Finnország közel van Tél Jyväskylä-ben

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Finnország közel van Tél Jyväskylä-ben"

Átírás

1 Finnország közel van Tél Jyväskylä-ben Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba" jutott eszünkbe a görög bölcs mondása, amikor a debreceni Délibáb népzenei együttessel február 4-én Helsinki repülőterén északi rokonaink földjére léptünk. Jóllehet másodszor volt részünk ebben a szerencsében az együttes három éve, e sorok írója hat éve járt először Finnországban, mégis igaznak éreztük a több ezer éves szállóige érvényességét. Néhány év alatt a világ is sokat változott, mi is benne, s lehet-e egy országot valaha is úgy megismerni, hogy az: ismételt látogatás ne tartogasson új ízeket, izgalmakat, felfedezéseket? Az élő magyar népzene követeként Európa tíz országában mutatkozott be eddig a Délibáb, de Finnország számukra is kivétel a sorban ban a kaustineni népzenei fesztiválon, személyesen győződhettek meg arról, miképpen viszonyulnak a finnek hozzánk, magyarokhoz, mennyire valós érzelmi töltésű szemükben a rokonság fogalma S ez különösen így van Jyväskylä-ben, Debrecen testvérvárosában. A finnek békepolitikájukkal olyasmit tettek le a nemzetközi diplomáciai élet asztalára, ami az egész világ elismerését kivívta, s ami nemzetközi öntudatukat is új tartalommal telítette. A 80 ezer tó és ki tudja, hány ezer fenyves erdő országában nagyon komolyan hisznek a leszerelésnek, az enyhülésnek, a népek közeledésének és barátságának eszméjében, s ennek gyakorlati érvényesítésében nekünk, magyaroknak kitüntető szerepet szánnak. Jó példa erre a testvérvárosi kapcsolatok egyre szélesedő köre, a gyarapodó politikai és kulturális egyezmények rendszere, amelyek révén a Délibáb is eljuthatott Jyväskylä-be. Ezek a gondolatok persze ott, a helyszínen váltak kézzelfogható valósággá, s teremtették meg azt a közeget, amely az együttes szerepléseinek hátterét adta. A Délibábot a Jyväskylä-i tél elnevezésű kulturális rendezvénysorozatra hívták meg. A kéthetes seregszemle, amelyet a baloldali pártok összefogásával tizenegyedszer rendeztek meg, a kapitalista Európában egyedülálló jellegű és méretű kezdeményezés. Célja, hogy változatos kulturális programokat kínáljon a város lakosságának; azon belül is elsősorban a munkásságnak. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban és egyéb helyeken lezajlott 80 program között voltak színházi, zenei estek, kiállítások, filmbemutatók, gyermek- és nyugdíjas műsorok. Természetesen mindennek politikai töltése volt. Finnországban a politikai meggyőződést nem kínálják tálcán; aki a számtalan párt és csoportosulás valamelyikére voksát adja, az elkötelezte magát annak valamennyi következményével. A politikum a társadalmi élet szinte minden területét áthatja, s igen erős a demokratikus érzület. A Jyväskylä-i tél idei rendezvényei két fő témakör jegyében zajlottak: a munkásság szerepe az enyhülésért és leszerelésért vívott harcban; illetve a munkásosztály feladatai és lehetőségei a nyolcvanas években. Ezeket a kérdéseket neves finn politikai személyiségek részvételével kétnapos tanácskozáson vitatták meg. Ezen kívül konferenciát rendeztek az afrikai helyzetről, amelyre Angola küldötteit is meghívták. A Jyväskylä-i tél történetében először fordult elő, hogy a tetemes költségekből az állam és a város is részt vállalt. A programok nagy része egyébként ingyenes volt, s a végén vendéglátóink elégedetten könyvelhették el, hogy a rendezvényeket mintegy 35 ezer ember, tehát a város lakosságának nagyobbik fele látogatta. Szovjet hegedűművész, svéd politikaidal-együttes, lengyel pantomim-csoport, magyar népzenei együttes tették nemzetközivé a programokat. A Délibábnak jutott az a megtiszteltetés, hogy a rendezvénysorozat ünnepi záróhangversenyét adja.

2 Zene és közönsége Jyväskylä-i ismerkedésünk során foglalkozásunkból következően különösen a zeneoktatás és a város zenei élete érdekelt bennünket. A kép, amely így kialakult, talán a magyar olvasó számára sem lesz tanulság nélküli. Akármerre jártunk, ha zenére terelődött a szó, mindenütt elismeréssel emlegették a magyar zeneoktatást. Elismeréssel és egy kis irigységgel, mert bizony a finn általános iskolákban korántsem kap olyan szerepet a zenetanítás, mint nálunk. Igaz, voltunk olyan iskolában, ahol minden tanteremben állt egy pianínó, de ez inkább a kivétel: a nem szakosított osztályokban nincsen egységes módszer és szemlélet, amely korszerű alapokra helyezhetné a munkát. A zenei tagozatok felépítése hasonló a mienkhez, a tanulók önként jelentkezhetnek ezekbe az osztályokba. Jyväskylä-ben konzervatórium is működik, amely ott is párhuzamos iskola. A cél a szakemberképzés és a tömegzenei nevelés, de a mérleg nyelve egyértelműen az utóbbi felé billen; a nyolcszáz hallgatóból mintegy száz marad zenei pályán átlagban, ők magasabb fokozatot az egyetem zenei tanszékén szerezhetnek, főképpen elméleti tárgyakból. A végzettek ugyanazt a diplomát kapják kézhez, mintha Helsinkiben a Sibelius Akadémiát látogatták volna. Ami a város zenei életét illeti, szervezetileg rendkívül bonyolult, szinte áttekinthetetlen. A városi tanács csak meglehetősen szűk területen gyakorol felügyeletet, mert az egyetem, a konzervatórium, az általános iskolák, a vallási felekezetek, az egyéb intézmények saját maguk szervezik zenei programjaikat, így történhet meg, hogy olykor egy-egy estére négy koncert is jut. A városnak nincs független hangversenyterme, így a legtöbbször az egyetemét veszik igénybe. Van ugyan egy kitűnő akusztikájú templom is, de már öreg, és nem erre a célra építették. Jyväskylä zenei életében fontos részt tesznek ki a téli és nyári kulturális rendezvénysorozatok. A nyári fesztivál magas szintű, a legrégibb Finnországban. Mesterkurzusaira a legjobb külföldi és hazai muzsikusokat hívják meg. Ezek a sorozatok a komolyzene hasznos propagandistái, amire nagy szükség van, mert a zene Finnországban korántsem mindenkié. A munkássághoz nagyon nehéz közel vinni a klasszikus muzsikát; a koncerteket általában egy szűkebb létszámú elitközönség látogatja. Egy város zenei életét nagymértékben befolyásolja az öntevékeny együttesek száma. Jyväskylä egyetlen hivatalos együttese a 30 tagú városi szimfonikus zenekar. A gyakorlat szerint havonta három koncertet adnak, és sűrűn szerepelnek a megye többi településén is. Az énekkarok száma megállapíthatatlan, tény viszont, hogy húsz kórus kap kisebb anyagi támogatást a városi tanácstól. A népzene nem játszik lényeges szerepet a város életében. Talán azért, mert ezen a vidéken, a két országhatár között nem alakult ki sajátos karaktere. A nyilvántartott népzenészek többsége idős ember. Szakmai szervezetbe tömörülnek, fellépési lehetőséghez is így jutnak. Nem éri el a tömegesség szintjét a dzsessz sem. Klub az egyetemen működik, főképp a fiatalok látogatják. Van a városnak egy big bandje is, amely amatőrökből és a szimfonikus zenekar tagjaiból alakult. Felsorolásunk végére maradt a fiatalság zömét foglalkoztató rockzene. A diszkó hullám Jyväskylä-t sem kerülte el, de nem tudta teljesen kiszorítani az együtteseket, amelyek különböző helyeken szép számmal muzsikálnak, bár országos hírű most nincs közöttük. Szintén van szakmai szervezetük, amely érdekeiket védi. Nagyon figyelemre méltó a városi tanács viszonya a műfaj képviselőihez; anyagilag támogatja a szervezetet, gyakorlásra termeket bocsát a zenekarok rendelkezésére, tanfolyamokat szervez részükre fővárosi szakemberek bevonásával mindezt a zene színvonalának emelése érdekében, mert felismerték, hogy a rock- és popzene a fiatalok közös nyelve, s jobb, ha ezt minél magasabb szinten beszélik. Korántsem biztos, hogy a Jyväskylä-ben látottak egész Finnországra általáno-

3 síthatóak. A zenei élet színvonala és szervezettsége talán nem éri el a mienket, de azt is figyelembe kell venni, hogy Debrecen háromszor nagyobb város Jyväskylänél. Nem elhanyagolható szempont viszont, hogy Finnországban nagyon erős az öntevékeny zenei mozgalom. Klubokban, egyletekben, kulturális találkozókon vagy otthon saját kedvükre rengetegen zenélnek; ez az, ami a muzsikát mégis tömeges méretekben élteti. Délibábos tájakon 25 fokos hideg, csikorgó hó, vattaszínű fenyőerdők, csodálatos, lankás táj. A természet hangsúlyos jelenléte szabja meg talán leginkább Finnország arculatát, s formálja a maga képére az embert is. A hosszú, fagyos telek otthonukba kényszerítik a járókelőket, lelassítják a mozdulatokat; a szauna tisztító gőzében elernyednek az izmok, lehiggadnak az indulatok, s harmonikus, nyugalmas hangulat lesz úrrá a hajszásabb (onnan nézve: vajon mi végre ez a rohanás?) vidékről érkezetten is. A százfokos hőségben van idő az elmélkedésre, a viszonyításra. A sztereotípiák, melyek bennünk Finnországról kialakultak, most tartalommal telítődnek. A finn építészet, iparművészet eredményeit nem katalógusokból és magazinokból szemléljük, hanem valós megjelenésükben. Alvar Aalto múzeumában járunk, s aztán az utcára lépve szemben találjuk magunkat azzal, amit a nagy építész megálmodott. Tisztaság, rend és természetesség igen, talán ezek a kulcsszavak. Szállodánkat úgy, ahogy van megkomponálták: az anyagok, a formák, a színek úgy harmonizálnak egymással, mint Kodály Esti dalának szólamai. Sehol egy hivalkodó gesztus; minden finom, diszkrét és esztétikus. Lehet, hogy ez mégiscsak álom? Ügy tűnik, Finnországban sikerül olyasfajta egészséges életformát és szemléletet kialakítani, amely egyelőre számos ország előtt elérhetetlen példaként lebeg. Az állandó méricskélésnek, hasonlítgatásnak persze nincs sok értelme. Mások a mértékegységek ott, abban a történelmi-társadalmi-természeti környezetben, s megint mások itt nálunk, Közép-Európában. A kérdés inkább az: lesz-e, lehet-e egyáltalán egységes, általános emberi értékrend, amely félelmektől, gyűlölségektől, fenyegetésektől mentes célként áll majd az emberiség előtt? A finnek a maguk módján megkísérelnek választ adni erre; feleleteikre érdemes figyelni. Amit egy hét alatt lehet, igyekeztünk mi is mindent emlékezetünkbe vésni. Vendéglátóink mértékletes, szépen felépített programot állítottak össze számunkra; az első két nap szabadon ismerkedhettünk a várossal. Jyväskylä nem túl jellegzetes település; bár van néhány szemet gyönyörködtető modern épülete és lakónegyede. (Jó párat Aalto tervezett.) De hiányoznak azok a történelmi házak, amelyek a régi és új együttélésével változatosabbá tehetnék a városképet. A város meglehetősen szétszórt, laza szerkezetű; központjában a négyemeletes házak dominálnak. A debreceni lakótelepekhez hasonló épületeket elvétve láttunk. A külterületeken a természetbe illeszkedő, egy-két szintes, kertes, szalagszerű, emberszabású lakások épülnek, persze nem fillérekért. Menetrendünk a harmadik napon változott meg, ettől kezdve naponta kétszer léptünk fel. A finn közönség nagy érdeklődéssel figyelte a magyar népi muzsikát, s érthetően különösen a régi hangszerek, a tekerőlant, a kecskeduda, a töröksíp, a doromb nyerték meg tetszésüket. Mondhatni sztár volt a Délibáb ezekben a napokban. A megyei lap már a megérkezést követő második nap fényképes riportban mutatta be az együttest, az egyik országos lap pedig a szakmunkástanulóknak adott koncentről számolt be. A hírvivők külön sajtótájékoztatón találkozhattak a Délibábbal, és zenés beszélgetést sugárzott velük a helyi rádióállomás. A Schaumann gyárban adott koncentről a televízió is felvételt készített.

4 S aztán eljött a búcsúest, a Jyväskylä-i tél záróhangversenye,. Ezt a fellépést nagy várakozás előzte meg, vendéglátóink már napokkal előbb büszkén újságolták, hogy ami ritka mind a 800 jegy elővételben elkelt. Ennek megfelelően az egyetem díszterme a város egyetlen kielégítő méretű és akusztikájú színházterme zsúfolásig telt. A finn rádió a műsor első részét egyenes adásban, a második részt felvételről közvetítette, s ez csak fokozta az amúgy sem csekély felelősséget. Szerencsére ez a súly nem bénította meg az együttest: a rövidre fogott, frappáns ismertetők közvetlen kapcsolatot teremtettek a közönséggel. A szatmári, nyíradonyi, bözödi, somogyi, hortobágyi, széki, gyimesi dallamok és ritmusok, a sohasem látott hangszerek hamar megtették a magukét: kisimultak, mosolyra húzódtak az arcok a nézőtéren ült a megye és a város több vezetője, s a végén ütemes taps köszönte meg a magas színvonalú előadást. A Délibáb tagjai boldog, megkönnyebbült sóhajjal jöttek le a színpadról; befejezték küldetésüket, megdolgoztak a sikerért. Alvásra ezen az éjszakán nem sok idő maradt. A koncertet követő fogadás után fél kettőkor kerültünk ágyba, s hajnali fél négykor már száguldott velünk a busz Helsinki felé. Amikor a finn légitársaság DC 9-es gépe a levegőbe emelkedett, valószínűleg mindannyian arra gondoltunk, mennyi minden történhet egy rövid hét alatt! Jó érzés volt tudni, hogy nem üres kézzel jöttünk: ízelítőt hoztunk magunkkal abból a zenéből, amely a legjobban kifejezheti egy nép lelkivilágát. Adtunk, de kaptunk is. A hét nap alatt sokfelé jártunk, sok emberrel találkoztunk. A tárgyi világ megismerésén túl bepillanthattunk a finnek életformájába, gondolkodásmódjába. Beszélgethettünk zenei szakemberekkel, egyetemistákkal, gyári dolgozókkal, Jyväskylä vezetőivel (a Finn-Magyar Társaság által szervezett szaunaesten a polgármester is részt vett), a vidéki fellépéseket követő vacsorákon a kisvárosok képviselőivel, általános iskolai tanárokkal. Mindenütt megkülönböztetett érdeklődéssel fogadtak, s tapasztalhattuk, hogy a személyes kapcsolatokon túl a népek közeledésében milyen nagy lehetőségei vannak a művészeteknek. (Küldöttségünk vezetője, Tarr László, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője konkrét tárgyalásokat folytatott az együttműködés további bővítéséről.) A fogadásokon, pohárköszöntőkön amelyekben nem szűkölködtünk újból és újból szó esett a két nép barátságáról, amelynek valós tartalmát végig érezhettük. Csak abban nem voltunk biztosak, hogy a rokonság tudata itthon is ennyire áthatja-e a közgondolkodást. Ez az egy hét érzelmileg is sokat jelentett a csoportnak. Hazatérve magunkkal hoztunk egy darabka Finnországot: Pekka, Markku, Juha és a többiek arcát, a levegő ízét, a fenyők illatát, a szauna melegét. Ez a Finnország most már közel van hozzánk, velünk marad. Turi Gábor 1979, február-március Hajdú-bihari Napló

Tíz éves a Zurgó. Beszélgetés Nagy Bercellel, az együttes vezetőjével

Tíz éves a Zurgó. Beszélgetés Nagy Bercellel, az együttes vezetőjével Tíz éves a Zurgó Beszélgetés Nagy Bercellel, az együttes vezetőjével Néhány napja zajlott le a Csángó Ünnep nevű rendezvény, amelynek keretén belül emlékezett meg a Zurgó együttes fennállásának 10. évfordulójáról.

Részletesebben

Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán

Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán Ahogyan mi láttuk könyvtár szakos hallgatókkal a Vándorgyűléseken Tapasztalatok az egri Eszterházy Károly Főiskolán Szakemberek sora értékelte az őszi hónapokban, szakfolyóiratainkban a Vándorgyűlés(eke)t,

Részletesebben

KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2

KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2 KÖZÉLETRŐL ÉS KULTÚRÁRÓL SALGÓTARJÁNBAN 2006/2 Városunk, Salgótarján TARTALOM KÖSZÖNTŐ 4 MÚLT, JELEN, JÖVŐ KÖZÉLET 5 CSAPATJÁTÉKOS A POLGÁRMESTER VÉLEMÉNY 10 VÁROSFEJLESZTÉS: HOGYAN TOVÁBB? KULTÚRA 12

Részletesebben

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek 1 A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók! Németh László Kedves Olvasó!

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN szerkesztõbizottság Gábor Kálmán Jancsák Csaba Matiscsák Attila Szemerszky Mariann Tibori Tímea Utasi Ágnes

Részletesebben

PANORÁMA. Kína a világban, a világ Kínában. E-mail:hun@cri.com.cn http://hungarian.cri.cn Tel:+86 (10) 68892096

PANORÁMA. Kína a világban, a világ Kínában. E-mail:hun@cri.com.cn http://hungarian.cri.cn Tel:+86 (10) 68892096 A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóján összeállításunkkal azok előtt tisztelgünk, akik fontos szerepet játszottak és játszanak ma is a két ország barátságában! Tartalom 03

Részletesebben

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat A Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Koroknay Dániel Általános Iskola (Mád) által 15 év a tehetségesekért: elmélet

Részletesebben

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minôsítési Program. A magyarországi fesztiválok minôsítési rendszere

Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minôsítési Program. A magyarországi fesztiválok minôsítési rendszere Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minôsítési Program A magyarországi fesztiválok minôsítési rendszere Budapest, 2010 A magyarországi fesztiválok minôsítési rendszere Kiadta a Magyar Fesztivál Regisztrációs

Részletesebben

Ha nyitott szemmel járunk az utcán, számtalan

Ha nyitott szemmel járunk az utcán, számtalan Ha nyitott szemmel járunk az utcán, számtalan üzenet vár ránk. Hány szent szobra áll a munkahelyünk és az otthonunk között? Mind minket néz, mind ránk szeretne figyelni, mind felajánlkozik segítségül.

Részletesebben

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti

1992-ben határon túli és hazai matematikatanárok hozták létre ezt a versenyt. Célja az itthoni és a környező országok matematikatanítása közötti Az idei tanévben a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ad otthont a XX. Nemzetközi Magyar Matematikaversenynek. A jubileumi alkalomra való tekintettel, arra gondoltunk, hogy jó lenne visszaemlékezni

Részletesebben

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S PALYA Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S A Z E N Ö K E M B E R E I M A S T E R M I T É R A D I P L O M A H A Z S I G A F I N N O R S Z Á G S Z É L E S I Z

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

Nekem még nagyon sok dolgom van itthon

Nekem még nagyon sok dolgom van itthon XI X. ÉVF VFOLYA YAM 1. SZÁ ZÁM 20 10. JANUÁR BOL OLDO DOGA SSZONY NY HAVA KI SKUN UNLA LACH CHÁZ A ÖN KORM RMÁN YZ AT ÁNAK KÖZ ÉL ETI, KUL TURÁ RÁLI LIS, HAG AGYO YOMÁ MÁNY ŐR ZŐ ÉS SZÓR ÓRAK AKOZ TA

Részletesebben

Végeredmény vagy kiindulópont?

Végeredmény vagy kiindulópont? Hungarológia Végeredmény vagy kiindulópont? kerekasztal-beszélgetés a hungarológiáról Az alább olvasható eszmecserét a 2006 nyarán rendezett hungarológiai kongresszus után tartottuk szerkesztőségünkben.

Részletesebben

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ NÉPSZERŰ PSZICHOLÓGIA MASARU IBUKA 3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ TARTALOMJEGYZÉK Budapest Víztérítő Kiadó 2001 Előszó... 3. A szerző előszava... 6. I. rész - A GYERMEK POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGEI... 8. 1. Az óvodában

Részletesebben

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Csak erőszakkal lehetett lenyomni a nép torkán

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Csak erőszakkal lehetett lenyomni a nép torkán XXV. évfolyam 3. szám Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu 2015. március A kommunizmus áldozataira emlékeztek Csak erőszakkal lehetett lenyomni a nép torkán A kommunizmus áldozataira emlékeztek

Részletesebben

Hõsök napja és veterántalálkozó

Hõsök napja és veterántalálkozó Dunakiliti Krónika 2010. június 27. IV. évfolyam 2. szám Hõsök napja és veterántalálkozó A hõsök napját minden évben május utolsó vasárnapján tartják hazánkban. Az emléknap eredete az 1917-ben megszületett

Részletesebben

Projektek a fenntarthatóságra nevelésben

Projektek a fenntarthatóságra nevelésben Dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó Projektek a fenntarthatóságra nevelésben Bevezetés A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma

Részletesebben

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program, valamint a Tehetséghidak

Részletesebben

Lehet félni, de nem ez a dolgunk

Lehet félni, de nem ez a dolgunk Lehet félni, de nem ez a dolgunk Crnkovity Gabriellával, Huszta Dániellel és Mészáros Gáborral Berényi Emõke, Bózsó Izabella, Brenner János és Magó Attila beszélget Bózsó Izabella: A következő egy órában

Részletesebben

MERRE TOVÁBB KÁNTORKÉPZÉS? Megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kántorképző Intézet megalapításának 20. évében

MERRE TOVÁBB KÁNTORKÉPZÉS? Megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kántorképző Intézet megalapításának 20. évében MERRE TOVÁBB KÁNTORKÉPZÉS? Megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem és a Kántorképző Intézet megalapításának 20. évében Károli Könyvek tanulmánykötet Sorozatszerkesztő: Dr. Sepsi Enikő A szerkesztőbizottság

Részletesebben

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése a Gyermekek Házában Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése

Részletesebben

VAIHINGEN AN DER ENZ. 25 dolgozni év akarnak. az ÚJ évfolyam 1988 decemberétől MeGJeLeNIK HaVONta XXVII.éVfOLyaM, 4. szám 2014. április 15.

VAIHINGEN AN DER ENZ. 25 dolgozni év akarnak. az ÚJ évfolyam 1988 decemberétől MeGJeLeNIK HaVONta XXVII.éVfOLyaM, 4. szám 2014. április 15. az ÚJ évfolyam 1988 decemberétől MeGJeLeNIK HaVONta XXVII.éVfOLyaM, 4. szám 2014. április 15. VAIHINGEN AN DER ENZ 25 dolgozni év akarnak Két dátum: 1989 és 2014. Az első Huszonnyolc csökkent munkaképességű

Részletesebben

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA

Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA XVIII. évfolyam 6. szám I 2010. április 6. I Megjelenik: kéthetente Most vasárnap Április 11. Választás A jövõnk a kezünkben van ÖNKORMÁNYZAT Minden napra egy

Részletesebben

BENCÉS HÍRLEVÉL. Saját történelmünk a remény távlatában SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

BENCÉS HÍRLEVÉL. Saját történelmünk a remény távlatában SZÁMUNK TARTALMÁBÓL BENCÉS HÍRLEVÉL XII. évfolyam 4. szám A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA 2010. tél Saját történelmünk a remény távlatában Pietro Vittorelli montecassinoi fõapát homíliája 2010. november 11-én,

Részletesebben

FehérVár. Szárnyaltak a jégmadarak. 29. oldal. VAGYOK tapintható tárlat, kulturális értékek 3. oldal. Csavarvonal 5. oldal

FehérVár. Szárnyaltak a jégmadarak. 29. oldal. VAGYOK tapintható tárlat, kulturális értékek 3. oldal. Csavarvonal 5. oldal FehérVár Közéleti hetilap VAGYOK tapintható tárlat, kulturális értékek 3. oldal Csavarvonal 5. oldal Az igazi sajtnak tejből kell készülnie! 8. oldal Szárnyaltak a jégmadarak 29. oldal Száztíz nap a tengeren

Részletesebben

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon 1 Copyright 2008 The Sasakawa Peace Foundation The Sasakawa Central Europe Fund Minden jog fenntartva.

Részletesebben