálat eredményeit összevetve láthatjuk, hogy három csoport jellemzői hasonlóak, de a negyedik csoport esetében az idei évben megjelentek, fontossá váltak a költségek, tehát a növekvő egyéni, családi terhek miatt a racionális szempontok erősödését figyelhetjük meg. A fenti csoportok más és más érvrendszerrel közelíthetők meg, egyszerre kell a szakmai szempontok mellett a különböző szolgáltatásokat és a kényelmi szempontokat is hangsúlyozni. Az érzelmileg érintett csoportoknál inkább az emocionális érvek fontosságát hangsúlyozzuk, míg az elkötelezett csoport esetében a racionális érvek lehetnek meggyőzőek. Az intézményeknek meg kell határozniuk melyik csoportot akarják megszólítani, kiket várnak az intézménybe, és ehhez kell alakítaniuk a kommunikációs stratégiájukat is. 14

15 3. A CSOPORTOS VITA EREDMÉNYEI A harmadéves középiskolásokkal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a továbbtanulást természetes folytatásként fogják fel, hiszen érettségivel nem sok mindent lehet kezdeni. 18 évesen még nem akarnak dolgozni, kitolják a diákéveket, de sokan csak papírt akarnak. Nem igazán tudják még, hogy mit válasszanak, azt tapasztalták, hogy csak a 12. évfolyamon fektetnek nagyobb hangsúlyt a pedagógusok a tájékoztatásra. Hatékony tájékoztatást várnak el, naprakész honlapot, interaktív kapcsolatot, és fontosnak érzik a középiskolai intézményi látogatásokat is. A befolyásoló tényezők esetében azt jelezték, hogy a szülők tanácsot adnak, az idősebbek, akik már felvételiztek, és az idősebb testvér példája is fontos számukra. Arra a kérdésre, hogy fontos-e a távolság, említették, hogy a diákok egy részének fontos, hogy közel a családhoz, barátokhoz tanulhasson, míg másoknak fontos a szabadságvágy, távol kerüljön az otthoniaktól. A Pécsi Tudományegyetem pozitívumaként említették, hogy jó programok vannak, pezsgő élet, és emellett magas színvonalú intézmény. Negatívumként, hogy bizonyos képzések hiányoznak, valamint Pécsett nem elérhetőek, csak Szekszárdon. Az elsőéves hallgatók elhangzott válaszai hasonlóak a tavalyi eredményekhez, a továbbtanulást alapvető szükségletnek tartják, egyrészt, mert diploma nélkül nem lehet manapság mihez kezdeni, és mert nem akarnak a középiskola után dolgozni. Úgy gondolják, hogy felesleges lenne kihagyni az egyetemi diákéveket, így kitolhatják a tanulási időt. Véleményük szerint sokan csak papírt akarnak, a legegyszerűbb módon akarnak diplomát szerezni. Tapasztalataik szerint voltak osztálytársak, akik találomra jelöltek meg intézményeket, a szakokat, nem volt jelentkezési stratégiájuk. Arra a kérdésre, hogy mikor döntöttek a jelentkezésről, 2-3. évben halvány körvonalak rajzolódnak ki, míg sokan közvetlenül a leadás előtt döntenek. Többségüknek a felvételi tájékoztató megjelenése jelentette a fordulópontot. Tehát a felvételi tájékozató, illetve más információs eszközök áttanulmányozása után kialakul egy kép, de sokan az utolsó pillanatra hagyják a jelentkezést. Emellett tapasztalatik szerint sokan változtatnak a sorrenden is. 15

