Bartha Júlia. Karcag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bartha Júlia. Karcag"

Átírás

1 Bartha Júlia Karcag

2 /Kunsági Téka 1./ Sorozatszerkesztõ: Dr. Bartha Júlia Lektor: Dr. Szabó István Bartha Júlia Karcag Dr. Bartha Júlia A kötet a város fennállásának 500. évében jelent meg. Kiadását támogatta: Karcag Város Önkormányzata ISBN ISSN Tipográfia: Nagy Attila Csaba Kiadó: Barbaricum Könyvmûhely 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 29. Tel.: / barbaricum@mail.vcsk.hu Felelõs kiadó: Dr. Bartha Júlia Barbaricum Könyvmûhely Karcag 2006

3 Elõszó A végtelenbe nyúló síkság, hosszú fasorok, mindig süvítõ pusztai szél- ha áthaladunk a Nagykunságon, ezek a benyomásaink maradnak meg bennünk a tájról. Nagy kiterjedésû városok, zömmel földszintes épületek, impozáns fõtéri református istenházak, megfontolt, ám barátságos, vendégszeretõ lakosok, akik büszkék történelmükre, hagyományaikra. Ilyen és hasonló ecsetvonásokkal foghatunk neki egy nagykunsági értékeket bemutató összképhez. Sokan talán nem is gondolnák, hogy mennyire sokrétû és gazdag e táj történelmi, kulturális, mûvelõdési és mûvészeti értékekben. Mennyire sokat tettek kun elõdeink azért, hogy hagyományaikat, önállóságukat megõrizzék, és továbbörökítsék a jövendõ nemzedékekre! Nekik köszönhetõ, hogy a ma élõ generációnak melyhez mi is tartozunk van mire büszkének lennünk, van mit bemutatnunk! A Kunsági Téka sorozat alkotói arra vállalkoztak, hogy könyveik lapjain megelevenítik a jelen látható és megszokott képei mögött szerényen meghúzódó múltat, elénk tárják a régi idõk elfeledett 5

4 pillanatait. Arra vállalkoznak, hogy bemutatják a tájat, a városokat és lakóikat, a nyakas kunok ma élõ utódait, akik itt élnek, dolgoznak és alkotnak, nem ritkán igen nehéz körülmények között, de a génjeikben hordozott kitartással. Sokan, akik korábban nem jártak errefelé, meglepve tapasztalták azt az erõt, melyet e vidék, annak városai, Karcag magában hordoz. Innen származik Kováts Mihály huszárezredes, Györffy István néprajztudós, Németh Gyula turkológus, itt alkotott Kántor Sándor fazekasmester és Bellon Tibor múzeumigazgató, itt dolgozik Györfi Sándor szobrászmûvész, és a sort még folytathatnám. A Kunsági Téka könyvsorozat alkotói kiváló elõdök nyomdokaiban járnak, az, hogy felvállalják ezt a hatalmas munkát, ékes bizonyság arra, hogy vidékünk képes a folyamatos szellemi megújulásra, képes mindig újabb és újabb maradandó teljesítményekre. Hiszen ezek a kötetek a szó igaz értelmében jelentik a maradandóságot, melyre a jelen kor átalakuló viszonyai között bizony minden közösségnek, így a miénknek, a kun embereknek is igen nagy szüksége van! Kellemes olvasást kívánok! Dr. Fazekas Sándor polgármester Bevezetõ Karcag város az Alföld szívében, a Tiszántúl közepén, az Észak-Alföld régió déli részén, Jász- Nagykun-Szolnok megye keleti felén fekszik. Noha a régészeti leletek azt mutatják, hogy a város jelenlegi területe már a népvándorlás korában is lakott volt, Karcag város kun település, a történeti források a Nagykunság legjelentõsebb városaként említik. Táji adottságaiból adódóan történelme nem volt eseménytelen, az országot érintõ nagy viharok rá is hatottak, mégis mindig maradt a népességébõl annyi, amennyi az apák örökségét át tudta adni. Ez a tájhoz, szülõföldhöz való erõs kötõdés a titka annak, hogy a sorsfordító történelmi események sem tudták elsöpörni, nevét kitörölhetetlenül rávéste a magyarság térképére. A kun etnikum olyan mértékben integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, kultúrájának töredékeit megõrizte, és identitását megtartotta. A történelmi Nagykunság tájközpontja volt, erre utal az, hogy hagyományosan a hatkunság fõvárosának 6 7

5 hívták. Gyárfás István, a Jászkunság fáradhatatlan történetírójának oklevélgyûjteményébõl tudhatjuk, hogy az július 10-én kelt királyi levélben KarczaghWyzallasa néven szerepel a település. Ez az elsõ okleveles említése a városnak. A település neve tipikus példája a kun-kipcsak névmágiának: eredeti alakja karszak, pusztai rókát jelent, amint azt a város híres szülöttje, Németh Gyula turkológustól tudjuk. A kunok azért adtak ilyen nevet az újszülöttnek, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, mint amilyen állat nevét viseli. A pusztai róka ravasz és gyors, a nála sokkal nagyobb állatot is elejti. Az egykori település a mai városközponttól délkeletre volt, a karcagtelki temetõ jelöli a helyét. Fél évezredes történelme során több neve volt: 1506: Karczaghwuyzallasa, 1513: Karchag-Wyzalas, 1567: Kardszaguyszalas, 1571: Karszag Újszallás, 1596: Karczagh uy Szállás, 1699: Karzaguyszallas, 1766: Karczagújszállás, 1796: Kardszag, Új Szállás és Karszag, 1801: Kardszag-Új-Szállás, 1828: Kardszag Új Szállás, 1837: Karcszag, 1854: Karczag-Újszállás, 1879: Karczag, 1910: Karczag, 1935: Karcag. Amint azt a nagykunsági földrajzi nevek többségérõl elmondhatjuk, városunk neve is személynév eredetû. Karchagh fia Péter, fiai János és Tamás birtokolták Hegyesbort, azt a középkori kun falut, amelynek egyik szép kurgánján közép-ázsiai származású a kun õsök tiszteletére alapított emlékhely látható. Történeti hagyományok Honnan jöttek, kik voltak a kunok, akik hazánk keleti vidékének kultúráját máig meghatározták? Történetüket röviden így vázolhatjuk: a században az Altajól Nyugatra, az Isim és a Tobol folyó vidékén éltek a kipcsak törzsek. Tõlük keletre a Balhas tótól északra pedig a velük rokon kimekek, akikkel törzsszövetséget alkottak, majd immár együttes erõvel a Szír-darja felé húzódtak. Vándorlásukat a 10. századi, Észak-Kína térségébõl kiinduló mongol nyelvû kitajok támatása indította el. A mai Kazakisztán területén lévõ Hétfolyó vidékére Belsõ-Ázsiából újabb törzsek érkeztek a 11. század elején s a kipcsak törzsekkel egyesülve törzsszövet- 8 9

6 Hátrafelé nyilazó kun harcos ségük között a Volgáig terjedt, majd nyugatabbra húzódott. Szálláshelyük a nagyállattartó éledmódból következõen a folyóvölgyek mentén volt. Cumania, a kunok kétszáz évig tartó birodalmának sorsát az 1223-as Kalka-menti ütközet pecsételte meg. A mongol seregek súlyos csapást mértek az egyesült orosz-kun seregre, majd a következõ hadjáratukban 1238-ban ismét a kunok ellen fordultak. A kunok fejedelmének, Kötöny kánnak más választása nem lévén, Nyugat felé kellett menekülnie, s maradék népének bebocsáttatást kérni a magyar királytól. Azonban nem ekkor kerültek elõször kapcsolatba a kunok és a magyarok ben a bizánciak oldalán a besenyõk ellen hatalmas sereg jelent meg a Balkánon. A kunok Kapolcs vezetésével a könnyû zsákmány reményében betörtek Magyarországra, végigrabolták Erdélyt, Bihart és a Tisza-vidéket. Szent László király a Temes vidékén visszaverte támadásaikat, s ezt követõen a kunok zsákmányoló hadjáratai elkerülték Magyarországot. Lászlónak a kunokkal vívott harcáról szólnak a Szent László legendát ábrázoló 15. századi falfestmények. A 13. században beköltözõ kunok Kötöny kán vezetésével vert sereggel, maradék néppel érkezett a Radnai hágóhoz, ahol az elõzetes követegyeztetés értelmében beléphettek Magyarországra. Köten kán népével ezen túl a magyar király seregét erõsítette. Befogadásukkal azonban magára haragította a mongolokat, akiknek ez ürügy volt arra, hogy Magyarországra támadjanak. A magyar vezetõ réteg sem nézte jó szemmel a kunok ittlétét, hiszen még jó ideig nomád életmódot folytattak, lelegeltették a vetéseket, ráadásul a vendégnépnek kijáró kedvezményekben részesültek. Mindezek miatt mindennaposak voltak a magyar lakosság és a kunok közötti összetûzések

7 A nép teljesen ellenük fordult, amikor a tatárok betörtek, a magyar fõurak összeesküvést szõttek, Kötönyt és családját lemészárolták. A tatárok ellen hadbaszólított kunok az országból kivonultak a Balkán felé. Második betelepedésük a tatárjárás követõen 1246 körül történt. A kunokkal kötött új szövetségek a korabeli szokásokhoz híven IV. Béla házasságkötéssel pecsételte meg: fiát, a trónörökös V. Istvánt a kun fejedelem lányával, Erzsébettel házasította össze. A keleti taktikával harcoló kunok jelentõs erõt képviseltek a királyi hadseregben, katonai feladataik miatt szerepük egyre nõtt ben megalkották a kun törvényt, oklevélbe foglalták a kunokra vonatkozó rendelkezéseket. A törvény szabályozta a birtokjogi kérdéseket, a bíráskodást, megállapította kunok településhelyeit. Kimondták, hogy a kunok a magyar nemesekhez hasonló jogokat élveznek, de kötelesek a királlyal hadba vonulni. Az évi oklevél a kunok szállásterületeit a Duna-Tisza között, a Maros és Körös, valamint a Temes és a Maros folyók vidékén jelölte ki. A törvény önigazgatást engedélyezett, peres ügyeikben maguk döntöttek, országos ügyekben a nádor fennhatósága alá tartoztak. Milleniumi szobor A magyar rendi társadalom kialakulása a kunok társadalmát is érintette oly módon, hogy felbomlottak a nemzetségi viszonyok, a közigazgatási és bíráskodási jogot a székek örökölték meg, élükön a kapitányokkal. A kunok megtelepedése a századra befejezõdött. Az életmódváltással az asszimilációjuk is elkezdõdött, lassan a kultúrájuk is átalakult

8 Azonban mivel sajátos jogállásúak voltak, a kijelölt határon belül kollektív nemességet élveztek, autonómiával rendelkeztek, a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori kun mûveltség számos eleme nemzedékrõl nemzedékre öröklõdött, különös színt adva az alföldi magyar népi kultúrának. A török támadások 1552 után, Szolnok elestével érintették érzékenyebben a várost ben 73 telkébõl 29 állt üresen között tovább csökkent a lakossága, a telkek száma 32-re fogyott. Noha Forgách Zsigmond nádor az elpusztult kun települések között említette, bizonyára maradt annyi, ahány a lelket tartotta a településben és a lakosság lassan növekedni kezdett ban indult meg újra a benépesülése, 1633-ban már tornyot építtettek, három év múlva Eperjesen harangot öntettek és 1647-ben a 14 adófizetõ nagykunsági település közül Karcag adózott legtöbbet. Nemcsak, hogy visszatért a lakosság, hanem a legjelentõsebb település lett. Mivel védtelen helyen fekszik sokszor vált a tatár betörések áldozatává. Az 1683-as tatárdúláskor Harsányi Ferenc nevû prédikátor is rabságba esett, valószínûleg az õ mûve az a siralmas ének, a Hajdani emlékezetes Nagy-Kúnságnak, vitézek anyjának nagy romlásárúl címû költemény, ami a város legrégebbi irodalmi emléke. Részlet: Hervadozott s fonnyadt árva Nagy-Kúnság Régtûl fogvást való kietlen pusztaság! Kár, hogy szomszédidnak most immár vagy csúfság A'kiknek ellen vala az szabadság. A' tatárok miatt hogy lõn nagy romlásod, Mert hijába vala erõs biztatásod: Fiaid, leányid tatár kézbe látod Vélek együtt vagyon rabi állapotod. Ez idõtájban születhetett Dányádi János Magyarország egy darab részének, kiváltképp Debrecen vidékének, Berettyó környékének és Sárréte mellyékének a Pogány tatárok miatt esett romlását és pusztulását keservesen zokogta el. Történetírásunk sajnos még nem dolgozta fel, hogy a ma jellemzõ török-tatár kép illetve a hódoltság kori pusztulásról alkotott elképzelésekben milyen szerepe volt a históriás énekeknek, a késõbbi 14 15

9 történelem tankönyveknek és történészi szakmunkáknak. A történelmi hûséghez hozzátartozik azonban, hogy a törökkori forrásokban szereplõ puszta helyek jelentõs része %-ban már a török elõtt elnéptelenedett. A demográfiai adatok megbecslését nagyban nehezíti az, hogy a három részre szakadt ország eltérõ igazgatási-adóztatási viszonyai és az így keletkezett források nehezen kezelhetõk. Ráadásul még az is nehezíti a becslést, hogy mind a török, mind pedig a magyar források az adóztató háztartásokat vették alapul. Máig nem tisztázott, Mulatozó kunok (a viselet korai ábrázolása) hogy egy háztartás alatt hány személyt kell érteni. A legújabb összefoglaló munkák egyikének szerzõje, Dávid Géza szerint a török hódoltsági terület négyzetkilométernyi részén a tizenötéves háború elõtt az ekkor még igen megbízható török összeírások szerint lélek élhetett, közülük lehetett a keresztény alattvaló. A török várkatonák, és tímárbirtokosok, illetve a muzulmán polgári lakosság alig haladhatta meg az et. Mindezek tükrében kell értékelnünk a helyi népességi adatokat. Az évi kamarai összeírásban az itt élõ 70 gazdából csak 34 vallotta magát helybélinek, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy még várnak 100 fogságból hazatérõt és más betelepedõt. A fogságban lévõk kiszabadítására pénzt gyûjtöttek. A bevándorlók pedig, mivel szabados emberek lehettek, a környékrõl és a Hajdúságból jöttek. Ekkor ez volt az egyetlen lakott hely a Nagykunságban! Természetesen használták a környezõ kun települések földjét is, Magyarka, Asszonyszállás, Orgondaszentmiklós, Ködszállás, Bócsa falvakat. Emléküket ma már csak határnevek õrzik: 16 17

10 területük az évi redempció során megváltás útján végleg Karcag határához került. Ekkor lett a város területe 67 ezer katasztrális hold, amivel az ország negyedik legnagyobb kiterjedésû városa lett. A nagyállattartó, legeltetõ-gazdálkodó kultúra jellemezte a várost, a jászkunok kollektív kiváltságokat élveztek a 13 századtól egészen 1702-ig, amikor a Német Lovagrend tulajdonába került a terület. Az 1745-ben visszavett (megváltott) kiváltságok után indult meg az erõs parasztpolgári fejlõdés, aminek következtében a térség kulturális és közigazgatási központja lett a város. A Jászkun Kerületek autonóm életét a jászkun statútumok (törvények) irányították. A vitás ügyeket helyben intézték a Kerületen belül, az országos dolgokban a nádornak tartoztak elszámolással. Olyan mértékû autonómiát jelentett ez, amelyhez nem volt fogható a korabeli Európában. Az os közigazgatási reform következtében a Jászkun Kerület szétszakadt, részben Pest-Pilis-Solt vármegyéhez, részint Külsõ-Szolnok vármegyéhez csatolták. Ekkor alakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Muszályvármegye ahogy a jászkunsági köznyelvben fennmaradt Szolnok központtal. (Kicsi híjja volt, hogy nem Karcag lett a vármegye központja.) A polgárosodás folyamata lassan megindult, 1857-tõl bekapcsolódott a vasúthálózatba, így a parasztpolgári fejlõdést felgyorsító kereskedelemnek immár nem volt akadálya. Tanya a Kecskeri pusztán A Nagykunság településeinek szerkezetét alapvetõen meghatározza a tájegység jellemzõ gazdálkodási formája, a nagyállattartó gazdálkodás, aminek következtében Karcag halmaztelepülés jellegû, az alföldi kertes városok sajátos településszerkezetét mutatja. A város közepén helyezkedik el a templom, 18 19

11 ami az egyetlen, veszély esetén biztonságot jelentõ építmény volt, ezt vették körbe a kerítetlen telkeken álló lakóházak, majd az ólaskertek, végül a zöldséges kertek. A településrõl kivezetõ utak, a csordahajtó utak kifelé szélesednek, befelé szûkülnek, aminek ugyancsak védelmi szerepe volt. Györffy István az alföldi kertes településekrõl írott tanulmányában kimutatta, hogy azok az alföldi földvárak védelmi rendszerével mutatnak párhuzamot. Karcag keleti része 1834-ben leégett, ezt követõen már párhuzamos utcákat osztottak, ezért a városnak ez a része fésûs elrendezésû. A Nagykunsághoz tartozó települések közül a természetes vonzáskörzetbõl adódóan Karcag volt a központi szerepkörû hely. A parasztpolgári fejlõdés viszonylag hamar megindult, módos redemptus családok igényének megfelelõen kultúrális, oktatási és közigazgatási központtá fejlõdött az elmúlt évszázadok során. Történetének fontos momentuma, hogy 1876-ig a Jászkun Kerületek része volt, egyben a Kerület legnépesebb települése is ben rendezett tanácsú várossá nyilvánították, ami azt jelentette, hogy a korabeli közigazgatási viszonyok legfejlettebb formájával rendelkezett. Elsõ polgármestere Pap Elek volt. Bírák uraimék, a 72 tagú képviselõtestület tagjai mindent rendszabályoztak, az élet apróbb-nagyobb területén is rend uralkodott, így a város építésügyi rendszabályát is megalkották. Ekkor jelentek meg a kerített telkek. A város közigazgatására jellemzõ, hogy kerületekre osztották (két tized tett ki egy kerületet), választott képviselõtestülete volt, ami elõbb 72, majd 91, a vagyona után a testületbe meghívott (virilis) polgárból állt. A város vezetését a polgármester látta el, aki mellett egy tanácsnok, egy fõjegyzõ, aljegyzõ, adószedõ, árvagyám, ügyész, városi orvos, állatorvos, rendõrkapitány állt, de a várost szolgálták a hajdúk, éjjeli vigyázók, toronyõrök (tûzvigyázók), kocsisok, kéményseprõk, és a cigánybíró is. A város képét a magas építésû nyeregtetõs, oszlopos módos parasztpolgár-házak határozzák meg alapvetõen. Ennek legszebb példáit láthatjuk a Madarasi úton, a Kerekes István utcán, Jókai úton és a Varró úton. Közülük többet eredeti állapotában hozták helyre. A népi építészet sajátja a népi klasszicista stílus, a három osztatú, nyeregtetõs ház szép ámbitussal, némelyek lopott tornáccal. A városépítészet 20 21

12 karakterét a 20. század utolsó harmadában jellemzõ stílus, a kockaházak és a tetõtér-beépítésû házak változtatták meg, és az, hogy ezek többségét már nem az utcafrontra építették. Megjelent az elõkert, ami megváltoztatta a hagyományos utcaképet. A lakótelepek lehetõség szerint a városmagon kívül épültek, tájidegen toronyház csak egy helyen a fõtéren, rontja a városképet. Az építési divat nem vált javára a település képének. Erénye a városnak, hogy minden szocialista modernizálás ellenére a város központjában a meghatározó épületek megmaradtak olyannak, amilyenné a 19. század végi és 20. század eleji építészek kialakították. A város központi helye, a piactér 1892-ben vette fel Kossuth nevét, a körülötte lévõ parkot Fogarasi Gábor mûkertész tervei alapján alakították ki, amit 1906-ban kovácsoltvas kerítéssel vettek körbe. A legpatinásabb épületek, a középületek többsége ekkor emelkedett. A kor gazdasági helyzetére jellemzõ, hogy városházákat, kultúrpalotákat és fogadókat, kaszinókat építettek, meg református gimnáziumokat, mert a kun-redemptus öntudatnak a mûveltség is velejárója volt. Legelészõ ménes a karcagi határban 2004 nyarán Karcagon ban, folytak az elsõ nyolcosztályos fõgimnázium érettségi vizsgálatai. Jóllehet, a város oktatása sokkal régebbi, hiszen az elsõ iskola a 17. században kezdett mûködni, 1676-ban kért a város a Debreceni Kollégiumtól rektort. Az oktatásügyre jellemzõ, hogy 1890-ben 20 elemi iskolai tanító szolgálta város oktatását. A legrégibb a református egyház fiúiskolája, ( ), majd a leányiskola a Kálvin u. 5. szám alatt épült 1895-ben ben adták át az oktatásnak a katolikus városrészen álló Zádor úti iskolát, aminek ugyan elõdje már jóval korábban létezett. Az iskolához 22 23

13 tartozó zárdát között építették ben iparostanonc-iskolát, 1900-ban Magyar Királyi Földmûvesiskolát nyitott a város. Az elsõ kisdedóvót, a Froebel-féle gyermekkertek mintájára 1875-ben létesítették Madarász Imre református esperes indítványára. Az elsõ központi óvodát (a Csokonai utcán) a város 1900-ban vette át a Gyermekkert Egyesülettõl. A nõk taníttatására 1901-ben polgári leányiskola nyílt Karcagon. Természeti értékek A Nagykunság kultúrtörténete szempontjából fontos természeti értéket képviselnek a kunhalmok, amelyek többsége mesterséges halom, temetkezési hely, amit a mintegy 4 ezer évvel ez elõtti kultúra hozott létre. Amelyik halom nem kurgán (temetkezési hely), az tell telep, az elpusztult település után maradt magaslat. A helynevekbõl többnyire kiderül, hiszen a földrajzi név rendszerint jelzi, hogy milyen térfelszíni formát jelölnek vele. Pesty Frigyes a 19. században összeírta a Jászkunság településeinek jellemzõit, Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel... mintegy 194 helynevet. Szinte rekonstruálható a földrajzi nevekbõl a térfelszín: Veres fenék, Hodos fenék, Hodos hát, Ürmös sziget, Csíkos ér, Katymár fenék, Posta fertõ, Mirza laponyag, Révhalom Révfenék, Érbuga, Ünnere, stb. Karcag város 67 ezer holdas határán belül 63 db. kunhalom található, közülük a legismertebb az Orgonda-halom, ami ma Berekfürdõ határán fekszik, a Kishegyesbori-halom, Magyarkai-halom, Tibuc, Bengecseg, Kormáncsok, Zádor-halom, Hármas-halom. A környékbeli városokban lényegesen kevesebb kunhalom található, aminek feltehetõen az az oka, 24 25

14 hogy a halmok keletkezésének idején eltérõ ökológiai viszonyok voltak. Így Kisújszállás határán belül 5, a Templom-halom, Akasztó-halom, Nagykerti-halom, Bogarasi-halom, Ivánkai-halom, Kenderes határában a Bán-halom, Fekete-halom, Telek-halom található. A halmokon kívül a kiemelkedõ szárazulatok, szigetek, laponyagok, porongok képeznek sajátos formákat, ezek elnevezéseit a tájnyelv õrzi. Kisújszállás határa jól érzékelteti a felszín változatosságát, s ahogyan a népnyelv jellemezte a területet. A leghátasabb, a mocsárrétegbõl kiemelkedõ részek voltak a szigetek, közülük is a legmagasabban fekvõk a laponyagok: Gyalpár, Igarió, Marjalaki-laponyag. Kisújszállás nagy-sárréti területén a korabeli térképek alapján 31 sziget mutatható ki, a Tisza szabályozását követõen természetesen ezeket már nem ölelte körbe a víz, határnévként azonban megmaradtak: Pene-sziget, Hosszú-sziget, Falu-sziget, Perjés-sziget, Ravaszlyuksziget, Rakoncás-sziget, Domb-sziget, Danzka-sziget. A Hortobágy tõszomszédsága miatt, mintegy a Hortobágy kapujának számít a Kunmadaras- Berekfürdõ-Karcag hármashatáron a Madarasi nagyrét, a Kunkápolnási mocsár, és Karcagon a Szélmalmi fogadóháztól a Zádor-hídig terjedõ terület. A Zádor-híd A Zádor híd örök mementóként az egykori tiszai áradások emlékét õrzi 1806-tól szolgálta a közlekedést a Szolnok-Karcag -Debrecen sószállító úton, és vezette a Tisza tavaszi áradásait a Sárrét mocsárrengetegébe. A Mirhó gát megépítésével (1754) vérét vették a rétnek, alapjában változott meg a térség ökológiai képe és gazdálkodásának alapja. A Zádor- ér kiapadt, az egykor rajta átívelõ ötlyukú Zádor-híd múltat idézõ magányos mementóként ül a Hortobágy és a Nagykunság határán. A két város, Karcag és Kisújszállás között, de karcagi földön, a varjasi-bócsai határrészen fekszik a Kecskeri mocsár, a Kara János mocsár legmélyebb területeként maradt meg. A terület mocsara és õsi 26 27

15 gyepje a hajdani nagykunsági vegetáció számos, már máshol kiveszett faj emlékét õrzi. Épített örökség Az épített örökség legrégebbi épületei térségünkben a református templomok. A karcagi református templomról tudjuk, hogy 1633-ban már megvolt, hiszen ekkor a már álló épülethez tornyot húztak. A jelenleg is mûködõ református nagytemplomot között újjáépítették. A már egzisztenciájában és hitében is megerõsödött redemptus református lakosság akaratából, de uralkodói kegy engedelmével építették a református templomot. Az építés történetérõl és elõzményeirõl ad jó korrajzot Varró István nótárius (jegyzõ), akit a karcagiak az építési engedély megszerzésével bíztak meg. Bejáratos volt a császári udvarhoz, hiszen a redempció ügyeit is õ intézte. Bizony kenegetni kellett a kerekeket akkor is, hogy haladjon a dolog: 112 teknõsbékát és némi aranyat vittek Bécsbe. A követségbe Varró uram Kollár Ádám udvari tanácsossal ment, aki a keleti nyelvekben Református templom járatos volt, s ekkor jegyezte le Varró Istvántól a kun miatyánkot, ami késõbb nagy tudománytörténeti jelentõségû volt, forrásul szolgált a kun nyelvészeti kutatásokhoz. A református nagytemplom jellegzetes klasszicista stílusú épület. Tornyán kerengõ van, ahonnan a bakter szarukürtjével jelezte az idõt és a tûzre meg a város nyugalmára vigyázott. Orgonája 1866-ban készült Takács Péter adományából, 28 29

16 akinek utca õrzi a nevét a városban. Úrasztali edényei századiak, jeles mesterek munkái. A nagytemplom mellett a Baross úti Református imaházban is tartanak istentiszteleteket és példátlan eredménnyel büszélkedhet a karcagi református gyülekezet: kétszáz év után 2005-ben új templomot építettek a Kiskulcsosi városrészen. A katolikus lakosság csak a 18. század második felében 1869-tõl, a Felvidékrõl és a Jászságból telepedett meg ezekben a helységekben. Templomaik ez idõben épültek. Karcagon a katolikus templomot 1773-ban építették, ami a mai Ipartestületi székház helyén állott 1902-ig, közben a ma is mûködõ római katolikus templom 1901-ben felépült, 1910-ben nyerte el végsõ formáját. A 18. századi migráció eredményeként térségünkbe a katolikusok mellett szép számmal görög és zsidó kereskedõk is betelepedtek. A kis felekezetek számára II. József türelmi rendelete lehetõvé tette a templomok építését, csupán egyetlen kikötés volt: az épület nem nézhetett az utcafrontra. Ekkor épült a karcagi Gábor Áron Gimnázium mögött a görög templom 1794-ben. Korábban a jászkunsági görögök Békésre vagy Gyöngyösre jártak istentiszteletre. Katolikus templom A mintegy 300 lelket számláló görög diaszpora rövid idõ alatt felépítette egytornyú templomát, aminek ikonosztázionja és a szószéke igen értékes. A templom és a kereskedõházak mellett iskolát mûködtettek, ahol a görög mûveltségre is oktatták a diákokat. Itt szolgált Popovics János tiszteletes, aki 1861-ben magyar nyelvre fordította a liturgiát, s ezt követõen az istentiszteletek magyarul folytak nemcsak városunkban, hanem a hivek kérésére 30 31

17 az ország más templomaiban is. Az 1990-es években fejújították, s most hivek és lelkész nélkül várja sorsának beteljesülését. A város egyik impozáns épülete pusztán, mint mûemlék épület, kiállítóhelyként is jól szolgálná a kultúrát. A jelekbõl itélve ez az elkövetkezendõ években meg is valósul. Karcagra és Kisújszállásra, Madarasra 1848-tól telepedhettek le zsidó vallásúak. Karcagon éltek nagyobb lélekszámban, boltokat, nyomdát mûködtettek és saját iskolájuk is volt. A mára szépen helyreállított impozáns építésû zsinagógát 1899-ben avatták fel. A felekezeti összetétel szerint térségünkben egyértelmû a református lakosság többsége. Az erõs református gyülekezetekbe csupán a 18. század végén, 19. század elején költöztek be római katolikus, görög és zsidó vallású csoportok, de jelentéktelen számban. Annak, hogy nem volt befogadó a nagykunsági lakosság, történeti okai vannak. A települések irányítása is igen erõs volt, úgynevezett rendezett tanácsú települések voltak ezek a mezõvárosok, s nem engedtek megtelepedni csak annyi kézmûvest, kereskedõt, amennyi a lakosság igényét éppen ki tudta szolgálni. Vallási zártsága is megmaradt a 18. századig. Endogám házassági szokásai egészen a 20. század elsõ feléig jellemzõek maradtak. A felekezeti arány tehát a reformátusok javára billen, katolikusok és zsidó vallásúak is vannak kevés számban. Görög katolikus azonban a 20. század közepétõl nincs, Karcagon csupán egy személy él, aki a római katolikus miséket látogatja. A városháza rangos közigazgatási épületként minden település dísze, méltón kifejezi az építtetõk szándékát. Karcagon 1912-ben, Vida Artúr tervei alapján Szentesi Tóth Kálmán polgármestersége alatt épült. Nevezetes épület a volt Bárány fogadó, amit 1825-ben építettek, klasszicista stílusban. Belsõ udvarán nagy szekérállás volt, ma ez a 'város udvara'. Az épületben kollégium és általános iskola kapott helyet. Mellette az egykori Jásrásbíróság épülete 1880-ban épült, a Bárány fogadó másik oldalán, 1890-ben épült a gimnáziummal szembeni Horváth Ferenc úti patika, amely a város egyik impozáns épülete. Eredetileg Városi Takarékpénztár volt, majd kórház, jelenleg a patika mögötti épületrész szociális otthonként mûködik ban a régi katolikus templom 32 33

18 helyén az Iparos Otthont, az Ipartestület székházát emelték. Karcag mûemléki védettségû épületei: református templom, római katolikus templom, a görög és a zsidó templom, négy népi lakóház. Karcagon, is elvégezték a nem mûemlék épületek helyi értékvédelmi vizsgálatát, aminek során megjelölték azokat az épületeket, amelyek a település önkormányzatának védelme alatt állnak. Többségük mûemlék jellegû épület, jellegzetes lakóház, vagy a település építészeti stílusát A temetõcsõsz-ház szobája A temetõcsõsz háza magán viselõ kiemelkedõ jelentõségû építmény. Karcagon ilyen az északi temetõben a 18. század végén épült veremház, a temetõcsõsz háza, ami földház, a középkori háztípus emlékét õrzi, valamint az 1773-ban épült Erkel Ferenc úti lakóház. A népi építészet szép példája Karcagon a Dózsa György u. 62. sz. alatti lakóház, ami 1820-ban épült népi klasszicista stílusban

19 A kúriális építmények legszebb példája az egykori kunkapitány háza, a jelenlegi Györffy István Nagykun Múzeum épülete, amit az 1830-as években építettek ban épült parasztház az Erkel Ferenc utcán Ipari és gazdasági mûemlék a környéken csupán Karcagon található: a villanymalom és a szélmalom. Térségünkben, bár már van rá példa, mégsem mondhatni jellemzõnek azt, hogy a temetõket védetté nyilvánították. Többségüknél valóban indokolt lenne a helyi védelem, mert némelyikben olyan, építészetileg is kimagasló éréket képviselõ kriptasor található, ami méltán megérdemelné a figyelmet. Karcagon a déli temetõ kriptasora lenne érdemes helyi védelemre. A temetõ több kiválóság nyughelye. Itt találjuk Kátai Gábor orvos-gyógyszerész, a Jászkun kerületi fõorvosának, Németh Gyula turkológus, akadémikus, Gaál László iranista, a Debreceni Egyetem Klasszika Filológia tanszéke egykori vezetõjének, Kántor Sándor Kossuth-díjas népmûvésznek, Bellon Tibor néprajzkutatónak a sírját. A város északi részén, az ókatolikus temetõ mellett található a görög temetõ. Itt nyugszik Popovics János, aki 1861-ben magyarra fordította a liturgiát. Sírkertek, kripták, kovácsoltvas ajtók és kerítések a helyi mesterek míves munkái. A karcagi határon belül egyetlen szakrális emlékhely van, Karcagon egy kunhalom tetején található tõl a Kálvária-halmon (vagy Szõllõs-halmon) a Krisztusi stációkat mutató dombormûvek számára fülkéket emeltek. A halom tetején harangláb áll, a Mária-szobor, amelynek különlegessége, hogy Mária, Jézus anyja nem a keresztre tekint, hanem a városra, Györfi Sándor szobrászmûvész alkotása. A körmenetek színhelye a Kálvária-halom

20 Hagyományok és kultuszok A népi kultúra értékeinek feltárására, relikviáinak összegyûjtésére térségünkben már korán jelentkezett az igény. A 20. század elején 1906-ban Györffy István néprajztudós származik a múzeum alapításának gondolata. Karcagon hamarosan szép gyûjtemény állt össze, ami fõleg a gazdálkodás eszközkészletét és a korabeli lakásfelszereléseket, fõleg kerámiát tartalmazott. Szironyozott díszítés kulacson A II. világháború idején azonban elpusztult az anyag és csak 1951-tõl sikerült újra szervezni a múzeumot. A Györffy István nevét viselõ Nagykun Múzeum tájmúzeum, gyûjtõköre a Nagykunság folklórjának, népéletének dokumentálására, tárgyi emlékeinek felgyûjtésére terjed ki. A múzeum jelenlegi épülete a Bogdi Papp-féle kúria az 1830-as években épült óta ad otthont a nagyhírû intézménynek. A Györffy István Nagykun Múzeum épülete Nagykunsági tájház 38 39

21 Tájházi szobabelsõ A múzeum kezelésében áll a Jókai u. 16 alatti, 1984-ben alapított Nagykunsági Tájház. A ház az 1840-es években épült, háromosztatú, nyeregtetõs népi klasszicista stílusú. A tisztaszoba, konyha, lakószoba, kamra, istálló és a házzal szemben álló sütõház 18. század végi, 19. század eleji lakáskultúrát mutatja be. Ugyancsak a Nagykun Múzeum fíliája a karcagi fazekasság kiemelkedõ egyéniségének, a Kossuthdíjas Kántor Sándor fazekas népmûvész gyûjteményes munkáiból álló kiállításnak otthont adó Kántor Sándor Fazekasház, az Erkel F. u. 1 sz. alatt. Maga a ház módos redemptus porta még álló épülete, amely a 19. század utolsó harmadában épült népi klasszicista stílusban. Utcai szobájában a módos parasztház bútorai láthatók enteriõrszerû elrendezésben. Egyes darabjai a század fordulóján készültek, a bútorzat többi része a 19. század derekán mûködõ asztalosmesterek keze munkája. A Patikamúzeum önkormányzati tulajdonú, orvos- és gyógyszerésztörténeti kiállítása páratlan nemcsak a kistérségben, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. A Szélmalmi fogadóház a Hortobágy déli kapuja, természetvédelmi kiállításával várja a túrakedvelõket. Emlékhelyek Emlékhelyek közül a legjelentõsebb a kunok betelepedésének 750. évfordulója tiszteletére 1995-ben avatott Kun emlékhely Karcag határában, a 4-es fõ közlekedési útvonal mellett a Kishegyesbori-halmon. A halom, miként a határban álló kunhalmok jó része, egykor temetkezési hely volt. A kun õsök tiszteletére emelt kõbálványok az egykori kun sírszobrok mintájára 40 41

22 Karcagon az aradi vértanúk emlékezetére létesített 13 juharfa által körbeölelt emlékhelyen a hõsök neveit soroló fekete gránitkõ látható. Ugyancsak Karcagon, a Deák körút és a Liliom út találkozásánál, Fabriczy Kováts Mihály ezredesnek, a város szülöttének emlékhelye található. Kováts Mihály George Washington seregében megszervezte a könnyûlovasságot (huszárságot), ezzel jelentõsen hozzájárult az amerikai függetlenségi háború gyõzelméhez. Az emlékhelyen egy fehér kapun emléktábla örökíti meg Kováts Mihály nevét. Kun emlékhely készültek. A két központi alak nagyobb, a Nagykunság jelképe, talapzatán a kunok címerállata, a kétfarkú oroszlán, valamint a hold és a hatágú csillag látható Cumania major felirattal. A központi szobrokat körülvevõ sírszobrokat a hat nagykun város és hetedikként Berekfürdõ állíttatta. A szobrok a középkori kun katonai viseletet mutatják, csupán annyi eltéréssel, hogy a kezükben áldozati csésze helyett a városaik címerét tartják, s mindegyik a saját városa felé tekint. Kováts Mihály emlékhely 42 43

23 Karcagi panteon Karcag a szobrok városa, a múlt valóságos panteonja, hiszen 47 köztéri szoborban gyönyörködhet a város lakossága. Többségük az impozáns látványt mutató fõtéren látható. Közülük is kiemelkedõ az I. világháborús emlékmû, a lovas szobor, amely a Jászkun huszárezredre emlékeztet, amely 1745-ben alakult és az elsõ világháborúig fennállt. A szobor Gáldi Gyula szobrászmûvész munkája, 1938 októberében, a második Angyaloskút a fõtéren Kossuth Lajos szobra Az I. világháború hõseinek emlékére világháború elõestéjén állították. Talapzatán 555 elesett katona neve olvasható. A Kun pieta, a II. világháború hõseinek emlékezetére 1992-ben állított emlékmû, Györfi Sándor, a városban élõ szobrászmûvész alkotása. A város határában látható 9 kõbálvány a Kun emlékhely (1995) szobrai ugyancsak Györfi Sándor munkái, miként a Vásártéren álló, 2001-ben avatott Nagykun Milleniumi emlékmû, a kettõs lovas szobor amely a kunok bejövetelét ábrázolja. Ez az egyetlen olyan szobor, amely a kunok vezérét, Kötöny kánt ábrázolja

24 Mándoky Kongur István szobra Németh Gyula szobra Kiemelkedõ szépségû még a fõtéren látható Viktória-kút szobra (2001), amely az elsõ, 1897-ben állított artézi kút helyén áll, annak rekonstrukciós mása. A múzeum mellett látható Györffy István néprajztudós (1984), Mándoky Kongur István (1993) turkológus szobra, Szûcs Sándor néprajztudós reliefje (1979), Györfi Sándor munkái és ugyancsak a Múzeum falán található Györffy István dombormûve, Papi Lajos alkotása. A város fõterén áll Németh Gyula akadémikus, turkológus egész alakos szobra (1990), s egy jellegzetes kunsági koporsós kapu, jelképezve azt, hogy honnan indult a nagyhírû tudós, aki nemcsak a Nagykunság, hanem a törökségi kultúra kutatásával is kivívta a tudományos világ elismerését. A fõtéren áll Kossuth Lajos szobra, 1907-ben avatták, Horvay János alkotása és Petõfi Sándor mellszobra (1948), ami Gyõri Dezsõ alkotása. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetének fõépülete elõtt áll Vezekényi Ernõ növénynemesítõ egész alakos szobra (1997), Györfi Sándor munkája. A Szentannai Sámuel Mezõgazdasági Szakközépiskola parkjában látható a Kunsági Vénusz c. szoborkompozíció (1989), ugyancsak Györfi Sándor szobra. A posta épülete elõtt a Pásztorlányka c. szobor, Somogyi Árpád szobrászmûvész munkája, a katolikus templommal szembeni parkban a Ménesek emlékezete c. Györfi Sándor-szobor (1980) látható. A templom kertjében Dr Orosz Pál lelkész mellszobrát Györfi Sándor, a templom melletti Szent István-szobrot Györfi Lajos szobrászmûvész készítette, az államalapítás ezredéves évfordulójára. A város sétáló utcájában kapott helyet Kerényi Imre Anya gyermekével címû alkotása, a városi Strandfürdõ területére helyezték Kovács Imre karcagi születésû szobrász, Ülõ lány címû alkotását

25 Kunsági Vénusz Vezekényi Ernõ szobra A kultúra és közmûvelõdés ügyét szolgálják a patinás intézmények, így Karcagon a Déryné Mûvelõdési és Ifjúsági Központ, ami az 1926-ban kultúrpalota céljára emelt épületben mûködik. Karcagon 1950 elõtt is pezsgõ kulturális élet folyt, mintegy 70 egylet és olvasókör mûködött. Közöttük a Polgári Kör, 48-as Olvasókör, Vadásztársulat, Nemzeti Olvasókör, III. 48-as Olvasókör, II. Függetlenségi Olvasókör, IV. Függetlenségi Olvasókör, Izraelita Szent-Egylet, Kisbirtokosok Olvasóköre, Ipartestület Békéltetõ Bizottsága, Elsõ Egyetértés Olvasókör, Méhész-Egylet, Jótékony Nõegylet, Gazdasági Egyesület, Polgári Társaskör, Szabadság Olvasókör, Városi Daloskör, Katholikus Kör, Általános Nép-Egylet, Széchenyi Társaskör, Magyar Nemzeti Szövetség, Kereskedelmi Kör, Gazdálkodó Ifjuság Önképzõ Egylete, Magyarországi Cipész és Csizmadiamunkások Szakegyesülete MOVE Sportegyesület, Városi Mozgóképszínház. A mûvelõdés ügyét szolgáló egyesületek és alapítványok jelenleg is népszerûek, mintegy 80 civil szervezet és 30 alapítvány mûködteti a város kulturális, zenei és mûvészeti életét igen színvonalasan. Ezeken belül kiemelkedõ jelentõségû a könyvkiadással is foglalkozó a Barbaricum Könyvmûhely: Barbaricum Irodalmi és Mûvészeti Egyesület, a Karcagért Alapítvány, a Karcag Testvérvárosaiért Alapítvány. A városi könyvtár Csokonai nevét viseli, szép könyvgyûjteménye jelentõs helytörténeti dokumentációval rendelkezik, rendezvényei és egyéb kulturális szolgáltatásai alapján a város legrangosabb kulturális intézményének számít

26 Kulturális örökség, néprajzi sajátosságok Karcag, és a környéki települések népi kultúráját alapvetõen Nagykunság történeti néprajzi hagyományai határozzák meg. A tájegység életében jelentõs esemény volt a kunok bejövetele. A 13. században a keletrõl jött etnikai csoportokkal újra megjelenik a Kárpát-medencében az eurázsiai sztyeppe lovasnomád kultúrája. A török- és iráni eredetû beköl- Kunsági festett bútor tözõk hatása a térség embertani képén, anyagi és szellemi kultúráján egyaránt érezhetõ. Velük felülrétegzõdött a keleti kultúra, ennek hatása markánsan jelenik meg a Nagykunság és a vele munkamigráció illetve kereskedelmi kapcsolatban lévõ szomszédos területek népi kultúráján. A térség sajátos történelmi fejlõdésének, különös jogállásának és az ebbõl adódó zárt közösségének köszönhetõen megmaradhattak azok a kulturális sajátosságok, amelyek a népi kultúránk különös színét adják. A térségben a korábban elkezdõdött pusztásodás a török hódoltság ideje alatt fokozódott. A hódoltság, illetõleg a Rákóczi-szabadságharc utáni visszatelepülés, a Nagykunság benépesülése után alakult ki ez a sajátos történelmi tudat, ami a térségünket is jellemzi. Ez egyfelõl származástudatot takar, de területhez kötõdést is jelent. Kunnak lenni az élõk tudatában annyit jelent, mint konok, nyakas, kálvinista, a szíken is megélõ, összetartó, de egyben a Kunságon lakót is jelent. A keleti vonások ma is megfigyelhetõek 50 51

27 Befelé zárt világába alig enged be idegent, más etnikumút, más vallásút. Különös természetû emberek a kunok. Az a mondás járja, hogy: sohasem tudni, hogy egy kun kire, miért haragszik Egy biztos, hogy a táj jellemformáló tényezõ. Az Alföld egyenes, a kun ember is az, nehezen hajló. Bél Mátyásnak, a 18. század nagy utazójának feljegyzései jól mutatják a korabeli állapotokat: A föld különben kövér, feketés, ha megtelik nedvességgel, megterem mindenféle magot, noha trágyázás nélkül, pusztán csak szántással forgatják meg. A szõlõt is megtûri, melynek gyümölcse halványvörös és kellemes, de nem tárolható. Nem marad el állattartásban sem, sõt, ökrök, lovak, disznók és juhok igen kiváló ivadékait neveli. ( ) Ha az ember szóba áll velük, ki nem fogynak a síránkozásból, jajveszékelésbõl. ( ) Különben testük erõs, és az sajátos ruhába, többnyire kékbe, néha fehérbe öltöztetik. Egyaránt csinosak a férfiak és a nõk, de a nõkben nagyobb a tisztelet a férfiak iránt, ámbár csintalanabbak is a férfiaknál. A fiatal nõk ugyanis mikor férjhez mennek, a többi magyar szokása szerint otthon maradnak, ha férjük távol van a földön és a legelsõ adandó alkalommal tiltott szerelemre lobbannak és megszegik férjük iránti hûségüket Ritkán található itt tizenöt esztendõsnél idõsebb hajadon lány, ha szép, menyecske annál több, akik csak arra törekszenek, hogy csinos ruházatukkal elhagyjanak más elõkelõbbet. Irással mindnyájan foglalkoznak,: az olvasáson kívül meglehetõsen sokan ismerik a latin nyelvet is. A Nagykunság, mint az Alföld legnagyobb állattartó körzete életmódjában sokáig megõrizte a keleti hozadékot, ami fundamentumát jelenti annak a származástudatnak, és annak a sajátos színezetû népi kultúrának, amely olyan markánsan megmutatkozik. A redempcióval újabb erõsítést kapott az a másság, a régi jogállás visszaszerzésére irányuló törekvések egyesítették az erõket egyben a határokat is kijelölték. Ez védelmet jelentett az itt élõ lakosságnak. Feltételezzük, hogy a visszatelepült lakosság között arányaiban több lehetett a kun származású, a többi betelepült pedig alkalmazkodott a kultúrájukhoz. A redempció során visszavett privilégiumok keretei között zajlott az a sajátos parasztpolgári fejlõdés, ami, ha töredékeiben is, de megõrzött jó néhány olyan kulturális elemet, ami nem tulajdonítható másnak, mint az egykori kun mûveltség töredékének

28 Az etnikus identitás hangsúlyozása mindig nagy társadalmi problémák idején, amolyan válsághelyzetben kap nagyobb hangot és teret. Kétségtelen, hogy e sajátos történeti tudat kialakulásában, formálásában a helyi értelmiségnek szerepe volt. A helytörténet oktatása az iskolák tanmenetének része volt. A két világháború között a helyi nyomdákban készült füzetek hátsó borítóján rövid Kunság-történetet olvashatott a kisdiák, a helybéli tanítók, nagyhírû gimnáziumi tanárok között jó tollúak is voltak. Õk autentikus közvetítõi voltak e néprajzi csoport kultúrájának. Függetlenül attól, hogy õslakosok vagy tõsgyökeresek avagy jövevények voltak, gondolkodásukban egységessé váltak Karcag lakói. A kuntudat mindig úgy forog közszájon mint a magyar társadalmi tudat egyik része, a magyar kultúrába olvadt idegen elem oly módon integrálódott az itteni hagyományokhoz, hogy közben megtartott elsõsorban az átmeneti rítusoknak köszönhetõen olyan elemeket, amelyek a már vázolt történeti körülmények között hagyományozódva szinte máig fennmaradtak. A kun mûveltség archaikus rétegét képezik a nyelvemlékek, elsõsorban a földrajzi nevek, személynevek és a szórványemlékek, amelyeket a tájnyelv olykor jelentését veszítve is, de megõrzött. A kun mûveltség így a nyelv is a 16. századra fokozatosan belesimult a magyar mûveltségbe. A nyelvtudomány összegezte a magyarországi Övcsat kun oroszlánnal kunok nyelvének problémáit, az újabb kutatási irány is kirajzolódott mostanra. Ezúttal csupán azokat a földrajzi neveket említjük, amelyek határnevekként fennmaradtak, nevük olykor a jelenkori térképeken is olvasható. Györffy István csak Karcag határán belül 1921-ben 63 kunhalmot írt össze, több, mint felük, ha torzó formájában is, de megtalálható mai is, a hozzájuk fûzõdõ történeti monda az élõ kultúra része. Közülük egyik Orgondaszentmiklós, a században elpusztult kun település Karcag határában, a mai Berekfürdõ területén. Elsõ okleveles említése 1521-bõl való. A település neve 'orgun-dag' kaszáló hegy jelentésû kipcsak török szóból származik, de folytathatjuk a sort Karcag nevével, ami pusztai róka jelentésû szó, a török névmágia tipikus esete

29 A földrajzi neveknél általánosnak mondható, hogy személynév eredetûek, vagy a térfelszín jellegzetességére, illetõleg a hely különös jellemzõjére utalnak. A halom-neveknél maradva a Bengecseg halmot említhetjük, ami örököcskét jelent, vagy a Kormáncsok halmot, ami a kurban-csik, áldozati hely jelentésû. Határrészként a Karcag és Kisújszállás közötti Karajánost, Karajános gátját kell kiemelnünk. De folytathatnám a sort a Zádor, az Ecse helynevekkel is, melyek analógiáit a törökségi kultúrában is megtaláljuk. A földrajzi neveken kívül a személynevek és a ragadványnevek igen figyelemre méltó emlékei a kun mûveltségnek. Többségük tipikus ómen-név. Így a Karcag-Kunhegyes közötti Kolbazszék, Kolbazszállása ami a középkorban fontos közigazgatási szerepet töltött be. Vagy Kötöny kunok kánjának a neve, ami ülepet jelent. Valamilyen tulajdonságra utalnak a Karakas (Fekete szemöldök), Karacs (feketés), Alacs (tarka, iromba) Árog, Csivag (Sovány), Csõreg (Katona) szavaink. Nyelvemlékeinkrõl szólva említenünk kell az egyetlen összefüggõ szövegemléket, a kun miatyánkot, ami a keresztény imádság kun nyelvi fordítása. Idézzük a legrégebbi változatot, amint azt 1745-ben Varró István nagykun- és Nánásy János kiskunkerületi meghatalmazottaktól Kollár Ádám lejegyezte: Bezén attamaz kenze kikte, szenlészen, szenádon, dösön, szen küklön, nitziégen, gérde ali kökte bezén oknomozne, okné mezne, bergézge pitbütör küngön il bézen ménemezne neszem bezdede jermez bezge utro gergenge ilme bezne ol gyamanga kutkor bezne ol gyamanna szen borszony bo kacsalli botson igyi tengere ammen A kun nyelvemlékek kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a karcagi születésû Németh Gyula, aki megvizsgálta a kunsági helyneveket, s Mándoky Kongur István, aki összefoglalta a tudomány eddigi eredményeit, a legjelentõsebb kunsági szövegemlékeket, a kiszámoló verset és a kun miatyánkot összevetve a törökségi megfelelõkkel, rekonstruálta a valamikori kun hangalakot. Az errõl szóló könyvet szülõvárosa, Karcag adta ki 1993-ban, Mándoky Kongur István halálának egy éves évfordulójára emlékezve

30 Karcag szellemi kultúrájának egyik jellegzetessége a néphit, ezen belül is a táltoshit, ami keleti párhuzamai alapján az õsvallás emléke kultúránkban. A pásztorkultúra éltetõ közegében a táltos-hit etnikus gyökerû eleme a népi kultúrának, ami a kun mûveltségi felülrétegzõdés okán maradhatott meg napjainkig. A kunsági és Hortobágy-melléki táltos a valamikori sámán megfelelõje. Képzete elevenen él a mai néphitben is, alakja termékenyítõleg hatott a népi díszítõmûvészetre is. Népszokásaink között, a lakodalmas szokáskör és a temetkezési kultúra különös voltára hívjuk fel a figyelmet. A lakodalmas szokásrendben számos régi keleti, kelet-európai szokáselem él, fõként a házassági ajándékozásnál, a lakodalmas jelképeknél, így az almaszimbólumokban, a lakodalmas zászlóknál, a võlegénytõl a menyasszony számára megkívánt ajándékok kapcsán. Karcag lakodalmas szokásrendjében a menyasszony vételárának (a hajdani kalim) emlékének meglétét az 1974-ben gyûjtött Szolnok megye Néprajzi Atlasza felmérései is igazolták. A pénzért rótt menyasszonytánc voltaképpen ennek az emléke. Még a 19. század végén is kevés volt a fiatalok ismerkedési alkalma, ha egy legény nõsülni akart, a násznagyával elment a kiszemelt lány szüleihez. Ha egyezségre jutottak, jegyajándékot küldött, ami rendszerint pénz volt. Gyûrût az 1870-es évek elejéig nem kaptak a menyasszonyok. Ma már a lakodalmas szokások is megváltoztak, de a hagyományõrzõk jóvoltából egyre több hintós esküvõt tartanak, a hagyományos jelképeket is megõrizték. A lakodalmas tisztségviselõk között archaikus, a võfély és a lovaslegények alakja. A võfélyversek a szokásrend pontos leírását adják. Nem lehet véletlen, Felkendõzött lakodalmas lovak májusában

31 hogy az elsõ võfélyversek az Alföldnek errõl a vidékérõl kerültek elõ. Itt, a Nagyalföld közepén, a Kunságon maradtak meg olyan apró elemek, a legösszetettebb társadalmi intézménybe, a lakodalmas szokásrendbe ágyazva õrzik az egykori kun kultúra emlékét. Így a lakodalmas zászló kendõ, mint jelkép, a juhfej rituális osztása. A lakodalmas zászló, a kendõ, amit a hintós lakodalmaknál ma is látunk, meglehetõsen régi jelképe a kunsági népi kultúrának. A lovak kantárjára kötött kendõ, a võfély botjára vagy mellére tûzött kendõ ill. pántlika eredete a közép-ázsiai törökségi kultúráig vezethetõ vissza. A kendõ valójában zászlónak felel meg, ajándékozása, akár jegykendõ, akár a lovaslegényeknek adott ajándék formájában maga is a lakodalom jelképe. A folklór õrizte meg a kunkapitányok alakját. A kunoknak valaha saját bíráik voltak, akik a közösség ügyeiben eljártak, a nádornál képviselték a kunokat. A Hármas Kerület megszûnésével, az új megyerendszer megszervezésével tisztségük megszûnt, de alakjukat a folklór tovább õrizte. Õket köszöntõ võfélyversek is maradtak fenn. A hagyományõrzés szép példája, hogy a millenium évében éppen Kisújszállás volt a kunsági városok közül az elsõ, aki felelevenítette a kunkapitány-választás emlékét. A hat nagykun város (hetediknek csatlakozva Berekfürdõ) minden évben választ kunkapitányt. Az lehet kunkapitány, aki valamilyen módon kivívta a helyi társadalom megbecsülését. Karcag elsõ kunkapitánya Györfi Sándor szobrászmûvész lett 2001-ben. Temetkezési kultúránkban a kunok sajátosságának tekintik a kutatók a kurgánon álló, kezükben áldozati csészét tartó õsszobrokat, amik a kunok vándorlási területén a századtól megtalálhatók. A magyarországi kunok vezetõrétege itt is állított õsei tiszteletére ilyen sírszobrokat, amint arra a földrajzi nevek alapján következtethetünk: úgy, mint Kunkép, Korhány (kurgán), Kormancsok (áldozati hely) nevek esetében. A kunok lila gyásza és a sírokba rontáselhárítás céljából tett kultikus növény, az anyarozs (Secale cornutum) és az üröm (Artemisia) olyan eleme a népi kultúrának, ami minden kétséget kizáróan a kunokat jellemezte. Közülük pl. a lila gyász emléke, a Nagykunságon, Karcagon, Kunmadarason és Kisújszáláson, valamint a 18. század 60 61

32 végi nagy migrációs hullám teremtette bácskai Feketics, Pacsér és Bácskossuthfalva helységekben a 20. század elejéig megmaradt. A népi táplálkozás terén a szárítás, füstölés és a juhhús fõzésének, fogyasztásának sajátos szokása jellemzi vidékünket. A családi ünnepek sem múlhatnak el úgy, hogy birkatest ne fõjön. Sehol sem fõzik úgy a birkapörköltöt, mint Karcagon. A fejnek, körömnek, faroknak perzselése pikáns ízt ad az ételnek. Az Alföldön a perzselés csak a Nagykunságra jellemzõ, a Jászságban csupán egy helységben, Jászkiséren ismerik, de mint tudjuk Jászkisért a 18. században kunok népesítették be. A juhfej rituális osztása ugyancsak keleti hozadéka népi kultúránknak. A lakodalmas szokásrendben maradt ránk. A leginkább tiszteletre méltó személy (a võlegény násznagya, vagy a legidõsebb vendég) kapja a fõtt juhfejet. Amíg a juhhús az ünnepek eledele, addig a köles a népi táplálkozás szerényebb, de annál fontosabb alapja. A kásaételek a hétköznapokon kerültek az asztalra a századfordulóig. Természetesen most, amikor a hagyományok újjáéledésének korát éljük, s mindezt egyfajta kulturális turizmus keretében valósítjuk meg, meg kell említeni, hogy az Alföldön köles-fõzõ verseny csak Kisújszálláson van minden évben õsszel, a Kun viadal kapcsolódó rendezvényeként. A köles a kunokkal került az Alföldre. Búboskemence Valaha kölesbõl erjesztett sör volt a boza, amit utóbb kunsavónak is mondtak. Ma már nem ismerjük a bozát, csak a népnyelv õrizte meg emlékét: Kunmadarason ma is mondják a részeg emberre, hogy bozálkodik, be van bozitálva Tárgyi kultúrában elsõsorban az állattartáshoz kötõdõen, a kunsági legénybot, a kutyanyakörv, és a nyereg szerkezete õrizte a keleti kultúra emlékét. A kunsági legénybot a középkori fegyver, a buzogány formáját mutatja. A viseletben a kunsüveg az, aminek kontinuitását igazolni lehet szinte a kezdetektõl addig, míg a kalapviselet ki nem szorította. A székelyderzsi 62 63

Karcag - a szobrok városa

Karcag - a szobrok városa Karcag - a szobrok városa Karcag a múlt valóságos panteonja. A város lakossága és a látogatók sok köztéri, közintézményi szoborban és más műalkotásban gyönyörködhetnek. Kun emlékhely a város határában

Részletesebben

Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények

Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények Évenként ismétlődő fontosabb rendezvények Mesterségek Művészete Nap Minden év május 1. 5300 Karcag, Dózsa Gy. Inf.: 59/503-224, 59/503-403 (A térség kézművesei mutatják be termékeiket, kirakodóvásárral

Részletesebben

Dr. BARTHA JÚLIA. A karcagi Kun emlékhely két központi alakja

Dr. BARTHA JÚLIA. A karcagi Kun emlékhely két központi alakja Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. Dr. BARTHA JÚLIA KELETI GYÖKEREK A KUNSÁG IDENTITÁSÁBAN Napjainkban aligha lehet aktuálisabb téma az identitásnál. A 20. század végén megindult társadalmi

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.

Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése. Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól

Részletesebben

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor

HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. tel.: 63/ , 20/ fax.:63/

6600 Szentes, Kossuth tér 6.   tel.: 63/ , 20/ fax.:63/ SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Iktatószám: E-21439-2/2011. Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Bartha Júlia A Nagykunság identitása

Bartha Júlia A Nagykunság identitása Bartha Júlia A Nagykunság identitása Napjainkban aligha lehet aktuálisabb téma az identitásnál. A 20. század végén megindult társadalmi folyamatok a századfordulóra egyre erőteljesebbé váló globalizációs

Részletesebben

1.) Petőfi-emléktábla

1.) Petőfi-emléktábla 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása 1.) Petőfi-emléktábla A Városháza falában emléktábla van elhelyezve, amely Petőfinek állít emléket. Az emléktáblát

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:

Részletesebben

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram!

FELHÍVÁS a Jászkun Redemptio 270. évfordulója alkalmából. Tisztelt Hölgyem/ Uram! Tisztelt Hölgyem/ Uram! A Redemptio a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági és kulturális fejlődését, identitását. Máig él az önmegváltásban részt vevő települések

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke

Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása

Részletesebben

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.

Tájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Megújult a Debreceni Református Kollégium

Megújult a Debreceni Református Kollégium Megújult a Debreceni Református Kollégium Irodalmi Femekművek az Ország Iskolája" ihletője, 2012 márciusától újra látogatható a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, amely megújult kiszolgálóterekkel

Részletesebben

ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez

ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez Alulírott Körmendy János okl. építészmérnök, Hegykő megbízott főépítésze nyilatkozom,

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Hirdetmény. Karcag területén Január, Február, Október, November. Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft.

Hirdetmény. Karcag területén Január, Február, Október, November. Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény, az azt szabályzó 347/2012. (XII.11.) Korm. rendelet, a Ady E. Juhász Gy. Kacsóh P. Szív Hajnal Harmat Kungát Kuthen Egyetértés Koppány

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET

1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG 1. ÉPÍTETT KÖRNYEZET megyei ágazati Magyar 1. Gaál Kálmán élő öröksége 2. Városháza 3. Református templom és a református parókiák 4. Katolikus templom 5. Baptista Imaház

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Képek a Jászságból 161

Képek a Jászságból 161 Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Tököl határában áll egy gyönyörű, középkori

Tököl határában áll egy gyönyörű, középkori Tököl határában áll egy gyönyörű, középkori eredetű templomocska. A dunai töltés oldalában szerényen meghúzódva jelzi, hajdan itt volt Méregyháza település, s körülötte Cséptelek, Bagamér stb. falvak.

Részletesebben

Arany János emlékhelyek régiónkban

Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János már életében a nemzet költője lett. Életműve máig élő és ható, meghatározó része a magyar irodalomnak, ezzel együtt a magyar köztudatnak is. Így hát természetes,

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE

TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők

Részletesebben

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Postára adás utolsó határideje: 2016. november 24. (postabélyegző) 38 p Név:.. Iskola

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Ostffyasszonyfai plébánosok együtt én

Ostffyasszonyfai plébánosok együtt én Ostffyasszonyfai plébánosok együtt 1973.04.12-én Szilvágyi János, Hatt András, Fazekas László, Takács Ferenc Elől: Rozmán László, Szerda Ernő Az Ostffyasszonyfai Nagyboldogasszony templom története és

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL

AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Régészet Napja május 26. péntek,

Régészet Napja május 26. péntek, Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez Készítette:

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Szolnoki Széchenyi István Gimnázium. IKSz teljesítését segítő szervezetek 2017 szeptember

Szolnoki Széchenyi István Gimnázium. IKSz teljesítését segítő szervezetek 2017 szeptember i Széchenyi István Gimnázium IKSz teljesítését segítő szervezetek 2017 szeptember A szervezet neve Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő Speciális Szakiskola és EGyMI Városi Óvodák Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Részletesebben

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba.

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. PÁLYÁZAT Gömörországban jártunk Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. Izgatottan készültünk az utazásra. Két előkészítő

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY település

PÜSPÖKLADÁNY település 01. számú egyéni választókerület szavazókörei és utcajegyzéke 001. Rendelőintézet, re bejelentkezettek, Kossuth u. 1. átjelentkezéssel szavazók Damjanich utca 000001 000011/0005 folyamatos házszámok Hajdú

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK

GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK GÁL FERENC FŐISKOLA MEZŐTÚR SZÁLLÁSLEHETŐSÉGEK Kollégiumi szálláslehetőség Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. (volt főiskola kollégiuma) tel: 06-56-551-000 Szobák és árak: Földszint: 2 db 4 fős szoba (külön

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve

NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.

Hét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki. Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban

Részletesebben

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév N é v C í m 1. Szer-telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú 5000 Szolnok, Batthyány u. 8. Egyesület 2. Tiszazugi Földrajz Múzeum 5340 Tiszaföldvár, Kossuth

Részletesebben

ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG

ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ 6-7-8. SÁRRÉT, NAGYKUNSÁG ÉS JÁSZSÁG 6. SÁRRÉT Félreértés! Közép-dunántúli régió középső részén is azonos elnev. kistáj! Régen vízzel borított terület volt! NÁDUDVAR 9260 fő Nevezetessége

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából 2017-ben választott témánk a Háziipari Szövetkezet nádudvari részlege kiállításon és egy

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális

Részletesebben

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44 A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta 1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati

Részletesebben

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t?

M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? ? A szövegkörnyezet 1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Györfi Sándor. Munkácsy-(1986) és Mednyánszky-díjas (1998), ma is Karcagon alkotó szobrászművész. A diasor bemutatja néhány alkotását.

Györfi Sándor. Munkácsy-(1986) és Mednyánszky-díjas (1998), ma is Karcagon alkotó szobrászművész. A diasor bemutatja néhány alkotását. Györfi Sándor Munkácsy-(1986) és Mednyánszky-díjas (1998), ma is Karcagon alkotó szobrászművész. A diasor bemutatja néhány alkotását. Karcagon 1951-ben született szobrász - és éremművész. 1978- ban végzett

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület 1092 Budapest, Ráday u. 18. Ferencvárosi séták június 22., szombat, a Múzeumok Éjszakája napján

Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület 1092 Budapest, Ráday u. 18. Ferencvárosi séták június 22., szombat, a Múzeumok Éjszakája napján Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület 1092 Budapest, Ráday u. 18. Ferencvárosi séták H e l y t ö r t é n e t i n a p 2 0 1 9 a I X. k e r ü l e t b e n 2019. június 22., szombat, a Múzeumok Éjszakája napján

Részletesebben

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben