A balatoni vágódurbines (Acerina cernua L.) táplálékáról, növekedéséről és belső parazita férgeiről
|
|
- Zoltán Szekeres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Paras-it. Hung A balatoni vágódurbines (Acerina cernua L.) táplálékáról, növekedéséről és belső parazita férgeiről Dr. FŐNYI Jenő - Dr. BIRÓ Péter - Dr. MURAI Éva MTA Biológiai Kutató Intézete, Tihanv Természettudományi Múzeum Állattára. Budapest A vágódurbincs a balatoni fogassüllő egyik legfontosabb táplálékállata /ENTZ-LUKACSOVICS, 1957; WOYNÁROVICH, 1959/. Az as éveket megelőzően a faj biológiáját és életkörülményeit nem ismertük kellőképpen. Növekedésére a hazai irodalomban csak u- talásokat találtunk /RIBIÁNSZKY-WOYNÁROVIGH, 1962/. A táplálkozás viszonyait illetően ENTZ és LUKACSOVICS /1957/ dolgozatában csak néhány sorban számol be, TÖLG /1960/ már részletesebb táp- Iá lékanalizis t ad. MOLNÁR /1965/ a durbincs parazitafaunáját részletesen elemezte. Az 1965-ben lezajlott nagyméretű halpusztulás után a balatoni vágódurbincs-populáció számában csökkenés következett be /BIRG- ELEK, 1969/, amelynek eredménye az l e t t, hogy a durbincs részaránya a süllő táplálékában csökkent. Mivel a táplálkozás és az állománysürüség a növekedés elsőrendű meghatározója, a fentiek alapján szükségesnek látszott a durbincs növekedésének vizsgálata. Az években a Balaton különböző területeiről gyűjtött halak populációinak növekedéséről BÍRÓ /1971/ számolt be. A jelen dolgozatban ebből az anyagból vett részminták további feldolgozásának eredményeit ismertetjük. A vizsgálataink célja a következő volt: 1. az évi halpusztulás után számolni kellett a tóban bekövetkezett olyan változásokkal is, amelyek a hozzáférhető ge-
2 rinctelen haltáplálék-készletre - igy a vágódurbincsra is - hatással lehettek. Ugyanezek az okok tették indokolttá a bélparazita-fertőzöttség mennyiségi változásainak ismételt felmérését. 2. Választ kerestünk arra is, hogy a bélélősködők, a táplálék mennyisége, minősége és a testméretek növekedése, továbbá a kondició változása között található-e számszerű összefüggés. Anyag és módszer A halakat 2 mm szembőségü szánkós fenékhálóval, i l l. 5 mm szembőségü feszitődeszkás hálóval gyűjtöttük a Balaton különböző területein, amelyeket a helyszínen 4-5 %-os formaiinnal konzerváltunk. Minden példánynak megmértük a standard és teljes testhosszát mm-ben, valamint a testsúlyát 0.05 g pontossággal. A halakat néhány héten belül laboratóriumban felboncoltuk, a béltraktus teljes tartalmát egyedenként fiolában tároltuk a feldolgozásig. A bélben talált táplálékszervezeteket - azoknak állapotától függően - fajra meghatároztuk és megszámoltuk. A belső parazitaférgekét kiválogatás után az egyes rendszertani csoportoknak megfelelő módon kezeltük: mételyeket /Trematodes/ alkoholos bóraxkármin-,a galandférgeket /Cestodes/ sósavas kármin-festés, a fonálférgeket /Neraatoda/ pedig laktofenolos f e l világosítás után határoztuk meg. A jelen dolgozatban feldolgozott halak száma közel száz, a begyűjtési idejük pedig X. és X. közti periódusra e- sett. A növekedésvizsgálatokat az alábbi szempontok figyelembevételével végeztük : 1. A paraziták száma és a halak testméretének viszonya. 2. A testhossz-testsúly allometrikus összefüggése a fertőzőt tséggel:
3 log w = log a + b. log L ahol w testsúly mg-ban, L = törzshossz mm-ben, a és b = állandók /TESCH, 1968/. 3. Kondiciófaktor változása a paraziták számának függvényében : w CF = L b log CF log a* + b'. log N ahol CF = kondiciófaktor ; N = paraziták száma; a' és b' = állandók. A 2. és 3. pontok esetében a vizsgált halak belében talált paraziták száma alapján azokat 3 csoportra osztottuk: a = 0-10 b = és c = 21 db felett. Az összefüggések konkrét kifeje zésére regressziós számításokat végeztünk,amelyre összesen 93 állatot használtunk f e l. Eredmények 1. Táplálékszervezetek minőségi és mennyiségi megoszlása A táplálékszervezetek döntő többségét a Diptera és Crustacea rend, i l l. osztályhoz tartozó fajok alkották. A meghatározható fajok rendszertani sorrendben a következők: Phyllopoda alosztály; Sida crystallina, Diaphanosoma brachyurum, Latona setifera, Daphnia hyalina, Daphnia cucullata, Simocephalus vetulus, Ceriodaphnia sp., Macrothrix laticornis, Ilyocryptus sordidus, Eurycercus lamellatus, Camptocercus recti rost r i s, Acroperus harpae, Monospilus dispar, Leydigia acanthocercoides, Chydorus
4 sphaericus, Pleuroxus uncinatus, Alona affinis, Alona quadrangularis, Alonella rostrata, Leptodora k i n d t i i. Ostracoda alosztály: Ilyocipris sp., Isocypris arnoldi, Cyclocypris ovum, Cyclocypris laevis, Candona sp., Darwinula stevensoni. Copepoda alosztály: Eudiaptomus gracilis, Macrocyclops albidus, Eucyclops serrulatus, Paracyçlops fimbriatus, Cyclops sp. juv., Acanthocyclops viridis, Acanthocyclops vernalis, Ectinosoma abrau, Nitocra hibernica, Canthocamptus staphylinus, Nannopus palustris. Malacostraca alosztály: Limnomysis benedeni, Dikerogammarus haemobaphes f l u v i a t i l i s, Dikerogammarus villosus bispinosus, Corophium curvispinum f. devium, Asellus aquaticus. Diptera rend: Procladius sp., Tanypus punctipennis, Cladotanytarsus ex gr. mancus. Egyéb szervezet : Notonecta glauca /1 db/, Hydracarina sp. /1 db lárva/, Dreissena polymorphia /1 db héj/. A Phyllopoda-k közül a béltartalomban azonban csak a Sida crystallina, Daphnia cucullata, Macrothrix laticornis, Monospilus dispar, Leydigia acanthocercoides, Pleuroroxus uncinatus, Alona affinis, Alona quadrangularis és Leptodora kindtii fordul elő gyakrabban. Egyes fajok mint pl. a Simocephalus vetulus, Ceriodaphnia sp., Diaphanosoma brachyurum, Latona setifera ritkán fordultak elő a béltraktusban. Különösen figyelmet érdemel a Diaphanosoma ritka előfordulása, mivel ez az állat a Balaton rákplanktonának egyik legnagyobb népességben előforduló tagja. Az Ost racoda-k közül elsősorban r i. A többi közül előfordulás stevensoni figyelemre méltó. 386 a két Cyclocypris faj a gyakoszempontjából még a Darwinula
5 A Copepoda-k elsősorban a juvenilis Cyclopsokkal képviseltetik magukat,amelyek Acanthocyclops viridis és vernalis, Paracyclops fimbriatus i l l. Eucyclops serrulatus fajokhoz tartoznak. A kis testű harpacticida-k közül az Ectinosoma abrau előfordulása emliïésre méltó. Az Eudiaptomus gracilis gyakorlatilag hiányzik a durbincs béltraktusából, holott ez az állat a Balaton legnagyobb tömegben előforduló planktonrákja. Malacost raca alosztály fajai közül az amphipodák /a Corophium és két Dikerogammarus f a j / a legjelentősebb. Az Asellus olyan ritkán fordul elő a béltartalomban, hogy számszerűen nem lényeges. A táplálékszervezetek darabszám szerinti megoszlásában évszakonként bizonyos különbségeket állapithatunk meg /1. táblázat/. A cyclopidák %-os előfordulása tavasszal és ősszel valamivel magasabb, mint nyáron. A harpacticidáknak gyakorlatilag nincs lényeges szerepük a durbincs táplálkozásában, legalább is a vizsgált méretcsoportokra vonatkozóan. A plankton rákok /Leptodora k i n d t i i, Daphnia cucullata/ a Tihany-félsziget környékéről begyűjtött állatok esetében alig játszanak szerepet a táplálékban /1,3-4,4 %!/, ugyanakkor Badacsony térségében fogott állatoknál 38 %-os átlagértéket találtunk /2. táblázat/. Az iszapban és bevonatban élő cladocerák mennyisége tavasszal igen alacsony /2,5 %/ nyáron jelentősen megemelkedik /46 %/, ősszel i s mét lecsökken. A Diptera-lárvák /főként Procladius, Tanypus/ mennyisége mindig jelentős, főleg ha azok biomasszáját is tekintetbe vesszük a %-os összetételben. Mennyiségük tavasszal és késő ősszel nagyobb /38, 56%/, mint nyáron vagy ősz elején /24, 27 %/. A Tihany környéki vizekben élő vágódurbincs táplálkozásában az amphipodák /Dikerogammarus, Corophium/ nem jelentősek, csupán tavasszal figyeltük meg 5 %-os jelentős előfordulását. A Badacsony-környéki állatok béltraktusában viszont 15 % /l/-ban fordult elő /2. táblázat/. Az ostracodák és a Limnomysis előfordulása jelentéktelen, ősszel figyelhető meg néhány %-ban. Nyár elején néhány 25 mm-es példány belében a Limnomysis-t f e l tűnően magas %-ban találtuk /1. táblázat/.
6 1. táblázat (Table l ) A balatoni vágódurbincs emészt ocsatornájában talált táplálékszervezetek példányszáma és %-os megoszlása különböző évszakokban, Tihany környékén évben (The number and percentual distribution in different seasons of food organisms found in the alimentary canal of ruff in the environs of Tihany /Lake Balaton, /) Átlagos testméret: Vizsgált példányszám Táplálékszervezet V ,2 mm 26 VI ,0 mm 5 VII ,3 mm 16 % IX ,7 mm 15 Össze - % sen X ,8 mm 11 Össze % Össze % Össze - sen /0 sen /0 sen Összesen Copepoda Cyclopidae , , , , ,9 Harpacticidae 15 1,4 1 0,5 17 0,7 6 0,5 2 0,2 Cladocera plankton tagja 47 4,1 9 4,4 31 1,3 50 3,8 37 4,3 iszap- és bevonatlakó 30 2, , , , ,3 Diptera ,1 4 1, , , ,8 Amphipoda 59 5,3 2 1,0 11 0,4 37 2,8 17 2,0 Ostracoda 8 0, ,4 6 0,5 30 3,5 Limnomysis ,2 7 0,3 27 2,1 17 2,0 Arthropoda egyéb 60 5,3 2 1,0 39 1,6 40 3,1 16 1,9 %
7 2. táblázat (Table 2) A balatoni vágódurbincs emészt övcsatornájában talált táplálékszervezetek példányszáma és %-os megoszlása ősszel, Tihany és Badacsony környékén, évben (The number and percentual distribution of food organisms in the autumn found in the alimentary canal of ruff in the environs of Tihany and Badacsony, ) Tihany Badacsony IX-X. hó X.hó Átlagos testméret: 52,7 mm 54,5 mm Vizsgált példányszám: 26 H Táplálékszervezet Össze - % Összesen /0 sen /0 Copepoda Cyclopidae , ,4 Harpacticidae 8 0,4 1 0,2 Cladocera plankton tagja 87 4, ,4 iszap- ás bevonatlakó , ,0 Diptera , ,3 Amphipoda 54 2, ,2 Ostracoda 36 1,7 0 0 Limnomysis 44 2,0 1 0,2 Egyéb Arthropoda 56 2,6 48 6,3
8 2. A bél- és testüreg-paraziták minőségi és mennyiségi viszonyai A megtalált fajok ismertetése: Trematodes Crowcrocoecum skrjabini /Iwanitzky, 1928/ A leggyakrabban előforduló métely a balatoni halakban. Az Acerina cernua béltraktusában egész éven át találtunk érett petéket tartalmazó példányokat. A 3 cm-nél kisebb durbincsivodék még nem, de a nagyobb példányok szinte kivétel nélkül fertőzöttek a f a j j a l. A fertőzés intenzitása: 5-55 példány. Köztigazdája: ismeretlen. Ichthyocotylurus piatycephalus, metacercaria Különböző halfajok /sügérfélék/ testüregében élősködik. Végső gazdája a sirályfélék közül kerül k i. A balatoni vágódurbincsokban - különösen ősszel - mintegy 10 %-os fertőzöttséget tapasztaltunk Köztigazda: Valvata piscinalis, esetleg más csigafajok i s. Ichthyocotylurus sp. Közelebbről meg nem határozható metacercariák Életmódjuk hasonló az előbbi fajéhoz. Cestodes Proteocephalus cernuae /Gmelin, 1790/ La Rue, A vágódurbincs jellemző élősködője. Egész évben megtalálható a bélcsatornában, főleg kis, rendes strobilával nem rendelkező, szinte csak a scolexre szoritkozó formában mm hosszú strobilával rendelkező érett egyedeket főleg tavasszal /május/ találtunk, és ősszel is előkerült néhány olyan példány, amelyek érett petéket tartalmaztak. Legmagasabb a fertőzöttség tavaszszal /73 %, egyedenként 2-25 féreg/. Köztigazda faja ismeretlen. Számításba jöhetnek a Macrocyclops, Eucyclops, Cyclops, Mesocyclops genus fajai.
9 Nema toda Camallanus truncatus /Rud., 1814/ Sügérfélék élősködője. A vágódurbincsban igen kis számban fordul elő /1-4 példány/. Contracaecum sp. és Nematoda qen. lárva. Igen ritkán előkerülő paraziták az Acerina cernua bélcsatornájából,parazitológiai szempontból nincs különösebb jelentőségük. 3. A bélférgek évszakos változása és mennyisége A bélféreg-invázió részletesebb elemzése határozott évszakos változásokat tárt f e l. A Proteocephalus cernuae galandféreg faj ivarérett egyedeinek tömeges megjelenése a tavaszi hónapokra esik /3. táblázat/. Ekkor igen jelentősen kárositja a gazdaszervezetet, mivel a mm-es strobilák extenzitása 70 % fel e t t volt, az intenzitása pedig 5-25 egyed. Az év többi hónapjában nem játszik jelentősebb szerepet. A fonálférgek az évi anyagban igen kis számban voltak jelen, a fertőzöttség extenzitása alig 20 %-os. Mennyiségileg ieg3elentősebbek a mételyek, s különösen a Crowcrocoecum skrjabini faj,amelyből egy vágódurbincsban példányt is kimutattunk. Ennek a féregnek az állandó magas extenzitás mellett /92-95 %/ tavasztól őszig növekvő példányszámát figyeltük meg a halakban. A Tihany környéki vizekben gyűjtött halakban a bélparaziták száma évszakos változást mutat /4. táblázat/. A mételyek átlagos száma tavasszal és nyáron közel azonos volt, ősszel közel a kétszerese. A galandférgeknél a féregszám átlaga tavasszal háromszor magasabb, mint nyáron és ősszel. A Tihany környékén X. 21-én gyűjtött 2-4 g sulyu, mm hosszúságú 11 vágódurbincsban a Crowcrocoecum skrjabini-invázió
10 3. táblázat A balatoni Acerina cernua belső élősködő férgei és mennyiségük (Table 3) évben a z x (The species and number of intestinal parasitic worms found in Acerina cernua in ) Vizsgált halak száma Halak testhossza mm-ben Fertőzött halak száma V , (108 ) Crowcrocoecum skrjabini Ichthyocotylurus plat.metac Metacercaria, egyéb 1 4 Proteocephalus cernuae Camallanus truncatus 3 6. Contracaecum sp. lárva 7. Hematoda faj egyéb -1 Tihany és környéke VI.23. VII.24. IX.17, X , (103 ) Badacsony környéke 1969 X , (108 ) Megjegyzés: + A zárójelben feltüntetett méretek csak egy-egy halra vonatkoznak (maximális méret).
11 4. táblázat A bélférgek évszakos változása a Tihany környékén 1970-ben gyűjtött (Table 4) balatoni vágódurbincsokban (The seasonal distribution of helminths found in ruff at Tihany in 1970) Vizs Fertő Ösz- Féreg- Trematodes Cestodes Nematoda gált zött szes sz ám fertő fer fer Évszak halak féreg átlaga zött fé tő fé tő féreg Tavasz halak reg- zött reg- zött átlag száma % átlag halak % átlag halak % szams száma % 1970.V , ,3 11, ,1 5,6 4 15,4 1 Nyár VII , ,3 13,8 5 31,0 1,8 3 21,4 1,8 Ősz IX.17. és X , ,8 21,9 4 17,3 1,8 3 13,0 1,3
12 1. ábra: A vágódurbincs növekedése és a bélparaziták száma közötti -összefüggés Fig. l. i Relationship between the growth of ruff and number of intestinal parasites
13 71 5 L c (mm) 2. ábra: A vágódurbincs testhossz-testsuly viszonya a szivóférgek számának függvényében /Trematodes-szám = a görbe: 0-10, b görbe 10-20, c görbe 20 felett/ Fig. 2.: Relationsbip between the length of ruff and number of flukes. Number of Trematodes: curve a 0-10, curve b 10-20, curve c above 20.
14 rendkivül magas volt. Ugyanakkor Badacsony környékén /1969.X. 16./ fogott 2,1-4,1 /egy 15/ grammos, mm testhosszuságu 24 halban a C. sk rj abini-invá zió lényegesen kisebb \'olt. A 24 halban két Trematodes-fajból összesen 248 példány, a 11 tihanyi halban viszont a C. skrjabini fajból 274 egyed élősködött. Az egy halra eső átlag a badacsonyi anyagban 8,8, a tihanyiban v i szont 24,9 volt /3. táblázat/. 4, A vágódurbincs növekedése és a bélparaziták száma közötti össze függés A mintákban szereplő halak kor szerinti megoszlása fertőzöttségük arányában a következő volt: kor : * Ossz. a-csoport /0-10 parazita/ b-csoport /11-20 parazita/ c-csoport /21-nél több parazita/ A Cestodes-fertőzöttség a 3-6 cm-es törzshosszuságu / L c/ példányokban jelentős, a fertőzöttség maximuma az 5-6 cm-es méretcsoportnál tapasztalható /l.ábra/. A Trematodest illetően a 3-6 cm testméretüek fertőzőttsége szembetűnő, különösen az 5 cm-es törzshosszuságuak esetén /max. 60 élősködő/ /1. ábra/.a 2,5-9 cm törzshossz-intervallumban - amelyek a vizsgált példányok testméretének szélső értékei - legfertőzöttebb korcsoport a Ones 2+. A testhossz-testsuly allometrikus viszonya a leglassúbb relativ méretgyarapodást a maximálisan fertőzött csoportban mutatott /21 vagy több parazita, 2. ábra, c-görbe/. Közbülső helyet fogl a l el a parazitával fertőzött egyedekből álló csoport /2. ábra, b-görbe/. A törzshosszhoz viszonyított súlygyarapodás pedig a legintenzívebb a 0-10 élősködővel fertőzött emésztőcsatornáju durbincsoknál /2. ábra, a-görbe/. A belső paraziták
15 5. táblázat A balatoni vágódurbincs emésztőcsatornájában talált táplálékszer- (Table < 5) vezetek %-os megoszlása Tihany környékén különböző évek azonos idős zakában (The percentual distribution in the same season of different years of food organisms found in the alimentary canal of ruff in the environ of Tihany) VI.-X. VI.-X. IX,-X. IX-X. (TÖLG, I960) (PONYI és (TÖLG, I960) (PONYI és mtsai) mt sai) Testméret mm-ben 25,5-50,0 25,5-50,0 50 felett 50 felett Vizsgált példányszám Copepoda Cyclopidae 49,3 32,2 31,0 16,3 Harpacticidae 0,2 0,6 0,1 0,1 Diaptomus 0,4 0,0 5,8 0,0 Cladocera plankton tag 2,9 2,0 3,9 4,4 is^ap- és bevonatlakó 36,5 36,7 33,2 10,0 Diptera 8,1 22,7 9,6 57,9 Amphipoda 1,8 1,0 9,0 2,7 Ostracoda 0,6 1,2 7,1 2,4 Limnomysis 0,0 1,8 0,1 3,0 Arthropoda egyéb 0,1 1,7 0,2 3,1
16 6. táblázat (Table 6) A Balaton leggyakoribb két hinárfaján (Myriophyllum spicatum, Potamogeton perfoliatus) élő fontosabb haltáplálékszervezetek %-os megoszlása (ENTZ, 1947 adataiból számolva) (átlagértékek, VIII-X. hó) (The percentual distribution of more important fish food organisms living on two common species of reedgrass /Myriophyllum spicatum and Potamogeton perfoliatus/ /calculated from data by ENTZ, 1947/) Myriophyllxim % Potamogeton % Copepoda Cyclopidae 1,9 1,2 Harpacticidae 36,0 26,7 Diaptomus 0,1 0,1 Cladocera plankton tag 0,2 0,1 bevonatlakó 4,4 12,1 Diptera 28,0 20,6 Amphipoda 26,4 25,8 Ostracoda 0,0 0,0 Limnomysis még nem volt betelepitve Arthropoda egyéb 2,9 13,5
17 Paraziták száma (N) 3. ábra: A kondició-faktor /CF/ és a parazitaszám kölcsönhatása /bélparaziták száma = a görbe 0-10, b görbe 10-20, c-görbe 20 f e l e t t / Fig. 3.: Relationship between the condition-factor and number of parasites. Number of intestinal parasites: curve a 0-10, curve b 10-20, curve c above 20.
18 7. táblázat (Table 7) és évi adatok összevetése a vágódurbincs Proteocephalus cernuae fertőzöttségéről (A comparison of Proteocephalus cernuae infestation of ruff in the years of and 1970) gyűjtési idő MOLNÁR (1965) PONYI és munkatársai május j ulius október május július októb er október Kalak mérete (mm) Vizsgált halak száma (db) Fertőzött halak száma (db) Extenzitás %-a 72 27,7 33,3 73, ,6 9 Intenzitás (db) Férgek átlagos példányszáma 5,2 1,8 1 5,6 1,8 2 2
19 8. táblázat (Table 8) és évi adatok összevetése a vágódurbincs Crowcrocoecum skrjabini fertőzöttségéről (A comparison of Crowcrocoecum skrjabini infestation of ruff In the years of and 1970) gyűjtési idő MOLNÁR (1965) PONYI és munkatársai május július október május július októoer október Halak mérete (mm) (108) Vizsgált halak száma (db? Fertőzött halak száma (db) Extenzitás %-a 76 66,6 66,6 92,3 81, Intenzitás (db) Férgek átlagos példányszáma 9,5 2,8 1* ,3 8,8 24,
20 számának növekedésével párhuzamosan a "b" allometriai koefficiens értéke 3,04-ről 2,69-re csökken. A görbék szétválása kb. 5 cm-es testméretnél tapasztalható. A kondiciófaktor /CF/ és a parazitaszám kölcsönhatását a 3. ábra görbéi jól mutatják. A 0-10 parazitaszámnál /a-görbe/ a CFértékek igen kis mértékben növekednek /1,91-1,92/, ezzel szemben a b- és c-görbék értékcsökkenést jeleznek. A rendelkezésre álló anyag alapján viszont nem magyarázható kellőképpen a b- görbe kezdeti magas értéke. Megbeszélés A balatoni vágódurbincs emésztőcsatornájában talált táplálékszervezetek %-os megoszlását összehasonlítva a kb. 10 évvel korábbi adatokkal /TÖLG, 1960/ azt találjuk, hogy-egyes táplálékállat-csoportok csökkentek, mások ezzel ellentétben megemelkedtek /5. táblázat/. A cyclopidák csökkenése talán összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a Balatonban a Crustacea-plankton - feltehetően különböző szennyeződések miatt - az 1950-es évektől kezdődően csökkenő tendenciát mutat /PONYI-ZÁNKAI, 1972/. A régebbi évekhez képest feltűnően megemelkedett a Diptera %- os értéke, ugyanakkor az Amphipoda rákoké csökkent. E két utóbbi állatcsoport változása különösen akkor szembetűnő, ha az egymáshoz viszonyított %-os értékeket vesszük szemügyre. Mig az es években a különböző testméretü halaknál a Diptera és Amphipoda előfordulási %-a a béltraktusban 8,1 és 1,8 i l l. 9,6 és 9,0; addig a mi vizsgálataink szerint ez a százalék 22,7; 1,0 i l l. 57,9; 2.7 volt /lásd 5. táblázat, Diptera, Amphipoda sorait/. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a Diptera lamphipoda arány az előbbi javára eltolódott. Ezt a feltételezést az is bizonyítani látszik, hogy az 1940-es években /ENTZ, 1947/ a Balaton két leggyakoribb hinárfaján élő állategyüttesekben a Diptera és Amphipoda csoport közel azonos %-ban volt képviselve /6.táblázat/, igy az 1950-es években a durbincs béltraktusában is a Diptera-Amphipoda %-os arány közelebb állt
21 egymáshoz /TÖLG, 1960/. Egyes eut róf vizekben /LESZCZYNSKI, 1963/ az Acerina béltraktusában a dipterák a 77 %-ot is elérik. Nem tartjuk lehetetlennek, hogy a hal bélcsatornájában a dipte rák előfordulási %-ának növekedése a Balaton fokozódó eutrofizálódásának egyik fokmérője. Érdemes megemlíteni, hogy a hinárosokban igen nagy %-ban élnek a harpacticidák /6. táblázat/, melyeknek nagysága /0,6-0,7 mm/ közel azonos az Alona-félékhez. Mégis az előbbiből alig lehet találni a halak béltartalmában. Ennek valószinü oka az, hogy a harpacticidák a hinárbevonat alga-szövevényében élnek, igy azok nehezen hozzáférhetőek a halak számára. Ugyanakkor az Alona-fajok inkább a bevonat felszinén tartózkodnak /5.táblázat/, ezért a halak inkább ezt fogyasztják nagyobb számban. Feltűnő, a Balaton nádasaiban olyan közönséges Asellus aquaticus /P0NYI, 1962/ szinte teljes hiánya a bélcsatornából. Feltehetően, a vágódurbincs csak a jól szellőzött és igy O^-ben gazdag nádasterületeket népesiti be, ahol viszont az Asellus kevés számban él. Erre az állatnak talán azért sincs szüksége, mivel a nádasok előtti iszapterületek relative gazdagok iszaplakó szervezetekben /P0NYI és mtsai, 1971/. Egyes adatok arra utalnak /2. táblázat/, hogy a tó egymástól távolabb fekvő területein az Acerina emésztőcsatornájában talált táplálékszervezetek %-os megoszlása eltérő lehet. A balatoni vágódurbincs féregfertőzöttségének 10.éves távlatban történt változásait, és különösen a halpusztulás.utáni állapotot alkalmunk volt MOLNÁR ben végzett vizsgálataival összehasonlítani. Ezekből a következőket szűrhetjük le. a/ A Proteocephalus cernuae galandféregfaj esetében nem történt lényeges változás, az extenzitás és az invázió intenzitása a 10 év előtti adatokkal szinte megegyező /7. táblázat/. b/ A Crowcrocoecum skrjabini mételyfaj mind mennyiségileg, mind pedig az extenzitás %-ában erősen megnövekedett /8. táblázat/.
22 Az összehasonlított adatok közül MOLNÁR tavaszi gyűjtésében a C. skrjabini egy halra eső átlaga 9,5, egyúttal ez a legmagasabb átlagszám is az ő vizsgálatában. Mig MOLNÁR egy halban maximálisan 30-at / VI. 23./, addig a mi évi vizsgálataink során 60 C. skrjabinit találtunk. Az egy halra eső átlag pedig minden évszakában lényegesen magasabb a tiz évvel ezelőtti adatoknál, és különösen az őszi gyűjtésekben emelkedik igen magasra /24,9/. Ezek a tények arra utalnak, hogy a mételyek számára kedvezőbb feltételek alakultak ki a balatoni halpusztulás után, mint az a tó korábbi állapotában lehetett. E tekintetben nem zárható ki a megnövekedett hinárosok szerepe sem Az emésztőcsatorna tartalmának elemzése rámutatott arra, hogy Tihany és Badacsony környékéről azonos időszakból származó halak által elfogyasztott táplálékszervezetek mennyisége és %-os összetétele jelentősen eltér egymástól /2. táblázat/. Ugyanez állapitható meg - hasonló feltételek mellett - a mételyekre vonatkozóan is /3. táblázat/. Ez a párhuzamosság, valamint WISNI- EWSKI /1958/ és MOLNÁR /1965/ vizsgálatai arra a feltételezésre adnak alkalmat, hogy e féregcsoport biológiájában /a Mollusca-k mellett/ mint közti- vagy vivőgazdák a rákok /Malacostraca/ is szerepet játszhatnak. A testméret és fertőzöttség összefüggésének megítélésénél számolni kell a féregfertőzöttség kronológiai kialakulásával / f e j lődési stádiumoki/. A tanulmányozott korcsoportoknál a pusztulás mértéke /BIRÓ, adataiból meghatározott értékek/ igen magas /1+ és 3+ korcsoportok között/: a pillanatnyi totális mortalitási együttható Z = 2,39, innét a túlélés S = e~ Z = 0,0916 /9 %/ és az éves mortalitás A = 1-S = /kb. 91 %/. Lehetséges, hogy az ilyen nagymérvű elhullást a ragadozókon /süllő/ s egyéb okokon kivül / p l. méreganyagok/ a parazitáknak is tulaj doni thatjuk. Az évenkénti "abszolút" növekedés ebből az anyagmennyiségből még nem körvonalazható.
23 Hálás köszönetünket fejezzük ki MATSKÁSI István és MÉSZÁROS Ferenc tudományos kutatóknak a Trematodes- és Nématoda-fajok meghatá rozásáért. Össze foglalás A Tihany-környéki vágódurbincs emésztőcsatornájában talált táplálékszervezetek közül, egyedszámot tekintve, a Cyclops-fajok,a cladocerák közül az iszap- és növénybevonatlakók /főleg a Chydoridae család tagjai/ és a Diptera-fajok jelentősek. Saját és korábbi adatokat figyelembevéve, az Amphiphoda-Diptera előfordulási aránya az Acerina béltraktusában a Diptera felé tolódott el. Ez a jelenség talán a Balaton eutrofizálódásával hozható összefüggésbe. A Tihany- és a Badacsony-környéki vágódurbincs béltrak tusa ban azonos időben megfigyelt táplálék összetétele - Cyclopidae, Diptera, Amphipoda állatcsoportokat illetően - jelentősen eltér egymástól. A kimutatott bélparaziták közül a Proteocephalus cernuae /Gmel i n, 1790/ /Cestodes/ és a Crowcrocoecum skrjabini /Iwanitzky, 1928/ /Trematodes/ a legjelentősebb. Az utóbbi faj az 1960-as vizsgálathoz viszonyitva 1970-ben mind mennyiségileg, mind extenzitását tekintve erősen megnövekedett. Ennek oka valószínűleg a tóban bekövetkezett változásokra vezethető vissza. A Tihany- és a Badacsony-környéki Acerina-k bélférgeinek száma ősszel jelentősen eltér egymástól. Ez a jelenség a táplálékul szolgáló fajok mennyiségi és minőségi különbségeire vezethető vi ssza A törzshosszhoz viszonyított súlygyarapodás, valamint a kondiciófaktor alakulása összefüggésbe hozható a bélférgek számával. A féregfertőzöttség mértékében és a táplálék összetételében
24 észlelt szezonális,illetve területi különbségek a növekedéssel szoros kapcsolatot mutatnak. PONYI, J. BIRÓ, P. MURAI, É.: On the Food, Growth and Internal Parasitic Worms of Acerina cernua, L. (Pisces) in the I^ake Balaton Authors investigated the nutrition, growth as well as the paras i t i c worms of the intestine and body cavity of 100 ruff /Acerina cernua L./living in Lake Balaton. The organisms serving as food for ruff are discussed in pages ; Table 1 summarizes the quantitative results of food organisms and their respective seasonal change. Comparisons were made between series of ruff living under different conditions /Bay of Tihany and environs of Badacsony/ but collected at the same time, whose alimentary canals had been examined /Table 2/. Furthermore, authors compared the food of ruff in 1970 with that in the years of /Table 5/. By using earlier data, an attempt was made to assess the changes of the lake biological equilibrium resulted from the great fish desctruction in Thus earlier data proved to be of documentary nature. List as well as quantitative and qualitative fluctuation of worms are given in Tables 3 and 4, respectively. In comparing the incidence of the two most abundant species, Proteocephalus cernuae Gmelin and Crowcrocoecum skrjabini Iwanitzky in and 1970, an increase of the number of C. skr.jabini was noted /Tables 7 and 8/. The number of intestinal worms of ruff living in the environs of Tihany and Badacsony, respectively, is significantly different in the autumn. Changes in the qualitative and quantitative composition of food organisms can be accounted for the phenomenon. The condition of fish, their growth, interrelationships of parasitic infestation have been investigated with graphic methods too /Figs. 1-3/. Standard length compared to weight growth and the development of the condition-factor can be correlated to
25 the number of intestinal parasites. The degree of infestation is in close relationship with growth when considering the composition of food and seasonal and environmental changes. As regards the number of food organisms found in the alimentary canal of the fish in the environs of Tihany, Cyclops species, Cladocera /especially Chydoridae/ and some Diptera species are of significance. Earlier and our own data show a shift in the frequency of Diptera-Amphipoda ratio toward Diptera in the a l i mentary canal of Acerina cernua. This phenomenon may possibly be brought into relation with the increasing eutrophization of Lake Balaton. Irodalom BIRÓ, P.: Growth investigation of ruff /Acerina cernua L./ in Lake Balaton. - Ann. Biol. Tihany, BIRÓ, P. - ELEK, L.: The spring and summer nutrition of the g pike-perch /Lucioperca lucioperca L./ in Lake Balaton in I. Data bearing to the n u t r i t i onal conditions succeeding the destruction of fish in Ann. Biol. Tihany, 36_ ENTZ, B.: Qualitative and quantitative studies in the coatings of Potemogeton perfoliatus and Myriophyllum spicatum in Lake Balaton. - Arch. Biol. Hung., 17_ ENTZ, B. - LUKACSOVICS, F.: Vizsgálatok a téli félévben néhány balatoni hal táplálkozási, növekedési és szaporodási viszonyainak megismerésére. - Ann. Biol. Tihany, LESZCZYNSKI, L.: A characteristics of the feeding habits of A- cerina cernua /L./ in Kortowskie Lake.- Roczniki Nauk Rolniczych, 82-B-2, MOLNÁR, K,i Untersuchungen über die jahreszeitlichen Schwankungen in der Parasitenfauna des Kaulbarsches und des Zanders im Balaton mit besonderer Berücksichtigung der Gattung Proteocephalus. - Angew. Parasit., 1_
26 PONYI, E. : Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton I. Krebse /Crustacea/. - Ann. Biol. Tihany, PONYI, 3. E. - OLÁH, 3. - BIRÓ, P. - BIRÓ, K.: Comparative investigations on the benthic fauna at two sewage inflows of Lake Balaton. - Ann. Biol. Tihany, PONYI, 3.E. - ZÁNKAI, N.P.: Investigations on planktonic Crustacea in Lake Balaton V. Horizontally occurring quantitative change in the different areas of the Lake in Ann. Biol. Tihany, in press. RIBIÁNSZKY, M. - WOYNÁROVICH, E. : Hal, halászat, halgazdaság. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp TESCH, F. W.: Age and growth, p In: W.E. Ricker /Ed./: Methods for assessment of fish production in fresh waters. - I.B.P. Handbook No.3_. Blackwell Sei. Publ., Oxford TÖLG, I. : Untersuchung der Nahrung von Kaulbarsch-3ungfischen /Acerina cernua L./ im Balaton. - Ann. Biol. Tihany, WISNIEWSKI, W. L.: Characterization of the parasitofauna of an eutrophic lake /Parasitofauna of the biocoenosis of Druzno Lake - part I /. - Acta Parasit. Polon., 6_ W0YNÁR0VICH, E.: A g sulyu /IV. osztályú/ süllő /Lucioperca sandra Cuv. et Val./ táplálkozása a Balatonban. - Ann. Biol. Tihany, Érkezett: május 15. Dr. PONYI 3enő MTA Biológiai Kutató Intézete, Tihany
Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 81-85. Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenA Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2002) 87: 179 189. A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben PONYI JENİ Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézete, H 8237 Tihany, Klebelsberg
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenPisces Hungarici 9 (2015) 39 44
Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Újabb adatok a sügér (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) növekedéséhez New data to growth of the Perch (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) Tamás V. 1, Nyeste K. 1, Papp G.
RészletesebbenCLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN
231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE
RészletesebbenŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN
ŐSHONOS HALFAJOK IVADÉKÁNAK TÁPLÁLKOZÁSI STRATÉGIÁJA, TROFIKUS KAPCSOLATAI, NÖVEKEDÉSE ÉS TÚLÉLÉSI ESÉLYE A BALATONBAN Specziár András MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany Összefoglalás. Munkánk
RészletesebbenSomogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa
Natura Somogyiensis 1 71-82 Kaposvár, 2001 Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa KÖRMENDI SÁNDOR & PONYI JENÕ KÖRMENDI S. & PONYI J.: Checklist of the Crustacea fauna of Somogy county (Crustacea)
RészletesebbenA Balaton Cladocera és Copepoda rákjai
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 69-80. A Balaton Cladocera és Copepoda rákjai PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi u. 3. Összefoglalás. Az 1950-es évek elejétıl
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenNatura Somogyiensis 5 29-40 Kaposvár, 2003 A Tetves-patak hidrozoológiai vizsgálata PONYI JENÕ és P. ZÁNKAI NÓRA MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Pf. 35., Hungary PONYI J., P.
RészletesebbenAdatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához*
Parasit. Hung. 6. 1973. Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Dr. NEMESÉRI László Dr. BOTÁR Zoltán Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Magyar Testnevelési Főiskola
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 65 71
Pisces Hungarici 7 (2013) 65 71 Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton Ács B. 1, Specziár
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenPisces Hungarici 10 (2016) Kulcsszavak: testhossz, testtömeg, korcsoportok Keywords: body length, body weight, age groups
Pisces Hungarici 10 (2016) 57 62 Tájékoztató adatok a pisztrángsügér (Micropterus salmoides Lacepède, 1802) növekedéséről a Látóképi tározóban Informative data on the growth of the largemouth bass (Micropterus
RészletesebbenFORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2
FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great
RészletesebbenNyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban
Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenKisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): 93 102. Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen HORVÁTH ZSÓFIA 1, FORRÓ LÁSZLÓ 2,
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenFelemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
Részletesebbenfogyasztói ATTITŰDÖk Az ALmApIACon CONSUmER ATTITUDE TO APPLE
The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing FELFÖLDI János, APÁTI Ferenc, SZABÓ Viktor, NÁBRÁDI András Debreceni Egyetem, Agrár- és műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési
RészletesebbenPlanktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori (PhD) értekezés
Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában Doktori (PhD) értekezés Vadadi-Fülöp Csaba Témavezetők: Dr. Zsuga Katalin, PhD, tudományos
Részletesebben114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön
A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenSekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008)
Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008) Bevezetés és célkitűzés Az utóbbi években a tavi paleoökológia
RészletesebbenEGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK
EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,
RészletesebbenRotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben
Crisicum 3. pp.111-139. Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Gulyás Pál Bevezetés A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük,
RészletesebbenNyitott űrgódrű árnyékszékek légypopulációinak vizsgálata
Parasit. Hung. 5. 289-296. 1972. Nyitott űrgódrű árnyékszékek légypopulációinak vizsgálata Dr. ARADI Mátyás P. S. VINCZE Sarolta Fővárosi Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Budapest Egyikünk /ARADI/
RészletesebbenVITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli
RészletesebbenA klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenA közbeszerzések első félévi alakulása
A közbeszerzések 2012. első félévi alakulása különös tekintettel az új Kbt.-vel kapcsolatos tapasztalatokra és a zöld közbeszerzésekre I. A közbeszerzések fő adatai és ajánlatkérői kategóriák szerinti
RészletesebbenA KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM
Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges
RészletesebbenDigenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében
Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Cech Gábor 1, Majoros Gábor 2, Ostoros Györgyi 1, Molnár Kálmán 1, Székely Csaba 1 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenKÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló
KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenZárójelentés. című T sz. OTKA témáról
Zárójelentés Az egyedfejlődés során bekövetkező táplálékváltások és azok növekedést, illetve táplálékbázis felosztást érintő hatásainak vizsgálata balatoni halakon című T 046222 sz. OTKA témáról Bevezetés
RészletesebbenA GYÖNGYTYÚKTOJÁS FIZIKAI TULAJDONSÁGAI ÉS A PERZISZTENCIA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EGY MAGYAR PARLAGI TÍPUSÚ ÁLLOMÁNYBAN
A GYÖNGYTYÚKTOJÁS FIZIKAI TULAJDONSÁGAI ÉS A PERZISZTENCIA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EGY MAGYAR PARLAGI TÍPUSÚ ÁLLOMÁNYBAN Ferencz Tímea Róza, Lencsés György, Szalay István Kisállattenyésztési és
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.
1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon
A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenEGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVII. ÉVFOLYAM, 2013. 4. SZÁM 2013/4
Part II: Seasonal variations in human infections with Puumula hantavirus in Styria II. rész: Évszakos változások a Puumula hantavirus okozta humán fertőzésekben Stájerországban PROF. SIXL WOLF DIETER,
RészletesebbenCOOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.
COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength
RészletesebbenÉRTÉKREND VIZSGÁLATA A VONULÓS TŰZOLTÓK KÖRÉBEN
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Kozák Mónika Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság monika.kozak@katved.hu ÉRTÉKREND VIZSGÁLATA A VONULÓS TŰZOLTÓK KÖRÉBEN Absztrakt Tanulmányom
RészletesebbenA BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenKagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba
Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba Veresegyház, 2010. április - kutatási jelentés - Bevezetés 2009 augusztusában a Malom-tó rehabilitációjához kapcsolódóan sikeres kagylómentést hajtottak
RészletesebbenTIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 137 146. TIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I. S-ETIL-N,N-DI-N-PROPIL-TIOLKARBAMÁT
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenBARLANGFELFEDEZÉSEK ALAKULÁSA A MŰSZAKI FEJLŐ- DÉS TÜKRÉBEN HAZSLINSZKY TAMÁS. 1145 Budapest, Bácskai u. 3.
KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szombathely, 24. pp. 291-297. BARLANGFELFEDEZÉSEK ALAKULÁSA A MŰSZAKI FEJLŐ- DÉS TÜKRÉBEN HAZSLINSZKY TAMÁS 1145 Budapest, Bácskai u. 3. Abstract: The number of the longest and deepest
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenFlowering time. Col C24 Cvi C24xCol C24xCvi ColxCvi
Flowering time Rosette leaf number 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Col C24 Cvi C24xCol C24xCvi ColxCvi Figure S1. Flowering time in three F 1 hybrids and their parental lines as measured by leaf number
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenCzimbalmos Róbert 1 -Kovács Györgyi 2. 59/ , 59/ ,
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDÁLKODÓK VIZSGÁLATA BIRTOKMÉRET, ÉLETKOR ÉS VÉGZETTSÉG SZEMSZÖGÉBŐL INVESTIGATION OF THE FARMERS OF JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK COUNTY: FARM SIZE, AGE AND SCHOOL DEGREE PERSPECTIVE
RészletesebbenAz ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenKészítette: G.-Tóth László
Beszámoló a A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhely komplexekben.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenAdatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.
Natura Somogyiensis 24 47-60 Ka pos vár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenNÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BURKOLÓFELÜLETEK VIZSGÁLATÁHOZ
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 87-94. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BURKOLÓFELÜLETEK VIZSGÁLATÁHOZ Nándoriné Tóth Mária egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki
RészletesebbenÁram okozta balesetek és hátterük
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 Áram okozta balesetek és hátterük Tárgyszavak: árambalesetek; halálos baleset; jelentésköteles baleset; ívfénybaleset; égési sérülés. A német Finommechanikai
RészletesebbenA NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE
A NAPTÁRI (KRONOLÓGIAI) ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSÁNAK, A BIOLÓGIAI ÉLETKOR (MORFOLÓGIAI KOR) ÉS A VÁRHATÓ TESTMAGASSÁG MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE A NAPTÁRI ÉLETKOR KISZÁMÍTÁSA A hétköznapi értelemben is használt,
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
Részletesebben