16 Jellemzően három csoport alakult ki, azok, akik már nagyon korán tudják, hogy mik szeretnének lenni, esetleg csak egy intézményben vagy szakban gondolkodnak, a többség a beadás előtt 2-3 hónappal döntött, míg vannak, akik még később, néhány nappal előtte, esetleg utolsó este jelölték meg az adott intézmény(eke)t. A fiatalok szerint nagyon fontosak a kiadványok, a honlapok, emellett a személyes találkozások, élmények a meghatározóak. Kiemelték a nyílt napok fontosságát, konkrétabb információk kellenek a szakokról, valamint egy felvételilap-minta, sokan nem tudták jól kitölteni, valamint nem mertek bemenni az egyetemre, a Tanulmányi Osztályokra érdeklődni, ezért jó lenne könnyen elérhető helyen egy információs központ, vagy konkrét személyt, mindig elérhető telefonszámmal megadni. Többen jelezték, hogy nagyon sokszor kellett telefonálniuk, mire egy illetékessel tudtak beszélni. Jók pl. az egyetemi előkészítők is, sok információt kaphatnak a fiatalok. Élményt adni a diákoknak, ne legyen száraz az információ, a fiatalok igényeihez igazodjon. A döntésben befolyásoló személyként saját magukon kívül a szülőket említették, a szülői elvárás, befolyás megjelenik. Ebből következően a diákokat (főleg a diákélet területén) és a szülőket (főleg az adminisztrációs területeken, költségek, ösztöndíjak területén) kell meggyőzni. Megállapodtak abban, hogy először a szakot döntötték el, utána az intézményt, majd a várost. A Pécsi Tudományegyetem pozitívumaként a minőséget, diákéletet, a jó tanárokat, míg negatívumként az épületekben történő tájékozódást, a kevés gyakorlatot és a nem megfelelő adminisztrációt említették. 16

17 4. ÖSSZEGZÉS Az elmúlt évek tapasztalatai és kutatásai eredményei is azt bizonyítják, hogy jelenleg, a hallgatói létszámot tekintve piacvezető Pécsi Tudományegyetem vonzereje, jó megítélése segítheti a karokat is a beiskolázási tevékenységük során. Ezért fokozott jelentőséggel bír a koordinált marketingmunka, a kari aktivitások összehangolása, az egységes arculat, stílusirány meghatározása és betartása az egységek részéről. Az elmúlt évek eredményeivel összhangban kiemelt jelentőségű egyrészt a képzés minősége, másrészt a végzés után a diploma munkaerő-piaci értéke, mely területek az emberek tudatában sokszor ugyanazt jelentik. Az intézményi hírnév, mint döntésbefolyásoló tényező szintén a munkaerő-piaci elfogadottságot segíti elő. Az információforrások két csoportját kell kiemelnünk. Jelentős egyrészt a honlapon és a nyomtatott kiadványokban szereplő információk mennyisége és főként minősége. Másrészt a személyes találkozások, az események területén az interaktivitás, az élményorientált megközelítés válik fontossá. A döntéshozók és befolyásolók tekintetében fontos a hitelesség, emellett a baráti szálak, kötődések érzelmi oldalát kell hangsúlyoznunk. A felsőoktatási intézményválasztást befolyásoló tényezőket elemezve négy faktort és négy jelentkezői csoportot különítettünk el, melyek továbbgondolása segíthet a kari kampányok összeállításakor is. Külön célközönségként kell ma már kezelnünk az alapképzésekre, felsőfokú szakképzésekre jelentkező fiatalokat (esetükben a pedagógusok körét, valamint a szülők csoportját is), a jövő évtől már hangsúlyos lesz a mesterképzésekre jelentkező többségében ma a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatókat, a PhD képzésre jelentkezők körét, a szakirányú továbbképzések, rövid ciklusú képzések iránt érdeklődőket. Az elemzésből a következő továbblépési irányok rajzolódtak ki. Az oktatási kínálat fejlesztése és összehangolása mellett, a következő években hangsúlyos területté válik az árképzés, tehát a képzési költségeknek, a juttatásoknak az átgondolása, koordinálása és hatékony kommunikációja. Magyarország első egyeteme pozíciónkkal összhangban pedig a célcsoport irányultságú kommunikáció mellett, az imázs-kommunikáció jelentőségére kell kiemelt figyelmet fordítani, mely hatással van a jelentkezők döntésére is. 17