056/2.2/ Átviteltechnika (tananyagelem) felépítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "056/2.2/0924-06 Átviteltechnika (tananyagelem) felépítése"

Átírás

1 056/2.2/ Átviteltechnika (tananyagelem) felépítése I. Pleziokron jelátvitel (PCM) 1. fejezet Digitális jelátvitel 1.1. Bevezető 1.2. Digitális átviteltechnika kialakulása 1.3. Digitális átvitel tulajdonságai, az átviteli csatorna 1.4. Digitális jelek paraméterei 1.5. Sávszélesség, átviteli sebesség 1.6. Alkalmazások és sávszélesség igényük 1.7. Összefoglalás 1.8. Ellenőrző kérdések

2 2. Analóg-digitális átalakítás 2.1. Bevezető 2.2. Analóg-digitális átalakítás lépései A PCM-jel kialakítását egy egyszerű példán keresztül tárgyalhatjuk, egy analóg beszédjel digitális úton való átvitelével. A 2.1. ábrán egy telefonátvitel és annak lépései láthatóak, melynél feltüntettük az alapvető lépéseket, melyeket az analóg jel digitálissá történő átalakításánál alkalmaznak. Analóg/digitális átalakítás f(t) x(t) y(t) Mintavételezés Kvantálás Kódolás átviteli út (digitális jel) Digitális/analóg átalakítás 2.1. ábra Analóg/digitális átalakítás lépései Az első lépcsőfok a mintavételezés. Az analóg jel pontos megadásához végtelen sok időpontban és végtelen pontossággal kellene közölni a jel amplitúdóját, ami gyakorlatilag megoldhatatlan. Kínálkozik egy lehetőség, amely ugyan nem abszolút pontos, de a célnak tökéletesen megfelelőnek tűnik. Csak bizonyos időpontokban, pl. T időközönként adjuk meg a jel amplitúdóját. Ezt nevezzük mintavételezésnek (2.2. ábra). f(t) x(t) PAM-JEL t t 2.2. ábra Mintavételezés

3 Az analóg f(t) jel (a beszédjel) a mintavételező áramkörbe jut, amely T időközönként mintát vesz ebből, és előállítja az x(t) impulzusfüggvényt. Az így kapott jelet pulzus amplitúdó modulált (PAM) jelnek nevezik. A mintavételezett amplitúdók értékét sem abszolút pontossággal közöljük, hanem megadjuk, hogy az milyen előre megállapított értékek közé esik. Erre azért van szükség, mert az analóg jel értéke az adott pontban tetszőleges értéket felvehet, és ezt csak nagyon sok tizedes jegy pontossággal lehetne leírni. Az így kapott nagyon pontos érték egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen átvihető. Ezt az eljárást kvantálásnak nevezzük (2.3. ábra). x(t) y(t) t t ábra Kvantálás A mintavételezett jel a kvantáló egységbe jut, amely megállapítja, melyik lépcsőben (mely értékek között) található az amplitúdó, és előállítja az y(t) kvantált jelet. Egy lépcsőn belül minden amplitúdóhoz egyetlen előre megállapított értéket rendel, rendszerint a kvantumlépcső közepét. Megállapodhatunk bizonyos kódszavakban, pl. számokban, amelyek megadják, hogy a jel amplitúdója melyik kvantálási tartományba esik. Ez a kódolás (2.4. ábra). A kvantált jel tehát a kódoló egységbe kerül, amely y(t) értékhez egy bináris kódszót rendel, mely már átvihető a rendszeren.

4 y(t) t Mintavételezés 2.4. ábra Kódolás Az analóg-digitális átalakítás első lépése az úgynevezett mintavételezés. A mintavételezés folyamata a Nyquist-Shannon mintavételezési tételen alapul. A tétel kimondja: egy folytonos sávkorlátos - azaz f 1 -f 2 frekvenciatartományba eső - valós időfüggvény véges számú diszkrét minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető. A f M mintavételezési frekvencia értéke minimálisan kétszerese kell legyen az átvinni kívánt maximális frekvenciának. Azaz: f M 2f max Felrajzolva a mintavételezett jel spektrumát, a 2.6. ábrán látható spektrumképet kapjuk, ahol a moduláló jel éppen a mintavételezendő jel, a vivőfrekvencia pedig az f minta (f M ) frekvencia. f 1 f 2 f M - f 2 f M - f 1 f M f M + f 1 f M + f 2 f 2.6. ábra A mintavételezett jel spektruma Ha a bemenőjel spektruma f 1 és f 2 között van, akkor a kimenőjel spektruma az f M mintavételezési frekvencia két oldalán helyezkedik el. Jól látható, hogy a modulátor

5 egy kétoldalsávos, elnyomott vivőjű modulációt valósít meg. A spektrum valamennyi komponense tartalmazza az eredeti jelre vonatkozó összes információt. Az eredeti jel egyértelmű reprodukálhatóságához ki kell elégíteni az úgynevezett Nyquist-feltételt. A 2.6. ábra spektrumából látszik, hogy az egyes spektrumkomponensek csak akkor függetlenek egymástól, ha nem lapolják át egymást. Az ábrából közvetlenül látszik: f M > 2f 2, vagyis a mintavételező frekvencia nagyobb legyen, mint a jelben előforduló legmagasabb frekvencia kétszerese. Ha nem teljesül a Nyquist-feltétel, akkor az oldalsávok átlapolják egymást, fellép az aliasing jelenség, mely nem más, mint a modulált jel spektrumkomponenseinek átlapolódása Kvantálás A kvantálás olyan eljárás, amely a folytonos értékkészletű dinamikatartományt véges számú értéktartományra (kvantálási lépcsőre) osztja, és ezen intervallumok mindegyikét egy-egy értékkel, az úgynevezett kvantált értékkel vagy kvantálási szinttel jellemzi. Mivel az eredeti jelből származó amplitúdómintákat bináris számokkal kívánjuk ábrázolni, szükséges a leírandó, megengedhető értékek számának korlátozása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan határok kerülnek kijelölésre, amelyeken belül bármely amplitúdó a kódoló által számára kijelölt egyetlen bináris értéket kapja. A kvantálás elve látható a 2.7. ábrán.

6 V Előjel Kód Az eredeti jel S9 S10 S S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S Mintavételi helyek ábra Kvantálás Egy 8 kvantumos készlet (V 1 -V 8 ), amely 2 3 = 8 bináris jellel írható le, azaz egy 3 jegyű kódszámmal. Minden egyes kvantum határai a döntési értékek - ez azt jelenti, hogy minden jel, amelynek az amplitúdója eléri vagy meghaladja egy adott döntési érték küszöbét, egyetlen közös értéket kap, és ugyanaz a bináris érték lesz számára kijelölve. Például az S1 és S6 mintát a 011 bináris szám fogja jellemezni. Ezen kívül minden jel kvantált értéket kap a kvantum középpontjára vonatkoztatva (szaggatott lépcsős jel). Ezzel a kvantálási rendszerrel V 8 -nál nagyobb illetve -V 8 -nál kisebb jelet nem tudunk feldolgozni. Tehát V 8 a maximális feldolgozható jelamplitúdó. Ezt az értéket terhelési határnak vagy radixnak nevezik. Értéke korszerű rendszerekben +3 dbm Kódolás A kódolás a PCM-átvitel legfontosabb része. A kódoló a mintavételezett és kvantált jelhez kódszavakat rendel. A műszaki megvalósítás szempontjából a legelőnyösebbek a bináris kódok, mert ezek csak kétállapotú elemeket igényelnek. A két állapot lehet egy nyitott vagy lezárt dióda, vagy tranzisztor. A jelátvitel szempontjából is előnyös, ha a vétel helyén csak két állapotot - pl. van jel, nincs jel - kell megkülönböztetni. Ebben az esetben ugyanis sokkal jobb a zajvédettség. Több állapot esetén a zajok könnyebben okoznak értéktévesztést.

7 A PCM-átvitelben kedvező tulajdonságaik miatt általában az iteráló kódolókat vagy valamelyik módosított változatukat használják. Az áramkör működése a 2.8. ábrán követhető. Az érkező PAM jelet kettéválasztva két komparátorba vezetik. Az egyik a polaritás komparátor, mely meghatározza a jel előjelét. Ennek kimenete közvetlenül már a kódformáló egységbe kerül. A PAM jel másik irányát először egyenirányítják, majd a súlykomparátorba vezetik. Ennek az egységnek a feladata lesz ennek a jelnek az összehasonlítása a súlykapcsoló felől érkező jellel. A súlykapcsoló egy olyan kapcsolható áramgenerátor hálózat, mellyel a kvantálási karakterisztikának megfelelő szinteket állít elő. Végigpásztázva a lehetséges súlyokon, a komparátor jelezni fogja, mely súlyok (áramgenerátorok) vannak az adott PAM jelnél bekapcsolva. Ennek megfelelően a vezérlő logika beállítja a szegmens és a kvantumlépcső azonosítókat. PAM jel Súly Súly komparátor Polaritás komparátor Súlykapcsoló Súly- Órajel Vezérlő logika logika PCM jel ki B1 B1 B2 B2 B3 B3 B4 B4 B5 B5 B6 B6 B7 B7 B8 B ábra Iteráló kódoló az A karakterisztika előállítására 2.7. Összefoglalás 2.8. Ellenőrző kérdések

8 3. Nemlineáris kvantálás 3.1. Bevezető 3.2. Kvantálási zaj Az analóg/digitális átalakítás folyamatából látható, hogy legfeljebb egy félkvantumnyi hiba lehet az aktuális jel és a kvantált érték között. Mivel a PCM-rendszer vevő végállomása csak a megfelelő kvantált értékként tudja a vett bináris jelet értelmezni, eltérés jelentkezik a minta eredeti nagysága és annak rekonstruált értéke között. Ez az eltérés zajként adódik hozzá a bemenő jelhez. Az eredeti és a visszaállított jelnek a kvantálásból eredő hibáját nevezzük kvantálási zajnak vagy kvantálási torzításnak. 8 A 8 C kimenõjel kimenõjel 4 7 bemenõjel 3 bemenõjel B 8 D bemenõjel 5 4 bemenõjel 3 2 kvantálási torzítás 3 2 kvantálási torzítás Lineáris kodek Nemlineáris kodek ábra Kvantálási torzítás alakulása lineáris és nemlineáris kvantálás esetében A kvantálás leírásából is következik, hogy az egyenlő közökkel rendelkező - azaz lineáris - kvantálás miatt a maximális lehetséges hiba valós értéke minden

9 mintavételezési nagyságnál azonos lesz. Ebben az esetben megvizsgálva a torzítási arányt vagy a reciprokát, a jel/zaj viszonyt - azt tapasztaljuk, hogy az a kisszintű jelek esetében nagyobb, mint a nagyszintű jeleknél. Ha azonban a döntési értékek közeit kisebbre választjuk az alacsonyabb szintű jeleknél, akkor meg lehet közelíteni azt az állapotot, amikor a jelnek és a kvantálási torzításnak az aránya elfogadható a kódolandó beszédjelek megkívánt dinamikatartományán belül. A 3.1. ábra mutatja, hogy hogyan módosítja a kvantálási zaj és a jel közötti kapcsolatot a kvantálási törvény lineárisról nem lineárisra való megváltoztatása. A 3.1/a és a 3.1/c ábrákon a jelet a kvantálási zajtól elkülönítve látjuk; a 3.1/d ábrából láthatjuk, hogy egy idealizált logaritmikus kódolási törvény esetében a jel és az átlagos kvantálási zaj aránya konstans Nemlineáris A karakterisztika A kvantálási karakterisztika meghatározása igen nagy körültekintést igényel. A megvalósítás első és egyben talán legfontosabb lépése a kvantumlépcsők számának meghatározása. Ha a tartományok számát túl alacsonyan határozzuk meg, akkor jelentős torzítás jelentkezik, mivel nagyok lesznek a kvantumlépcsők. Amennyiben a tartományok száma túl magas, az azt leíró kódszavak egyre hosszabbak, tehát az átvitel egyre nehézkesebb. Gondolva a bináris kódolásra is, a kvantumok száma 2 egész kitevőjű hatványa. Mindent figyelembe véve úgy találták, hogy jel teljes periódusára nézve megfelelő eredményt ad, ha a legkisebb döntési szint értéke a megengedett maximális amplitúdóra vonatkoztatva -72 db. Ez jó közelítéssel a maximális amplitúdó 1/4096 része. A 0-tól pozitív és negatív irányba tehát a karakterisztika lépcsőt tartalmaz. Mivel az origóra szimmetrikus, elegendő a továbbiakban csak a pozitív amplitúdókkal foglalkozni. A 2048 binárisan 11 bittel írható le. Ha tehát minden egyes lépcsőfokhoz egy külön kódszót rendelünk hozzá, akkor szükség van a 2048 = 2 11 bitmintára, azaz 11 bites hosszúságú kódszóra. Ehhez jön a polaritás megkülönböztetésére még egy bit. A bináris kódszó lineáris kvantálásnál így 12 bit hosszúságú. Figyelembe véve az előző fejezetben foglaltakat, célszerűbbnek látszik valamilyen nemlineáris karakterisztika használata. A jel/zaj viszony konstans szinten tartása logaritmikus karakterisztikát sugall. A logaritmusgörbe azonban nem metszi az origót. Az ITU ezért egy törtvonalas közelítést javasol úgy, hogy az egymást követő szakaszok meredeksége 2-es tényezővel változik. Összesen 8 szakasz van, amelyek közül az első kettő egy egyenesbe esik, ahogy az a 3.2. ábrán látható, amely ábra a kódoló bemenetén lévő jelértékek és a kódoló döntési értékei közötti kapcsolatot adja meg. A 8 szakasz által kijelölt tartományokat a karakterisztika szegmenseinek nevezik.

10 KVANTÁLÁSI SZINTEK DÖNTÉSI SZINTEK bites kódszó kialakítása 3.2. ábra AZ ITU-T,,A karakterisztika pozitív amplitúdókra A karakterisztika 8 szegmense bináris 000-tól bináris 111-ig van számozva. Minden szegmensen belül - lineáris kódolási szabály szerint - az adott amplitúdó tartomány 16 egyenlő kvantumlépcsőre van beosztva, amelyek bináris 0000-tól, bináris 1111-ig vannak számozva.

11 A karakterisztika egyik fele tehát 128 résztartományra oszlik. Ez 7 bittel leírható, mivel 2 7 = 128. A pozitív - negatív bemeneti tartomány meghatározása további egy előjelbitet igényel, és ez összesen 8 bites kódszót eredményez (2 8 = 256 ). Tehát egy bitet használunk a minta polaritásának jelzésére, a fennmaradó 7 bitet a pozitív és negatív minták abszolút értékének ábrázolására, melyből 3 bit a szegmens, 4 bit a szegmensen belüli kvantumlépcső azonosítására szolgál. (3.3. ábra) B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 +/- szegmensazonosító kvantumlépcsőazonosító 3.3. ábra A 8 bites kódszó felépítése Tulajdonképpen ez a nemlineáris kódolást leíró kódszó ugyanolyan radix-al rendelkezik, mint a 12 bites kódszóval leírt lineáris kvantált jel. A jel nagysága mindkét esetben megegyezik. Az értékkészletet mindkét kvantálásnál 4096 részre osztják fel, de amíg lineáris esetben minden kvantálási szintet kódolnak, addig nemlineáris mószerrel csak kisszinten használják fel az összes kvantumlépcsőt, a későbbiekben - a jel szintjének növekedésével csak minden másodikat, majd minden negyediket, stb Példák kvantálási zaj számítására Mekkora a kvantálási torzításból eredő jel/zaj viszony 2 V-os jel esetén, ha az 1. szegmensben a kvantumlépcső értéke 5 mv? Először meg kell határozni, hogy a 2 V-os jel melyik szegmensbe tartozik, mert ez adja meg a kvantumlépcső értékét. Mivel az elemi kvantumlépcső 5 mv, így a 0. és az 1. szegmensben elemi kvantumlépcsővel számolhatunk, mely mv. A 2. szegmens feszültségtartománya mv-ig, a 3. szegmensé mvig, a 4. szegmensé mv-ig, míg az 5. szegmensé mv-ig terjed. Ebbe az 5.-be tartozik a 2 V-os jel, melynél 80 mv-onként helyezkednek el a kvantumlépcsők. Második feladat meghatározni, hogy a 2 V-os jel helyett mekkora kvantálási értéket visz át a rendszer, azaz, melyik kvantálási szint van a jel értékéhez a legközelebb. Kilenc kvantumlépcsőt hozzáadva (9 80 = 720 mv) pontosan egy kvantumlépcső határát határozná meg a 2 V, de sajnos a rendszer a kvantumlépcső közepét fogja a vételi oldalon visszaállítani, így 40 mv-al nagyobb lesz a detektált jel. A jel/zaj viszony: 2000 SNR = 20 lg = 34dB 40

12 3.6. Összefoglalás 3.7. Ellenőrző kérdések 4. fejezet Digitális-analóg átalakítás 4.1. Bevezető 4.2. Digitális-analóg átalakítás lépései A vétel helyén fordított folyamat játszódik le. A vevőbe beérkező jelet egy regenerátor fogadja, melynek szerepe a jel formázása, az adóoldali jel visszaállítása. A dekódoló a beérkezett kód-szavakból előállítja az y (t) függvényt, amely azonos lesz az y(t) kvantált jellel hibamentes esetben. Az így kapott jelből már egyszerű eszközökkel például aluláteresztő szűrőkkel - előállítható az eredeti f(t)-t jól közelítő f (t) analóg jel (4.5. ábra) y (t) t f (t) t 4.5. ábra: A PCM-jel dekódolása

13 Az ismertetett eljárás a PCM-átvitel elve. Nagy előnye, hogy amíg a vétel helyén a kódszavak hibátlanul felismerhetők, előállítható az eredetivel megegyező y (t) függvény. Ebből származik a PCM átvitel nagyfokú zajvédettsége Az analóg jel helyreállítása A DIGITÁLIS EXPANDÁLÁS A vevőberendezésben vissza kell állítani a távbeszélő-csatorna 8 bites kódolt értékének megfelelő PAM-jeleket, amelyből szűrés után az eredeti hangfrekvenciás jel visszaállítható. A dekódoló D/A átalakító bemenetére érkező 8 bites kódszó vezérli a kvantálási lépcsőket. Ha valamelyik lépcsőhöz tartozó érték "1"-es, annak a feszültségértékét bekapcsolja. A bekapcsolt lépcsők feszültségét összegezve előáll a PAM-jel, tehát a dekódoló az eredeti minta kvantált értékét állítja elő. Az egymást követő analóg impulzusokat ezután szűrik, azért hogy az eredeti analóg jelet kapják vissza. Ezt a folyamatot ábrázolja a ábra. Egy berendezésnél a kódoló és a dekódoló működését azonos módszerrel valósítják meg.

14 t t vett jel t ábra: Az analóg jel visszaállításának folyamata Az előző fejezet a nemlineáris A karakterisztika megvalósításával, a digitális kompandálással foglalkozott. Ahhoz hogy a vétel helyén az eredeti jel visszakapható legyen, a dekódolás mellett szükség van digitális expandálásra is. A dekódoló áramkör vizsgálata előtt a ábra alapján érdemes néhány dologra felfigyelni. Észrevehető, hogy a szegmens súly és a hozzátartozó 4 lépcsősúly egymás mellett helyezkedik el. Fontos még, hogy a kódoló csak a szegmensen belüli lépcsőt jelöli ki, a helyreállításnak viszont a lépcső középértékével kell történnie. Ez azt jelenti, hogy a dekódolóban a soron következő, fél lépcsővel egyenértékű súlynak mindig be kell kapcsolódnia. A dekódolóban tehát a kódolónál mindig eggyel több, azaz 12 súly van. A legkisebb súly éppen a legkisebb kvantumlépcső fele. Ez annyit jelent, hogy a kódoló 12 bites belső kód szerint működik, a dekódoló pedig 13 bites szerint. A dekódoló elvi felépítése a ábrán látható.

15 bit , VEZÉRLÔ LOGIKA PCM P ábra: Az iteráló (súlyozó) dekódoló A beérkező 8 bites kódszó beíródik egy tárolóba. Az előjelbit alapján az áramkör beállítja a kimeneti jel polaritását. Ezt követően a vezérlés a 8 bites kódszó 7 helyiértékbitjét 12 bites kódszóvá alakítja, és bekapcsolja a megfelelő súlyokat. A digitális kompandálás és expandálás megértéséhez segítséget nyújt a 2.1. táblázat bit SÚLYOK Polaritás Szegmens (5-8. bit ) (1. bit) (2-4. bit) /2 1/ /0 1/0 1/0 1/ / /0 1/0 1/0 1/ / /0 1/0 1/0 1/ / /0 1/0 1/0 1/

16 1/ /0 1/0 1/0 1/ / /0 1/0 1/0 1/ / /0 1/0 1/0 1/0 1 1/ /0 1/0 1/0 1/0 1 1 Szegmens súly 1 Szegmensen belüli fél kvantumlépcsőnek megfelelő súly CSAK A DEKÓDOLÓBAN KAPCSOLÓDIK BE, DE OTT MINDIG! 1/2 CSAK A DEKÓDOLÓBAN TALÁLHATÓ! 2.1. táblázat: Digitális kompandálás-expandálás elve A szegmensazonosító - B2...B4 - alapján a vezérlés bekapcsolja a szegmens súlyt. Ezután a B5...B8 bitek értékétől függően a következő 4 súly vagy bekapcsolódik, vagy nem. A szegmens súlyt követő 5. súly - szegmensen belüli fél lépcső - mindig bekapcsolódik. A dekódolás, expandálás folyamata ezzel befejeződött Dekódolás 4.4. Jelformálás 4.5. Szűrés 4.6. Analóg jel visszaállítása 4.7. Összefoglalás

17 4.8. Ellenőrző kérdések Ellenőrző kérdések 1. Melyek a digitális jelátvitel indokai? 2. Ismertesse a PCM elvét! 3. Ismertesse a mintavételezés elvét! 4. Mi az aliasing jelenség? 5. Ismertesse egy egyszerű mintavételező áramkör felépítését! 6. Mi a kvantálás lényege, és miért szükséges? 7. Mit nevezünk kvantálási torzításnak? 8. Ismertesse a kvantálás fajtáit és jellemzőit! 9. Ismertesse az ITU-T A karakterisztikáját, kialakításának szempontjait! 10. Mi a kódolás fogalma? 12. Mi indokolja a bináris kódok alkalmazását? 12. Ismertesse a közvetlen kódolók felépítését, működését! 13. Ismertesse a számláló kódolók felépítését, működését! 14 Ismertesse az iteráló kódolók felépítését, működését! 15. Ismertesse a törtvonalas A karakterisztika megvalósítását, a digitális kompandálást! 16. Mik az analóg jel helyreállításának mozzanatai? 17. Ismertesse az iteráló dekódoló működését és a digitális expandálás folyamatát! 5. fejezet Primer PCM keret felépítése 5.1. Bevezető Az átviteltechnikával szemben a fejlődéssel párhuzamosan új igények merültek fel. Csökkent a beszédátvitel jelentősége, és ezzel párhuzamosan rendkívüli mértékben megnőtt az adatátvitel igénye. Az adatok rendszerint digitális formában állnak rendelkezésre. Ezek gyors és pontos továbbítása a hagyományos módszerekkel,

18 analóg rendszereken megoldhatatlan feladat. Emellett a klasszikus átviteltechnikai feladattal - a beszéd- és zenetovábbítással - szemben is magasabb minőségi követelmények támadtak. A felmerült igények kielégítése irányában az első lépést a primer PCM berendezések megjelenése jelentette. Ezek elsősorban még beszédátvitel céljára készültek, és ezzel megszűnt a zajprobléma elsődleges fontossága. A PCM berendezések legnagyobb előnye a zavarójelre való érzéketlenség, amely a beszéd kódolt, digitális formájából következik. Analóg jelek átvitele esetén 60 db zajvédettség kívánatos. Ha viszont a jelhez valahol a zaj hozzákeveredett, akkor azt a jeltől elválasztani egyáltalán nem vagy csak igen költséges elektroakusztikai módszerekkel lehet. A PCM összeköttetések vonali zajvédettsége a berendezéstípustól függően db közötti érték. A zajszint egészen addig megnőhet, amíg a döntési szintet nem befolyásolja. A digitális vonalszakaszon a zaj nem összegződik, míg analóg rendszereknél az összeköttetés hosszával arányosan növekszik. Az analóg rendszerek zaja hozzáadódik az előző szakasz zajához. Ebben a fejezetben a PCM jelátvitel alkalmazását ismerhetjük meg. Az előző fejezetben megismert 64 kbit/s-os beszédátvitelre kialakított digitális jelek alapvető átviteli formáját láthatjuk itt. Részletesen foglalkozunk a multiplikált jelek kialakításával: mind az európai szabvány szerinti 30/32-es PCM-jellel, mind pedig az amerikai 24 csatornás átvitellel. Magyarországon a telefontechnikában az előbbi használatos és szabványos, ez az alapja a beszédátvitelnek. Az amerikaival azért kell foglalkoznunk, mert egyes technológiáknál, mint például a későbbiekben ismertetendő ATM jelátvitelnél, sokszor előfordul alkalmazása Primer PCM keret ábrázolása A KERET FELÉPÍTÉSE Az A/D átalakítás során másodpercenként minden csatorna jeléből 8000 db 8 bites kódszó kerül kialakításra. A mintavétel frekvenciája - 8 khz - egyúttal meghatározza azt az időkeretet is, amelyen belül a multiplexelni kívánt csatornák egy-egy

19 kódszavát át kell vinni. Ez a keretidő így 125 s-nak adódik. Akárhány csatorna multiplexelésére van is szükség, azok egy-egy kódszavát ezen idő alatt át kell vinni. Nem elég azonban a csatornák jeleit átvinni, azt is biztosítani kell, hogy vétel oldalon a jel helyreállítása ugyanazon csatornában történjen, mint az A/D átalakítás. Ehhez szükség van szinkronizálásra, azaz szinkronjelre. Ez képletesen azt jelenti, hogy minden keretnek meg kell jelölni az elejét, ezt végzi a keretszinkron szó, és ettől adott távolságban (adott időrésben) helyezkedik el a keresett jel. A csatornákhoz jelzések is tartoznak, tehát a jelzésátvitelről is gondoskodni kell. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a különféle szerviz információk, amelyek átvitelét szintén biztosítani kell. A keretnek tehát tartalmaznia kell a multiplexelni kívánt csatornákat képviselő kódszavak, a hozzájuk rendelt szinkronjelek, jelzések, és egyéb szerviz információk egyszeri mennyiségét, amit a rendelkezésre álló idő - a keretidő - alatt kell továbbítani. AZ ITU-T a PCM átvitelnek különböző szintjeit definiálta. Európában ennek alapszintje a primer PCM 30/32 rendszer. Ennek keretszervezése látható a 3.2. ábrán. A keretidő a már ismert 125 s. Ez az idő 32 időrésre (IR) van osztva, melyből 30 szolgál a 30 db csatorna egy-egy kódszavának, kettő pedig a fentebb felsorolt egyéb szervizinformációk átvitelére. Ennek megfelelően egy IR ideje 3,9 s. Mivel 8 bites kódszavak átviteléről van szó, egyetlen bit átviteléhez - 1 bitrés ns idő van biztosítva. Az időrések számozása 0-31-ig történik. Az 1-15., valamint a időrések a 30 csatorna átvitelére szolgálnak. A 0. időrés szinkronozásra, a 16. jelzésátvitelre és az ezekhez tartozó szervizinformációk továbbítására van fenntartva. Szinkronizálásra minden páros keret 0. időrésének B2...B8 bitjein küldött keretszinkron kódszó és a páratlan keretek 0. időrésének B2 bitjén küldött,,1 szinkron megerősítő bit szolgál. Ezt az ábrán szürke mezővel jelöltük. A szinkronjel azért nem ugyanaz a páros és a páratlan keretekben, mert minimalizálni akarták annak a lehetőségét, hogy az üzenet részben előfordulhasson hasonló bitminta.

20 Ugyanis ha ez megtörténne, akkor máshol értelmezné a rendszer szinkronszót, és így nem lehetséges az eredeti kódszavakat visszaállítani. A páros keretekben lévő szinkronszót csak akkor fogadja el helyesnek a rendszer, ha a következő keret B2 helyén a megerősítő bit az előző keretben lévőnek az inverze (azaz 1-es). Az A jelű bit a szinkronhiba átjelzését biztosítja. Az X jelű bitek belföldi forgalomban szabadon felhasználhatók.

21 : : 15 t = 2 ms multikeret t = 125 µs keret X X A X X t = 3,9 µs X 1 A X X X X X 1. csat. 16. csat idõrés ( IR ) X csat. 17. csat. X 1 A X X X X X X } blokk t = 250 µs 3. csat. 18. csat. : t = 488 ns bitrés X 1 A X X X X X : : a b c d a b c d : : 0. IR keretszinkron 16. IR jelzés + multikeret szinkron X ; szabadon felhasználható bitek A ; szinkron átjelzésre fenntartva X 1 A X X X X X 15. csat. 30. csat.

22 3.2. ábra: A primer PCM 30/32 rendszer keretszervezése Definiálták még az úgynevezett blokkidőt. Egy blokk az egymást követő kereteknek az a mennyisége, amely az összes keretszinkronizáló jelet tartalmazza. Primer PCM rendszerben ez 2 keretet jelent. A blokkidő eszerint 250 µs-nak adódik. A jelzés átvitele a következőképpen történik a 16. időrésben. Egy keretben a B1...B4 és a B5...B8 biteken 2 csatornához tartozó jelzés továbbítható. (A jelzésadók is mintavételezve vannak, a jelzés is multiplikált.) Ez azt jelenti, hogy minden információs csatornához elvileg négy jelzőcsatorna rendelhető, de a gyakorlatban, általában kettőt használnak. Így 15 időrés szükséges valamennyi csatorna jelzésének átviteléhez. Mivel számunkra csak egy időrés áll rendelkezésre, így egy keretben ezt a mennyiségű információt nem tudjuk átvinni. Ezért a jelzésátvitel nem egy keretben történik. Ha viszont több keretben visszük át a szükséges jelzéseket, akkor meg kell tudni azt is mondani, hogy az adott keretben éppen melyik csatornához tartozó információk találhatók. Szükség van tehát a jelzésmultiplexer szinkronizálására is. Ezzel együtt - figyelembe véve, hogy csak a jelzésátvitelhez minimum 15 időrésre van szükség - összesen 16 keretet kell együtt kezelni. Az így kialakult 16 keretet együtt multikeretnek nevezik, és ideje 2 ms. A multikeret szinkronizálása a 0. keret, 16. időrés, B1...B4 bitjein 0000 multikeret szinkron kódszó adásával valósul meg. A jelzésszinkronhiba átjelzésére itt is az A jelű (B6) bit szolgál. Az X jelű bitek belföldi forga-lomban szabadon felhasználhatók. Mivel egy csatornán másodpercenként 8000 db 8 bites kódszó kerül továbbításra, minden csatorna egy 64 kbit/s-os átviteli utat jelent. A teljes rendszer átviteli sebessége 2048 kbit/s Szinkronizáció

23 3.3. A szinkronizálás A PCM berendezéseknél alapvető fontosságú az időzítés. Az adás oldalon ez nem jelent külö-nösebb nehézséget, mert egy központi alaposzcillátorral vezérelt számlálólánc segítségével az összes időzítőjel előállítható. Problémát jelent viszont, hogy a vételi oldalon az időzítőjeleknek teljes összhangban kell lenniük az adásoldallal. Önálló alaposzcillátorral és az általa vezérelt számláló láncokkal ez nem érhető el, ezért a beérkező PCM jelfolyamból kell az időzítőjeleket előállítani. Ehhez: a) az adóoldali alapfrekvencia pontos előállítása (bitidőzítés), b) a PCM jelfolyamban a keretek kezdetének a megállapítása (keretidőzítés), és c) a PCM jelfolyamban a multikeretek kezdetének a megállapítása (multikeretidőzítés) szükséges A BIT-IDŐZÍTÉS Az előző pontban tisztázódott a helyi órajel előállítása és az órajel és az unipoláris PCM jel fázismerev egymáshoz rendelése, vagyis az egyes biteknek a jelhez való rögzítése. Ezt bit-időzítésnek nevezik. Ahhoz azonban, hogy a dekódoló helyesen működjön, a PCM jelfolyamban ki kell jelölni az egyes kódszavakat, azaz időréseket, és - hogy a dekódolás után a megfelelő csatornába jusson a jel - az egyes kereteket, majd a helyes jelzéselosztáshoz az egyes multikereteket. Elvileg a bitidőzítésből a helyi 2048 khz-es alaposzcillátorral számláló láncokat vezérelve, az adási oldalhoz hasonlóan az egyes keretek, multikeretek kijelölhetők. Egyszeri beállítás után a számláló láncok merev kapcsolatot biztosítanak az adás és vétel, valamint a bit-, keret- és multikeret-időzítés között. Azonban bármilyen külső behatás könnyen okoz bit-tévesztést, és ezzel a beállított szinkronizmus felborul. Ezért szükséges a szinkronizálás állandó ellenőrzése és hiba esetén az automatikus utánállítása A KERETSZINKRONIZÁLÁS Hogy a vétel helyén a PCM jelfolyamban az egyes keretek kezdete felismerhető legyen, a keretnek tartalmaznia kell valamilyen szabályosan elhelyezett jelkombinációt, amelynek alapján a keret kezdete felismerhető és a szinkronizáció elvégezhető.

24 Két módszer terjedt el. Az egyik szerint a kereten belül szétszórtan vannak a szinkronizálást szolgáló impulzusok elhelyezve, a másik szerint pedig a keret egy részén koncentráltan helyezkedik el a szinkronizáló impulzussorozat. Az európai PCM rendszerekben csak a második módszer terjedt el. I N N Szinkronvesztés I A1 N I A2 N I B2 N A3 N I B1 N I Folyamatos működés I I N 3.4. ábra: Szinkronizáció folyamatábrája A szinkronizáció szempontjából előnyös, ha nem minden keret tartalmazza a szinkronizáló jelet, ugyanis előfordulhat, hogy valamelyik csatorna periodikusan hasonló jelet ad ki, és így összetéveszthető lenne a szinkronizáló jellel. AZ ITU előírásai szerint csak minden páros számú keret tartalmazza a 0. időrésben a 7 bitből álló szinkronizáló jelet. A páratlan számú keretekben pedig a 0. időrés 2. bitje tartozik még a szinkronizálási folyamathoz. Kiindulva a keretvesztés állapotából, a 3.4. ábra segítségével nézzük meg azt a folyamatot, hogyan szinkronizálnak fel a berendezések.

25 A keretvesztés állapotában a vevő egység régóta nem találja a szinkronszót, az információ áramlás szünetel, esetleg az összeköttetés is szakadt Újraindítás után a vevőberendezés keres a jelfolyamban egy olyan bitminta sorozatot, mint a szinkronszó. (Egy teljes szinkronszóhoz két keretidő szükséges.) Amennyiben megtalálta átlép az A1 instabil állapotba. Ezután megvizsgálja, hogy 250 s múlva ugyanilyen szinkronszó érkezik-e. Egyezőség esetén az A2 állapotba lép (az I irányt követve). Ha azonban hibás szinkronszót tapasztal, azonnal visszalép a szinkronvesztés állapotába. Az ábrából leolvasható, hogy a 4. egymást követő helyes szinkronszó esetén fog a normál vagy folyamatos működés állapotába kerülni a rendszer. Ez a folyamat is azt célozza, hogy egy véletlen bitminta azonosságra ne szinkronizáljon föl a rendszer. Most nézzük meg, normál működésnél mi a helyzet. Természetesen továbbra is minden keretben megvizsgálja a rendszer az érkező szinkronszót, és míg nem tapasztal hibát, addig ebben az állapotban működik tovább. Ha azonban érkezik egy hibás szinkronszó, akkor B1 állapotba kerül a rendszer. Ez még nem jelent szinkronvesztést, továbbra is veszi az éppen érkező jelfolyamot. Erre azért van szükség, mivel könnyen előfordulhat egy-egy bithiba, de ennek hatására nem szabad, hogy megszakadjon az összeköttetés. Ezért ha a következő szinkronszó helyes, akkor azonnal a normál működés állapotába kerül vissza a folyamat. Az ábrából leolvasható, hogy egymás után három helytelen szinkronszó idéz elő csak keretszinkronvesztést és ezzel a jelfolyam megszakadását MULTIKERET SZINKRONIZÁLÁS A keretszinkronizálás biztosítja a beszédcsatornák helyes átvitelét, de ahhoz, hogy a csatornákhoz rendelt jelzések átvitele is helyes sorrendben történjen, az szükséges, hogy a vétel helyén a multikereteket is kijelöljük. Erre szolgál a multikeretszinkronizálás. A megvalósítást szintén a 3.5. ábrán tünteti fel. A szinkronizálást a 0. keret IR16 időrésében a B1...4 bitekben 0000 megjelenése végzi. Helyes működés esetén a multikeret szinkronjel megjelenésekor a vételi keretszámláló 0000 helyzetben van. A működés elve az ábrából követhető: 5.4. Jelzésátvitel 3.5. Az E/M jelzésátvitel

26 A jelzésátvitel minden távközlő berendezés fontos része. Jelentősége és bonyolultsága egyre fokozódik, mivel a berendezéseknek különböző típusú telefonközpontokkal kell együttműködniük, és alkalmasaknak kell lenniük a központok közötti automatikus távhívások és választások lebonyolítására. A tankönyv a továbbiakban csak azokkal a legegyszerűbb jelzésátviteli módokkal foglalkozik, amikor a jelzés szorosan hozzá van rendelve a beszédcsatornához. Két lehetőség van: a) A jelzés a csatorna hangfrekvenciás sávjában történik, azaz sávon belüli jelzés. Ebben az esetben az összeköttetés idejében nem lehetséges jelzésátvitel. b) A jelzés a beszédcsatornához rendelt, de tőle független jelzőcsatornában történik. Ekkor összeköttetés közben is lehetséges jelzésátvitel. A PCM berendezések csatornái minden további nélkül alkalmasak sávon belüli hangfrekvenciás jelzésátvitelre. Mivel a hírközlő berendezéseknek adatátvitelre is alkalmasnak kell lenniük, ezt a jelzésmódot a vonatkozó előírások nem támogatják. A sávon kívüli jelzésátvitel elvét a 3.7. ábra mutatja. A beszédcsatornához adásoldalon az M jelzésadó, vételoldalon az E jelzésvevő pont tartozik. M-re földet, illetve szakadást téve az E ponton is föld, illetve szakadás jelenik meg. Az M-E átviteli út tulajdonképpen galvanikus összeköttetésnek tekinthető. Alkalmas egyenáramú jelzések, tárcsaimpulzusok átvitelére. PCM rendszereknél lehetőség van minden beszédcsatornához 4 független jelzőcsatornát rendelni. Az E/M jelzésátvitel az átviteltechnikai berendezések szerves tartozéka, azokba be van építve. Beszéd csatorna A B Beszéd csatorna M állomás állomás E Jelzés adás Jelzés vétel

27 3.7. ábra: Sávon kívüli jelzésátvitel 5.5. Speciális PCM keretek 5.6. Összefoglalás 5.7. Ellenőrző kérdések 6. fejezet Primer PCM berendezés kialakítása 6.1.Bevezető 6.2. A primer PCM berendezés blokkvázlata 3.2. Primer PCM berendezések Az előző fejezetek a primer PCM berendezések megvalósításának elvi alapjait igyekeztek tisztázni. Jelen fejezet részletesen foglalkozik a primer PCM 30/32 berendezések felépítésével, működésével. Nem tér ki ez a fejezet az átviteli úttal kapcsolatos eszközök, ismeretek tárgyalására, mivel az későbbi tanulmányok tárgyát képezi. A primer PCM berendezés részletes blokkvázlata a 3.3. ábrán látható. Az ábra látszólag bonyolult, de jól mutatja a multiplexer legfontosabb egységeit, azok egymáshoz való kapcsolatát AZ ADÁSIRÁNYÚ JELÁTVITEL A hangfrekvenciás adás vagy 2/4 huzalos adási pontokon, vagy közvetlenül négyhuzalos vonalon kerül a berendezés bemenetére. Itt változtatható csillapítótaggal beállítható az állandó adási szint. Ezután a mintavételezést szükségszerűen megelőző 0,3-3,4 khz-es aluláteresztő szűrő következik, majd egy erősítő. Az erősítő kimenetén a mintavételező áramkör előállítja a PAM-jeleket, és ezzel véget ér az adási átviteli út analóg része. A PAM jel a tartóáramkörre, majd a kódolóra jut, ahol bitinverzióra is sor kerül. Ezt a folyamatot részletesebben érdemes vizsgálni.

28 Kp Kp K p K p 15 0 KERET számláló 15 0 KERET számláló 31 KÓDOLÓ SÚLYOZÓ ák IR számláló 8 ADÁSI IDÕZÍTÕ BIT számláló BIT inv IR számláló VÉTELI IDÕZÍTÕ 8 BIT számláló BIT inv khz B2 IRN B2-8 - KSZ B B1, 4-8 B A X X & & & & 1 1 Kp Kp & & IR0 IR16 1 IR0 IR & & & & E 2 E 1 E 3 E DEKÓDOLÓ SÚLYOZÓ ák. TÁROLÓ I. M1 M30 E1 E30 VONALI DEKÓDOLÓ VONALI KÓDOLÓ ~ ~ KODEK ELLENÕRZÕ EGYSÉG & IR0 64 kbit/s adatcsatorna JELZÉS MULTI- PLEXER TÁROLÓ II. E 5 E 6 ÜZEMÁLLAPOT FIGYELÕ EGYSÉG SZINKRONIZÁLÓ EGYSÉG ÓRAJEL KINYERÉS

29 3.3. ábra: Primer PCM berendezés blokkvázlata A 30 csatornának közös kódoló áramköre van, így tulajdonképpen a mintavételező kapcsoló végzi a csatornák multiplikálását, azaz a csatorna bemenetek és a keretben lévő időrések merev összerendelését. Ezt a következő módon zajlik. A kapcsoló az IR számláló vezérlésének megfelelően egy-egy időrés elején, a mintavétel idejére - a gyakorlatban 20 ns körüli időtartam - összeköti a megfelelő bemenetet a tartó áramkörrel, majd lezárja a bemenetet. A kódolás ideje alatt a tartó áramkör feladata a PAM minta értékének tartása. (Ez rendszerint a kódoló bemenetén található.) Az időrés fennmaradó részében a kódoló előállítja a 8 bites kódszót, és az időrés vége felé a vezérlő áramkör kisüti a tartókondenzátort. Az IR számláló a mintavétel kezdetével egyúttal a soron következő időrés kezdetét is kijelöli. Így az adott csatornához tartozó kódszó - melyet a bitszámláló bitenként léptet - közvetlenül a keretben számára kijelölt időrésbe kerül. Itt jegyzendő meg, hogy léteznek olyan rendszerek is, ahol minden csatornának külön kódoló-dekódoló egysége van. Ebben az esetben később kell gondoskodni a kódszavak keretbe rendezéséről. Ezeknél lehetőség van rugalmas keretszervezésre, azaz csatorna és időrés egy összeköttetés idejére való összerendelésére (pl. digitális vonalkoncentrátorok). A kódolók kimenetén bitinverzióra is sor kerül. A kilépő bitfolyam minden páros bitje invertálásra kerül. Ennek legfőbb célja, hogy a jelfolyam a csatornák jelmentes állapotában is tartalmazzon jelváltásokat. Megfelelő számú jelváltás a vételoldali órajelet helyreállító áramkörök vezérléséhez szükséges. A kódoló kimenetén digitális formában megjelenik a 30 beszédcsatorna jele. A fennmaradó két csatornában a 0. és 16. időrésben a jelzésadás, szinkronizálás, ellenőrzés stb. történik. IR16-ban a mintavételező kapcsoló leföldeli a bemenetet, ezalatt történik a kódolóban az automatikus drift kompenzáció, IR0-ban pedig a kódoló-dekódoló ellenőrzése folyik. A kodek ellenőrzése olyankor történik, amikor az adott és a vett keretek nulladik időrése időben egymáshoz közel helyezkedik el. Az egységben található kódgenerátor az A karakterisztika szegmenseinek megfelelő kódszavakat állít elő. (Egy ellenőrzési ciklusban szegmensenként két kódszó képződik.) Az előállított

30 kódszót tárolja egy regiszterben, egyúttal a dekódolóra kapcsolja. A dekódoló által előállított feszültséget, a vételi csatornakapu 0. kimenetéről visszahurkolja a mintavételi csatornakapu 0. bemenetére. Mintavétel majd kódolás után a kódoló kimenetén megjelenő kódszót visszavezeti a KODEK ellenőrző egységbe, ahol összehasonlítja az ott előzőleg letárolt kódszóval. Megengedettnél nagyobb eltérés esetén az adott karakterisztika szegmensben maradva további két-három ellenőrzést végez. Amennyiben a hiba fennmarad súlyos fenntartási és szolgáltatási riasztást ad. Azt, hogy a leírt folyamatok helyes időbeli sorrendben bonyolódjanak le, a központi adási időzítő egység biztosítja. Ez az egység a legkisebb időegységre, amiben egyáltalán valami változás előfordulhat, a bitidőre lebontva irányítja az adási jelfolyam szervezését. Lényegében az időzítő egység az összes szükséges időintervallumot előállítja. Ez az alaposzcillátorral vezérelt számlálóláncok segítségével történik. Az alaposzcillátor frekvenciája 2048 khz. Az adó órajel ellátása történhet még külső 2 MHz-es forrásból. (Ez lehet akár a vevő által a vett jelből kinyert órajel is.) Adatcsatorna egyezőirányú interfészen keresztül történő csatlakoztatása esetén a 2 MHz-es órajel az adatberendezés 64 kbit/s-os órajeléből kerül előállításra. A számlálóláncok a szokásos felépítésűek, részletesebben nem kerülnek ismertetésre. A bit-, az időrés- és a keretszámlálás 3 láncba kapcsolt számlálóval elvégezhető. Az alaposzcillátor 2048 khz-es és 488 ns periódusidejű jelét vezérlő- vagy órajelnek is nevezik. Az időrésszámláló vezérli a mintavételező kapcsolót, a bitszámláló pedig az időrésen belül 8 lépésben a kódolást-kvantálást és jeltovábbítást. (Például a 3.3. ábrában a nemlineáris súlyhálózatot kapcsolja.) A keretszámlálóra csak a jelzésátvitelnél van szükség, a és a K p páros-páratlan keretszámlálóra pedig a szinkronizálásnál. K p A KERETÖSSZEÁLLÍTÁS A kódoló kimenetén együtt van a 30 beszédcsatorna bináris jelfolyama. Ezt követően a keretösszeállító egységben történik az üres IR0 és IR16 időrésben a szinkronizáló jel, a jelzés és a többi digitális jel betáplálása. A keretösszeállító egység felépítése szintén a 3.3. ábrán látható. Az ÉS és a VAGY kapukat a központi időzítő generátorral vezérelve, tetszés szerinti módon lehet különböző bináris jelfolyamokat időben egymás mellé helyezni vagy egymás közé beiktatni.

31 Az ábra szerint a PCM-jel négy fő forrásból tevődik össze az E1-E4 kapukon át. A négy fő jelforrás a következő: Az E1 kapu az IR0 és IR16 alatt zár, a többi időrés alatt a 30 beszédcsatorna átvitele folyik. Az E2 kapu feltételes. Ha valamelyik N-ik időrésben (csatornában) közvetlenül kell 64 kbit/s-os jelet átvinni (pl. adatátvitelt, jelzőcsatornákat), akkor azt az E2 egyik bemenetére tápláljuk. IRN nyitja E2-t, és IRN ugyanakkor zárja E1-et. Természetesen hasonló módon lehetőség van több csatornában is 64 kbit-es átvitelre, illetve betáplálására. Az E3 kapun át történik az IR0 időrés szervezése. Ezen belül az E5 és E6 kapuk a páros és páratlan kereteket jelölik ki, majd további kapukkal történik a bitrésenkénti szervezés. A páros keretekben a B2-B8 bitrésekben kerül sor a keretszinkronkód adásra. A páratlan keretekben pedig a B2 bitrésben a szinkronizálásra szolgáló megerősítő bitet (1) továbbítjuk. A B3 bitrésben pedig A=0, ha a vételi szinkron és a helyi kódoló-dekódoló hurok rendben van, ellenkező esetben A=1. Az E4 kapu nyitásakor az IR16 időrésben a K0 keretidőben a B1-4 bitrésben a 0000 multi-keretszinkron kód adása folyik, a többi K1-15 keretidőben pedig két-két csatorna jelzésadása történik az "M" vezetékeken át. A jelzésadó felépítése később részletesen tárgyalásra kerül. Az E1-4 kapuk kimenetét a VAGY kapu összegezi. Ennek kimenetén előáll a teljes PCM 30/32 bináris jelfolyam. A berendezésnek ezt a pontját bináris csatlakozási pontnak vagy bináris interface-nek nevezzük. A digitális átvitelben gyakran van szükség előre meghatározott kódszavak (pl. szinkronizáló jelek) átvitelére. Ezeket a jeleket kódgenerátorokkal állíthatjuk elő. A kódgenerátorok rendszerint vezérelt kapukkal vagy shift regiszterekkel kerülnek megvalósításra. Például a 3.3. ábrában a páros keretek IR0 időrésében a B2-8 bitrésekben a keretszinkronkódot kell adni.

32 A VÉTELI IRÁNY A vételirány felépítése bonyolultabb, mint az adási irány, mert az időzítést az ellenállomásról érkező jelfolyamból kell előállítani. Az egyszerűség kedvéért feltételezhető, hogy a vételi számlálók pontosan előállítják a szükséges bit-, időrésés keretidőzítéseket, így ezek a jelek az adással teljes szinkronban vannak. Bár a vételi időzítés a beérkező jelfolyamból van előállítva, fázisban és időkésésben eltér ' az adási időzítéstől. Ezért a vételnél B, IR, K P, K P -vel jelölik a megfelelő bit-, időés keretréseket. A bejövő bináris jelfolyam egy 8 bites léptető (shift) regiszterre kerül. Amikor éppen egy időrésnek megfelelő 8 bites kódszó van a regiszterben, egy impulzus hatására a regiszter tartalma beírásra kerül az I. és II. tárolókba, amelyek soros-paralel átalakítást végeznek. Az I. tároló kimenete beállítja a dekódoló súlyhálózatát, és az erősítő kimenetén megjelenik a vételi PAM jel. A dekódoló bemenetén minden második bitnél invertálás történik az adási bitinverzió helyreállítására. Ezután az időrésszámláló kijelöli a megfelelő csatornát, és az ismert módon a vevőszűrő kimenetén kialakul a folytonos jel, amely erősítés és szintbeállítás után a megfelelő szinttel megjelenik a vételi pontokon. Az I. tárolóval egyidőben a II. tárolóban is beírásra kerül a kódszó, és egy időrés idejéig tárolva marad. Ennek a tárolónak a kimenetéről szétosztva bitenként vehetők le IR16-ban az egyes csatornák jelzései. Ezzel részletesebben a jelzésátvitelt tárgyaló fejezet foglalkozik. Az I. és II. tárolók tulajdonképpen a keretszétosztást végzik. Szükség van még arra, hogy az adásnál betáplált 64 kbit/s-es adatcsatorna külön hozzáférhető legyen. Ennek levétele legcélszerűbben a léptetőregiszter utolsó fokozatán lehetséges, ahol a teljes PCM bitfolyam megjelenik egy odakapcsolt, az IRN-nel vezérelt ÉS kapuval. Így az N-ik csatorna (vagy több csatorna is) leválasztható. A 64 kbit-es adatcsatornacsatlakoztatás fontos kiegészítése a PCM berendezésnek, ezért ezzel külön fejezet foglalkozik A Primer PCM berendezés

33 Korábban ismertetésre kerültek a PCM rendszerek alapelvei, a mintavételezés, a kvantálás és kódolás, valamint ezek megvalósítása. Ezek után sor kerülhetett a primer PCM berendezés felépítésének tárgyalására. Részletesen ismertetésre került a multiplexer blokkvázlat szerinti működése, egységeinek összekapcsolódása, majd az egyes modulok feladata, működése. A ábra egy, az ott megismert elvek alapján felépített berendezés - TERTA BD- 30/32 -egyszerűsített vázlatát mutatja kbit/s-os idõréshozzáférési egység huzalos csatornaegység 4 huzalos csatornaegység Vételi csatornaegység vezérlõ Kodek ellenõrzõ egység Adási csatornakapu egység Dekódoló E/M.... Jelzés multiplexer Kódoló Vételi jelelosztó Vételi idõzítõ és szinkronegység Adási idõzítõ és keretösszeállító Tápegység Üzemállapotfigyelõ egység 2048 kbit/s-os illesztõ VONAL ábra: A BD-30/32 primer PCM berendezés blokkvázlata

34 A multiplexer a korai generációs berendezések közé tartozik. Minden itt látható egysége egy vagy több áramköri kártyát jelent, így felépítésében a PCM elvek megvalósulása nyomon követhető. A tulajdonképpeni PCM multiplexer, valamint a jelzésmultiplexer működése megfelel a már ismert működési elveknek. Jelen berendezésben a jelzésmultiplexer egyébként külön betétet képez. A blokkvázlat tartalmaz néhány olyan áramköri egységet, amelyekkel eddig még nem foglalkoztunk. Ezek egy része - tápegység, üzemállapot-figyelő - a berendezés többi egységének üzemben tartását hivatott biztosítani. Működésükkel itt nem foglalkozunk bővebben. A többi, még egyelőre nem ismert blokk azt segíti elő, hogy a multiplexer feladatát elláthassa, azaz segítségével összeköttetést lehessen létesíteni. Ezek tehát illesztő-, más szóval interfész egységek. Az interfészek egyik oldala az adott berendezéshez csatlakozik. Itt olyan paraméterekkel kell hogy rendelkezzen, amelyek megfelelnek a berendezés paramétereinek, azaz berendezés specifikusak. A másik oldal külső átviteli rendszerekhez kapcsolódik. Az egységes távközlőhálózatok kialakításának igénye megköveteli, hogy az interfész ezen oldala nemzetközileg elfogadott illesztési paramétereknek feleljen meg. Az ITU paraméter rendszerei valamennyi interfész pontra tartalmaznak előírásokat. A továbbiakban a primer PCM berendezés illesztőegységeivel ismerkedünk meg. Ezek a következők: - 2, illetve 4 huzalos hangfrekvenciás csatornaegység (csatornaillesztő) - 64 kbit/s-os interfész egység (adatcsatorna-illesztő) kbit/s-os interfész egység (vonalillesztő) 6.3. Az adásirány működése 6.4. A vételirány működése

35 Interfész paraméterek 120 % 110 % 100 % 90 % 80 % Névleges impulzus 194 ns 50 % (244-50) 219 ns (244-25) 10 % 0 % -10 % -20 % 244 ns 269 ns 488 ns ( ) ábra: A 2048 kbit/s-os impulzusmaszk Paraméterek Bitsebesség Vonali kód Vonali impedancia Paraméter értékek 2,048 Mbit/s ± 50 ppm HDB-3 75 aszimmetrikus vagy 120 szimmetrikus Kimenő impulzusamplitúdó 2,37 V 0P ± 10% (75 ohmon) 3,0 V 0P ± 10% (120 ohmon)

36 Vonalcsillapítás Kimenő impulzus hullámforma 0-6 db 1024 khz-en ITU G.703 ajánlása szerint 3.2 táblázat: A 2,048 Mbit/s-os interfész paraméterei Adásirányban az unipoláris adatjel a 64 kbit/s sebességnek megfelelően átkódolásra kerül, ezt az unipoláris-bipoláris átkódolás, majd egy transzformátor követi. A PCM illesztőegységben a bipoláris-unipoláris átalakító után kerül a jel a már megismert módon a regiszterbe, utána pedig az E2 jelű kapun át a PCM jelfolyamba. Vételirányban fordított folyamat játszódik le. Az átviteli úton az adatjel NRZ típusú és AMI kódolású. A jel alakját a ábrán láthatjuk. Az összeköttetés létesítéséhez négy érpár szükséges, viszont az elkülönített időzítések miatt a berendezések felépítése egyszerű. Elvét a 3.15.ábra, paramétereit a 3.3. táblázat tartalmazza. Paraméterek Adatsebesség Impedancia Adatkód Órajel Impulzusmaszk Paraméter értékek 64 kbit/s 120 AMI 64 khz + 8kHz ábra 3.3. táblázat: Az interfész paraméterei

37 V V 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 Névleges impultus 1,2 1,1 1,0 0,9 0,8 Névleges impulzus 6,2 µs 12,4 µs 0,5 0,5 7,0 µs 14,0 µs 0,1 0-0,1-0,2 0,1 0-0,1-0,2 7,8 µs 15,6 µs 8,6 µs 17,2 µs 9,4 µs 18,8 µs 15,6 µs 31,2 µs ÓRAJEL ADAT JEL ábra: Az ellenirányú interfész impulzusmaszkjai Az eddigiekben megismertük a primer PCM multiplexer működését, valamint az összeköttetés létesítését elősegítő kiegészítő egységeit. A következőkben sor kerülhet a PCM hierarchia megismerésére. Mielőtt azonban erre sor kerülne, célszerű megismerkedni a már említett vonali kódolással, mivel ez is egyik feltétele a berendezések összekapcsolásának Összefoglalás 6.6. Ellenőrző kérdések Ellenőrző kérdések 1. Miért van szükség keretszervezésre, és mi a keret fogalma? 2. Ismertesse a primer PCM rendszer keretszervezését 3. Miért szükséges és hogyan történik a keret szinkronizálása? 4. Hogyan oldható meg a jelzésátvitel?

38 5. Ismertesse a primer PCM berendezés működését blokkvázlat alapján! 6. Ismertesse a keretösszeállítás és keretszétosztás megoldását! 7. Mit ért egy primer PCM szinkronizálásán? 8. Ismertesse a keretszinkronizálás sémáját! 9. Ismertesse a multikeret szinkronizálás sémáját! 10. Ismertesse a 64 kbit/s-os adatcsatorna csatlakoztatás elveit! 11. Ismertesse a primer PCM berendezés E/M jelzésrendszer kialakítását! 7. fejezet PDH hierarchia rendszer 7.1. Bevezető 7.2. PDH hierarchia rendszer 4.2. Magasabb rendű pcm rendszerek Ismeretes, hogy a hírhálózat a kiépített hírirányokban igen sok csatornát tartalmaz, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a szükséges csatornák száma folyamatosan növekszik. Nagy számú, nyomvonalanként több száz, ezer vagy tízezer csatornát tartalmazó hírhálózat megvalósítása kis csatornaszámú berendezésekkel gazdaságtalan, és a nagy számú vezeték miatt technikailag megvalósíthatatlan. Az a törekvés, hogy egyetlen átvivő közegen, vezetéken, optikai szálon minél több csatorna legyen átvihető, vezetett a nagyobb csatornaszámú berendezések kifejlesztéséhez. Az ITU ezeket a PCM rendszereket is szabványosította A PCM HIERARCHIA Az időosztásos rendszereknél (TDM), amelyekhez a PCM rendszerek is tartoznak, a csatornák száma az egységnyi időközre eső impulzusok számának a növelésével növelhető. De nem célszerű a csatornák számát közvetlenül növelni, hanem célszerűbb a csoportképzés elvét alkalmazni.

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék

Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás

Részletesebben

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2

Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 Analóg digitális átalakítók ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Analóg vs. Digital Analóg/Digital átalakítás Mintavételezés Kvantálás Kódolás A/D átalakítók csoportosítása A közvetlen átalakítás A szukcesszív approximációs

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.

Részletesebben

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás 2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás x(t) x[k]= =x(k T) Q x[k] ^ D/A x(t) ~ ampl. FOLYTONOS idı FOLYTONOS ANALÓG DISZKRÉT MINTAVÉTELEZETT DISZKRÉT KVANTÁLT DIGITÁLIS Jelek visszaállítása egyenköző mintáinak

Részletesebben

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ] Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt

Részletesebben

3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS

3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS 3.18. DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS Az analóg jelfeldolgozás során egy fizikai mennyiséget (pl. a hangfeldolgozás kapcsán a levegő nyomásváltozásait) azzal analóg (hasonló, arányos) elektromos feszültséggé

Részletesebben

Mintavételezés és AD átalakítók

Mintavételezés és AD átalakítók HORVÁTH ESZTER BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM JÁRMŰELEMEK ÉS JÁRMŰ-SZERKEZETANALÍZIS TANSZÉK ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA Az érzékelés, jelfeldolgozás általános folyamata Mérés Adatfeldolgozás 2/31

Részletesebben

Digitális zenemultiplex berendezés rádiórelé rendszerekhez

Digitális zenemultiplex berendezés rádiórelé rendszerekhez Digitális multiplex berendezés rádiórelé rendszerekhez GERGELY LÁSZLÓ Orion Összefoglalás A cikk multiplex berendezéssel foglalkozik, amely 6 mono illetve 3 sztereo csatorna öszszefogását végzi 2 Mbit/sos

Részletesebben

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait!

1. Ismertesse az átviteltechnikai mérőadók szolgáltatásait! Ellenőrző kérdések A mérés elején öt kérdésre kell választ adni. Egy hibás válasz a mérésre adott osztályzatot egy jeggyel rontja. Kettő vagy annál több hibás válasz pótmérést eredményez! A kapcsolási

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel

Részletesebben

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla

Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,

Részletesebben

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ 101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel

Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

6. témakör. Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai

6. témakör. Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai 6. témakör Mintavételezés elve Digitális jelfeldolgozás (DSP) alapjai A mintavételezés blokkvázlata Mintavételezés: Digitális jel mintavevô kvantáló kódoló Átvitel Tárolás antialiasing szűrő Feldolgozás

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem. Természettudományi Kar. Telekommunikációs Szakértő Szak. Az Impulzus Kód Moduláció vizsgálata

Szegedi Tudományegyetem. Természettudományi Kar. Telekommunikációs Szakértő Szak. Az Impulzus Kód Moduláció vizsgálata Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Telekommunikációs Szakértő Szak Az Impulzus Kód Moduláció vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Sándor Barna Témavezető: Dr. Gingl Zoltán egyetemi adjunktus

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Híradástechikai jelfeldolgozás

Híradástechikai jelfeldolgozás Híradástechikai jelfeldolgozás 13. Előadás 015. 04. 4. Jeldigitalizálás és rekonstrukció 015. április 7. Budapest Dr. Gaál József docens BME Hálózati Rendszerek és SzolgáltatásokTanszék gaal@hit.bme.hu

Részletesebben

Beszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás. Csapó Tamás Gábor

Beszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás. Csapó Tamás Gábor Beszédinformációs rendszerek 5. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás, beszédkódolás Csapó Tamás Gábor 2016/2017 ősz MINTAVÉTELEZÉS 2 1. Egy 6 khz-es szinusz jelet szűrés nélkül mintavételezünk

Részletesebben

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika 11. évfolyam Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1 Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn

Részletesebben

A digitális jelek időben és értékben elkülönülő, diszkrét mintákból állnak. Ezek a jelek diszkrét értékűek és idejűek.

A digitális jelek időben és értékben elkülönülő, diszkrét mintákból állnak. Ezek a jelek diszkrét értékűek és idejűek. A digitális hangrögzítés és lejátszás A digitális hangrögzítés és lejátszás az analóg felvételhez és lejátszáshoz hasonló módon történik, viszont a rögzítés módja már nagymértékben eltér. Ezt a folyamatot

Részletesebben

Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció

Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció Budapest, 2011. december Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkciót főleg szinkron generátorokhoz alkalmaznak. Ha a generátor kiesik a szinkronizmusból,

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer

A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer DENK ATTILA Orion ÉH ÖSSZEFOGLALÁS A közlemény 13 GHz-es frekvenciasávban működő DRF 13/03 06 típusú rádiórelé rendszert ismerteti. A berendezés

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

A mintavételezéses mérések alapjai

A mintavételezéses mérések alapjai A mintavételezéses mérések alapjai Sok mérési feladat során egy fizikai mennyiség időbeli változását kell meghatároznunk. Ha a folyamat lassan változik, akkor adott időpillanatokban elvégzett méréssel

Részletesebben

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók

Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással .. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás

Részletesebben

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert

Részletesebben

Digitális mérések PTE Fizikai Intézet

Digitális mérések PTE Fizikai Intézet Digitális mérések PTE Fizikai Intézet 1 1. A digitális mérés elve A számolás legősibb "segédeszköze" az ember tíz ujja. A tízes számrendszer kialakulása is ehhez köthető. A "digitális" kifejezés a latin

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen

Részletesebben

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása

Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Generátor gerjesztés kimaradási védelmi funkcióblokk leírása Dokumentum ID: PP-13-20540 Budapest, 2014. július A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette V1.0 2014.04.16. Első kiadás

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Kvantálás Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010. szeptember 15. Áttekintés

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron

PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron PWM elve, mikroszervó motor vezérlése MiniRISC processzoron F1. A mikroprocesszorok, mint digitális eszközök, ritkán rendelkeznek közvetlen analóg kimeneti jelet biztosító perifériával, tehát valódi, minőségi

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika

Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika Kvantálási torzítás mérése PCM A karakterisztika Elméleti összefoglaló PCM kódolás, dekódolás (Coding) Az analóg jel az A/D átalakítást követıen válik digitálissá. A konverzió több lépésben történik: Mintavételezés;

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk 1. Kódelmélet Legyen X = {x 1,..., x n } egy véges, nemüres halmaz. X-et ábécének, elemeit betűknek hívjuk. Az X elemeiből képzett v = y 1... y m sorozatokat X feletti szavaknak nevezzük; egy szó hosszán

Részletesebben

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

3.6. HAGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁLIS FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK 3.6. AGYOMÁNYOS SZEKVENCIÁIS FUNKCIONÁIS EGYSÉGEK A fenti ismertető alapján elvileg tetszőleges funkciójú és összetettségű szekvenciális hálózat szerkeszthető. Vannak olyan szabványos funkciók, amelyek

Részletesebben

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok

Részletesebben

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához

2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Orvosi Fizika és Statisztika

Orvosi Fizika és Statisztika Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz )

1. ábra. Repülő eszköz matematikai modellje ( fekete doboz ) Wührl Tibor DIGITÁLIS SZABÁLYZÓ KÖRÖK NEMLINEARITÁSI PROBLÉMÁI FIXPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS ESETÉN RENDSZERMODELL A pilóta nélküli repülő eszközök szabályzó körének tervezése során első lépésben a repülő eszköz

Részletesebben

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika rendszerek Irányítástechnika Budapest, 2008 2 Az előadás felépítése 1. 2. 3. 4. Irányítástechnika Budapest, 2008

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

A digitális átviteltechnika második generációja. Szinkron Digitális Hierarchia

A digitális átviteltechnika második generációja. Szinkron Digitális Hierarchia A digitális átviteltechnika második generációja Közcélú hálózatok 2003 1 zinkron igitális ierarchia A 80-as években: Legyen lehetőség közvetlen hozzáférésre Legyenek szinkronban az összetevő jelek Legyen

Részletesebben

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja

Részletesebben

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6

Logikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén!

Átviteltechnika. 6. a) Ismertesse az alapfőcsoport előállítását! b) Ismertesse a szinkron átviteli módot TDM átvitel esetén! Átviteltechnika 1. a) Ismertesse a komplex átviteli függvényt! A csillapítás fogalma, számítása, mértékegységei, kapcsolata a szinttel. b) Vázlatosan ismertesse az analóg-digitális jelátalakítás lényegét,

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

A/D és D/A átalakítók gyakorlat

A/D és D/A átalakítók gyakorlat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A/D és D/A átalakítók gyakorlat Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 27. ebook ready Tartalom 1 A/D átalakítás alapjai (feladatok)

Részletesebben

Yottacontrol I/O modulok beállítási segédlet

Yottacontrol I/O modulok beállítási segédlet Yottacontrol I/O modulok beállítási segédlet : +36 1 236 0427 +36 1 236 0428 Fax: +36 1 236 0430 www.dialcomp.hu dial@dialcomp.hu 1131 Budapest, Kámfor u.31. 1558 Budapest, Pf. 7 Tartalomjegyzék Bevezető...

Részletesebben

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása

A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása A Gray-kód Bináris-kóddá alakításának leírása /Mechatronikai Projekt II. házi feladat/ Bodogán János 2005. április 1. Néhány szó a kódoló átalakítókról Ezek az eszközök kiegészítő számlálók nélkül közvetlenül

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2007. szet. 14. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2

Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.

Részletesebben

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata

Részletesebben

XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL

XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL Ma, a sok más felhasználás mellett, rendkívül jelentős az adatok (információk) átvitelével foglakozó ágazat. Az átvitel történhet rövid távon, egy berendezésen belül,

Részletesebben

Multi-20 modul. Felhasználói dokumentáció 1.1. Készítette: Parrag László. Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt.

Multi-20 modul. Felhasználói dokumentáció 1.1. Készítette: Parrag László. Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt. Multi-20 modul Felhasználói dokumentáció. Készítette: Parrag László Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt. 49 Budapest, Egressy út 7-2. telefon: +36 469 4020; fax: +36 469 4029 e-mail: info@rubin.hu; web:

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Minimális redundanciájú kódok Statisztika alapú tömörítő algoritmusok http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

Digitális Fourier-analizátorok (DFT - FFT)

Digitális Fourier-analizátorok (DFT - FFT) 6 Digitális Fourier-analizátoro (DFT - FFT) Eze az analizátoro digitális műödésűe és a Fourier-transzformálás elvén alapulna. A digitális Fourier analizátoro a folytonos időfüggvény mintavételezett jeleit

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2017

Választható önálló LabView feladatok 2017 1) Alapsávi vezetékes átvitelben használt modulációs eljárások I. Egy elméleti összefoglalót kérek annak bemutatására, hogy alapsávi telefonmodemek milyen modulációs eljárással kommunikálnak, és hogyan

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

INVERSE MULTIPLEXER RACK

INVERSE MULTIPLEXER RACK SP 7505 Tartalomjegyzék...1 Általános ismertetés...2 Követelmények...2 Felépítése és működése...3 Beállítások...3 Felügyelet...3 Csatlakozók...3 Kijelzők...3 Műszaki adatok:...4 G703 felület:...4 LAN felület:...4

Részletesebben

Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról

Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról A mérés helyszíne: A mérés időpontja: A mérést végezték: A mérést vezető oktató neve: A jegyzőkönyvet tartalmazó

Részletesebben

A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör

A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör A digitális analóg és az analóg digitális átalakító áramkör I. rész Bevezetésként tisztázzuk a címben szereplő két fogalmat. A számítástechnikai kislexikon a következőképpen fogalmaz: digitális jel: olyan

Részletesebben

MUNKAANYAG. Érdi Péter. A T-S-T kapcsolófokozat kiépítése. A követelménymodul megnevezése: Távközlési szaktevékenységek

MUNKAANYAG. Érdi Péter. A T-S-T kapcsolófokozat kiépítése. A követelménymodul megnevezése: Távközlési szaktevékenységek Érdi Péter A T-S-T kapcsolófokozat kiépítése A követelménymodul megnevezése: Távközlési szaktevékenységek A követelménymodul száma: 0909-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-028-50 A

Részletesebben

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása

Részletesebben

5. Hét Sorrendi hálózatok

5. Hét Sorrendi hálózatok 5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István

DIGITÁLIS TECHNIKA 8 Dr Oniga. I stván István Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1

Részletesebben

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ

8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 8. Laboratóriumi gyakorlat INKREMENTÁLIS ADÓ 1. A gyakorlat célja: Az inkrementális adók működésének megismerése. Számítások és szoftverfejlesztés az inkrementális adók katalógusadatainak feldolgozására

Részletesebben

Generátor differenciálvédelmi funkció blokk leírása

Generátor differenciálvédelmi funkció blokk leírása Generátor differenciálvédelmi funkció blokk leírása Dokumentum azonosító: V1.2 Budapest, 2015. május A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette 1.1 2015-05-25 Első verzió, angolból

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben