Állókép és videó kódolások
|
|
- Jázmin Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Állókép és videó kódolások JPEG állókép kódolás (Joint Photographic Experts Group ) 1 2 Az első nemzetközi szabvány folytonos színtónusú állóképek digitális kódolására A JPEG szabvány pontos azonosítása: ISO/CCITT Alapcélkitűzés: a legtöbb alkalmazás igényét kielégítő állókép tömörítési szabvány megalkotása úgy, hogy az adatcsere az alkalmazások között megoldható legyen Megkötések: képméret maximum x (nem túl komoly!) komponensek száma maximum 255 (nem túl komoly) a színmérő-rendszer nem specifikált 3 Kiindulási paraméterek sokféle képminőség sokféle bitsebesség képminőség - bitsebesség kompromisszum különböző méretű képek alkalmazhatósága: képméret, pixel- méretarány, színmérő-rendszer, stb. csere-kompatibilitás egyszerű hardver igény bal felső jobb alsó szekvenciális kép felépítés a kóder és dekóder szimmetrikus felépítésű 4
2 Megcélzott alkalmazások fotóvideó text kiadvány szerkesztés színes fax elektronikus újság grafikai művészetek orvosi rendszerek képadatbázisok, stb. többféle üzemmód csak a DCT alapú szekvenciális kódolással foglalkozunk de lehet pl. veszteségmentes DPCM kódolás 5 6 Feldolgozási lépések Az át nem lapolódó 8x8-as blokkok DCT transzformációja Az együtthatók kvantálása blokkonként egy felhasználó által definiált súlyozó mátrix és egy kvantálási tényező segítségével X ahol W(k,l) a súlyozó mátrix (k,l)-dik eleme, Q a kvantálási tényező, [...] a kerekítési operátor Többféle súlyozó mátrix X ( k, l) ( k, l) = W ( k, l) Q A DC együttható: az előző blokkhoz képesti különbség 7 kódolása (1-D veszteségmentes DPCM) Feldolgozási lépések Az AC együtthatók cikk-cakk-ba rendezése, futamhossz kódolt párok {0-ák futási hossza, nem zérus amplitúdó} képzése A differenciális DC együtthatók és a futamhossz kódolt párok VLC kódolása A képkomponensek (R/G/B, Y/C B /C B ) függetlenül kódoltak A rekonstruált kép minőségét a súlyozó mátrix, a kvantálási tényező és a DCT és IDCT pontossága határozza meg A nem definiált kvantálási és Huffman táblákat a fejlécben kell továbbítani Nincs tényleges bitsebesség vezérlés 8
3 MPEG (videó) kódolások MPEG: Motion Picture Experts Group Az MPEG szabványok célja: a videó és audió digitális, bitsebesség csökkentett formában történő hatékony ábrázolása 9 10 A szabványok felépítése 1. rész a rendszer specifikáció: a kódolt videó, audió és adat összefűzésének szintaxisa a szinkronizált visszajátszáshoz 2. rész a videó specifikáció: a bitsebesség csökkentett videó bitfolyam szintaxisa és a videó modell dekóder specifikációja 3. rész az audió specifikáció: a bitsebesség csökkentett audió bitfolyam szintaxisa és az audió modell dekóder specifikációja 4. rész a Conformance test (tesztelés/megfelelőség) További részek egyéb kiegészítések (MPEG-4 esetében AVC) A szabványok nem specifikálják a kódolókat! Csak a kimeneti adatfolyamok bitszintaxisa és a modell 11 dekódoló specifikált MPEG fázisok és alkalmazások MPEG-1 (ISO /1993/): Alacsony bitsebesség, multimédia, kb. 1,5 Mbit/s, LDTV minőség, csak progresszív MPEG-2 (ISO / /): Műsorszórás (DVB), 2-6 Mbit/s Stúdiótechnika, Mbit/s újrafeldolgozási minőség Digital Versatile Disc (DVD), 3-7 Mbit/s PAL-nál jobb Általában ITU-601 4:2:0, váltott-soros MPEG-4 (ISO/IEC 14496): Alacsony bitsebességű kódolások (nx64 kbit/s) szabványának indult (1994), de az interaktív multimédia 12 objektum orientált szabványává vált, később AVC
4 MPEG-1 szabvány felépítése ISO/IEC Information technology; Coding of moving pictures and associated audio for digital storage media at up to about 1,5 Mbit/s ISO/IEC , Systems ISO/IEC , Video ISO/IEC , Audio MPEG-2 szabvány felépítése ISO/IEC Information Technology; Generic Coding of Moving Pictures and Associated Audio Information ISO/IEC , Systems ISO/IEC , Video ISO/IEC , Systems ISO/IEC , Compliance testing ISO/IEC , Software simulation ISO/IEC , Conformance testing ISO/IEC , DSM-CC ISO/IEC , Software simulation MPEG videókódolás DCT alapú mozgáskompenzációt használó hibrid kódolás A kódolás és dekódolás számításigénye különböző, a rendszer tehát aszimmetrikus MPEG videókódolás egyik legfontosabb jellemzője a réteges kódolási szerkezete A rétegszerkezet 6 egymásba ágyazott egységet tartalmaz, melyekben az alsóbb rétegek általában nem dekódolhatók a felsőbb szintek nélkül A felső 4 egység egyedi startkóddal rendelkezik, így kezdetük dekódolás nélkül megtalálható 15 Az MPEG videókódolás rétegszerkezete 1. Szekvencia réteg: a kódolt szekvenciát azonosítja, a fejléc tartalmazza a rendszeradatokat (képméret, bitsebesség, stb.) 2. Képcsoport réteg (GOP=Group Of Pictures): legalább egy önmagában kódolt (I) képet tartalmazó, bizonyos számú kép együttese, a véletlen hozzáférés egysége 3. Képréteg: egy kép kódolt adatait tartalmazza 4. Szelet (slice) réteg: MB-ok sorfolytonos csoportja, az újraszinkronizáció egység, a legalsó szint, amelyen a dekóder még képes feléledni bithiba esetén 5. Makroblokk réteg: általában az Y 16x16-os, és a C R,C B 8x8 blokkjaiból áll, a mozgás-kompenzáció egysége 6. Blokk réteg: a MB 8x8-as blokkjai, a DCT kódolás egysége 16
5 17 18 MPEG képtípusok I (Intra coded): önmagában kódolt kép, a dekódoláshoz szükséges minden adatot tartalmaz P (Predictive coded): a múltból prediktiven kódolt kép, referenciája egy előző I vagy P kép, a dekódoláshoz a referencia szükséges B (Bidirectionally coded): két-irányból kódolt kép, referenciája az előző I/P (múltbeli referencia) és a következő I/P kép (jövőbeli referencia), a B kép nem lehet referencia Az I képek a legkevésbé, B képek a legjobban tömöríthetők 19 Az I képek a legkevésbé, a B képek a legjobban tömöríthetők Tipikus értékek: I kép: 0,8... 1,2 bit/pixel P kép: 0,3... 0,5 bit/pixel B kép: 0,1... 0,3 bit/pixel A globálisan elérhető tömörítés B képek alkalmazásával növekszik a dekódoló oldalon a számítás- és memóriaigény, és a kódoló oldali a késleltetés Az IPB struktúra nem specifikált, B képek használata nem kötelező, a szekvencia állhat csak I, vagy csak I és P képekből Az I, P és B képek aránya kompromisszum kérdése: Gyors véletlen hozzáférés : sok I kép Nagy tömörítési fok: sok B, kevés I kép 20 Alacsony késleltetés, alacsony hardverköltség: nincs B kép
6 MPEG képsorrend A műsorszórás gyakori kijelzési képsorrendjei: Európa: IBBPBBPBBPBB (Long GOP) Amerika: IBBPBBPBBPBBPBB (Long GOP) Stúdiótechnika kijelzési sorrendje: csak I képek (only I) MB típusok és MB szintű predikció I képekben: minden MB önmagában kódolt, intra típusú P képekben: a MB lehet önmagában, vagy prediktíven kódolt B képekben: a MB lehet csak a múltból, csak a jövőből, a múltból és a jövőből jósolt, illetve önmagában kódolt A kódolás folyamata A kvantáló mátrixok különböznek I és P MB-okra I típusú MB-ra: HVS-nek megfelelő Nem I típusú MB-ra: minden értéke azonos, mivel a hibablokk zajszerű DC DCT együttható kódolása: differenciális veszteségmentes + VLC, de csak az I típusú MB-ra AC DCT együtthatók kódolása: cikk-cakk rendezés, {0-k száma, értékes amplitúdó} párok képzése, gyakori párokhoz VLC rendelése Mozgásvektorok kódolása veszteségmentes DPCM, plusz VLC 23 24
7 A kódolás folyamata Ha egy MB összes blokkja zérussá válik a kvantálás után, akkor azt nem kódoljuk Gyakorlatilag "majdnem" 0 bittel írhatók le az úgynevezett kihagyott (skipped) MB-ok, amelyek definíciója az alábbi: Kihagyott MB P képben: nem kódolt, és nem mozgáskompenzált, mozgásvektora zérus Kihagyott MB B képben: nem kódolt, és az összes mozgásvektora az előző MB-éval egyezik meg A MB típus meghatározása nem specifikált kódoló oldali feladat
8 MPEG bitsebesség vezérlés Konstans bitsebességű kódolás (CBR) A kódoló kimenetén egységnyi idő alatt keletkező bitek száma tág határok között változik, hiszen: A különböző típusú képek (I, P, B) különböző bitszámmal kódolhatók még azonos minőség mellett is Egy képen belül is változhat a képtartalom, a bonyolultabb struktúrájú területek leírásához több bitre van szükség A változó szóhosszúságú kódolás is szerepet játszik a pillanatnyi bitsebesség ingadozásában A legtöbb átviteli csatorna konstans bitsebességű forrást igényel A probléma pl. a kóder kimenetére helyezett pufferrel oldható Változó bitsebességű kódolás (VBR: Variable Bit Rate) Két alapvető típusa létezik: nyílthurkú VBR: nincs puffer szabályzás visszacsatolt VBR: van puffer szabályozás Nyílthurkú VBR, ha a bitfolyam olvasás vezérelhető eszközről (pl. DVD) történik, ekkor puffer végtelen nagy Kétféle nyílthurkú VBR, attól függően, hogy a kvantáló skálafaktort, vagy a szubjektív képminőséget tartjuk állandón Konstans skálafaktorú kódolás a kvantálási zajt egyenletesen teríti a képen (nem feltétlenül a legjobb képminőség) A képminőség konstanson tartásához a skálafaktort a képtartalomhoz kell igazítani (DVD) meg, melyből a csatorna fix órajellel olvassa a biteket A visszacsatolt VBR kódolás lényege, hogy a rendkívül változó pillanatnyi bitsebességet puffereléssel kisimítjuk mielőtt a bitfolyam a VBR csatornára kerül Így a sebesség a definiált csúcssebesség alatt marad A VBR kódolás kb %-kal kisebb átlagos bitsebességet eredményez, mint az ugyanazon képminőségű CBR kódolás Kifinomult CBR kódolással azonban csökkenthető a hatékonyságbeli különbség: Előrecsatolt (feed-forward) bitsebesség szabályozás: globális (kép szintű) és lokális (MB szintű) szabályzás komplexitás analízissel. Visszacsatolt (feed-backward) bitsebesség szabályozás: lokális szabályzás a buffer telítettség figyelésével
9 MPEG-1 videókódolás alapparaméterei 4:2:0-ás mintastruktúra Képfrekvenciák: 24, 25, 29.97, 30, stb. kép/sec Képméret maximálisan 4095x4095 Letölthető kvantálási mátrixok I, P, B képek SIF (352x288x25, vagy 352x240x30) méret ajánlott Csak progresszív képek kódolása Elérhető tömörítés jó minőségű kódolás esetén: MPEG-2 videókódolás MPEG-2 videó: MPEG-1-re épül, vele felülről kompatibilis Legfontosabb jellemzői: Váltott-soros videó kezelés, kép/félkép alapú feldolgozás Réteges és léptékelhető kódolási módok (mára nem fontos) Profile - level szerkezet Teljes képes (frame) kódoláskor két félképet együtt, míg félképes (field) kódoláskor a félképeket egymástól függetlenül dolgozza fel (DCT és mozgásbecslés is) Egy videó szekvencián belül a kép és félkép majdnem tetszőlegesen keverhető
10 Profile-level szerkezet Az MPEG-2 különböző osztályokat definiál, melyek meghatározzák az adott bitfolyamok dekódolásához szükséges dekóder képességet és kapacitást A profile-ok a mintavételi formátumokat, a képtípusokat, és az egyéb kódolási eszközöket definiálják és korlátozzák A level-ek a képméretet, a bitsebességet, a képfrekvenciát definiálják és korlátozzák A level-ek a következő alkalmazásokat célozzák meg: Low : videokonferencia Main : SDTV 422P@ML : stúdiótechnika High : HDTV
11 41 42 AVC (Advanced Video Coding) Lényegesen jobb videó minőség, javított és bővített kódolási eszközkészlettel, ami jelentős adat kompresszió és kódolási hatékonyság növekedést eredményezett Nem csak fix méretű mozgáskompenzációs egység, hanem tartalom adaptív méret állítás (MPEG-2-ben nincs) Képen belüli predikció (MPEG-2-ben nincs) Nem csak két referencia képes időbeni predikció, hanem sok-képes predikció is Blokkosodást gátló szűrés (MPEG-2-ben nincs) Pontosabb mozgáskompenzáció Kétféle javított (15%) hatékonyságú entrópia kódolás 43 44
12
13 49 50 Implementáció Mivel az AVC lényegesen nagyobb bonyolultságú, mint a megelőző kódolási módok, ezért nagyobb feldolgozási teljesítményt is igényel a kódolás, és a dekódolás is A következő táblázat tartalmaz egy összehasonlítást a megelőző és az AVC kódolási módok között a komplexitás és a hatékonyság tekintetében AVC profilok Baseline Extended Main Megcélzott alkalmazás Kis késleltetés (videótelefon, mobil) Mobil, streaming Váltott-soros videó, műsorszórás Dekóder felépítés MPEG-2-höz képest 150%-kal komplexebb 250%-kal komplexebb 300%-kal komplexebb MPEG-2-höz képesti kódolás hatékonyság 50%-kal jobb 75%-kal jobb 100%-kal jobb 51 52
14 AVC új profil igénye Az AVC 2003-ban elfogadott videó kódolási szabványa minden előzőnél nagyobb kódolási hatékonyságot biztosított A cél az SD és a kisebb felbontások támogatása Így 8 bit/mintára, és 4:2:0 mintastruktúrára optimalizálták Kezdetben 3 profil: Baseline, Main, és Extended Részben időhiány miatt a professzionálisnak számító képminőségeket nem különösebben jól kezelték A szubjektív képminőség vizsgálatok szerint az objektíven mért javulással nem egyenesen arányos a szubjektív képminőség javulás (különösen HD filmekre) Új megközelítés (pl. profil) kellett 53 AVC új profiljai (High profile) High Profile (HP): 8 bites videó, 4:2:0 mintastruktúra, csúcs fogyasztói célokra, ha nem szükség a kiterjesztett szín mintastruktúra High 10 Profile (Hi10P): 4:2:0 mintastruktúra, 10 bit/minta High 4:2:2 Profile (H422P): 4:2:2 mintastruktúra, 10 bit/minta High 4:4:4 Profile (H444P): 4:4:4 mintastruktúra, 12bit/mintáig minden, járulékosan támogatható a hatékony veszteségmentes kódolás, és az integer transzformáció alapú színtér konverzió, mellyel a színtér transzformáció kerekítési hibája elkerülhető 54 AVC kódolási hatékonysága A vizsgálatok szerint az SD/HDTV alkalmazásokban az AVC 4/9 2/5-ére csökkenti az MPEG-2-höz képesti adatsebességet, de a csökkenés képtartalom függő Az MPEG rendszer felépítése 55 56
15
16 Néhány előzetes fogalom ES: Elementary Stream: egyetlen komponens (audio, videó, adat) kódolt adatai Csomagolás (packet) az a művelet, amelyben az ES jól definiált mennyiségű adatait fejléccel és esetleg hibavédelemmel látjuk el, ezzel az kapott csomag kezdete és tartalma pontosan detektálható és azonosítható lesz PES: Packetized Elementary Stream, csomagolt ES adatfolyam, egyetlen komponens fejléccel és egyéb vezérlési információval ellátott adatait tartalmazza PS: Program Stream, amely egyetlen program videó, audió és adat komponenseit tartalmazza, csomagolt formában TS: Transport Stream, amely számos program és komponens 61 csomagolt adatait tartalmazza Néhány előzetes definíció PU: Presentation Unit, a videó és az audió megjelenítési egysége (videó esetén egyetlen kép, audió esetén pedig jól definiált időtartamú audió minta) AU: Access Unit, hozzáférési egység, amely általában a megjelenítési egység kódolt adatait tartalmazza Időbélyeg (time stamp), valamilyen órajel adatfolyamba beültethető formában lévő adatait tartalmazza PTS: Presentation Time Stamp, megjelenítési időbélyeg (PU) DTS: Decoding Time Stamp, dekódolási időbélyeg (AU) PCR: Program Clock Reference, program órajel referencia SCR: System Clock Reference, rendszer órajel referencia 62 Csomagolt elemi adatfolyam (Packetized Elementary Stream PES) Egy elemi komponens kódolt adataiból létrehozott azonos azonosítóval rendelkező csomagok folyamatos sorozata a PES A PES adatmezejét a komponens egymás utáni adat bájtjaiból, az eredeti sorrendet megtartva kell létrehozni De tartalmaznia kell egyebek között az adatfolyam órajelét és a bitsebességét is A PES csomagok változó hosszúságúak A PES csomag elején a minimum 6 bájt hosszú fejléc található A fejléc első 3 bájtja kezdet jelző startkód előtag (000001) A fejléc 4. bájtja az adatfolyam-azonosító, mely a típust azonosítja (pl. videó, audió, vagy egyéb adatfolyam) 63 64
17 PES Adatfolyam azonosító (célirányos részletek) X x xxxx 1110 xxxx X A kódolt adatfolyam tartalma Privát adatfolyam Töltelék bitfolyam (padding) MPEG-1,-2 audió adatfolyam (32 db.) MPEG-1,-2 videó adatfolyam (16 db.) Titkosítás adatfolyamai (ECM és EMM) Az adatfolyam azonosítót a 2 bájtos csomaghossz követi, amivel a legfeljebb 64 kilobájtos hasznos adattartalom adat mennyisége adható meg A program adatfolyam (PS) A PS egyetlen program, azonos időalappal rendelkező elemi adatfolyamainak kódolt adatait tartalmazza Kis hibavalószínűségű tárolás, vagy átvitel céljaira Azaz szoftver alkalmazások számára dolgozták ki Maga a PS lehet változó és fix bitsebességű Az alkotó elemek is lehetnek fix, vagy változó sebességűek A PS sebességét az időalap bélyegének helye és tartalma, és az adatsebesség mező (mux_rate) határozza meg 67 68
18 Transzport adatfolyam (TS) A TS-t zajos környezetre (fix méretű csomagok) tervezték Egy vagy több program kódolt adatait tartalmazhatja Lehet fix vagy változó adatsebességű A komponensek is lehetnek fix vagy változó adatsebességűek Minden programnak lehet független időalapja TS előállítás kritikus, ha több egymástól független időalappal rendelkező programból kell kialakítani egyetlen konstans bitsebességű TS-t TS-t előállítani tetszőlegesen lehet, ha az érvényes szintaxisú bitfolyamot eredményez Az előállítás történhet PES-ből, vagy TS-ből TS fejléc fontosabb részei Szinkron bájt: értéke Hex. 47 Átviteli hiba jelzés (1bit): jelzi, hogy a csomag átvitele során valahol a hibavédelmi eljárás nem volt képes minden hibát kijavítani, így a csomag tartalma figyelmen kívül hagyandó Csomag azonosító (PID) (13bit): egy adott TS-ben minden komponens egyedi azonosítója Feltételes hozzáférés jelzés (2bit): megadja, hogy a TS-csomag hasznos adatrésze titkosított-e vagy sem Ha a két bit 00 : akkor a hasznos rész nincs titkosítva Ha a két bit közül csak az egyik 1 : a hasznos adatrész titkosított, vagy helyi kódszavas, vagy vezérelt Ha a két bit 1 -es, akkor egyéb gond van 71 72
19 TS fontosabb részei Csomag folytonossági számláló (4bit): minden azonos PID-ű TS csomagsorozat rendelkezik ezzel a 4 bites számlálóval, amely 0 és 15 között inkrementálódóan számol úgy, hogy 15 után a 0-t veszi fel, és minden azonos PID-ű beültetendő csomag esetében értéke eggyel nő, alkalmazása lehetővé teszi a vevő oldalon a csomagvesztés detektálását (ha értéke nem eggyel nő), program váltáskor értéke megszakadhat, amit az adaptációs mezőben jelezni kell PCR (42bit): az adaptációs mező legfontosabb része, amely a kódoló oldalon a rendszer-órajel (27 MHz) periódusait 42 biten számlálja (kb. 26 óra körül fordulással), a vevőben a digitális óragenerátor PLL referenciáját szolgáltatja
20 Időzítés forrása Az időzítési információ általában egy közös órajelből (STC: System Time Clock) származik A TS esetében az órajel csak az audió, vagy a videó mintavételi frekvencia tört része lehet (27 MHz) Szinkronizáció A TS elemi komponensei közötti szinkronizáció alapja a különböző időbélyegek (Time Stamp) Ezek az időbélyegek is valamilyen órajelből származnak A leggyakoribb órajel típus a Program órajel (PCR) 77 Több elemi bitfolyam kódolásakor célszerű az egyes bitfolyamok kódolását egyetlen közös órajelhez kötni Ezen órajel lehet valamelyik forrás órajele, de lehet külső is De a TS programjai rendelkezhetnek saját időalappal is A szinkronizáció eszköze a megjelenítési időbélyeg (PTS) Ezért azok a TS és PES csomagokban is megtalálhatók A szinkronizáció úgy biztosítható, hogy a kóder akkor generálja a PTS-t, amikor a kérdéses adategységet megkapta, és ezt a PTS-t az adategység megfelelő adatai közé beülteti A dekóder a PTS-t kinyeri és a jelzett időben végzi a kijelzést
21 Az STC regenerálása A TS programonként tartalmazza a PCR-t A PCR az STC abban a pillanatban fellépő értéke, amikor a PCR maga belép a modell dekóderbe (így ültetjük be) Tehát a PCR megadja a feltételezett és tervezett beérkezési idejét, feltéve, ha a rendszer órajel ismert és szinkronban van A megfelelően konstruált MPEG-2 bitfolyam PCR értékei az PCR által hordozott időben érkeznek be a dekóderbe Ha a dekóder és a kóder időalapja szinkronban jár, akkor a teljes konstans késleltetés a bemenet és a kimenet között, valamint a szinkron megjelenítés biztosított Megjelenési gyakorisága a TS-ben 100, a PS esetében 700 ms, ezzel biztosítható az órajel regenerálás Ha a VCO szabadonfutó frekvenciája elég közel van a kódoló órajel frekvenciájához, akkor a dekóder STC-je az első PCR beérkezése után azonnal megfelelő lesz Amíg a dekóder PLL nincs fáziszárban, folyamatos és elkerülhetetlen buffer foglaltság növekedés és csökkenés következik be, ami buffer alul/túlcsordulást eredményez Ezért a dekóder STC frekvencia PLL zárási idejének áthidalására járulékos buffer méretet és késleltetést kell definiálni Abban az esetben, ha a dekóder olyan PCR-eket vesz, melyek értéke és belépési ideje korrekten tartalmazza a kóder órajel értékeit, a hiba nulla értékhez konvergál a PLL zárása után 83 84
22 TS felépítés jelzése MPEG-PSI felépítése Program specifikus információk (Program Specific Information) 85 Egy TS feldolgozásához ismerni kell az adott TS-t alkotó program komponenseket és azok elérési címét (PID) Tehát a TS felépítést továbbítani kell Ehhez speciális PID-eket kell kijelölni, ahol a TS tényleges PID kiosztásától független a TS felépítés közölhető Ezért a 0 -ás PID-et kijelölték a TS program tartalomjegyzék (PAT) továbbítására A TS-t alkotó egyes programok felépítése nagyon bonyolult is lehet, ezért a fenti tartalomjegyzék nem a TS tényleges felépítést, hanem azokat az elérési címeket (PMT-PID) hordozza, ahol az egyes programok felépítése megtalálható 86 TS felépítés jelzése A PSI-hez négy MPEG tábla tartozik A PSI célja tehát azon információk biztosítása, melyek lehetővé teszik a TS demultiplexálását, a program komponensek megkeresését és azok azonosítását Egy TS sok elemi bitfolyamból áll, amelyek mindegyike egy, vagy több PID-del azonosítható A dekóder ezeket figyeli és az adott műsorhoz megfelelően beállított PID-ű TS csomagokat továbbküldi az audió, videó, illetve rendszerinformációkat feldolgozó egységnek, a többit egyszerűen figyelmen kívül hagyja (ez a PID szűrés) Teljes program, vagy programok lehetnek titkosítottak is TS program hozzárendelési tábla: PAT: Program Association Table (PID: 0000) Egyedi program térkép tábla: PMT: Program Map Table Hálózat információs tábla: NIT: Network Table Information Feltételes hozzáférés tábla: CAT: Conditional Access Table (PID: 0001) De a PSI nem lehet titkosított 87 A kódolás részleteire nem térünk ki! 88
23 Általános rendszerek PSI struktúrája Aműsorszórás sok TS adatfolyammal dolgozik Ezekben a PSI táblák mindegyike megjelenik A PAT/PMT tábláknak minden esetben komplettnek kell lennie és valamennyi komponensről teljes leírást kell adnia Ha egy komponens hozzáférése vezérelt, akkor a CAT táblának is meg kell lennie A PAT táblák adatait mindig a 0 -ás PID-ű, míg a CAT táblák adatait a 1 -es PID-ű TS csomagok hordozzák A PSI táblák kapcsolata A PAT-ban jelzett valamennyi programra teljes leírást kell adni Ezt egyenként minden programra a PAT táblában megadott azonosítójú PMT táblákkal végezzük A PAT megadja a kapcsolatot a programszám és az adott programszámú program definiálását biztosító adatokat hordozó TS csomagok PID-je (PMT_PID) között A PMT táblákat hordozó TS csomagok PID-jei szolgáltató által definiáltak, mint PMT-PID, melyeket valamennyi A TS-en belüli program változást a PAT táblában kell jelezni programra a PAT tartalmaz
24 93
A videojel bitsebesség csökkentési eljárásai
A videojel bitsebesség csökkentési eljárásai Bitsebességek (európai), 8 bit / komponens: ITU-601/4:2:2: (576 x 720 + 2 x 576 x 360) x 8 x 25 = 166Mbit/s ITU-601/4:2:0: (576 x 720 + 2 x 288 x 360) x 8 x
RészletesebbenDigitális műsorszórás. Az MPEG rendszer felépítése. Tanfolyam tematika. A mai nap programja: Videójel, videó formátumok, digitalizálás
Digitális műsorszórás Tanfolyam tematika Előadó: Dr. Kovács Imre Videójel, videó formátumok, digitalizálás Videó és audió kompresszió Egyetemi adjunktus Híradástechnikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai
MÛSORSZÓRÁS A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai LOIS LÁSZLÓ, SEBESTYÉN ÁKOS Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék {lois,
RészletesebbenVIDEOTECHNIKA. Előadásvázlat. Mócsai Tamás BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék szeptember
VIDEOTECHNIKA Előadásvázlat Mócsai Tamás BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2015. szeptember Videotechnika 2 DCT transzformáció Előnyei A természetes képeket majdnem teljesen dekorrelálja
RészletesebbenÚj kódolási eljárás, a szabvány július óta elérhető
Videotechnika 1 HEVC (Highly Efficient Video Coding) Új kódolási eljárás, a szabvány 2013. július óta elérhető A H.264/AVC szabvány végleges elfogadásakor máris elkezdték vizsgálni a továbbfejlesztési
RészletesebbenVIDEOTECHNIKA Az MPEG szabványcsalád
VIDEOTECHNIKA Az MPEG szabványcsalád Firtha Gergely BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2016. szeptember Videotechnika 2 Mozgásbecslés, mozgáskompenzáció alapú predikció A mozgókép soron
RészletesebbenMPEG-1 MPEG-2.
Email: hanliwang@tongji.edu.cn 1 / 52 1 2 / 52 1 2 MPEG-1 MPEG-1 H.261 MPEG-1 2 / 52 1 2 MPEG-1 MPEG-1 H.261 MPEG-1 3 SNR 2 / 52 1 2 MPEG-1 MPEG-1 H.261 MPEG-1 3 SNR 4 2 / 52 MPEG Moving Pictures Experts
RészletesebbenA MULTIMÉDIA TECHNOLÓGIÁK ALAPJAI Előadásvázlat. BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2015.
A MULTIMÉDIA TECHNOLÓGIÁK ALAPJAI Előadásvázlat BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2015. Videó bitsebesség csökkentés alapjai Redundancia típusai A természetes mozgókép redundáns (statisztikus
Részletesebben12. Képtömörítés. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (
12. Képtömörítés Kató Zoltán Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/) 2 Miért van szükség tömörítésre? A rendelkezésre álló adattárolási és továbbítási
RészletesebbenA MULTIMÉDIA TECHNOLÓGIÁK
A MULTIMÉDIA TECHNOLÓGIÁK ALAPJAI Előadásvázlat BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2017. Videó bitsebesség csökkentés alapjai Redundancia típusai A természetes mozgókép redundáns (statisztikus
RészletesebbenAdatrejtés videóban. BME - TMIT VITMA378 - Médiabiztonság feher.gabor@tmit.bme.hu
Adatrejtés videóban BME - TMIT VITMA378 - Médiabiztonság feher.gabor@tmit.bme.hu Vízjel 1282: Az első vízjelezett papír Olaszországból Wassermarke (mintha víz lenne a papíron) Normálisan nézve láthatatlan
RészletesebbenCAS implementálása MPEG-2 TS-alapú
CAS implementálása MPEG-2 TS-alapú hálózatokon Unger Tamás István ungert@maxwell.sze.hu 2014. április 16. Tartalom 1 Az MPEG-2 TS rövid áttekintése 2 Rendszeradminisztráció 3 A kiválasztott program felépítése
RészletesebbenMobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0
Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL
RészletesebbenTömören a tartalomról Transzkódolási eljárások HFC szemmel
SZIPorkázó technológiák Tömören a tartalomról Transzkódolási eljárások HFC szemmel Georgieff Zsolt HFC Technics Kft A tartalom A tartalom Tartalomterjesztés kihívásai A Műsorelosztók eltérő igényei Egyidejűleg
RészletesebbenMi folyik a DVB-T-ben
Mi folyik a DVB-T-ben 11-11-17 Ügyvezető: Dr. Darabos Zoltán +36 30 9448-255 drdarabos@compu-consult.hu A téma fontossága 2012 Analóg lekapcsolás Digitális átállás MPEG jelfolyamok Ez lesz a MUX, multiplex
Részletesebben3.5. Videotömörítési algoritmusok
3.5. Videotömörítési algoritmusok Korábban már indokoltam a digitális videoadatok tömörítésének szükségességét, most röviden vizsgáljuk meg azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a videojel
RészletesebbenMPEG-2 Encoder Quad Controller. Software SW-4888. Használati útmutató
MPEG-2 Encoder Quad Controller Software 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető......3 2. Video Input Controller......4 3. Audio Encoder Controller......5 4. Video Encoder Controller......6 5. Multiplex System Controller......8
RészletesebbenTELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer. Adatlap
TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap COMPU-CONSULT Kft. 2009. augusztus 3. Dokumentáció Tárgy: TELE-OPERATOR UTS v.14 Field IPTV műszer Adatlap (6. kiadás) Kiadta: CONSULT-CONSULT Kft. Dátum:
RészletesebbenTelevíziózás és az adaptív streaming. Dr. Kovács Imre
Televíziózás és az adaptív streaming Dr. Kovács Imre Háttér Trendek: A digitális videó műsorterjesztésben (broadcast) a tartalom már mindenhol digitális (adatátvitel), így a távközlési szolgáltatók is
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 587 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000007587T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 587 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 721896 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenInfokommunikációs hálózatok IPTV rendszerek
Infokommunikációs hálózatok IPTV rendszerek Orosz Péter BME TMIT 2016. május 17. Digitális TV/rádió műsorszórás p DVB (Digital Video Broadcasting) rendszerek n DVB-T Terrestrial, azaz földfelszíni digitális
Részletesebben3. Ismertesse a CIE x-y színmérő diagramjának felépítését! Ismertesse a CIE/XYZ és az FCC/RGB közötti transzformációt és a kiindulási feltételeket!
Médiakommunikáció Tananyag tematika, 2011 tavasz 1 kérdéskör (fénytechnika, színmérés, fekete-fehér televízió) 1. Ismertesse az RGB és r-g CIE színmérő rendszert, definiálja a színösszetevő, a színkoordináta,
RészletesebbenAz LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat
Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE
RészletesebbenKiegészítések a segédlethez
Híradástechnika I. Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ (AREK) Székesfehérvár 2012. november 15. Vázlat Hang és fény érzékelése Hang és érzékelése Fény és szín érzékelése, látás 1 Hang és fény érzékelése
RészletesebbenVIDEOTECHNIKA A videotömörítés alapjai
VIDEOTECHNIKA A videotömörítés alapjai Firtha Gergely BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2016. szeptember Videotechnika 2 Aktív képtartalom tömörítetlen video bitsebesség igénye 1080i50/4:2:2
RészletesebbenPesti Kálmán: A H.264 eszközkészlete és előnyei a korábbi videó tömörítési eljárásokkal szemben DIPLOMAMUNKA. Pesti Kálmán.
DIPLOMAMUNKA Debrecen 2008 Pesti Kálmán 1 Debreceni Egyetem Informatika Kar A H.264 eszközkészlete és előnyei a korábbi videó tömörítési eljárásokkal szemben Témavezető: Dr. Hajdú András Egyetemi adjunktus
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai. Romanenko Alekszej
Informatikai eszközök fizikai alapjai Romanenko Alekszej 1 Tömörítés Fájlból kisebb méretű, de azonos információt tartalmazó fájl jön létre. Adattárolás Átvitel sebessége 2 Információ elmélet alapjai Redundanica
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR INFOKOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK TULAJDONSÁGAIHOZ ILLESZKEDŐ DIGITÁLIS VIDEÓ STREAM ÁTMÉRETEZÉS MÓDSZEREINEK KIDOLGOZÁSA ÉS VIZSGÁLATA PhD ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE:
RészletesebbenAnalóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2
Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Analóg vs. Digital Analóg/Digital átalakítás Mintavételezés Kvantálás Kódolás A/D átalakítók csoportosítása A közvetlen átalakítás A szukcesszív approximációs
RészletesebbenÚj dimenziók a műsorterjesztésben H.265 HEVC
Új dimenziók a műsorterjesztésben H.265 HEVC Új dimenziók a műsorterjesztésben - H.265 HEVC Ericsson 2013 2013-10-03 Page 1 Vámos Ábel HTE MediaNet 2013. Október 3. HEVC dióhéjban HEVC: High Efficiency
RészletesebbenOFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás
RészletesebbenA multimédia alkalmazások alkotóelemei
A multimédia alkalmazások alkotóelemei Szövegek Szöveget szövegszerkesztővel szokták begépelni a számítógépbe. A szövegszerkesztő használatának előnye, hogy az elütéseket könnyen meg lehet találni, kijavítani.
RészletesebbenAlternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára
Alternatív zártláncú tartalomtovábbítás értékesítőhelyek számára António Felizardo Hungaro DigiTel Kft. 2015. okt. 8. Igény Kapacitás - Adatforgalom Alkalmazások Felhasználó Hálózat Egyik a másikat gerjeszti,
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenA tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással
.. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás
RészletesebbenVideó titkosítása. BME - TMIT VITMA378 - Médiabiztonság feher.gabor@tmit.bme.hu
Videó titkosítása BME - TMIT VITMA378 - Médiabiztonság feher.gabor@tmit.bme.hu Titkosítás és adatrejtés Steganography Fedett írás Cryptography Titkos írás Adatrejtés Az adat a szemünk előtt van, csak nem
RészletesebbenBeszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás. Csapó Tamás Gábor
Beszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás Csapó Tamás Gábor 2016/2017 ősz MINTAVÉTELEZÉS 2 1. Egy 6 khz-es szinusz jelet szűrés nélkül mintavételezünk
RészletesebbenHíradástechikai jelfeldolgozás
Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu
RészletesebbenÚj módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához
I. előadás, 2014. április 30. Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához Dr. Orosz Péter ATMA kutatócsoport A kutatócsoport ATMA (Advanced Traffic Monitoring and Analysis)
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Voice over IP (VoIP)
Kommunikációs rendszerek programozása Voice over IP (VoIP) Analóg jel digitalizálása A t 125 μs Analóg jel digitalizálása Analóg jel átalakítása Mintavételezés (8kHz) Kvantálás (8bit) Folytonos jelből
RészletesebbenTömörítés, csomagolás, kicsomagolás. Letöltve: lenartpeter.uw.hu
Tömörítés, csomagolás, kicsomagolás Letöltve: lenartpeter.uw.hu Tömörítők Tömörítők kialakulásának főbb okai: - kis tárkapacitás - hálózaton továbbítandó adatok mérete nagy Tömörítés: olyan folyamat, mely
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Tóth Szabolcs F43L90
SZAKDOLGOZAT Tóth Szabolcs F43L90 Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai kar Vezeték nélküli IPTV-s adatfolyamok javítására képes szoftver folytatása és validálása. Tervezésvezető:
RészletesebbenMPEG-4 (H.264) Encoder Duo Controller. Software SW-4412. Használati útmutató
MPEG-4 (H.264) Encoder Duo Controller Software SW-4412 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető......3 2. Bemenőjel forrás választó.....4 3. Nagy felbontású (HD) videojel formátum választó......5 4. Normál felbontású
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
RészletesebbenAlcor HD-2800 digitális vevő
Alcor HD-2800 digitális vevő MPEG-4 HD DVB-T vevő, szabadon fogható és kódolt adásokhoz Beépített Conax 7 kártyaolvasó MinDigTV Extra kompatibilis Teljes kompatibilitás az MPEG-4 H.264/AVC High Definition
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenJárműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra
Járműinformatika Multimédiás buszrendszerek (MOST, D2B és Bluetooth) 4. Óra Multimédiás adatok továbbítása és annak céljai Mozgókép és hang átvitele Szórakoztató elektronika Biztonsági funkciókat megvalósító
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenAz Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok Statisztika alapú tömörítő algoritmusok http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF
RészletesebbenMŰSZAKI MÉDIA SPECIFIKÁCIÓ A SUGÁRZANDÓ ANYAGOK FÁJL ALAPON TÖRTÉNŐ LEADÁSÁRA VONATKOZÓAN 2014.04.02
MŰSZAKI MÉDIA SPECIFIKÁCIÓ A SUGÁRZANDÓ ANYAGOK FÁJL ALAPON TÖRTÉNŐ LEADÁSÁRA VONATKOZÓAN 2014.04.02 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. Adásanyag fájlformátum... 4 3. Videó jellemzők... 6 4. Hangjellemzők...
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Kvantálás Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010. szeptember 15. Áttekintés
RészletesebbenInformatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás analóg és digitális rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 2014. ősz IRA3/1 Analóg jelek digitális feldolgozhatóságának
RészletesebbenMultimédia Videó fájlformátumok
Hogy is van? Multimédia Makány György Konténerek és adatfolyamok Konténer video felirat audio 2 Konténer formátumok: AVI AVI : a Microsoft (nyílt) videoformátuma, amely 1992-től használatos. Az AVI több
RészletesebbenGPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában
GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép
RészletesebbenSzIP kompatibilis sávszélesség mérések
SZIPorkázó technológiák SzIP kompatibilis sávszélesség mérések Liszkai János Equicom Kft. SZIP Teljesítőképesség, minőségi paraméterek Feltöltési sebesség [Mbit/s] Letöltési sebesség [Mbit/s] Névleges
Részletesebben2013.11.25. H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,
Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban, akkor a i (gyakorisága) = k i a i relatív gyakorisága: A jel információtartalma:
RészletesebbenTV2 Csoport Zrt TECHNIKAI SPECIFIKÁCIÓ
TV2 Csoport Zrt H-1145 Budapest Róna utca 174. TECHNIKAI SPECIFIKÁCIÓ TECHNIKAI SPECIFIKÁCIÓ... 1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 2 HAGYOMÁNYOS DESKTOP BANNEREK... 3 Billboard (970x250)... 3 Super leaderboard
RészletesebbenAktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal
Aktív zajcsökkentő rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal Lajkó László, Orosz György Konzulens: Dr. Sujbert László Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Önálló laboratórium beszámoló 2005.
RészletesebbenBeszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák
Mobil Informatika TDM keretek eszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil MoI 3/32/1 MoI 3/32/2 beszédátvitel folyamata beszédátvitel fázisai
RészletesebbenMPEG-4 alapú átvitel megvalósítása a DVB-T technikában
MPEG-4 alapú átvitel megvalósítása a DVB-T technikában ENYEDI BALÁZS, KONYHA LAJOS, SZOMBATHY CSABA, TRAN MIN SON, DR.GSCHWINDT ANDRÁS, DR. SZOKOLAY MIHÁLY, DR. FAZEKAS KÁLMÁN Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebbenh í r e k A CableWorld Kft. technikai magazinja 2009. február 40. ASI vagy IP? Mindkettő, ha remultiplexere Multiformat típusú!
ASI vagy IP? Mindkettő, ha remultiplexere Multiformat típusú! A tartalomból: - Használati utasítás - A legfontosabb elméleti ismeretek a kép adatsebességének csökkentéséhez A jó megoldás hihetetlenül nagy
RészletesebbenMultimédia alapú fejlesztéseknél gyakran használt veszteséges képtömörítő eljárások pszichovizuális összehasonlítása
Multimédia alapú fejlesztéseknél gyakran használt veszteséges képtömörítő eljárások pszichovizuális összehasonlítása Berke József 1 - Kocsis Péter 2 - Kovács József 2 1 - Pannon Agrártudományi Egyetem,
RészletesebbenYottacontrol I/O modulok beállítási segédlet
Yottacontrol I/O modulok beállítási segédlet : +36 1 236 0427 +36 1 236 0428 Fax: +36 1 236 0430 www.dialcomp.hu dial@dialcomp.hu 1131 Budapest, Kámfor u.31. 1558 Budapest, Pf. 7 Tartalomjegyzék Bevezető...
RészletesebbenBEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE UDP csomag küldése és fogadása beágyazott rendszerrel példa
BEÁGYAZOTT RENDSZEREK TERVEZÉSE 1 feladat: A Netburner MOD5270 fejlesztőlap segítségével megvalósítani csomagok küldését és fogadását a fejlesztőlap és egy PC számítógép között. megoldás: A fejlesztőlapra,
RészletesebbenNHDR-3104AHD-II NHDR-3108AHD-II NHDR-3116AHD-II NHDR-5004AHD-II NHDR-5008AHD-II NHDR-5016AHD-II NHDR-5204AHD NHDR-5208AHD. Telepítői Segédlet
NHDR-3104AHD-II NHDR-3108AHD-II NHDR-3116AHD-II NHDR-5004AHD-II NHDR-5008AHD-II NHDR-5016AHD-II NHDR-5204AHD NHDR-5208AHD Telepítői Segédlet 2016.08.03. Köszönjük, hogy a Novus termékeket választotta!
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenIntelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet
Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA GS1 DataMatrix felépítése és műszaki előírásai
A GS1 DataMatrix felépítése és műszaki előírásai Krázli Zoltán vezető szakértő A 2dimenziós DataMatrix kód alkalmazása az egészségügyben é 2009. október 15. A DataMatrix szabványai ISO/IEC 160022:2006
RészletesebbenMérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
RészletesebbenSIGNAL HD 527 DVB T vevő, rögzítő, és médialejátszó készülék
SIGNAL HD 527 DVB T vevő, rögzítő, és médialejátszó készülék A magyarországi földfelszíni digitális adások vételére alkalmas. Szemközti nézet IR érzékelő, LED kijelző, USB 2.0 port Nézet hátulról antennabemenet,
RészletesebbenVMD960 MB. Digitális video mozgásérzékelő Egycsatornás verzió. Jellemzői
VMD960 MB Digitális video mozgásérzékelő Egycsatornás verzió Jellemzői Professzionális kültéri videó mozgásérzékelő Felbukkanó vagy eltűnő álló tárgyak detektálása Objektumszámlálás (ember, jármű) Rendkívül
RészletesebbenMagas szintű optimalizálás
Magas szintű optimalizálás Soros kód párhuzamosítása Mennyi a várható teljesítmény növekedés? Erős skálázódás (Amdahl törvény) Mennyire lineáris a skálázódás a párhuzamosítás növelésével? S 1 P 1 P N GPGPU
RészletesebbenAkusztikus MEMS szenzor vizsgálata. Sós Bence JB2BP7
Akusztikus MEMS szenzor vizsgálata Sós Bence JB2BP7 Tartalom MEMS mikrofon felépítése és típusai A PDM jel Kinyerhető információ CIC szűrő Mérési tapasztalatok. Konklúzió MEMS (MicroElectrical-Mechanical
RészletesebbenINVERSE MULTIPLEXER RACK
SP 7505 Tartalomjegyzék...1 Általános ismertetés...2 Követelmények...2 Felépítése és működése...3 Beállítások...3 Felügyelet...3 Csatlakozók...3 Kijelzők...3 Műszaki adatok:...4 G703 felület:...4 LAN felület:...4
RészletesebbenMULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT
MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT 1. rész Bevezető áttekintés Médiakezelő protokollok (RTP, RTCP, RTSP) Multimédia 1. Dr. Szabó Csaba Attila egy. tanár BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenKommunikáció. Kommunikáció. Folyamatok. Adatfolyam-orientált kommunikáció. Kommunikáció típusok (1) Kommunikáció típusok (2) Média. Folyamok (Streams)
4. előadás Kommunikáció 3. rész Folyamatok 1. rész Kommunikáció 3. rész Adatfolyam-orientált kommunikáció Kommunikáció típusok (1) Diszkrét interakció A Kommunikáció típusok (2) Eddig: egymástól független,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenHálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után
Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 003 986 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000003986T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 003 986 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 122291 (22) A bejelentés napja:
Részletesebben2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás
2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Alapjai
Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László A redundancia fogalma és mérése Minimális redundanciájú kódok 1. http://uni-obuda.hu/users/kutor/ IRA 2014 könyvtár Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenAz informatika kulcsfogalmai
Az informatika kulcsfogalmai Kulcsfogalmak Melyek azok a fogalmak, amelyek nagyon sok más fogalommal kapcsolatba hozhatók? Melyek azok a fogalmak, amelyek más-más környezetben újra és újra megjelennek?
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 5. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 5. gyakorlat Óra eleji kiszh Elérés: https://oktnb6.inf.elte.hu Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 2 Gyakorlat tematika Szinkron CDMA Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat
RészletesebbenInformatikai Rendszerek Alapjai
Informatikai Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok (2) Szótár alapú tömörítő algoritmusok 2014. ősz Óbudai Egyetem, NIK Dr. Kutor László IRA 8/25/1 Az információ redundanciája
RészletesebbenVIDEOTECHNIKA. Előadásvázlat. Mócsai Tamás BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék szeptember
VIDEOTECHNIKA Előadásvázlat Mócsai Tamás BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék 2015. szeptember Videotechnika 2 Aktív képtartalom tömörítetlen video bitsebesség igénye 1080i50/4:2:2 (1080 x
RészletesebbenIP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)
IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,
RészletesebbenÍgy működik a H.264 kódolás
Így működik a H.264 kódolás 2010. szeptember 14. - spiderman A H.264 kodek univerzális, mindenhol bevethető: ezt használják a filmstúdiók a Blu-ray lemezeken, ezt használja az Apple (QuickTime), a YouTube,
RészletesebbenDigitális Rajztáblák. Multimédia az oktatásban 2009 konferencia 2009. június 25. Előadó: Vukovich László
Digitális Rajztáblák Multimédia az oktatásban 2009 konferencia 2009. június 25. Előadó: Vukovich László Mi a digitális rajztábla? A számítógéphez csatlakoztatható, az egeret helyettesíteni képes beviteli
RészletesebbenA digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései
A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?
RészletesebbenInformatika Rendszerek Alapjai
Informatika Rendszerek Alapjai Dr. Kutor László Alapfogalmak Információ-feldolgozó paradigmák Analóg és digitális rendszerek jellemzői Jelek típusai Átalakítás rendszerek között http://uni-obuda.hu/users/kutor/
Részletesebben8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenSW-4836 ASI Changeover Controller
SW-4836 ASI Changeover Controller Beállító- és ellenőrző szoftver a CW-4836 ASI Changeover Duo, CW-4837 ASI Changeover Quad, CW-4838 ASI Changeover and Timer Duo CW-4838 ASI Changeover and Timer Quad automatikus
Részletesebben