Konkoly Sándor MEZOZOÓS ALAPHEGYSÉGI KIBÚVÁS VÁRI-PUSZTÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konkoly Sándor MEZOZOÓS ALAPHEGYSÉGI KIBÚVÁS VÁRI-PUSZTÁN"

Átírás

1 Konkoly Sándor MEZOZOÓS ALAPHEGYSÉGI KIBÚVÁS VÁRI-PUSZTÁN Bevezetés A Dél-baranyai síkság területén a fiatal üledékekkel borított felszínbıl több helyütt mezozoós rétegek bukkannak elı. A kutatók figyelmét már a XIX. században felkeltették a Mecsek és a Villányi-hegység közt felszínre kerülı karbonátos szigetrögök. A többnyire ÉK-DNy-i vonulat szerkezetét tekintve szoros kapcsolatot feltételez a Mecsek és a Villányi-hegység felszín alatti folytatásával. A szigetrögök által kijelölt vonulat rétegeinek dılésiránya jellemzıen északi, vagy ahhoz közelítı. Egy részük eléri a felszínt, némelyek csak megközelítik azt, de a viszonylag vékony üledéktakaró alatt jól nyomozhatók. Az antropogén hatásra megszőnt kibukkanások adatai pedig a feljegyzésekbıl és egyéb dokumentációkból rendelkezésre állnak. A nyugatabbra lévı mészkırögök a villányi rétegekkel, a Duna menti rögök a mecseki képzıdményekkel mutatnak nagyobb rokonságot. Kutatásom során a legkevésbé ismert, ugyanakkor a legtöbb vitára okot adó Vári-pusztai 1 mészkı elıfordulásra összpontosítok. Célkitőzés, kutatási módszerek Vizsgálatom célja a földtan kutatói által régóta jegyzett, ám méltatlanul elfeledett Mohácsszigeti mészkıkibúvás fácies- és anyagvizsgálata, kormeghatározása. A szigetrög földtani viszonyaival, kızetanyagával kapcsolatos kutatási eredmények erısen hiányosak. A Vári-pusztai rétegekkel kapcsolatban újabb ismeretek a feldolgozás hiánya miatt mai napig nem születtek. Ezért célul tőztem ki a korábbi lito- és biosztratigráfiai vizsgálatok összegzését és újabb, saját eredményekkel való kiegészítését. Laboratóriumi munkák során mikro- és makroszkópos, illetve anyagösszetételt elemzı munkákat végeztünk, vékonycsiszolatokat készítettünk. Elvégeztük a kızet röntgenfluoreszcens (XRF) és röntgendiffrakciós (XRD) analízisét. Kutatástörténet Elsıként Szabó József 2 (1865) tesz említést a Mohácsi-sziget északi részén kibukkanó mészkıszirtrıl, melyet liász korúnak határoz meg. Szabó vizsgálta a Mecsek és a Villányihegység között kibukkanó néhány szigethegységet, köztük a szabari és a bátai kibúvást is. Egyik levelében így ír a kezdetekrıl: A Mohácsi-szigetrıl több ízben hallottam, hogy rajta mészkıbánya fordul elı, melyet azelıtt míveltek, sıt nem csak égetésre, hanem még márványra alkalmas anyagot is kaptak. Az általa szerkesztett 1867-es földtani térképen már szerepel a Vári-pusztai mészkıkibúvás. Lóczy Lajos (1912) is vizsgálja a Dél-baranyai mezozóos feltárásokat, és részletes leírást ad róluk. A Kelet-nyugati irányú, pannóniai rétegekkel és lösszel fedett elszigetelt kibúvásokat, szerkezeti alapon a Mecsek-hegység délkeleti végével hozza kapcsolatba. A rétegek korát faunamaradványok alapján középsı-liászra teszi. Lóczy megemlíti, hogy a bátai-és kiskıszegi magaslatok, melyeknek magvait a lösznél idısebb és keményebb kızetek alkotják, a Duna bal parti teraszai alatt is folytatódhatnak. 3 Vári-puszta környékén ellenben nem talált szálban álló kızetet, hanem megállapította, hogy ott egy régi épületrom (várrom, vagy erıd) 1 Vári-puszta : A Vári-család egykori birtoka, tévesen Várpusztaként jegyzett hajdani tanyaközpont 2 SZABÓ 1865 pp LÓCZY 1912 pp

2 odahordott építıköveit fejtették és azt többek között mészégetésre használták. Ugyanakkor említést tesz a tudomására jutott, Dunaszekcsı melletti mederszabályozások során megvalósult mészkırobbantásokról is. (HAJDÓK-KİHEGYI 1976) Vadász Elemér 4 (1913) Lóczy megkezdett szerkezeti értelmezését továbbvezeti, és a Mecsekkel összekapcsolva, de északon annak vonulatával szembeállítva déli mezozóos vonulat néven kiterjeszti a Dunáig. Faunaelemek, valamint Ófalu környéki kızetanalógia alapján a jura korú rétegeket az alsó-doggerbe helyezi. Késıbb a nyugati szigetrögök korát a krinoideás mészkı analógia hangsúlyozásával pontosítja és az aaleni emeletre teszi. Vadász a Bátán és Vári-pusztán kibukkanó kızeteket a mecseki kagylósmészkı rétegekkel azonosította. Kaszap András 5 (1963) is vizsgálta a mezozoós szigetrögöket, és a Mohácsi-szigeten lévı Vári-puszta térségének földtani viszonyait. Megállapította, hogy Vári-pusztán meredek dıléső (300/80 ) szálban álló triász korú mészkırög bukkan a felszínre, a bátai rögök pedig szürke színő dolomitos rétegekbıl állnak. Szederkényi Tibor 6 (1964) álláspontja szerint a Váripusztai kibukkanás karbonátos kızete világos barnásszürke színő, aprógumós, limonitfoltos és rétegzetlen, pados elválású. Padjainak vastagsága cm. Korát középsı triászra teszi, mecseki analógiák alapján kifejlıdése szerint alsó-anizusi. Az alluviális üledékekbıl kiemelkedı halom jellegzetessége, hogy azonos megjelenéső a mecseki anizusi képzıdményekkel. A kızet vékonycsiszolati anyagának és oldási maradékának vizsgálata ısmaradványokban rendkívül szegény, csupán néhány szivacstőre és molluszka héjtöredékekre korlátozódik. (Magyarország földtani térképei ugyancsak triász korú kibukkanást jelölnek a Mohácsi-szigeten.) Szenthe István 7 (2003) a Kbfi-Triász Kft felkérésére végzett kutatásokat a térségben, amelyek a Duna menti, jobb-és bal parti geofizikai mérések eredményeit egészítették ki. 4 VADÁSZ 1961 pp KASZAP 1963 pp SZEDERKÉNYI 1964 pp SZENTHE

3 [ 1. ábra:] A Dél-baranyai mezozoós kibukkanások és jellemzı dılési értékeik (Forrás: saját szerkesztés) A Vári-pusztai mészkı-elıfordulás A Mohácsi-sziget északnyugati részén Vári-puszta szomszédságában az alluviális üledékekbıl mezozoós szigetrög bukkan a felszínre. Bár régóta ismert feltárásról van szó, valamiért mindig elkerülte a tudományos érdeklıdés figyelmét, és földtani feldolgozása máig csupán a nyilvántartás állapotában maradt. A medencealjzat Vári-pusztai felszíni elıfordulását már a XIX. századi földtani térképek is jelezték, és született néhány próbálkozás a kormeghatározásra is (SZABÓ 1865). Dél-Magyarország e térségének alapos földtani megkutatása ásványi nyersanyagok híján elmaradt. Elsıként a Kreybig által 1931-ben készített talajtérképek ábrázolják hitelesen a medencealjzat kibúvásait, viszont nem foglalkoztak azok földtani tartalmával. A terület módszeres és részletes földtani felmérése az ország 1:25000 méretarányú, egységes szemlélető földtani térképezése keretében 1952-ben valósult meg. Ezek és az idıközben lemélyített fúrások, többcélú geofizikai mérések eredményei szolgáltak alapul a különbözı méretarányú és tartalmú ma is használatos tematikus térképek megszerkesztéséhez. A Vári-pusztai mészkı-elıfordulás eredetileg a Duna ártéri szintje fölé 10 méternél magasabbra emelkedı, kb m 2 területő, szirtszerő kiemelkedés volt, mely közvetlenül a hajdani Duna meder jobb partján helyezkedett el. A Duna árterületébıl kibukkanó mészkıszirten a római korban a dunai átkelıhelyet védı erıd épült, amelynek építıköveit a lakosság az évszázadok során maradéktalanul széthordta. E robusztus, mállott kockatömbök még id. Lóczyt is megtévesztették, aki 1912-ben járt a Mohácsi-szigeten és nem ismerte el a szálban álló kızet helytállóságát (LÓCZY 1912). (Megjegyzendı, hogy Cholnoky, Kertai és kezdetben Vadász sem, akik másokkal együtt térképezési hibának vélték a kibúvást.) Bátához hasonlóan Vári-pusztán is nagyon korán megindult a mészkı bányászata, bizonyítják ezt a hajdani mészégetık romjai, melyeknek szétszórt apróbb darabjait még ma is megtalálhatjuk a területen. A XX. század elejére a bánya kimerült, a magas talajvízszint és a vastagodó meddı miatt a további fejtés gazdaságtalanná vált, így azt 1939-ben végleg bezárták. Az uránipar az as évek fordulóján újabb lelıhelyek felkutatása érdekében terjesztette ki földtani kutatási tevékenységét a Dunántúl

4 délkeleti részére. A kutatási koncepció kiemelten vizsgálandó területként jelölte meg a mórágyi gránittömb közvetlen környezetét. Mindez megkívánta a Duna mentén található természetes feltárások ilyen szempontú értelmezését, és a rendelkezésre álló földtani ismeretanyag felszíni, geofizikai kutatásokkal történı kiegészítését. Ekkor került sor elıször a bátai és a Vári-pusztai rögök geoelektromos vizsgálatára, melyek kimutatták azok egymással való szoros összefüggését és a mórágyi gránittömeg fedıjéhez, ill. tágabb értelemben a villányi-hegységi kifejlıdéshez való tartozását. 8 [ 2. ábra: ] A Báta Vári-puszta feltárások érintésével szerkesztett földtani szelvény 1. Gránit 2. Kataklázos gránit 3. Felsı permi homokkı 4. Jura rétegek 5. Triász anizusi mészkı 6. Pannóniai rétegek 7. Alluviális üledékek 8. Lösz 9. Diszlokációs öv (Forrás: Szederkényi T. (1964) nyomán saját szerkesztés) A tudományos körökben egyre ismertebbé váló feltárást mint földtani kuriózumot Vadász kezdeményezésére védetté akarták nyilvánítani, ám ez kellı támogatottság híján megtorpant és mára sajnos végleg meghiúsult ben Vári-puszta települést megszüntették, épületeit lerombolták, és megpróbálták az egyenetlen felszínt elsimítani. Ma a tájból alig 1-2 méter magasságban kiemelkedı lankás, kb. 100 méter átmérıjő, kettıs lapos halommá vált az egykori szirt. A mészkırög kiemelt helyzető részeit 1-1,5 méter vastag bányameddı, mészkıtörmelékkel kevert agyagos talaj fedi, amelyen mezıgazdasági termelés folyik. A megszőnt feltárást az 1990-es években ugyancsak bányászati céllal ismét megnyitották. A szükséges vizsgálatokhoz kapcsolódóan kutatóárkot mélyítettek, ezáltal a rétegeket megint hozzáférhetıvé tették. A feltárás említett szakaszán a kutatók elvégeztek néhány technológiai vizsgálatot, ám mindazok a korszerő rétegtani és kızettani vizsgálatok, amelyek alapján a képzıdmény korrelációs kapcsolatai is hitelesen tisztázhatók lennének, ismét elmaradtak. Mielıtt erre sor kerülhetett volna, a területet kezelı illetékes önkormányzat betemettette az árkot. A modern mőszerekkel elvégzett geoelektromos mérések ugyanis megerısítették a már korábbról is ismert eredményeket, miszerint a kızettömegnek csak aránytalanul kis része van a talajvízszint felett, így gazdaságtalan volna egy mészkıbánya nyitása. A kutatóárokban mért dılésszögek eltérnek a korábbi, szálban álló kızetpadon mért értékektıl, ami alapján feltételezhetjük, hogy győrt képzıdményrıl van szó (23 o illetve 78 o -82 o ). A rétegdılés 8 SZEDERKÉNYI ULBRECHT 2007 pp

5 északnyugati (300 o -305 o ), amely egybeesik az általános délkelet-dunántúli fı szerkezeti csapásiránnyal. A képzıdmény kızetanyaga jellemzıen drapp, világos barnásszürke színő, gyakran limonitfoltos, kalciteres, törésekkel szabdalt. Aprógumós változata bioturbált, rhizocoralliumos, makroszkóposan megegyezni látszik a lapisi mészkıvel. A rétegzetlen kızet pados elválású, padjainak átlagos vastagsága cm. Pontosabb földtani kora mecseki analógiák alapján és kifejlıdése szerint középsı triász alsó anizusi. Jellegzetessége, hogy azonos kifejlıdést mutat az idıben egyezı mecseki, és nem a rétegtani helyzetébıl elvárható villányi anizusi képzıdményekkel. (SZEDERKÉNYI 1964) 9 A mészkıtömeg erısen karsztosodott, kiváló vízleadó képessége összefüggésbe hozható a környezetében lévı folyami üledékekkel, amelyen keresztül szoros kommunikáció mutatható ki a Duna vizével. A hidrogeológiai viszonyok értékelése során feltőnt a karsztvíz feltőnıen magas oldott széndioxid- és metántatalma, melynek okát eddig nem sikerült megnyugtatóan megmagyarázni. A mészkıhalom környezetében világosszürke, apró szemő, csillámos, agyagos homoklencsék foszlányai láthatók. Vadász szerint ezek a felsı pannóniai homokos rétegek maradék összletének tekinthetık, melyeket az erózió eddig megkímélt a teljes lepusztulástól. (VADÁSZ 1961) 10 Jelmagyarázat: 1. Törmelékkel kevert talaj. 2. Talajjal kevert egykori bánya meddı, 5-20 cm-es mészkı darabokkal. 3. Szürke színő triász anizusi mészkı, 7,5-8 cm-es padvastagsággal. 4. Szürke színő vastagpados triász anizusi mészkı, cm-es padvastagsággal cm széles vetızóna, vörösesbarna kızetmorzsalék-és agyagkitöltéssel. (Hidrotermás nyomokat mutat.) 6. Enyhén hajlított vastagpados triász anizusi mészkı, cm-es padvastagsággal. 7. Enyhén hajlított szürke vékonypados triász anizusi mészkı, 5-6 cm-es padvastagsággal. 8. Enyhén hajlított szürke vastagpados triász anizusi mészkı, cm-es padvastagsággal. 9. Szürke, lemezes anizusi mészkı 0,5-2 cm-es lemezvastagsággal. Enyhén hajlított. [ 3. ábra: ] A Vári-pusztai kutatóárok északkeleti falának vázlatos földtani szelvénye (Forrás: Szederkényi T. (1999) nyomán saját szerkesztés) 9 SZEDERKÉNYI 1964 pp VADÁSZ 1961 pp

6 A Dunafalvai Polgármesteri Hivatal 1994-ben megbízta a GEO-S Bt-t, hogy Vári-puszta térségében geofizikai méréseket végezzen a már korábban külszíni fejtéssel mővelt alaphegységi mészkırög elterjedésével kapcsolatban. A kıfejtı újbóli megnyitását alapos földtani elıvizsgálatoknak kellett megelıznie. A tektonikusan kiemelt helyzető, horst szerkezető triász mészkıösszlet kızetanyagának bányászatát a magas talajvízszint miatt az 1970-es években egyszer már gazdaságtalannak minısítették. (A terület tengerszint feletti abszolút magassága +90,5 méter, a közepes talajvízszint méter Bf. közé tehetı.) Jelenleg a nagy ellenállású mészkıtömeg talajvízszint feletti legnagyobb vastagsága csupán 6,5 méter. Ez a továbbiakban sem jelentene gazdaságos kitermelést. A mészkırög területi és mélységi elhelyezkedésének vizsgálatát a vertikális elektromos szondázás (VESZ) módszerével végezték. A területen három szelvény mentén 20 pontban végeztek minimálisan 70 méter lehatolási mélységet biztosító VESZ mérést. (1. számú melléklet) A fajlagos elektromos ellenállásértékek változása alapján kirajzolódott egy vékony, talajréteg alatti kis ellenállású (15-30 ohm/m) rétegcsoport, majd egy lépcsıs átmenettel következik a nagy ellenállású ( ohm/m) alaphegységi kızet. Ahol a nagy ellenállású képzıdmények közelebb helyezkednek el a felszínhez, ott a lépcsıs átmenet mélysége is kisebb. Az átmenet felsı, alacsonyabb ellenállású tartományba esı 1-2 rétege még a fedıüledékekhez tartozhat, a többi pedig már a nagy ellenállású alaphegységhez. Az átmeneti szakasz az alaphegységi kızet repedezettségét, bontottságát ill. jelentıs víztartalmát is jelezheti. A vizsgált terület változó vastagságú ártéri agyagos-homokos üledéke ohm/m, a fedıüledékek alatti alaphegységi mészkırög mindenütt 100 ohm/m feletti értékeket mutat (1/a, 1/b, 1/c sz. melléklet). Általános törvényszerőség és tapasztalati tény, hogy az agyagos, agyagmárgás rétegek elektromos ellenállása ohm/m, az agyagos-homokos üledékeké ohm/m, a homokos-kavicsos képzıdményeké ohm/m, a kemény alaphegységi kızeteké (homokkı, gránit, mészkı) pedig ohm/m. A rétegellenállás izoohm/m térképe alapján megállapítható, hogy a 60 ohm/m-es izovonalakon belül (lépcsıs átmenet) elhelyezkedı területek már a nagy ellenállású alaphegységi mészköveket jelzik az adott mélységben. Nagyobb mélységek irányában a mészköves terület alakja változó, nagysága egyre inkább növekszik. Az összlet területe 2 méter mélységben mindössze 0,75 hektár, 5 méter mélységben 3,1 hektár, 10 méter mélyen pedig már 7,3 hektár. Mindazonáltal a terület hidrogeológiai viszonyai (magas talajvízszint) negatív módon befolyásolják a felszíni kiterjedéső, de a mélységbe meredek oldalakkal lehatoló mészkırög ipari bányászatának lehetıségét. A geoelektromos szelvények tanúsága szerint a talajvízszint feletti területrész nagysága csupán 2,2 hektár. Számítások alapján a talajvízszint felett elhelyezkedı nagy ellenállású mészkıtömeg térfogata m 3, a törmelékes (60 ohm/m) összleté további m 3. Az 1. számú geoelektromos szelvény mentén az ellenállásértékek alapján három, egymástól jól elkülöníthetı réteg figyelhetı meg. (1/a sz. melléklet) Az alsó, legnagyobb ellenállású réteg ( ohm/m) egyértelmően az alaphegységi kızetekkel azonosítható. Felszínközelbe leginkább ott kerül, ahol korábban kıfejtı is mőködött. A VESZ-görbék alapján az alaphegységi kızetek nem homogének. A görbék szárnyain helyenként erıs torzulások figyelhetık meg, amely vagy a mészkıösszlet talajszint közeli részének erıs töredezettségére, szerkezeti zóna hatására, vagy valami más, a makroporozitás jelentıs megnövekedését elıidézı hatásra utal. A mészkırög inhomogenitására utalhat a nagy ellenállású mészkıfelszín domborzatának szabdaltsága is. A szelvény tanúsága szerint a talajközeli mészkırög két szélére viszonylag alacsony ellenállású (14-34 ohm/m) agyagoshomokos üledékek települnek. Ezek nagy valószínőséggel a Duna ártéri üledékei. Az alaphegység egyes pontjai felett észlelt igen alacsony értékek (7,5 ohm/m) zsíros-agyagos üledékekre jellemzıek, de lehet, hogy a nagymértékő ellenállás-csökkenés valamilyen szennyezı, sós oldatok hatására következett be. A szelvény által jelölt harmadik

7 geoelektromos réteg ellenállása átmeneti a kis ellenállású Duna hordalék és a nagy ellenállású alaphegység értéke között. A regisztrált ohm/m közti érték csak az alaphegység legkiemeltebb szakaszán, ill. az 5-ös pontban kimutatott árokban figyelhetı meg. Nagy valószínőséggel ez a kiemelt helyzető mészkırög helyben keletkezett, fiatal üledékekkel kevert törmelékes anyagával azonosítható. A nagy ellenállású alaphegység mélysége a szelvények szélei felé egyre inkább növekszik. Újbóli, felszínközelbe történı kiemelkedése a térség más részein a korábbi földtani-geofizikai vizsgálatok alapján nem várható. A geofizikai vizsgálatok eredményei hozzásegítenek a nagy ellenállású alaphegység felszínközeli összlete helyének, alakjának, területi méreteinek pontos meghatározásához, ezáltal kétséget kizáróan igazolják annak létét. A hajdan szálban álló mészkıszirtbıl mára csak a szántóföldé alakított területen szétszórt kızettörmelék maradt, mint az elfedett kızetblokk felszíni indikációja. (2. számú melléklet) [4. ábra:] Vári-puszta. Az eltemetett mezozoós gerinc déli oldala ( Fotó: saját felvétel) A Mohács-szigeti Vári-puszta területén 1997-ben ivóvíznyerés céljából kutatófúrás mélyült a kibillent helyzető mezozoós mészkırögbe. A fúrás vizsgálati eredményei kiemelt fontossággal bírnak az alaphegységi kibúvás rétegtani - kızettani viszonyainak pontos megismerése céljából. A Vári-puszta 1. számmal jelzett kutatófúrás 103 méter talpmélységig hatolt. A teljes szelvénnyel mélyülı pilótafúrásból nyert fúrómagminták kızettani minısítését Szederkényi Tibor (1997) végezte. Fúrómag-mintavételre csak négy mélységszakaszon került sor: 40,0 41,0 ; 60,0 61,0 ; 80,0 81,0 ; 100,0 101,0 méter között. Mind a négy fúrómagminta váltakozó repedezettségő (hol gyengébben, hol erısebben), gyakran elıforduló nyitott oldási járatokkal és másodlagos kalcit bevonattal átszıtt mészkıbıl áll. Az oldási járatok mentén ma is aktív vízáramlási útvonalak valószínősíthetık. A fúrómagokon gyakran megfigyelhetık limonitos festıdések ill. kitöltések, ami megmagyarázza a fúrásból vett vízminta magas vastartalmát. A fúrásban 9,0 85,0 méter közötti mélységintervallumban végeztek karotázs méréseket, és kétfajta behatolási mélységő elektromos ellenállást és természetes potenciált (SP) vizsgáltak. A mérések pontossága és jó minısége következtében lehetıvé vált a fıbb kızethatárok, töredezett vízjáratos ill. karsztos szakaszok megbízható kijelölése. A fúrási rétegsorok alapján egyértelmően kijelölhetık a legjobb víztároló szakaszok a víznyerésre alkalmas, karsztosodott

8 triász mészkıösszlet vonatkozásában. A kinyert víz hımérséklete 14,8 C amely magasabb, mint az adott átlagmélységbıl az elvárható lenne. Feltételezhetı azonban, hogy a fúrás térségében nagyobb mélységben ( m) jelentıs sótartalmú, gázos termálvizek jelentkeznek. Ilyen magas ásványi anyag tartalmú vizek általában szénhidrogén lelıhelyek környezetében, vagy azok peremein fordulnak elı, ezért a fúrás térsége más aspektusból ugyan, de továbbra is földtani, hidrogeológiai vizsgálatok, valamint nyersanyagkutatás tárgyát képezheti. [ 5. ábra:] A Vári-puszta -1. számú kutatófúrás földtani szelvénye (Forrás: Fúrási adatok alapján - saját szerkesztés)

9 Anyagvizsgálatok Terepbejárás alkalmával felkerestük a Mohácsi-sziget egykori alaphegységi kibúvásának Vári-pusztai helyszínét. A felszíni indikációból mintegy 20 kg kızetmintát győjtöttünk. A laboratóriumban 5 eltérı típusjegyet felmutató kızetet válogattunk szét, melyekbıl kızetvágó géppel szeleteket vágtunk a makroszkópos vizsgálatokhoz, majd néhányukból vékonycsiszolatok készültek a mikromorfológiai leírásokhoz. A csiszolatok elıkészítését és leírását a PTE Földrajzi Intézet fizikai laborjában Jevtuhov Boglárka végezte. Conodonta és Radiolaria vizsgálatokhoz 2 5 kg kızetet aprítottunk fel helyi készítéső törızúzó géppel, majd a zúzalékot feloldottuk 60 liter 17 %-os ecetsavban. Az alkalmazott ecetsavas oldás kiszabadítja a kızetekbıl a nem mészvázú fosszíliákat és az ecetsavban nem oldódó ásványokat. Az oldási maradékot ezután vizsgálat alá vetettük. A maradék mikroszkópos vizsgálata közben néhány klorit, limonit, gıtit és magnetit szemcse is felismerhetı volt. Ugyancsak találtunk kvarc, mangán és azurit szemcséket, amelyek hidrotermális jelenlétre utalnak. A mőszeres analitikai vizsgálatok számára további kızetmintát ıröltünk. A kızetszeleteket mikroszkópos vizsgálatnak vetettük alá, melynek eredményeként megállapítható, hogy a kızettestet intenzív tektonikai hatások érték. Minden mintában erıs repedések láthatók, a tektonikai igénybevétel során a kızet breccsásodott valamely miocén szerkezeti mozgás következtében. A breccsásodás valószínőleg annak a felpikkelyezıdésnek köszönhetı, amely a közeli Dunafalva-1. számú fúrásban a malm képzıdményekre rátolta a középsı-triász kızettömeget. (A miocén idıszaki szerkezeti mozgásokat a területrıl készített szeizmikus szelvények is alátámasztják.) Egyes kızetszeleteken jól láthatók a vashidroxid és az esetleges agyagásványok jelenlétére utaló vöröses-sárgás foltok. Néhány mintában makroszkópos mérető, mészvázú ısmaradványok is találhatók, melyek az erıs átkristályosodás miatt fajra meghatározhatatlanok. A minták mátrixa finom szemő, intraklasztokat elvétve tartalmazhat, némely esetben biomikrites, jellemzıen kalciteres kızet. Az egyik elkülönített kızettípus makroszkópos jegyei alapján megegyezni látszott a Mecsekhegység Lapisi Mészkı Formáció krinoideás mészkövével, így külön figyelemmel voltunk az esetlegesen elıfordulható Crinoidea maradványokra. Várakozásunk sajnálatos módon nem igazolódott, a minták faunisztikai értékelése újabban néhány szivacstő maradványra és Ostracoda váztöredékre korlátozódott. A vékonycsiszolatok szövetében szabályos és szabálytalan repedések egyaránt találhatók. Foltokban vasas elszínezıdések jellemzık, fıleg a repedések mentén, melyek ebben az esetben is a hidrotermás folyamatokat bizonyítják. A szabad hely kitöltése mikropátitos, a kızet szövete mikrites, porózus. A másodlagos ásványok elszórtan hulltak ki a minták jelentıs hányadában. Egyes mintákban agyagásványok, intraklasztok jelentkeznek, némely esetben a mátrix biomikrites. A molluszka váztöredékek rossz megtartásúak, a vékonycsiszolatokban sem azonosíthatók. A vasas lerakódások mindenütt jellemzık, a repedések kitöltése mikrites karbonát-ásvány együttes. Egyes repedésekben mikropátit kitöltés található. A kalcitkristályok az üregeket töltik ki, vagyis ortopátitok. Egyik mintánkban idiomorf, enyhén koptatott mikropátitos intraklasztok figyelhetıek meg, melyek színe világosabb szürke, mint a mátrixé.

10 Makroszkópos vizsgálatok A töredezett kızet erıs tektonikai hatásra utal Átkristályosodott váztöredékek a szövetben Mikroszkópos vizsgálatok vékonycsiszolatokon (4-szeres nagyítás, 1 nikol) Limonitos elszínezıdés a kalcittal kitöltött repedések mentén Mikrites szövet, mikropátitos intraklasztok Ostracoda héjak a szövetben Agyagásványok a mikrorepedésekben

11 Eredmények A makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok eredményei során bebizonyosodott, hogy a kızetet a feltételezéseknek megfelelıen vasas-karbonátos hidrotermális folyamatok érték, vélhetıen az alsó-kréta bazalt vulkanizmus (Mecsekjánosi Bazalt Formáció) hatására. Feltőnıen erıs repedések találhatók a kızetben, melyek a mikrotektonikai folyamatok (miocén felpikkelyezıdés) eredményeként jöhettek létre. A repedéseket nagykristályos kalcit tölti ki, melyek a vékonycsiszolatokban is jól láthatók. A kızetekben gyakoriak a vashidroxid és az esetleges agyagásványok jelenlétére utaló vöröses-sárgás foltok. Néhány kızetmintában makroszkópos mérető ısmaradványok is láthatók: kagylók, csigák, osztrakodák. A vékonycsiszolatok faunamaradványai az átkristályosodás miatt meghatározhatatlanok. Legújabb eredményként sikerült azonosítani néhány ostracoda példányt. A kızet külsı jegyei alapján (szürke aprógumós, bioturbált, rhizocoralliumos) leginkább a Lapisi Mészkıre hasonlít, bár Crinoidea maradványokat ezidáig nem találtunk a kızetben. A kızetet relatív korának meghatározása céljából Conodonta és Radiolaria vizsgálatoknak vetettük alá, melyek negatív eredménnyel zárultak. Az ecetsavas oldás maradékát mikroszkóppal vizsgáltuk, melyben többek közt félgömb alakú, kérges bevonatú szemcséket találtunk, amelyek kérge vasoxid-hidrát bevonatú, belsı része pedig fekete színő, mangános anyagú. A borsókövekhez hasonló képzıdmény a kova, klorit és azurit szemcsékhez hasonlóan szintén a hidrotermális jelenlétet igazolja. Az oldási maradékból és a mészkı porított mintájából XRF és XRD vizsgálatokat végeztünk, amelyek során bebizonyosodott, hogy a kızet dolomitos mészkınek minısíthetı. Agyagásványok közül illit és halloysit jelenlétét detektáltuk. A fı-és nyomelem analízis során aktínium-, ittrium-, ytterbium-, stroncium-, titán- és krómtartalmat mutattunk ki. Némely elem az anomális Zn-tartalommal, továbbá az említett agyagásványokkal együtt ugyancsak a hidrotermás folyamtok jelenlétét igazolja, amelyek hozzájárulhattak a dolomitosodás folyamatához. Saját kutatási eredményeink és az eddigi vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Váripusztai rétegek kızetanyaga a feltételezéseknek megfelelıen középsı-triász (anizusi) korú, és a Misinai Formációcsoport tagjaként leginkább a Lapisi Mészkı Formáció kızetanyagával azonosítható. [ 6/a. ábra:] A Vári-pusztai mészkı porított mintájának XRF-vizsgálati eredménye

12 [ 6/b. ábra:] A Vári-pusztai mészkı oldási maradékának XRF-vizsgálati eredménye További kutatási lehetıségek Új feltárást (kutató aknát) vagy magfúrást kellene létesíteni ahhoz, hogy a vizsgálatok szálban álló kızeten legyenek elvégezhetık. A törmelékfeltárásból származó minták csak szerencsés esetben helyezhetık el a rétegsorban, és gyakran állaguk sem megfelelı. Sajnos manapság nem várható el egyetlen intézménytıl sem, hogy Vári-pusztán ilyen mesterséges feltárást létesítsen. Maradnak tehát a törmelékeken elvégezhetı alábbi továbbkutatási lehetıségek: - Újabb és minél nagyobb mérető, üde kızettömböket találni az elıforduláson. - Mivel a vizsgálatok igazolták, hogy fosszíliák meglehetısen ritkák ebben a kızetben, olyan faunaelemeket találni, amelyek elfogadható módon meghatározhatók és rétegtani jelentıségük is van. - Olyan mennyiségben és minıségben végezni ásvány-, kızettani és geokémiai vizsgálatokat, amelyek már biztonsággal értelmezhetık. - További vizsgálatok agyagásványokon újabb összehasonlítási bizonyítékokat adnának más, azonos korú kızetekkel. - További kutatási lehetıség volna a nehézásványok vizsgálata. - Összehasonlító vizsgálatok szükségesek a mecseki és a villányi zóna formációinak azonos korú karbonátos kızetanyagával - Összehasonlító vizsgálatok szükségesek a mecseki-és a villányi zóna formációinak azonos korú karbonátos kızetanyagával A szerzı a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának 5. évfolyamos geográfus hallgatója. Irodalomjegyzék A Dunafalva - Vári-pusztai mészkı elıfordulás geoelektromos vizsgálata (1994) GEO-S Bt A Dunafalvai mészkıbánya Mőszaki üzemi tervtérképe. (1995/97) M = 1:500 HAJDÓK KİHEGYI 1976 = HAJDÓK Imre KİHEGYI Mihály: Nagybaracska Földrajza és Története. Bajai Dolgozatok 2. HAAS J. (szerk) (1993): Magyarország litosztratigráfiai alapegységei. Triász. MÁFI, Budapest KASZAP 1963 = KASZAP András: A Dél-baranyai mezozóos szigetrögök. Földt. Közl. XCIII. 4. füzet, pp

13 KONRÁD 2005 = KONRÁD Gyula: Földtörténet és ıslénytan. Kézirat, PTE-TTK KUBOVICS 1973 = KUBOVICS ISTVÁN: Kızetmikroszkópia. ELTE Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó, Budapest Kutatási jelentés Földtani lehetıségek termálvízkutató fúrás lemélyítéséhez Baja városában és környékén. (2002) GEOMEGA Kft, Budapest LÓCZY 1912 = LÓCZY Lajos: A Villányi és Báni hegység geológiai viszonyai. Földt. Közl. XLII. pp SZABÓ 1865 = SZABÓ József: Földtani Jegyzetek Batina-Bán és a Mohácsi-szigetrıl Magyarhoni Földtani Társ. Munkálatai III., Budapest, pp SZEDERKÉNYI ULBRECHT 2007 = SZEDERKÉNYI Tibor ULBRECHT István: Földtani szakvélemény a bajai termálkút helykijelöléséhez. AKTINOLIT Kutatási és Oktatási BT, Szeged. pp SZEDERKÉNYI 1964 = SZEDERKÉNYI Tibor: A baranyai Duna menti mezozóos szigetrögök földtani viszonyai. Földt. Közl. XCIV, I. füzet. pp SZEDERKÉNYI 1997 = SZEDERKÉNYI Tibor: Zárójelentés A Váripuszta-1 sz. vízkutató fúrás vizsgálati eredményeirıl. GEO-CONSULT Bt. Pécs SZEDERKÉNYI 2002 = SZEDERKÉNYI Tibor: Ma már nem látható, jelentıs kızetkibúvások Tolnában és Baranyában a Duna mentén. Tanulmányok Tóth Józsefnek, Egyetemi Kiadó, Pécs, pp SZENTHE 2003 = SZENTHE István: Adalékok a Mohácsi-sziget földtani felépítéséhez. Kbfi-Triász Kft. VADÁSZ 1961 = VADÁSZ Elemér: Magyaroroszág földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp ( ) ( ) Mellékletek 1. számú melléklet: VESZ mérés geoelektromos szelvények nyomvonala (Vári-puszta) Jelmagyarázat: 18 Mérési pont helye és száma 1 1 Geoelektromos szelvény nyomvonala (Forrás: GEO-S Bt. 1994)

14 1/a. sz. melléklet: 1. sz. geoelektromos szelvény (forrás: GEOS Bt. 1994) 1/b. sz. melléklet: 2. sz. geoelektromos szelvény (forrás: GEO-S Bt. 1994)

15 1/c. sz. melléklet: 3. sz. geoelektromos szelvény (forrás: GEO-S Bt. 1994) 2. sz. melléklet: A szálban álló kızet elıfordulása a 60-as években

16 Fotó: Hajdók I és törmelékes formában jelenleg. Fotó: Konkoly S

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ: EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő

Részletesebben

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Boda Erika. Budapest

Boda Erika. Budapest Geotermikus energiavagyon becslésének módszere Boda Erika Külsı konzulens: Dr.Zilahi-Sebess László Belsı konzulens: Dr. Szabó Csaba Budapest 2009.06.10 A geotermikus energiavagyon becslés során meghatározandó

Részletesebben

VÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT

VÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT from Ideas to Implementation Almássy Endre XXV. Konferencia a Felszín Alatti Vizekről VÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT avagy modern geofizikai mérések a felszín alatti vizek kutatásában és védelmében

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata

Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44

Részletesebben

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai

Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben

Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása A talajképzı tényezık meghatározzák, milyen talajok képzıdhetnek egyes területeken. A talajképzı folyamatok a képzıdés

Részletesebben

A Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata

A Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata Halász Amadé Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori iskola

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet

40/2010. (V. 12.) KHEM rendelet A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 133/2008. (V.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről

Részletesebben

HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE

HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE (A felmérés készült: 2016 03. 04-06 között) Összeállította: Müllner László Tervezett munkafeladatok a 2016 03 04-05-i merüléseken: 1. A korábbi kutatási merülések

Részletesebben

Geofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék

Geofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 140. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Tulajdonosi felhatalmazás a Szekszárdi Víz-és Csatornamő Kft. ügyvezetıje részére az alapító okirattól eltérı mértékő kötelezettségvállalásra E L

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE

HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE HÉVÍZI TÓKRÁTER ÉS FORRÁSBARLANG ELLEN RZÉSE (A felmérés készült: 2017 03.10-12 között) Összeállította: Müllner László Tervezett munkafeladatok a 2017 03.10-12-i merüléseken: 1. A korábbi kutatási merülések

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Mérnökgeológia. 3. előadás. Szepesházi Róbert

Mérnökgeológia. 3. előadás. Szepesházi Róbert Mérnökgeológia 3. előadás Szepesházi Róbert 1 Geológia irodalomkutatás (desk study) Topográfiai térképek Geológiai térképek Geotechnikai térképek Geológiai, földrajzi leírások Felszínrendezési tervek Meglévő

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

AMMONITESZ Tanösvény. Villányi Templom-hegy

AMMONITESZ Tanösvény. Villányi Templom-hegy AMMONITESZ Tanösvény Villányi Templom-hegy 1 Tanuljunk a természetben! Kirándulásra hívjuk meg az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat tanösvényünkre, amelyet Dél-Baranyában, a Villányi

Részletesebben

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus

Részletesebben

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai

Részletesebben

A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata

A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata [rta: Jósa Ernő 1. Bevezetés A geofizikai kutatómódszerek alkalmazása mérnökgeológiai munkánál egyes geofizikailag fejlett államokban Mérnökgeofizika néven

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála

Részletesebben

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix

Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála

Részletesebben

Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között

Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között 2018.11.22-23. Kovács Attila Csaba Hegedűs Endre M. Pelczéder Ágnes Dr. Fancsik Tamás Geo-Log Kft. MBFSZ PannErgy

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját.

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját. 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA T. Megbízó felkért bennünket, hogy a Budapest, XVI. kerület... szám alatt építendı családi ház tervezéséhez általános geotechnikai szakvéleményt készítsünk. Megbízásunk kiterjedt a szükséges

Részletesebben

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral

A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

Hidak állapotvizsgálata kombinált szerkezetdiagnosztikai

Hidak állapotvizsgálata kombinált szerkezetdiagnosztikai Hidak állapotvizsgálata kombinált szerkezetdiagnosztikai módszerekkel Dr. Orbán Zoltán, Török Brigitta, Dormány András Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnök Tanszék A diagnosztika

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika

Egyenáramú geoelektromos módszerek. Alkalmazott földfizika Egyenáramú geoelektromos módszerek Alkalmazott földfizika A felszíni egyenáramú elektromos mérések alapján a különböző fajlagos ellenállású kőzetek elhelyezkedését vizsgáljuk. Kőzetek fajlagos ellenállása

Részletesebben

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)

Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján) Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák

Részletesebben

Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben

Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben a nagyfelbontású Raman spektroszkóp és a fókuszált ionsugaras technika (FIB-SEM) alkalmazásának előnyei BERKESI Márta 1, SZABÓ Csaba 1, GUZMICS

Részletesebben

ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN

ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN GYALOG László, BALLA Zoltán, MAROS Gyula Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Budapest Vágattérképek, árokdokumentálási

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai

A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai Koroknai B., Wórum G., Kádi Z., Szántó É., Kóbor M., Koroknai Zs., Tóth T. NosztalGEO 2018: "Fókuszban

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

3B SCIENTIFIC MEDICAL. BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793]

3B SCIENTIFIC MEDICAL. BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793] 3B SCIENTIFIC MEDICAL BASIC Billy TM életmentési baba P72 [1012793] BLS-Szimulátor BasicBilly TM 1. BasicBilly TM tartalma 2. Összeszerelés 2.1 Rugó cseréje 2.1 Tüdı zacskó cseréje 3. Tisztítás és ápolás

Részletesebben

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió

Részletesebben

MTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc.

MTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc. MTA 188. közgyűlése Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások Horváth Ferenc MTA doktora ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Geomega kft. Budapest,

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton Litoszféra Fluidum Kutató Labor, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Témavezetők:

Részletesebben

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda

Részletesebben

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont A szén-dioxid biztonságos felszín alatti tárolását befolyásoló rövid és hosszú távú ásványtani-geokémiai átalakulások vizsgálata és a felszínre kerülés monitorozása Breitner

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében 10.9.2013 A7-0277/84 84 23 a preambulumbekezdés (új) (23a) A I. mellékletében a hagyományos energiaforrásokból származó kıolaj és földgáz vonatkozásában elıírt termelési küszöbértékek nem veszik figyelembe

Részletesebben

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Vízóra minıségellenırzés H4

Vízóra minıségellenırzés H4 Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa Berta M{rton és Kir{ly Csilla Környezettudom{ny M.Sc. I. évf. Környezettan B.Sc. IV. évf. Témavezető: Szabó

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben