A MEDDŐSÉG PSZICHÉS VELEJÁRÓI EGY HAZAI PILOT-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEDDŐSÉG PSZICHÉS VELEJÁRÓI EGY HAZAI PILOT-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, DOI: /MPSzle A MEDDŐSÉG PSZICHÉS VELEJÁRÓI EGY HAZAI PILOT-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN SZIGETI F. JUDIT 1 KONKOLŸ THEGE BARNA 2 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Beérkezett: január 10. Elfogadva: május 13. Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(sd)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a meddők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszichológiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a termékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba. Kulcsszavak: meddőség, depresszió, szorongás, élet értelmessége, vetélés, transzcendensben való hit, Magyarország 713

2 714 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna BEVEZETÉS Meddőségről a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) protokolljának meghatározása szerint akkor beszélhetünk, ha a kívánt sikeres terhesség egy év rendszeres, ovuláció idejére eső házasélet ellenére is elmarad (SZNSZK, 2010a), függetlenül attól, hogy a párnak van-e már korábbról gyermeke vagy sem, azaz hogy elsődleges vagy másodlagos meddőségről van-e szó. Ez a jelenség Magyarországon a párok 10 15%-át érinti (SZNSZK, 2010b). Tanulmányunkban először röviden áttekintjük a fontosabb kutatási eredményeket, melyek a meddőséggel leginkább kapcsolatba hozott pszichés mutatókra, azaz a stresszre, szorongásra és depresszióra vonatkoznak. Ezután rátérünk egy, az infertilitás összefüggésében kevéssé kutatott konstruktum, az életértelmesség tárgyalására. Végül egy magyar mintán végzett kutatás eredményeit mutatjuk be, melyben arra keresünk választ, hogy eltér-e a meddőségben szenvedők mentálhigiénés állapota (depreszszió, szorongás és életértelmesség értékekben mérve) a társadalom többi tagjáétól, és ez összefügg-e a meddőség különböző aspektusaival (hossz, diagnózis, a kezelések száma, valamint vetélési múlt), bizonyos demográfiai jellemzőkkel (nem, életkor, gyermek léte), illetve a transzcendensben való hittel. Közvetve azt is vizsgáltuk, hogy a meddőség okozta distresszt a klinikai skálák mennyire képesek megragadni. 714 ELMÉLETI HÁTTÉR Az alábbiakban tömör összefoglalást nyújtunk a meddőség pszichológiai vonatkozásaival kapcsolatos kutatások eddigi eredményeiről (a témát részletesen egy másik tanulmányunkban tárgyaljuk; lásd SZIGETI F. és KONKOLŸ THEGE, 2012). A meddőség krónikus állapot, mely gyakran kedvezőtlen pszichológiai státusszal jár együtt. A terméketlenséggel járó stressz negatív hatással van a szubjektív jóllétre, azon belül az életminőségre, a személyes hatékonyságra és az énképre (ANDREWS, ABBEY és HALMAN, 1991). A meddőség nagyobb terhet jelent a nők, mint a férfiak számára (REPOKARI, 2008). Mégis úgy tűnik, a meddő nők körében a klinikai méretű pszichopatológiai jelenségek nem feltétlenül gyakoribbak, mint a nem meddők közt (GREIL, SLAUSON-BLEVINS és MCQUILLAN, 2010). Korántsem világos, hogy a terméketlenséggel együtt járó mentális jellemzők okai vagy következményei a nehezített fogamzásnak. A pszichés okok közül a legtöbb bizonyítékot a krónikus stresszre vonatkozó kutatások halmozták fel, mely hormonális úton gyengíti a szaporító funkciókat (MAEDA és TSUKAMURA, 2006). Számos vizsgálat mégsem talált statisztikailag jelentős különbséget a termékenyek és terméketlenek stressz-szintje és mentális mutatói között. Ennek hátterében az is állhat, hogy a stressz nem feltétlenül jelenik meg szorongásban vagy depresszív tünetekben (SZENDI, 2007). A stresszen kívül a meddőség lehetséges háttereként intra- és interperszonális problémák (C. MOLNÁR, 2006), illetve bizonyos személyiségbeli tényezők is felmerültek (FASSINO, GARZARO, PERIS, AMIANTO, PIERO és ABBATE DAGA, 2002).

3 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 715 Ami a meddőség mentális hatásait illeti, a szorongást és a depressziót említik leggyakrabban. Sok esetben szignifikáns összefüggést mutattak ki a terméketlenség, illetve a szorongás és stressztűrő képesség között (YANG, ZHANG és QIAN, 2009), de arra is találunk példát, hogy a meddők szorongásának mértéke nem különbözik jelentősen a normatív értékektől (VERHAAK, SMEENK, EVERS, KREMER, KRAIMAAT és BRAAT, 2007). Az idősebb meddők magasabb fertilitás-specifikus distresszt mutatnak, mint a fiatalabbak (GREIL, SHREFFLER, SCHMIDT és MCQUILLAN, 2011). A meddő nők depresszióértékei is magasabbnak bizonyulnak a termékenyekénél (COUSINEAU és DOMAR, 2007), és életminőségüket is rosszabbnak érzik (RADWAN, RAMY, ELMISSIRY, MOUSSA, ELSAYED, MANSOUR és KHALIL, 2009). A beteljesületlen gyermekvágy negatív hatásai közt fölsorolható még a frusztráció, a düh, az önértékelés csökkenése, interperszonális nehézségek stb. (HAMMER BURNS, 2005). Tovább bonyolítja a képet, hogy nemcsak tisztán a meddőség, hanem annak kezelése is meglehetősen megterhelő a páciensek számára. A pszichoszociális nehézségek súlyosbodnak, ha asszisztált reprodukcióra kerül sor (GREIL, MCQUILLAN, LOWRY és SHREFFLER, 2011), mely igazi lelki hullámvasút. Mindazonáltal, a kontrollszemélyekénél rosszabb lelkiállapot itt sem mindig nyert bizonyítást (HAMMER BURNS és COVINGTON, 1999), egyesek szerint például azért, mert a meddőségi beavatkozások adta időleges remény ellensúlyozhatja a korábbi lelki mélypontokat (ODDENS, DEN TONKELAR és NIEUWENHUYSE, 1999). Az idő előrehaladtával a meddőséggel összefüggő depresszió nőhet (VERHAAK, SMEENK, NAHUIS, KREMER és BRAAT, 2007), de ellenkező irányú változásra is van adat: akik régebb óta állnak in vitro fertilizációs (IVF) kezelés alatt, azok szorongás- és depressziószintje alacsonyabb lehet a ciklusok elején járó párokénál (KEE, JUNG és LEE, 2000), ami a meddőséghez, illetve annak kezeléséhez való hozzászokás lehetőségére utal. Arra is létezik példa, hogy a meddőségi kezelések első évében magas fokú stresszt élnek át a páciensek, a második évben ez normalizálódik, a harmadiktól kezdve azonban ismét jelentősen megnő (BERG és WILSON, 1991). Az ellentmondások abból fakadhatnak, hogy egyes kutatók a meddőségi diagnózis kimondása óta eltelt időt, mások az időközben alkalmazott kezelések számát vették figyelembe. Ha mindkét változót figyelembe vesszük, akkor nem annyira az átélt beültetések száma, mint inkább a diagnózis óta eltelt idő hossza az, ami a meddőséggel való jobb megküzdéssel jár együtt (ARDENTI, CAMPARI, AGAZZI és BATTISTA LA SALA, 1999). A meddőség okozta pszichés károkat a megküzdési stratégiák is befolyásolják (KRAAIJ, GARNEFSKI, SCHROEVERS, WEIMER és HELMERHORST, 2010). A társas támasz keresése például csökkenti a meddőségi stresszt (GREIL és mtsai, 2010). A terméketlenség következményeinek és kontrollálhatóságának kognitív reprezentációi ugyancsak erősen befolyásolják a nők érzelmi alkalmazkodását (BENYAMINI, GOZLAN és KOKIA, 2004). A meddőség és distressz szoros összefüggéseire világít rá, hogy a pszichoterápia kedvezően befolyásolja a meddők lelkiállapotát (COUSINEAU és DOMAR, 2007), és a várandósági mutatókat is pozitív irányba billentheti (HÄMMERLI, ZNOJ és BARTH, 2009). Mindeddig a stresszcsökkentő kognitív és viselkedésterápiák, valamint a támogató csoportterápiák bizonyultak a legsikeresebbeknek (DOMAR, 715

4 716 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna CLAPP, SLAWSBY, DUSEK, KESSEL és FREIZINGER, 2000), de pszichodinamikus, megoldásközpontú, krízisintervenciós, valamint rendszerszemléletű párterápiás megközelítésekkel is jó eredményeket mutattak fel (APPLEGARTH, 1999). A meddőséggel járó mentális eltérések vizsgálatában módszertani problémákat vethet fel az a döntés, hogy a distressz-szint felmérése milyen eszközzel történjék. GREIL 1997-es szakirodalmi áttekintéséből kiderül, hogy a meddő népességből vett minták és az átlagpopuláció normatív adatainak összehasonlítása általános stratégia a meddőség és distressz összefüggéseinek kimutatására. Később sokan úgy találták, hogy a pszichopatológia megragadására készült instrumentumok (például BDI, STAI) sokszor nem elég érzékenyek vagy specifikusak ahhoz, hogy a meddőségi tapasztalatot adekvát módon tükrözzék (GREIL, MCQUILLAN és mtsai, 2011). Ennélfogva egyre több olyan skála jelenik meg, mely kifejezetten a meddőségi distresszt hivatott mérni, és azon belül képes annak differenciálására, hogy ki szorul kifejezetten pszichológiai ellátásra. BOIVIN, TAKEFMAN és BRAVERMAN (2011) 14 ilyen önkitöltős mérőeszközről számol be, például FPI Fertility Problem Inventory (NEWTON, SHERRARD és GLAVAC, 1999); IRS Infertility Reaction Scale (HJELMSTEDT, ANDERSSON, SKOOG-SVANBERG, BERGH, BOIVIN és COLLINS, 1999); PET Psychological Evaluation Test (FRANCO, BARUFFI, MAURI, PETERSEN, FELIPE és GARBELLINI, 2002); FertiQoL (BOIVIN, TAKEFMAN és BRAVERMAN, 2011), de reliabilitási és validitási vizsgálat csak a legutóbbi esetében történt (VERHAAK, AARTS, BOIVIN, KREMER és VAN EMPEL, 2010). Készült olyan kérdőív is, amely a páciensek asszisztált reprodukciós technikákkal kapcsolatos aggodalmait hivatott megragadni (CART Concerns of Women Undergoing Assisted Reproductive Technologies, KLONOFF-COHEN, NATARAJAN és KLONOFF, 2007), és olyan is, amely specifikusan a meddőséggel való megküzdés képességét méri (CIQ Coping with Infertility Questionnaire, BENYAMINI, GEFEN-BARDARIAN, GOZLAN, TABIV, SHILOH és KOKIA, 2008). Mindazonáltal, a distressz mérésére használt általános skálákat azóta is szép számban alkalmazzák a kutatók a terméketlenséggel küzdők vizsgálatában. Ennek egyik előnye a friss eredmények összehasonlíthatósága a korábbiakkal, a másik az instrumentumok validált-sztenderdizált volta, amely növeli az eredmények érvényességét és megbízhatóságát. A spiritualitás a meddőség vonatkozásában az egyik legkevésbé kutatott entitás, holott a meddőség olyan, az egész életet és jövőképet átható krízis, amely az érintetteket gyakran a fizikális léten túlmutató dimenziók felé fordítja (ROUDSARI, ALLAN és SMITH, 2007). Akinek akaratán kívül nem születik gyermeke, az gyakran megkérdőjelezi élete értelmét; ez hatványozottan igaz a meddőségi kezeléseket folytatók körében, szemben az azokat abbahagyókkal vagy a sikeresen kezeltekkel (SU, CHEN, CHEN, YANG és HUNG, 2006). A magasabb fokú spirituális jóllét és hit csökkenteni látszik a meddőségi stresszt, bár a vallásos megküzdési minták közt negatív formákat is számon tartanak (DOMAR, PENZIAS, DUSEK, MAGNA, MERARIM, NIELSEN és PAUL, 2005). A sikeres asszisztált reprodukció erősítheti az anyává lett nő koherencia-érzékét (HABROE, SCHMIDT és HOLSTEIN, 2007). Végül, sok más stresszelő életeseményhez hasonlóan, a meddőség is adhat alkalmat a személyiség poszttraumás növekedésére (PAUL, BERGER, BERLOW, ROVNER- FERGUSON, FIGLERSKI, GARDNER és MALAVE, 2010). 716

5 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 717 HIPOTÉZISEK ÉS MÓDSZER Dolgozatunk következő részében egy magyar mintán végzett vizsgálat eredményeit vázoljuk. Kutatásunk során a következő hipotéziseket állítottuk fel: 1. A vizsgált meddő személyek lelkiállapota (depresszió, szorongás és életértelmesség értékekben mérve) rosszabb a magyar népesség egészének pszichés állapotánál. 2. A meddő csoporton belül is rosszabb annak a mentális állapota, 2.1. aki nő; 2.2. akinek még egyáltalán nincs gyermeke; 2.3. akinek korábban volt már spontán vetélése; 2.4. aki hosszabb ideje vár gyermekáldásra; 2.5. aki tisztázatlan eredetű meddőségben szenved; 2.6. aki több/invazívabb meddőségi kezelésen esett át; 2.7. aki idősebb; 2.8. aki nem gondolkodik spirituális távlatokban. MINTA A vizsgálat 75 fős (63 nő, 12 férfi 1 ) keresztmetszeti, kényelmi mintán alapult, melynek nagy része (62 fő) meddőségi témájú honlapok és internetes fórumok látogatóiból került ki, kisebb részét pedig (13 fő) olyan személyek tették ki, akik egy 2007 novembere és 2008 májusa között tartott, Gyermekre várva című hatalkalmas beszélgetéssorozaton vettek részt, melyet az Ágacska Alapítvány a Támogatást Születendő Gyermekeinkért! Lombikbaba Közhasznú Alapítvánnyal közösen szervezett. A cél a minél nagyobb elemszám elérése volt, ezért a mintába kerülésnek a termékenységi problémák előfordulásán kívül semmilyen további szelekciós kritériumát nem állítottuk fel. A vizsgált populáció magas szocioökonómiai státuszú (SES; lásd az 1. táblázatban a minta iskolázottságára, lakhatási körülményeire és anyagi helyzetére vonatkozó adatokat), ami nem reprezentatív mintája a teljes meddő populációnak, de viszonylag híven tükrözi a meddőségi centrumokat felkeresők rétegét (WHITE, MCQUILLAN, GREIL és JOHNSON, 2006). A magas SESszal jellemezhető egyének túlsúlyához hozzájárult, hogy egyfelől mind a megkeresés, mind a válaszadás jó része interneten zajlott 2, másfelől a csoportfoglalkozáson való részvételért fizetni kellett. A vizsgálati személyek életkor szerinti csoportbon- 1 Jelen vizsgálatban a meddő nő, illetve meddő férfi megjelölés meddő párok nő és férfi tagjaira vonatkozik; függetlenül attól, hogy a meddőség biomedikális oka a pár nő vagy férfi tagjára vezethető-e vissza, hiszen a meddőség nemcsak a nőt vagy a férfit érinti, hanem a párokat (SZNSZK 2010a, 6480). Az ebből fakadó esetleges pszichés különbségeket bár jelentőségüknek tudatában vagyunk ebben a munkában nem célunk és a kis férfi elemszám miatt sajnos nincs is lehetőségünk vizsgálni. 2 A kitöltött kérdőíveket egy web-alapú kérdőívgyűjtő szolgáltatáson keresztül, illetve en kaptuk meg. 717

6 718 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna tását (30 év alatt, 30 és 40 év között, 40 év fölött) az indokolta, hogy a szakirodalom is hasonló mérföldköveket állapít meg a teherbeesés esélyét illetően, akár spontán, akár asszisztált reprodukcióról van szó (SZNSZKa, 2010). A meddőség hossza (3 évnél rövidebb, 3,5 6,5 év között, 7 évnél hosszabb) a sikertelen teherbeesési próbálkozások időszakára vonatkozik; a csoportképzés logikáját itt a szakirodalom által megjelölt, a lelkiállapottal összefüggeni látszó fordulópontok adták (például ARDENTI és mtsai, 1999). A minta részletes demográfiai jellemzőit és a pszichés mutatókon elért értékeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat. A minta leíró jellemzői Változók Elemszám BDI-S STAI-S STAI-T BSCI-LM N (%) M SD M SD M SD M SD Nem Férfi 12 (16) 8,5 9,3 40,0 11,6 38,4 9,5 9,9 2,9 Nő 63 (84) 13,9 13,4 44,8 13,1 44,4 11,1 8,9 3,2 Életkor < 30 év 21 (28,0) 10,4 10,7 44,1 11,6 42,1 9,4 9,9 2, év 46 (61,3) 13,7 13,4 44,0 12,9 43,8 11,9 8,7 3,2 > 40 év 08 (10,7) 15,7 16,1 43,6 17,8 44,2 11,3 9,5 3,9 Iskolai végzettség Általános iskola Érettségi/Szak(közép)iskola 21 (28,0) 6,3 9,6 41,6 11,2 39,6 7,4 10,2 2,5 Főiskola/Egyetem 54 (72,0) 15,6 13,1 44,9 13,6 44,8 11,9 8,7 3,3 Egyéb Családi állapot Egyedülálló/Elvált/Különélő Házastársi kapcsolatban élő 61 (81,3) 12,6 12,0 43,4 12,0 43,0 10,3 9,1 3,1 Élettársi kapcsolatban élő 14 (18,7) 15,0 16,8 46,3 16,8 45,4 11,0 8,8 3,4 Lakóhely Falu 12 (16,0) 14,7 13,1 46,8 12,5 45,6 11,2 9,3 2,9 Kisváros 12 (16,0) 12,4 13,6 43,0 12,6 43,7 11,8 8,7 2,7 Nagyváros/Megyeszékhely/ /Főváros 49 (65,0) 13,2 13,0 44,0 13,3 43,1 11,1 9,0 3,3 Egyéb 1 (1,3) 2,3 34,0 35,0 13,0 Hiányzó adatok 1 (1,3) Lakáshelyzet Szülőkkel 4 (5,3) 16,9 9,6 49,7 6,8 48,5 4,4 8,2 1,2 Önálló albérlet 3 (4,0) 10,9 10,8 45,0 5,6 43,0 7,2 10,0 2,0 Saját lakás/ház 67 (89,3) 13,1 13,3 43,8 13,4 43,2 11,5 9,7 3,3 Egyéb Hiányzó adatok 1 (1,3) 718

7 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 719 Változók Elemszám BDI-S STAI-S STAI-T BSCI-LM N (%) M SD M SD M SD M SD Anyagi helyzet Bizonytalan 5 (6,7) 12,6 11,4 45,8 9,8 46,2 10,6 9,4 1,1 Stabil, átlagos 50 (66,7) 14,1 13,2 45,6 12,8 45,3 11,2 8,6 3,3 Stabil, átlagon felüli 19 (25,3) 10,9 12,8 40,1 13,8 37,9 9,3 10,1 3,0 Egyéb Hiányzó adatok 1 (1,3) Vér szerinti gyermek Van 15 (20,0) 13,5 14,9 40,1 15,7 41,9 11,8 10,1 3,4 Nincs 60 (80,0) 12,9 12,5 44,5 12,1 43,8 10,9 8,8 3,1 Vetélés Nem volt 49 (65,3) 11,4 12,4 41,6 12,1 42,0 10,4 9,4 2,9 Spontán 22 (29,3) 16,3 13,9 49,5 13,8 47,4 11,6 8,3 3,7 Terhességmegszakítás 2 (2,7) 15,1 8,2 39,0 8,5 36,0 5,6 11,5 0,7 Mindkétfajta vetélés 1 (1,3) 32, ,0 Hiányzó adatok: 1 (1,3) Meddőség hossza 3 év 29 (38,7) 16,5 13,7 47,6 15,0 43,5 11,6 9,1 3,2 3,5 6,5 év 30 (40,0) 10,1 11,2 41,7 11,8 43,5 11,4 8,8 3,6 7 év 13 (17,3) 12,0 14,9 44,1 10,6 44,2 9,8 9,4 2,5 Hiányzó adatok 3 (4,0) Meddőségi diagnózis Tisztázatlan vagy spontán terhességet nem kizáró 48 (64,0) 13,7 13,2 44,1 13,0 43,9 11,4 8,9 3,2 Spontán terhességet kizáró 26 (34,7) 12,1 12,6 44,1 13,1 43,1 10,1 9,3 3,2 Hiányzó adatok 1 (1,3) Meddőségi kezelések Semmilyen vagy gyógyszeres 17 (22,7) 15,3 15,5 42,3 13,5 43,0 14,1 8,4 2,9 Asszisztált reprodukciós technológia 58 (77,3) 12,3 12,1 44,5 12,9 43,5 10,1 9,3 3,2 Spiritualitás Hisz egy fölöttünk álló hatalomban 43 (57,3) 10,0 10,1 42,2 10,2 42,6 8,3 9,5 2,8 Nem hisz vagy bizonytalan 32 (42,7) 17,1 15,1 46,4 15,8 44,5 14,0 8,6 3,6 Mindösszesen 75 (100,0) 13,0 12,9 44,0 12,9 43,4 11,0 9,1 3,2 BDI-S = Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata; STAI-S = Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív állapotszorongást mérő része; STAI-T = STAI vonásszorongást mérő része; BSCI- LM = BSCI élet értelmességét mérő alskálája; M = átlag; SD = szórás 719

8 720 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK A meddőség és lelkiállapot kapcsolatát önkitöltős kérdőívek segítségével mértük, amelyek sztenderdizált-validált, illetve saját összeállítású elemeket tartalmaztak. A Beck-féle Depresszió Skála (BDI) rövidített változata (BECK, WARD, MENDELSON, MOCK és ERBAUGH, 1961): az itt használt, kilenctételes magyar változatot RÓZSA, SZÁDÓCZKY és FÜREDI (2001) validálta. Jelen vizsgálatban a Cronbach-alfa érték 0,89 volt. A rövidített skálán elért pontszámok megbízhatóan átszámíthatók az eredeti pontszámértékekre (lásd KOPP és FÓRIS, 1995); ez itt is megtörtént. A Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongást Mérő Kérdőív (STAI, SPIELBERGER, GORSUCH és LUSHENE, 1970): a magyar változatot SIPOS és SIPOS (SIPOS, 1978) készítette el. A magyar sztenderdeket kontrollcsoportokban SIPOS és SIPOS (1983), klinikai csoportokban KOPP (1989) állapította meg. Jelen mintán a kérdőív reliabilitása mindkét alskálán jónak bizonyult (Cronbach-alfa 0,9 fölött). Itt jegyezzük meg, hogy mind a BDI, mind a STAI a korábbi vizsgálatok gyakran használt eszköze a meddők distresszfelmérésének. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (RAHE és TOLLES, 2002) élet értelmességét mérő alskálájának héttételes változata (BSCI-LM-7): a teljes kérdőív adaptálása RÓZSA, KŐ, CSOBOTH, PUREBL, BEÖTHY-MOLNÁR, SZEBIK és munkatársainak (2005) munkája. Az alskála validitásvizsgálatát KONKOLŸ THEGE, MARTOS, SKRABSKI és KOPP (2008) végezték el. Jelen vizsgálatban megbízhatósága megfelelő volt (Cronbach-alfa 0,79). A saját összeállítású rész a következőkre kérdezett rá: szociodemográfiai jellemzők (életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, lakóhely és lakáshelyzet, az anyagi helyzet szubjektív megítélése), transzcendensben való hit (szemben ennek hiányával vagy bizonytalansággal), vér szerinti gyermek léte, egy esetleges korábbi vetélés, a meddőségi diagnózis, a hiábavaló gyermekvárás hossza, az igénybe vett meddőségi kezelések, illetve a meddőségi központok néhány jellemzőjével való elégedettség. 720 STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A statisztikai elemzéseket az SPSS 13.0 programcsomaggal (SPSS, Chicago, IL) végeztük. A jelen minta adatainak országos sztenderdekhez viszonyításakor a Hungarostudy Egészség Panel 2005/2006-ban felvett, keresztmetszeti mintavételű adatbázisát (SUSÁNSZKY, SZÉKELY, SZABÓ, SZÁNTÓ, KLINGER, KONKOLŸ THEGE és KOPP, 2007) használtuk forrásként a BDI-S és a BSCI-LM esetében. A STAI kapcsán sztenderd adatoknak a PERCZEL FORINTOS, KISS és AJTAY (2005) által közölt értékeket tekintettük. Az átlagnépességgel való összevetéseket egymintás t-próbával, míg a mintán belüli (például nemek szerinti) összehasonlításokat kétmintás t-próbával, kettőnél nagyobb csoportszám esetén (például a meddőség hossza szerint) varianciaanalízissel végeztük. A hatásméret kifejezésére Cohen-féle d-értékeket számoltunk.

9 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 721 EREDMÉNYEK A Beck-féle Depresszió Kérdőíven elért eredmények szerint a szokásos határértékek figyelembevételével a vizsgálati csoport több mint fele depressziós tüneteket mutat: 18,7% enyhe, 22,7% közepes és 9,3% súlyos depresszióra utaló értékeket ért el (49,3% nem depressziós). A STAI-n elért eredmények szerint mintánk 22,7%-a mutat szorongásos tüneteket: 2,7% enyhe, 20% pedig magas vonásszorongásra utaló pontszámot ért el; 77,3% nem tekinthető szorongónak. Mivel a BSCI-LM nem klinikai skála, az élet értelmessége tekintetében csak az országos átlaggal való összehasonlítást végeztük el, határértékkel nem dolgoztunk. A meddő vizsgálati csoport lelkiállapot-adatainak a magyar lakossági sztenderdekkel való összehasonlítása során (2. táblázat) azt találtuk, hogy a csoport nő tagjainak depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a magyar sztenderdeknél (Cohen-d=0,33; gyenge hatásméret). Hasonlóképpen, a vizsgált nők életértelmesség-szintje szignifikánsan alacsonyabb a magyar lakosság sztenderdjeinél (Cohend=0,33; gyenge hatásméret). A női válaszadók állapot- és vonásszorongás értékei viszont nem különböztek szignifikánsan a normatív értékektől. A férfiak esetében egyetlen indikátor mentén sem találtunk szignifikáns eltérést az átlagnépességtől. Ami a meddőség egyéb aspektusait illeti, az elemzés a következőkre derített fényt (3. táblázat). Jelen mintában a nőknek nem volt szignifikánsan rosszabb a lelkiállapota, mint a férfiaknak. Hasonlóképpen semmilyen különbséggel nem járt együtt, hogy az illető személynek van vagy nincs vér szerinti gyermeke. Szignifikánsan magasabb mind az állapot-, mind a vonásszorongásuk azoknak a nőknek, akik átéltek spontán vetélést, szemben azokkal, akiknek művi abortuszuk volt, vagy semmilyen módon nem veszítették el magzatukat (Cohen-d=0,63, illetve 0,53; közepes hatásméret). A valamilyen vetélést átélt nők állapotszorongás- 2. táblázat. A meddő vizsgálati csoport lelkiállapot-adatainak a magyar lakossági sztenderdekkel való összehasonlítása átlag (szórás) értékek mentén A vizsgálati csoport értékei Viszonyítási érték (országos adat) BDI-S STAI-S STAI-T BSCI-LM Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők Férfiak Nők 8,5 (9,3) 7,83 (10,7) 13,9 (13,4) 9,72 (11,9) 40,0 (11,6) 38,4 (10,66) 44,8 (13,1) 42,64 (10,79) 38,4 (9,5) 40,96 (7,78) 44,4 (11,1) 45,37 7,97 9,9 (2,9) 9,7 (2,8) 8,9 (3,2) 9,9 (2,8) T-érték 0,26 2,46 0,48 1,28 0,93 0,72 0,26 2,29 Szignifikanciaszint 0,017 (és hatásméret-mutató) 0,797 (Cohen- (d=0,33) 0,642 0,205 0,374 0,477 0,803 0,026 (Cohen- (d=0,33) BDI-S = Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata; STAI-S = Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív állapotszorongást mérő része; STAI-T = STAI vonásszorongást mérő része; BSCI-LM = BSCI élet értelmességét mérő alskálája 721

10 722 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna 3. táblázat. Pszichés változóink összefüggései a vetéléssel, a meddőség fennálltának hosszával és a spiritualitással Spontán vetélés vs. művi vetélés vagy vetélés hiánya nőknél Vetélés vs. vetélés hiánya nőknél 3 vagy kevesebb éve vs. 3,5 6,5 éve meddő Transzcendensben hívő vs. bizonytalan vagy nem hívő BDI-S STAI-S STAI-T BSCI-LM t p t p t p t p 0,008 0,014 1,85 0,070 2,73 (Cohen- 2,54 (Cohen- 1,43 0,157 (d=0,63) (d=0,53) 0,042 1,55 0,126 2,08 (Cohen- 1,56 0,124 0,71 0,477 (d=0,3) 0,056 1,95 (Cohen- 1,74 0,088 0,01 0,995 0,23 0,819 (d=0,51) 0,025 2,31 (Cohen- 1,30 0,201 0,68 0,499 1,12 0,267 (d=0,55) BDI-S = Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata; STAI-S = Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív állapotszorongást mérő része; STAI-T = STAI vonásszorongást mérő része; BSCI-LM = BSCI élet értelmességét mérő alskálája szintje magasabb volt a vetélést át nem élt nőkénél függetlenül attól, hogy az abortusz spontán volt-e vagy indukált (Cohen-d=0,3; gyenge hatásméret). Sem az életkor, sem a meddőség diagnózisa vagy hossza, sem pedig a meddőségi kezelések típusa vagy száma nem járt együtt a pszichés mutatók szisztematikus különbségével. Azok, akik nem hisznek egy felettes hatalom létében vagy bizonytalanok ebben, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (Cohen-d=0,55; közepes hatásméret). A felmérés néhány előzetes feltevések nélküli, leíró célú kérdést is tartalmazott a meddőségi centrumokkal való elégedettségről. A meddőségi kezelésen részt vevők több mint fele (58, 7%, azaz 44 fő) nem kételkedett abban, hogy az egészségügyi személyzet megteszi, ami tőle telik, 41,3%-uk (31 fő) szerint ehhez a szakmai tudás is megvan. A válaszadók 40%-a (30 fő) a nem orvos segítők hozzáállásával, 32%-uk (24 fő) pedig a körülményekkel is elégedett volt. Ennek ellenére a válaszadók majdnem fele (48%, azaz 36 fő) érezte úgy, hogy túl gyorsan zajlik minden, és 44%-uk (33 fő) hiányolta a pszichológiai segítségnyújtást. Kevesen (10,7%, azaz 8 fő) érezték, hogy a meddőségi centrumok egyfajta gyerekgyárként működnének, ám a nyilatkozók majdnem negyede (22,7%, azaz 17 fő) vélekedett úgy, hogy a beavatkozások a pénzről szólnak. Az intézményeknek ugyanis meglehetősen magas támogatás, illetve fizetség jár a törvényben meghatározott számú beavatkozásért 3 az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, efölött pedig a páciensek saját pénzéből. 3 Jelenleg Magyarországon öt in vitro fertilizációs beavatkozást támogat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. 722

11 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 723 MEGVITATÁS A kutatás legjelentősebb eredménye, hogy kimutatta: a vizsgált, meddőséggel küszködő magyar populáció depresszió, életértelmesség és állapotszorongás értékekben mérve rosszabb lelkiállapotban van az átlagnépességnél. Az eltérés a depresszió és az élet értelmességének érzésében szignifikánsan megmutatkozik, a szorongás tekintetében nem. A különbségek még lényegesebbek, ha figyelembe vesszük, hogy vizsgálati csoportunk magas szocioökonómiai státusszal rendelkezik, aminek előzetes kutatások szerint a mentális állapot jobb értékeivel kellene együtt járnia (KOPP és KOVÁCS, 2006). A depresszióra vonatkozó eredmények összecsengenek számos korábbi kutatással, mely hasonló irányú összefüggést mutatott ki lehangoltság és meddőség között. Bizonyított, hogy a meddőségi diagnózissal való szembesüléskor nem látszik szignifikáns különbség a meddők és a normatív populáció depressziószintje között (VERHAAK, SMEENK, EVERS és mtsai, 2007). Ebből az látszik következni, hogy a meddők nem eleve lehangoltabbak a fertilis személyeknél, hanem épp a terméketlenség az, ami a depressziót okozza; ennek bizonyítására azonban prospektív kutatási elrendezésre volna szükség. Az állapotszorongásban nem jelentkező különbség hátterében az is állhat, hogy a korábbi kutatások a meddők szorongását jellemzően a kezelések alatt, ritkábban azok megkezdése előtt mérték, míg jelen kutatás leginkább kezelések között lévő személyektől nyert adatokat, ráadásul otthoni, nyugodt körülmények közt. Lehetséges az is, hogy az eredmény SZENDI (2007) észrevételét támasztja alá, miszerint a megélt stressz nem feltétlenül jelenik meg szorongásban. Az élet értelmessége terén észlelt különbséget egyszerűen így lehetne lefordítani: a kutatás idején a gyermek nélküli meddők kevésbé érezték értelmesnek életüket. Ez szintén egybevág a korábbi eredményekkel, amelyek szerint a terméketlen párok gyakran kétségbe vonják az életük értelmét (HABROE, SCHMIDT és HOLSTEIN, 2007). A meddőség megélése kapcsán a szakirodalomban többször bizonyított nemi különbséget itt nem sikerült reprodukálnunk. Lehetséges, hogy ez a minta nemi egyenetlenségének is tulajdonítható. Jóllehet léteznek olyan vizsgálatok is, amelyek szintén nem igazolták a nők férfiakénál rosszabb mentális állapotát (SRESHTHAPUTRA, SRESHTHAPUTRA és VUTYAVANICH, 2006), lehetséges, hogy nagyobb és kiegyenlítettebb mintán ez a különbség is megjelenne. Ami az életkort illeti, kézenfekvőnek tűnt feltételezni, hogy minél inkább közeledik egy nő a reproduktív életszakasz végéhez, annál jobban szorong attól, hogy kifut az időből. Azonban más vizsgálatokhoz hasonlóan, amelyek nem találtak összefüggést a meddők életkora és mentális állapota között (KEE és mtsai, 2000), jelen munka sem szolgáltat erre bizonyítékot. Hasonlóképpen elképzelhetőnek tűnt, hogy aki biztos meddősége diagnózisában, az némileg jobb mutatókkal rendelkezik (mert tudja, hogy mire számíthat), mint az, aki bizonytalan. Az adatok ezt a feltételezésünket sem támasztották alá. Jelen mintában a már meglévő gyermekek léte nem járt együtt semmilyen eltéréssel a válaszadók lelkiállapotát illetően. Elképzelhető, hogy a különbség hiánya szintén a minta egyenetlenségének tulajdonítható, hiszen a gyermektelenek 723

12 724 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna (60) nagyságrendekkel többen voltak a gyermekeseknél (15). Mindazonáltal, hasonló összefüggés-mentességet találtak VERHAAK, SMEENK, VAN MINNEN, KREMER, és KRAAIMAAT (2005). Ha a jelen eredmény nagyobb és kiegyenlítettebb mintán is megismétlődne, az azt mutatná, hogy a másodlagos meddőség is igencsak megterhelő az anyák számára. Az sem meglepő, hogy egy korábbi vetélés súlyosbítani látszik a meddőség megélését. Természetes, hogy szorongással tekint egy vágyott terhesség elébe az, aki már veszített el magzatot. Az, hogy a szignifikáns különbség mind az állapot-, mind a vonásszorongás esetében megmutatkozik, bizonyítani látszik a meddőség és a szorongás közti körkörös kapcsolatot. Művi vetélés esetében összefüggés nem mutatkozott, aminek hátterében állhat egyrészt az ilyen abortuszmúlttal rendelkezők kis aránya, másrészt az, hogy esetükben a vetélés akaratuknak megfelelő volt. Hogy a vizsgálati személyek meddőségüknek mióta vannak tudatában, az jelen kutatásban sem a szorongás, sem a depresszió értékeket nem látszott befolyásolni, tehát eredményeink nem szolgálnak támpontul arra, hogy a meddőséggel való szembesülésre vagy annak hosszú távú elviselésére reagálnak-e rosszabbul a terméketlen személyek. Ami a kezelések számát és súlyosságát illeti, néhány előzetes kutatás alapján azt feltételeztük, hogy minél több és/vagy invazívabb kezelésen esik át valaki, annál rosszabbak a lelki mutatói. A jelen adatok ezt nem igazolták szignifikáns mértékben, de mutatkozott némi tendencia arra, hogy a kezelések sűrűjében lévők állapotszorongása magasabb a többiekénél. Összességében valószínű, hogy a kép bonyolultabb ennél, és sok itt figyelembe nem vett tényező is befolyásolja a distressz változásának mértékét (például a célok lehetőségekhez igazításának képessége, goal adjustment, THOMPSON, WOODWARD és STANTON 2011; reziliencia és megküzdési stratégiák, SEXTON, BYRD és VON KLUGE, 2010). Arra is mutatnak jelek, hogy bizonyos pszichoszociális tényezők (önkritika foka, dependencia mértéke, házastársi kapcsolati jellemzők) erőteljesebben meghatározzák a termékenységi kezelés alatti mentális állapotot, mint a kezelések száma (LOWYCK, LUYTEN, CORVELEYN, D HOOGHE, BUYSE és DEMYTTENAERE, 2009). További eredménye vizsgálatunknak, hogy aki hisz egy felsőbb hatalomban, annak szignifikánsan alacsonyabbak a depresszióértékei annál, aki nem hisz. Ez az eredmény szintén összecseng a külföldi kutatások adataival, miszerint a spiritualitás/vallásosság enyhítheti a meddőség negatív pszichés következményeit (MAHAJAN, TURNBULL, DAVIES, JINDAL, BRIGGS és TAPLIN, 2009). A Hungarostudy országos reprezentatív felmérések eredményei szintén ahhoz az általános következtetéshez vezettek, hogy a vallásosság egészségvédő tényező (KONKOLŸ THEGE, PILLING, SZÉKELY és KOPP, 2011). Érdekes azonban, hogy a vallásos, illetve nem vallásos csoport életértelmesség-érzése nem mutat szignifikáns különbséget. Ez összhangban áll FRANKL (1996) érvelésével, amely szerint a transzcendens életértelmezési keret elősegítője lehet az élet értelmességének, de nem feltétlenül része vagy feltétele annak. A meddőségi kezeléssel való elégedettség/elégedetlenség szempontjából a számunkra legfontosabb eredmény az, hogy a válaszadók majdnem fele futószalagon érzi magát ezekben az intézményekben, és hiányolja a pszichológiai támogatást. Ez az arány összevethető azzal, amit VAN EMPEL, NELEN, TEPE, VAN LAARHOVEN, 724

13 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 725 VERHAAK és KREMER (2010) vizsgálata talált, melyben a válaszadók 40%-a érezte úgy, hogy orvosa nem foglalkozott eléggé a kezelések kapcsán felmerülő szorongással és depresszióval, és 53% vélte úgy, hogy nem kapott elég információt az érzelmi segítségnyújtás lehetőségeiről. A kutatás egyik korlátja, hogy ekkora elemszámú minta alapján nem vonhatunk le általános következtetéseket, csak tendenciákat azonosíthatunk, s így a külső validitás kérdéses marad. További kutatási irány lehet egy, az alacsony elemszám ellensúlyozására is alkalmas kvalitatív vizsgálat, mely fenomenológiai módszerekkel árnyalhatná a meddőség megéléséről alkotott képet. A kutatás másik hiányossága, hogy a férfiak aránya a mintában igen kicsi volt, így az ő esetükben még inkább igyekeztünk elkerülni az általánosító megfogalmazásokat. További korlát lehet az önkitöltős kérdőívek esetén előfordulható szubjektív torzítás, a kérdőívkitöltés önszelekciós volta és az internet alapú adatgyűjtés megbízhatóságával kapcsolatos kételyek. Az országos sztenderdekkel való összehasonlíthatóságot tovább csökkentheti, hogy a jelen kutatás felvételi körülményei (például online tesztfelvétel, név nélküli kitöltés) eltértek a Hungarostudy Egészség Panelétől. További hibaforrás, hogy nem állnak rendelkezésünkre friss magyar sztenderdek a használt skálákat illetően. Befolyásolhatta az eredményeket az is, hogy a felhasznált mérőeszközök a globális szorongás, depresszió és életértelmesség-érzés jelzésére szolgálnak. Elképzelhető, hogy a meddő populáció esetében a klinikai skálák valóban nem elég finomak, hiszen a meddők jó része nem klinikai szintű zavarokkal küzd, és élete más területein jól funkcionál. Lehetséges, hogy a szorongás vagy depresszió nem tartós/globális állapotként, hanem a gyerektéma előtérbe kerülésével párhuzamosan jelenik meg, egyfajta fókusz-szorongás formájában. Ebbe az irányba mutat GREIL, SHREFFLER és munkatársainak (2011) felmérése, amelyben egy általános distresszt mérő eszköz nem mutatott különbséget, ám a fertilitásspecifikus distresszre vonatkozó kérdések eltérő eredményhez vezettek a kifejezetten foganni akaró, illetve a nem védekező, de foganni sem feltétlenül akaró nők körében. Azonban az, hogy jelen vizsgálatban a depresszió és az életértelmesség-érzés különbségei általános instrumentumokkal is kimutathatók voltak, jobban alátámasztja a meddők pszichés rászorultságának érvét, mint a meddőségspecifikus mérőeszközök használata, mely csak a terméketlen népességen belüli különbségekre mutatott volna rá. További cél lehet egy meddőségspecifikus distressz-skála hazai adaptációja, mely a gyermekvállalási téma körül mozogva sikeresen meg tudná különböztetni a meddők lelkiállapotát az akaratlagos gyermektelenekétől vagy azokétól, akik a családalapítást még nem érzik aktuálisnak. A skála ezen belül differenciálni tudna a meddőségi stressz-szint mértékét illetően, azaz segíthetne annak eldöntésében, hogy valójában kinek a számára indokolt a pszichológiai beavatkozás. 4 4 Információink szerint adatfelvételünk óta készült már meddőség-specifikus stresszt mérő skáláról az eredeti szerzők által engedélyezett magyar fordítás. A meddőséggel küszködők életminőségét vizsgáló FertiQoL magyar változatát 2011-ben folyamatban lévőként jelölték meg a szerzők (BOIVIN és mtsai, 2011). A skála jelenleg már magyarul is hozzáférhető: 725

14 726 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna Jelen adataink keresztmetszetiek, így adósak maradunk annak tisztázásával is, hogy a mentális állapot befolyásolja-e inkább a reproduktív funkciókat vagy fordítva, vagy épp teljesen kölcsönös a kapcsolat. Az ok-okozati viszonyok feltárásához egy longitudinális vizsgálat tudna hozzájárulni, az oda-vissza befolyásolásra pedig egy keresztezett (cross-lagged) longitudinális elrendezésű vizsgálat vethetne fényt mindezek nagyobb apparátust igényelnek, mint ami jelen vizsgálat során rendelkezésünkre állt. KÖVETKEZTETÉSEK Abban, hogy a gyermekvállalásban sikertelenek sok tekintetben lényegesen roszszabbul érzik magukat a gyermekeseknél, nincs semmi igazán meglepő. Aggodalomra inkább az ad okot, hogy az egészségügyi és mentálhigiénés ellátás nem kellő mértékben válaszol a reprodukciós nehézséggel küszködők szükségleteire. Alapvető volna, hogy egy ennyire veszélyeztetett populáció számára amelynek több mint a fele depresszív tüneteket mutat a pszichológiai ellátás hazánkban is hozzáférhető legyen. Jelentkezhetnének pszichiátriai rendeléseken már most is hangozhatna az ellenérv. Csakhogy 1. a panaszok egy része szubklinikus; 2. a magyar társadalomban még mindig él a hiedelem, hogy aki pszichológushoz/pszichiáterhez fordul, az nem normális ; 3. a páciensek talán nincsenek is tudatában, hogy a tanácsadás/terápia akár meddőségükön is segíthetne és végül 4. a rengeteg időt felemésztő meddőségi kezelések mellé nem egykönnyen férne bele egy másik intézmény rendszeres látogatása. Valójában tehát arra volna szükség, hogy a pszichológiai konzultáció, tanácsadás és terápia a meddőségi centrumok falain belül legyen elérhető, hogy a kezeltek erre a célra hasznosíthassák azt a több órát, amelyet a sokszor kétnaponta végzett vizsgálatok eredményeire várva töltenek el. Ehhez szükséges lépés volna, hogy a meddőségi kezelések protokolljába hivatalosan legalább egyedi, intézményi szinten beépüljön a pszichodiagnosztika. Minthogy kimutathatóan magasabb az IVF-es teherbeesési arány azok körében, akik alacsonyabb distressz-szintet mutatnak (BOIVIN, SANDERS és SCHMIDT, 2006), ez az adott intézménynek a többiekkel szembeni versenyképességét is növelhetné. A társadalom szempontjából pedig egy ilyen hozzáállás a szó szoros értelmében életbevágó volna. IRODALOM ANDREWS, F. M., ABBEY, A., & HALMAN, L. J. (1991). Stress from infertility, marriage factors and subjective well-being of wives and husbands. Journal of Health and Social Behavior, 32, APPLEGARTH, L. D. (1999). Individual counseling and psychotherapy. In L. HAMMER BURNS, & S. N. COVINGTON (Eds.), Infertility Counseling. A Comprehensive Handbook for Clinicians (pp ). New York and London: The Parthenon Publishing Group. 726

15 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 727 ARDENTI, R., CAMPARI, C., AGAZZI, L., & BATTISTA LA SALA, G. (1999). Anxiety and perceptive functioning of infertile women during in-vitro fertilization: exploratory survey of an Italian sample. Human Reproduction, 14, BECK, A. T., WARD, C. H., MENDELSON, M., MOCK, J., & ERBAUGH, J. (1961). An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4, BENYAMINI, Y., GEFEN-BARDARIAN, Y., GOZLAN, M., TABIV, G., SHILOH, S., & KOKIA, E. (2008). Coping specificity: The case of women coping with infertility treatments. Psychology and Health, 23, BENYAMINI, Y., GOZLAN, M., & KOKIA, E. (2004). On the self-regulation of a health threat: Cognitions, coping, and emotions among women undergoing treatment for infertility. Cognitive Therapy and Research, 28, BERG, B. J., & WILSON, J. F. (1991). Psychological functioning across stages of treatment for infertility. Journal of Behavioral Medicine, 14, BOIVIN, J., SANDERS, K., & SCHMIDT, L. (2006). Age and social position moderate the effect of stress on fertility. Evolution and Human Behavior, 27, BOIVIN, J., TAKEFMAN, J., & BRAVERMAN, A. (2011). The fertility quality of life (FertiQoL) tool: development and general psychometric properties. Human Reproduction, 26, C. MOLNÁR E. (2006). Reprodukciós zavarok. In C. MOLNÁR E., FÜREDI J. és PAPP Z. (szerk.), Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria (pp ). Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. COUSINEAU, T. M., & DOMAR, A. D. (2007). Psychological impact of infertility. Best Practice and Research Clinical Obstetrics and Gynaecology, 21, DOMAR, A. D., CLAPP, D., SLAWSBY, E. A., DUSEK, J., KESSEL, B., & FREIZINGER, M. (2000). Impact of group psychological interventions on pregnancy rates in infertile women. Fertility and Sterility, 73, DOMAR, A. D., PENZIAS, A., DUSEK, J. A., MAGNA, A., MERARIM, D., NIELSEN, B., & PAUL, D. (2005). The stress and distress of infertility: Does religion help women cope? Sexuality, Reproduction and Menopause, 3, VAN EMPEL, I. W. H., NELEN, L. D. M., TEPE, E. T., VAN LAARHOVEN, E. A. P., VERHAAK, C. M., & KREMER, J. A. M. (2010). Weaknesses, strengths and needs in fertility care according to patients. Human Reproduction, 25, FASSINO, S., GARZARO, L., PERIS, C., AMIANTO, F., PIERO, A., & ABBATE DAGA, G. (2002). Temperament and character in couples with fertility disorders: A double-blind, controlled study. Fertility and Sterility, 77, FRANCO, J. G., BARUFFI, R. L. R., MAURI, A. L., PETERSEN, C. G., FELIPE, V., & GARBELLINI, E. (2002). Psychological Evaluation Test for infertile couples. Journal of Assisted Reproduction and Genetics, 19, FRANKL, V. E. (1996). Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Budapest: Kötet Kiadó. GREIL, A. (1997). Infertility and psychological distress: A critical review of the literature. Social Science and Medicine, 45, GREIL, A. L., MCQUILLAN, J., LOWRY, M., & SHREFFLER, K. M. (2011). Infertility treatment and fertility-specific distress: A longitudinal analysis of a population-based sample of U.S. women. Social Science and Medicine, 73,

16 728 Szigeti F. Judit Konkolÿ Thege Barna GREIL, A. L., SHREFFLER, K. M., SCHMIDT, L., & MCQUILLAN, J. (2011). Variation in distress among women with infertility: evidence from a population-based sample. Human Reproduction, 26, GREIL, A. L., SLAUSON-BLEVINS, K., & MCQUILLAN, J. (2010). The experience of infertility: a review of recent literature. Sociology of Health and Illness, 32, HABROE, M., SCHMIDT, L., & HOLSTEIN, B. E. (2007). Does childbirth after fertility treatment influence sense of coherence? A longitudinal study of 1,934 men and women. Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica, 86, HAMMER BURNS, L. (2005). Psychological changes in infertility patients. In A. ROSEN, & J. ROSEN (Eds.), Frozen dreams: Psychodynamic dimensions of infertility and assisted reproduction (pp. 3 29). Hillsdale, NJ and London: The Analytic Press. HAMMER BURNS, L., & COVINGTON, S. N. (1999). Psychology of infertility. In L. HAMMER BURNS, & S. N. COVINGTON (Eds.), Infertility counseling. A comprehensive handbook for clinicians (pp. 3 25). New York and London: The Parthenon Publishing Group. HÄMMERLI, K., ZNOJ, H., & BARTH, J. (2009). The efficacy of psychological interventions for infertile patients: A meta-analysis examining mental health and pregnancy rate. Human Reproduction Update, 15, HJELMSTEDT, A., ANDERSSON, L., SKOOG-SVANBERG, A., BERGH, T., BOIVIN, J., & COLLINS, A. (1999). Gender differences in psychological reactions to infertility among couples seeking IVF- and ICSI-treatment. Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica, 78, KEE, B. S., JUNG, B. J., & LEE, S. H. (2000). A study on psychosocial strain in IVF patients. Journal of Assisted Reproduction and Genetics, 17, KLONOFF-COHEN, H., NATARAJAN, L., & KLONOFF, E. (2007). Validation of a new scale for measuring concerns of women undergoing assisted reproductive technologies (CART). Journal of Health Psychology, 12, KONKOLŸ THEGE B., MARTOS T., SKRABSKI Á. és KOPP M. (2008). A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BSCI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, KONKOLŸ THEGE, B., PILLING, J., SZÉKELY, A., & KOPP, M. (2011). Relationship between religiousness and health: Evidence from a post-communist country. Manuscript submitted for publication. KOPP, M. (1989). Psychophysiological characteristics of anxiety patients and controls. Psychotherapy and Psychosomatics, 52, KOPP M. és FÓRIS N. (1995). A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Budapest: Végeken Kiadó. KOPP M. és KOVÁCS M. E. (2006). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. KRAAIJ, V., GARNEFSKI, N., SCHROEVERS, M. J., WEIMER, J., & HELMERHORST, F. (2010). Cognitive coping, goal adjustment, and depressive and anxiety symptoms in people undergoing infertility treatment: a prospective study. Journal of Health Psychology, 15, LOWYCK, B., LUYTEN, P., CORVELEYN, J., D HOOGHE, T., BUYSE, E., & DEMYTTENAERE, K. (2009). Well-being and relationship satisfaction of couples dealing with an in vitro fertilization/intracytoplasmic sperm injection procedure: a multilevel approach on the role of self-criticism, dependency, and romantic attachment. Fertility and Sterility, 91,

17 A meddőség pszichés velejárói egy hazai pilot-vizsgálat tükrében 729 MAEDA, K., & TSUKAMURA, H. (2006). The impact of stress on reproduction: are glucocorticoids inhibitory or protective to gonadotropin secretion? Endocrinology, 147, MAHAJAN, N. N., TURNBULL, D. A., DAVIES, M. J., JINDAL, U. N., BRIGGS, N. E., & TAPLIN, J. E. (2009). Adjustment to infertility: the role of intrapersonal and interpersonal resources/vulnerabilities. Human Reproduction, 24, NEWTON, C. R., SHERRARD, W., & GLAVAC, I. (1999). The Fertility Problem Inventory: measuring perceived infertility-related stress. Fertility and Sterility, 72, ODDENS, B. J., DEN TONKELAR, I., & NIEUWENHUYSE, H. (1999). Psychosocial experiences in women facing fertility problems a comparative survey. Human Reproduction, 14, PAUL, M. S., BERGER, R., BERLOW, N., ROVNER-FERGUSON, H., FIGLERSKI, L., GARDNER, S., & MALAVE, A. F. (2010). Posttraumatic growth and social support in individuals with infertility. Human Reproduction, 25, PERCZEL FORINTOS D., KISS ZS. és AJTAY GY. (2005). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet. RADWAN, D. N., RAMY, H., ELMISSIRY, A., MOUSSA, K. H., ELSAYED, M., MANSOUR, M., & KHALIL, A. (2009). Comorbidity between depression, anxiety disorders and infertility: effect on quality of life in Egyptian women. European Neuropsychopharmacology, 19, S373. RAHE, R. H., & TOLLES, R. L. (2002). The Brief Stress and Coping Inventory: a useful stress management instrument. International Journal of Stress Management, 9, REPOKARI, E. (2008). Transition to Parenthood after Assisted Reproductive Treatment. A dissertation. Helsinki: University of Helsinki. Letöltve a világhálóról augusztus 3-án. ROUDSARI, R. L., ALLAN, H. T., & SMITH, P. A. (2007). Looking at infertility through the lens of religion and spirituality: a review of the literature. Human Fertility, 10, RÓZSA S., SZÁDÓCZKY E. és FÜREDI J. (2001). A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16, RÓZSA S., KŐ N., CSOBOTH CS., PUREBL GY., BEÖTHY-MOLNÁR A., SZEBIK I., BERGHAMMER R., RÉTHELYI J., SKRABSKI Á. és KOPP M. (2005). Stressz és megküzdés. A Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6, SEXTON, M. B., BYRD, M. R., & VON KLUGE, S. (2010). Measuring resilience in women experiencing infertility using the CD-RISC: Examining infertility-related stress, general distress, and coping styles. Journal of Psychiatric Research, 44, SIPOS K. (1978). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar nyelvű változatával szerzett első hazai tapasztalatok. 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az november i ülésszak előadásai (pp ). Budapest: MTA Pszichológiai Intézete. SIPOS, K., & SIPOS, M. (1983). The development and validation of the Hungarian form of the State-Trait Anxiety Inventory. In C. D. SPIELBERGER, & R. DIA-GUERRERO (Eds.), Cross-Cultural Anxiety (pp ). Vol. 2. Washington: Hemisphere Publishing Corporation. SPIELBERGER, C. D., GORSUCH, R. L., & LUSHENE, R. E. (1970). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press. 729

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Szemle A MEDDŐSÉG PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI: SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

Szemle A MEDDŐSÉG PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI: SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, 67. 3. 561 580. DOI: 10.1556/MPSzle.67.2012.3.8. Szemle A MEDDŐSÉG PSZICHOLÓGIAI ASPEKTUSAI: SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS SZIGETI F. JUDIT 1 KONKOLŸ THEGE BARNA 2 1 FM Tanulási

Részletesebben

Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT

Dr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT

Részletesebben

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS

MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai

Részletesebben

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes

Részletesebben

SUMMARY ON THE VALIDITY STUDY OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE PERCEIVED STRESS SCALE Adrienne Stauder MD, PhD, Barna Konkolÿ Thege psychologist Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

HIEDELMEINK NYOMÁBAN

HIEDELMEINK NYOMÁBAN TÖRZSKÉPZÉSI TANFOLYAM Budapest, 2014. március 31. HIEDELMEINK NYOMÁBAN A KOGNITÍV SZEMLÉLET AZ ORVOSLÁSBAN Perczel Forintos Dóra, PhD. perczel@kpt.sote.hu Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia

Részletesebben

A meddőséggel összefüggő életminőség jellemzői magyar pároknál

A meddőséggel összefüggő életminőség jellemzői magyar pároknál EREDETI KÖZLEMÉNY A meddőséggel összefüggő jellemzői magyar pároknál Cserepes Réka Eszter 1 Kőrösi Tamás dr. 2 Bugán Antal dr. 1 1 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI

A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2015, 15(1):129 136. 129 A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI JÁRAI Róbert 1 VAJDA Dóra 1 HARGITAI Rita 2 NAGY László 1 CSÓKÁSI Krisztina 1 KISS

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

A RÖVIDÍTETT STRESSZ ÉS MEGKÜZDÉS KÉRDÔÍV ÉLET ÉRTELMESSÉGÉT MÉRÔ ALSKÁLÁJÁNAK (BSCI-LM) PSZICHOMETRIAI JELLEMZÔI

A RÖVIDÍTETT STRESSZ ÉS MEGKÜZDÉS KÉRDÔÍV ÉLET ÉRTELMESSÉGÉT MÉRÔ ALSKÁLÁJÁNAK (BSCI-LM) PSZICHOMETRIAI JELLEMZÔI Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 243 261 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.4 A RÖVIDÍTETT STRESSZ ÉS MEGKÜZDÉS KÉRDÔÍV ÉLET ÉRTELMESSÉGÉT MÉRÔ ALSKÁLÁJÁNAK (BSCI-LM) PSZICHOMETRIAI JELLEMZÔI KONKOLŸ

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei

Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei Szemle A rövidített WHO jól-lét kérdőív gyermekek körében való alkalmazásának lehetőségei A WHO Jól-lét Skála öt tételből álló (WBI-5) rövidített változata az egyik leggyakrabban használt mérőeszköz, amelyet

Részletesebben

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével

Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)

Részletesebben

A pszichés jóllét, az életmód és a termékenység összefüggései

A pszichés jóllét, az életmód és a termékenység összefüggései EREDETI KÖZLEMÉNY A pszichés jóllét, az életmód és a termékenység összefüggései Lakatos Enikő 1, 4 Szabó Gábor dr. 3 Szigeti F. Judit dr. 2 Balog Piroska dr. 1 ¹Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Pápay Nikolett Szakmai önéletrajz

Pápay Nikolett Szakmai önéletrajz Pápay Nikolett Szakmai önéletrajz Tanulmányok: 2013. június 17. PhD disszertáció (A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa) Védés minősítése: Summa cum laude Oklevél

Részletesebben

Kérelem kutatásetikai engedélyhez

Kérelem kutatásetikai engedélyhez ELTE PPK kutatásetikai kérelem_201604 1 Kérelem kutatásetikai engedélyhez (A kérelmet először CSAK elektronikusan kérjük elküldeni word formátumban, majd elvi jóváhagyás után kérjük kinyomtatva, 1 pld-ban,

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében PILINSZKI ATTILA PILINSZKI ATTILA Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében A család intézményének felgyorsult változásait láthatjuk az utóbbi néhány évtizedben, amely többek között

Részletesebben

A mai magyar társadalom lelki egészségi állapota Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet

A mai magyar társadalom lelki egészségi állapota Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet A mai magyar társadalom lelki egészségi állapota Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 53. Magyar Pax Romana Kongresszus 6. Magyar Ökumenikus Találkozó Európai Protenstáns Magyar Szabadegyetem

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI PÁPAY NIKOLETT. A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI PÁPAY NIKOLETT. A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI PÁPAY NIKOLETT A reproduktív egészség és a termékenységi problémák pszichoszociális kontextusa Pszichológiai Doktori

Részletesebben

A vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra

A vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra EREDETI KÖZLEMÉNYEK A vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra Látos Melinda 1, 2 Barabás Katalin

Részletesebben

Válasz az opponensi véleményekre

Válasz az opponensi véleményekre Válasz az opponensi véleményekre Köszönöm mindhárom opponensem, Dr. Csepeli György, Dr. Janka Zoltán és Dr. Túry Ferenc professzorok javaslatait, valamint kritikai és támogató észrevételeiket. Mindhárom

Részletesebben

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár

Részletesebben

PHD-TÉZISEK. PhD-TÉZISEK

PHD-TÉZISEK. PhD-TÉZISEK PHD-TÉZISEK PhD-TÉZISEK A halálkép alakulása és változása Magyarországon, a korosztályos értékítélet-különbségek és a lehetséges mérési módszerek vizsgálata. Tabu-e még a halál? ZANA ÁGNES Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

Internethasználat pszichés hatása

Internethasználat pszichés hatása Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint

Részletesebben

A nõi reproduktív egészség pszichoszociális vetületeirõl

A nõi reproduktív egészség pszichoszociális vetületeirõl A nõi reproduktív egészség pszichoszociális vetületeirõl Psychological concerns of female reproductive health Szigeti F. Judit 1, Konkol y Thege Barna 2, Lõrincz Jenõ 3 1 Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Rehabilitáció a pszichiátriában

Rehabilitáció a pszichiátriában Rehabilitáció a pszichiátriában Szélsőségek a pszichiátriai rehabilitációban Fenntartó gyógyszeres kezelés megfelelő gondozás mellett Dr. Tringer László Professor emeritus A Pszichiátriai Rehabilitációs

Részletesebben

Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében

Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében A szociológia az érték fogalmát kulturális alapelvnek tekinti, melyet társadalmi normákkal, normarendszerrel kapcsol össze.

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Magyar meddő párok pszichológiai jellegzetességeinek vizsgálata egyéni, párkapcsolati és szociokulturális szinteken

Magyar meddő párok pszichológiai jellegzetességeinek vizsgálata egyéni, párkapcsolati és szociokulturális szinteken EGYETEMI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Magyar meddő párok pszichológiai jellegzetességeinek vizsgálata egyéni, párkapcsolati és szociokulturális szinteken Cserepes Réka Eszter Témavezető: Dr. Bugán Antal

Részletesebben

AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDÕÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZÕI

AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDÕÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZÕI Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 203 216 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.4 AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDÕÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZÕI STAUDER ADRIENNE* KONKOLŸ THEGE BARNA Semmelweis Egyetem,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción

Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja. KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Egy lépés az egészségünkért Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja KUTATÁSI JELENTÉS Lelki Egészség Felmérés Középiskolai populáción Szeged, 2015. Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató

Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Budapesti Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály rendőri állományának egészségi állapota és egészségmagatartása 2012-2014 követéses

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben

Szabadidős teniszezés és jóllét

Szabadidős teniszezés és jóllét Szabadidős teniszezés és jóllét Gáspár Zoltán¹²; Rosecker Péter³ ¹ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola ²ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet ³ELTE PPK Pszichológiai Intézet A Magyar Pszichológiai

Részletesebben

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.

Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális

Részletesebben

EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest

EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin

Részletesebben

ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL

ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL ISKOLÁSKORÚ GYEREKEK TÁPLÁLKOZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE, ÉS EZEK KAPCSOLATA A CSALÁDI HÁTTÉRREL Koszonits Rita 1, Örkényi Ágota 2 1 MDOSZ, 2 OGYEI Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének VIII. Szakmai

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei. Barótfi Szabolcs. Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Budapest

Doktori értekezés tézisei. Barótfi Szabolcs. Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Budapest Doktori értekezés tézisei KRÓNIKUS VESEBETEGEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Barótfi Szabolcs Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Budapest Semmelweis Egyetem Doktori Iskola IV. sz. Ph.D. Program

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Problémamegoldó tréning alkalmazása a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi, Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, 2013. november 21. Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége,

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében

Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében Megküzdési potenciál, diszfunkcionális attitűdök és burnout a pedagógusok körében VERESS Erzsébet Tüköry Lajos Általános Iskola, Körösladány erzsebet.veress@gmail.com A releváns nemzetközi kutatások azt

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes

Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

FIGYELEMFELHÍVÁS EGY HIBÁS PUBLIKÁCIÓRA ÉS JAVASLAT A KORREKCIÓRA

FIGYELEMFELHÍVÁS EGY HIBÁS PUBLIKÁCIÓRA ÉS JAVASLAT A KORREKCIÓRA 10.12663/PSYHUNG.3.2015.2.4 FIGYELEMFELHÍVÁS EGY HIBÁS PUBLIKÁCIÓRA ÉS JAVASLAT A KORREKCIÓRA Szigethy Klára 1, Takács Szabolcs 2 1 Pszichológus, Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak,

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3

Részletesebben