Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2003-ban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2003-ban"

Átírás

1 Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2003-ban A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek menynyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ezeket a GKM és a KSH egyetértésével, illetve felhatalmazásával küldtük ki és gyûjtöttük össze. A jelen tájékoztató a közölt adatok elemzése és öszszesítése nyomán készült. Szövetségünk összesen 348 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel. Az adatlapokat 302 cég töltötte ki, értékelhetõ módon. A statisztikai úton megfigyelt menynyiségek részaránya javult, a hazai mûanyag-feldolgozási adatok feldolgozottsága jobb mint korábban, mintegy 96%, ami megítélésünk szerint jónak mondható. GYIMESI GYÖRGYNÉ * fõmunkatárs 1. táblázat. Mûanyag-felhasználás Nyugat-Európában, között / /2002 ezer tonna % Tömeg mûanyag PE-LD/LLD ,0 99,8 PE-HD ,0 101,1 PP ,8 102,1 PVC ,7 101,4 PS/EPS ,7 99,3 PET ,9 108,7 Tömeg mûanyag összesen ,0 101,5 Mûszaki mûanyag ABS/SAN ,0 101,9 PMMA ,6 103,2 POM ,8 102,8 PC ,3 105,6 PA ,1 105,3 PBT ,2 106,3 Egyéb, hõre lágyuló ,0 105,0 Mûszaki mûanyag összesen ,0 104,1 Hõre lágyuló összesen ,7 101,7 Mûanyagipari trendek 1. Nemzetközi kitekintés A világ mûanyagipara 1950-tõl napjainkig folyamatosan növeli termelését és felhasználását, a támadások ellenére és az elõrejelzések szerint továbbra is növekedés várható. Részletesebben Nyugat-Európa mûanyagfelhasználásának jelenlegi és várható alakulásával foglalkozunk. A legfontosabb hõre lágyuló mûanyagokat, az elterjedtség és a felhasználási terület szerint, tömeg és mûszaki mûanyagra bontva a Német Mûanyagipari Szövetség (VKE) honlapján április 16-án megjelent információk alapján mutatjuk be (1. táblázat). 1. ábra. Egy fõre jutó mûanyag-felhasználás Nyugat-Európában 2002-ben 1.1. Nyugat-Európa A világ mûanyag-felhasználásán belül a 15 EU tagállam részesedése 2003-ban 26% volt. A tömeg mûanyagok felhasználásának növekedése között 8%-ot mutatott, 2003-ban az ismert gazdasági nehézségek miatt csak 1,5%-kal haladta meg az elõzõ évit, de az átlagot meghaladó mértékben bõvült mindkét idõszakban a PET felhasználás növekedése. A mûszaki mûanyagok felhasználása eltérõ tendenciát jelez, 4 év viszonylatában a bõvülés csak 5% volt, az elmúlt év során viszont ezek felhasználás-növekedése 4,1%-os. A mûszaki mûanyagok átlagától elmarad az ABS felhasználás-növekedése, sõt a évi csökkenés után még 2003-ban sem érte el a évi felhasználást. A két kategória volumenének eltérõ nagyságrendjébõl adódik, hogy az összes felhasználás alakulása a tömeg mûanyagokhoz igazodik, 7,7, illetve 1,7%. Nyugat-Európa egy fõre jutó átlagos mûanyag-fel- * Magyar Mûanyagipari Szövetség évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 249

2 használása az évi 64,1 kg/év/fõrõl 2002-re 94,8-ra változott, ez az átlag azonban országonként széles határok között ingadozott az 1. ábra szerint Kelet-Közép-Európa Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia hõre lágyuló mûanyag-felhasználása 1993 és 2001 között évente átlagosan 10,3%-kal, 1,3 millió tonnáról 2,8 millió tonnára emelkedett. Az Európai Unió új tagállamainak 1 fõre esõ felhasználása lényegesen elmarad a fentiektõl, a számított átlag 2001-ben 45,4 kg/fõ, fele a nyugat-európai átlagnak, és az egyes országok adatai széles határok között szórnak. Az Unióba késõbb belépõ Bulgária és Románia felhasználása még alacsonyabb, 10,4, illetve 9,1 kg/fõ/év. Az új tagok felhasználása részleteiben a 2. táblázat szerinti Közép és hosszabb távú elõrejelzések A közép- és hosszabb távra vonatkozó elõrejelzések a felhasználás növekedését illetõen változatlanul optimisták (3. táblázat). A korábbi elõrejelzésekkel egyezõ módon a PVC és polisztiroloknál az átlagnál kisebb növekedési ütemmel számolnak, így ezen polimerek részaránya kis mértékben csökken, a PVC így is megtartja harmadik helyét a PP és PE-LD/LLD mögött. A tömeg mûanyagok közül számottevõ részarány növekedést várnak a PP-nél. A mûszaki mûanyagoknál továbbra is az átlagot meghaladó ütemmel számolnak, de a részaránybeli növekedés csak 0,6%. A mûszaki és speciális mûanyagok dinamikus növekedése mellett továbbra is döntõ fölénnyel meghatározó marad a tömeg mûanyagok szerepe ban (4. táblázat) 95,1%-ot képviselnek az összes felhasználáson belül, további 4,6% a mûszaki mûanyagok és nagyobb növekedési ráta ellenére is csak 0,3% az egyéb specialitások. A mûanyagok felhasználásánál fontos kérdés az árak alakulása, ami az elmúlt években folyamatosan változott, az árak csökkenése nehéz helyzetbe hozza az alapanyag-gyártókat, emelkedése megnehezíti a feldolgozók sorsát, mert nem tudják továbbhárítani a vevõkre. A közötti helyzetet mutatja a PIE adatbázisból készített 2. ábra. A mûanyagipart érõ támadások a szakmai szervezeteket is arra késztetik, hogy hallassák szavukat, tényszerû információs anyagokat publikáljanak. Ezt tette az APME (MÛANYAGGYÁRTÓK EU- RÓPAI SZÖVETSÉGE), amikor honlapjára az alábbi információs anyagot tette fel. 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kellene a mûanyagokról Termékcsoport Forrás: Pardos Marketing 1. A mûanyagok a legforrás-hatékonyabb és legváltozatosabb alapanyagok. 2. Jelentõs szerepük van a fenntartható fejlõdésben: Szociális haladás: elérhetõ árú termékek, így széles tömegek számára lehetõvé teszik a magas szintû használati-, egészségügyi-, informatikai termékeket. Gazdasági fejlõdés: A mûanyagipar értéket termel. * feldolgozás alapján számítva 2. táblázat. Az új Uniós tagországok mûanyag-felhasználása 2001-ben * kt népesség, millió kg/fõ Ciprus 45 0,8 56,3 Csehország ,2 62,0 Észtország 45 1,4 33,1 Lengyelország ,6 41,4 Lettország 33 2,4 14,0 Litvánia 81 3,5 23,3 Magyarország ,0 55,9 Málta 21 0,4 53,8 Szlovákia 196 5,4 36,4 Szlovénia 186 2,0 93, ,6 45,5 3. táblázat. A világ várható mûanyag-felhasználása 2010-re Mennyiség, Mt Éves növekedés, % Forrás: VKE (Német Mûanyagipari Szövetség) Részarány, % PE-LD/LLD 31,7 43,5 4,6 19,1 18,1 PE-HD 25,7 37,5 5,5 15,5 15,6 PP 35,4 53,4 6,0 21,4 22,2 PVC 28,6 38,0 4,2 17,3 15,8 PS+EPS 14,6 19,8 4,4 8,8 8,2 ABS/ASA/SAN 6,2 9,3 6,0 3,7 3,9 PA 2,2 3,4 6,5 1,3 1,4 PC 2,2 3,8 8,0 1,3 1,6 PET 9,1 17,5 10,0 5,5 7,3 PUR 10,0 14,5 5,5 6,0 6,0 Összesen 165,7 240,7 5,5 100,0 100,0 4. táblázat. Becsült mûanyag-felhasználás 2020-ig Mennyiség, Mt Becsült változás, % / / /2000 Tömeg mûanyagok 155,0 287,0 510,0 6,4 5,9 6,1 Mûszaki mûanyagok 4,5 12,0 24,5 10,3 7,4 8,8 Különleges mûanyagok 0,2 0,4 1,1 8,9 10,7 9,8 Kompozitok 0,1 0,2 0,6 9,6 9,6 9,6 Összesen 159,8 299,6 536,1 6,5 6,0 6,2 250 M Û A N Y A G évfolyam, 7. szám

3 2. ábra. A 2004 áprilisi árak, a PVC kivételével, alatta maradtak az 1 évvel korábbiaknak Európában több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, akiknek 159 Mrd euró bért fizet ki. Környezetvédelem: segít a takarékosságban - foszszilis tüzelõanyagot és energiát takarít meg. A mûanyag termékek védik a vizet és az élelmiszereket. 3. Alapanyagként mindössze a világ kõolaj-fogyasztásának 4%-át használja fel. 4. A mûanyag termékek használata is olajat takarít meg: Autónként 100 kg mûanyag-alkatrész beépítése évi 12 Mt üzemanyag megtakarítását jelenti, ezzel 30 Mtval csökkenti az évi széndioxid kibocsátást. Az épületekben, háztartásokban történõ használata 20-ról 3 liter/m 2 -re csökkenti az épületre számolt összes fûtõanyag fogyasztást. 5. A mûanyagok értékesebbek annál, hogy kidobjuk. Újrahasznosíthatók vagy tüzelõanyagként felhasználhatók, fûtõértékük a szénnel azonos, kisebb széndioxid kibocsátás mellett. 6. Szerepet játszanak a megújuló energiaforrásokban is: a napkollektor, a szélkerék is számos mûanyag alkatrészt tartalmaz. 7. Több mint 1 milliárd ember nem jut megfelelõ vízhez: mûanyag csomagolásban a víz gazdaságosan és biztonságosan tárolható, szállítható. 8. Nincs versenytársa a magas szintû technológiák kiszolgálásában. 9. Fontos szerepük van a megelõzésben: A csomagolóanyagok 17%-a Európában mûanyag és a fogyasztási javak több mint 50%-át csomagolják mûanyagba. 10 év alatt, technológiai fejlesztések eredményeként, 28%-kal csökkent a csomagolóanyagok mennyisége. Mûanyagok nélkül a csomagolóanyagok tömege négyszeres, a termelési költség és az energia-felhasználás duplája, a termelõdõ hulladék mennyisége 150%-kal több lenne. 10. Életünket biztonságosabbá teszik: légzsák, biztonsági öv, bébi ülés, bukósisak stb. elképzelhetetlenek mûanyagok nélkül. 2. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2.1. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem alkatrészként, részegységként. Szerepe és helye az ipar és a vegyipar egészében a 5. táblázat szerint alakult. A vizsgált 5 év alatt a növekedés mértéke meghaladta az ipar egészének, és jelentõs mértékben meghaladta a vegyipar növekedését. A belsõ piac mérséklõdése mellett az ágazat jelentõs export piacokat szerzett meg volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyaggyártást, 2003-ban a különbözet már 100 Mrd Ft volt a feldolgozás javára. A mûanyagok feldolgozása és felhasználása az évi mélypont után is folyamatosan növekedett. Magyarországon 2003-ban mintegy 777,5 kt mûanyagot használtak fel, ami nem haladja meg az elõzõ évit, de 33,43%-kal nagyobb mint az évi. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma a látszólagos mûanyag-felhasználás. Ez a szám mérhetõ össze a nyugat-európai országokkal (1. ábra). Magyarország a évi kb. 78 kg-mal a középmezõnyben helyezkedik el. A évi növekedés a mindkét évben (2002 és 5. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében között / /2002 Mrd Ft (folyó áron) % Ipar ,9 109,4 Vegyipar ,2 106,1 Mûanyagipar ,9 104,0 mûanyag alapanyag ,6 102,4 mûanyag-feldolgozóipar ,8 105,1 Forrás: KSH évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 251

4 2003) adatot szolgáltató vállalatok eredményei alapján ~7%. A nagyobb vállalatok növekedése ennél valamivel több, ~9%, az 500 t/év alattiaké ~4%. A mûanyag-feldolgozás mennyiségének és az egymást követõ évek láncindexének alakulását mutatja a 3. ábra A cégek száma, nagysága 3. ábra. Mûanyag-feldolgozás alakulása Magyarországon 6. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság, Cégek Mennyiség, Cégek Mennyiség, Cégek Mennyiség, gyártott termék évente száma kg % száma kg % száma kg % > t ,0 40, ,2 44, ,9 39, t ,0 21, ,6 15, ,9 21, t 33 99,1 18, ,9 20, ,5 20,8 >2000 t összesen ,2 80, ,8 80, ,3 81, t 33 45,8 8, ,4 9, ,6 9, t 41 29,8 5, ,9 5, ,2 5,1 >500 t összesen ,8 94, ,2 95, ,1 95,7 <500 t ,8 5, ,9 4, ,3 4,3 Adatszolgáltató összesen ,6 100, ,0 100, ,4 100,0 Az értékelés alapját az a 302 cég képviseli, amely kitöltötte az adatlapokat és összességében a teljes feldolgozott mennyiség 95,7%-át jelenti. A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését a 6. táblázat mutatja. A 15 legnagyobb cég 2003-ban a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint: RADICI FILM HUNGARY KFT. ALPLA MÛANYAG CSOMAGOLÓIPARI KFT. PANNONPIPE MÛANYAGIPARI KFT. PANNUNION CSOMAGOLÓESZKÖZ KFT. GRABOFLOOR PADLÓGYÁRTÓ KFT. JÁSZPLASZTIK KFT. MAGYAR KÁBEL MÛVEK RT. WAVIN KFT. BC OONGROPACK MÛANYAG FÓLIAGYÁRTÓ FELDOLGOZÓ KERESKEDELMI KFT. BC ABLAKPROFIL KFT. ALCOA-KÖFÉM KFT. CSI DIVÍZIÓ NORDENIA HUNGARY KFT. TREDEGAR FILM PRODUCT KFT. TISZATEXTIL MÛANYAGFELDOLGOZÓ ÉRTÉKESÍTÕ KFT. RÓTA PACK CSOMAGOLÁSTECHNIKAI RT. Az elõzõ évi toplistával összehasonlítva lényegi változás nem történt, az elõzõ évi elsõ 15-bõl 14 most is az elsõ 15-ben van, esetenként más helyezési számmal. Jelentõsen növekedett az elõzõ évhez képest az ALPLA és JÁSZPLASZTIK cégek termelése. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 14 legnagyobb cég a 2003-ban feldolgozott mennyiségnek 39%-át képviseli, és a 2000 tonnánál többet felhasználó 69 cég már összesen 81%-ot tesz ki. Megítélésünk szerint adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki A mûanyag-feldolgozás alakulása tevékenységek szerint A hazai mûanyag-feldolgozás alakulása technológiai csoportonként A hazai feldolgozott mennyiség termékcsoportok szerinti alakulását a 7. táblázat mutatja. A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése, felmérésünk szerint, 1999/2003 között 35,4% volt, a évi feldolgozás 7%-kal haladta meg a évit. Ez a tény olyan idõszakban adódik, amikor a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõállítani. Vékonyabbak a fóliák, a vé- 7. táblázat. A mûanyagokból gyártott termékek , kt Termékek Fólia Fröccstermék Csõ Üreges test Hab Kábel/huzalbevonat Lemez Profil Padló Egyéb Mindösszesen M Û A N Y A G évfolyam, 7. szám

5 dõcsövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a rekeszek helyett lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gyûjtõcsomagolásban forgalmazzák. Részletesen vizsgálva a 2003-as statisztikai számokat néhány fontosabb tényezõ: A fóliagyártás mérsékeltebben bõvült mint a mûanyag-feldolgozás egésze, így részaránya kis mértékben csökkent, feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága és 2001 között az egyik legdinamikusabban bõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A évi kis mértékû csökkenés után 2003-ban ismét az átlagot meghaladó mértékben bõvült, így részaránya nõtt, gyakorlatilag az arányváltozás az elõzõ évek dinamikájával egyezõ. A csõgyártás stagnált, a beruházások megtorpanása miatt szûkült a piac, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent. Az üreges testek mennyiségének bõvülésében közrejátszott, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan nõ a PET felhasználás, 2001-ben a gyártott üreges test közel kétharmada PET flakont jelentett, a évi megtorpanás csak átmenetinek bizonyult, különösen a PET palackok gyártása jelentõsen bõvült, így a részarány is nõtt. A kábel/huzal termékcsoport növekedése a vizsgált 5 éves idõszakban a legnagyobb volt, ebbõl adódott, hogy a részaránya is a legmagasabb 2003-ban. A lemezgyártás növekedése az idõszak elsõ felében az adatszolgáltató vállalatok számának növekedésébõl adódott ban a további növekedés egyértelmû. A profilok mennyisége évrõl évre nõtt, részarányuk 2002-ben már meghaladta a 3%-ot. Az építõipari profilok gyártása a mûanyag-felhasználás egyik perspektivikus területe, ennek ellenére a évi gyártás változatlan, amiben feltételezhetõen a rendkívül erõs importnövekedés játszott szerepet. A mûanyagpadló mennyisége ismét bõvült, a korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb mint a korábbi gyártmányválasztéké volt, a cikkcsoport az elmúlt év egyik sikerterméke. A nemzetközi tendenciákkal összevetve az alábbi megjegyzéseket tehetjük: A dinamikus növekedés ellenére Magyarországon az üreges testek részaránya még mindig lényegesen kisebb a nyugat-európai aránynál. Elõrelépés várható, ebben bíznak a gyártók is, a legutóbbi idõben bõvült a PET palackok felhasználási területe, megjelent a sör PET palackban. A fröccstermékek aránya az elmúlt évek fejlõdésének eredményeképpen már megközelítette a nyugat-európait, a legutóbbi információk szerint Nyugat-Európában a fröccsszektor stagnál, legfeljebb 1 2% növekedésre számítanak. A lemez és fólia aránya jól megközelíti a nyugateurópait. Nagyobb a padló részesedése Magyarországon mint Nyugat-Európában, ez szoros összefüggésben van a gazdaságos üzemméret kérdésével. Nyilvánvaló, hogy a Tatabányán megvalósított és bõvített üzem termelése meghaladja a hazai igényeket. Összességében a mûanyag-feldolgozóipar 2003-ban mennyiségi szempontból kedvezõ évet zárt. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a 2. táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a évi árbevétel 1999-hez viszonyítva 73%-kal nõtt, és mérsékelten, ~5%-kal haladja meg az elõzõ évit. A látszólagos mûanyag-felhasználás és a statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás is 33%-kal nõtt az elmúlt 5 évben Mûanyag-feldolgozás alakulása polimer típusonként A fõbb polimer típusok feldolgozása ban a 8. táblázat szerint, a mûszaki mûanyagoké a 9. táblázat szerint alakultak ban az elõzõ évhez képest számottevõen nõtt a PE-LD, a PS és a PET feldolgozás, mérsékelten nõtt a PP, kis mértékben csökkent a PVC. A számok az esetek többségében eltérnek a Nyugat-Európa felhasználását bemutató 2. táblázat adataitól, azok az adatok több ország egymást kompenzáló adattömegébõl adódnak össze és az eltérések kiegyenlítõdnek. A mûszaki mûanyagok felhasználása követi a nemzetközi trendet. Az ABS feldolgozás Magyarországon is stagnál, vagy inkább csökken, a többi mûszaki mûanyag feldolgozásának növekedése 2003-ban is meghaladta az átlagos növekedési ütemet. A hazai adatokat összevetve a évi nyugat-európai adatokkal azonosságok és eltérések mutatkoznak, az 8. táblázat. Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint, kt PVC-U PVC-P PE-LD PE-HD PP PS PET Mennyiség 79,0 50,1 94,4 60,4 128,7 55,2 2,4 Részarány, % 14,4 9,1 17,2 11,0 23,4 10,1 4,4 Mennyiség 78,5 45,9 104,7 58,9 129,6 71,1 40,0 Részarány, % 13,2 7,7 17,6 9,9 21,9 12,0 6, évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 253

6 egymás közötti arányt vizsgálva: A PP felhasználás azonos. A legjelentõsebb eltérés az PE-HD felhasználásnál van. Nyugat-Európában 5,1%-kal nagyobb a részaránya, elsõsorban a fúvott termékeknél van jelentõs elmaradás. A PE-LD részaránya 3,3%-kal kisebb, a fúvott termékeknél van elmaradás. PVC felhasználásunk 5%-kal nagyobb, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (kemény fólia és lemez, PVC padló) jelentõs export többletünk van. A PET felhasználás aránya már csak 0,4%-kal kisebb Magyarországon. A PS típusoknál összességében a hazai felhasználási arány 4%-kal nagyobb. A kiemelt mûszaki mûanyagok felhasználása arányában csak fele a nyugat-európainak ban a 2. táblázatban bemutatott hõre lágyuló mûanyagok 9,2%-a volt a mûszaki mûanyag, nálunk csak 4,6%, öszszefüggésben azzal, hogy a jármûipari mûanyag felhasználásunk elmarad a nyugat-európai mértéktõl Polietilének Kis sûrûségû polietilén A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasználás növekedése öt év vonatkozásában kissé elmarad a mûanyag-feldolgozás egészének növekedési ütemétõl, az utolsó évben számottevõen emelkedett. A évi magyarországi feldolgozás számai részleteiben a 10. táblázat szerint alakultak. A meghatározó cikkcsoport a fólia, 2003-ban az összes gyártás ~84%-a, ennek kétharmada csomagolóanyag, jelentõs továbbá a mezõgazdasági és az építõipari felhasználás. A fröccstermékek mennyisége növekvõ, a mûanyag-feldolgozás egészével közel azonos ütemben bõvül, részaránya az utóbbi 3 évben közel azonos, ~6%. A kábelipari felhasználás a vizsgált öt évben elég változó képet mutat, 2003-ban a felhasználás mennyisége nõtt és a részaránya visszaállt a korábbi szintre. A habgyártás 2003-ban az új gyártó belépésével jelentõsen megnõtt, a két gyártó kiegészíti egymást, a korábbi elsõsorban mûszaki célra, az utóbbi fõleg csomagolóanyag gyártásra állít elõ PE habot. 9. táblázat. Mûszaki mûanyag-feldolgozás Magyarországon között, kt ABS PA PBT PC PC/ABS POM Összesen Mennyiség 9,6 5,5 0,4 3,0 3,4 0,7 22,6 Részarány, % 1,8 1,0 0,1 0,5 0,6 0,1 Mennyiség 8,9 6,7 0,8 4,7 2,8 1,4 25,3 Részarány, % 1,5 1,1 0,1 0,8 0,5 0,2 10. táblázat. PE-LD feldolgozás Magyarországon , kt Fólia 66,4 67,6 73,3 72,2 87,9 Kábelbevonat 2,4 3,2 2,6 2,2 4,3 Fröccstermék 1,7 3,6 5,0 5,2 5,8 Egyéb 4,0 6,3 4,4 14,8 6,7 Összesen 74,5 80,7 85,5 94,4 104,7 Az egyéb termékeknél lényegében a papírbevonás szerepel. A felhasználási struktúrát összevetve a nyugat-európaival jelentõs eltérés nem mutatkozik, ott is a fólia a meghatározó. Nyugat-Európában lényegében nem változott a feldolgozás technológiai csoportonkénti struktúrája az elmúlt 5 évben. Nyugat-Európában 4 év alatt 4%-kal bõvült a felhasznált mennyiség, sõt 2003-ban kis mértékben elmaradt a évi felhasználástól, ami arra vezethetõ viszsza, hogy a mûanyag-felhasználás egésze csak mérsékelten, 1,5%-kal bõvült, a fóliák vastagsága folyamatosan csökkent, nõtt a PE-LLD felhasználás, ez további lehetõség a vastagság csökkentésére, vékonyabb fóliákkal is biztosíthatók a szükséges tulajdonságok Nagy sûrûségû polietilén A PE-HD-bõl gyártott termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan emelkedett, 2003-ban ez a tendencia megtört (11. táblázat). A PE-HD felhasználás növekedése öt és egy év vonatkozásában is elmarad a hazai mûanyag-felhasználás növekedésének ütemétõl. 5 év alatt a mûanyag-feldolgozás egésze 35,4%-kal bõvült, a PE-HD csak 25%-kal, 2003-ban a 6,9% növekedés helyett ~4% csökkenés mutatkozott. Nyugat-Európában a PE-HD felhasználás növekedése azonos az egész ágazat bõvülésével, 4 év alatt 8%. Az eltérésnek szerkezeti okai is vannak, az üreges test gyártásban a hazai gyártás elmarad a nemzetközi gyakorlattól. Az AMI tanulmány szerint 2002-ben Nyugat-Euró- 254 M Û A N Y A G évfolyam, 7. szám

7 11. táblázat. PE-HD feldolgozás Magyarországon , kt Csõ 15,8 20,7 21,7 20,5 18,7 Fröccstermék 14,3 12,3 13,4 14,6 16,3 Üreges test 8,9 12,6 12,8 12,3 11,9 Fólia 4,6 7,4 7,3 9,8 9,8 Egyéb 3,4 3,4 2,4 3,1 2,2 Összesen 47,0 56,3 57,6 60,4 58,9 pában 3,8 Mt hõre lágyuló mûanyagot használtak fel fúvásra, ennek a mennyiségnek 49,2%-a volt PE-HD és csak 41,4%-a PET. Magyarországon 2003-ban 57 kt üreges testet állítottak elõ, és ebbõl csak 11,9 kt a PE-HD, vagyis alig több mint 20%. A 49,2%-nyi PE-HD megoszlása Nyugat-Európában: Mûszaki cikk 6,1% >60 liter 6,3% liter 4,4% 5 30 liter 8,3% <5 liter 24,0% A PE-HD flakonok meghatározó felvevõ piaca a tej és gyümölcslevek csomagolása. Magyarországon az utóbbi években változatlanul a legnagyobb termékcsoport a csõ, de az elmúlt 3 évben a mennyiség nem nõtt. Korábban gázcsövekhez használták, utóbbi években már jelentõs hányada vízcsõként kerül felhasználásra, de az igény nem nõ ban nõtt a PE-HD fröccstermékek mennyisége, ez nem rekeszgyártást jelent, a bõvülés a fröccsöntött háztartási cikkeknél és az egyéb fröccstermékeknél (záró elemek) mutatkozik Polipropilén A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 1999 és 2003 között ~54%-kal bõvítették a PP termékeik gyártását, a 2002-ben és 2003-ban megfigyelt vállalatok PP feldolgozása nem nõtt (12. táblázat). A két legjelentõsebb cikkcsoport a PP-bõl készült termékeknél a fröccstermékek és a fólia. A fröccstermékek között változatlanul meghatározó a kupakgyártás, gyakorlatilag a teljes mennyiség háromnegyede 4 nagy kupakgyártónál összpontosul, és még további kisebb cégek is gyártanak különbözõ záró elemeket. Az üreges testek mennyisége folyamatosan bõvült ugyan, de részarányuk 2003-ban is csak 3,0%. Magas az egyéb termék mennyisége, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben, 9 cég ~29,6 ktonnát gyártott ezen termékekbõl 2003-ban. Nyugat-Európában a PP felhasználása között 12,8%-kal bõvült, Magyarországon ebben az idõszakban a növekedés 21% volt. A nemzetközi trendek ismeretében a PP felhasználás további növekedése várható, PP felhasználásunk ban jól közelíti a nyugat-európai átlagot, a 2. táblázat szerinti összehasonlításban a PP részesedése Nyugat-Európában 24,7%, a hazai adatok szerint 24,5%, az általunk felmért 593 kt összes feldolgozásból is 21,9% a PP. A felhasználási struktúra eltérõ ugyan, hiányzik a jármûipari felhasználás, de ez az egész hazai mûanyag-feldolgozásnak gyenge pontja PVC 12. táblázat. PP feldolgozás alakulása Magyarországon , kt Fröccstermék 30,6 45,7 51,4 48,2 49,7 Fólia 48,6 42,1 40,8 36,2 37,2 Lemez 2,5 2,0 6,1 7,1 7,8 Csõ 1,1 0,4 0,9 0,8 1,2 Üreges test 0,5 1,1 2,3 2,5 3,9 Egyéb 0,7 15,7 26,6 33,8 29,8 Összesen 84,0 107,1 128,2 128,7 129, Kemény PVC A kemény PVC felhasználása között elég ingadozó volt, ebben szerepet játszott az adatszolgáltatók körének változása, és fõleg a piaci igények hullámzása a meghatározó (13. táblázat). 13. táblázat. Kemény PVC-bõl gyártott termékek 1999 és 2003 között, kt Csõ 29,4 31,4 35,0 34,4 34,5 Fólia 16,6 13,9 16,0 16,2 15,0 Profil 10,5 12,0 16,4 19,2 19,4 Lemez 4,3 5,1 5,3 5,5 6,1 Fröccstermék 2,3 2,0 2,3 2,5 2,7 Üreges test 3,2 0,9 0,5 1,1 0,8 Egyéb 0,2 0,4 0,5 0,0 0,0 Összesen 66,5 65,8 76,1 79,0 78,5 Megtört a korábbi években folyamatosan növekvõ cikkcsoport, az extrudált profilok termelésének növekedési üteme is. A növekedés 5 év alatt ugyan 85%, de 2003-ban csak 1%-kal haladta meg a évit. A nagy értékû ablakprofiloknál további igénynövekedés várha évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 255

8 tó, csak kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Az összes kemény PVC termék növekedési ütemét meghaladó mértékben bõvül a kemény lemezek gyártása, a habosított lemez piaci lehetõségei továbbra is kedvezõek. A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felfutás ban a hazai gyártás stagnált, elõnyként értékelendõ, hogy nem csökkent mint a PE-HD csövek termelése. A kemény PVC fóliák mennyisége kissé mérséklõdött, változatlanul igaz, hogy többségük exportra kerül. A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége 1999-hez képest jelentõsen csökkent ugyan, de bizonyos területeket még mindig megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. Nyugat-Európában lényegesen kisebb a fólia+lemez cikkcsoport, valamivel kevesebb a csõ és nagyobb a profilok részaránya. Nyugat-Európában között 2,7%-kal nõtt a PVC felhasználás, a hazai adatok 2003-ban ettõl kissé elmaradnak Lágy PVC A lágy PVC felhasználása nõtt, 2003-ban mintegy 10%-kal visszaesett (14. táblázat). 14. táblázat. Lágy PVC feldolgozás Magyarországon , kt Kábelbevonat 11,8 14,9 16,3 15,5 18,2 Padló 8,2 11,4 12,7 17,5 20,9 Fólia 4,4 3,6 4,7 6,5 1,7 Egyéb 4,3 8,9 8,0 10,5 5,1 Összesen 28,7 38,9 41,6 50,1 45, ban már gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelésének alakulása a meghatározó, 2002-ben a PANNON ALDRA KFT. termelésének megszüntetésével a lágy PVC fólia gyakorlatilag a BC ONGROPACK KFT. nyújtható, lágy csomagoló fóliájára korlátozódik. A GRABOPLAST RT. sikeres beruházásának és piaci munkájának eredményeként 1999-hez viszonyítva a padlógyártás 2003-ra ~2,5-szeresére bõvült, de még 2002-höz viszonyítva is ~20%-kal növekedett. A három kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként, 2002-höz viszonyítva, ~17%-kal nõtt a lágy PVC kábelszigetelés mennyisége. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorlatilag stagnál, a gyártás, a kemény termékekhez hasonlóan, az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek lágyító- és stabilizátor-gyártók, valamint feldolgozók a Vinyl 2010 Program keretében szervezett és együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. A szervezet április án. Budapesten tartott két napos fórumot a közép-európai országok bevonásával. Ez az akció is szerepet játszik abban, hogy a PVC elsõsorban mint kiváló szerkezeti anyag továbbra is megtartsa pozícióját, 2003-ban 16,8%-kal részesedett Nyugat-Európa mûanyag-felhasználásából Polisztirol Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai feldolgozás igen dinamikusan bõvült az utóbbi öt évben, 1999-ben 49,8 kt jelent meg a hazai mûanyag-feldolgozás statisztikájában, 2003-ban ez a szám ~43%-kal nagyobb, 71,1 kt (15. táblázat). 15. táblázat. Polisztirol feldolgozás Magyarországon , kt Lemez és fólia 13,2 11,6 17,7 18,6 18,7 Fröccstermék 19,5 22,5 21,6 23,4 33,8 Hab 16,8 18,4 19,2 17,1 18,2 Egyéb 0,3 0,8 0,6 0,4 0,4 Összesen 49,8 53, ,5 71,1 Kiemelkedõen bõvült a fröccstermékek gyártása, egyre több fröccsöntõ cég használ gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû PS-t höz viszonyítva bõvült a habtermékek gyártása is. A lemezgyártás továbbra is elsõsorban a hõformázott csomagolóanyagok alaplemezeként kerül felhasználásra. E termékek változatlanul stabil felvevõ piaca az élelmiszeripar, ezen belül a tejipar. Az árverseny kemény, de a cégek igyekeznek megtartani megszerzett pozíciójukat. A PS hazai felhasználása eltér a nyugat-európai gyakorlattól. Nyugat-Európában a PS felhasználás között 2,3%-kal csökkent és 2003-ban is elmaradt a évi felhasználástól, részaránya az összes felhasználáson belül már csak 8,6% volt. Magyarországon öt és egy év vonatkozásában is nõtt a felhasznált mennyiség és 2003-ban 12%-kal részesedik az 593 ktonnás feldolgozásból. 256 M Û A N Y A G évfolyam, 7. szám

9 Poli(etilén-tereftalát) Hazánkban a PET felhasználás döntõ többsége palackgyártásra kerül. Mivel hazai gyártás nincs, az import mennyisége megegyezik a felhasználással (16. táblázat). 16. táblázat. PET feldolgozás Magyarországon között, kt / / ,0 30,0 38,7 34,0 47,1 168,2% 138,5% A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2003-ra 6,7%-ra nõtt, jól közelíti a nyugat-európai részesedést. A feldolgozás csaknem kizárólag üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáinak fröccsöntését jelenti. Az AMI tanulmánya szerint a nyugat-európai fúvott termékek piacán belül a PET részaránya 41,4%. Magyarországon is megjelent már a sör PET palackban. Nyugat-Európa PET felhasználásából 80%-ot képviseltek a palackok, egyéb élelmiszeripari csomagolóeszközök 11%, fóliák és lemezek 4,5%, a kozmetikai csomagolóeszközök 4,5% 2001-ben. A PET palackgyártás alakulásának közeljövõjét befolyásolhatja KÖRNYEZETVÉDELMI VÍZÜGYI MINISZTÉ- RIUM elõterjesztése a drasztikus darabszám szerinti termékdíjról, megítélésünk szerint csak átmeneti hatásról lehet szó. A PET palackot nem megszüntetni kell, hanem gondoskodni begyûjtésérõl és újrahasznosításáról Egyéb mûanyagok Az egyéb mûanyagok feldolgozásáról 2000-ben készült az elsõ részletes statisztika. A felhasznált mennyiségekrõl ezek döntõ többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy valójában feldolgozásra is kerültek. A felhasznált mennyiségek alakulása között a 17. táblázat szerinti. A növekedés a évi enyhe visszaesés után mindkét évben számottevõ ban több mint 20%-kal haladta meg az elõzõ évit. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelennek meg, mert az adatszolgáltatók körébõl ezek az anyagok nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl, az adatszolgáltatók sem mindig adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A növekedés az elõzõ évhez képest 2003-ban ~13%. A mûszaki mûanyagok döntõ többségét fröccsöntéssel dolgozzák fel A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben háztartási cikkek készülnek, valamint használják zárórétegként fólia- és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készülnek. Néhány jelentõs felhasználó vállalat más országba történõ áttelepülése ellenére, ezen a területen is növekedés mutatkozik A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ez nem esik egybe pontosan a tényleges felhasználással, mert tartalmazza a jelentõs menynyiségû termék exportot is, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 260 kt, az import 275 kt, a felhasználási terület nyilván nem fedi pontosan egymást. Mivel a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. Az egymás utáni években minden esetben a fenti gyakorlatot követtük, és a számok jól közelítik a nemzetközi tendenciákat is. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközihez, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb, melyet részleteiben a 4. ábra szemlélteti. 17. táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása Magyarországon között, kt /1999, % ABS, SAN stb. 14,4 14,8 11,4 12,1 14,4 100,0 PC+blend 3,3 6,7 6,7 7,4 8,9 269,7 Poliacetál 1,0 1,3 1,5 2,2 2,8 280,0 PA (becsült) 7,0 10,0 9,0 11,0 14,0 200,0 Összesen 25,7 32,8 28,6 32,7 40,1 156,0 4. ábra. A mûanyag-felhasználás megoszlása Magyarországon 2003-ban 3. Összefoglalás A magyar mûanyag-feldolgozó ipar az elmúlt idõ évfolyam, 7. szám M Û A N Y A G 257

10 szakban is jelentõsen fejlõdött. A mûanyag termékek gyártásának növekedése volumenben között 35,4%, ami éves átlagban 6,5%-nak felel meg. A fejlõdési ütem egyes években tapasztalt lelassulását a következõ évi gyors fejlõdés rendszerint kompenzálta. A évi növekedés 2002-hez képest 6,9%. Az értékbeni növekedés és fõként az eredményesség növekedésének mérésére, bemutatására nincs lehetõség, a 9. táblázatban látható árbevételi adatok nincsenek fedésben a 620 kt mûanyag termékkel. Azt azonban egyértelmûen mutatja, hogy a mûanyag-feldolgozás értékteremtõ szerepe fontos, és az árbevétel növekedése 5 év távlatában az ipar egészének, és ezen belül a vegyipar növekedési ütemét is meghaladja. A gyártott mennyiségbõl 237 kt (+8%) került exportra, 697 millió USD értékben (+33%). A mûanyag termékek importja mennyiségben 275 kt, értékben 1337 millió USD volt, a növekedés mindkét mennyiségnél 10%, értékben 30%. Az MMSZ statisztikai felméréséhez 302 vállalat szolgáltatott adatokat, melyek megítélésünk szerint mennyiségben a hazai mûanyag-feldolgozás 96%-át képviselik. A több mint 5 kt/év mennyiséget feldolgozó 31 vállalat állította elõ az összes mûanyag termék 60,7%-át, illetve a 110 legnagyobb (>1 kt) vállalat állította elõ az összes mennyiség 90,7%-át. A nagy (>10 kt/év) vállalatok az átlagnál jobban növekedtek. Termékcsaládonként vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb részarányt változatlanul a fóliák képviselik 25%-kal, annak ellenére, hogy mennyiségük az utolsó öt évben gyakorlatilag nem nõtt; második helyen a fröccstermékek állnak 22%-kal, az közötti növekedés 75%, 2003-ban 2002 évhez viszonyítva ~18%-kal bõvült; a csövek aránya 9%, és az utolsó négy évben gyakorlatilag nincs növekedés; az üreges testek aránya 9,2%, a évi csökkenéstõl eltekintve bõvül; a habtermékek gyártása egyenletesen nõtt, arányuk 2003-ban 7,3%; a padlókárpit gyártásnál látványos volt a növekedés, 5 év alatt közel két és félszeres; az egyéb termékek zömét a textil jellegû termékek teszik ki. Polimer típusonként vizsgálva a hazai mûanyag-feldolgozást, megállapítható: az LDPE aránya 17,6%, és az elmúlt évben is nõtt; a HDPE aránya 9,9% volt 2003-ban, mérséklõdött az elõzõ évekhez viszonyítva; a PE feldolgozása 163,6 kt-t képvisel, az elõzõ évhez képest 5,5%-kal növekedett; a PP feldolgozás 129 kt volt, ezzel részaránya ~22%. Az elõzõ évhez képest nem változott; a kemény PVC részaránya 13,2%, a lágy PVC-é 7,7%, mennyiségük mérsékelten csökkent; a PS mennyisége 71,1 kt, részaránya 12%, nagyobb a nyugat-európai átlagnál. 258 M Û A N Y A G évfolyam, 7. szám

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével

Részletesebben

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2006-ban

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2006-ban Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2006-ban 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ez

Részletesebben

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2007-ben

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2007-ben Mûanyagipari trendek Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2007-ben 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2009-2010

Magyarország műanyagipara 2009-2010 Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?) Észak-Magyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia Budapest, 2011.április 27. Ollár Péter MMSZ 1 Műanyag-feldolgozás eloszlása

Részletesebben

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban Mûanyagipari trendek Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2008-ban 1. Bevezetés Forrás: KSH A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek menynyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével

Részletesebben

A mûanyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon

A mûanyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon A mûanyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon 1. Nemzetközi kitekintés A csomagolóanyag-gyártás és -felhasználás helyzetének vizsgálata a piackutató intézetek témakörei között elõkelõ helyet

Részletesebben

Magyarország műanyagipara 2015-ben

Magyarország műanyagipara 2015-ben Buzási Lajosné* Magyarország műanyagipara 2015-ben Cikkünkben tájékoztatást adunk a műanyagok termelésének, külkereskedelmi forgalmának, valamint felhasználásának és feldolgozásának, illetve a műanyagokból

Részletesebben

A műanyag csomagolószer-gyártás helyzete Magyarországon

A műanyag csomagolószer-gyártás helyzete Magyarországon Buzási Lajosné* A műanyag csomagolószer-gyártás helyzete Magyarországon A csomagolástechnika a műanyag-felhasználás fontos és egyre fejlődő területe Magyarországon is. A csomagolás jelentős tényező a műanyag-feldolgozásban

Részletesebben

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE MŰANYAGOK PIACI HELYZETE A műanyagok világpiaci helyzete A műanyagok felhasználásának elemzése hasznos információt nyújt mind az alapanyaggyártó, mind a feldolgozóiparban tervezett beruházások döntéshozóinak.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 12. szám 28. 23-24. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal A magyar borexport alakulása 2006 els negyedévében 2-3. oldal 1-2. táblázat, 1-8. ábra:

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon

A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon Mûanyagipari stratégiák A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 1. Nemzetközi kitekintés BUZÁSI LAJOSNÉ * fõmunkatárs A világ mûanyagipara zöldülni igyekszik, azaz megpróbál megfelelni

Részletesebben

A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2013/2014-ben

A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2013/2014-ben A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2013/2014-ben Buzási Lajosné * f$munkatárs 1. Nemzetközi kitekintés Az Európában legnagyobb német piacon, a német M!- ANYAG-FELDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE,

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2013-ban

M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2013-ban M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2013-ban Buzási Lajosné * f"munkatárs 1. Bevezetés A m!anyag-feldolgozó eljárásokkal el"- állított termékek mennyiségér"l a M!- anyagipari szakmai jelentés kitöltésével

Részletesebben

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE

MŰANYAGOK PIACI HELYZETE MŰANYAGOK PIACI HELYZETE Olaszország műanyagipara Olaszország Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Műanyagipara mind alapanyaggyártása, késztermék-előállítása és gépgyártása is jelentős. Magyarország

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 5. szám március hét. Bor piaci jelentés. Magyar bortermékek exportjának alakulása

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 5. szám március hét. Bor piaci jelentés. Magyar bortermékek exportjának alakulása A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 5. szám 26. március 23. 9-1. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal Magyar bortermékek exportjának alakulása 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A m!anyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon 2009-ben

A m!anyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon 2009-ben A m!anyag csomagolóanyag-gyártás helyzete Magyarországon Buzási Lajosné * f!munkatárs 1. Nemzetközi kitekintés A CSOMAGOLÁSI VILÁGSZÖVETSÉG (WPO) és a PIRA INTERNATIONAL LTD. egy közzétett közös tanulmánya

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS

PIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben

M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben M!anyag-feldolgozás Magyarországon 2012-ben Buzási Lajosné * f"munkatárs 1. Bevezetés A m!anyag-feldolgozó eljárásokkal el"állított termékek mennyiségér"l a M!anyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak

Részletesebben

2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon

2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon 2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon Ez a fejezet a kelet-közép-európai országok világpiaci agrárkereskedelmének legfontosabb jellemzőit mutatja be az 1992 közötti

Részletesebben

Standard hőre lágyuló műanyagok felhasználása a világon és a világ egyes térségeiben

Standard hőre lágyuló műanyagok felhasználása a világon és a világ egyes térségeiben MÛANYAGOK A GAZDASÁGBAN Standard hőre lágyuló műanyagok felhasználása a világon és a világ egyes térségeiben Tárgyszavak: hőre lágyuló műanyagok; poliuretánok; felhasználás; világ; térségek; GDP; egy főre

Részletesebben

Egészségesen fejlõdik Közép- és Kelet-Európa mûanyag piaca I.

Egészségesen fejlõdik Közép- és Kelet-Európa mûanyag piaca I. Egészségesen fejlõdik Közép- és Kelet-Európa mûanyag piaca I. Áttekintés és Oroszország 1. Körkép A Közép- és Kelet-Európában lezajlott politikai változások nyomán a térség gazdasága is átalakult, amelynek

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2 2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák

Borpiaci információk. V. évfolyam / 15. szám augusztus hét. Borpiaci jelentés. Hazai borpiaci tendenciák A K I Borpiaci információk V. évfolyam / 15. szám 27. augusztus 15. 3-31. hét Borpiaci jelentés Hazai borpiaci tendenciák 2. old. A magyar bortermékek importjának alakulása 27 elsı négy hónapjában 1-2.

Részletesebben

A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2010-ben

A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2010-ben A m!anyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2010-ben Buzási Lajosné * f!munkatárs 1. Nemzetközi kitekintés Az angol PIRA INTERNATIONAL LTD. piackutató cég 2011-ben közzétett tanulmánya szerint,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2008-ban

A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2008-ban A mûanyag csomagolóanyag gyártás helyzete Magyarországon 2008-ban 1. Nemzetközi kitekintés A 2008. második félévében kezdõdõ gazdasági válság a csomagolási piacon is éreztette a hatását, bár sokkal kisebb

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 18. szám szeptember hét. Bor piaci jelentés. A magyar borexport alakulása 2006 els félévében

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 18. szám szeptember hét. Bor piaci jelentés. A magyar borexport alakulása 2006 els félévében A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 18. szám 20. 35-36. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A magyar borexport alakulása 2006 els félévében 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2018. II. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2018. szeptember 7. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2018. II. negyedévben további 3,7%-kal nőtt,

Részletesebben

Hulladékok újrahasznosítása VI. Előadás anyag

Hulladékok újrahasznosítása VI. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata Hulladékok újrahasznosítása VI. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet Négy

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév

XVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR 217. június 27. Élelmiszermérlegek, Tartalom Bevezető...1 Jelentősen nőtt a hús- és a tejkínálat...2 Újra emelkedett a zsiradékfelhasználás...3 A növényi termékek kínálata alig változott...3

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006

A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte

XI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. június 14. Baromfi 2011. 22. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, II. negyedév 213/81 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 81. szám 213. október 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 213. II. negyedév A tartalomból 1 A i kibocsátási árak indexei (SPPI)

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ FELÉBEN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ FELÉBEN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ FELÉBEN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első felében az ajánlatkérők összesen 5250 eredményes eljárást folytattak le,

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

A fóliagyártás helyzete Nyugat-Európában és Magyarországon

A fóliagyártás helyzete Nyugat-Európában és Magyarországon A fóliagyártás helyzete Nyugat-Európában és Magyarországon Bevezetés A fólia név az egyes irodalmi hivatkozásokban nem azonos tartalmú, a legújabb statisztikákban általában csak a 0,25 mm-nél vékonyabb

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév

XXIV. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. félév XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 3. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Gazdasági társaságaink

Gazdasági társaságaink A társaságok működését, gazdálkodását jelentősen meghatározta a Bv. Holding Kft. megalapítása, amely a társaságok részvételével létrehozott Bv. Holding elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett. A fogvatartottak

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.10. COM(2010) 655 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az új személygépkocsik

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31.

PIAC PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. VIII. évfolyam/15. szám /31. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat VIII. évfolyam/15. szám 08.12. 2008/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke termelői, és a csirkehúsok feldolgozói értékesítési

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

XVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.

Részletesebben

2007. IV. negyedévi panaszstatisztikai jelentés

2007. IV. negyedévi panaszstatisztikai jelentés IV. negyedévi panaszstatisztikai jelentés Panaszok időszaki alakulása IV. negyedévben a Felügyeletre érkezett panaszok száma az előző negyedévhez képest 8,8 százalékkal, míg az előző év hasonló időszakához

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - az agrárgazdaság hitelei 217. IV. negyedév Az elmúlt egy évben az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot

2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot GDP, 2007 2017 2017-ben Erdély hét megyéjében haladta meg a GDP növekedése az országos átlagot Az uniós csatlakozás utáni időszakban Románia bruttó hazai összterméke nominális lej értéken megduplázódott.

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben