Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév Békés megye

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS I. negyedév Békés megye

2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgató dr. Nagy Ágnes Készítette: Medovarszky Pál

3 TARTALOM 1. A felmérés tartalma, célja 4 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség 4 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája 6 4. A következő három hónap várható tendenciái 8 5. Az egy év múlva várható folyamatok A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények Fogalmi meghatározások Táblázatok 14 Táblázatok teljes állományi létszámra 15 Közfoglalkoztatás nélküli adatok 20 Közfoglalkoztatottak Diagramok A felmérés adatlapja 25 3 / 25

4 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Békés megye I. negyedév 1. A felmérés tartalma, célja A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb elemszámú, saját adatgyűjtésén alapuló felmérése a negyedéves gyakorisággal lebonyolításra kerülő munkaerő-gazdálkodási felmérés. E vizsgálat keretében a szervezet valamennyi munkaügyi kirendeltsége, saját térségében, a vele partneri viszonyban álló munkaadóit kéri válaszadásra. A munkáltatók egy rövid munkaerő-gazdálkodási adatlap kitöltésével a jelenlegi, a három, illetve tizenkét hónap múlva várható létszámadataikról adnak információt, valamint egy negyedévente változó kérdésre adnak választ. A legutóbbi felmérés adatfelvétele december 23. és január 21. között zajlott. A kérdések a december 31-i foglalkoztatotti állományra vonatkoztak, valamint az ennél egy negyedévvel, és az egy évvel későbbi létszámtervek becslését kérték. A mérés során a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottakra vonatkozóan is kértünk információt. Az elemzés a válaszadó szervezetek válaszain alapul, így - tekintettel a minta nagyságára - a mérés eredményei és az ezek alapján bemutatott adatok nem tekinthetőek reprezentatívnak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetekkel való munkakapcsolat erősítése, a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja az is, hogy a mérés hozzájáruljon a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatásához, segítse a döntési folyamatokat. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség I-III. negyedévében Békés megyét javuló gazdasági teljesítmények és kevésbé romló demográfiai tendenciák jellemezték, mint egy évvel korábban. A halálozások számának csökkenése és a születésszám kisarányú növekedése következtében 17%-kal mérséklődött a népesség természetes fogyása. A éves népesség gazdasági aktivitása javult, a megye munkanélküliségi valamint foglalkoztatási rátái közelítenek az országoshoz. A gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma fél százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, amely főként a költségvetési szektorban dolgozó fizikai alkalmazottak létszámnövekedésének a következménye. A Békés megyei havi bruttó átlagkereset 3,6%-al emelkedett, azonban a növekedés ellenére tovább fokozódott az országos átlagtól való elmaradása. Sem a gazdasági szervezetek sem azon belül a döntő többségüket kitevő vállalkozások száma gyakorlatilag nem változott. A vállalkozásokon belül az önállóak köre némileg bővült. 1 KSH 2013/3 Statisztikai tájékoztató, Békés megye 4 / 25

5 Munkaerőpiac A KSH munkaerő-felmérése szerint a megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása a II. negyedévihez és az egy évvel korábbihoz képest is javult III. negyedévében a megfigyelt népesség 56%-a volt jelen a megye munkaerőpiacán, 135,6 ezer fő foglalkoztatottként, 14,1 ezer fő munkanélküliként. A foglalkoztatottak száma egy év alatt 2,5 ezer fővel nőtt, a munkanélkülieké pedig 3,4 ezerrel csökkent. Békés megyében az aktivitási arány csak 0,2 százalékponttal emelkedett, melyen belül a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal csökkent, a foglalkoztatásé viszont 1,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A kedvező irányú folyamatoknak köszönhetően a megye 9,4 százalékos munkanélküliségi rátája alacsonyabb a régiós és az országos átlagnál is. A foglalkoztatási ráta megyei értéke a régiós és az országos átlagtól is elmarad, de a különbség a III. negyedévben tovább mérséklődött. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Békés megyében szeptember végén az egy évvel korábbinál 15,1%-kal kevesebb, 19,4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A megyei kirendeltségeken regisztrált pályakezdő száma 98-al kevesebb, mint egy évvel korábban. Békés megyében a regisztrált álláskeresők 53%-a nő, 53,4%-a 40 évesnél fiatalabb, mindkét érték az országos átlagot kis mértékben meghaladja. A regisztráció hossza szerint az álláskeresők közel harmada egy évnél hosszabb ideje keres munkát, arányuk egy év alatt kis mértékben emelkedett. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2013 első kilenc hónapjában átlagosan 68,9 ezer főt alkalmaztak, 0,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Békés megyében az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt az alkalmazottak száma, amely a fizikaiak foglalkozásúak főként a költségvetési szférában dolgozók létszámnövekedésének az eredménye. A termelő (mezőgazdaság, ipar, építőipar) gazdasági ágakban foglalkoztatottak létszáma átlagosan 2,2%-kal csökkent. A szolgáltatási ágak közül az oktatás területén 10, a szálláshely-szolgáltatásban 6, a szállítás, raktározásban 3,9%-kal fogyott az alkalmazásban állók száma. Számottevő, közel 1300 fős létszámnövekedés az egészségügy, szociális ellátás területén következett be. Ezen kívül a kereskedelem, az adminisztratív szolgáltatás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás valamint a tudományos tevékenység ágakban regisztráltak bővülést. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete első kilenc hónapjában megközelítette a 166 ezer forintot, a fizikaiak több mint 132 ezer, a szellemi foglalkozásúak 216 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset, az országossal egyezően, 3,6%-kal nőtt egy év alatt, azonban több mint 61 ezer forinttal maradt el attól. Legmagasabb átlagkeresettel 285 ezer forint a pénzügyi szolgáltatásban dolgozók, a legalacsonyabbal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazottak rendelkeztek. A családi kedvezmények nélküli nettó 109 ezer forintos átlagkereset 4,1%-kal haladta meg a 2012 megfelelő időszakáét, miközben az országos nettó átlagkeresettől való elmaradása 38 ezer forintra nőtt. 5 / 25

6 Gazdasági szervezetek Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Békés megyében szeptember 30-án közel 70 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, nagyjából ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek több mint kilenctizedét kitevő vállalkozások száma sem változott érdemben a szeptemberihez képest. Békés megyében az önálló vállalkozások száma 56 ezer, ami az összes regisztrált szervezetnek több mint nyolctizedét adja, míg a régió átlaga a 75%-ot, az országosé a 60%-ot sem éri el. Az önálló vállalkozók 29%-a főfoglalkozásban, harmada nyugdíjasként, a legtöbben, 37%-os arányban, mellékfoglalkozásként végzik vállalkozói tevékenységüket. A társas vállalkozások aránya szeptemberében alig érte el a 14%-ot, ami országos átlagnak kevesebb, mint a fele. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetételében szeptemberében sem történt elmozdulás: az önállóak több mint hattizede a mezőgazdaságban, tizedük az ingatlanügyletekben tevékenykedett. A társas vállalkozások legnagyobb hányada, 26%-a a kereskedelembe, 12-12%-a az iparba, illetve a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, tizede az építőiparba, 6-6%-a a mezőgazdaságba és a vendéglátásba tartozott szeptember végén Békés megyében ezer lakosra 189 vállalkozás jutott, 19- cel több, mint országosan. Az önálló vállalkozások népességre vetített száma 156, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye után a legnagyobb, a társas vállalkozásoké 27, ami Nógrád megye után a legkisebb. A vállalkozói aktivitás az önálló vállalkozásoknál 43%-kal haladja meg az országos átlagot, míg a társasoké alig négytizede annak. 3. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintája A 2014.I. negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felméréshez 600 munkáltató szolgáltatott adatot. A választ adóknál foglalkoztatottak létszáma a felvétel idején fő volt, ebből közfoglalkoztatott fő, a közfoglalkoztatás nélküli létszám fő volt. A választ adó cégek jellemzően (77,5%-ban) mikro- és kisfoglalkoztatók, igazodva Békés megye munkaadóinak létszám kategóriák szerinti összetételéhez. Az alkalmazásban állók száma a nagy és közepes létszám-kategóriájú cégeknél a legmagasabb. A választ adóknál foglalkoztatott létszám 79,6%-a ezen létszámnagyságú cégeknél áll alkalmazásban. A felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatotti létszámuk megoszlása Békés megyében 2014.I. negyedévre vonatkozó mérés Válaszoló szervezetek Foglalkoztatottak Létszám-kategória száma megoszlása száma megoszlása Mikro (0 9 fő) ,3% ,5% Kis (10 49 fő) ,2% ,9% Közepes ( fő) ,8% ,3% Nagy (250 fő felett) 28 4,7% ,3% Összesen ,0% ,0% 6 / 25

7 A vizsgálatba vont nagyfoglalkoztatók jellemzően feldolgozóipari, közigazgatási és mezőgazdasági ágazatba tartoznak. A mikro és kisfoglalkoztatók körében a mezőgazdaság és a feldolgozóipar mellett a kereskedelem a három legmagasabb létszámot foglalkoztató ágazat. Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a választ adóknál foglalkoztatottak létszáma legmagasabb az orosházi, a békéscsabai, a szeghalmi és a gyulai járási munkaügyi körzetben. A munkaadók nagyságrendje szerint nagyfoglalkoztató csupán a sarkadi körzetben nem került a mintába, az ennél kisebb létszám kategóriába tartozó munkáltatók azonban mindenhol jelen vannak. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés során adott foglalkoztatói válaszok összességében a megyében alkalmazásban állók 2 47,2%-ára vonatkozóan adtak információt. Egyes ágazatokban kimagaslóan nagy, máshol szerényebb mértékű a válaszok reprezentáltsága. Összességében a megyében meghatározó ágazatokról magas arányban kapunk előrejelzést. A felmérésen belül a feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók létszámaránya magasabb reprezentáltsági arányt mutat a negyedéves felmérésben, mint az alkalmazásban állók körében. A 2013.III. negyedévi KSH adatok alapján a Békés megyében alkalmazásban állók 21,7%-a tartozik ebbe az ágazatba, a negyedéves felmérés mintájában ez az arány ugyanakkor 36,4%. Ezzel a III. negyedévében a Békés megyei feldolgozóipari cégeknél alkalmazásban állók ( fő) 79,2%-áról szereztünk információt. A másik két legmagasabb foglalkoztatotti létszámot érintő ágazat a közigazgatás és a mezőgazdaság. Ezek, a felmérésben látható létszámarányai hozzávetőlegesen megfelelnek az alkalmazásban állók legfrissebb adatainak, illetve annál valamivel magasabbak is. A közigazgatásé a negyedéves mérésben 19,7%, az alkalmazásban állóknál 11,3%, a mezőgazdaság a vizsgálat mintájában 9,1%-os, az alkalmazásban állóknál 8%-os arányt képvisel. Ennek oka az is, hogy ezekben az ágazatokban magasabb a mérésbe vont munkáltatók körében a válaszadási hajlandóság, melyet az a körülmény is erősít, hogy az ágazatokra jellemző nagyarányú közfoglalkoztatás miatt szoros az együttműködés az ágazat szereplői és a járási munkaügyi kirendeltségek között. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájában alulreprezentáltnak tekinthető a humán egészségügy és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazatok. Az oktatás területén a 9,8%-os alkalmazotti arány a mintában 3,5%-os, míg a humán egészségügyi területen foglalkoztatottak részesedése a KSH kimutatásban 21,5%, a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés mintájában pedig mindösszesen 5%. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés mintájának kialakítása során folyamatos törekvésünk, hogy a termelő tevékenységet végző ágazatok súlya mindenképpen meghatározó legyen és igazodjon a megyében foglalkoztatóként betöltött szerepükhöz, nagyságukhoz. Ez ebben a mérésben is megvalósult, mely pl. az oktatás és a humán egészségügy ágazatok részesedéselmaradását is eredményezte. 2 KSH STADAT táblák 2013.III. negyedév Békés megye, alkalmazásban állók száma 7 / 25

8 4. A következő három hónap várható tendenciái A felmérés eredménye szerint I. negyedévének végére Békés megye foglalkoztatotti létszáma emelkedni fog. A munkáltatók a december végi létszámhoz képest 2,5%-os emelkedést prognosztizálnak, mely létszámában egy 812 fős létszámbővülést jelent. Ez a létszámváltozás több, mint 1%-ponttal meghaladja az egy évvel korábban, ugyanezen időrelációra prognosztizált létszámbővülési volument. A változás öt járásban növekvő, négy járásban csökkenő irányú. Csökkenést legnagyobb mértékben, a békési körzetben jeleztek előre, itt a negyedik negyedév végi létszámhoz képest 5,3%-kal alacsonyabb létszámmal terveznek. Hasonló irányú, de valamivel szerényebb mértékű változást közöltek a szeghalmi (-3,6%) körzetből, illetve 1%-ot el nem érő létszámmérséklődéseket az orosházi és a gyomaendrődi járási székhelyekkel rendelkező válaszadók. Az adatfelvételhez viszonyított három hónap múlva várható legnagyobb mértékű létszámnövekedésről a békéscsabai körzetben működő munkáltatók adtak visszajelzést. Ebben a körzetben a december végi létszámnál 11%-kal magasabbat terveznek három hónap múlva foglalkoztatni. E mellett 10% körüli létszámnövekedés jellemzi a mezőkovácsházi körzetet, közel 7% körüli a gyulait, míg inkább stagnáló állapot a szarvasi (+0,8%) ás a sarkadi (+0,1%) térségeket. A létszámváltozáson belül a közfoglalkoztatás tekintetében 74 fős, az ezen kívüli foglalkoztatás esetében 738 fős növekedéssel számolnak a választ adó szervezetek. A kirendeltségek tekintetében a közfoglalkoztatáson belül négy körzetben csökkenéssel, négy körzetben pedig emelkedéssel számolnak a rövidebb vizsgálati időintervallumra vonatkozóan. A sarkadi kistérségben közfoglalkoztatással érintett munkaadó nem került a mintába. A legnagyobb arányú közfoglalkoztatási létszámcsökkenés - a válaszadói körben az orosházi körzetben prognosztizálható (-35,5%), de arányaiban magasnak mondható a szeghalmi (-19,6%) és a békési (-18,4%) körzet közfoglalkoztatási létszámkorrekciója is. Ezzel szemben a békéscsabai járásban megkeresett és közfoglalkoztatásban is érintett munkaadók közfoglalkoztatotti létszáma több, mint 85%-al (az abszolút létszám nem jelentős: 6 főről 13 főre) emelkedik március végére, de a mezőkovácsházi járásban is mintegy 29%-os (+316 fős) létszámbővülést jeleztek a megkérdezettek. Megyei szinten a közfoglalkoztatási jogviszonyban dolgozók száma, a december végi létszámhoz képest 1,3%-al csökken az első negyedév végére, mely összességében egy csupán 74 fős mérséklődésnek felel meg. Így tehát megállapítható, hogy a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés első negyedévére várható létszámnövekedését nagyobb részben a közfoglalkoztatáson kívülről prognosztizált bővülés határozza meg. Mint ahogy az már a közfoglalkoztatotti létszámok változásának bemutatásánál elhangzott, az e foglalkoztatási formán kívüli foglalkoztatott létszámok esetében - megyei szinten már érdemi létszámelmozdulás várható, mivel az első negyedév végére a decemberi létszámhoz képest 738 fős bővülés prognosztizálható a megkérdezetti körben. A közfoglalkoztatás nélkül 3 hónap múlva várható létszám szintén a békéscsabai körzetben emelkedik a legintenzívebben (+10,9%), de várhatóan 3,7%-os pozitív egyenleggel zár a szeghalmi, közel 2%-ossal a gyomaendrődi és 1%-alattival a békési, az orosházi, a mezőkovácsházi és a sarkadi járásban választ adó munkaadói kör. Az ebben a foglalkoztatói szegmensben vett létszámcsökkenés csupán két körzetben várható, - a gyulai és a szarvasi térségben megkérdezetteket - de a változás mértéke egyikben sem éri el, még a fél százalékos korrekciót sem. 8 / 25

9 Nemzetgazdasági ágazatok közül a létszám három hónap múlva várható változásában a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+34,2%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (+7,8%), az egyéb szolgáltatás (+5%), a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (+3,7%), az oktatás (+2,7%), valamint a feldolgozóipar (+1,8%) ágazatokban tevékenykedő munkaadók jeleztek jelentősebb létszámbővülést. Az ágazatok közül ugyanakkor csupán háromban jeleztek létszámcsökkenést a megkérdezett munkaadók, a legintenzívebb létszámkorrekció az építőiparban (-4,9%) várható, de minimálisan csökkenő létszámmal számolnak a művészet, szórakoztatás, szabad idő (-0,9%) ágazatban, illetve szintén egy százalékot el nem érően, a mezőgazdaságban (-0,7%) is. A közfoglalkoztatás nélküli előrejelzések tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás nem érinti jelentősen az előbb felsorolt ágazatokat szintén ugyanezen szektorok esetében várható bővülés, tehát a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (+34,2%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (+7,8%) és az egyéb szolgáltatás (+5,1%) ágazatokban várható a legjelentősebb bővülés. A közfoglalkoztatotti létszám figyelmen kívül hagyása mellett a legmagasabb létszámcsökkenések is ugyanazon ágazatokat érintik, mint az összes foglalkoztatotti létszám esetében, tehát az építőiparban, a művészet, szórakoztatás, szabad idő és a mezőgazdaságban várható a piaci szféra létszámkorrekciója is. A többi ágazat létszáma stagnál, az előzőekben említetteknél kisebb arányú mozgást mutatnak csupán. A választ adó cégek létszámnagysága alapján három hónap múlva a legnagyobb arányú létszámbővülés a mikro vállalkozások várják (+7%), abszolút számát tekintve pedig a nagyvállalatok, ahol a növekedés 553 főre (+3,9%) tehető. Szintén létszámemelkedést várnak a közepes foglalkoztatotti létszámmal tevékenykedő megkérdezett foglalkoztatok is, azonban esetükben a bővülés mind abszolút számában (+189 fő), mind jelenlegi létszámukhoz viszonyított relatív szintjében (+1,6%) is szerényebb. Stagnáló, minimálisan csökkenő létszámmal kizárólag a kisvállalkozások számolnak, azonban ez a csökkenés csaknem elhanyagolható, mivel az év végi létszámhoz viszonyítva mindösszesen 9 fővel (- 0,2%) csökken az általuk foglalkoztatottak száma. A közfoglalkoztatás 3 hónap múlva várható létszáma a kis és közepes méretű foglalkoztatók kivételével mindenhol emelkedik (összesen + 74 fővel), de az összlétszámban bekövetkező várható változásokat egyértelműen a közfoglalkoztatás nélküli - és itt már valamennyi létszámkategóriában prognosztizált - bővülés eredményezi. Összességében Békés megyében, a választ adó cégeknél, a közfoglalkoztatás nélküli állomány tekintetében együttesen egy 738 fős létszámbővülés várható. A létszámfelvételek elbocsátásokkal csökkentett létszámhatása a teljes válaszadói körben 812 fős létszámbővülést eredményez, úgy, hogy a következő három hónapban felvételre kerülő létszámtervek fő felvételét és fő elbocsátását vetítik előre. Felvételek 3 A I. negyedévi felmérés során választ adó 600 munkaadó 22%-a tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. A mintavételi körön belül jelentkező létszámigények meghaladják a létszámelbocsátás mértékét (10 főt meghaladó többletigény mutatkozik) az egyéb ügyintéző; az egyszerű ipari 3 Az ismertetett munkakörök a közfoglalkoztatotti létszámmozgásokat is magukba foglalják a felvételek és a leépítések tekintetében is. 9 / 25

10 foglalkozásúak; a vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés); a szemétgyűjtő, utcaseprő; az egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású; az egyéb termék-összeszerelő; a villamosberendezés-összeszerelő; a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó; a tehergépkocsi-vezető, a kamionsofőr; a baromfitartó és -tenyésztő; a szociális gondozó, szakgondozó; a vízgazdálkodási gép kezelője; az intézményi takarító és kisegítő; a munka- és termelésszervező és a szabó, varró munkakörökben. Leépítés 3 Az elkövetkező három hónapban a felvételeket maghaladó elbocsátásokkal, így létszámcsökkenéssel a választ adó szervezetek 9,7%-a számol. 10 főt meghaladó negatív egyenleggel járó elbocsátásokra az egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási és szállítási foglalkozások, valamint a takarító foglalkozásúak körében lehet leginkább számítani. Várható létszámváltozás december 31-i zárónaphoz képest 5. Az egy év múlva várható folyamatok A I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján Békés megye megkérdezett és a közfoglalkoztatásban nem érintett munkáltatói távlati terveik tekintetében egyértelműen optimisták, mivel úgy nyilatkoztak, hogy a megye foglalkoztatotti állománya év végére a közfoglalkoztatáson kívül továbbra is emelkedni fog. A teljes körben a prognosztizált változás ugyan negatív előjelű, azonban ezt kizárólag a közfoglalkoztatásban lévők létszámának meglehetősen jelentősre várt csökkenése adja. Valamennyi választ adó munkaadónál a teljes foglalkoztatotti állomány mintegy 662 fővel csökken, mely egy 2%-os korrekciónak felel meg. Feltétlenül kedvezőnek ítélhető ugyanakkor, hogy a negatív irányú létszámváltozást kizárólag a közfoglalkoztatásban lévők számának várható csökkenése okozza, így feltételezhető, hogy a vállalkozói kör foglalkoztatási kilátásai mindenképpen pozitív irányba mutatnak. A válaszadók előrejelzése alapján, míg a közfoglalkoztatottak létszáma fővel (-22,3%-al) csökken, addig az e foglalkoztatási formán kívül alkalmazásban állók száma 633 fővel (+2,4%-al) várhatóan emelkedni fog. 10 / 25

11 A megye kilenc munkaerő-piaci körzete közül öt növekedést, négy létszámcsökkenést vár egy év múlva, azonban a csökkenés mértéke két körzetben nem éri el még az 1%-os mértéket sem. A csökkenő létszámot prognosztizáló körzetek közül a legnagyobb a változás mértéke a gyulai körzetben, ahol -24,6%-kal alacsonyabb létszám foglalkoztatását látják egy év múlva reálisnak. Létszámcsökkenést mutat továbbá a békési (-14,5%), míg inkább stagnálást az orosházi (-0,7%) és a szeghalmi (-0,5%) térségek. A következő év azonos időszakára a munkáltatók visszajelzése alapján jelentős létszámnövekedés várható a békéscsabai és a szarvasi körzetekben, ahol az előbbiben 12,4%-os, míg az utóbbiban 2,6%- os bővülés várható. 1%-ot meghaladó létszámemelkedés várható továbbá a mezőkovácsházi (+1,9%), a sarkadi (+1,7%) és a gyomaendrődi (1,5%) járásokban is. A kirendeltségek létszám előrejelzésén belül a közfoglalkoztatási adatok szerint Mezőkovácsháza és Szarvas térségében bővülést várnak, a többi körzetben - a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás tekintetében - egy év múlva jellemzően létszámcsökkenés, illetve stagnálás mutatkozik várhatóan. A tervezett csökkenés mértéke a gyulai körzetben a legmagasabb, itt gyakorlatilag a megkérdezett és közfoglalkoztatásban érintett munkáltatóknál csaknem teljes egészében megszűnik e foglalkoztatási forma (939 fő vonatkozásában). Jelentős továbbá a közfoglalkoztatási létszám csökkenése az orosházi (- 35,5%), a békési (-26,8%), a békéscsabai (-14,3%) és a szeghalmi (-13,5%) körzetekben is. A vállalkozói szféra foglalkoztatási lehetőségeinek erősödését jelzi ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatás nélküli létszámváltozások már hat körzetben is növekedést vetítenek előre. A legnagyobb mértékű pozitív változás a békéscsabai járásban mutatkozik, ahol a bővülés előre jelzett mértéke meghaladja a 12,5%-ot, de közfoglalkoztatáson kívüli emelkedés várható még a szeghalmi és a gyomaendrődi körzetekben is, mely bővülés az előbbi körzet esetében 5,5%-ra, míg az utóbbiban 3,3%-osra tehető. A többi településkörben szerény, 50 fő alatti létszámnövekedés várható csupán, ugyanakkor az orosházi, a sarkadi és a szarvasi körzetekben még létszámemelkedésre lehet számítani. Sajnos az egy éves időrelációban a békési, a mezőkovácsházi és a gyulai körzetben is létszámcsökkenéssel számolnak a munkaadók ebben a foglalkoztatói körben. Az előrejelzések alapján egy év múlva a feldolgozóiparban, a vízellátás és az egyéb szolgáltatás ágazatokban várható nagyobb létszámú bővülés, a létszám változása a feldolgozóiparban 2,1%-os, a vízellátásban 33,5%-os, míg az egyéb szolgáltatás ágazatban 9,2%-os növekedést eredményezhet. Jelentősebb létszámcsökkenésre részben a közfoglalkoztatotti létszám korrekciójának köszönhetően az építőiparban, valamint kizárólag a közfoglalkoztatásnak betudhatóan, a közigazgatás, védelem ágazatban lehet számítani. Ez utóbbi foglalkoztatási formában egy év múlva 897 fős csökkenést prognosztizálnak a megkérdezett munkaadók, mely a jelenlegi létszám mintegy 14%-os mérséklődésének felel meg. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a közfoglalkoztatás tekintetében, az építőipari ágazatban is vélhetően 375 fővel csökken a foglalkoztatotti létszám. A közfoglalkoztatás nélküli adatok alapján mutatkozó 633 fős létszámnövekedés több, mint fele szintén a vízellátás ágazatban jelentkezik majd (+368 fő), relatív mértékét tekintve +33,5%-os bővülés, de jelentős a feldolgozóipar növekménye is a maga 269 főjével. E foglalkoztatói körben a cégek méreteit tekintve a létszámváltozás iránya alapján a mikro-, közepes és nagy vállalkozások növekedést látnak reálisnak, esetükben 7,5%; 0,3%; illetve 5,6%-os létszámbővülési tervek körvonalazódnak. A kisvállalkozások inkább létszámcsökkenéssel számolnak, melynek mértéke -1,2%-os. 11 / 25

12 6. A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemények Ebben a negyedévben, a felmérés utolsó kérdéseként a munkaadók pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos motivációit tudakoltuk, a pályakezdőkkel kapcsolatos véleményükre kérdeztünk rá. A felsorolt állításokkal való egyetértés jelzését kértük oly módon, hogy egyszerre több állítás megjelölésére is lehetőséget biztosított a kérdőív. Az egyes állításokra érkezett jelzések az összes említésen belül elért arányát az alábbi diagram szemlélteti: A munkáltatók a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatban legelőnyösebbnek az állam által nyújtott támogatások igénybe vételének lehetőségét jelölték meg. Erre a jellemzőre a választ adók több mint kétharmada adott egyetértő jelölést. A válaszadók egyharmadának véleménye alapján a pályakezdők betanítása jelentősen lefoglalja a szakképzett munkatársakat, továbbá betanításuk is sok időt igényel. Az összes válasz több, mint negyede szerint ugyanakkor a pályakezdőkre jellemző, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek, és hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. A 20%-ot meghaladó egyetértési arány miatt szintén jellemző, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, ugyanakkor jól alkalmazkodók és hosszabb távon is lehet rájuk számítani. A termeléssel kapcsolatosan a munkaadók 90%-a szerint a lassabb munkavégzésük tolerálható azzal, hogy alacsonyabb bér kerül részükre megállapításra. 12 / 25

13 7. Fogalmi meghatározások Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Munkaerő-felmérés: A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott:aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktív: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktív:azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató - módszertan 13 / 25

14 8. Táblázatok 14 / 25

15 Táblázatok teljes állományi létszámra Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör megoszlása nemzetgazdasági áganként és cégméret szerint Mikro-vállalkozás Kisvállalkozás Közép-vállalkozás Nagy-vállalkozás összesen létszám-kategória TEÁOR 08 (<10 fő) (10<=&<50 fő) (50<=&<250 fő) (250 fő <=) db % db % db % db % db % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat 19 26% 37 51% 16 22% 1 1% % Bányászat Feldolgozóipar 47 31% 56 37% 38 25% 10 7% % Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 1 13% 4 50% 2 25% 1 13% 8 100% Építőipar 29 52% 22 39% 4 7% 1 2% % Kereskedelem, gépjárműjavítás 61 52% 51 43% 5 4% 1 1% % Szállítás, raktározás 3 38% 3 38% 1 13% 1 13% 8 100% Szálláshely szolg, vendéglátás 29 67% 12 28% 2 5% 0 0% % Információ, kommunikáció 5 63% 3 38% 0% 0 0% 8 100% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 25% 1 25% 2 50% 0 0% 4 100% Ingatlanügyletek 5 63% 3 38% 0% 0 0% 8 100% Szakmai, tudományos, műszaki tev % 4 17% 2 9% 0 0% % Adminisztratív és szolgáltatás 5 36% 4 29% 4 29% 1 7% % Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 1 3% 7 22% 15 47% 9 28% % Oktatás 2 14% 4 29% 7 50% 1 7% % Humán-egészségügyi, szoc.ellátás 5 26% 7 37% 6 32% 1 5% % Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 17% 4 67% 1 17% 0 0% 6 100% Egyéb szolgáltatás 5 33% 7 47% 2 13% 1 7% % összesen % % % 28 5% % A mintavételi kör munkaerő-piaci körzetenként Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Megnevezés (<10 fo) (10<=&<50 fo) (50<=&<250 fo) (250 fo <=) összesen db fő db fő db fő db fő db fő Békéscsabai Kirendeltség Békési Kirendeltség Gyulai Kirendeltség Orosházi Kirendeltség Szarvasi Kirendeltség Szeghalmi Kirendeltség Gyomaendrődi Kirendeltség Mezőkovácsházi Kirendeltség Sarkadi Kirendeltség Békés megye / 25

16 A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés dec. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Microvállalkozás (<10 fo) , ,5 Kisvállalkozás (10<=&<50 fo) , ,6 Középvállalkozás (50<=&<250 fo) , ,3 Nagyvállalkozás (250 fo <=) , ,9 összesen , ,0 A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés dec. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Békéscsabai Kirendeltség , ,4 Békési Kirendeltség , ,5 Gyulai Kirendeltség , ,6 Orosházi Kirendeltség , ,7 Szarvasi Kirendeltség , ,6 Szeghalmi Kirendeltség , ,5 Gyomaendrődi Kirendeltség , ,5 Mezőkovácsházi Kirendeltség , ,9 Sarkadi Kirendeltség , ,7 Békés megye , ,0 A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként TEÁOR dec. + 3 hónap +12 hónap fő fő változás % fő változás % Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat , ,5 Bányászat Feldolgozóipar , ,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése , ,5 Építőipar , ,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,3 Szállítás, raktározás , ,9 Szálláshely szolg, vendéglátás , ,6 Információ, kommunikáció ,0 64-1,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység , ,6 Ingatlanügyletek , ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tev , ,0 Adminisztratív és szolgáltatás , ,1 Közigazgatás, védelem, társadalombizt , ,0 Oktatás , ,9 Humán-egészségügyi, szoc.ellátás , ,6 Művészet, szórakoztatás, szabad idő , ,0 Egyéb szolgáltatás , ,2 összesen , ,0 16 / 25

17 A mintavételi körben várható létszámmozgások FEOR főcsoportonként FEOR Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Egyenleg (fő) Egyéb gazdasági tevékenységet segítő egység vezetője Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezető Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetőj Gazdasági, ktgvetési szerv.vezetője (igazgató,elnök,ügyv.ig) Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytat Építőipari tevékenységet folytató egység vezetője Ipari tevékenységet folytató egység vezetője Mg-i,erdészeti,halászati és vadászati tev.folyt.egys.vezető Gazdasági, igazgatási, érdek-képv.-i vezetők, törvényhozók Növényorvos (növényvédelmi szakértő) Egyéb magasan képzett ügyintéző Kontroller Kulturális szervező Szakképzett edző, sportszervező, -irányító Rendszergazda Számítógép-hálózati elemző, üzemeltető Egyéb, máshova nem sorolható mérnök Minőségbiztosítási mérnök Építészmérnök Gépészmérnök Vegyészmérnök Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlat Középiskolai tanár Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus Szociális munkás és tanácsadó Felsőfokú képzettség önálló alkalm. igénylő foglalkozások Ápoló, szakápoló Orvosi laboratóriumi asszisztens Ortopédiai eszközkészítő Egyéb ügyintéző Oktatási asszisztens Szociális gondozó, szakgondozó Szociális segítő Egyéb műszaki foglalkozású Minőségbiztosítási technikus Égető-, víz- és csatornaművi berendezés vezérlője Gépésztechnikus Számítógéphálózat- és rendszertechnikus Munka- és termelésszervező Személyi asszisztens Anyaggazdálkodó, felvásárló Biztosítási ügynök, ügyintéző Kereskedelmi ügyintéző Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivételével) Számviteli ügyintéző Egyéb felsőfokú vagy középfokú képz.-et igénylő fogl.-ok / 25

18 Általános irodai adminisztrátor Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású Bérelszámoló Egyéb számviteli foglalkozású Könyvelő (analitikus) Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Bolti eladó Bolti pénztáros, jegypénztáros Kereskedő Cukrász Pincér Pultos Szakács Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású Temetkezési foglalkozású Épületgondnok Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozású Segédápoló, műtőssegéd Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Baromfitartó és -tenyésztő Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő Szántóföldinövény-termesztő Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozás Húsfeldolgozó Pék, édesiparitermék-gyártó Burkoló Egyéb építési szakipari foglalkozású Festő és mázoló Kőfaragó, műköves Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Szellőző-, hűtő- és klimatizálóberendezés-szerelő Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Ács Épületasztalos Kőműves Forgácsoló Hegesztő, lángvágó Lakatos Szerszámkészítő Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója Bútorasztalos Famegmunkáló Nyomdai előkészítő Szabó, varró Ipari és építőipari foglalkozások Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője Fémfeldolgozó gép kezelője Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Fafeldolgozó gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó / 25

19 Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz) Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Vízgazdálkodási gép kezelője Személygépkocsi-vezető Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Földmunkagép és hasonló könnyű- és nehézgép kezelője Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője Targoncavezető Egyéb termék-összeszerelő Mechanikaigép-összeszerelő Villamosberendezés-összeszerelő Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és száll Gyorséttermi eladó Konyhai kisegítő Portás, telepőr, egyszerű őr Kézi csomagoló Pultfeltöltő, árufeltöltő Rakodómunkás Hulladékosztályozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Egyéb takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen / 25

20 Közfoglalkoztatás nélküli adatok Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés dec. + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % dec. +3 hó Mikro ,0 99,7% 99,8% Kis ,3 94,9% 95,3% Közép ,1 84,7% 84,3% Nagy ,1 73,6% 74,5% összesen ,8 82,2% 82,4% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként arány a teljes áll.létszámon Megnevezés dec. + 3 hónap belül fő fő változás % dec. +3 hó Békéscsabai Kirendeltség ,9 99,9% 99,8% Békési Kirendeltség ,8 68,2% 72,6% Gyulai Kirendeltség ,4 76,3% 71,1% Orosházi Kirendeltség ,5 96,7% 97,9% Szarvasi Kirendeltség ,2 86,6% 85,7% Szeghalmi Kirendeltség ,7 68,4% 73,6% Gyomaendrődi Kirendeltség ,9 73,5% 75,1% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,5 66,6% 60,9% Sarkadi Kirendeltség ,1 100,0% 100,0% Békés megye ,8 82,2% 82,4% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként arány a teljes áll.létszámon TEÁOR dec. + 3 hónap belül fő fő változás % dec. +3 hó Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat ,7 100,0% 100,0% Bányászat Feldolgozóipar ,8 99,8% 99,8% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése ,2 100,0% 100,0% Építőipar ,1 63,8% 65,7% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 100,0% 100,0% Szállítás, raktározás ,4 100,0% 100,0% Szálláshely szolg, vendéglátás ,8 98,1% 96,3% Információ, kommunikáció ,0 100,0% 100,0% Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,6 100,0% 100,0% Ingatlanügyletek ,7 100,0% 100,0% Szakmai, tudományos, műszaki tev ,0 100,0% 100,0% Adminisztratív és szolgáltatás ,8 100,0% 100,0% Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,4 18,6% 18,3% Oktatás ,1 98,3% 97,8% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,1 98,2% 97,9% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 94,8% 94,8% Egyéb szolgáltatás ,1 98,6% 98,7% összesen ,8 82,2% 82,4% 20 / 25

21 Közfoglalkoztatottak Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A mintavételi kör létszám-várakozásai cégméret szerint Megnevezés dec. + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % dec. +3 hó Mikro 3 3 0,0 0,3% 0,2% Kis ,2 5,1% 4,7% Közép ,3 15,3% 15,7% Nagy ,5 26,4% 25,5% összesen ,3 17,8% 17,6% A mintavételi kör létszám-várakozásai munkaerő-piaci körzetenként Megnevezés dec. + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % dec. +3 hó Békéscsabai Kirendeltség ,7 0,1% 0,2% Békési Kirendeltség ,4 31,8% 27,4% Gyulai Kirendeltség ,5 23,7% 28,9% Orosházi Kirendeltség ,5 3,3% 2,1% Szarvasi Kirendeltség ,6 13,4% 14,3% Szeghalmi Kirendeltség ,6 31,6% 26,4% Gyomaendrődi Kirendeltség ,9 26,5% 24,9% Mezőkovácsházi Kirendeltség ,0 33,4% 39,1% Sarkadi Kirendeltség Békés megye ,3 17,8% 17,6% A mintavételi kör létszám-várakozásai nemzetgazdasági áganként szerint TEÁOR dec. + 3 hónap arány a teljes áll.létszámon belül fő fő változás % dec. +3 hó Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar ,0 0,2% 0,2% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar ,8 36,2% 34,3% Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás ,0 1,9% 3,7% Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt ,9 81,4% 81,7% Oktatás ,8 1,7% 2,2% Humán-egészségügyi, szoc.ellátás ,3 1,8% 2,1% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 5,2% 5,2% Egyéb szolgáltatás 9 9 0,0 1,4% 1,3% összesen ,3 17,8% 17,6% 21 / 25

22 A válaszadók létszámadatai és jövőbeli várakozásai nemzetgazdasági áganként, közfoglalkoztatásban való részvétel szerint TEÁOR december + 3 hónap nem közfogl. közfogl. össz. nem közfogl. közfogl. össz. Mezőgazdaság, erdőgazd. halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szennyvíz gyűjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely szolg, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev Adminisztratív és szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombizt Oktatás Humán-egészségügyi, szoc.ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen / 25

23 2013. IV. negyedév Békés megye 9. Diagramok 23 / 25

24 2013. IV. negyedév Békés megye 24 / 25

25 10. A felmérés adatlapja Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés IV. negyedév Békés megye