REGIONÁLIS TANULMÁNYOK EURÓPA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "REGIONÁLIS TANULMÁNYOK EURÓPA"

Átírás

1 REGIONÁLIS TANULMÁNYOK EURÓPA NÉPESSÉG A társadalmak legfontosabb erőforrását a népességük jelenti. Hosszú időn keresztül úgy gondolták, hogy a népesség minősége (kulturáltsága, erkölcse, képzettsége) az elsődleges, azonban a 20. században bekövetkezett népesedési változások új jelenségeket hoztak. 1. Csökkent a születések száma Európa országaiban. 2. Megváltozott a népesség korszerkezete. Csökkent a fiatalok és nőtt az idősek száma. Következmény: a jóléti szolgáltatások (nyugdíjrendszer, egészségügyi rendszer) fenntartása megnehezedik. A népességet meghatározó tényezők: 1. születés (fertilitás) 2. halálozás (mortalitás) 3. vándorlás (migráció, mobilitás) természetes szaporulat/fogyás tényleges szaporulat/fogyás Jelzőszámok: nyers születési arány: az adott naptári évben az 1000 főre jutó születések száma. nyers halálozási arány: az adott naptári évben az 1000 főre jutó halálozások száma. teljes termékenységi arányszám: egy nő élete során átlagosan hány gyermeknek adott életet. születéskor várható átlagos élettartam A termékenység fő vonulatai Európa népessége a 19. és a 20. század során jelentősen gyarapodott a két világháború ellenére. az I. világháborúban 6,6 millió katona halt meg (Oroszország nélkül) és kb. 5 millió polgári lakos (alultápláltság, járványok). az II. világháborúban 6 millió katona halt meg (Oroszország nélkül) és kb. 10,8 millió polgári lakos (népirtás, bombázások). A népesség növekedése mind a két világháború között, mind az 1960-as évekig jelentős volt között volt a leggyorsabb Európa lakosságának növekedése. Ezt követően lassulni kezdett a népességnövekedés, majd fogyásba fordult. A kedvezőtlen folyamatot a bevándorlás pótolta. Európában a leglassúbb népességnövekedést Ausztria és Magyarország mutatta, a legnagyobbat Albánia. A demográfiai átmenet tana: 1. Alacsony népesség, magas születési és halálozási adatok. 2. Lassan növekvő népesség, magas születésszám, csökkenő halálozási mutatók. 3. Csökkenő halálozási és lassan csökkenő születési mutatók. Nagy népességnövekedés. 4. Felgyorsul a születések csökkenése, lassul a népességnövekedés. 5. Magas népesség, alacsony születési és halálozási mutatók egyensúlya. 1

2 A demográfiai egyensúly állapota ritkán valósul meg a történelemben. Európában sem valósult meg ebben a formában. Nem csak a két tényező (születések, halálozás) hat egymásra. A termékenység fő trendjei A 20. század során összességében a születések nagyarányú visszaesése figyelhető meg minden európai országban. Ezt a termékenységi arányszámok csökkenése mutatja a legjobban. Termékenységi arányszámok Németország 4,77 3,52 2,62 1,88 2,4 2,09 2,37 2,02 1,44 1,45 1,38 Franciaország 2,89 2,56 2,67 2,27 2 2,93 2,73 2,48 1,95 1,78 1,88 Hollandia 4,53 3,94 3,89 3,03 2,67 3,06 3,12 2,57 1,6 1,62 1,72 Lengyelország 3,71 2,98 2,2 2,25 2,04 1,34 Ausztria 4,93 4,67 1,54 2,09 2,665 2,31 1,65 1,45 1,34 Magyarország 5,28 4,67 3,74 2,84 2,48 2,62 2,02 1,97 1,92 1,84 1,32 A csökkenés üteme számottevően különbözött az egyes országokban. Nyugat- Európában volt a legalacsonyabb a termékenységi arányszám, kivéve Írországot, de az arányszámok időben különbözőképpen alakultak. A mediterrán országokban a 20. század végén mutatható ki nagyarányú csökkenés. A termékenység csökkenése nem volt folyamatos, időnként növekedési szakaszok jelentek meg. Eltérő arányok jellemezték a háború alatti és utáni éveket, de a két világháború között mindenütt visszaesés volt tapasztalható. Ugyanez megismétlődött a második világháború után is, de az 1960-as évektől kezdve egy jelentős és tartós születésszámemelkedés érvényesült minden országban. Ennek visszaesése is hasonló időben zajlott le, az 1964-es év körül. A süllyedés azóta tart. Svédországban az 1980-as évek közepétől a családpolitikai intézkedések hatására emelkedést figyelhetünk meg, de csak átmenetileg. Kelet- és Közép-Európa országaiban a hasonló folyamatok játszódtak le, azzal a különbséggel, hogy az állami beavatkozás erős volt, változtak a népességpolitikai irányok. Volt, ahol az abortusz tiltása miatt megugrott, majd megint alászállt a születések száma. A kommunista országokban az abortusz betiltását rövid idő múlva annak Nyugat-Európában ismeretlen, teljes liberalizációja követte (Magyarország), másutt alkalmazkodtak a körülményekhez. Magyarországon a legalacsonyabb szintet ben érték el a születések, ami a legalacsonyabb mértéket jelentette az egész világon (12,9-13,1 ). A hullámzást fokozták az ösztönzők, a családi, az anyasági támogatások bevezetése, emelése. Az ingadozások évente, a nők szülőképes korba lépésével megismétlődnek, de egyre csillapodva. A születések számát tekintve a nyugati államok körében bizonyos párhuzamosság fedezhető fel, mert a születések számának emelkedése, majd csökkenése hasonló arányban zajlott. Ezzel szemben a keleti országokban nagyok voltak a szélsőséges elmozdulások. Egység csak a rendszerváltások után lezuhant születésszámban alakult ki. A változások okai A népesedési elméletek leggyakrabban a modernizációnak tulajdonítanak jelentőséget a születésszám csökkenését illetően. A látható jelenség: az iparosodott és urbanizált területeken alacsonyabbak a születési arányok. A valóságban ezek közvetve hatnak, az átlagos iskolai végzettség növekedésén, a női foglalkoztatás emelkedésén keresztül. Ez a 2

3 szemlélet a gyermekvállalást olyan racionális döntésnek tekinti, amelyben a szülők egyetlen szempontja a költségek és a hasznok mérlegelése. A kulturális tényezők hatása is fontos a születésszámok változásában. A gyermekszámra vonatkozó elképzelések átalakulását leggyakrabban az individualizáció és a szekularizáció folyamatához kapcsolják a 20. századi Európában. Individualizáció: a század során a család- és gyermekközpontúságot folyamatosan háttérbe szorították azok az értékek, amelyek az egyén önmegvalósításának biztosítanak elsőbbséget. A szülők az 1960-as évek vége óta egyre kevésbé hajlanak arra, hogy a gyermekek köré szervezzék az életüket. Fordítva: a gyermeknevelést szervezik a saját életük köré. Mivel ez nehezen megvalósítható, csökken a gyerekszám. Az 1930-as évek szülőkkel élő gyermekkirályát felváltotta a század végére a király-pár egy gyermekkel (Van de Kaa). Szekularizáció: a vallásos értékek és normák korábban erőteljes jelenléte a családi és a közéletben elősegítette a családalapítást és a nagyobb gyereklétszámot. A vallásossághoz kapcsolódó értékek gyengülése (szekularizáció) teret engedett a születésszámok csökkenésének. A család vonzerejének csökkenése: alternatív együttélési formák elterjedése, párkapcsolatok tartósságának csökkenése, házasságon kívüli születések számának növekedése. Kelet-Közép-Európában a születések számának csökkenése a családformák hagyományos keretei között zajlott le. A halandóság alakulása A halandóság a háborús időszakoktól eltekintve folyamatosan és jelentősen csökkent egész Európában. Korábban a halál minden életkorban fenyegette az embert, a 19. századtól kezdődően ez fokozatosan az idősebb életkorra összpontosult. Az élet egy korábban ismeretlen biztonsága alakult ki. Területi eltérés volt a halálozási mutatókban, különbség volt a keleti-nyugati, és az észak-déli halálozások mértékében. Ezt a várható élettartammal lehet jól érzékeltetni. A 20. század elején a férfiak várható élettartama alig érte el az 50 évet, az 1980-as években már minden nyugat-európai országban meghaladta a 70 évet. A nők esetében ennél is nagyobb volt a növekedés. A halandóság javulása nem volt egyenletes ütemű. Külön szokták jelezni a csecsemőhalandóságot, mert évszázadokon át itt volt a legnagyobb a halandóság, illetve javulása a társadalom fejlődésének is mutatója (csecsemő- és gyermekvédelem, egészségügyi rendszer fejlettsége, a lakosság kulturális szintje, a gyermekekhez való viszony). A javulás különösen nagy volt a nyugat-európai országokban, viszont a keletieknél sokáig magas maradt a mutató. A legtöbb kommunista országban az 1960-as évektől kezdve ismét emelkedni kezdett a halandóság mértéke, egészen a rendszerváltozásig. Az évtizedek óta tartó javulás leállt, de különböző mértékben. Magyarországon igen súlyosan, amit epidemiológiai (járványszerű) válságnak neveznek. A nők helyzete kedvezően alakult, viszont a férfiak mutatója előbb nem változott, majd csökkenni kezdett. Leginkább a középkorú férfiakat sújtotta. A nemek közötti halandósági különbség igen nagyra nőtt, több mint 8 év lett 1990-ben. A 40 éves férfiak halálozási kockázata 60%-kal volt nagyobb, mint húsz évvel korábban. 3

4 Várható élettartam (év) 1900 körül körül Anglia és Wales 50,4 68,7 71,7 76,4 79,9 Ausztria 40,1 64,4 69,7 76,5 80,5 Dánia 54,5 68,9 72,3 75,4 78,1 Finnország 46,7 62,1 69, ,7 Franciaország 46,9 64,6 70, ,1 Hollandia 52,2 70,4 73,5 77,2 80,5 Magyarország 37,3 c 61,8 69, ,9 Olaszország 44,5 65,4 70,1 77,8 81,6 Spanyolország 34,8 61,1 71,3 77,7 80,4 Svédország 55,7 70,3 73,8 78,3 81,1 Forrás: Józan A nyugat-európai országok halandósági mutatói közötti eltérések mérséklődtek. Kezdetben különösen Finnország mutatói voltak rosszak A 20. század során feltűnő változások következtek be a férfiak és a nők halandósági különbségeiben. A nők hosszabb élettartama új jelenség. Az eltérés a 20. század elején általában 2-3 évet tett ki, ezt követően emelkedett, 1990-re legkevesebb 5,5 év volt, a legnagyobb 9 év (Lengyelország). A nők előnye minden életkorban megfigyelhető. Már a fiúcsecsemők halandósága is magasabb, mint a lányoké. A halálozás alakulásának oka Az orvostudomány jelentősége csak a 20. század második felében vált döntő jelentőségűvé. Az életkörülmények, döntően a táplálkozás javulása eredményezte a halandóság csökkenését (tuberkulózis). Kivételt jelentettek egyes fertőző betegségek (himlő, szamárköhögés), amely esetekben védőoltást alkalmaztak már a 19. században is. A műveltségi szint emelkedése, a közoktatás általánossá válása elősegítette az egészséges életmód népszerűsítését. A munkavégzés körülményeinek, feltételeinek javulása. Lakásviszonyok javulása (zsúfoltság csökkenése). A települések csatornázása, egészséges ivóvíz biztosítása. Élelmiszer-árusítás hatósági ellenőrzése. A 20. század második felében az állam szociálpolitikai elkötelezettsége erősödött. Az egészségügyi ellátás az egész társadalom számára hozzáférhetővé vált. Megváltozott azoknak a betegségeknek a jellege, köre, amelyek halálozáshoz vezettek. A 19. század végén a fertőző betegségek, tüdőgyulladás voltak a vezető halálokok, addig a 20. század végére a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek vették át a vezető szerepet a halálozásokban. A halandóság javulását nagymértékben segítette a csecsemőhalandóság csökkenése, a járványok visszaszorulása. A felnőttek esetében a tuberkulózis megelőzése, gyógyítása eredményezett előrelépést. A kommunista országokban az eltérő életkörülmények és az eltérő életmód okozták a férfiak magasabb arányú halandóságát. Magas volt az elkerülhető halálozások aránya. 4

5 Egészséget károsító életmód elterjedtsége (dohányzás, alkoholfogyasztás, zsíros ételek). A munkavégzés jellegzetességei (rossz munkakörülmények, túlmunkavégzés, másodállások, szervezetlenség okozta feszültség) A politikai kiszolgáltatottság okozta tartós feszültség. A foglalkozás és a képzettség kihat a halandóság mértékére. A kétkezi munkát végzők gyakrabban estek baleset áldozatául, jobban ki voltak téve káros hatásoknak, hajlamosabbak elhanyagolni betegségeiket, körükben elterjedtebbek a dohányzás és az alkoholizmus. A halandóságot jelentősen befolyásolja a családi állapot. A házasságban és más tartós partneri kapcsolatban élők várható átlagos élettartama magasabb, mint az egyedül élőké. Szelekció: beteg emberek nehezebben alakítanak ki partnerkapcsolatot. A házasság védő funkciót is betölt, mert érzelmi téren kiegyensúlyozottabb lelkiállapotot teremt. Betegség esetén az ápolás magasabb színvonalon történik családban. A férfiak és nők közötti különbségek befolyásolják halandóságukat. A nők genetikai sajátosságai (erősebb immunrendszer, előnyösebb hormonrendszer) Életmódbeli különbségek férfiak és nők között férfiak elfojtják érzelmeiket konfliktusaikat mindenképpen saját javukra kell megoldaniuk kevésbé gyakran fordulnak orvoshoz nagyobb fizikai erőkifejtésre kényszerülnek gyakrabban válnak káros szenvedélyek rabjaivá a férfiak életmódja előnytelenebbül változott (feszültségek növekedése a munkahelyeken) nők a női szerepek megengedik az érzelmek kifejezését a női szerepek megengedik a konfliktusok elkerülését szorosabb családi kapcsolataik miatt érzelmi egyensúlyuk biztosabb Vándorlási folyamatok Tengerentúli kivándorlás: a 19. század folyamán gyorsult fel. Könnyebbé vált a közlekedés (gőzhajó), nagy népességnövekedés volt Európában. Írország: között éhínség. 2 millió lakos meghalt, 2 millió kivándorolt a 8,25 millió lakosból. A gyarmatokra európaiakat toboroztak. Szabadabb vallási és politikai lehetőségek. Kalandvágy (arany). A kivándorlás csúcspontja között volt. Évente kb. 1,3 millió ember hagyta el Európát. Összesen között 17 millió fő, között további 27 millió fő. A fő célpont az EÁ volt. Majd Kanada, Argentína, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika között 59 millió ember hagyta el Európát. (38 millió EÁ-ba, 7 millió Kanadába, stb.) A világháború alatt megtorpant a kivándorlás, a két világháború között EÁ akadályozta a bevándorlást. Az ott élők nemzeti aránya alapján kvótákat szabtak meg a bevándorlóknak. Ezzel akarták az ázsiai bevándorlást fékezni. A második világháború után már kisebb arányú volt a kivándorlás. A kommunista országok korlátozták a lakosok mozgását. Az 1960-as években megfordult az irány, Európa lett a célpont. 5

6 A gyarmatok függetlenedése miatt nagy számban tértek haza franciák, britek, hollandok, portugálok. A volt gyarmatokkal megmaradtak a kapcsolatok, elindultak Európa felé. Európán belüli vándorlás Megnőtt a politikai okok miatt bekövetkező népvándorlás. Az első háború után: Az un. békeszerződések miatt nemzeti kisebbségeket telepítettek ki. 1 millió német ment el Lengyelországból, 0,9 millió lengyel Oroszországból. A szovjet rendszer elől 1 millióan menekültek. Törökországból az örmények menekültek. Törökországból 1,35 millió görög menekült, Görögországból 0,42 millió török menekült. Görög-bolgár lakosságcsere. Magyarok menekültek az elcsatolt területekről Magyarországra. Spanyolországból 300 ezer ember menekült a polgárháború alatt. A második háború után: 1944-ben 7,8 millió külföldi dolgozott Németországban (külföldi munkás, kényszermunkás, hadifogoly). A szovjetek elől több millió német menekült Németországba. 40 millió menekült volt a háború végén Európában. Etnikai tisztogatás: 7,5 millió németet telepítettek Németországba. 3 millió lengyelt telepítettek át Lengyelországba szovjet területekről. Magyarok kitelepítése. A kommunista rendszerekben tiltották, gátolták a kitelepülést között kb. 14,2 millió ember hagyta el a keleti blokk országait, többségük német volt. Berlinből szöktek át 1961-ig, a keleti országokból kitelepültek. Románia fejenként 8000 DM-t kapott. 1956/57-ben 194 ezer fő menekült Magyarországról. 1968/69-ben 160 ezer fő menekült Csehszlovákiából. 1980/81-ben 250 ezer fő menekült Lengyelországból. Jugoszlávia felbomlása után 4 millió fő lett menekült. Gazdasági okok miatt bekövetkező vándorlás Európában nagy múltja van a (felsőfokú és szakmai) tanulás miatti vándorlásnak, munkavállalásnak. Idénymunkák miatt minden gazdasági ágban voltak vándorlások a jobb munkalehetőségek miatt. A század fordulóján kevés akadályba ütközött a vándorló. A legtöbben Svájcban dolgoztak, valamint Németországban, Franciaországban. Az első világháború után megnehezedett a határok átlépése, majd a gazdasági válság fékezte a munkavállalást. Egyedül Franciaországba volt jelentős bevándorlás. A második világháború utáni gazdasági fellendülés nagyszámú vendégmunkást vonzott Ny-Európába. Kezdetben olaszok, majd spanyolok (ők többségükben vissza is költöztek), portugálok, görögök, jugoszlávok és törökök csatlakoztak hozzájuk. A csúcspont 1973-ban volt. D (2,5 millió), Fr (2,3 millió), Svájc (0,6 millió). Az olajválság után csökkent a számuk. Közben eltolódott a vendégmunkások összetétele: a muszlim országokból érkezők száma megnőtt, egyre többen érkeztek letelepedési szándékkal. Kezdetben fiatal férfiak érkeztek, az 1980-as évektől kezdve családostul érkeztek. Megindult a láncköltözés: a családtagok, rokonok, ismerősök bevándorlása. Beilleszkedésük ellentmondásos volt, emiatt 6

7 ellentétek alakultak ki. A beilleszkedést nehezítette, hogy mind nagyobb számban érkeztek Európán kívüli területekről (49%). Sok menekültet is befogadtak az európai országok, D: 1,4 millió fő kapott menedékjogot között. A külföldi lakosság arányának alakulása között, % Németország 1,2 4,9 7,6 8,2 8,8 8,9 8,9 Ausztria 1,4 2,8 4 6,6 8,5 8,8 9,5 Svájc 9,5 16,2 14,7 16,3 18,9 19,3 20,2 Svédország 2,6 5,1 5 5,6 5,2 5,4 5,1 Az adatok csak a legális bevándorlókat tartalmazzák. Egyes országokban hamar megkapják az állampolgárságot, de Svájcban nehezen. Még a harmadik generációs bevándorló sem. A külföldi lakosság arányának alakulása Németországban Külföldi lakosság száma, ezer fő Arányuk, % 1,2 5,6 7,2 7,7 8,6 Európából, % 76,9 72,4 56,2 51,4 54,6 Ázsiából (törökökkel együtt), % 3,9 21,6 37,5 41,3 37,6 KKEU kommunista országaiból csak Jugoszlávia engedte meg a külföldi munkavállalást. Sőt, munkaerőhiány alakult ki. Ez különösen az NDK-ban volt nagyon erős, ezért államközi szerződésekkel, központi szervezésben fogadott vendégmunkásokat, de csak a többi kommunista országból (HU, Pl, Vietnam, Mozambik). A vándorlásnak különböző hatásai vannak mind a kibocsátó, mind a befogadó ország esetében, népességi, gazdasági, társadalmi szempontokból egyaránt. A 20. század utolsó évtizedeiben a befogadó európai országokban megnőttek a hátrányos következmények. Beilleszkedési nehézségek, elkülönülés, szembenállás idegenellenesség. Működési zavarok lépnek föl: városrészek, intézmények leromlása. Sikeres beilleszkedés példái: kínaiak (Malajziából, Tajvanból, Szingapúrból), indiaiak. Kevésbé sikeres példák: pakisztániak, bangladesiek (GB-ban). Az utolsó két évtized változásai A termékenységi arányszám a 2,1 alá süllyedt tartósan. Ezzel megbomlik a korosztályok közötti egyensúly. Kezdet az 1960-as évek közepétől volt. Ok: értékváltozások (individualisztikus beállítódás). Az egyén jogainak kiteljesítése és önmegvalósításának igénye. A házasság és a gyermekvállalás anyagi és időráfordítása akadályozza az egyén karrier-, szórakozási és fogyasztási céljait. Csökkent a házasságkötések száma, új együttélési formák alakultak ki, később született az első gyermek, ha született, nőtt a gyermeküket egyedül nevelő szülők száma. A fogamzásgátlás hatása (elvált egymástól a szexualitás és a gyermekvállalás), nőtt a foglalkoztatott nők aránya. A volt kommunista országokban a rendszerváltás után indult zuhanásnak a születések számának csökkenése. A nyugati életmódminták hatása. A halandóság javulása folytatódott Ny-EU-ban, de KKEU-ban eltérő változatok figyelhetők meg. Az életmód és a megelőzés fontossága a döntő szempont. 7

8 Nőtt a bevándorlók száma között 16,1 millióról 20,4 millióra emelkedett a tartósan helyben tartózkodó külföldiek száma. A rendszerváltások miatt megnőtt a kelet-nyugati vándorlás. Ennek lökést adott az EU-hoz való csatlakozás, még ha kezdetben tilalmak gátolták a szabad munkaerővándorlást. A lakosság korszerkezete megváltozott, határozott elöregedés figyelhető meg. Különösen gyorsan nőtt a 80 évesek és az annál idősebbek aránya. (D: 1950: 1%, 1995: 3,8%.) Megjelenik a társadalmi juttatásokban (nyugdíj, egészségügyi ellátás). Mivel egészségesebbek, hozzájárulnak a jólét megteremtéséhez (munkavállalás, önkéntes munka, család segítése, stb.). Gondokat a nyugdíjrendszer fog okozni, a felosztó-kirovó rendszer. A mindenkori aktív korosztályok fedezik az idősebbek nyugdíjait. 8

9 A CSALÁD A család társadalmi intézmény. A biológiai (természeti) és társadalmi újratermelődés (reprodukció) helyszíne. Az élet természeti folyamatainak terepe: születés, felnövekvés, öregedés, halál. A családok létrejötte természeti alapokon nyugszik, mindenkinek vannak szülei. A természeti adottságokat a társadalmi tényezők alapvetően befolyásolják. Azonos természeti alapokon eltérő családformák jönnek létre. A család valamilyen formája minden társadalomban jelen van, de a családformák különbözőek. A családot mint intézményt az állandóság és az alkalmazkodóképesség együttesen jellemzi. Egy-egy történelmi korszakban jellemző családtípusok vannak. A 20. század európai családszerkezetben egységesülési folyamat figyelhető meg, a családszerkezeti jellemzők hasonlóvá váltak az európai társadalmakon belül, a hasonló népesedés és gazdasági jellemzők miatt. Mérséklődtek a vagyoni és a jövedelmi különbségek, az állami tevékenységek is hasonlóvá váltak, a hírközlő szervek pedig egyenlősítő hatást érnek el. Ny-Eu-ban az 1960-as évekig nőtt a család jelentősége, mert az állami szociálpolitika következtében a társadalom egyre több tagja vált képessé a házasságkötésre, családalapításra. A 19. században és előtte erős gazdasági korlátok voltak. A 20. század végére jelentős változások következtek be a családszerkezetben. A család jelentősége megmaradt, de a házasság vesztett jelentőségéből. Megváltoztak a családon belüli személyközi kapcsolatok is. Házasodási szokások a Hajnal-vonal két oldalán. John Hajnal magyar származású angol történeti demográfus 1965-ben megjelent könyvében fejti ki, hogy az európai házasodási szokásoknak két fő típusa alakult ki a későközépkortól kezdve. 1. A Szentpétervár-Trieszt vonaltól nyugatra egy európai házasodási minta. Jellemzője: az emberek viszonylag magas életkorban kötötték házasságukat, és magas volt azok aránya, akik egyáltalán nem házasodtak életük során. 2. A Szentpétervár-Trieszt vonaltól keletre egy nem európai házasodási minta. Jellemzője: viszonylag alacsony életkorban házasodtak, és kevesen maradtak nőtlenek-hajadonok. A modell a 20. század közepéig érvényes volt Európában, egyes régiókban azóta is tovább él. Emellett jelentős változások is bekövetkeztek Európában. A házasságkötés átlagos életkora a 19/20. század fordulóján a férfiaknál 28 év, a nőknél 26 év körül volt. Ez a második világháború után jelentősen lecsökkent, a férfiaknál 2-3 évvel, a nőknél 3-4 évvel. Az 1970-es évek közepétől ismét magasabb kezdett lenni a házasodásban résztvevők életkora. A házasságot soha nem kötők aránya hasonló folyamaton ment keresztül. A századfordulón a férfiak 8-28%-a között, a nők 10-24%-a között ingadozott. Az 1950-es évek közepétől elsősorban a nők esetében esett a cölibátusban élők aránya. Az 1970-es években a női cölibátus a férfiak szintje alá süllyedt. Az 1970-es évektől kezdve a házasodási hajlandóság minden országban csökkenni kezdett (Holl.). A 19/20. század fordulóján a KKEu-i házasodási szokások is a nem európai típushoz álltak közelebb, annak mérsékeltebb változatát alkották. Magasabb volt a házasságkötések aránya, alacsonyabb korban kötötték a házasságokat, kisebb arányban maradtak életük során házasságon kívül (cölibátus). Ezt követően kissé nőtt az első házasságot kötők életkora, közeledett a nyugat-európai modellhez. A második világháború után a magas házasodási kedv 9

10 tovább növekedett, az özvegyek és az elváltak között is. Ez a folyamat az 1980-as években is tartott, ez a két terület közti különbség növekedését hozta. Ettől délebbre, azaz a Balkánon maradt a Hajnal-vonaltól keletre érvényes állapot folyamatosan, az 1990-es évekig. elő. Okok Az európai házasodási minta kialakulásának legfontosabb előfeltétele a kereszténység. A kereszténység nem a leszármazáson (mint a zsidó vallás), hanem a megtérésen alapul. Az üdvözülés szempontjából a leszármazás nem számított. A leszármazási csoportok felbomlásához vezetett ez az álláspont, átalakította a családszerkezetet. A gyermekek jelentős része felnőve elhagyta a családháztartást. Ez hozzájárult a házasságkötés korának kitolódásához, illetve a cölibátus arányának növekedéséhez. A házasodáshoz nem kötődött vallási kényszer/kultusz. A magasabb életkorban kötött házasság és a cölibátus születésszabályozó eszköz volt. Az élelmiszerekhez való hozzájutás korlátozottságát ezzel szabályozták. (Michael Mitterauer) Cáfolat: ez a magatartás túl nagy tudatosságot kívánt volna, ezért kétséges a valószínműsége. Ny-Eu-ban az osztatlan örökösödés létezett. Az elsőszülött fiú örökölte a gazdaságot, ezért a többi (fiú) felnőve elhagyta a szülői házat, és másutt munkát vállalva igyekezett vagyont gyűjteni, hogy házasodhasson. Ezek időben kitolták a házasságkötés idejét. EU keleti területein osztott öröklés volt, lehetett korábban házasodni. Cáfolat: EU különböző területein eltérő örökösödési jog volt, ez viszont nem tükröződik a házasodási szokásokban. A reformált területeken egyenlő volt az örökösödés. A 20. században a második világháború után nagyobb volt a házasodási kedv, mint bármikor korábban. Vele együtt járt azonban a megnövekedett születési arányszám is. Egyéb befolyásoló jelenségek: o az első világháború miatt megbomlott a nemek egyensúlya, de ez nem minden országot érintett egyenlő mértékben. o a második világháború után ellátási nehézségek voltak, a nőknek tömegesen kellett munkába állniuk, mégis nőtt a házasodási kedv és a gyerekszám. Talán a kedvező hangulat volt a befolyásoló tényező. A 20. század utolsó harmadában szintén egyszerre, párhuzamosan csökkent mind a házasodási hajlandóság, mind a születések száma. o átalakult a házasság intézménye o átalakult a házas együttélés belső rendje megváltozott a nők szerepe (jogi egyenlőség, munkavállalás, tanulás) terjedtek a nem házas együttélési formák a fogamzásgátló módszerek csökkentették a termékenységet, hatottak a házasságok időzítésére (nem kellett kényszerből házasságot kötni) elfogadottá vált a házasságon kívüli szülés A KKEU-ban lezajló (politikai) folyamatok a házasodás általánossá válását idézték a házas kapcsolat egyébként is uralkodó volt a térségben, az elzártság miatt nem terjedhettek el az eltérő szokások, a rendszer az eltérő életutaknak kevés lehetőséget adott, 10

11 az életutak (monoton) biztonsága lehetővé tette a tervezhetőséget, a hiánygazdálkodás közepette a házas lét előnyökkel járt (lakás) a közéleti szerepvállalás lehetősége helyett a magánszféra, a család fölértékelődött. A családszerkezet változása Hagyományos elképzelés szerint az ipari társadalmak kora előtt a családok nagy létszámúak voltak a magas gyermekszám és a többgenerációs együttélés miatt, valamint háztartássá egészültek ki a cselédek miatt. Az iparosodás nyomán azonban a családok és a háztartások létszáma csökkent, visszaesett a termékenység, a nagycsaládokat felváltotta a szülők és kiskorú gyermekeik együttélése, a sejtcsalád (nukleáris család). Az anyakönyvi kutatásokból kiderült, hogy a háztartások nagysága viszonylag állandó volt, 4,75 fő. Nem volt igazolható a magas átlagos gyermekszám, és a háztartásban együtt élő rokonok, szolgák nagy száma sem. A háztartások és a családok nagysága és szerkezete viszonylag keveset változott a 19. század végéig Európában. A 20. század folyamán jelentős változások történtek. Csökkent a háztartásokban együtt élők száma, egyszerűsödött a háztartások és a családok szerkezete. A századelőn 4,5 fő tartozott egy átlagos családhoz, a két világháború közötti időszakban csökkent a számuk 4 fő alá, 1990-re 2,6 fő/háztartásra. Az országok közötti különbségek ez idő alatt kiegyenlítődtek. Hasonlóak voltak az arányok KKEU-ban is. Kimutatható a nagyobb háztartások arányának csökkenése, és az egyszemélyes háztartások arányának gyors növekedése. Az egyszemélyes háztartások aránya 10% volt a század elején, a század második felében kimondottan gyorsan nőtt, a háztartások 30%-a tartozott ebbe a csoportba. A családok szerkezete egyszerűsödött, a családmag élt együtt egyre nagyobb arányban. Egyre kevesebb háztartásban figyelhető meg a 20. század folyamán, hogy több családmag, rokon, unoka éljen együtt. A nagycsaládos együttélés KKEU-ban sem volt uralkodó forma, de itt is kimutatható a családszerkezet egyszerűsödése, a rokonok jelenlétének ritkulása. A különbség az volt NYEU-hoz képest, hogy a változás lassabban történt. A legjellemzőbb a szülők, és a megházasodott gyerek élt együtt a háztartásban, illetve az özvegy szülő és gyermekének családja. A Balkánon sajátos hagyományai voltak a bonyolult szerkezetű családháztartásoknak. A kiterjesztett, vagy több családmagból álló háztartás gyakoriságát elősegítette a korai életkorban kötött házasság szokása (zadruga). A szülők közös háztartást alkottak házas gyermekeikkel. Időben azonban jelentősen megváltozott ezeknek az együttélési formáknak a tartalma. Ezek közé tartozik, hogy a második világháború utáni évtizedekben megnőtt a városban lakó összetett háztartások aránya, a lakáshiány miatt. Nem csak a családszerkezet egyszerűsödött a 20. században, hanem az elkülönülés is előrehaladt. A 19. század végén a formailag önálló háztartások is gyakran összefonódtak, pl. a bérbeadó által foglalkoztatott, szállásért is munkával fizető alkalmazott esetében. A háztartások szobákat adtak ki albérlőknek, ágybérlőknek. A lakások számának növekedésével nőtt a háztartások elkülönülése is. A családon belüli terek lakásfeltételei javultak. Okok A családnagyság mérséklődésének oka az volt, hogy az átlagos gyermekszám csökkent. Kezdetben a negyedik és nagyobb sorszámú gyermekek száma csökkent, majd a harmadiké. Ez a folyamat átterjedt EU többi részére is. Közben csökkent a gyermektelen családok aránya, a meddőség csökkenése, az orvosi beavatkozások sikeressége miatt. Nemi betegségek visszaszorulása, kezelhetősége miatt. Általános lett a kétgyerekes modell. 11

12 Közben a korábban családokkal élő cselédek, alkalmazottak rétege elvékonyodott, a megmaradók sem a családoknál laktak. KKEU-ban a kommunista korszakban ez a réteg (cselédek) rögtön eltűnt. Növekedett az egyszemélyes háztartások elterjedtsége. a halálozási viszonyok javulása miatt emelkedett az idősek száma, akik megőrizték függetlenségüket, emelkedett az egyedül élő fiatalok száma, a válások miatt nőtt az egyszülős családok száma, ahol a gyermekek felnövekedése után a szülő egyedül maradt. A házastársak és a gyermekek közötti viszony változása Több évszázados folyamat során megváltozott a családban élők egymáshoz való viszonya is. A merev uralmi viszonyok föloldódtak, fokozatosan egyenlőség alakult ki a felek között. Egyre jobban érvényesültek a családtagok egyéni jogai, önállósága. Közben a családi élet érzelemmel telítettsége is nőtt. A gyermekek fölnevelése középpontba került. Ez a folyamat a középrétegekben kezdődött, és a 20. században teljesedett ki. A házastársak közötti viszony A házastársak közötti egyenlőbb viszony a nők társadalmi helyzetének megváltozásával függött össze. Munkavállalás, tanulás, önálló jövedelem. A női foglalkoztatás a háborús évek alatt 30% körüli értékről megnőtt, majd a háború után visszaesett. A gazdasági válság nehezítette munkába állásukat. A második világháború után ismét növekedésnek indult a nők foglalkoztatása, de csak az 1970-es években érte el a 45% fölötti arányt. A területi különbségeket tekintve az északi országokban magasabbak voltak az arányok, a déli országokban jóval alacsonyabbak. Elfogadott, hogy a nők huszas éveik elején 70-80%-ban dolgoznak, majd a házasságkötés után országonként eltérő mértékben otthon maradnak. Elterjedt volt sok országban a nők részmunkaidős foglalkoztatása. KKEU-ban a tervgazdaságok sajátosságai (munkaerőhiány, alacsony bérek) és politikai okok (egyenlőség eszme) miatt is hirtelen megnőtt a női foglalkoztatottak aránya. Változott a női foglalkoztatás jellege is. Kezdetben az alacsonyabb iskolai végzettségük miatt csak szakképzettséget alig igénylő munkakörökben tudtak dolgozni. Az 1950-es évektől kiugróan emelkedni kezdett a nők iskolázottsági szintje, a női diplomások száma is. A KKEU-i országokban egyes értelmiségi szakmákban a nők aránya elérte, majd meghaladta a férfiak arányát (tanár). Viszont általános lett, hogy ahol a nők foglalkoztatottsága magasabb arányú volt, ott a bérek átlagosan alacsonyabbak voltak. Az 1980-as években már a közgondolkodás is azt tartotta helyesnek, hogy a nők legyenek munkavállalók (férj és feleség egyaránt járuljon hozzá a család jövedelméhez), a családban pedig legyen egyenlően megosztva minden családhoz kötődő feladat. A tényleges gyakorlat más volt, de az irány a kiegyenlítődés volt. Ez a kívánt egyenlőség KKEU-ban vontatottabban alakult. Az időmérleg-kutatások szerint a háztartási munkák és a rendelkezésre álló szabadidő megoszlása a családtagok között egyenlőtlen, a férfiak javára. A gyermekek helyzete Az utóbbi több száz év családtörténetének egyik legszembetűnőbb jellemzője volt a gyermekek iránti figyelem folyamatos növekedése. Tartalmilag a szigorúbb és a megengedőbb viszony váltakozott, változott. A 20. század során a figyelem fokozódását a szociálpolitika és gyermekgondozó intézmények növekvő szerepe bizonyítja. 12

13 Anyasági támogatásokat már a század elején sok országban bevezették. Ezek köre országonként jelentős eltérésekkel folyamatosan bővült. A kommunista országokban az anyasági támogatások (szülési szabadság, gyermekgondozási segély) kiterjedt rendszere jött létre. (Mo kiemelkedett ezen a téren, különösen a táppénz mértékét elérő gyermekgondozási díj bevezetésével) Családi bérpótlék (először Mo-on vezették be 1912-ben), családi pótlék szűk rétek számára nyújtott kis mértékű támogatást, de fokozatosan terjedt. A gyermekgondozó intézmények (bölcsőde, óvoda) rég megjelentek Európában, egyházi és jótékonysági szervezetek kezelésében. A szegény sorsú és egyszülős családoknak szánták ezeket az intézményeket. Az 1960-as évektől egyre többet létesítettek közpénzből, de már nem szegénypolitikai céllal, hanem a nők munkavállalását segítendő. KKEU-ban ideológiai szempontok is közrejátszottak. Megváltozott a gyermekekhez való viszony tartalma is. A fő irány a gyermekek egyéniségének, autonómiájának tisztelete volt a század során. o Gyermekközpontú családok létrejötte. A gyermek érdekei képviselnek elsőbbséget. o A gyermekek egyenlő jogainak érvényesülése. A válás esetén a gyermek jogainak előtérbe kerülése a szülői jogokkal szemben. A házasságon kívül született gyermekek azonos jogainak kimondása. o A gyermekek autonómiájának, személyes integritásának érvényesülése. (A testi fenyítések tilalma.) A családban lezajlott változások okai: Ideális modern család: a családtagok egyéniségének és méltóságának elismerése, az egymás iránti szeretet és az egymással való törődés. 1. demográfiai tényezők hatása a családok összetételére: a. a nem közvetlen családtagok eltűnése, b. a halálozási arány csökkenése, c. a gyermekszülések időpontjainak összpontosulása a házasságot követő időszakra. következmény: a családok jellemzőinek állandósulása: i. befelé fordulás, ii. intimitás, iii. családtagok közti kapcsolatok egyenlősége. 2. A munkavégzés jellegének és helyének átalakulása. a. Hagyományos (ipari társadalom előtti család): önellátó, mezőgazdálkodást folytató termelési egység is. b. Az iparosodás hatására a bérmunka előretört, a munkavégzés helye elkülönült a lakóhelytől. A család a termelés helyett a fogyasztás színtere lett. Fokozatosan az oktatás, az egészségügyi ellátás is kikerült a családok hatóköréből. c. A család patriarchális jellege mérséklődött, elveszett. Az apa már nem a családi munkaszervezés legfőbb irányítója. d. A munkavállaló családtagok függetlenedtek a családi munkaszervezettől. e. A nők munkavállalásának hatása a nők családon belüli helyzetére. Már nem a házasság az anyagi biztonság egyetlen forrása a nők számára. 13

14 f. Fölerősödő új feladatok családban: a magánszféra megerősödésének kezelése (a gyermekek szocializációja, a felnőtt tagok érzelmi egyensúlyának megteremtése, az egyensúly fenntartása. 3. A családtagok közti érzelmi viszonyok változása (szentimentalizálódás): a. a vagyoni, ideológiai (vallási), politikai szempontok háttérbe szorulása a házasságkötésben, b. érzelmi kötődés erősödése, c. a személyes szabadság, önállóság elismerésének keresése, elismertetése. d. A családi viszonyok átalakulását az individualizmus indította el. A családban is leképeződött a piaci viszony, a piaci verseny szabadsága. Az új piaci magatartás az egoizmus volt, a tanult önzés. Ez gyűrűzött be a családtagok közti érzelmi viszonyokba és szexuális magatartásba. A válások A válási jogban nagy eltérések voltak EU-ban, egészen a 20. század utolsó harmadáig. Finnországban 1917-től elválhattak a házastársak egymástól. Addig csak akkor, ha bizonyított volt az egyik fél vétkessége. Olaszországban 1971-ig nem volt mód a törvényes válásra, Írországban az 1990-es évektől. A válási arányszámokban is nagy különbségek voltak. Az országok közti különbségek időben változtak. A válások növekedése különösen az 1960-as évek közepétől nőtt meg. KKEU-ban Magyroszág tűnt ki a válások magas számával. A magas válási arányszámok a népesség házassághoz való ellentmondásos viszonyát jelzik. Maradtak a házasodási szokások, de közben nőtt a válások száma. A családformák változása Terjedni kezdett a házasságon kívüli együttélések aránya. Az 1960-as évektől kezdve a skandináv országokban megközelítette a fiatal nők körében a 30%-ot. Ezt az arányt a többi európai ország csak az 1990-es években közelítette meg. A házasságon kívüli együttélés a fiatal korosztályban terjedt. Ez az életforma a diákokhoz volt köthető: hosszabb iskoláztatás, női egyenjogúság térhódítása, fogamzásgátló módszerek terjedése, hagyományos értékek elvetése. Az együttélések rendszerint átmenetiek és rövidek maradtak, a házasságot előzték meg (próba-házasság jelleg). Hosszú távú élettársi kapcsolatok a skandináv országokra voltak jellemzőek. KKEU-ban jellemzően az alacsony iskolai végzettségű, elvált, gyermekes nők, illetve özvegyek éltek élettársi kapcsolatban, tehát nem a fiatalok. A 30 év feletti korosztályokban emelkedett, a 60 év felettieknél tetőzött az élettársi együttműködések aránya. Közülük 65% volt özvegy. Ennek egyik oka a lakásínség volt, a fiatal egyedülállók ritkán rendelkeztek saját lakással. A házasságon kívüli születések száma Európában bizonyos időszakokban magas arányú volt. A 20. század elején 10% alatti szinten állt. Változást az 1960-as évek hoztak. Elsősorban a skandináv országokban nőtt a házasságon kívüli születések száma, más országokban lassabban és később. A házasságon kívüli együttélések és szülések növekvő elterjedtsége a házassághoz való megváltozott viszonyt mutatja (Svédország, Dánia). Magas életszínvonal és iskolázottsági szint, a születésszabályozás és a születéskorlátozás módozatainak ismertsége és könnyű elérhetősége, megvalósíthatósága eredményeként a házassággal kapcsolatos értékek átalakultak. Elválasztották egymástól a házasságot és a párkapcsolatban való együttélést, illetve a gyerekszülést. 14

15 KKEU-ban a házasságon kívüli szülések aránya 6-13% között ingadozott. Lengyelországban a legalacsonyabb értékekkel, Csehszlovákiában a legmagasabb értékekkel. A városok arányai jelentősen eltértek a falvak arányaitól. A második világháború után jelentősen csökkent a házasságon kívüli születések aránya. Ez a jelenség a hátrányos helyzetű nők esetében volt gyakoribb. Okok Összetett folyamat. Foglalkozási szerkezet változása. Urbanizáció. Alacsonyabb szintű közösségi ellenőrzés, normák elmosódása, anómia. A nők helyzetének változása. Értékváltozás: individualizáció (az egyén önmegvalósítása), szekularizáció (vallásossághoz kapcsolódó értékek gyengülése). A jóléti állam hatása. Feladatok átvállalása (oktatás, nevelés, egészségügy). Változások az ezredfordulón NyEU-ban a változások folyamatosak, KKEU-ban hirtelen változások. A családformálódás jellemzői csökkent a házasodási kedv tovább terjedt a házasságon kívüli kapcsolatok divatja de a házassági forma maradt az uralkodó, házasságot kötnek a gyermekes együttélők Franciaországban a házassággal egyenrangú formává kezd válni az együttélés Svédország, Dánia, Norvégia: egyenrangú a két együttélési forma KKEU: o átterjedtek a nyugati folyamatok keletre is o gazdasági nehézségek miatt o a felsőoktatás kiszélesedése miatt o a régió nyitottabbá válása miatt o a nyugati életformák és értékek átvétele miatt Az életutak változékonysága Az új együttélési formák nem jelentik a házasság megfelelőjét, mert bomlékonyak. A gyermeknevelés nehézségei: o nő az egyedülálló szülők aránya (gyermekszegénység egyik fő okozója) o a gyermekek érzelmi fejlődése szempontjából hátrányos o két külön háztartás fenntartása nagyobb költséggel jár, mint a korábbi közösé. Vita a házasságról: 1. A házasság és az élettársi kapcsolat bármilyen társadalmi vagy jogi megkülönböztetése elfogadhatatlan, beavatkozás a magánéletbe. 2. A jogi megkülönböztetés megszüntetése aláássa a házasság intézményét, ami a gyermekek számára járna hátrányos következményekkel. 3. A jogi egyenlősítés az együtt élő párok akarata ellen való, mert ők a lazább együttélési formát választották, el akarták kerülni a szorosabb kapcsolatot. 15

16 A modern családi ciklus főbb szakaszai: házasság, új otthon alapítása gyermekek nevelése iskolás kor előtt iskoláskorú gyermekek nevelése a gyermekek elhagyják a szülői házat üres fészek időszaka az egyik házastárs halála, az özvegy időskorú A 20. században az európai népesség többsége ezeken az életút szakaszokon ment át. ez kiszámítható életúttá vált a korábbi századokhoz képest, a családok közti hasonlóság megerősödött. Ennek számos előfeltétele volt: gazdasági, társadalmi, népesedési, stb. Egyre kevesebb volt a korai halál, a megözvegyülés, újraházasodás. a családtervezés kettőre csökkentette a gyermekek számát, a gyermekhalálozás is visszaszorult. a testvérek közti korkülönbség csökkent. A családi életszakaszok elsőrangú feladata a gyermeknevelés volt. A foglalkoztatottság magas szintje és a családok jövedelme lehetővé tette, hogy saját otthont teremtsenek, sőt, ezt a magukra maradt szülők is még fenn tudták tartani. Az ezredforduló után ez az állandósulni látszó életállapot erősen módosult. megnövekedett tanulmányi idő fiatalkori munkanélküliség emelkedése nehézzé válik a szülői ház elhagyása a megjelenő-elterjedő együttélési formák bomlékonyságuk miatt gátolták a családi ciklus megvalósulását növekvő arányú gyermek nélküli házasságok a gyermekszülés kitolódása magasabb életkorra házasságon kívüli születések gyakoriságának növekedése Mindez visszatérést jelent a századot megelőző családformákhoz. A változékony családösszetétel okai: válások gyakorisága, újraházasodás, partnerváltás, házasságon kívüli szexuális kapcsolatok, a szülők (apák) gyakori távolléte foglalkozásuk miatt, egyszülős családok, elváltak és gyermeküket egyedül nevelők visszafordulása a rokonokhoz, segítség reményében, különféle családmagok részeinek együttélése Megváltozott férfi- és női szerepek. 16

17 EURÓPA GAZDASÁGFÖLDRAJZA A 20. SZÁZADBAN Főbb gazdaságtörténeti szakaszok: 1. A 20. század eleje folytatása a monopolkapitalista szakasznak, viszonylag kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel, de a mélyben növekvő feszültségekkel, amely a világ, és azon belül Európa gazdasági (és politikai) újrafelosztásához vezettek. 2. Az közötti szakasz tele nagy megrázkódtatásokkal. a. a háború utáni helyreállítás zavarok a világkereskedelemben, a befektetések nemzetközi rendszerében, a pénzügyi rendszerben. Általános lett az állam beavatkozása a gazdasági életbe. Megnőtt az EÁ és Japán gazdasági súlya. Nagy-Britannia elvesztette a világ bankára címet. A nemzeti forradalmak következménye lett a sok ország és a vámhatárok megnőtt hossza re állt vissza a gazdaság kibocsátási szintje a háború előttire. b. néhány éves zavartalan fejlődés között. c. gazdasági világválság ( ) A New York-i tőzsde összeomlása miatt az amerikai bankok sorra felmondták kihelyezett hiteleiket Európában is. A visszafizetés kényszere miatt összeomlott a fejlett országok pénzügyi rendszere. A válságból való kilábalás országonként eltérő ütemben és eltérő módszerekkel zajlott. A vámvédő politika leszűkítette a világkereskedelmet. Az államok közmunkák szervezésével és állami megrendelésekkel avatkoztak be a gazdasági folyamatokba (Keynes: keresletösztönző gazdaságpolitika). d. hadigazdálkodás súlyos veszteségek, károk a hadszíntérré vált Európában. Közben az EÁ gazdasági növekedése rendkívül nagy volt től a fejlett világ országaiban: a. újjáépítés a gyors újjáépítés oka a modern eszközök bevitele a beruházásokba, EÁ korlátlan hitelnyújtása, a Marshall-segély rendszere. A fogadó országok alkalmasak voltak az új technológiák használatára (képességek). b. rohamos gazdasági növekedés között ez az un. aranykor. Az egy főre jutó GDP átlagos évi növekedése Ny-Eu-ban 4% körül volt. A gazdaság szerkezeti változása, a munkaerő átcsoportosulása. A jóléti állam kiépítése. A nemzetközi gazdasági együttműködések (intézmények EGK: Európai Gazdasági Közösség) kiszámítható gazdasági környezetet eredményeztek. c. a növekedés lassulása 1973 után újból megjelent a munkanélküliség, de a növekedés nem állt le, csak lassult től Kelet-Európában: a. újjáépítés Lengyelország szenvedte el a legnagyobb károkat. Az újjáépítés mindenütt a piacgazdasági elemek fokozatos visszaszorulása közepette ment végbe. b. kényszerű gazdaságpolitikai korszakváltás kétséges eredményekkel központosított tervgazdálkodás, változó ütemű növekedéssel (nehézipari beruházások), süllyedéssel (mezőgazdaság, szolgáltatások, fogyasztás). Elzárkózás a világpiactól. c. lappangó, majd egyre nyilvánvalóbb válság az 1950-es évek második felétől a rugalmasabb központosított irányítás gazdasági fejlődést eredményez. Mérsékeltebb beruházási ütem, növekvő fogyasztási 17

18 lehetőségek. A politikai és a gazdasági reformok elmaradása miatt elhatalmasodik a válság. d. rendszerváltás A növekedést hosszú távon meghatározó tényezők: Technológiai fejlődés: a gazdasági növekedés legalapvetőbb tényezője, a termelékenység biztosítója. Fő terepei: közlekedés, kommunikáció. Új: a technológiai haladás intézményesült. Tapasztalati út helyett tudományos módszerességgel folytatták a fejlesztést intézetekben. K+F. GB, USA, D. Tőkefelhalmozás: Az új találmányok és eljárások egyre nagyobb hatékonyságú termelés lehetőségét kínálták, de emellett egyre költségesebb gépeket és berendezéseket állítottak elő. Az állótőke-állomány nőtt. A munkaerő képzettsége: szükségessé vált a magasabb képzettség. 1961: Theodor Schultz vezette be a humán tőke fogalmát, amely a lakosság képzettségét jelöli. A tudás termelési tényezővé vált. Nőtt az iskolai oktatás időbeli hossza, tartalmilag egyre többféle képzés jött létre. A műszaki tudás mellé fölzárkózott a szervezeti tudás (a tevékenységek megszervezése), az értékek, normák terjesztése. A gazdaságok közötti kapcsolatok: segíti a találmányok, eljárások terjedését, ezzel a hatékonyság növelését, ellensúlyozza a természeti erőforrások hiányát. Az áruk, a tőke, a tudás, a gondolatok áramlása. A termelés nagysága: egy termék nagy mennyiségben fajlagosan olcsóbban állítható elő. A kisebb nemzetgazdaságok is képesek kihasználni a nagyobb mennyiségű termelésből származó előnyöket a kereskedelem révén. Mérési lehetőség: az átlagos üzemméret, ami hasonló volt USA-ban és NL-ban. Szerkezeti változások: az ágazatok közötti eltolódás oka a termelékenység változása. Ez mozgatja a munkaerőt is. Természeti erőforrások: rendkívül egyenlőtlen megoszlás. A technológiai haladás csökkentette jelentőségét. Társadalmi intézmények: tulajdonjogok rendszere, társadalomszerkezet, a társadalom összetétele, a lakosság vallási és ideológiai beállítottsága (munkaerkölcs, adómorál), az állami szervezetek fejlettsége, az oktatási rendszer jellemzői, a családszerkezet, a gazdasági érdekszervezetek. Folyamatosságot, stabilitást biztosítanak. Az iskolai tudás mellett szükség van a magatartási szabályokra, amelyek az együttműködés alapjai. NÖVEKEDÉS ÉS GAZDASÁGPOLITIKA NYUGAT-EURÓPÁBAN AZ AS ÉVEKBEN A növekedés üteme addig sosem tapasztalt csúcsokat ért el. A háború után 1971-ig az átlag 5,6%-os éves növekedés volt. Összetevői: a szovjet tömb országainak erőltetett fejlesztése a távol-keleti országok fejlődése (Japán, Dél-Korea, Indonézia, Szingapúr, Hongkong, Thaiföld) Ny-Eu országai. A háború után NB és Belg vezetett, aztán D, Au, Fro, Olo vette át a vezető szerepet. Az 1960-as évektől kezdve hasonlóan fejlődtek A növekedés célja az EÁ utolérése volt. Magas beruházási arányok lettek általánosak a korábbi 9-10%-os után az as években 15,6%, között már 17,8%. 18

19 Közben növekedtek a bérek. A tömegtermelés korszerűsítése egyre nagyobb tőkemennyiséget követelt A jelentősebb felfedezések, újítások folyamatosan jelentek meg, követték egymást. A fejlesztés helyszíne a kutatóműhely, a laboratórium lett. Kutatási-fejlesztési programok indultak mind az állami, mind a magánszférában. Vezető szerep az EÁ-é (pénz, szellemi tőke, munkafeltételek). Az állami támogatás kiemelkedő szerepe alapozta meg, főleg az ipari kutatás területén a vezető szerepet. Ny-Néo követte az 1960-as évektől kezdve. Kelet-Közép-Európa: A szovjet blokk országai el voltak zárva a nyugati kutatási eredmények elől. A kutatások fő célja a nehézipar és a nagyüzemesítés volt. A következmény a lemaradás lett. A technikai találmányok a hadiiparból átkerültek a mindennapi életbe elektronika: o a tv fogyasztási eszközzé vált az as évektől. o a tranzisztor felváltotta az elektroncsöveket, ami kisebbé és olcsóbbá tette a rádiótechnikát o a számítógépek gyors terjedése az adatátvitelt, adatfeldolgozást gyorsította (lyukkártya, mágnesszalag) o integrált áramkör váltotta a tranzisztort o mikroprocesszoros zsebszámológép o a mikroprocesszor vezérlőegység lett (1970: egyetlen chip 150 ezer korábbi tranzisztor feladatát látta el) közlekedés o műanyagipar, olajipar, feldolgozóipar fejlődése alapozta meg o kezdetben az olcsó kisautók divatja terjedt o luxus-autók divatja a gazdagok körében o családi eszköz lett o automatizált tömeggyártás: nagy tőkeigény, nagyüzemi méretek. a nagyok felvásárolták a családi vállalkozásokat (GM-Opel) hajózás o hatalmas teherhajók gyártása kezdődött. új kikötői technika, vontatóhajók, rakodás új módszerei o átalakult a folyami hajózás. csatornákkal kötötték össze a nagy folyókat: Rajna-Majna-Duna, Don-Volga-Balti-tenger o a folyami szállítás a tengeri szállítás folytatása lett: átrakodás technikája o a hajózás szerepe a turizmusban megnőtt. luxusjachtok, körutak óriás hajókkal vasút o gőz-olaj-villamos technika o nagy sebességű vonatok o a teherszállítás fejlődése légi közlekedés o légcsavar technika sugárhajtású hajtómű: sebességnövekedés, nagy tömeg szállítása o nagy létszámú utas szállítására alkalmas óriásgépek és repterek (4-5 millió fő) o teherszállítás o kis luxusgépek 19

20 o helikopterek energiatermelés o a kőolaj lett a legolcsóbb energia o a piacot a nagy amerikai olajtársaságok uralták o a kitermelés egyszerű, szállítása csővezetéken vagy hajón biztonságos o sokoldalú nyersanyag, sokféle műanyag gyártható belőle o olajmezők az Északi-tenger alatt o földgázkitermelés o atomenergia: 1951-ben üzembe helyezték az első villamos áramot termelő atomreaktort az EÁ-ban vegyipar-gyógyszeripar o fogyasztási javak előállításához szükséges anyagok (műszálak, műbőrök, védőbevonatok, műanyagok) a korábbi anyagok helyettesítése o gyógyszerek révén nőtt az életkor o a betegségek döntő része gyógyíthatóvá vált az orvostudomány fejlődésével világűrkutatás o küzdelem a gravitációval: léghajó repülő helikopter űrhajó o mindegyik felfedezés összekapcsolódott a hadiipari szükségletekkel o az 1950-es években megjelentek az első hordozórakétára szerelt űrszondák o a szondákat képközvetítő rendszerekkel látták el, a fényképeket tévén közvetítették a földre o az 1960-as évektől megjelentek a távközlési holdak. A figyelő szondák feladata az volt, hogy érzékelje a levegőben történő ellenséges katonai mozgásokat katonai jelenlét az űrben o 1961: Gagarin útja o 1965: Leonov elhagyta kabinját: súlytalanság állapotában légellenállás nélkül 28 ekm/óra sebességgel száguldott o 1969: holdra szállás (Neil Armstrong, Edwin Aldrin) VÁLTOZÁSOK A NYUGAT-EURÓPAI GAZDASÁGPOLITIKÁBAN AZ AS ÉVEKBEN A leglátványosabb változás az eltelt évtizedekben a munkatermelékenység növekedésében volt. Folyamatos volt a gazdasági növekedés. Válságok nem voltak, legfeljebb termelésvisszaesés. Konjunktúraciklusokról beszéltek, a kormányzati beavatkozást pedig finomhangolásnak nevezték. A visszaesések kezelésére alkalmas volt az állami beavatkozás politikája. Az 1970-es évektől új jelenségek tűntek föl: - az amerikai gazdaság túlsúlya nehezedett Európára o de: nagy költségvetési kiadások a vietnami háború miatt, eladósodás - megugrott infláció, szakszervezeti bérmozgalmak - Franciaországban alakultak ki a legélesebb küzdelmek. o Az életmódváltás miatt a szakszervezeti harc összekapcsolódott az egyetemisták mozgalmával. A baloldaliság téveszméje is belezavart a gondolataikba. o az egyetemek eltömegesedése adta az alapot a radikalizmushoz. Tömegesen vették fel a hallgatókat, de csak minden 4. kapott diplomát, munkahelyet viszont ők sem kaptak biztosan. 20

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Népmozgalom, 2009. január december

Népmozgalom, 2009. január december 21/42 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 42. szám 21. március 23. Népmozgalom, 29. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés, válás 3 Születés, terhességmegszakítás

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

ÉLVESZÜLETÉSEK, TERMÉKENYSÉG ÉS MAGZATI VESZTESÉGEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN AZ 1960-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG

ÉLVESZÜLETÉSEK, TERMÉKENYSÉG ÉS MAGZATI VESZTESÉGEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN AZ 1960-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA ÉLVESZÜLETÉSEK, TERMÉKENYSÉG ÉS MAGZATI VESZTESÉGEK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN AZ 1960-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG MISKOLC, 2005. július 22. Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI

MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI NEMZETI ÁGAZATFEJLESZTÉS NEMZETKÖZI RECEPTJE Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencia MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben