A NAÜ Nemzetközi Szakértői Csoportjának beszámolója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAÜ Nemzetközi Szakértői Csoportjának beszámolója"

Átírás

1 Nemzetközi szakértői felülvizsgálat a Pécs melletti (Magyarország) korábbi urántermelő területek hosszú távú gondozási programjáról A NAÜ Nemzetközi Szakértői Csoportjának beszámolója International Atomic Energy Agency

2 NEMZETÖZI SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLAT A PÉCS MELLETI (MAGYARORSZÁG) KORÁBBI URÁNTERMELŐ TERÜLETEK HOSSZÚ TÁVÚ GONDOZÁSI PROGRAMJÁRÓL A NAÜ NEMZETKÖZI SZAKÉRTŐI CSOPORTJÁNAK BESZÁMOLÓJA NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG BÉCS, 2011

3 Előszó Uránérc-bányászat és feldolgozás Magyarországon a Mecsek-hegységben Pécshez közel között folyt. Az uránbányászat megszüntetésével a Magyar Kormány határozatott hozott a bányák bezárásának és a terület remediációjának beruházási programjáról azzal a céllal, hogy biztosítsák a lakosság és a környezet hosszú távú védelmét. A bányabezárási és nagyméretű remediációs programot a területek hosszú távú gondozási programja követi. E tervek készítését és megvalósítását a MECSEK-ÖKO Zrt. végzi, a vállalat, amely teljes mértékben a Magyar Állami Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdona. A bányabezárás és a nagyméretű remediációs tevékenység Pécs mellett között folyt. A remediáció a következőkből állt: néhány százezernyi m 3 szennyezett talaj kinyerése különböző helyekről a terület körül, amelyet a területen kialakított lerakóba helyeztek át; zagytározók és meddőhányók remediációja azok védő földtakaróval való lefedésével; földalatti vágatok felhagyása és lezárása; felszín alatti vizek kiemelése és kezelése. Bár a nagy volumenű remediációs programot 2008-ban befejezték, hosszú távú gondozási tevékenységek, mint a felszín alatti víz remediációja, környezeti monitoring és a műszaki hulladék elhelyezési rendszerek fenntartása folytatódni fog éveken keresztül. A szakértői felülvizsgálatokat egyre növekvő mértékben ismerik el, mint egy fontos összetevőt a nukleáris fűtőanyag ciklus létesítményeit érintő szélesebb körű tulajdonosi (stakeholders) bizalom kialakításában. Ebben a tekintetben és annak a ténynek alapján, hogy a nagyméretű remediációs tevékenység Pécs mellett befejeződött, amelyet a MECSEK-ÖKO Zrt. végzett, időszerűvé vált egy nemzetközi felülvizsgálatot végezni a MECSEK-ÖKO Zrt. által végzett remediációs programról. A Magyar Atomenergia Hivatal február 9-én a NAÜ- hoz írt levelén keresztül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget kérte arra, hogy a NAÜ szervezzen egy nemzetközi felülvizsgálatot annak megállapítására, hogy az eddigi remediációs tevékenységek és az ezt követő utó-remediációs tevékenységek biztosítják-e a lakosság és a környezet hosszú távú védelmét, és azok összhangban vannak-e a NAÜ nemzetközi biztonsági előírásaival. Ez a beszámoló a NAÜ által e vizsgálat céljából összehívott szakértői csoport konccenzusos álláspontját mutatja be. Ez a publikáció érdekes lehet a bezárt urántermelő létesítmények remediációjáért és a hosszú távú gondozásáért felelős szervezetek számára, a létesítmények biztonságának szabályozásáért felelős szabályozó hatóságok számára, a műszaki kisegítő szervezetek és a tulajdonosok szélesebb körének, akik érdekeltek az ilyen létesítmények hosszú távú kezelésében vagy ki vannak téve ilyen létesítmények hosszú távú hatásának.

4 4 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS BEVEZETÉS HÁTTÉR FELADATMEGHATÁROZÁS (TERMS OF REFFERENCE) A BESZÁMOLÓ SZERKEZETE TÖRVÉNYI ÉS SZABÁLYOZÁSI KERET Megfigyelések és javaslatok A TERÜLETEN VÉGZETT REMEDIÁCIÓS TEVÉKENYSÉG SZENNYEZET VIZEK KEZELÉSI KONCEPCIÓJA Jelenlegi állapot A talajvíz és a rétegvíz kezelése Urántartalmú vizek kezelése Megfigyelések és javaslatok BÁNYABEZÁRÁS Megfigyelések és javaslatok FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEK BONTÁSA Megfigyelések és javaslatok MEDDŐHÁNYÓK A takaró réteggel szembeni teljesítmény célok A meddőhányók felszámolásának engedélyi előírásai Észrevételek az engedélyezési előírásokból adódóan Javaslatok Általános észrevételek a fedőrétegek jelenlegi állapotáról a meddőhányókon és a zagytározókon PERKOLÁCIÓS TERÜLETEK Megfigyelések és javaslatok ZAGYTÁROZÓK A fedőrétegtől elvárt teljesítmény I. zagytározó I. zagytározó Fedőréteg monitoring Megfigyelések Általános észrevételek a fedőréteg rendszer tervezési folyamatához Környezetvédelmi feltételek a zagyterek remediációjánál Javaslatok TALAJVÍZ REMEDIÁCIÓJA ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS Jó nemzetközi gyakorlat Megfigyelések Megállapítások TALAJVÍZ REMEDIÁCIÓS TERV Jó nemzetközi gyakorlat Megfigyelések Megállapítások... 50

5 5 Javaslatok A TALAJVÍZ KÁRMENTESÍTÉSÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA A nemzetközi jó gyakorlat FÖLDALATTI BÁNYÁK REMEDIÁCIÓJA Megfigyelések Megállapítások Javaslatok MEDDŐHÁNYÓK REMEDIÁLÁSA Megfigyelések Javaslatok ZAGYTÁROZÓK REMEDIÁCIÓJA Megfigyelések Megállapítások Javaslatok TALAJVÍZ MODELLEZÉS Jó nemzetközi gyakorlat Megfigyelések Megállapítások Javaslatok TALAJVÍZ KÁRMENTESÍTÉSE ÉS KRITÉRIUMAI Jó nemzetközi gyakorlat Megfigyelések Megállapítások Javaslatok HOSSZÚ TÁVÚ GONDOZÁSI TEVÉKENYSÉG RADIOLÓGIAI MONITORING Korlátozás nélkül hasznosítható területek Radon kiáramlás a felhagyott bányatérségekből Izolált korlátozott hasznosíthatósági területek radioaktivitása A radioaktív kibocsátások monitoringja Sugárvédelmi ellenőrzések Hosszú távú monitoring a MECSEK-ÖKO Zrt.-nél (radiológiai aspektusok) FENNTARTÁS Fedőréteg rendszer Felszíni és felszín alatti vízkormányzási rendszer Víztisztítási rendszer HIDROGEOLOGIAI MONITORING ÁLTALÁNOS MONITORING KÖVETELMÉNYEK, MONITORING RENDSZEREK TERVEZÉSE Jó nemzetközi gyakorlat Megfigyelések Megállapítások A monitoring gyakorisága Megállapítások Javaslatok Beszámoló a monitoring eredményekről Jó nemzetközi gyakorlat Megállapítások A monitoring programok áttekintése... 78

6 6 Jó nemzetközi gyakorlat Megállapítások Javaslatok Minőségbiztosítás Jó nemzetközi gyakorlat Megállapítások Javaslatok Hiteles jegyzőkönyvek (Records) Jó nemzetközi gyakorlat Megállapítás STRATÉGIAI TERVEZÉSI MEGFONTOLÁSOK BEVEZETÉS STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS A MECSEK-ÖKO ZRT. BESZÁMOLÓJA Beszámolás Megállapítások Javaslatok REFERENCIÁK... 84

7 7 ÖSSZEFOGLALÁS S01. A Magyar Kormány határozott arról, hogy a Pécshez közeli, a Mecsek hegységben folytatott uránbányászatot beszünteti és elindít egy tervet a bányák bezárására, az ércfeldolgozási terület remediációjára és a környezetvédelemre. Ezen a területen az uránbányászat 1958-tól 1997-ig tartott. Ez a bányászati terület közel helyezkedik el a Pellérdi és Tortyogói ivóvíz kutakhoz, amelyek Pécset és a környező helységeket látják el ivóvízzel. S02. A környezet helyreállításának, az uránipar által okozott sérülések felszámolásának szervezéséért a MECSEK-ÖKO a felelős, amely az utóbbi években intenzív remediációs munkákat végzett a területen. A remediációs munkák az alábbiakra irányultak: 1) a szennyezett talaj kármentesítése, 2) épületek lebontása és területük kármentesítése, 3) felszín alatti víz remediációja beleértve a vízkiemelést és tisztítást, 4) zagytározók és meddőhányók remediációja 5) perkolációs területek remediációja 6) földalatti bányák bezárása. A nagyméretű remediációs programot 2008-ban fejezték be. A remediáció utáni periódusban a hosszú távú gondozás, beleértve olyan tevékenységeket, mint a felszín alatti víz kezelése, környezeti monitoring és a rekultivált területek fenntartási-karbantartási munkái, folytatódnak. S03. A Magyar Atomenergia Hivatal levelet intézet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez (NAÜ) február 9-én kérve a NAÜ-t, hogy szervezzen egy nemzetközi missziót megvizsgálandó, hogy a MECSEK-ÖKO Zrt. hosszú távú utógondozási programja (a továbbiakban hosszú távú gondozási program) összhangban áll-e a NAÜ releváns Biztonsági Szabályzatával, és hogy az biztosítja-e a lakosság és a környezet megóvását. A Szakértői Felülvizsgálatot végző teamnek informálnia kell a MECSEK-ÖKO Zrt.-t jelentés formájában arról, hogy hosszú távú gondozási programja a Pécs közeli korábbi uránbányászati és ércfeldolgozási területeken összhangban van-e a nemzetközi biztonsági szabványokkal és hogy visszatükrözi-e más nemzeti programok jó gyakorlatát. A szakértői vizsgálatnak foglalkoznia kellett a MECSEK-ÖKO Zrt. hosszú távú gondozási programjai keretében jelenleg is futó tevékenység (pl. vízkezelés, környezeti monitoring, a remediált területek gondozása) biztonsági vonatkozásaival. S04. A NAÜ nemzetközi teamet hozott össze a vizsgálat elvégzéséhez összhangban az előírt feladat-meghatározással (terms of reference), amelyről a partnerrel is egyeztetett. A vizsgálatot végző team (a továbbiakban Team) öt nemzetközileg elismert szakértőből és a két NAÜ alkalmazottból állt, akik a talajvíz és az ércfeldolgozási zagytéri meddők valamint a kapcsolódó radiológiai kérdésekben tapasztalatokkal rendelkeznek. A szakértői vizsgálat néhány hónapot vett igénybe és a következőket foglalta magába: Előkészítő tanácskozás a MECSEK-ÖKO Zrt. képviselőivel a szakértői vizsgálat feladatköréről; A Team tagjainak és annak elnökének kiválasztása NAÜ koordinátor által; MECSEK-ÖKO előzetes saját vizsgálati anyagainak benyújtása a NAÜ-hoz; A vizsgálat részletes témakörének elkészítése a NAÜ koordinátora által; A vizsgálati tanácskozás, amely 6 napon át tartott (2010. december ), ez állt a Team előkészítő-találkozásából, a MECSEK-ÖKO Zrt. tájékoztató előadásaiból, az összes terület megtekintéséből, a látottak és hallottak megvitatásából, a MECSEK- ÖKO Zrt. szakembereivel való interjúkból, jelentés tervezet elkészítéséből, és a vizsgálat befejezésénél a Team elnökének szóbeli prezentációjából, amelyen a kulcsmegállapításokat és a javaslatokat ismertette.

8 8 S05. A Team a megfontolás tárgyát képező kérdéseket négy fejezetben címezte meg (veszi sorra) figyelembe véve, hogy ezek a MECSEK-ÖKO Zrt. részére alapvető fontosságúak: Törvényi szabályozási keret, Terület-helyreállítási tevékenységek, Hosszú távú gondozási tevékenységek, Stratégiai tervezés. A témákat a nemzetközi jó gyakorlattal vetették össze és a nemzetközi biztonsági szabványokkal való megfelelőség alapján. A megfigyelések és következtetések ebben a jelentésben azon alapulnak, hogy a program elemei milyen mértékben felelnek meg a jó nemzetközi gyakorlatnak és a javaslatok olyan területekre születtek, amelyeken haladás szükséges a biztonsági követelményeknek való megfelelés céljából. Általá nos megá llapí tá sok S06. A remediációs program megvalósítása során elért haladás jelentősen csökkentette a forrásokból eredő szennyezőktől a talajvizet érő általános kockázatot. Azonban további javulást kell elérni. S07. A talajvíztisztító és bányavíztisztító üzem jól működik, jól karbantartott állapotban van. A használt berendezések megfelelnek a jelenlegi követelményeknek és sztenderdeknek. Nincs jele jelentős korróziós problémáknak, ami a kiszolgáló személyzet nagyfokú hozzáértését mutatja a korróziós oldatok kezelésében. S08. A talajvíz és felszíni víz remediációjának tevékenységét folytatni kell a hosszú távú gondozási program keretében, előfordulhat, hogy évtizedekig, a lakossági ivóvíz ellátó rendszerek védelme érdekében. A zagytéri talajvíz remediációs munkák nagyon fontosak a felszín alatti vízáramlás irányában (downstream) elhelyezkedő városi ivóvíz művek védelme érdekében. S09. Ivóvízminőségnek megfelelő határértékek elérése a szennyezett területeken belül (zagytereknél szulfát, uránium minden területen) nem reális remediációs kritérium. Mindazonáltal az ivóvízbázist megfelelő intézkedésekkel védeni kell. S10. A Team megállapítja, hogy a monitoring program teljesíti a NAÜ Biztonsági Szabályzatban leírt követelményeket (paragrafus III.13). S11. A Team elismeri a MECSEK-ÖKO Zrt. gyakorlatát a monitoring adatok disszeminációjában, amelyet az Internet segítségével valósít meg a lakosság felé, és amelyeket negyedévenként frissítenek. Általá nos javaslatok S12. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek folytatnia kell a poszt-remediációs munkát a lakosság és a környezet védelmét biztosító felülvizsgált, elérhető remediációs kritériumok és határértékeken alapuló aktualizált hosszú távú gondozási program szerint. S13. Ahol csak lehetséges a passzív módszereknek kell prioritást adni. Ezek a megoldások költség-haszonelemzésen kell, hogy alapuljanak; ez hosszú távon megtakarítást eredményezhet a működési és a fenntartási költségekben.

9 9 Javaslatok. Stratégiai tervezés S14. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek ki kell fejlesztenie hosszú távú stratégiai tervet. Ebben a tervezésben a hosszú táv jelentsen pl. 30 évet. A terv részletesebb lehetne az első periódusra (pl. 3 év) és kevésbé részletes hosszabb távra. A stratégiai terv felhasználható lenhetne arra, hogy a MECSEK-ÖKO Zrt. bemutassa, hogyan kívánja elérni a veszélyek folyamatos csökkenését (radiológiai és nem-radiológiaiként egyaránt), és végső fokon, ha lehetséges kivonni az ellenőrzés alól a területet. A terv meghatározná a szükséges anyagi eszközöket, tevékenységeket, berendezéseket, szolgáltatásokat, amelyek szükségesek a veszélyesség folyamatos csökkenéséhez, és a terület ellenőrzésének megszűntetése céljából. Ez a terv meghatározná a MECSEK-ÖKO Zrt. pénzügyi és humán erőforrás-szükségleteit, beleértve a bizonytalansági elemzéseket; a bizonytalanságokat az előre nem látható eseményeket számba vevő tervekkel és stratégiai alternatívákkal kell kezelni. Javaslatok -- Engedélyezés S15. Az engedélyezési-szabályozási rendszert, (amelyet egy vezető hatóság ad ki) egyszerűsíteni lehetne, ha az engedélyt leredukálnák csak azokra a követelményekre, amelyeket az engedélyesnek a remediáció minden tekintetében be kell tartania. Minden egyéb információt és megjegyzést, amelyek jelenleg az engedélyben találhatók, háttérdokumentációba lehetne elhelyezni. Ha minden remediációs munka befejeződik, az engedélyt változtatni kellene úgy, hogy az csak a hosszú távú monitoringgal és fenntartási követelményekkel foglalkozna. Javaslatok -- Ví ztisztí tá si csapadék S16. A víztisztítási csapadék biztonságos kezelése céljából a Team javasolja, hogy a csapadékot részletesebben jellemezzék ahhoz, hogy a potenciális szennyező anyag migráció a biztonsági elemzéseknél figyelembe vehető legyen. Javaslatok Meddőtározókról a bányavízkezelőbe kerülő vizek S ben a meddőhányókról érkező és víztisztításra kerülő víz térfogatárama kb. 1,7- szeresére a víz urántartalma kb. kétszeresére nőtt. Nem ismeretes, hogy az urántartalom és a térfogat milyen trend szerint fog változni a jövőben. Bár ez eredetileg nem volt remediációs cél, a meddőhányókba beszivárgó víz térfogatának csökkentését biztosító opciókat vizsgálni kellene, különben az urántartalom és a térfogat növekedése esetleg folytatódhat. Javaslatok - Bányavíztisztító üzem S elején a tisztítandó víz térfogata valószínűleg növekedni fog feltételezve, hogy a visszatöltődési zóna nagysága változatlan marad. MECSEK-ÖKO Zrt. végezzen becslést arra vonatkozóan, hogy a víztisztító üzem bővítése szükséges-e és a technológiát hogyan kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a megnövekedett víztérfogatot kezelni lehessen. Javaslatok - Bányabezárás S19. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek monitoringozni kellene a tárók hidraulikai teljesítményét, bizonyítandó azok hatékonyságát és korrekciós intézkedéseket kezdeményezni, ha szükséges. Ez magába foglalná a vésztartalék tervek összeállítását a nem kívánt hidraulikai feltételek kialakulása esetére. A belső térségekben és a tárókhoz közeli térségekben (a csökkentett drén kapacitás következtében).

10 10 S20. A MECSEK-ÖKO Zrt.-nek fel kell használnia a monitoring adatokat és megfelelő modellezést kell végeznie ahhoz, hogy érthetőek és magyarázhatóak legyenek azok a körülmények, amelyek extrém radon fluktuációt okoznak az Északi táróban és az I. bányaüzemben. Ha szükséges radon-koncentrációmérséklési intézkedéseket kell foganatosítani. Javaslatok - Felszíni létesítmények S21. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek radiológiai kockázatbecslést és költség-haszonelemzést kellene végeznie arra vonatkozóan, hogy a szennyezett talaj, amely a területen (pl. az úttestekben) maradt, eltávolítandó-e vagy maradhat a területen, a évi környezetvédelmi engedélynek megfelelően. Ez a megközelítés összhangban van a NAÜ Biztonsági Szabályzatával (pl. IAEA WS-R-3). Megállapítások - A meddőhányók és a zagytározók takarása S22. A Team nézőpontja szerint a takaró rétegek jelenlegi teljesítménye (performance) folyamatosan hatással lesz a talajvízre és a fenntartási költségekre. Ennek következtében szükséges lesz fenntartani a vízkiemelést, a szivattyúzást és a vízkezelést a jelenlegi szinteken, sőt potenciálisan a térfogatok és a szennyező-terhelés növekedése is bekövetkezhet idővel. S23. Mivel jelenleg nincs vízbeszivárgás-teljesítmény monitoring, nem lehet megállapítani a fedőrétegeken történő vízbeszivárgás mértékét. Javaslatok- A meddőhányók és a zagytározók takarása Ezek a javaslatok a hosszú távú gondozási programmal összefüggésben készültek. S24. Figyelembe véve a meddőhányók és zagytározók eredeti remediációs tervezése óta eltelt időt, és a modellezés terén valamint a fedési konstrukciók technológiájában azóta elért előrehaladást, a fedési konstrukciók teljesítményét ismételten értékelni kellene, mivel a teljesítmény a talajvíz modellezési programban fontos összetevő, amely támaszul szolgál a terület kockázat-becslésénél. S25. A zagytározók és a meddőhányók fedőrétege formáját a hosszú távú felszín-fejlődés modellezésének pakettjeivel lenne célszerű becsülni biztosítandó, hogy a fedőréteg teljesítménye fennmarad a tervezett időszak alatt, és hogy biztosak legyünk abban, hogy a konstrukció és a fedőréteg integritása biztosítani fogja az ércdúsítási meddő teljes elszigetelését a környezettől. S26. Megfelelő teljesítmény monitoring berendezést lenne célszerű felállítani a meddőhányókban és zagytározókban bizonyítandó, hogy mindkét esetben a fedőréteg teljesítmény-követelményei teljesülnek és amennyiben eltérés van a tervezett értéktől, akkor az azonnal detektálható. S27. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek el kellene végeznie rövid időn belül az eróziós károk javítását az I. zagytározón.

11 11 Javaslatok Talajvíz remediáció és monitoring S28. A területet átfogó talajvíz áramlási és szennyezőanyag transzport modellt kellene készíteni, amely magába foglalná a geokémiai modellezésről, a felszíni víz-talajvíz kölcsönhatásról és a forrásmodellezésről kapott input adatokat. Ez felhasználható lenne a remediációs intézkedések optimalizálására és a remediációs határértékek kialakítására. A modelleket validálni kellene a remediációs időszak során kapott monitoring adatok alapján. S29. MECSEK-ÖKO Zrt.-nek egységes kármentesítési határértékeket kellene javasolnia a bányaterület és ércdúsító terület egészére. Továbbá az objektum sikeres remediációját az objektumtól a talajvíz áramlási irányában (downstream) létesített néhány megfelelőségi pont alapján kellene értékelni. A referencia-szinti kutak létesítése javasolt a megfelelőségi kutaktól a vízáramlással ellenkező irányban (upstream) az esetlegesen szükségessé váló korrekciós intézkedések megtétele céljából. Ezen adatok alapján még a nem megfelelőségi állapot bekövetkezése előtt lehetne intézkedni. S30. A felszíni vízfolyásokba való kibocsátásokat illetően a kibocsátási határértékeket úgy kell meghatározni, hogy azok a River Basin Management Plans EC Vízkeret Direktíva bevezetésének jelenlegi követelményeivel összhangban álljanak. S31. Végül a Team elismeri, hogy a remediáció tervezésébe és a végrehajtási tevékenységekbe bevont személyek nagyfokú szakszerűséget és tapasztalatot mutattak fel.

12 12 1. BEVEZETÉS HÁTTÉR 101. A Magyar Kormány döntést hozott a 2085/1997. számú rendeletben Pécs város melletti a Mecsek hegységben folytatott uránbányászat beszüntetéséről (1. ábra), és a bányabezárásra, ércfeldolgozási terület remediációjára és a környezetvédelemre kiterjedő terv végrehajtásáról. Az uránbányászat ezen a területen 1958-tól 1997-ig folyt. Hozzávetőlegesen 47 millió tonna kőzetet termeltek ki a területről, amelyből 7 millió tonna alacsony minőségű érc és majdnem 19 millió tonna magasabb minőségű érc került feldolgozásra. Kéttípusú feldolgozási technológiát alkalmaztak: alkalikus perkolációt az alacsony minőségű ércre és savas kioldást a magasabb minőségű ércre (2. ábra.). Ez a bányászati terület közel fekszik a Pellérdi és Tortyogói kutakhoz, amelyek ivóvízzel látják el Pécset és a szomszédos falvakat. 1. ábra Uránbányászati terület elhelyezkedése (szívesség: MECSEK-ÖKO).

13 13 Bányaérc: ~47 Mt Bányavíz: ~47 Mm 3 Csillemérő állomás Bányavíz tisztítóra vagy az ÉDÜ-be Bányameddő: 19,3 Mt Alacsony min. érc Radiometrikus Maradékok Perkoláció: 7.2 Mt Ipari min. érc U Ércfeldolgozás: 18.9 Mt Érecdúsítmány Export : ~1,5 kt Sárgapor: 18,1 kt Export (SU) Zagytározás: két zagytározó 20.4 Mt 2. ábra A terület működési folyamatábrája

14 14 3. ábra Légi felvételek az urántermelő objektumokról a működési periódus alatt. Felülről lefelé: ércfeldolgozó üzem, zagytározók, perkolációs dombok. (Szívességből: MECSEK-ÖKO).

15 A terület környezetében az uránérc bányászata által okozott károk helyreállításáért felelős szervezet MECSEK-ÖKO Zrt., amely az utóbbi években kiterjedt remediációs munkálatokat végzett a területen. A remediációs munkák kiterjedtek a 1) a szennyezett talajok megtisztítására 2) létesítmények lebontására és tisztítására, kármentesítésére; 3) felszín alatti víz remediációjára beleértve a szennyezett víz kiemelését és tisztítását; 4) a zagytározók és a meddőhányók bezárását; 5) a perkolációs területek remediálását és 6) a földalatti bányák bezárását (3. ábra). Jelenleg évenként 2-3 t uránt vonnak ki, mint mellékterméket a bányavíz és felszín alatti víz tisztítása során. A Pécs melletti nagyméretű remediációs tervet 2008-ban fejezték be. A poszt-remediációs periódusban a hosszú távú gondozási program, beleértve olyan tevékenységeket is, mint a felszín alatti víz tisztítása, környezeti monitoring és a remediált területek fenntartása, folytatódik. (4. ábra)

16 16 V. üzem II. üzem IV. üzem Elszállított IV. meddőhányó Elszállított IV. L.a. meddőhányó II. meddőhányó III. üzem PÉCS Egykori II. perkoláció I. meddőhányó I. üzem Egykori Ércdúsító Üzem Jelmagyarázat bányaüreg Bányavíz Kezelő Üzem Egykori I. perkoláció Kémiai Vízkezelő Üzem Vízföldtani monitoring figyelőkút termelőkút forrás és felszíni vízmintavételi pont meteorológiai állomás III. meddőhányó I. zagytározó Pellérdi vízbázis PELLÉRD Tortyogó vízbázis II. zagytározó bányatelek határa vízbázisvédelmi védőövezet 4. ábra. A kármentesítési objektumok elhelyezkedése a hidrogeológiai monitoring rendszer pontjaival együtt (szívességből: MECSEK-ÖKO) Ezzel összefüggésben a Magyar Atomenergia Hivatal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez február 9-én kelt levelében kérte, hogy a NAÜ nemzetközi felülvizsgálati missziót szervezzen megvizsgálandó, hogy a MECSEK-ÖKO Zrt. hosszú távú gondozási programja összhangban áll-e a vonatkozó NAÜ Biztonsági Szabályzattal és, hogy az biztosítja-e a lakosság és környezet védelmét. A NAÜ beleegyezett a nemzetközi felülvizsgáló misszió megszervezésébe, amelyet MECSEK-ÖKO Zrt. elfogadott. A NAÜ részvétele ebben a felülvizsgálatban egyezik státuszának azzal a kötelezettségével, (cikkely III. A.6), hogy elősegítse a Nemzetközi Biztonsági Szabványok alkalmazását.

17 17 FELADATMEGHATÁROZÁS (TERMS OF REFFERENCE) 104. A nemzetközi felülvizsgálat célja az volt, hogy a vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabványok alapján egy független értékelést nyújtson a terület jelenlegi és jövőbeni biztonságáról. A Szakértői Teamnek tájékoztatnia kellett a MECSEK-ÖKO Zrt.-t jelentés formájában arról, hogy a hosszú távú gondozási programja a Pécs-közeli, korábbi uránbányászati és ércfeldolgozási területeken összhangban áll-e a nemzetközi Biztonsági Szabályzattal és az visszatükrözi-e a jó gyakorlatot a többi nemzetközi remediációs programok viszonylatában. A Szakértői Teamnek értékelnie kellett a MECSEK-ÖKO Zrt. hosszú távú gondozási programját (pl. víztisztítás, környezeti monitoring, és a remediált területek fenntartása), amelyet a területen végeznek A NAÜ nemzetközi szakértőkből álló team-et választott ki, hogy végezzék el a felülvizsgálatot a partnerrel egyeztetett feladat-meghatározás alapján. A Szakértői Team 5 nemzetközileg elismert szakértőből és két NAÜ munkatársból állt, akiknek tapasztalatuk van a felszín alatti vizek és a zagyterek remediációjában és a kapcsolódó radiológiai védelemben. A Szakértői Team ismeri a NAÜ Biztonsági Szabályzatát és széleskörű szakmai tapasztalatai vannak a tiszteletre méltó tudományterületükön különösen, a remediáció azon aspektusaiban, amelyek a hosszú távú biztonságra vonatkoznak. A Szakértői Team szakértése a következőkre terjedt ki: a remediált zagytározók valamint a bánya meddők tervezése, építése és fenntartása; vízkezelési technológiák; felszín alatti és felszíni vizek hidrológiája; környezeti monitoring és felügyelet; hatósági ellenőrzés; radiológiai védelem; biztonsági elemzés és mérnöki gátak teljesítménye; geokémia és bányabezárás A szakértői felülvizsgálat néhány hónapig tartott és magába foglalt: Előkészítő tárgyalást a NAÜ és MECSEK-ÖKO Zrt. között, a nemzetközi Szakértői Team feladatköre kialakítása céljából; A Szakértői Team és elnökének kiválasztása a koordináló NAÜ által; Elsődleges dokumentumok benyújtása a felülvizsgálat céljára a NAÜ koordinátor részére; Részletes felülvizsgálati munkaterv elkészítése a NAÜ koordinátor által; A 6 napig tartó (2010. dec ) felülvizsgálati tanácskozás levezetése; a tanácskozás a következőkből állt: a szakértői Team előtanácskozása, tájékoztató jellegű beszámolók a MECSEK-ÖKO Zrt. részéről; az összes területi egység megtekintése, ezt követő véleménycsere a MECSEK-ÖKO Zrt. szakembereivel; a beszámoló tervezetének elkészítése, a szakértői tanácskozás a Szakértői Team Elnökének a megállapítások és javaslatok szóbeli ismertetésével zárult Azzal a céllal, hogy elősegítsük a Szakértői Team megállapításainak és a javaslatainak azonnali elterjesztését, a MECSEK-ÖKO megkapta a megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás bezárása során december 17-én. A megállapítások a MECSEK-ÖKO Zrt. dokumentációin, prezentációin, a MECSEK-ÖKO Zrt. szakembereivel folytatott interjúkon, a területek megtekintése során látottakon alapulnak. A Szakértői Team részletes megállapításait és javaslatait ez a beszámoló tartalmazza; ezek célja, hogy támogassák a MECSEK-ÖKO Zrt.-t a hosszú távú gondozási program jövő lépéseinek biztonsági bázisa erősítésében.

18 18 A BESZÁMOLÓ SZERKEZETE 108. A beszámoló szerkezete a következő. A beszámoló összegzéssel kezdődik, amely kiterjed az egységesen elfogadott megállapítások és javaslatok leírására. Az 1. szekció háttérleírást tartalmaz, amelyet a NAÜ a Szakértői Felülvizsgálatra előír. A 2. szekció átfogja az uránbányászat és ércfeldolgozás törvényi és szabályozási hálóját Magyarországon. A 3. szekció leírja és értékeli azt a tevékenységet, amelyet a korábbi uránbányászat és ércfeldolgozási területek remediációja terén végeztek. A 4. szekció foglalkozik a felszín alatti víz remediációjával, kitérve a bányavíz remediációjára is. Az 5. szekció leírja és értékeli azokat az intézkedéseket, amelyeket foganatosítottak a terület hosszú távú gondozása tekintetében. A 6. szekció a hidrogeológiai monitoringgal foglalkozik. Végül a 7. szekció a terület remediációjának stratégiai tervezését tárgyalja.

19 19 2. TÖRVÉNYI ÉS SZABÁLYOZÁSI KERET 201. Magyarországon a bányászati tevékenységet törvény szabályozza, döntően a Parlament által jóváhagyott törvényeken keresztül. Azonban sok esetben a releváns minisztériumok kapják a felhatalmazást törvényen keresztül bizonyos típusú tevékenységekre vonatkozó részletesebb szabályok kidolgozására. A rendeletek és törvények végrehajtását és végrehajtásuk ellenőrzését állami adminisztráció végzi Az állami adminisztrációnak két szintje van. Az első szintet a körzeti hatóságok képviselik, a másodikat a nemzeti (országos) hatóságok. A hatóságok csak a törvények alapján járhatnak el. A kerületi hatóságok alá vannak rendelve az országos hatóságoknak adminisztratív és szervezeti szempontokból, azonban függetlenek a döntéshozatal tekintetében. Minden kerületi hatóság földrajzi területtel rendelkezik felelősség szempontjából. Ha egy tevékenység más hatóság hatáskörét is érinti, a végső döntést hozó hatóság ki kell, hogy kérje az illető hatóság jóváhagyását Az uránérc bányászat felhagyását és remediációját érintő folyamatokba a következő hatóságok voltak bevonva: Magyar Bányászati Hivatal Pécsi Bányakapitánysága felelős minden bányászati tevékenységért (kutatás, bányászat, remediáció) és a legtöbb, a bányászathoz kapcsolódó engedélyezési folyamat végső döntéseiért (a Magyar Geológiai Szolgálat a Magyar Bányászati Hivatal része). Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felelős a vízkészletek (felszíni és felszín alatti) védelméért és működtetésért, közreműködése szakhatóságként kötelező szinte minden, a bányászathoz kapcsolódó engedélyezési eljárásban. Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség felelős a bányászati tevékenységhez kötődő környezetvédelemért (a Vízügyi Igazgatóságot, a Természetvédelmi Igazgatóságot és a Környezetvédelmi Felügyelőséget összevonták Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség név alatt), Természetvédelmi Igazgatóság felelős a természetes vegetáció, állatvilág és felszín-forma védelméért. ÁNTSZ felelős a lakosság egészségéért. Állami Erdészeti Igazgatóság felelős a megfelelő erdőgazdálkodásért. Magyar Geológiai Szolgálat szakértést biztosít a geológiához kapcsolódó kérdésekben beleértve a bányászatot is és a Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felelős a mezőgazdasági terület védelméért A bányászatot érintő állami adminisztrációs feladatokat a Magyar Bányászati Hivatal és a hozzátartozó Kerületi Hivatal fogja össze, így a terület engedélyezési folyamatát elsődlegesen a Magyar Bányászati Hivatal Pécsi Bányakapitánysága végezte Az engedélyezési folyamat magába foglalta a Környezetvédelmi Engedélyt is (a továbbiakban KE). Ezt az eljárást a környezetvédelmi felügyelőség teljesen függetlenül végezte. Az uránérc bányászata olyan tevékenység, amelyet a környezetvédelmi felügyelőségnek kell engedélyeznie, nemcsak a bányanyitás előtt, hanem a bezárás során is. A

20 20 tevékenységre kiadott KE részletes Környezeti Hatástanulmányon és a MECSEK-ÖKO Zrt. által benyújtott Beruházási Programon alapult. A Kormányrendeletet 1997-ben adták ki elfogadva a Beruházási Programot [1]. A KE-t 1998-ban adta ki Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség [2]; ez az engedély foglalta magába a résztvevő szakhatóságok előírásait a terület remediációjának minden részére vonatkozóan ben a MECSEK-ÖKO Zrt. által elvégzett remediáció során Kormányrendeletet adtak ki jelezve, hogy bizonyos még megmaradó tevékenységeket a remediáció befejezése után kell megvalósítani. A rendelet megállapította, hogy a Kormány elismeri, hogy a víztisztítást, a monitoring rendszerek működtetését folytatni kell, és, hogy a remediált területek egy részét érintő fenntartást biztosítani kell, még a beruházási program befejezése után is az ivóvíz készletek védelme érdekében és más környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt. A rendeletet követve 2007-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korszerűsített KE-t adott ki 2007-ben [3] a jelenleg folyó tevékenységre, beleértve a hosszú távú gondozási programot is. MECSEK-ÖKO Zrt. monitoring tevékenységét ezen engedély alapján végzi, bár nyilvánvaló, hogy a remediációnak vannak olyan aspektusai, amelyek még folyamatban vannak. Megfigyelések és javaslatok 207. A sok résztvevő szabályozó hatóság rendszere, kombinálva a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott KE komplex formátumával nehézzé teszi a kritériumok és követelmények teljes megértését, amelyeket a MECSEK-ÖKO Zrt.-nek teljesítenie kell a terület általános remediációjának minden aspektusa tekintetében A szabályozó rendszer egyszerűsíthetőbb lenne, ha a KE-t (amelyet egy vezető hatóság ad ki) csak a megkövetelt feltételek rögzítésére redukálnák a remediáció minden aspektusát illetően, amelyek értelemszerűen az engedélyes félre hárulnának. Minden más alátámasztó információt, megjegyzést a megalapozó dokumentációba lehetne áttenni. Ha minden remediációs tevékenység befejeződik, a KE módosításra kerülhetne, és csak a hosszú távú monitoringgal és fenntartási kötelezettségekkel foglakozna MECSEK-ÖKO Zrt. nincs teljesen a hosszú távú gondozás állapotában, ami nyilvánvaló a jelenlegi KE követelményeiből is, beleértve azokat is, amelyek bizonyos, a bányákhoz, a meddőhányókhoz, a zagytározókhoz kapcsolódó tevékenység befejezésének határidejeként a 2011 decemberét állapították meg, (amint azt az (a-c) példák mutatják) az alábbiakban: Ezek a határidők jelenleg átdolgozás alatt állnak. (a) A KE-ből [3]: 3.1. A bánya felhagyásának feltételei: A 10. bekezdés teljesítésének határideje módosul A funkció nélkül maradó érckutató fúrásokat szakszerűen el kell tömedékelni, a külszíni fúrások környezetét rekultiválni kell. Határidő: december 31.

21 bekezdéssel kiegészül A beruházási program megkezdését megelőzően felhagyott felszín-közeli bányatérségek nyitópontjainak és környezetüknek állapotát felül kell vizsgálni, a bányatérségeket megfelelő módon, biztonságosan le kell zárni, felszíni környezetüket helyre kell állítani. Határidő: december A meddőhányók felhagyásának feltételei: A 18. bekezdés teljesítésének határideje módosul A meddőhányók tájrendezését el kell végezni. Határidő: december Zagyterek rekultivációjának környezetvédelmi feltételei: A 3. bekezdés határideje módosul A zagytározók tájrendezésének kivitelezését el kell végezni. Határidő: december 31. (b) Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet előírásai: Úgy véljük, hogy a menetrendbe bele kell venni a rekultivált területek eróziómonitoringját valamint a beavatkozás lehetőségeit. A felszín alatti vizekre gyakorolt hatás nyomon követésére a hidrogeológiai monitoring felülvizsgálatát és értékelését - öt évente - hatóságunknak kérjük megküldeni. Az utak, útpadkák radioaktív szennyeződésének vonatkozásában kérjük benyújtani a részletes kockázatbecslést, különös tekintettel az alábbi kérdésekre: A radioaktív szennyeződés pillanatnyi helyzetéből adódó lakossági többlet dózisterhelést, A radioaktív szennyeződés eltávolításából adódóan nyerhető dóziscsökkenés és a várható költségek arányát, Az eredmények birtokában a lehetséges megoldás és az ide vonatkozó monitoring tervet. (c) A Pécsi Bányakapitányság előírásai Az egykori uránbányászati tevékenység megszüntetésével kapcsolatos bányabezárási, tájrendezési tevékenység teljes körűen még nem fejeződött be, a megállapított bányatelken belül a környezeti károkat teljes körűen még nem számolták fel, mérési adatbázissal még nem igazolták, hogy a felszín alatti bányászati tevékenységgel érintett területeken a további felszínt veszélyeztető talajmozgások nem várhatók, így a bányatelek törlésének jogszabályi feltételei egyelőre nem állnak fenn.

22 22 3. A TERÜLETEN VÉGZETT REMEDIÁCIÓS TEVÉKENYSÉG SZENNYEZET VIZEK KEZELÉSI KONCEPCIÓJA Jelenlegi állapot 301. A következő vizeket gyűjtik össze tisztítás céljából: Északi táró vize, amely a felszíni takarórétegen és bányaüregeken keresztül szivárog a táróba, Bányavíz és az I., II. és III. meddők alól szivárgó víz, amelyet az I. bányaüzemben gyűjtenek össze, Talajvíz és rétegvíz, amely a zagytározókból történő szivárgásából ered A vizek nagymértékben különböznek egymástól mind térfogatuk, mind pedig összetételük szempontjából. Ráadásul meg kell különbözetni a közötti időszakot a 2009 második fele utáni időszaktól. A következőket kell megjegyezni: Az Északi táró vizének ph-ja 7 körül van, az urántartalma <1 mg/l. Tipikus összetevők: Na +, Mg 2+, Ca 2+ Cl -, SO 4 2- és HCO 3 -, míg a teljes oldott anyag tartalom <2 g/l. A időszakban évenként teljes térfogat hozzávetőlegesen m 3 volt. Ezt a vizet nem kell tisztítani. Bányavíz és a meddők alól szivárgó víz 6-30 mg/l uránt tartalmaz. Az átlagos oldott anyag tartalom alacsony és 1,5-2 g/l között van, míg a ph 7-7,5 között mozog között az átlagos urántartalom 4-5 mg/l volt. Jelenleg a bányavíz lényegében elegy, amelynek egyik összetevője a bányaüregekben összegyűlő víz, a másik pedig a három meddő alól szivárgó víz, amelyet a bányába vezetnek. A vizeket kezelni kell az urántartalom csökkentése céljából. A talajvíz és a rétegvíz szennyezettsége a zagytérről való szivárgástól ered. A szivárgó víz nagy sótartalmú és 22 g/l átlagos sótartalommal rendelkezett. Az urántermelés időszakában a zagytározókat az ércfeldolgozási meddő tárolására használták. A zagytározóba való elhelyezés előtt a savas feltárás maradékait mészkővel és mésztejjel semlegesítették általában ph~7,5-re. Az érc dolomit (CaMg(CO 3 ) 2 ) tartalma miatt, amely a feltárás során kioldódott az ércből és az ioncsere ciklusban felhasznált sósav miatt, nagy sótartalmú oldatok képződtek, amelyek sótartalma NaCl, MgSO 4 és MgCl 2 -ból állt döntően. Ezeket az oldatokat zagy formájában juttatták ki a zagytározókba, amelyek 35 m mélységet is meghaladó mélységig szivárogtak le a talajba. Összességében 400 kt-ra tehető a talajvízbe jutott oldott anyag mennyisége. A közelben lévő ivóvízbázis védelme érdekében a nagymértékben elszennyeződött felszín alatti vizet folyamatosan emelik ki mind a sekély mélységből, mind a mélyebb rétegekből. Hozzávetőlegesen m 3 sós vizet szivattyúztak ki ben ben m³-t vonnak ki. A fő összetevő ionok a vízben: Mg 2+, SO 4 2- és Cl -. A vizek egy részét kezelik a sótartalom csökkentése céljából. Az alacsony urán és rádium koncentrációnak köszönhetően nincs szükség külön speciális technológiák alkalmazására (<0,1 mg/l illetve <0,07 Bq/l).

23 Mind a bányavíz térfogata, mind pedig az összetétel változott 2009 közepétől. Az Északi táróból jövő víz térfogata a közötti időszakban mért m 3 /év értékről m 3 értékre nő várhatóan 2010-ben (1. táblázat). Ehhez kapcsolódott az urántartalom 0,33 mg/l értékről 0,7 mg/l értékre való növekedése. Ez a növekedés az időszak kimagaslóan sok csapadékához köthető. Az uránkoncentráció növekedése minden valószínűség szerint a korábban művelt bányaüregek nagyobb mértékű elárasztásához kapcsolható. Abban az időben (termelési időszak alatt) azonban ezeket a vizeket nem kellett kezelni Az I., II., III.-as meddőhányók alól elszivárgó vizek és az eredeti bányavíz keveredéséből kapott, a felszínre szivattyúzott bányavíz nagyobb kihívást jelent. Ezek összes térfogata m 3 /év értékről m 3 -re nő 2010-ben. Ezt a térfogat-növekedést az uránkoncentráció 4,59 mg/l értékről 9,2 mg/l értékre való növekedése kísérte. Eredményként a kivont urán teljes mennyisége az átlagos évi 2171 kg-ról 7340 kg-ra nő. Ez a jelenség nagy valószínűséggel a meddőhányók és környezetük és a korábbi felső bányaszintek és bányaüregek csapadék hatására bekövetkezett intenzívebb átöblítődésével hozható összefüggésbe. Az 1. táblázatban található az átlagos urántartalom közötti időszakra és láthatók a 2010-re várható térfogatok és urántartalmak is. TÁBLÁZAT 1. A KORÁBBI ÉS A JELENLEGI BÁNYAVÍZ TÉRFOGATOK ÉS KONCENTRÁCIÓK A víz származási helye Átlag: Várható 2010-ben* V U U V U U m 3 mg/l kg m 3 mg/l kg Megjegyzések Északi táró , , nincs kezelve II. meddőhányó , , III-as meddőhányó (S-4) , , I. meddőhányó + eredeti bányavíz , , Összesen , , Összesen, az Északi táróval együtt A talajvíz és a rétegvíz kezelése , , kezelni kell *2010 első 10 hónapjának adatai alapján forrás: MECSEK-ÖKO ben összesen m 3 vizet vontak ki a zagytározók környezetéből ( m³ talajvizet, m³ rétegvizet és m³ szivárgó vizet a zagyterek körüli szivárgón keresztül). A rétegvizet nem kezelik, azonban a talajvizet és a szivárgó vizet 100 g/l Ca(OH) 2 -t tartalmazó mésztejjel keverik össze (5. ábra). A mésztej hozzáadására Mg(OH) 2 és gipsz (CaSO 4.2H 2 O) válik le. Minden egyéb főbb komponens a vízben marad. A magnéziumhidroxid oldhatósága alacsony, azonban a gipsz kisebb mértékű oldhatóságának (kb. 2,5 g CaSO 4 /l) köszönhetően a szulfát koncentrációt nem lehet 1,8 g/l alá vinni (ami kb. 0,7 g/l kalcium koncentrációnak felel meg) mésztejjel A gipsz oldhatósága sok tényezőtől függ, amelyek közül az alábbiak a fontosabbak: Tartózkodási idő a reaktorban, Oltó kristályok jelenléte Hőmérséklet és a keverési feltételek

24 24 Kalcium-szulfát oldatok nagy tendenciát mutatnak a túltelítésre. Ez azt jelenti, hogy a gipsz nem válik le teljesen. Ennek az a következménye, hogy a csővezetékek és szivattyúk elgipszesedhetnek a lassan növekedő gipsz kristályok által ben 1800 t körüli mennyiségű Ca(OH) 2 -ot használnak fel a talajvíz és szivárgó víz kezelésére. A teljes folyamatot az 5. ábra mutatja. A leválasztást keverős reaktorban végzik flokkuláns jelenlétében. A Ca(OH) 2 célkoncentrációja a reaktorban 3,5 g/l. A képződő csapadék döntően gipsz és magnézium-hidroxid, amelyet először ülepítőbe majd sűrítőbe juttatnak szivattyúk segítségével. 5. ábra A talajvíz-kezelés folyamatábrája (szívességből: MECSEK-ÖKO). Az első reaktorban kapott csapadék egy részét recirkuláltatják ( m 3 /év) beoltó kristályokként (HDS technológia). Kiegészítő ülepítő medencét használnak a szilárd-folyadék teljesebb elválasztása érdekében és a gipszleválás teljesebbé tétele céljából. Az utolsó sűrítő sűrítményét mossák, víztelenítik szalagszűrő segítségével januárja és októbere között kb t 50% vizet tartalmazó

25 25 víztisztítási iszap képződött. Az iszap 691 t szulfátot tartalmazott, ami 1238 t gipsznek (CaSO 4 *2H 2 O) felel meg. A szárított víztisztítási csapadék urántartalma g/t. A csapadék szulfáttartalma alapján a szulfátkoncentráció csökkenése a talajvízben a kezelés során kb. 1,62 g/l. Ez az érték az utóbbi években jelentősen csökkent a talajvíz összetételében bekövetkezett változás miatt. A rétegvíznek csak kis része kerül kezelésre m 3 -t a mésztej előállítására használnak fel, m 3 -t a víztisztítási iszap és a szűrő mosásnál. A megmaradó m 3 -t összekeverik a kezelt talajvízzel és bányavízzel és a Pécsi-vízbe bocsátják ki. A kibocsátásra kerülő víz (amely tartalmazza a zagyterek mellől kiemelt tisztított és nem tisztított, valamint a bányaüzemek felől érkező tisztított és nem tisztított vizeket) oldott anyag tartalma <5,5 g/l kell, hogy legyen a KE szerint. A maximális megengedett uránkoncentráció 2 mg/l, a rádium koncentráció <1,1 Bq/l. A befogadóban a fajlagos vezetőképesség 2000 S/cm alatt kell, hogy maradjon. A víztisztító állomás jól működik, és jól karban van tartva. Modern folyamatirányító rendszert alkalmaznak az üzemi folyamatok irányítására és a Pécsi-vízbe kibocsátható víztérfogat megállapítására. Folyamatos ph-mérés és fajlagos vezetőképesség mérést valósítanak meg a folyamat különböző szakaszaiban, ami lehetővé teszi a folyamat hatékony ellenőrzését és irányítását. Sem műszakilag, sem gazdaságilag nincs alternatívája a meszes vízkezelésnek. Urántartalmú vizek kezelése ben a bányavizek átlagos urántartalma 9 mg/l körül volt. A tisztításra kerülő víz teljes térfogata m 3. Az uránkinyerést külön üzemben végzik, amely a következő folyamatokból áll (6. ábra). Az urán szorpcióját annak elúciója követi NaCl/Na 2 CO 3 oldattal. Az elútum max.12 g/l uránt tartalmaz. Az ioncserélő gyantát recirkulálják. A kezelt bányavíz maradék urántartalma kb. 0,5 mg/l alatt van. Az elútum ph-ját sósavval 2-re állítják be keverős tartályokban. A felszabaduló CO 2 -t a más részfolyamatokban felszabaduló gázokkal együtt gáztisztító rendszeren keresztül engedik a szabadba. Az uránt urán-peroxid (UO 4 *2H 2 O) formájában választják le hidrogén-peroxiddal, amelyet a ph-naoh-dal való korrigálása követ. A folyamatos üzemmódú leválasztást keverős tartály-kaszkádban végzik. Abból a célból, hogy tisztább és jól szűrhető terméket kapjanak, az oldatot vízzel hígítják. A leválasztás után az anyalúgban az urán koncentrációja 3 mg/l körül van, ami a lecsapási folyamat hatékonyságára utal. A ph-t 3,5 értéken tartják NaOH-dal. A peroxidos leválasztás hatékonyságát elsősorban az uránkoncentráció, a szabad peroxid koncentrációja, a szulfátkoncentráció, a ph és a leválasztási idő befolyásolja. A koncentrátumot flokkulálószerrel sűrítik, Dorr-rendszerű sűrítőben. A mosásnál elsősorban a klorid-tartalom csökkentése kell koncentrálni. A szárítást vákuumszárítóban hajtják végre, 2010-ben kg uránt vontak ki a vízből. A mosófolyadékot és egyéb hulladékoldatokat visszajuttatják a folyamatba.

26 26 Hulladék víz m 3 Kezelt víz kg U m puffer medence Szorpció m kg U m kg U Oldatkészítés 0/6 akna 6/11 akna m kg U 700 m 3 0,04 kg kg U kg U Elúció Karbonátok megbontása NaCl 27,14 t Na2CO 3, 1 t HCl (31 %) 12 t Higító víz 430 m 3 P-I kémény U=11,9 g HCl=0,5 g/h NaOH=0,75 g/h 3 2 db 25 m -es gyűjtőtartály P-II U=29,75 g HCl=71 mg/h NaOH=118 mg/h L=38 Mm ,96 kg U Anyalúg I m 1,9 kg U Anyalúg II m 1 kg U UO 4 * 2 H2O leválasztás Ülepítés, sűrítés H2O 2, (30 %) 1,5 t NaOH (50 %) 1,5 t Mosó víz Épületekből származó kibocsátás Technológiai kibocsátás Mosás Mosó víz Kondenz víz 10,2 m 3 Szárítás, csomagolás Vízhűtés Sárga por 6 289,96 kg U Vákuum Víz 379 m 3 Ipari víz 6. ábra. A bányavízkezelés folyamatábrája, 2010 (szívességből: MECSEK- ÖKO) Az ioncsere kombinálása hidrogén-peroxiddal nagyon hatékony, amely igen tiszta urán-peroxidot eredményez és a kezelt víz urántartalma is 0,5 mg/l alá vihető. A MECSEK- ÖKO Zrt. által alkalmazott technológia minden tekintetben megfelel a jelenlegi szabványoknak és követelményeknek. A teljesen zárt rendszert recirkulációs körök kialakításával érik el. A víztisztítás során kapott urántermék minősége jobb, mint más folyamatokkal nyerhető sárgapor minősége A bányavíztisztító üzemrész nagyon jól karbantartott. Az urán bányavízből való kivonására és a peroxid leválasztására/elválasztására alkalmazott berendezések megfelelnek a műszaki követelményeknek. Nincs jele a korróziónak, ami ara mutat, hogy a meglehetősen korrozív tulajdonságú oldatok kezelését jól megszervezetten végzik. A folyamatellenőrzési rendszer lehetővé teszi valamennyi folyamat ellenőrzését és hatékony felügyeletét.

27 27 Megfigyelések és javaslatok 311. A talajvízkezelő üzemet illetően: a folyamat különböző aspektusait és a víztisztítási csapadékot részletesebben kellene jellemezni, hogy a megfelelő biztonsági elemzéseket el lehessen végezni a potenciális szennyezők migrálása tekintetében, pl.: Mi az ásványi összetétele a meszes víztisztításnál képződő iszapnak? Milyen formában van jelen az urán a csapadékban? Mi a csapadék nehézfém tartalma? Milyen kioldhatósági tulajdonságokkal rendelkezik a gipsz és magnézium-hidroxid? Hogyan és mikor kerülhet ki a csapadékból az urán? Mi lesz a végső oldat összetétele? Hogyan lehetne a gipsz oldódását a tározón megakadályozni vagy csökkenteni? (Minden m 3 friss víz legalább 3,2 kg gipszet képes feloldani.) A kezdeti időben a víztisztítási csapadékot nagyon sokoldalúan vizsgálták. A vizsgálati eredmények alapján a környezetvédelmi felügyelőség a csapadékot nem-toxikus -nak nyilvánította (No: H1196/6/2002). A szorpciós oszlopokban a szorpció során képződő kis mennyiségű csapadék arzénnel nagymértékben szennyezett. Ezért ezt a csapadékot elkülönítve helyezik el a központi hulladéktárolóban A bányavíztisztító üzemet illetően: 2010-ben kb. 1,66 szeresére nőtt a tisztításra kerülő víz térfogata. A bányavízben lévő urán mennyisége kétszeresére nőtt. Nem ismeretes, hogy a vízmennyiség a jövőben hogyan változik, milyen mennyiség várható a jövőben. A meddőhányókon való átszivárgás csökkentési lehetőségeit tanulmányozni és vizsgálni kell, különben a további térfogat- és urántartalom-növekedését nem lehet kizárni A három vízáram keverését Nem kezelt rétegvíz Kezelt talajvíz Északi táró vize felül kellene vizsgálni a CaSO 4 -ra való tekintettel a magasan túltelített oldatok képződésének megakadályozására, ami a fokozott gipszkiválást okozza Csapadékleváló-inhibitorok alkalmazását részleteiben kellene megvizsgálni A gipsz kristályosodása nagymértékben függ a kristálygócok jelenlététől. Abban az esetben, ha a szulfátkoncentráció tovább csökkenne, szükségessé válhat a recirkuláció növelése a lecsapó-semlegesítő részben A talajvíztisztításból képződő csapadék más piacképes termékek előállítására (pl. kalcium-magnézium-acetát gyártása fagyáspont-csökkentő anyagként) úgy látszik, hogy kérdéses, mind műszaki mind gazdasági szemszögből.

28 Várható hogy 2015 kezdetén a tisztítandó víz térfogata jelentősen megnőhet. Ez a víz a III. bányaüzemből az Északi táróba folyik át a bányatérségek feltelése után. A vizek urántartalma a 2 mg/l határérték felett lesz. Ez azt eredményezi, hogy az Északi táró vizét is be kell kötni az általános víztisztító rendszerbe, mivel e vizet nem lehet elválasztani a jelenleg is képződő és kifolyó táró víztől. A 2010-ben kapott vízmennyiségi adatok alapján a következő becslés adható a tisztítandó víz évenkénti térfogatára. Északi táró: m³ Bányavíz + szivárgó víz az I., II., és III. meddőhányók alól: m³ A III. bányaüzemből várható víz térfogata: (2015-től kezdődően): m³ Várható bányavíz a II., IV. és V bányaüzemek területéről (2018-tól kezdődően): m³ Összesen tehát m³ (2015-ben) és m³ (2018-ban), kell majd tisztítani évenként. Várható, hogy a III. bányaüzemből jövő víz urántartalma 10 mg/l körül lesz; a II. IV. és V. bányaüzemekből jövő bányavíz urántartalma pedig 5 mg/l körüli értékre várható. Ezeknek a koncentrációknak alapján valamint a meddőhányók felől érkező víz 9 mg/l átlagos uránkoncentrációja esetén összesen kg U/év illetve kg U/év, urántermelés várható (az Északi táró vizének urántartalmát figyelmen kívül hagyva). Problémaként merül fel, hogy a jelenlegi víztisztító állomást és hatásfokát bővíteni kell-e, és hogyan kell a technológiát megváltoztatni vagy adaptálni ahhoz, hogy a kétszeresére-háromszorosára nőtt vízmennyiséget kezelni lehessen. BÁNYABEZÁRÁS 318. A mélybányászatot 5 helyen végezték. Ezek közül három bánya a felszínen keresztül létesült (I., IV. és V. bányaüzem) kettő vakaknán keresztül (II. és III. bányaüzem). A többi bányatérség magába foglalt egy sor vakakna nyitást és ventillációs kamrát, két tárót és bányaüregeket beleértve raktárhelyiségeket a robbanószerek céljára. A személyzet és anyagszállítás céljára szállító eszközök a helyszínen rendelkezésre álltak. Kiegészítő lehetőségeket, berendezéseket hoztak létre a földalatti víztelenítésre, pl. szivattyúkat, zsompokat. A szolgáltató hálózat magába foglalta a csővezetékeket a víztelenítéshez, sűrített levegőszolgáltatáshoz és elektromos vezetékeket a világításhoz A MECSEK-ÖKO Zrt. szerint a bányabezárás célja a talajvíz védelme a radon exhaláció minimalizálása a talajsüllyedés kockázatának mérséklése és a védelemben nem részesülő üregek által okozható felszíni veszélyek kizárása volt A bányabezárási folyamat, a bányából való biztonságos visszavonulás, több lépésből állt: az üzemanyaggal szennyezett kőzet kihozatala, minden egyéb kémiai anyag kihozatala a felszínre, az értékesíthető anyagok visszanyerése beleértve vasúti szállító eszközöket, és mozdonyokat, bizonyos földalatti üregeket a fenntartható víztelenítésre, vezetékrendszer fenntartására biztosítani kellett durva kőzettel való tömedékeléssel, más üregek bezárása a radon exhaláció csökkentése céljából, az aknák tömedékelése során a tömedék-anyag üregekbe való behatolásának megakadályozására szolgáló gátak kialakítása,

29 29 az aknatornyok és a kiegészítő épületek lebontása, területrendezés, elárasztás Az aknákat betömedékelték az I. bányaüzemi akna kivételével, amelyre a depressziós tölcsér fenntartásához vízkivétel végett van szükség. A tömedék anyag lényegében meddő kőzetből áll. Az V. bányaüzemben eredetileg perkolációs meddőt kívántak felhasználni, hidraulikus szállítással. Miután az egyik gát tönkrement, ami a tömedék anyag kisebb mértékű elvesztését okozta, meddő kőzetet alkalmaztak a tömedékelésre a felszínhez közeli szintig. A legfelső szintet épülettörmelékkel töltötték fel. Az épületbontásból megmaradó hulladékot a III. meddőhányóra szállították. Ez a terület előnyös hidrogeológiai helyzeténél fogva lett kiválasztva tárolás céljára, előnyös fekvése a depressziós tölcsér vízszivattyúzással való kialakításától ered. Az V. légakna nagyobb vízhozamú karszt zónán haladt át. Ezt első lépcsőben addig a szintig tömedékelték. Ezt követően cementinjektálással szigetelést alkalmaztak a nagyobb vízhozamú rétegben és így fejezték be a tömedékelést A felszínre érő függőleges aknákat 1 méter vastag választófallal dugózták, a Magyar Bányabiztonsági Szabálynak megfelelően. A tömedék konszolidációját monitoringozzák. Ha szükséges, tömedék anyagot juttatnak le a dugón kialakított nyíláson át A táró bejáratát elszigetelték. Az Északi tárón keresztül infiltrációs víz jut ki folyamatosan a III. bányaüzemből (7. ábra). A vizet mészkőágyon gyűjtik össze és földalatti csővezeték rendszeren keresztül az I. bányaüzembe juttatják. Hasonlóan várható, hogy a mély III. bányából 2015-ben és a II., IV. és az V. bányaüzemekből pedig ban jelenik meg a víz túlfolyásként az Északi táróban. Várható, hogy ez a víz néhány száz métert tesz meg a Keleti táró tömedékén (8. ábra), mielőtt a földalatti csővezetékbe jut és az I. bányaüzembe kerül. 7. ábra Az Északi táró bejárata (szívességből: M. Fawcett)

30 30 8. ábra Keleti táró bejárata (szívességből: M. Fawcett) Megfigyelések és javaslatok 324. A táró hidraulikai teljesítménye, különösen a Keleti táróé, amelyet tömedékeltek néhány száz méter hosszban, lehetséges, hogy idők folyamán megsérült, ami a drenázs kapacitás csökkenését eredményezhette. Ezért javasolt, hogy a tárók hidraulikai teljesítményét szigorúan monitorozzák, azzal a céllal, hogy megállapítsák azok teljesítményét és kezdeményezzenek korrekciós intézkedéseket, ha szükséges. Ez magába foglalná az előre nem látott eseményekre való felkészülési tervet a hidraulikai feltételek bármilyen nem várt fejleményére, amelyek a tárók közelében a csökkent drenázs-kapacitás következtében előállhatnának A radon monitoring azt mutatja, hogy jelentős fluktuáció van a szintekben. A radon szint időlegesen eléri az 1 millió Bq/m 3 értéket is az Északi táróban és az I. bányaüzemben. Az időnként előforduló nagyfokú változás magyarázat nélkül marad, és lehetséges, hogy a meteorológiai hatások következtében kialakuló légáramlás irányának változásával függ össze. Javasoljuk, hogy a MECSEK-ÖKO Zrt. próbálja kideríteni azokat a körülményeket, amelyek az extrém fluktuációt okozzák az Északi táróban és az I. bányaüzemben, felhasználva a monitoring adatokat és megfelelő modellezéssel, ha szükséges, radon-koncentrációt mérséklő intézkedéseket kell tenni. FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEK BONTÁSA 326. A felszíni létesítmények magukba foglalják az aknatornyokat, és a kapcsolódó épületeket, az ércdúsító üzemet és betelepített terület talaját. A hatásnak kitett terület nagysága 62 ha. A bontási stratégia számolt az épületek dekontaminálásával utóhasználat céljára vagy azok fizikai lebontásával és a lebontott anyagok elhelyezésével, mint hulladék fém és kőtörmelék, amelyeket radiológiai ellenőrzésnek kell alávetni. A talajt radiológiai

31 31 szempontból kellett becsülni. Ahol a talaj a kritériumokat túllépte, ott azt ki kellett termelni és el kellett helyezni MECSEK-ÖKO Zrt. lebontotta azokat az épületeket, amelyeket felhasználásra alkalmatlannak talált, nem biztonságosnak szerkezeti szempontból vagy szennyezettek voltak. Az alapokat kiszedték, ahol az radiológiailag indokolt volt. A bontást megelőzően a berendezéseket és eszközöket az épületekből kiszerelték és nagynyomású vízsugárral dekontaminálták. A kontaminált vizet összegyűjtötték és kezelték. A szilárdat elválasztották a mosó víztől és a III. meddőhányón helyezték el. Más hulladékot, mint például a kőtörmelék, szennyezett talaj, gumi és műanyag, ugyancsak a III. meddőhányón került elhelyezésre függetlenül annak fajlagos aktivitásától Az [épületbontások után visszamaradt] talajt első körben 20x20 m-es hálóban radiometrikusan vizsgálták, azután a hálót szűkítették 10x10 m-re. Anomális helyeken a hálót 5x5 m-re csökkentették. A talajt felszedték mindazokon a helyeken, amelyeken a mérési eredmények a radiológiai határértékeket meghaladták: gamma-dózis teljesítmény: háttér ngy/h fajlagos aktivitás: háttér +180 Bq/kg Szénhidrogénekkel szennyezett talajt felszedték és mikrobiológiailag kezelték. Dekontaminálás után gamma-dózis teljesítményt, a levegő radon szintjét, exhalaciót és fajlagos aktivitást mértek ismételten. Ha a dekontaminálási szintet elérték, inaktív talajjal végezték a felszín kiegyenlítését Az I. bányaüzem területén majdnem minden épület még mindég áll, míg a IV. bányaüzemben minden épületét lebontották. A II. és III. bányaüzemben csak néhány kiválasztott épület lett lebontva. Az I. bányaüzem aknatornya is áll, mint műemlék (9. ábra). A kiszivattyúzott bányavízből uránt vonnak ki. Az épületeket a víztisztítási technológia elhelyezésére tartották meg. A radon koncentrációja épületen belül néhány munkahelyen magas. Radon koncentráció csökkentésére kialakított technológia sikeresen került alkalmazásra az <1000 Bq/m 3 határérték eléréséhez a munkahelyeken. Radon-zsomp módszert találták a leghatásosabbnak a radon mérséklésére. A beltéri radon szintet az adott munkahelyeken állandóan monitoringozzák. Amíg a termelést fenntartják a technológiai üzemrészt, a sárgaport tartalmazó hordók raktárát és az őrség elhelyezésére szolgáló épületet működtetni fogják. Az épületegyüttest bekerítették és a terület állandó megfigyelés alatt áll.

32 32 9. ábra I. bányaüzemi aknatorony (szívességből: M. Fawcett) Az ércdúsító üzem, amely 146 épületből állt, 36 ha területen helyezkedett el. Minden épületet, amelyeket korábban ércfeldolgozásra és radiometrikus osztályozásra használtak lebontottak, beleértve a szennyezett alapokat is (10. ábra). Helyenként a földet hat méter mélységből is felszedték. A felszíni talaj eltávolítása nem akadályozta meg az ércosztályozó területéről és P-I. délnyugati csücskéből a szennyezett víz talajba való beszivárgását. A terület remediációját egy 12 szivattyúzott kútból és 6 monitoring kútból valamint mobil szorpciós oszlopokból álló vízkezelő rendszerrel végzik, amely csatlakozik az egységes vízellenőrző rendszerhez. Mintegy 20 épületet az északi határvonal mentén korlátozás-nélküli használatra kivonták a felügyelet alól, és ezek, mint ipari park funkcionálnak. Kis ipari tevékenységet folytatnak a területen: eddig mosoda, fafeldolgozó üzem, és acéltartály gyártó műhely működik. A hatóságok által megerősített korlátozás nélkül osztályozás jelenleg vitatott az alkalmazható egészségügyi szabványok különböző interpretációi talaján. Ez hatósági döntést igényel.

33 ábra A korábbi ércfeldolgozó üzem, előtérben a rehabilitált terület, a háttérben látható épületek felhasználásra rendelkezésre állnak A bányaterületen keresztül menő patakok szennyezett üledékét eltávolították és a zagytéren helyezték el. Eredetileg a monitoring eredmények sikeres rehabilitációt jeleztek. Azonban a további mérések alapján az időnként elárasztott területeken azt lehet feltételezni, hogy ismételt szennyező anyag depozíció történt, amely ismételt dekontaminálást igényel. Mivel a sugárdózis a lakosságra sokkal kisebb volt, mint a határérték, MECSEK-ÖKO Zrt. kockázat elemzés alapján új határértékeket kért és a hatóságok az érintett területre megadták a módosított környezetvédelmi engedélyt. Megfigyelések és javaslatok 332. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a szénhidrogénekkel szennyezett talajt mikrobiológiai módszerrel kezelték, a hulladékfémet hasznosították. Még mindig vannak anomáliák a vasút hosszában, amely az üzem déli oldalán található, és a szállító útvonalak mentén. Az érintett útvonalakat a remediációs program keretében kármentesítették. Mindazonáltal a radiológiai monitoring azt jelezte, hogy az útalapokba bánya meddő lett felhasználva. A radiológiai mérési adatokon nyugvó számított dózisértékek alapján az utak rendszeres használói által kapott többlet dózis meghaladja a 0,1 msv/é értéket. Nem világos, hogy a kockázat-becslési adatok vagy az előírt kritériumok alapján kell-e a dekontaminációt elvégezni. Ezért javasolt, hogy a megmaradt forró pontokat az utak és a vasút mentén ismételten értékeljék, és végezzék el a kockázat-becslést és költség-haszon elemzést is, hogy a szennyezett talajt a területről el kell-e távolítani vagy helyben maradhat a 2007-es engedélynek megfelelően. Ez a megközelítés megfelel a NAÜ Biztonsági Szabályzatának [4].

34 34 MEDDŐHÁNYÓK A takaró réteggel szembeni teljesítmény célok 333. A Magyar Uránbányászat Felhagyásával Kapcsolatos Remediációs Feladatok Beruházási Programjának megfelelően ( old. [1]): A bezárás célja a meddőhányók hosszú távú stabilizálása és az infiltráció csökkentése, azaz a fizikai, kémiai és radiológiai szennyezők mennyiségének környezetbe való kijutásának csökkentése ezek ellenőrzése és beillesztése a környezetbe javítva a vizuális benyomásokat. Abból a célból, hogy korlátozzuk az infiltráció, a gamma-sugárzás, az oxidáció, a radon kibocsátás, a porképződés, az emberi káros tevékenység és az erózió mértékét és hogy a fedőrétegben kialakuljon a vegetáció, a meddőhányókat talajréteggel kell lefedni. A fedőréteg vastagságát úgy kell kiválasztani, hogy az biztosítsa a hatóságok által megkövetelt radiológiai paraméterek elérését. Ezért a terv 1 m vastag tömörített talajréteggel számol. Tudott, hogy nem volt modellezés a szükséges rétegvastagságot illetően és az infiltráció mértéke sem volt specifikálva. I. meddőhányó 334. Az I. meddőhányót és a III. meddőhányót az első felmérés során vizsgálták (11. és 12. ábra). Az I. meddőhányó az I. bányaüzem szomszédságában terül el, és területe 4 ha. 1 m vastag talajtakarást alkalmaztak a fedésnél. III. meddőhányó 11 ábra I. meddőhányó (szívességből: M. Fawcett) 335. A III. meddőhányó a legfontosabb meddőhányó. A hányó a bányameddőn kívül tároló helyül szolgál a perkolációs meddő számára és a különböző területek dekontaminálása során kapott anyagok elhelyezését is itt oldották meg. A víztisztítási csapadék is itt kerül elhelyezésre a meddőhányó tetején (13. ábra).

35 ábra A III. meddőhányó keleti lejtője (szívességből: M. Fawcett) 13. ábra Víztisztítási csapadék a III meddőhányón. A III. meddőhányót 1 m vastag talajréteggel fedték be, rekultiválták és növényesítették. Beszivárgási monitoring nincs a területen és 2008 közötti években mért radon monitoring eredményeket összehasonlítva azt látjuk, hogy az átlagos radon koncentráció megkétszereződött, nyolcszorosára nőtt a talaj radon koncentrációja és ötszörösére a radon exhaláció értéke. Az adatokat a 2. táblázatban mutatjuk be.

36 36 2. TÁBLÁZAT RADON MÉRÉSI EREDMÉNYEK A III. MEDDŐHÁNYÓN Radon a levegőben Radon a talajgázban Radon exhaláció Bq/m 3 kbq/m 3 mbq/m 2 s Határértékek Átlagos növekedés 123% 623% 380% MECSEK-ÖKO Zrt. szakemberei jelezték, hogy a radon szint növekedése 2008-ban valószínűleg a nagyon száraz évnek tulajdonítható. Ez ugyan tényleg így lehet, mivel a nedvesség-kivonás jóval 1 m alá is terjedhet szárazság idején, ami kiszáradt réteget eredményezhet, ugyancsak valószínű, hogy a növekedés (legalább részben) a talajtakaró tulajdonságai változásának, fejlődésének tulajdonítható. Nem tűnik úgy, hogy jelenleg lenne a vezetésnek stratégiája arra, hogy a radon koncentráció határértékeket a III. meddőhányón hogyan kellene betartani. A meddőhányók felszámolásának engedélyi előírásai 337. Engedélyi feltételek a meddőhányók rekultivációját illetően az alábbiak (2) A meddőhányók rekultivációját úgy kell végrehajtani, hogy tekintettel a meddőanyag sugárzóanyag tartalmára elsősorban a radioaktív anyagok környezetbe jutását hosszúideig (legalább 200 évig) biztonságosan akadályozza meg. A helyben rekultivált meddőhányók felszínén sugárvédelmi szempontból a korlátozott hasznosíthatóságnak megfelelő határértékeket kell biztosítani. Közigazgatási határokhoz kötve rögzíteni kell a korlátozott közösségi hasznosítású területek lehatárolását. Az elszállított meddőhányók után visszamaradó területeken sugárvédelmi szempontból a korlátlan hasznosíthatóságot kell megvalósítani. Mind a helyben rekultivált, mind az elszállított meddőhányók esetében újrahasznosításként az erdőtelepítést kell előtérbe helyezni. A fejtésből származó meddőhányók kőzetanyagát a bányatelek területéről elszállítani, másutt hasznosítani vagy lerakni tilos. Inaktív (háttérsugárzási értéket meg nem haladó) meddő kőzetnek a bányatelek területéről való elszállítása, hasznosítása, lerakása csak ellenőrzött körülmények között történhet. A helyben rekultivált meddőhányók morfológiáját úgy kell kialakítani és a kőzetanyagot stabilizálni, hogy a szél és a víz általi erózió ne bontsa meg, kiporzás vagy lemosódás ne következzen be, a radiológiai és kémiai szennyezőanyagok kijutása a megtervezett újrahasznosítás mellett a megállapított határérték alatt legyen. A

37 37 gammasugárzás, az oxidáció, a radon kiáramlás, a kiporzás, a beszivárgás csökkentése, az erózió és az emberi beavatkozás megakadályozása valamint a növénytakaró létrehozása céljából a meddőhányókat földtakaróval kell ellátni. A földtakaró minimális vastagsága 1 m legyen. A meddőhányóra telepített vegetációnak önfenntartónak kell lennie és alkalmazkodnia kell a helyi adottságokhoz. A rekultiváció eredményeképpen meg kell szüntetni vagy lényegesen csökkenteni a meddőhányók alól kifolyó és a meddő kőzetből kioldott szennyezőanyagot tartalmazó csapadék és csurgalékvizek mennyiségét. A szennyezett vizek összegyűjtését, elvezetését és kezelését biztosítani kell. A III. számú meddőhányó kiterjesztése addig történhet, ameddig az alatta lévő fejtési üregek depressziós hatása érvényesül, csurgalékvizek a meddőhányó alól a környező talajvizekbe nem szivároghatnak el. Ellenőrizni kell a már rekultivált I. számú meddőhányó alatt a fejtési üregek depressziós hatásának az érvényesülését, és a szennyezett talajvizek elszivárgását meg kell akadályozni. A meddőhányók környezetében a mérő és ellenőrző objektumokat a tájrendezéssel egyidejűleg ki kell építeni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a levegőre, a talajra, a növényzetre, az elfolyó és elszivárgó vizekre. Amennyiben a meddőhányók rekultivációja során művi létesítmények kerülnek kiépítésre, azok fenntartásáról és üzemeltetéséről folyamatosan és hosszú időn keresztül arra felhatalmazott szervezetnek gondoskodni kell. A meddőhányók tájrendezési terve készítésekor olyan morfológiai és műszaki megoldásokat kell választani, hogy az üzemeltetési és fenntartási igény minél kisebb legyen, és az idő előrehaladtával lehetőség szerint csökkenjen vagy megszűnjön. A III. számú meddőhányó területén kell elhelyezni a helyben gazdaságosan nem rekultiválható meddőhányók kőzetanyagát, valamint ugyanitt kell elhelyezni minden olyan bontási, ipari, technológiai hulladékot, amely radioaktív anyaggal terhelt, és ezt a funkcióját a távlatban is fenn kell tartani. A III. számú meddőhányó területén a víztisztítási technológia iszapjának lerakóját a zagytározók rekultivációjának megkezdéséig meg kell építeni. Határidő: értelemszerűen A III. számú meddőhányó területén a tájrendezés kivitelezését követően a későbbi években keletkező egyéb sugárszennyezett hulladékok befogadására alkalmas területet kell kialakítani. Határidő: december 31. A meddőhányók tájrendezésének kivitelezését el kell végezni. Határidő: december 31. A meddőhányó rekultivációk kivitelezésének befejezését követően záró dokumentációt kell készíteni, amelyben teljes körűen rögzíteni kell a terület kiindulási és végállapotát,

38 38 a munkavégzés közben bekövetkezett kibocsátásokat és környezetterheléseket, az elhelyezett anyagok leltárát, a visszamaradó művi létesítményeket és azok üzemeltetési és fenntartási követelményeit, a talajfelszín művelésének és fenntartásának módját beleértve az erózióvédelmet és a növényzet gondozását, a hasznosíthatóság jellemzőit, a monitoring tevékenységet. Határidő: az egyes rekultivációkat követő 6 hónapon belül Észrevételek az engedélyezési előírásokból adódóan 338. A Szakértői Team nem talált bizonyítékot arra, hogy egy sor a meddőhányókra vonatkozó pontosan meghatározott fontos követelményt hogyan hajtottak végre; nevezetesen, A meddőhányók rekultivációját úgy kell végrehajtani, hogy tekintettel a meddőanyag sugárzóanyag tartalmára elsősorban a radioaktív anyagok környezetbe jutását hosszúideig (legalább 200 évig) biztonságosan akadályozza meg. Nem található bizonyíték arra, hogy a meddőhányókra elhelyezett fedőréteg legalább 200 éves élettartamára vonatkozó igényt a tervezésnél figyelembe vették volna. A helyben rekultivált meddőhányók morfológiáját úgy kell kialakítani és a kőzetanyagot stabilizálni, hogy a szél és a víz általi erózió ne bontsa meg, kiporzás vagy lemosódás ne következzen be, a radiológiai és kémiai szennyezőanyagok kijutása a megtervezett újrahasznosítás mellett a megállapított határérték alatt legyen. A gammasugárzás, az oxidáció, a radon kiáramlás, a kiporzás, a beszivárgás csökkentése, az erózió és az emberi beavatkozás megakadályozása valamint a növénytakaró létrehozása céljából a meddőhányókat földtakaróval kell ellátni. A földtakaró minimális vastagsága 1 m legyen. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a felszín kialakítás-tervezésnél a felszín hosszú távú fejlődését és annak potenciális hatását a meddőhányókra elhelyezett fedőréteg teljesítményre és a stabilitásra tekintetbe vették volna. Mint az már említve lett tény, hogy a radonkoncentráció mind a fedőrétegben, mind a fedőréteg felett növekedni fog, mivel az exhaláció idővel növekszik. Javaslatok A rekultiváció eredményeképpen meg kell szüntetni vagy lényegesen csökkenteni a meddőhányók alól kifolyó és a meddő kőzetből kioldott szennyezőanyagot tartalmazó csapadék és csurgalékvizek mennyiségét. A szennyezett vizek összegyűjtését, elvezetését és kezelését biztosítani kell Figyelembe véve az időt, amely eltelt a meddőhányók és zagytározók az eredeti remediációs tervezése óta, és a modellezés terén valamint a fedési konstrukciók technológiájában azóta elért előrehaladástól, a Team javasolja, hogy a fedési konstrukciók teljesítményét ismételten értékeljék. Ha az újraértékelés azt hozza ki, hogy szükséges fedési réteg rendszert módosítani/javítani, akkor az igénynek megfelelően azt meg kellene tenni. Ez biztosítaná, hogy megfelelő szivárgási sebesség (és következésképpen a talajvízre való hatás) hosszú időre fennmarad, ugyancsak biztosítaná, hogy a radon kiáramlás a megfelelőségi határon belül maradna.

39 Modellezés segítségével a talaj/atmoszféra fedőréteg rendszer megkövetelt teljesítménye meghatározható lenne összekötve a létesítménytől eredő prognosztizált szivárgást a talajvíz és felszíni víz receptorokra való végső hatásával, valamint a vegetációra és az erózióra való hatásával. A fedőréteg-rendszer tervezésénél figyelembe kellene venni az alábbi terület-specifikus követelményeket: klíma, a gazdaságosan rendelkezésre álló fedőanyagok geotechnikai, hidrológiai, és tartósságbeli tulajdonságait, a meddőhányó hidrológiai elhelyezkedését, növényi feltételeket, és a vegetáció feltételeit és a hosszú távú eróziót, a talaj fedőréteg mállását és fejlődését A meddőhányók felszín-alakját a hosszú távú felszín-fejlődésre rendelkezésre álló modell-pakettek felhasználásával kellene meghatározni biztosítva, hogy a fedőréteg teljesítménye fennmarad a megkövetelt ideig, valamint biztosítva, hogy a kialakított struktúra integritása teljesen visszatartja a szennyezőket, a környezettől elszigeteli és, hogy a talajvízre való hatás a tervezett paramétereken belül marad Megfelelő teljesítmény monitoring berendezést kellene felállítani a meddőhányókon abból a célból, hogy bizonyítani lehessen a tervezett teljesítmény-követelmény teljesülését és, hogy az elvárt teljesítménytől való eltérést azonnal detektálni lehessen. Általános észrevételek a fedőrétegek jelenlegi állapotáról a meddőhányókon és a zagytározókon 343. A Szakértői Team véleménye, hogy a fedőrétegek jelenlegi teljesítménye, ha nem foglalkoznak vele, legalább a jelenlegi szintű folyamatos hatást fogja kifejteni a talajvízre, aminek következménye a vízkormányzó rendszer fenntartása, szivattyúzási és tisztítási műveletek fenntartása a jelenlegi szinten, és potenciálisan számolni kell a térfogatok és szennyező-anyag terhelés további növekedésével az időben A teljesítmény-monitoring hiánya a meddőhányókon és zagytározókon nem teszi lehetővé a fedőrétegen keresztül történő beszivárgás jelenlegi szintjének meghatározását. Azonban a Szakértői Team véleménye, amely más területeken kapott tapasztalatokon alapul, hogy a tényleges jelenlegi beszivárgás, különösen a zagytéri fedőrétegen, valószínűleg jelentősen meghaladja az eredeti modell szerint számított értéket. PERKOLÁCIÓS TERÜLETEK 345. A perkolációt az ércfeldolgozó üzem mellett végezték (P-I) és a korábbi I. bányaüzem közelében (P-II). A két perkolációs terület összesen 47 ha-t tett ki. A medencéket két rétegben műanyag fóliával szigetelték. A perkolációs folyamat az alacsony minőségű érc, a radiometrikus osztályozás meddőjének törését (<30 mm), majd a töret szigetelt medencékben való elhelyezését, a töreten való kilúgozó oldat átszivárgását, valamint az átszivárgott oldat összegyűjtését jelentette. A kilúgozó oldat nátrium-karbonátból/hidrogén-karbonátból állt. Az uránt anioncserélő gyantával vonták ki az oldatból. A szorpciós meddő oldatot visszanyomatták a dombok tetejére. Az anioncserélő gyantát az ércdúsító üzembe juttatták, ahol regenerálták és sárgaport állítottak elő a kivont uránból.

40 A perkolációs területek rekultivációs koncepciója az oldott urán kivonása céljából azok helyben történő átmosását, az átmosott meddők III. meddőre való átszállítását, a szigetelő anyag eltávolítását, végül a korábbi medencékben inert talajréteg elhelyezését irányozta elő. Megfigyelések és javaslatok 347. A meddők átszállítása a III. meddőhányóra ésszerű megoldás volt, mivel az hozzájárult a szennyező anyagok egy helyen való térbeli koncentrálásához A korábbi perkolációs terület felszínét dekontaminálták. Azonban a talajvíz urántartalma miatt a P-I területen vízkiemeléssel egybekötött víztisztítást kell végezni. Javasolható transzport-modell kialakítása az urán P-I érintett területéről és a korábbi ércosztályozó területéről való jövőbeni kiáramlása mértékének megállapítására a víztisztítás időtartamának becslése céljából A III. meddőből való hosszú távú uránkiáramlást meg kellene becsülni. Javasolható, hogy a III. meddőből eredő szennyező-terhelés becslésénél olyan modellezési technikát alkalmazzanak, amely figyelembe veszi az egymást követő kémiai reakciókat a szivárgó oldatok és a különböző meddő-összetevők között, valamint az érintett víztározó szilárd anyaga között.

41 ábra Az I. és II. zagytározó légi felvétel, 2006 (szívességből: MECSEK-ÖKO Zrt.) ZAGYTÁROZÓK A fedőrétegtől elvárt teljesítmény 350. A teljesítmény célok és kritériumok a zagytározókra helyezett fedőréteggel szemben a következőképpen lettek definiálva: Minimalizálni az infiltráció sebességét, HELP modell felhasználásával végzett számítások azt mutatták, hogy a tervezett fedőréteg konfiguráció mm/év, azaz 4,5-6% -os beszivárgást ad 660 mm/év csapadék mellett, Maximális radon exhaláció értéke: 740 mbq/m 2 s A fedőréteg élettartama: 200 év. A zagytározókon megvalósult fedőréteg-rendszer különböző konstrukciókban valósult meg. A rétegrend tervezését HELP-modell segítségével végezték (15. és 16. ábrák).

42 42 I. zagytározó 351. Az I. zagytározó a következő specifikációval rendelkezik Működési periódus: és Terület: 100 ha Meddőtartalom: 17,8 millió tonna Átlagos urántartalom: 71,3 ppm Urán mennyisége: tonna 15. ábra Az I. zagytározó sematikus fedőréteg-rendje (szívességből: MECSEK-ÖKO) A 15. ábra Az I. zagytározó fedési rétegrendjét mutatja az alkotó elemek teljesítmény adataival. I. zagytározó 352. A II. zagytározó specifikációja: Működési periódus: Alapterület: 59,3 ha Meddőtartalom: 4,6 millió tonna Átlagos urántartalom: 55,8 ppm Urán mennyisége: 257 tonna A 16. ábra a II. zagytározón alkalmazott fedési profilt, az anyagokat, egyes jellemző paramétereket és teljesítmény adatokat közöl a felhasznált anyagok vonatkozásában.

43 ábra A II. zagytározó sematikus fedőréteg-rendje (szívességből: MECSEK-ÖKO Zrt.) Fedőréteg monitoring 353. Jelenleg nincs teljesítmény-monitoring a fedőrétegen való átszivárgás mérésére. Lizimétereket az I. zagytározó felszínén alakították ki, azonban ezek konstrukciója olyan, hogy azok nem képesek megfelelő szivárgási sebesség-adatokat szolgáltatni. A jelenlegi liziméter konstrukciók technológiájának értékelése a [7] irodalomban található. A fedőrétegek monitoringja csak a radon exhaláció mérésére terjed ki A Szakértői Team tagjainak az a tapasztalata, hogy a fedőrétegek permeabilitása viszonylag rövid idő alatt fejlődik ki a végleges állapotra. Egy sor esettanulmány van arra vonatkozóan, hogy 10 évnél rövidebb idő alatt két nagyságrenddel nagyobb szivárgás jelentkezik a tervezetthez képest. A Team véleménye szerint a beszivárgás értéke lényegesen meghaladhatja a tervezett mm/év értéket. A növekedés nagymértékben a következőkhöz rendelhető: A tömörség sérülése a következők miatt: évszakokhoz köthető száradás, nedves/száraz ciklusok, fagyási/olvadási periódusok, gyökérbehatolás, bio (állati) behatolás, kémiai folyamatok, amelyek az agyagot érhetik, nem megfelelő minőségbiztosítás az építés során. A növényzet fejlődését biztosító perkolációs réteg tulajdonságainak változása: mállási folyamatok, fagyási/olvadás ciklusok hatására. Hely specifikus folyamatok hatással lehetnek a kulcsszerepet betöltő anyagok tulajdonságaira és ezért fontos kérdés ezek mértékének megállapítása és annak, hogy milyen időszak alatt alakulnak ki ezek a hatások. Ha egyszer ez meghatározásra került, akkor a fedőréteg hosszú távú hatása prognosztizálható.

44 44 Megfigyelések 355. Komoly erózió volt megfigyelhető az I. zagytározón; a rézsű szekciókban és ideiglenes javítások is láthatók (17. ábra). Az eróziók oka valószínűleg elsősorban a hosszú rézsűkben keresendő, amelyhez párosulhatnak a fedési rendszer felső rétegének fizikai tulajdonságai is. További potenciális okok lehetnek: a rézsűk nem megfelelő szögben való művelése és a felszín alatti lefelé irányuló áramlás áttörése a rétegekben, amikor a rézsün lefelé való áramlás túlterhelté teszi az anyag víztároló és vízelvezető képességét. 17. ábra. Eróziós sérülések a I. zagytározón (szívességből: M. Fawcett). A legrosszabb területeken ez az erózió úgy látszik teljesen átvágta a fedő réteget. Az I. zagytározó felső tetején látható, hogy vízfelületek alakultak ki az alsó rétegekben található meddő konszolidációja következtében, ami a drénelt víz nem megfelelő irányban való áramlását okozza. A Szakértői Team nem találta bizonyítékát annak, hogy a fedés 200 éves élettartamára vonatkozó követelmény teljesül. Általános észrevételek a fedőréteg rendszer tervezési folyamatához 356. A hosszú távú szigetelés kérdése, figyelembe véve az eróziós hatásokat, nem lett kellőképpen figyelembe véve a tervezés folyamán. Tipikusan ez igényelné a felszín formájának és az eróziónak bizonyos modellezését. Továbbá a gát-réteg tulajdonságai időbeli változását és ezek hatására bekövetkező fedőréteg-teljesítmény-változást is tekintetbe kellene venni. 357 A fedőréteg teljesítményének időbeli változása nincs bemutatva, azaz hogy a megkívánt teljesítmény-célok 200 év múlva a létesítés után is teljesülnek-e?

45 A remediációs tervezés nem megfelelően gondoskodott a fedőréteg megépítés utáni teljesítményének monitoringjáról. Az építés utáni folyamatos monitoring nélkül nem lehet bemutatni, hogy: a fedőréteg a tervezetnek megfelelő teljesítményű, hogy a teljesítmény az idő múlásával fenn marad A fedőréteg tervezése HELP-modellen alapult (6). Az eredeti tervezés időpontja, 2000 óta, a fedőréteg-rendszerek tervezési modellezése terén jelentős fejlődés következett be és a HELP-modellel való megközelítést ma már elavultnak tekintik. Egy sor ok miatt alakult ki ez a nézet: A HELP modellben a felhasználótól igénylik input adatként az evaporációs mélység megadását, amely mélység felett a napi párolgás történik. Következésképen a modellel való előrejelzés teljes mértékben megváltozik az evaporációs zóna input adatának megváltozásával. Ez a változó ezért kulcsrésze az érzékenységi analízisnek, mivel alapvető szerepe van a vízháztartás egyensúlyának előrejelzésében. El kellene ismerni, hogy a HELPmodell alkalmazása megbontja (de-couples) a talaj-atmoszféra kölcsönhatást (amely kulcselőrelépés volt a modellezésben a SoilCover és Unsat-H modelleknek a bevezetésével és folytatódik a Vadose/W modellel). A tényleges anyagok tulajdonságainak mállási folyamatok hatására bekövetkező változását figyelembe kell venni. A teljesítmény előrejelzésének probabilisztikus megközelítése előnyben részesítendő a determinisztikus megközelítéssel szemben. Ez lehetőséget ad a különböző konfigurációk esetében a különböző fedési alternatívák teljesítmény kritériumainak költségtől függő valószínűségi indikációjára. Például annak a valószínűsége, hogy a radon kiáramlás nagyobb lesz, mint a szabványban megengedett érték vagy a szivárgás mértéke meghaladja a tervezett kritériumot. Környezetvédelmi feltételek a zagyterek remediációjánál 360. A KE-ben a zagytározók remediációjára vonatkozó feltételek [2]: Az uránérc feldolgozásból keletkezett zagyteret helyben kell rekultiválni. A zagyterek rekultivációját sugárvédelmi szempontból a tájrendezés keretében kell végrehajtani, ugyanakkor el kell végezni a zagytározókból elszivárgó oldatok által okozott talaj- és rétegvíz szennyezés kármentesítését. A két munkafolyamatot összehangolva, egymást támogatva kell végrehajtani. A zagytározók tájrendezésének kivitelezését el kell végezni. Határidő: december 31. A zagytározók rekultivációjához, a műszaki megoldás kiválasztására megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, melyet jóváhagyásra meg kell küldeni többek között a környezetvédelmi hatóságnak. A speciális környezetvédelmi követelmények a kiválasztott műszaki megoldás ismeretében kerülnek meghatározásra. A tájrendezés elsődleges célja kell, legyen, hogy hosszú távon megakadályozza a sugárzóanyag tartalmú zagyhoz való hozzáférést mind az emberek, mind az állatok számára.

46 46 Az ércfeldolgozás összes zagymaradékát a zagytéren kell rekultiválni, törekedve arra, hogy minél kisebb területet vegyenek igénybe. A zagy anyagának más célú hasznosítása, elszállítása tilos. A zagyterek rekultivált felületén a korlátozott területhasznosításnak megfelelő sugárvédelmi határértékek teljesülését hosszú távon biztosítani kell. A zagyterek tájrendezésekor olyan morfológiát kell kialakítani, hogy annak stabilitása hosszú ideig (legalább 200 évig) biztosítva legyen. A zagytér felületét takaróréteggel kell ellátni, melynek minimális együttes vastagsága 1,5 m. Olyan összetételű takaróréteget kell építeni, amely betölti a radon-migrációs gát szerepét, valamint a beszivárgást minimalizálva megakadályozza a zagy anyagában lévő szennyező anyagok kioldódását. Tényleges vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a 200 éves eróziós hatások se bontsák meg vagy csökkentsék olyan mértékben a takaróréteg vastagságát, hogy a feltételként meghatározott sugárvédelmi határértékek sérüljenek, és a beszivárgást megakadályozza. Ennek érvényre jutását (számítással, méréssel vagy modellkísérlettel stb.) a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell. A zagyterek szabad vizének kezelését a tájrendezés megkezdéséig a vízjogi üzemelési engedély szerint folyamatosan végezni kell. A zagytér felületére olyan növénytakaró telepítése történjen, ami megakadályozza a felületi eróziót, de nem bontja meg a takaróréteg szerkezetét. A telepített vegetációnak önfenntartónak kell lennie és alkalmazkodnia kell a helyi adottságokhoz. Közigazgatási határokhoz kötve rögzíteni kell a korlátozott közösségi hasznosítású területek lehatárolását. Meg kell határozni és közigazgatási határhoz igazítva rögzíteni kell azon területet, amelyen belül a felszín alatti vizek (talaj vagy rétegvíz) egyedi hasznosítása vízminőségi okok miatt 20 és 50 éven belül nem lehetséges. Ezt a területet, mint védőidomot a vízügyi és környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni A zagyterek felszínének tájrendezését követően zárdokumentációt kell készíteni, amelyben teljes körűen rögzíteni kell a terület kiindulási és végállapotát, a munkavégzés közben bekövetkezett kibocsátásokat és környezetterheléseket, a visszamaradó művi létesítményeket és azok üzemeltetési és fenntartási követelményeit, a talajfelszín művelésének és fenntartásának módját beleértve az erózióvédelmet és a növényzet gondozását, a monitoring tevékenységet. Határidő: a tájrendezés befejezését követő 6 hónap Az engedélyi feltételekhez kapcsolódó észrevételek 361. A Team nem talált bizonyítékot arra, hogy a zagytározók remediációjára egy sor előírt fontos célt vagy követelményt hogyan valósították meg; nevezetesen, A zagyterek tájrendezésekor olyan morfológiát kell kialakítani, hogy annak stabilitása hosszú ideig (legalább 200 évig) biztosítva legyen.

47 47 Bár a 200 éves stabilitásra vonatkozó periódust előírták a fedőréteg tervezési kritériumaként, a Team nem talált bizonyítékot arra, hogyan foglalták bele a tervezésbe ezt a kritériumot és azt sem, hogyan lehet az e célnak való megfelelőséget demonstrálni. A zagytér felületét takaróréteggel kell ellátni, melynek minimális együttes vastagsága 1,5 m. Olyan összetételű takaróréteget kell építeni, amely betölti a radon migrációs gát szerepét, valamint a beszivárgást minimalizálva megakadályozza a zagy anyagában lévő szennyező anyagok kioldódását. Tényleges vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a 200 éves eróziós hatások se bontsák meg vagy csökkentsék olyan mértékben a takaróréteg vastagságát, hogy a feltételként meghatározott sugárvédelmi határértékek sérüljenek, és a beszivárgást megakadályozza. Ennek érvényre jutását (számítással, méréssel vagy modellkísérlettel stb.) a megvalósíthatósági tanulmányban igazolni kell. A Team nem látott bizonyítékot, amely demonstrálná, (a minimális rétegvastagság demonstrálásán felül), hogy ezek a célok jelenleg teljesülnek-e vagy folytatódik a teljesítésük akár az eredeti tervezési paraméterek perspektívájából, akár folyamatban lévő teljesítmény monitoring perspektívájából. Javaslatok 362. Figyelembe véve az időt, amely eltelt a meddőhányók és zagytározók az eredeti remediációs tervezése óta, és a modellezés terén valamint a fedési konstrukciók technológiájában azóta elért előrehaladástól, a Team javasolja, hogy a fedési konstrukciók teljesítményét ismételten értékeljék. Ha az újraértékelés azt hozza ki, hogy szükséges fedési réteg rendszert módosítani/javítani, akkor az igénynek megfelelően azt meg kellene tenni. Ez biztosítaná, hogy megfelelő szivárgási sebesség (és következésképpen a talajvízre való hatás) hosszú időre fennmarad, ugyancsak biztosítaná, hogy a radon kiáramlás a megfelelőségi határon belül maradna A fedőréteg megkívánt teljesítményét a zagyterekről való előre jelzett szivárgásnak a végső felszíni és talajvízi receptorokra valamint a vegetációra és erózióra gyakorolt hatása modellezésével kell meghatározni. A fedőréteg kompozíciónak az alábbi hely-specifikus követelményekkel kell számolnia: a) klíma, b) az elérhető fedőanyagok geotechnikai, hidrogeológiai és tartóssági tulajdonságai, c) a zagytározó hidrológiai elhelyezkedése, d) vegetáció feltételei, e) hosszú távú erózió, mállás, és a talaj fedőréteg időbeli változása (fejlődése) A zagytározók felszín-formáját a felszín változására kialakított modell-csomagokat kell felhasználni, hogy biztosítható legyen a fedőréteg teljesítményének fenntartása a tervezett időszakra, közben biztosítva, hogy a struktúra integritása és a fedőréteg elszigetelje a zagytéri meddőt a környezettől Megfelelő teljesítmény-monitoring berendezést lenne célszerű felállítani a meddőhányókban és zagytározókon bizonyítandó, hogy mindkét esetben a fedőréteg teljesítmény-követelményei teljesülnek és, hogy a várt teljesítménytől való eltérések azonnal detektálhatók Az I. zagytározón megfigyelt eróziós károkat rövid távú javításokkal kellene helyrehozni mialatt a fedőréteg átvizsgálását a megkövetelt hosszú távú teljesítmény tekintetében elvégzik.

48 48 4. TALAJVÍZ REMEDIÁCIÓJA ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS Jó nemzetközi gyakorlat 401. A NAÜ Biztonsági Követelmények Remediation of Areas Contaminated by Past Activities and Accidents [4] kiadványában felállították a biztonsági követelményeket a remediációt igénylő területekre. Útmutató a követelmények megvalósításához a Biztonsági szabályzatban található meg (IAEA Safety Standards Series No. WS-G-3.1 [5]). Megfigyelések 402. A talajvíz kármentesítését a Beruházási programban a Remediációs feladatok a Magyar Uránipar Beszüntetéséről [1]. keretében tervezték megoldani. Bizonyos változtatásokra sor került és végül a környezetvédelmi felügyelőség a tervet elfogadta [2, 3]. A kármentesítések által érintett területek elhelyezkedése a 4. ábrán látható. Megállapítások 403. A beruházási program keretében elért haladás eredményeként jelentősen javultak a feltételek a szennyező anyagok migrációjának megakadályozása tekintetében a bányászati és ércfeldolgozási meddőkbe való beszivárgás csökkentése révén, következésképpen a forrásokból való szennyező anyag transzport a talajvíz felé. Azonban további javulást kell elérni. TALAJVÍZ REMEDIÁCIÓS TERV Jó nemzetközi gyakorlat 404. Az 5.3 fejezetben [4] az áll, hogy: Megfelelő becslést kell végezni az adott szituációra mind a radiológia mind pedig a nem-radiológiai hatásokat illetően és el kell végezni az előnyök és hátrányok számba vételét, amelyek a lehetséges remediációval kapcsolatosak, beleértve a kapcsolódó korlátozásokat és intézményi intézkedéseket a remediációt követően és ezek alapján kell az optimális stratégiát felállítani Az 5.4 [5] paragrafusban az áll, hogy: Minden egyes specifikus állapot esetére, a remediációs intézkedés a döntéshozatali folyamat során megállapított referencia szinteken kell alapuljon. A 2.11 fejezetben [5] az áll, hogy: A követelményeknek a nemzeti remediációs stratégiában való megvalósítása azt jelenti, hogy, a szennyezettként identifikált területeknek prioritást kell biztosítani. Minden egyes területről a kezdeti jellemzést követően leltárt kell elkészíteni a (ott található) szennyezett területekről, amely magába foglalja elhelyezkedésüket, a szennyezés típusát és tulajdonságait, a méretét és a környezet jellemzőit a területen, a jelenleg kitett vagy potenciálisan veszélyeztetett lakosságot és minden további releváns tényezőt.

49 49 Bár ez a paragrafus nemzeti szintű prioritásokra vonatkozik, hasonló elvek alkalmazhatók minden uránbányászati és ércfeldolgozási területre az individuális szennyezők remediációjának prioritását illetően. Továbbá a 2.12 [5] paragrafusában az áll, hogy: A kontaminált területek leltárát ezután rangsorolni kell az egészségi és környezeti kockázat alapján. Más tényezők, olyan, mint szociális-gazdasági hatások, pénzeszközök rendelkezésre állása, remediációs technikák megléte, és tudományos adatok elérhetősége ugyancsak nagy befolyással bír a remediáció prioritásainak meghatározásánál. A prioritások megállapításához segítségként a szabályozó hatóság vonatkoztatási szinteket állapít meg [4] [8] az állapot előzetes becslése alapján. A prioritásokat meg lehet adni más hasonló esetekkel való összehasonlítás alapján is, ahol a kitettség vagy aktivitási koncentrációkat elfogadhatónak tekintik. A vonatkoztatási szintek kritériumként szolgálnak ahhoz, hogy a területet korlátozás nélküli használatát engedélyezzék. A remediációs kritériumoknak való megfelelőség elérése céljából két remediációs cselekmény lehetséges [4]: (a) a forrás eltávolítása és (b) az elérési útvonal megváltoztatása. Miután a jóváhagyott remediációs cselekményt elvégezték, a hatóságnak értékelnie kell a megvalósítás hatékonyságát. A 3.12 és a 3.13 paragrafusban [4] az áll, hogy: Ha a felállított remediációs kritériumok a forrás eltávolítása után teljesültek, akkor a területet minden megkötés nélkül szabaddá kell tenni. Ha kritériumok elérési útvonal változás révén teljesültek, akkor a területet meghatározott korlátozással kell szabaddá tenni. Ezek a megkötések a felhasználás intézményi ellenőrzése formájában kell legyenek megjelölve, pl. hogy biztosított a legeltetéssel kapcsolatos korlátozás. Ha a remediációs cselekményeket elvégezték és a kritériumok nem teljesültek, akkor a felelősséget viselő Félnek kell meghatároznia, hogy további remediáció lehetséges-e vagy a területet használatát korlátozni kell, és megfelelő előterjesztést kell tennie a testület felé jóváhagyás végett. Megfigyelések 405 A következő alapvető szennyező-források kerültek identifikálásra: Radiológiai: I.-III. meddőhányók, Frici tárói meddőhányó, perkolációs meddők I. és II. terület, az elárasztott bányák bányavize. Nem-radiológiai- zagytározók pórusvize, zagytározók melletti talajvíz magas oldott anyag tartalommal, (elsősorban szulfátok, magnézium és kloridok). A radioaktív hulladékok három területen való koncentrálása elősegíti a talajvíz védelmét. Urán migráció mérséklési intézkedéseket foganatosítottak a remediáció elősegítése céljából (mészköves gát a III. meddő alatt. Az I. bányaüzemben a vízszintet a természetes drenázs alatt tartják és depressziós tölcsért hoztak létre a bányavíz szivattyúzásával, amely megakadályozza a szennyező anyag kiáramlását a Tortyogói és Pellérdi ivóvízbázis felé.

50 50 Megállapítások 406. Az IAEA-WS-R-3 [4]-ban leírtak szerint, a remediációs tevékenységek rangsorolását a környezeti és az egészségi kockázatok alapján kell elvégezni. Az előbbi remediációs fázis eredményeiből és a teljesítmény-monitoringból világos, hogy egyes remediációs műveleteket hosszú távon évtizedekig folytatni kell. A természetes behatároltság, a terület állapota, műszaki korlátok, és pénzügyi igények miatt a remediációs kritériumok a talajvíz vonatkozásában csak hosszú távon teljesíthetők. Javaslatok 407. A talajvíz és felszíni vizek remediációját folytatni kell egy kiterjesztett remediációs program keretében vagy a hosszú távú gondozási program keretében lehetséges, hogy évtizedekig a vízi környezet, különösen a lakossági ivóvízbázis megóvása érdekében. Passzív vízkezelést előnyben kell részesíteni, ahol csak lehetséges. Ezeket az opciókat költség-haszon elv alapján kell értékelni, amely a hosszú távú működési költségek és fenntartási költségek megtakarítását eredményezheti. A Team a remediációs tevékenységek két prioritását ismeri el (amelyek modellezési (9-11) és monitoring adatokon alapulnak): 1) a depressziós tölcsér fenntartását szivattyúzással az I. bányaüzemben a modellezéssel megállapított optimális szintek között; és 2) a talajvíz kármentesítését a zagytározók környezetében. A TALAJVÍZ KÁRMENTESÍTÉSÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA A nemzetközi jó gyakorlat 408. További fontos általános elv, amelyet követni kell, a remediációs intézkedések optimalizálása. A 3.1(b) paragrafusban [4] ez áll: A remediációs intézkedéseket optimálni kell azt követően, hogy az optimálás általános megközelítését a gyakorlatba illesztve jóváhagyták. A remediációs intézkedések természete, mértéke és időtartama, a megindokolt remediációs opciókból kell, hogy legyen kiválasztva. Az [5]-ben ez áll: A cél nemcsak pozitív előnyt szerezni, hanem optimális védelmet is. A döntést segítő módszerek a remediáció optimálására való döntésnél függetlenek az expozíciót okozó szituáció természetétől. Normális esetben egy sor igazolt remediációs opció létezik, amelyekre a tiszta haszon pozitív. Bármilyen szennyezett terület helyreállítására egy sor remediációs opció alkalmazható és a döntéshozóknak az a feladata, hogy kiválasszák a legmegfelelőbbet. Ebben a kiválasztásban egy sor tényezőt kell figyelembe venni [5]: a módszer hatékonyságát a dózis csökkentése és expozíció tekintetében, alkalmazhatóságuk a terület adottságai mellett, a módszer hatósági jóváhagyási állapotát, az elért eredmények állandóságát,

51 51 a megoldással elért teljességet, azaz a folytatólagos tevékenység elkerülését, a megvalósítás költségének a jelenértékét (pénzügyi), a módszer megvalósításának kockázatát és annak természetét és mértékét, a megvalósítást megelőző infrastruktúra meglétét, olyan, mint hulladékkezelés, szállítás, elhelyezési lehetőségek és lakossági elfogadás. Néhány remediációs opció korlátozásokat foglalhat magába a terület felhasználását illetően, még akkor is, ha a remediációs kritériumokat teljesítették. Ilyen eset azonban intézményi ellenőrzést igényelne mindaddig, amíg a kritériumokat szükségesnek tartják. Azok az opciók, amelyek korlátozás nélküli felhasználást lehetővé teszik a remediációs kritériumok teljesítése után további előnnyel is rendelkeznek, ami az intézményi ellenőrzés vagy más szabályozási teher elmaradásából adódik. Ezért ezeket előnyben kell részesíteni. Ugyanakkor elismert, hogy terület-specifikus körülmények, mint például a terület nagysága, a topográfia, és hulladékkezelő lehetőség hiánya korlátozhatják olyan remediációs opció megvalósíthatóságát, ami korlátlan hasznosíthatósággal járna. FÖLDALATTI BÁNYÁK REMEDIÁCIÓJA Megfigyelések 409. A bányaüregek, aknák és tárók végleges bezárása befejeződött. A földalatti üregek elárasztása a II. IV. és V. bányaüzemben folyamatban van. Miután eléri a vízszint az Északi táró szintjét, a talajvízszintet ezen a szinten tartják szivattyúzással, hogy megakadályozzák az uránnal szennyezett víz kiáramlását. A jelenlegi mérések alapján az elárasztás gyorsabb a feltételezettnél, úgy hogy a vízszint között éri el a táró szintet abban az esetben, ha a II.-IV. és V. bányaüzem kommunikál hidrológiai szempontból. A III. bányaüzem üregei nincsenek kapcsolatban a II.-IV. és V. bányaüzem üregrendszerével. Ennek a bányának az elárasztása 1996-ban kezdődött és várható, hogy a táró szintjét között éri el (18. ábra).

52 absz. szint [mbf] üregtérfogat [m 3 ] 0 200, , , ,000 1,000,000 1,200, ,000,000 8,000,000 12,000, /a 3 4 5/táró tárószint B/22 1A/23 1/ / ábra Az észak bányák (II., IV. és V) feltelése (szívességből: MECSEK-ÖKO Zrt.) Az I. bánya esetében a vízszint már elérte a kívánatosat és ezt a szintet szivattyúzással biztosítják abból a célból, hogy az uránnal szennyezet víz kiáramlását az ivóvíz kutak felé a Tortyogói és Pellérdi területre megakadályozzák (19. ábra). Matematikai modellezés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ivóvíz ellátó terület nem lesz veszélyeztetve akkor sem, ha a vízszint a bányában +90 mbf. lesz tartva, ami felette van a jelenlegi +65 mbf. értéknek (Balti tengerszint). Ezért a bányavízszint jelenleg áll optimalizálás alatt úgy, hogy a maradék uránt kimossák az üregekből, ugyanakkor megakadályozzák a szennyezett víz migrációját a környező víztartókba.

53 III. meddő I. meddő I. akna 19. ábra Depressziós tölcsér az I. bányaüzem körül (szívességből: MECSEK-ÖKO Zrt.) 20 ábra. A depressziós tölcsér metszete az I. bányaüzem körül (szívességből: MECSEK-ÖKO Zrt.) Megállapítások 410. A talajvíz emelkedés és a bányavíz minőségének monitoringját az Északi II. és V. bányaüzemekben a nemzetközi jó gyakorlat szerint végzik. Ez vonatkozik arra is, hogy ezekben a bányákban a vízszintet az Északi tárószinten akarják tartani, azt követően, hogy az elérte a táró szintjét. Bár a bányák egymással hidraulikailag összeköttetésben állnak, várható, hogy a vízszint az egyes bányaüzemekben eltérő lesz, mivel a kis permeabilitású kőzeten keresztül megvalósuló hidraulikai kapcsolat nem elégséges az egypontú kibocsátáson megvalósuló víztelenítéshez (táró).

54 54 Nemzetközi tapasztalatok alapján a Team feltételezi, hogy a táróból érkező szivárgó vizet tisztítani kell éveken keresztül, mielőtt az eléri a kibocsátási határértéket. Szisztematikusabb mélységfüggő mintavételezés adhatna hasznos információt a vízminőség változásának előrejelzéséhez. Szerencsére létezik egy szigetelő anhidrit és gipsz réteg, amelyek gátként szolgálnak az uránérchordozó kőzet és a mészkő víztározó között. Ez utóbbi fontos ivóvízforrást jelent északi irányban. Az I. bányaüzemet tekintve célszerű és gazdaságilag is hatékony opció a felső rétegek átmosása (a könnyen oldódó uránásványok kioldása az oxidált zónákból). Mivel néhány szennyező-forrás (Perkoláció I. és perkoláció II. és néhány kisebb meddőhányó) átszállításra került a III. meddőhányóra, ez a legnagyobb szennyező forrás; a forrás az I. bányából történő szivattyúzás hidraulikai hatása alatt álló zónában helyezkedik el (20. ábra). Ez megakadályozza a szennyező anyag kiáramlását a talajvízbe a területről Vannak kivételek: a II. meddőhányó, a Frici táró és a korábbi perkoláció II. (amelyen uránszennyezést találtak a talajvízben) területek kívül esnek az I. bányaüzem depressziós tölcsérén (19. ábra). Mivel a szennyező forrás a P-II területen megszűnt, a remediációs kritériumok ésszerű időn belül teljesülnek. Ez összhangban áll a 2.2 paragrafussal [4], amely megállapítja, hogy: A remediációs tevékenység célja a veszély csökkentése időben és folyamatosan A II. meddőhányó esetében a forrás helyben maradt és ezért hosszú távú talajvízszennyezés létezhet a felszínen keresztül történő lehetséges infiltráció következtében, így bizonyos passzív kezelési opciókat kellene figyelembe venni a hosszú távú gondozás keretében. Javaslatok 412. Az I. bányaüzemből való szivattyúzás által létrehozott depressziós tölcsért fenn kell tartan hosszú időn keresztül, hogy befogják az alapvető uránszennyező forrásból származó potenciális szivárgást. Javasoljuk, hogy az Északi bányákhoz (amelyeket a mészkőrétegen keresztül létesítettek) közeleső mészkő víztározó monitoringozását folytassák, meggyőződve arról, hogy a szennyezett drenázsvíz nem került a mészkő-víztározó testbe. A Team megfontolásra javasolja a szisztematikus mélységfüggő talajvízmintázást a mély fúrásokban és az északi bányaüregekben. Ez az információ hasznos adatokat adhatna a bányavíz minőségi változásainak előrejelzéséhez. MEDDŐHÁNYÓK REMEDIÁLÁSA Megfigyelések 413. A meddőhányók az aknák lemélyítéséből és a földalatti üregekből származó nemradioaktív anyagokat tartalmaznak és hulladékokat, amelyek túl alacsony urántartalmuknál fogva nem kerültek feldolgozásra. Kisebb meddőhányókat átszállították a III. meddőhányóra. A bánya hulladékok három nagyobb meddőhányón találhatók (II, III.). Az Északi bányaüzemek esetében még mindég van meddő [helyben hagyott], (Frici táró) amelyből urántartalmú víz szivárog. Ugyanez a helyzet a II. meddőhányó esetében is. Az I. és II. meddőhányó magasabb urántartalmú anyagot is tartalmaz a bányászat kezdeti időszakából. Ez azt jelenti, hogy ezek veszélyt jelentenek a talajvízre (mint hosszú távú urán forrás). A II. meddőhányó esetében ezt a monitoring adatok megerősítették. A 3. táblázatból

55 55 látható, hogy a II. meddőhányóból 27 mg/l urántartalmú víz szivárogott (változik 7-32 mg/l értékek között). A talajvíz tekintetében az Mh-8-as fúrás 5,8-7,2 mg/l urántartalmat mutat áramlás irányban (down gradient) a meddőhányótól. 3. TÁBLÁZAT A BÁNYAVÍZ MINŐSÉGE Bányavíz Meddőhányókról szivárgó víz Összetevő Mértékegység É-i és K-i No. I No. III táró No. I No. II No. III Na mg/l K mg/l <5 11 <5 7 <5 <5 Ca mg/l Mg mg/l Cl mg/l SO 4 mg/l HCO 3 mg/l TDS g/l ph U mg/l Ra-226 Bq/L Forrás: MECSEK-ÖKO A II. és III. meddőhányót 1 m vastag fedőréteggel látták el. A III. meddőhányóra jelenleg s víztisztítási csapadékot helyeznek el. A III. meddőhányón helyezték el a bontási hulladékokat az ércfeldolgozó üzemből, a perkolációs meddőket és ezt használják a jövőben is: itt helyezik el a remediációhoz kapcsolódó radioaktív anyagokkal szennyezet hulladékokat. A víztisztításból származó hulladékot is a III. meddőhányón helyezik el. A felszíni vízfolyásokat a vízmentesítő árkokban gyűjtik és az I. bányába juttatják. A vízkormányozásban a változások folyamatban vannak; a felszíni vízfolyásokat részben a víztisztító üzembe juttatják közvetlenül A II. és III. meddőhányóból kiszivárgó víz a I. bányaüzemben alkalmazott szivattyúzás hidraulikai hatása alatt áll. A geokémiailag megváltoztatott perkolációs meddő elhelyezése a III. meddőhányón szennyező anyag kibocsátás növekedését eredményezte a meddőhányóból. A csapadék víz és a kontamináció korrelációja a meddőhányó közelében bizonyíték arra, hogy az urán könnyen oldódik a jelenlegi körülmények között. Kísérleti reaktív gátat létesítettek a III. meddőhányó közelében a felszín alatti víz áramlási irányában elterülő és az ivóvízbázissal kapcsolatot létesítő völgyben (Zsid-völgy) azzal a céllal, hogy passzív vízkezelést valósítsanak meg (21. ábra). Az utóbbi időben a szennyező anyag nagyobb fluxusánál, amint azt a monitoring eredmények mutatják, az urántartalom megnövekedett a völgy talajvizében A Team elismeri a hulladék vizek kezelésben megvalósuló jó gyakorlatot a hulladék áramok különválasztása tekintetében. A vízáramok szétválasztása hozzájárul a vízkezelés optimálásához és a költségcsökkentéshez. A III. meddőhányó esetében a külső árokban összegyűjtött víz (amely körülveszi a meddőhányót) nem kerül tisztításra, míg a belső árok vizét együtt gyűjtik a többi meddőhányó vizével.

56 ábra. Permeábilis reaktív gát a III. meddőhányó alatt (szívességből: M. Fawcett) A Team értékeli, hogy a MECSEK-ÖKO Zrt. folyamatosan dolgozik a víztelenítő rendszer fenntartásán és tökéletesítésén (figyelmet fordítva a víztelenítési rendszerből, árkokból és tavakból) történő víz-kiáramlási problémákra is). A Team teljes mértékben támogatja azt a megvalósítás alatt álló tervet, hogy beszüntessék a drenázs árkokban a meddőhányókból eredő és összegyűlő víz I. bányaüzem térségeibe való visszatöltését és e helyett szivattyúzással azt közvetlenül a víztisztítóra juttassák. Javaslatok 417. A III. meddőhányón tárolt hulladékok geokémiáját részletesebben kellene tanulmányozni azzal a céllal, hogy jobban megértsük az urán migráció potenciált és a közelmúltban tapasztalat uránkoncentráció talajvízben megfigyelt növekedését a III. meddőhányó alatti területen A kísérleti PRB teljesítménye tekintetében jelentkező problémákat (a PRB megkerülése, vagy nem elegendő tartózkodási idő a PRB-ben) célszerű lenne részletesebben tanulmányozni A szennyező anyag input csökkentése a talajvízhez a meddőhányókon való beszivárgás mértékének csökkentése révén (fedőréteg-tökéletesítés probléma) nagyon hatékony passzív módszernek bizonyulhatna. Ez döntő a II. meddőhányó esetében, amely a II. bányaüzem depressziós tölcsérén kívül helyezkedik el, és amely hosszú távú fenyegetést jelent a talajvíz minőségére nézve annak következtében, hogy a tárolt meddőben nagy mennyiségű radioaktív anyag található. ZAGYTÁROZÓK REMEDIÁCIÓJA Megfigyelések 420. Két zagytározót létesítettek I. zagytározót és II. zagytározót 2-4 km-re az üzemtől a semlegesített zagy tárolására. A zagytározót geotextíliával és geohálóval stabilizálták, majd réteges fedést alkalmaztak 1,5 m vastagságban. A zagytározók szigetelés nélkül létesültek, ezért helyenként talajvízszennyezést okoztak. Ezekből a zagyterekből való szivárgás és

57 57 infiltráció folyamatos szennyezést fog okozni a jövőben is. Az elsődleges aggodalom a magasabb oldott anyag tartalom miatt van, elsősorban a 7-8 ph-jú magnézium-szulfát miatt. Jelenleg a talajvizet drenázsokkal (3300 m) és kutakon (27 db) keresztül vonják ki ben m 3 -t szivattyúztak ki a felszín közeli rétegekből (TDS,~11 g/l, Mg~1,25 g/l) és m 3 mélyebb rétegvizet (TDS~5 g/l, Mg~0,6 g/l) (22. ábra). 22. ábra Vízminőség-helyreállítás a zagyterek környezetében (szívesség: MECSEK-ÖKO Zrt.) Megállapítások 421. A zagyterek remediációja kiemelt prioritással rendelkezik. A zagytározók komoly fenyegetést jelentenek a Tortyogói és Pellérdi ivóvízbázisra (23. ábra).

58 ábra A zagyterek és a vízművek elhelyezkedése(szívesség: MECSEK-ÖKO Zrt.) A hidraulikai kapcsolatot a tortyogói terület és a zagyterek között a talajvíz szintek monitoringja igazolta a felszín-közeli talajvízre és a rétegvízbe mélyített monitoring fúrások esetében. A nagyobb vízkivétel 2008-ban (mélyrétegből való víztermelés) jelentős vertikális hidraulikus gradiens csökkenést eredményezett a zagytározók területén. Ez az effektust károsnak kell tekinteni, mivel elősegíti a lefelé irányuló TDS migrációt a zagyterek körül. A jelenlegi szivattyúzási sebesség úgy látszik elfogadható ebből a szempontból A jól körülhatárolt, viszonylag magas szennyező anyag koncentrációjú területeknek az alkalmazott technikával való remediációja jól megalapozott. A szétszórt szennyezett területek esetében azonban kihívást jelent. Az olyan tényezőket, mint a várható hatás, költség, lakossági elfogadtatás és a terület bolygatása figyelembe kell venni. Bármiféle remediációs tevékenység esetében, amelyeken szétszórt szennyezett területek vannak, igazolni kell, hogy a szennyezőket el kell-e távolítani, illetve csökkenteni a forrást vagy az elérési útvonalakat kell megváltozatni. Ahhoz, hogy optimalizáljuk a beavatkozást, ésszerű egyensúlyt kell találni a hatás kockázata és a remediáció költsége között (12). Ez különösen érvényes az oldott anyagokra (TDS) zagytározók területén. Hasonló megfontolások alkalmazhatók a további maradék szennyező anyag csökkentésére a korábbi remediációt követően. A pump and treat system (a továbbiakban vízkiemelés és kezelés ), amely azon a feltételezésen alapul, hogy a forrás teljesen eltávolítható ilyen fizikai módszerrel. A tapasztalat és az előrejelző monitoring azt mutatják, hogy majdnem mindig marad vissza szennyező anyag. Ez a maradék anyag, mint hosszú távú csóva jelenik meg

59 59 állandósult szivattyú rezsimben és a koncentráció emelkedését eredményezheti ha a szivattyúzást megszüntetik. Ezért napjainkban ezt a módszert inkább dinamikus visszatartási módszernek semmint eltávolítási (kivonási) módszernek tartják. Mindazonáltal ebben az esetben javasolható, hogy a TDS fő tömegét a talajvízből vízkiemelés és kezelés módszerrel távolítsák el, mivel a becslések szerint 400 kt MgSO 4 szivárgott a talajvízbe a múltban. A pórusvízben található TDS becsült mennyisége (150 kt) a szennyezés még hosszú távú forrását képezi, bár a szennyező anyag beáramlás a víztestbe nagymértékben visszaszorult a takarás következtében, kb. 40 mm/év értékre. Javaslatok 423. A zagyterek közelében a talajvíz remediációja nagyon fontos az ivóvízbázis védelme miatt. Meg kell fontolni a forró pontok remediálásának kérdését. Néhány megfontolás történt a működő vízkiemelés és tisztítás rendszer jövőbeni optimálására a TDS csóvához kapcsolódóan. A Team javasolja a sekély mélységben a vízkiemelés növelését elsősorban a zagyterek alól azzal a céllal, hogy maximálják a TDS tömegének kivonását a forrásból és óvatosan csökkenteni a mélyebb rétegekből való vízkivonást, meggátolva a szennyező anyag mélyebb rétegekbe való áramlását Nagyon fontos, hogy a remediációs tevékenységet koordinálják a Tortyogói és Pellérdi vízművekkel, elkerülendő a gyorsított ütemű TDS migrációt a városi vízellátó terület irányába A magas koncentrációjú TDS-el szennyezett területeken nyert tapasztalatok alapján az oldott anyag sűrűségi effektusa nagy szerepet játszik az oldott anyag transzportban. Így a TDS transzport ésszerű szimulációja és előrejelzése (több tíz g/l koncentráció) a víztartóban csak sűrűségfüggő transzport modellezéssel biztosítható. TALAJVÍZ MODELLEZÉS Jó nemzetközi gyakorlat 426. A 3.22 [5] paragrafus szerint: Az expozíciós útvonalak megfelelő modellezésével mind az általános vonatkoztatási szintek mind pedig a specifikus vonatkoztatási szintek átalakíthatók működési mennyiségekre, mint pl. Bq/g vagy Bq/m 2 aktivitás koncentrációkra, amelyek felett remediációs cselekményt kell végezni. Ez lehetővé teszi, a felelős felet, hogy remediációs tevékenységet végezzen és demonstrálja a dózis kritériumokkal való megfelelőséget. Matematikai modellek alkalmazása a remediációs tevékenységek optimalizálására és referencia szintek származtatása jó nemzetközi gyakorlatnak minősül. Megfigyelések 427. A regionális talajvízáramlás és szennyező anyag transzport modell [10] és a pannon víztartóra fókuszált részletes helyi zagytéri modell lett kialakítva [11] az utóbbi évtizedben.

60 60 Az előző a bányaelárasztásnak a regionális hidrogeológiai rendszerre gyakorolt hatása szimulációjára fókuszált. Ez utóbbit valamennyi hidraulikai nyomás pannon víztartóra gyakorolt sokoldalú kölcsönhatások becslésére alkalmazták (vízkivétel az ivóvíz bázisból, remediációs vízszivattyúzás). A regionális transzport modellt használták az urán transzportjának szimulálására a talajvízben. Kéttípusú modellt használtak, a konzervatív advektív-diszperzív transzport modellt és reaktív transzport modellt. A reaktív transzport szimulálását a tudományos irodalomból vett értékek felhasználásával végezték. Igazolt modell kódok alkalmaztak a modellezési tanulmányokban (FEFLOW regionális modellezéshez, MODFLOW a pannon víztartóra) A KE előírja [2], hogy minden öt évben a MECSEK-ÖKO Zrt.-nek felül kell vizsgálnia az elárasztási folyamat becslését numerikus modellezést használva. A legutóbbi modellezése, melyet 2005-ben végeztek azt mutatta, hogy az ivóvíz ellátó terület nem válik szennyezetté még akkor sem, ha a vízszintet a bányában + 90 m szinten tartják (balti vízszint felett). A Team-nek az idő rövidsége miatt nem volt alkalma áttekinteni a modellezési tanulmányokat részleteiben. Azonban néhány általános javaslatot adhat a rendelkezésre álló információ alapján. Megállapítások 429. A remediációs módszerek optimalizálása, amelyek egy sor hidraulikai beavatkozással járnak a hidrogeológiai rendszerre, elengedhetetlen a jövőbeni hosszú távú tevékenységhez. Numerikus modellezés alkalmazása a legjobb elérhető technikát képviseli. Javaslatok 430. A Team javasolja a területet-átfogó talajvíz áramlási és szennyező anyag áramlási modell kifejlesztését, amely magába foglalná a geokémiai modellezéstől kapott input adatokat, felszíni víz - talajvíz kölcsönhatását és a forrás modellezését is. Ez felhasználható lenne a kármentesítési intézkedések optimalizálására és a kármentesítési határértékek megállapításához is A Team javasolja a modelleknek a teljes remediációs program végrehajtása során nyert monitoring adatok alapján történő validálását. Ezt a tanulmányt kísérhetné bizonytalansági és érzékenységi analízis, amely felhasználható lehetne a kulcsponti, területspecifikus paraméterek identifikálására és rangsorolására azok további vizsgálatához Mivel az urán migrációja nagymértékben függ víztartó ph-feltételeitől, valamint a víz összetételétől, a Team javasolja geokémiai modell alkalmazását (felhasználva bármelyik verifikált kódot, pl. PHREEQC) a jelenlegi feltételek melletti migráció és a paraméterek becslésére (beleértve a részecske-egyensúlyi modellt) és az elárasztott bányákban a jövőbeni geokémiai feltételek előrejelzéséhez (pl. az urán mobilizációjához kevésbé előnyös redukciós feltételek kialakulásához) Az összes potenciális forrást (meddőhányók, I. és II.-es zagytározók) modellezni kellene, meghatározandó a fedés teljesítménye a beszivárgó víz és szennyező anyag fluxusának meghatározásához, figyelembe véve a fedőréteg hidraulikai tulajdonságainak változását (vegetáció hatása, fagyás-olvadás ciklusok hatása, erózió stb.). Ezekből a modellezési erőfeszítésekből kapott adatokat input adatokként használhatnák a regionális modellezésnél.

61 Vízmérleg értékelés javasolt a vízválasztóra a talajvíz áramlási modell validálására, valamint a talajvíz kitermelés, (mind a remediációs tevékenység, mind pedig a városi vízfelhasználás következtében) bekövetkező mennyiségi hatásának becslésére Ez a tanulmány összhangban állna az Európai Parlament 2000/60/EC direktívájával és a Tanács október 23-i direktívájával, amelyek felállítják a Közösség Tevékenységének keretét a vízpolitika terén- az ún. Vízkeret Direktívával [13]. A tanulmány célja lehetne a remediáció hatásnak és az ivóvíz kivételnek kitett talajvíztest kvantitatív állapota. TALAJVÍZ KÁRMENTESÍTÉSE ÉS KRITÉRIUMAI Jó nemzetközi gyakorlat 436. A remediációs tervet és a remediációs tevékenységek felhagyását illetően a 4.6 [5] paragrafus szerint: Bármilyen remediáció sikerének integráns része a remediáció és a végső kritériumok érdekelt felek általi teljes megértése Az 5.21 [5] paragrafus szerint: Ha van bizonyíték arra, hogy a remediációs kritériumokat teljesítették, a szabályozó testület egyetérthet azzal, hogy a remediáció befejeződött. Ha megállapításra kerül, hogy a követelményekkel való megfelelőség nem teljesült, a felelős fél értékelheti, hogyan történjen a folytatás. A tekintetbe veendő opciók magukba foglalhatnak további remediációs munkákat, vagy intézményi ellenőrzést írhatnak elő. Mindazonáltal előnyben kell részesíteni az eredeti célok elérését. Megfigyelések 437. A következő hatóságok vettek részt a remediációs határértékek megállapításában: Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség, Pécsi Bányakapitányság, ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete, Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság és a helyi érintett önkormányzatok. Az előírt határértékeket és a feltételeket az alábbiak összegzik: Környezetvédelmi Engedély No /1998, javított, file száma: , kiadva a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság által, átdolgozva ben (file száma: /2007 (2,3), amely az alábbiakat mondja ki: Az egységes vízkormányzó rendszerből a vizet egypontú kibocsátási műtárgyon kell kibocsátani a Pécsi víz km semlegesítésénél. A kibocsátási határértékek a következők: Unatural: 2.0 mg/l; Ra226: 1.1 Bq/l, összes oldott anyag: 5500 mg/l A kibocsátott víz folyamatos kvalitatív és kvantitatív ellenőrzése biztosítja, hogy az emisszió nem lépi túl a határértékeket. Az egypontú kibocsátási műtárgyat úgy definiálják, hogy az a tisztított víz és a radioaktív elemek jogosult kibocsátási helye (24. ábra).

62 ábra Pécsi-víz egypontú kibocsátási hely (szívességből: M. Fawcett). A Frici tárói vízkezelési egység ideiglenes jelleggel működő ioncserélő objektum, amely az ott lévő meddőhányóból szivárgó vizet tisztítja U<2 mg/l értékre. A Bicsérdi-patak km-nél található objektumot független felszíni vízbe történő kibocsátási pontnak tekintik. A [2] paragrafusa szerint: Határértékek a talajvíz radioelem tartalmára (ivóvíz határértékek) Term. U 0,4 mg/dm 3 Radium-226 0,63 Bq/dm 3 További limitek a 2.2 [2] paragrafusból: A talajvíz szennyezettnek tekintendő, ha minősége nem felel meg az ivóvízre vonatkozó határértéknek Csak olyan minőségű és mennyiségű víz bocsátható ki a fogadóba 2002-ig és azt követően, amely biztosítja, hogy a befogadó Pécsi-víz (alacsony és közepes vízperódusokban is) vízminősége a Zóki-csatorna a km-nél a fajlagos elektromos vezetőképesség tekintetében nem haladja meg az öntözésre még tolerálható minőséget (II osztály), amelyet a MI-171/ Műszaki Irányelvek definiálnak. Fajlagos vezetőképesség tekintetében 2000 S/cm-t kell figyelembe venni. További kiegészítő engedélyeket adtak ki az egyes kontaminált területekre:

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

30 ÉVES STRATÉGIAI TERV

30 ÉVES STRATÉGIAI TERV 30 ÉVES STRATÉGIAI TERV URÁNIPARI HOSSZÚ TÁVÚ KÁRMENTESÍTÉS FELADATAIRA MECSEK-ÖKO Zrt. 2012. február 30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

NITROKÉMIA KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE-2.MÓDOSÍTÁS. az eljárás megindításának tervezett időpontja

NITROKÉMIA KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ ZRT ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE-2.MÓDOSÍTÁS. az eljárás megindításának tervezett időpontja I. Árubeszerzés Polielektrolit beszerzés - Gyöngyösoroszi telephelyre: MGF10: 7000 kg/év, MGF919 7000 kg/év; Recski telephelyre: MGF10 750 kg/év, MGF155: 1250 kg/év mennyiségben, Királyszentistván telephelyre

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB)

Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) Tisztelt Olvasó! Ön Társaságunk legújabb telephelyének, a Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázisnak a bemutatkozó kiadványát tartja a kezében. A MKKB Baranya

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Vízszállító rendszerek a földkéregben Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Mecseki Környezetvédelmi Bázis

Mecseki Környezetvédelmi Bázis Mecseki Környezetvédelmi Bázis A Mecseki Környezetvédelmi Bázis (MKB) telephelye a volt I. sz. bányaüzem területén helyezkedik el. A telephely Baranya megyében, Budapesttől mintegy 220 km távolságra, Pécs

Részletesebben

IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-LERAKÓINAK TÉRSÉGI SZINTŰ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMJA

IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-LERAKÓINAK TÉRSÉGI SZINTŰ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMJA KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek Izsák Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI

Részletesebben

ELŐLÁGYÍTÓ PILOT RENDSZER MEGÉPÍTÉSE ÉS OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREINEK KIMÉRÉSE. Na-ion ekvivalens csökkentés program Készítette:

ELŐLÁGYÍTÓ PILOT RENDSZER MEGÉPÍTÉSE ÉS OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREINEK KIMÉRÉSE. Na-ion ekvivalens csökkentés program Készítette: ELŐLÁGYÍTÓ PILOT RENDSZER MEGÉPÍTÉSE ÉS OPTIMÁLIS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREINEK KIMÉRÉSE. Na-ion ekvivalens csökkentés program Készítette: Az ENVIRO-PHARM Kft. nevében Dr. habil Raisz Iván Az ENVIRÓ-PHARM Kft.

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése 2014.11.12. 1 Legyen? 2 3 Szempontok 4 Szempontok 5 Szempontok 6 Szempontok 7 Szempontok 8 Biztonságos? 9 Kellően biztonságos az autónk? Fék Kézifék

Részletesebben

Tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkján

Tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkján 3. melléklet Az OAH-2013-01505-0012/2014 számú jegyzőkönyvhöz Tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkján Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése Közmeghallgatás,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

AsMET víztisztító és technológiája

AsMET víztisztító és technológiája AsMET víztisztító és technológiája Horváth Dániel mérnök daniel.horvath@smet.hu S-Metalltech 98. Kft. Tartalom I. AsMET adszorbens - Tulajdonságok II. Alkalmazási példák III. Regenerálás Hulladék kezelése

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Rendszeres takarítási szolgáltatás mikroszálakból készült textíliák alkalmazásával KT-16. Érvényes: december 31-ig.

Rendszeres takarítási szolgáltatás mikroszálakból készült textíliák alkalmazásával KT-16. Érvényes: december 31-ig. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Környezetbarát Termék és Európai Ökocímke Tanúsító Igazgatóság 1223 Budapest, Park utca 2. Telefon: (+36-1) 362-8139 E-mail: info@okocimke.hu www.okocimke.hu KT-16 Rendszeres

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

KT 16. Rendszeres takarítási szolgáltatás mikroszálakból készült textiliák alkalmazásával. Érvényes: december 6-ától 2014.

KT 16. Rendszeres takarítási szolgáltatás mikroszálakból készült textiliák alkalmazásával. Érvényes: december 6-ától 2014. Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. 1027 Budapest, Lipthay utca 5. Telefon: (+36-1) 336-1156, fax: (+36-1) 336-1157 E-mail: kornyezetbarat.termek@t-online.hu http: //www.kornyezetbarat-termek.hu KT 16

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk

A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk 2. melléklet Az OAH-2013-01505-0012/2014 számú jegyzőkönyvhöz OAH Közmeghallgatás A paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítása 2. blokk Paks, 2014. május 6. Miért fontos az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása?

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

NRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17.

NRHT konferencia. Hosszú távú biztonsági modellezés. koncepcionális és számítási vonatkozások. Baksay Attila és Dankó Gyula, szeptember 17. NRHT konferencia Hosszú távú biztonsági modellezés koncepcionális és számítási vonatkozások Baksay Attila és Dankó Gyula, 2013. szeptember 17. Tartalom Mi is az a biztonsági értékelés és mire is jó az?

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Tárgy: Jászfelsőszentgyörgy I.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Jászfelsőszentgyörgy I.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/1225-6/2014. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2014. 06.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Németh László tervezési főmérnök. Tatabánya,

Németh László tervezési főmérnök. Tatabánya, Az 53/2012. (III.28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó hatósági szabályairól aktuális változások Németh László tervezési főmérnök Tatabánya, 2018.10.25.

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. 1134 Budapest, Klapka utca 1-3. Tel.: +36/1/363-7231, Fax: +36/1/467-0188 E-mail: iroda@elgoscar.eu ISO9001:2000 ISO14001:2005 A Budapesti Vegyiművek

Részletesebben

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft.

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Mott MacDonald Magyarország Kft. Sándor Csaba Hegedűs Tamás Váró Ágnes Kandi Előd Hogyor Zoltán Mott MacDonald Mo. Kft. tervezői művezetés Mecsekérc Zrt. geodéziai irányítás Az I-K1 és I-K2 tárolókamra építése során végzett optikai konvergencia-mérések

Részletesebben

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért.

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért. Jó vízminőséggel a vízbiztonságért. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap Degré András Ivóvíz-biztonsági tervrendszer Az ivóvíz-biztonsági tervrendszerek alapja - a fogyasztó egészségének védelme érdekében - a

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

OKKP alprogramok és projektek bemutatása

OKKP alprogramok és projektek bemutatása OKKP alprogramok és projektek bemutatása ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCA Balatonkenese 2017. november 10. Ilyés Emese Anikó Környezetmegőrzési Főosztály OKKP Alprogram 1996 2205/1996. (VII. 24.) Kormány

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helyi árvízvédelem és multifunkcionális árvízvédelmi rendszerek Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. 1 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását,

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával

Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Szennyezett talajvizek szulfátmentesítése ettringit kicsapásával Gulyás Gábor PureAqua Kft. MASZESZ Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. 02. 11. BEVEZETÉS

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

(HL L 384., , 75. o.)

(HL L 384., , 75. o.) 2006R2023 HU 17.04.2008 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG 2023/2006/EK RENDELETE (2006. december 22.)

Részletesebben

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

letfejlesztés IV. Gyakorlat

letfejlesztés IV. Gyakorlat Település- és s területfejleszt letfejlesztés IV. Gyakorlat Indikátorok (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu A fejlesztési

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1379/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT

Tárgy: Tiszagyenda II.- homok védnevű bányatelek bányabezárása, tájrendezése HATÁROZAT MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/2806-11/2013. Ügyintéző: Szeifert Konrád : 06-56-512-314 : 06-56-512-337 E-mail: konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: 2013. 12.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Szilvásvárad Szalajka vízmű, PALL membrán tisztítás kérdései üzemeltetési szempontból Pintér János

Szilvásvárad Szalajka vízmű, PALL membrán tisztítás kérdései üzemeltetési szempontból Pintér János Szilvásvárad Szalajka vízmű, PALL membrán tisztítás kérdései üzemeltetési szempontból Pintér János Tapasztalatok és kihívások a membránnal történő víztisztításban Szakmai Nap 2019. február 26. Bemutatkozás

Részletesebben

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.

Részletesebben

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9

Részletesebben

MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM

MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFOM MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MA RKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARKETINFO MARK ETINFO MARKETINFO MARKETINFO

Részletesebben

Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása

Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Az adatok értékelése és jelentéskészítés: Az (átfogó) vizsgálati összefoglalás benyújtása Webszeminárium az információs követelményekről 2009. november 30. Valamennyi rendelkezésre álló információ értékelése

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben