AZ 1% -OS ADOMÁNYGYŐJTÉS HAZAI TRENDJEINEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ 1% -OS ADOMÁNYGYŐJTÉS HAZAI TRENDJEINEK"

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet AZ 1% -OS ADOMÁNYGYŐJTÉS HAZAI TRENDJEINEK VIZSGÁLATA Szakdolgozat Témavezetı tanár: Bartal Anna Mária PhD. Egyetemi docens A szakdolgozat készítıje: Horváth Ákos Szociológia szak Piliscsaba, 2007.

2 A szakdolgozat készítését a Magyary Zoltán Felsıoktatási Közalapítvány a Humán erıforrás fejlesztése a civil szektorban címmel kiírt ösztöndíjpályázat keretében támogatta 3

3 I. Bevezetés, avagy mi végre is van a nonprofit szervezetek 1%-os támogatása?.. 5 II. Problémafelvetés és elméleti háttér - Az 1%-os támogatás szabályozása és hatásai a magyar nonprofit szektorban II. 1. Az 1%-os támogatás jogi szabályozásának sajátosságai II. 2. Az 1%-os támogatás a statisztikák tükrében...16 II Az APEH 1%-os támogatással kapcsolatos kimutatásai II A Központi Statisztikai Hivatal 1%-os támogatásra vonatkozó mutatóinak elemzése, néhány kiemelt dimenzió mentén II. 3. Az 1%-os támogatások társadalmi háttere az elemzések alapján...27 III. A dolgozat céljai és hipotézisei IV. A szakdolgozat módszerei IV. 1. Cél és módszer összehangolása, megfelelı módszer alkalmazásának kérdései...34 IV. 2. Csoportok kialakítása, és az ehhez segítséget nyújtó klaszteranalízis...35 IV. 3. A mintát alkotó szervezetek jellemzıi...38 V. Eredmények V.1. A minta szervezeteinek ismertetése...41 V.1.1. A minta jellemzése a kiemelt dimenziók mentén V.1.2. Az 1%-os támogatás szerepe a szervezetek bevételszerkezetében V.2. A szervezetek klaszteranalízis során nyert csoportosítása a 2000-es évre...49 V.2.1. Az elit csoportok V.2.2. Az egyesületi kör csoportjai V.2.3. A többség szervezetei V.3. A szervezetek klaszteranalíssel nyert csoportjai 2004-ben...62 V.3.1. Az elit csoport V.3.2. Nagy bevételő, városi, egyesületek csoportja V.3.3. Vidéki, lakossági támogatott, közepes szervezetek V.3.5. Lakossági támogatást győjtı, közepes, városi szervezetek csoportja V %-os támogatástól függı szervezetek csoportja V %-os vidéki, közepes bevételő szervezetek V.4. Összegzés VI. Függelék Irodalom

4 I. Bevezetés, avagy mi végre is van a nonprofit szervezetek 1%-os támogatása? Az 1%-os adományozás olyan adományozási forma, amelyet civil és nonprofit szervezetek kaphatnak az állampolgárok személyi jövedelemadójának meghatározott részébıl. A társadalmi szervezetek, egyházak finanszírozásának ez a formája számos nyugati országban elterjedt. Eredetileg az egyház-finanszírozás megoldását célozta, ami aztán a nyugati világ szekularizálódásával egyes államokban, a civil szervezetek támogatási eszköze lett. Így például Németországban a személyi jövedelemadó 8,5%-át teszi ki, amit az állam kötelezıen beszed egy adott egyház regisztrált tagjaitól, és ezt az összeget visszaosztja az egyházaknak (Ausztriában hasonló a rendszer, ott az arány 1,5%). Olaszországban 1990-tıl az összes jövedelemadó 0,8%-a adható bármely not-for-profit szervezetnek (így minden egyháznak és intézményeinek, állami intézményeknek, önkormányzatoknak, vagy közcélú szervezeteknek), azonban itt tevékenység szerinti alapba kerül a pénz, tehát nem egy bizonyos szervezethez. (Bullain, 2004: 1). Magyarországon 1997-ben lépett hatályba az évi CXXVI. törvény, vagy közismertebb nevén az 1%-os törvény. Elsısorban az olasz minta alapján, tehát eredetileg nem a kizárólag civil szervezetek támogatási formája lett volna, hanem az egyházak állami finanszírozásának egy módja, amely az adófizetı hívık döntésétıl függ. Ezt a tervezetet a történelmi egyházak jogaik, és támogatásuk csorbításának fogták fel, és tiltakoztak ellene. A civil szervezetek azonban kiváló pénzügyi forrást láttak benne, mely szerint a közcélú tevékenységet az adófizetı közvetlenül is támogathatja, külön ráfordítás nélkül, mivel azt adójának összegébıl vonják le. A törvény gondolata eredetileg az egyházi ingatlanok visszaadása körüli parlamenti vita során merült fel elıször, melyben szerepet játszott az adó-önrendelkezés gondolata is. Ennek hátterében az a nézet állt, miszerint a nagy egyházak (mint például a Magyar Katolikus Egyház) vélelmezetten nagyobb állami támogatásban részesülnek, mint azt társadalmi fontosságuk, szerepük indokolná ebbıl következıen a kisebb egyházak nem, vagy csak alig élveznek állami támogatásokat. Ezért a támogatás igazságosabbá tételében fontos szerep hárulna az egyházak -elsısorban adófizetı tagjaira, amennyiben az ı támogatásaik arányában részesedhetnének az egyházak további állami forrásokból, értve ez alatt normatív, kétoldalú-szerzıdéses formákat is (Kuti-Vajda, 2000: 20). Ebbe a vitába szóltak bele más civil, szakmai, és társadalmi szervezetek is azon az alapon, miszerint ık maguk is 5

5 társadalmilag fontos feladatokat látnak el, tehát egy ilyen típusú azaz, adó-önrendelkezésen alapuló - támogatás nekik is járna. A vita tehát alapvetıen három különbözı érdekcsoport között zajlott a kilencvenes évek közepétıl: az egyházak e támogatástól való alapvetıen merev elzárkózásukkal, kiemelt státuszukat védték az állammal szemben. A civilek támogatásszerzı harcossága, szintén a kormányzattal szemben, de az egyházaktól is elkülönült érvek mentén nyilvánult meg, hiszen a civilek érdeke a támogatás bevezetése volt. Civil oldalon a vitában való részvétel párosult az egymás közötti pozícióharccal, mellyel nagyobb támogatás megszerzését próbálták elérni, ebben nem minden szervezet tudta magát megfelelıen képviselni (Vajda-Kuti, 2000:19). A kisebb civil/nonprofit szervezetek (mint a sport és szabadidıs, kulturális szervezetek) nem kaptak szót a parlamenti vitában, ezáltal érdekeik sem juthattak igazán érvényre. A civilekkel és egyházakkal ellentétes oldalon a kormányzati szervek (Pénzügyminisztérium, Adóhivatal) érdeke az volt, hogy a kedvezményezettek köre minél szőkebb legyen. E törekvés mögött egyfelıl az adminisztratív terhek növelésének megakadályozása, másfelıl az adóbevétel csökkenésének elkerülése is szerepet játszott, hiszen a fel nem ajánlott egyszázalék a költségvetésben marad. Ebben a vitában azonban negyedik érdekcsoport egyáltalán nem jutott szerephez. Ez a csoport a társadalom, az adózó állampolgárok köre, akik a támogatási döntést meghozhatják, illetve a szervezetek tevékenységének haszonélvezıi. Átvitt értelemben mondhatnánk, hogy a vitában részvevı társadalmi szervezetek képviselték ezt a csoportot, azonban a vita jellegébıl adódóan (parlamenti vitáról lévén szó) inkább arra következtethetünk, hogy sem a társadalom szélesebb rétegei, sem a fent már említett kis bevételő, alacsony érdekérvényesítı képességő (és sok esetben vidéki) szervezetek nem játszottak nagy szerepet a törvény megalkotását befolyásoló szakmai vitákban. Ez a tény érdekes szociológiai színezetet ad az 1%-os problémakörnek. Rávilágít arra, hogy a vita alapjául szolgáló támogatási forma a támogatói döntés megszületésétıl függetlenül állami pénzeket von el, azaz az adófizetınek csak döntési joga van, de a pénzösszeg felett már nem rendelkezik. Az adófizetı lakosság kimaradása a törvény megszületésébıl, illetve a pénzösszeg számára már indifferens volta is eredményezhette azt, hogy mind a mai napig egy kettıs problémával állunk szemben az 1%-os támogatásokkal 6

6 kapcsolatosan: egyfelıl a felajánlások aránya 1998 óta minden évben a teljes felajánlható támogatás 50%-a körül mozog (Vajda-Kuti, 2000: 45). Másfelıl az 1%-os támogatásról rendelkezık (azaz a rendelkezı nyilatkozatot kitöltı adózó állampolgárok) aránya évek óta 30-33% körül alakul.(bíró, 2002: 111). A civil szervezeteknek elsısorban a társadalmi-lakossági térben kell mozogniuk e támogatás megszerzéséért, nem elégséges a gazdasági vagy az állami szereplıkkel kialakított jó viszony. A szervezeteknek tehát tevékenységükrıl, a támogatási lehetıségekrıl kevés információval rendelkezı, és alacsonyan támogatás-motivált lakosságot kell megcélozniuk Az elsı esetben reklámkampányt folytathatnak, fórumokon ismertethetik szervezetük misszióját, illetve a támogatással elérni kívánt céljaikat. Ebben a kis helyi szervezeteknek relatíve jobb lehetıségei adód(hat)nak, mivel tagságukat, célcsoportjukat könnyebben érik el, mint más települések szervezetei. Továbbá számukra az 1% megszerzése könnyebb, mint az egyéb központi támogatásokra pályázás, így e támogatási formából származó bevételeik szektoron belüli aránya számukra vélhetıen kedvezıbben alakul. (Kuti-Vajda, 2000:20) A második probléma feloldását szervezetek tevékenységük haszonélvezıi körének szélesítésével, illetve már meglévı szolgáltatásaik minıségének javításával érhetik el. Az 1%-os támogatásokkal kapcsolatban gyakran felmerül az a kérdés, hogy adománynak tekinthetı e ez az adó-átengedési forma? A törvény megszületésében direkt módon nem játszott szerepet sem az adományozás elısegítése, sem a kiesett támogatások (a korábbi adókedvezmények) pótlásának gondolata. Adományozói motívumokat (támogatás, jótett, kis ráfordítás, nagy segítség, legyen jó, tegyen jót ) csak a késıbbi években kapott, ha kapott egyáltalán, és ezek is inkább a kampányt szervezı civilek oldaláról ragadtak rá, amennyiben kommunikációs eszközként alkalmasak voltak a támogatási összeg növelésére, a lakosság jobb elérése által. Kuti és Vajda már többször idézett tanulmányukban megemlítik az 1%-os támogatás lehetséges társadalmi hatásait, melyek - a fent említett szempontokat is figyelembe véve - a következı területeken hatnak (Kuti-Vajda, 2000: 21.): a) Szektoron belüli hatás Az 1%-os felajánlásokból származó bevételek szektoron belüli megoszlása különbözik a többi központi állami támogatásétól, és nagyobb kört érint(het), ami azt eredményez(het)i, hogy az állam által észre nem vett helyi (szociális, helységmegırzı, kulturális, oktatási, és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos) problémákat megoldó lokális szervezetek nagyobb részt kapnak e támogatásból, mint egyéb állami és pályázati forrásokból. Ez jelzés értékő lehet az 7

7 állami, önkormányzati döntéshozók számára is a támogatások odaítélésekor, hiszen a direkt módon jelzi egy adott szervezet társadalmi hasznosságát. A bevételeket illetıen - és ez inkább a nonprofit szektor egészét figyelembe véve érdekes - az 1%-nak, a szervezetek költségvetésén belüli aránya vélhetıen a kis szervezeteknél nagyobb, és számukra jelenthet igazi forrásbıvülést. Ezeket a várakozásokat azonban az élet és a statisztikai adatok részben megcáfolták mivel az 1%-os támogatás nyertesei valójában a fıvárosi, nagy szervezetek, melyek évrıl évre az összes támogatás egyre nagyobb részét szerzik meg (Bíró, 2002: 27). Ez az összeg azonban összes bevételüknek csak elenyészıen kis részét képviseli - évek óta a szektor összes bevételének egy százaléka körüli összeget -, míg a kis bevételő, és vidéki, községi szervezeteknél az 1% összes bevételeiken belül jóval nagyobb arányt képvisel, így jelentısége is nagyobb. (Nonprofit Szervezetek Magyarországon 1997, 1998, 1999, 2003, 2004.) b) A szervezetek gazdálkodására, közszolgáltatói szerepvállalására gyakorolt hatás Több elemzı azt feltételezte, hogy az 1%-os bevétel egyes szervezeteknél megfigyelt növekedésével párhuzamosan várható a magánadományok növekedése is - ez fıként olyan szerveztek esetében lehet igaz, amelyek társadalmilag fontos, kiemelt közfeladatot látnak el. E szervezetek, melyek kiadásainak jórészét a lakosság felé nyújtott szolgáltatások teszik ki, az 1% megszerzése érdekében - vagy az összeg növeléséért - tovább bıvítik szolgáltatásaik körét, felvállalnak olyan feladatokat is, melyek ebben segíthetik ıket. E gondolatmenet folytatása annak a feltételezésnek, hogy az adófizetıi döntések a magánadományozói döntésekhez hasonlóan alakulnak, akkor az 1%-os bevételek növekedése az adományok összegében is növekedést eredményezhet. Ebben pedig tükrözıdik a társadalom azon elvárása is, mely a hiányos közszolgáltatások ellátását részben a nonprofit szervezetektıl várja. c) A szektor egészére gyakorolt hatás A fentieket is figyelembe véve, a nonprofit szektor egészére nézve a támogatás megszerzése érdekében tett erıfeszítések erısítik a szervezetek és a lakosság közötti kommunikációt, a kapcsolatokat, és segítik a kölcsönös igények felmérését. A nonprofit szervezetek az elmúlt években ezirányú lépései szolgáltatásaik, saját szükségleteik ismertetése, a lakossági igények feltárását szolgálták. Azonban e lépések hatékonysága a statisztikai adatok ismeretében megkérdıjelezhetı, amennyiben mind a kiutalt összeg, mind a rendelkezık aránya a várakozások alatt maradt 8

8 (Bíró, 2002: 111). Ugyanakkor az elmúlt években az APEH kimutatásai szerint 1 a civil szervezeteknek felajánlott összeg megközelítette már a 7 milliárd forintot, noha az ebbıl részesedı szervezetek köre % körül látszik stabilizálódni. (Nonprofit szervezetek Magyarországon 2003, 2004.) Megállapítható, hogy az 1%-ot érintı kutatói elvárások mint ahogy késıbb a dolgozat bemutatja csak igen részlegesen teljesültek, inkább optimum feltételeket jelöltek meg, melyek a valódi életben csak korlátozott mértékben érvényesültek. Az évi CXXIX. törvény alapján az egyházaknak további 1%-ot lehet felajánlani. Ezzel az egyházak azon követelése is érvényre jutott, mely szerint nem kezelhetık azonosan általában véve más társadalmi szervezetekkel. Ez a további, elkülönítetten kezelt 1% felajánlható még állami kiemelt alapoknak is, amennyiben az adófizetı nem valamelyik egyházat támogatná. A törvény részletesebb ismertetésére és a közhasznúsággal való kapcsolatára a dolgozat késıbbi részében még kitérünk. Itt kell azonban megjegyezni, hogy az egyszázalékos törvényben volt még egy jelentıs, a szektor jogi szabályozását érintı kitétel. Ez a közcélúság kritériuma, ami a fentebb már említett társadalmilag fontos feladatok, közszolgáltatások, elvégzését jelenti. Ezzel ez a támogatási forma fontos szerephez jutott a társadalom, a lakosság igényeit kielégítı szervezetek tevékenységének segítésében. Emellett az a lépés is segítette a törvény hatásosságát, mellyel a kedvezményezettként megjelölhetı szervezetek ma már az alapítástól számított nem három (ez volt az egyik feltétel kezdetben), hanem, egy vagy két év elteltével juthatnak az 1%-os támogatáshoz. Az 1%-os törvény mintegy bevezetése volt annak a paradigmaváltásnak (Kuti, 1998, 45. old), melyet a nonprofit vagy közhasznúsági (az évi CLVI.) törvény hozott, és mely során az egész nonprofit szektor finanszírozási szabályozásában új szempont jelent meg. A változtatás lényege, hogy a támogatások megszerzése nem a szervezet jogi formájához kötött, hanem annak tevékenységéhez. Így lett a támogatások alapja a szervezetek közhasznúsági foka, és ez jelenik meg az 1%-os törvényben is, mely a közcélú tehát támogatható tevékenységek körét a közhasznúsági törvény alapján határozza meg. A magyar 1%-os törvény sikerét, illetve az erre vonatkozó igényt mutatja, hogy ennek nyomán a továbbiakban Szlovákia 1% ( ) majd 2%, Litvánia 2%(2002), Lengyelország (2003), és Románia (2003) hoztak meg hasonló törvényeket, immár a magyar 1 9

9 mintát alapul véve. A közép-kelet európai államok mindegyike civil kezdeményezésre fogadta el a törvényt. Általános kísérı jelensége volt azonban e törvényeknek az állami források, leginkább az adókedvezmények megnyirbálása 2. (Bullain, ). Vajda és Kuti ezzel kapcsolatban a szektor érintı adópolitikai szabályozás szigorodását említik tanulmányukban, mely során csökkentették az adományok után visszaigényelhetı adókedvezmény mértékét, növekedtek az ezzel járó adminisztratív költségek, és az idıráfordítás. Ide sorolható még a kedvezmények tevékenységi körhöz illetve közhasznúsági státuszhoz kötése is (Vajda-Kuti, 2000:18). Tehát az egyes államok, így a magyar állam is, amellett, hogy lehetıvé tettek a civil, és nonprofit szervezeteknek egy új finanszírozási formát, ez egyéb, a lakosság felöl érkezı támogatási formákra (adományok, tevékenységi bevétel) kedvezıtlenül hatott. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb 1%-os támogatást a budapesti székhelyő, és elsısorban nagy bevételő szervezetek szerzik meg. A részesedés aránya egyre nagyobb e szervezetek körében, amit mutat az, hogy az 5 millió forint feletti bevétellel rendelkezı szervezetek részesedése az 1%-ból 1997 és 1999 között 34%-ról 45%-ra emelkedett, emellett pedig a fıvárosi szervezetek részesedése 41%-ról 51%-ra nıtt. A leginkább támogatott tevékenységtípusok évek óta az oktatás (34%), a szociális ellátás (27%) és az egészségügy (17%) voltak. (Bíró, 2002: 27). A lakossági hatásokat vizsgáló kutatások azt emelik ki, hogy amellett, hogy a felnıtt lakosság 98%-a hallott már e lehetıségrıl, az elsı három évben az adózóknak csak mintegy harmada tett nyilatkozatot (Bíró, 2002: 27, és Vajda Kuti 2000.) A fentiek alapján dolgozat elsıdleges célja, hogy az egyszázalékos szervezeteket egy olyan modellbe rendezze, amelyben azok az egyes szervezeti, és finanszírozási sajátosságok szerint egymástól jól elkülöníthetı csoportokat alkotnak. A modellezés és az ezt követı elemzés a nonprofit szervezeteken keresztül mutatja be az 1% hatásait - ennyiben eltér az eddigi kutatásoktól, melyeknek fı fókusza a lakossági támogatás, és motivációk feltárása volt, és a szervezeti feltételek leírása mintegy a keretek meghatározása miatt volt csak fontos. A kutatás céjaiból kiindulva a szervezetek jellemzıit idısorosan vizsgálom a Központi Statisztikai Hivatal , illetve re vonatkozó nonprofit adatfelvételeinek másodelemzése alapján. Ilyen jellegő vizsgálat a 2000-ben megjelent tanulmányok óta nem 2 Nilda Bullain: Explaining Percentage Philanthropy:Legal Nature, Rationales, Impacts Summer-Autumn 2004 issue of SEAL Journal, published by the European Foundation Centre. (www.icnl.org/bullain.htm) 10

10 született. A korábbi tanulmányok az 1%-os támogatás bevezetésének elsı tapasztalatait dolgozták fel, ezért is indokolt újabb elemzést készíteni, amely feltárja a bevezetéstıl, napjainkig tartó idıszak tapasztalatait. Az 1%-os támogatások longitudinális összehasonlítása segítségével továbbá kimutathatóvá válik, hogy az egyes tulajdonság-kombinációk hogyan hatottak az 1%-os bevételre, a csoportok szervezeti körében például csökkenı, növekvı vagy éppen stagnáló bevétellel lehet-e számolni az elmúlt évek alapján e támogatási formában. A vizsgálat során alkalom nyílik arra, hogy az adományozás és az 1%-os támogatás egymásra gyakorolt hatását is vizsgáljuk, a teljes nonprofit szervezeti körben, illetve az egyes csoportokban (pl. település, bevételtípus) külön-külön. Továbbá választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy vajon e két támogatási forma a magánadományok és az 1%os támogatás - között fennáll- e valamilyen kapcsolat, és igazolható-e az a feltételezés, miszerint az egyszázalékos támogatások összegének növekedése maga után vonzza az adományok emelkedését is. A dolgozat szerkezetileg három fı részbıl áll. Elıször az 1%-os támogatás jogi szabályozásának sajátosságait mutatom be, majd a szakirodalomban fellelhetı eredményeket, és a fıbb megállapításokat vetem össze a Központi Statisztikai Hivatal és az APEH adataival. Erre azért van szükség, mert a 2000-ben megjelent 1%-os tanulmánykötet óta ilyen átfogó elemzés nem készült, ezért fontos, hogy az azóta eltelt idıszak eseményeit feltárjuk. Emellett a KSH adatsorai lehetıvé teszik, hogy az 1%-os támogatásokat különbözı szervezeti dimenziók mentén vizsgáljuk. Ezt követıen a dolgozat módszertanát, és az elemzés fókuszába került a szervezetek kiválasztásának menetét ismertetem, ami azért fontos mert a dolgozatban sajátos módszertani megközelítést, és statisztikai módszereket alkalmazok. A dolgozat harmadik fejezete a konkrét elemzéssel foglalkozik, amely során a egyes csoportok tipologizálására kerül sor. Elsı lépésben a vizsgált célcsoport (minden évben 1%-ot szerzett szervezetek) legfontosabb jellemzıit (jogi forma, bevételnagyság, településtípus) hasonlítom össze a szektor többi szervezetének jellemzıivel. Itt feltételezhetıen már kirajzolódik majd néhány markáns eltérés. Ami elıre látható az, hogy az alapítványok, és egyesületek aránya a vizsgált csoportban magasabb, míg a bevételnagyságot tekintve vélhetıen a közepes bevételő szervezetek aránya magasabb a folyamatosan 1%-os támogatásban részesülı szervezetek körében. Ezt követıen alakítható ki a fent említett klaszterstruktúra, melyet a kapott modell interpretálálasa követ. A klaszterek kialakítása után vizsgálom azt, hogy a 11

11 teljes százalékos szervezeti kör, illetve annak egyes csoportjai milyen arányban részesülnek az 1% összes összegébıl, illetve mekkora részt szereztek meg az 1% évenkénti növekedésébıl, azzal a feltételezéssel élve, hogy mivel ezek a szervezetek minden évben kaptak támogatást, ezért a fenti 1%-ra vonatkozó arányok évenként egyre nagyobbak. II. Problémafelvetés és elméleti háttér - Az 1%-os támogatás szabályozása és hatásai a magyar nonprofit szektorban Mielıtt az 1%-os témakörrel foglalkozó tanulmányokat, és a fontosabb statisztikai adatokat áttekintenénk, szükséges a jogi hátterét is szemügyre venni, mert enélkül nem igazán érthetı meg az, hogy miért nem adománynak, hanem közvetett állami támogatásnak tartják az adófizetık által felajánlott 1%-os támogatást, a statisztikai nyilvántartásokban. II. 1. Az 1%-os támogatás jogi szabályozásának sajátosságai - A fıként az olasz és a spanyol szabályozási gyakorlatot alapul véve Magyarországon az Országgyőlés jóváhagyta az évi CXXVI. törvényt, vagy közismertebb nevén az 1%-os törvényt. Ezt a következı évben módosította (1997. évi CXXIX. törvény), így összesen a személyi jövedelemadó 2%-áról nyilatkozhatnak az adófizetı állampolgárok a civil /nonprofit szervezetek, és egyházak javára. A dolgozatban csak a civil/nonprofit szervezeteknek járó 1%-kal foglalkozom, a második 1% bemutatása csak teljesség, illetve a jogi környezet felvázolását szolgálja. A kedvezményezettek köre igen széles, mind szervezeti, mind tevékenységi besorolás szerint. Formailag ez a két százalék kétszer 1%-ra oszlik szét, azaz két nyilatkozat tehetı, melyek közül az elsıt civil szervezetek, a másodikat egyházak kaphatják meg. Az egyes nyilatkozatoknak csak egy-egy szervezet lehet a kedvezményezettje, és nem lehet részekre osztani. A kedvezményezettek köre a közhasznú szervezetekrıl szóló (1997. évi CLVI.) törvényben felsorolt közhasznú tevékenységek valamelyikét végzı szervezetekre terjed ki, ezek civil, társadalmi szervezetek, alapítványok, köztestületek és -győjtemények, kulturális és tudományos mőhelyek, vagy egyes programok. A második 1% kedvezményezetti köre valamelyik egyház, vallási közösség vagy felekezet, amelyet a nyilatkozat éve elıtt nyilvántartásba vettek. Ezen egyházak intézményei, 12

12 egységei nem támogathatók ezen a módon - hanem ezek az elsı csoportba tartoznak, ha nonprofit jogi forma szerint mőködnek. a) Alapvetı kritériumok A szervezeteknek, ahhoz, hogy részesüljenek az 1%-os támogatásból, az alábbi alapvetı kritériumoknak kell megfelelniük (CIA, ): Magyarországon van a székhelye, a hazai lakosság, illetıleg a határon túli magyarság érdekében mőködik, köztartozása nincsen, a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. törvényben meghatározott tevékenységet legalább egy éve megszakítás nélkül folytatja,- politikától mentes, a nyilatkozati év elsı napjától számított két éve be van jegyezve (kiemelkedıen közhasznú szervezetnél ez 1 év - eredetileg 3 éves mőködéshez kötötték) Ez utóbbi feltétel változása jelentıs eredmény a szervezetek esélyegyenlısége tekintetében.. Eredetileg ugyanis a közalapítványok, és a kiemelkedıen közhasznú szervezetek (melyek az állammal, helyi önkormányzattal írásbeli szerzıdést kötöttek valamely feladat átvállalásáról) az alapításuktól számított 1 év múltán váltak jogosultá az 1% fogadására, (a kiemelkedıen közhasznú státuszú szervezetek a törvény 2002-es módosítása után már a bejegyzést követıen). Emellett a civil szervezetek csak 3 éves mőködés után részesülhettek felajánlásban. (Bíró, 2002:112.)Ennek a várakozási idınek a lerövidülésével (2 év) nıtt a fiatal szervezetek forrásteremtı képessége, és így a túlélési esélyeik is. b) Közcélú vagy közhasznú? Az 1996-os törvényben félreérthetıen megfogalmazott közcélú tevékenység, az egy évvel késıbbi módosítás nyomán már egyértelmően definiált, azaz olyan tevékenység mely a közhasznúsági törvényben kiemelkedı tevékenységként jelenik meg. Emellett azonban az igénylı szervezetnek nem kell közhasznúsági státuszt szerezni, elég legalább egy ott definiált tevékenységet végeznie, de nem kell egyéb a közhasznú szervezetekre nézve kötelezı szervezeti, bevallási kötelezettségeknek eleget tennie. 13

13 c) A támogatás forrása Az 1% támogtás forrása az az összeg, amely a magánszemély saját adóbevallásában, vagy a munkahelyén elkészített munkáltatói elszámolásában -ebben az esetben külön kezelt borítékban lehet nyilatkozni- az összevont adóalap adójának összegébıl a kedvezmények levonása után fennmarad (CIA, 2003: 38). Az állampolgárok önadózás vagy a munkáltatói elszámolás útján érvényesíthetik rendelkezı nyilatkozatukat. Döntésüket személyesen kell igazolniuk, az adóbevallással együtt mellékelt lezárt boríték aláírásával. A rendelkezı nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a támogatott szervezet adó-, vagy technikai számát, és a nevét, az adóbevallással együtt kell postázni, külön borítékban, melyen az adózó neve, címe és adószáma szerepel. Az Adóhatóság a beküldött adatokat elkülönítetten, és titkosan kezeli. Mint láthattuk, a nonprofit szervezetek 1%-os támogatása törvényben rögzített módon, a költségvetés adóbevételébıl származik, tehát adófelajánlásról van szó, így jogilag állami támogatásként jelenik meg a nonprofit finanszírozásban. Ez a közcélokra felajánlott összeg erıs szálakkal kötıdik az adórendszerhez, de sok tévhittel ellentétben nem tekinthetı a szó klasszikus értelmében vett adókedvezménynek, és bár mi dönthetjük el, hogy ki legyen a támogatás jogosultja, a címkézés ellenére ez egyfajta közvetett állami támogatás. Forrása ugyanis annak ellenére a központi költségvetés adóbevétele, hogy elosztása nem központilag, hanem az általunk leadott rendelkezı nyilatkozatok alapján történik. (CIA, 2003: 35) Azonban a szervezetek szempontjából ez a támogatás a többi állami támogatástól eltérıen nem pályázati, vagy normatív jellegő, azaz nem csupán a végzett tevékenység, támogatott tevékenységi kör és/vagy közhasznúság alapján jár egy szervezetnek. Megszerzéséért további, más jellegő erıfeszítéseket is kell tenniük, melyeket nem (csak) az állam felé kell elszámolni. Az 1% esetében a szervezetek közvetlen tevékenységének, illetve jelenlétének eredménye a lakosság felé kell, hogy megnyilvánuljon, hiszen az 1%-ról ık hozhatnak a szervezet számára kedvezı döntést, a szervezetnek ezért kell lobbiznia (Sebestény, 2000.) Így az 1%-os támogatás formailag nem sorolható egyértelmően az állami források közé. 14

14 d) Az adózó, mint támogató Másrészt, ahogy Sebestény fogalmaz, az adózó mind a saját, mind a kedvezményezett szervezet szemében tévesen "adományozóként" is megjelenik. (Sebestény, 2000:7). A támogatás adomány jellegét valóban cáfolja, hogy nem követel közvetlen anyagi ráfordítást, és az adózónak nincs anyagi érdekeltsége a rendszerben, mivel az adójáról mindenképpen le kell mondania, így ez nem önszándékú odaadás. Az adomány jelleg mellett az szól, hogy az adózó dönthet úgy is (mint ahogy az esetek közel kétharmadában dönt is), hogy nem támogat szervezetet, így a felajánlható összeg a költségvetésben marad, valamely szervezet mellett döntés, tehát tekinthetı egyéni adakozásnak. Az adomány jelleget érdemes hangsúlyozni, ahhoz hogy az adakozói kör bıvüljön, hiszen az adományadás önmagában motiváló erıt jelent a támogatás odaítélésekor. A szervezeteknek az 1%-os kampány során alkalma nyílik, illetve késztetést érezhetnek arra, hogy személyes kapcsolatot építsenek ki a lakossággal (Sebestény, ), és ez alkalmas lehet a továbbiakban tényleges, a lakosság felöl érkezı adományok megszerzésére. e) Nyilvánosság A támogatás nyilvánosságot kap egyrészt az Adóhatóság honlapján, itt közli a szervezetek nevét, címét, és a kiutalt összeget. Másrészt a szervezeteknek is nyilvánosságra kell hozniuk ezeket az adatokat, illetve a felhasználás módját is. A lakosság ezekbıl a forrásokból szerezhet tudomást az 1% sorsáról. A szervezetek egy részénél zavart okoz a megjelentetés, ennek oka vélhetıen a médiához főzıdı ambivalens viszonyukban rejlik, amit az is mutat, hogy a szervezeteknek csak kisebb hányada (körülbelül 5%-uk) alkalmaz valamilyen hirdetést az 1%-os kampány során, míg többségük a tagokon (35-40% körül), vagy munkáltatókon (15%) keresztül szervez győjtést. (CIA, 2003: 41). Ez utóbbi esetben a szervezetek aktivistája informálisan tevékenykedik a szervezetben, egyenlıre nem jellemzı, hogy a szervezetek formális felkérésben keresnék meg a munkáltatókat. Összegezve az eddig elmondottakat, az 1%-ra olyan szervezetek jogosultak, melyek alapító okiratukban is rögzítve végeznek közhasznú tevékenységet, legalább egy éven keresztül, mindezt Magyarország területén teszik. 15

15 A támogatás forrása a központi költségvetés adóbevétele, melynek egy százaléknyi részével az adózó szabadon támogathat civil egy szervezetet. A választási szabadság miatt nagy a támogatható szervezetek köre, ez a civilek körében versenyhelyzetet teremt. A támogatás nem pályázati és nem normatív módon jár a szervezeteknek, az eltérı döntési mechanizmus eltérı elosztási struktúrát teremt. Emellett bár nem sorolható az adományok közé, mégis bír bizonyos adomány jellegő jegyekkel. Az 1%-ot szerzı szervezeteknek meg kell jelenniük a médiában is, ez fontos kapcsolatteremtési lehetıség, amit azonban sok esetben inkább nyőgként, mint elınyként értékelnek a szervezetek. II. 2. Az 1%-os támogatás a statisztikák tükrében II Az APEH 1%-os támogatással kapcsolatos kimutatásai A közvetett állami támogatásnak számító 1%-os felajánlások közel tíz éves története azt mutatja, hogy az APEH által átutalt összeg évrıl évre magasabb: a kezdeti 1,8 milliárd forintos összegrıl 1999-re megközelítette a 3 milliárd forintot, míg 2004-ben már közel 7 milliárd forint volt. Az APEH adatai alapján megállapítható, hogy 2004 és 2005 között stagnált a felajánlott összeg. 1. tábla Az 1%-ra vonatkozó fontosabb APEH adatok Év Civil szervezeteknek kiutalt összeg (milliárd Forint) A potenciális összeg %-ában A potenciális 1% összege (milliárd Ft) Érvényes nyilatkozatok száma civil szervezetekre (ezer Fı) %-ról nyilatkozók aránya (%) 29.4* 32* 31.7* 33.3* *Forrás: Bíró, 2002., illetve: NIOK Alapítvány honlapja 16

16 Mindazonáltal az 1%-os felajánlásokkal mégis az a fı probléma, hogy a nyilatkozóknak, a nyilatkozatra jogosult adófizetık számához viszonyított aránya alig éri el a 40% százalékot (Vajda - Kuti, 2000: 28). Ennél a várakozásnál az APEH által publikált adatok tükrében még kedvezıtlenebb kép rajzolódik ki. Ezek szerint ugyanis a felajánlók aránya nem, vagy alig haladja meg az összes adózó 30%-át (az adat alapját 4,4-4,5 millió adózó adja). A nyilatkozatot leadók száma 2003-ig emelkedett (ebben az évben közelítette az 1,4 millió fıt), azóta azonban folyamatosan csökken, ami megmagyarázza a támogatási összeg stagnálását, illetve a kisebb mértékő emelkedést. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egy felajánlásra jutó összeg emelkedik, amibıl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az 1%-ról nyilatkozók egyre inkább olyan társadalmi rétegekbıl kerülnek ki, melyeknek viszonylag magas a jövedelmük. Ebbıl az következik, hogy az 1%-ot azok adják bármely civil szervezetek, akik a fizetési rangsorban feljebb állnak, vélhetıen magasabb az iskolai végzettségük is, és valószínőleg fogékonyabbak a társadalmat, vagy közösségüket érintı kérdésekre. Ami a fent említett, a jövedelmet érintı feltételezésbıl még adódhat az, hogy az alacsonyabb jövedelmő réteg, amelynek tagjai közül sokan nem töltenek ki nyilatkozatot, valószínőleg megegyezik azzal a réteggel, melynek a munkáltatója készíti el bevallását, és ahol sem az adózó, sem a munkáltató nem fektet hangsúlyt az 1%-ra potenciálisan jelentkezı szervezetek kiválasztására. Ezt a fent ábrázolt képet támasztja alá az az adatsor, mely az 1%-os támogatás felajánlott összegét az elvi kerethez viszonyítja. Eszerint a potenciálisan szóba jöhetı összegnek egyre nagyobb részét szerzik meg a szervezetek; ez az arány 2001-ben 53%-ot, míg 2006-ra már a teljes felajánlható összeg 64%-át tette ki. Ebbıl is következtethetünk arra, hogy a nyilatkozók jövedelmi helyzetére tett becslés helytálló, hiszen évek óta stagnál az 1%- ot felajánlók száma. A kutatási eredmények szerint az 1%-os támogatás nem szorított ki más támogatási formákat. A szektor összes bevételein belül az 1%-os támogatás alig közelítette meg az egy százalékot. (Vajda-Kuti, 2000: 28) Szektor szinten az összes 1%-os bevétel tehát nem annyira számottevı, mint az egyes, leginkább kisebb szervezetek bevételszerkezetében okozott változás (Vajda-Kuti, 2000: 33). Ez azért is lehet jelentıs, mert ha igaz az, hogy az 1%-os felajánlás és a magánadományok támogatási döntései hasonló megfontolások alapján 17

17 születnek, akkor e kis szervezeteknek bıvülı, magánadományokból származó bevételre számíthatnak tól az 1%-os bevétel növekedési ütemének csökkenése volt megfigyelhetı, aminek elsıdleges oka vélhetıen - a bevallási szabályok kedvezıtlen változásaiban keresendı. Az 1%-os támogatásra pályázó szervezeteknek az elkövetkezendı évben több kihívással is szembe kell nézniük. Egyrészt az elhúzódó bevallási idıszak mint az elmúlt évek is mutatják nehezítik az intenzív támogatási kampány kialakítását, másrészt 2007-ben a munkavállalók önadózóvá válása nehezíti az 1%-os támogatásokat felajánló célközönség elérését. A munkáltatói bevallások azért érdekesek, mert potenciálisan több támogató érhetı el (hirdetés, vagy a személyzeti osztályon keresztül) Az itt meglevı támogatási preferenciákról (vállalat befolyása, otthonról hozott döntés, külsı hirdetés) nem állnak rendelkezésre kutatási adatok, míg a lakossági preferenciákkal Vajda és Kuti tanulmánya részletesen foglalkozik (Vajda-Kuti, 2000.). Ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra az 1%-os támogatásokra pályázó szervezetek megfelelıen felkészülhessenek, nagyon fontosnak tőnik, hogy elemezzük és modelláljuk a hazai 1%-os támogatások fıbb jellemzıit és 2004 között. A rendelkezésre álló adatok eltérı képet adnak az 1% alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai az utolsó két évre vonatkozóan túlbecsülik az 1% nagyságát, az Adóhatóság által közölt adatoknál rendre magasabb összeget mutatnak ki. Ennek okaival a dolgozat módszertani fejezete foglalkozik majd bıvebben. 1. ábra Civil szervezeteknek felajánlott 1% összege (milliárd Ft) apeh ksh n.a. n.a. n.a Forrás: KSH, APEH 18

18 Az elemzések fı validitási problémája éppen az eltérı adatforrásokból adódik. Az APEH által közölt adatsorokat pontosság szempontjából hitelesebbnek kell tekintenünk, mivel ebben az esetben a szervezetek pénzügyi beszámoltatásából képzik adatsoraikat. Azonban az APEH által törvényben is rögzített módon az 1% megoszlásáról és szervezeti jellemzıirıl közölt adatsorok a szervezeti kör jellemzıinek csak igen kis hányadát (jogi forma, település típus) érintik, ami a mélyrehatóbb elemzéseket, így az esetleges szervezeti, bevételi okok feltárását, és a szervezetek csoportosítását nem teszi lehetıvé. A KSH kiküldött és visszaérkezett kérdıívek alapján állítja össze adatbázisát, amelyet ezután statisztikai módszerek segítségével teljeskörősít. Ebbıl kifolyólag lehetséges bizonyos pontatlanság az adatokban mint az a fenti 1%-os támogatási összeg esetén is látható -, azonban még így is ez a legmegbízhatóbb adatforrás a szektort érintı elemzésekhez, mivel számos olyan jellemzırıl is közöl adatokat, melyek más forrásokból nem beszerezhetık. II A Központi Statisztikai Hivatal 1%-os támogatásra vonatkozó mutatóinak elemzése, néhány kiemelt dimenzió mentén A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1%-os támogatás összege folyamatosan nıtt az elmúlt években, míg az APEH adatai szerint a 2004-es közel 7 milliárd forintról 2005-ben nem emelkedett számottevıen, sıt kis mértékben csökkent is az összeg. 2. tábla A KSH 1%-os bevételre vonatkozó fontosabb mutatói % összege (milliárd Ft) 2,3 3,08 3,6 n.a. n.a 6,6 8,3 Egy szervezetre jutó átlag (e Ft) n.a n.a Kedvezményezett szervezetek n.a n.a száma Kedvezményezettek aránya % az összes 19,4 22,5 27,1 n.a n.a 36,8 37,9 szervezethez Forrás: KSH, saját elemzés ben reprezentatív KSH adatfelvétel volt ezért teljeskörősített adatokkal nem számolhatunk. Az 1%-ot szerzı szervezetek köre- a KSH adatai alapján a 1998 és 2004 között folyamatosan, növekedett. Ez a növekedés az utóbbi évekre lassult le, míg az elsı években érthetıen számottevı volt: az elsı évben a kedvezményezett szervezetek száma 9 ezer felett volt, a szervezetszám hét év alatt több mint, a duplájára emelkedett, az utolsó évben már 19

19 közelítette a 20 ezret. Ez 1998-ban az összes nonprofit szervezet körülbelül 20%-át, míg 2004-ben már 38%-át jelentette. Mint a táblázat adati is mutatják, az egy szervezetre jutó támogatás összege is folyamatosan emelkedett, közel másfélszeresére. A magas átlagérték, a bıvülı szervezetszám és az emelkedı támogatási összeg mellett mint azt a késıbbiekben látni fogjuk-, utal e támogatási forma koncentráltságára, vagyis hogy kevés szervezet győjti be az 1%-os támogatások jelentıs részét. Ezt bizonyítja, hogy a statisztikai adatok szerint az 1%-os támogatások igazi kedvezményezettjei a fıvárosi székhelyő, országos hatókörrel rendelkezı, nagyobb bevételő szervezetek, amelyek sokszor igen széles körő kampányt folytatnak. 2. ábra Az 1%-os támogatás szervezeti megoszlása egyéb egyesület 81.8 közalapítvány alapítvány % Forrás: KSH: 1998, 1999, 2000, 2003, 2004 A szervezettípus szerinti megoszlást vizsgálva: - a KSH adatai alapján a 2000-ig tartó idıszakban az összes 1%-os támogatás legnagyobb hányadát, mintegy négyötödét, minden évben a magánalapítványok szerezték meg. Ez a második vizsgált idıszakban néhány százalékkal csökkent, azonban így is az alapítványok szerzik meg stabilnak mondhatóan - a támogatás körülbelül háromnegyedét. Az egyesületi kör jóval kisebb arányban jutott e támogatáshoz, azonban az idıszak egészét nézve ez az arány növekszik, a kezdeti 14%-ról az utolsó vizsgált évben (2004.) már a teljes összeg 19%-át voltak képesek megszerezni, de ez a bevétel számszerint több szervezet között oszlott meg. Ez valószínőleg leginkább annak tudható be, hogy 2004-re az egyesületek is képesek lettek saját tagságuk, valamint célcsoportjuk hatékonyabb megszólítására. A közalapítványok minden évben szilárdan 2-3% 20

20 körüli arányban részesedtek a támogatásból, és esetükben megfigyelhetı egy enyhe, tizedszázalékokban mérhetı bıvülés. Ezek szerint tehát az 1%-os bevétel az alapítványoknál koncentrálódik, míg számszerően több egyesület részesül alacsony, de tartós, és kis mértékben növekvı 1%-os támogatásban. 3. ábra Az 1%-os támogatás tevékenységek szerinti megoszlása Környezetvédelem Kultúra Egészségügy Szociális ellátás Oktatás % Forrás: KSH, 1998, 1999, 2000, 2003,2004 Ha az 1%-os támogatást tevékenységek szerint vizsgáljuk szintén erıs koncentráltság figyelhetı meg, mely néhány kiemelt terület elınyét jelzi. Az egész idıszakban az oktatási, szociális ellátást végzı, és egészségüggyel foglalkozó szervezetek szerezték meg a támogatási összeg túlnyomó részét, az elsı három évben ez meghaladta a teljes összeg 70%-át, míg re valamivel ez alá került. Ez az adat rámutat arra, hogy az állampolgárok mely nonprofit területeket tartják a leginkább fontosnak, ami nem meglepı, hisz a legjelentısebb, a lakosság felé irányuló tevékenységet ezek a szervezetek végzik. Az e területeken mőködı szervezetek túlsúlyát mutatja az is, hogy az ezek után sorban következı tevékenységi területek hozzájuk képest elenyészı támogatási hányadot szereztek csak meg (3-6%-ot, részletesebben lásd 1. sz. függelék). Az elsı három terület részesedése az utóbbi évekre sem csökkent jelentısen, noha kis mértékő átrendezıdés volt tapasztalható. Az elsı helyet a támogatási sorrendben minden évben az oktatási célú szervezetek szerezték meg. Ezek aránya az között a támogatás összegének több mint harmadát 21

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá?

Jár 1 a civileknek. Az 1% állami szabályozása. 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Jár 1 a civileknek Az 1% állami szabályozása 2006. március 1. Kik jogosultak rá? Társadalmi szervezetek (kivéve pártok és szakszervezetek) Alapítványok Magyar Tudományos Akadémia Országos Tudományos Kutatási

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testülete 49/2012.(XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Mezıberény Város Képviselı-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében,

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * a módosításokkal egységes szerkezetben A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A

A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása KÓDSZÁM: KKC-2008-A 1) A támogatás célja a vállalkozói és/vagy a pénzügyi kultúra erısítése a vállalkozói ismeretek bıvítése Pályázható részcélok: A) A

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám: 18592333-1-10 Bejegyzı szerv: HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK.60.107/2003 SORSZ: 2193 Bodonyi Hagyományırzı és 3243 Bodony, Kossuth út 22. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap:

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének../2009.(XII.14.) ÖR RENDELETE Egyes pénzügyi alapok létrehozásáról és felhasználásuk részletes szabályairól 1 Aszód Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége Székhely: 9400 Sopron, Király J. u. 24. Adószám: 18985933-1-08 MNyT sz: Pk.T.61.982/2007 (Gy-M-S) Lev. cím: 9401 Sopron,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19265836-1-19 Bejegyzı szerv: Veszprém Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk.60074/1992/2 Családok a Családért Házas-és Családpedagógiai Egyesület 8272 Óbudavár, Kistelek utca 2. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. Sopron-Fertıd Kistérség Civil Szervezetek Szövetsége Székhely: 9400 Sopron, Király J. u. 24. Adószám: 18985933-1-08 MNyT sz: Pk.T.61.982/2007 (Gy-M-S) Lev. cím: 9401 Sopron,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete 18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány közhasznúsági jelentése 2004.

A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány közhasznúsági jelentése 2004. A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány közhasznúsági jelentése 2004. Az alapítvány mőködése Az alapítvány tevékenysége az elmúlt évben is elsısorban adományok győjtésére terjedt ki, melyek segítségével

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

"HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év

HUNCUTKA Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év 18676415-1-13 Statisztikai számjel vagy adószám Cím: 2013,Pomáz,József Attila u.4. "HUNCUTKA" Alapítvány a pomázi I-es óvodáért Egyszerősített éves beszámolója 2011. év A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Közhasznú jogállás egyik (!) feltétele

Közhasznú jogállás egyik (!) feltétele Tavaszi Civil Konzultáció Szır Gábor és Pap András civilsegéd A Nemzeti Együttmőködési Alap támogatásával Közhasznú jogállás egyik (!) feltétele o Számviteli beszámoló és közhasznúsági mellékletének adatai

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit

MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló. 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit MONT Izotópdiagnosztikai Alapítvány beszámoló 2014. 02. 03. Dr. Radics Edit Változások 2013. ban Új Alapító Okirat (2012.? 2011.?) Új kuratórium Közhasznúság bejegyzése (2013. április 27.) Kötelező önállóság

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S Ügyiratszám: Vj-136/2007/ 034. V E R S E N Y T A N Á C S A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Telekom Nyrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL

SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL Mezıberény Város Önkormányzata figyelembe véve a vonatkozó jogszabályi hátteret az alábbiak szerint határozza meg a Városi Közszolgáltató Intézménynek

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Közhasznú egyszerősített éves beszámoló

Közhasznú egyszerősített éves beszámoló Közhasznú egyszerősített éves beszámoló 2011. év Záradék: a Budapesti Politechnikum Alapítvány 2012.06.13-án tartott kuratóriumi ülésén a beszámolót elfogadta. Közhasznú egyszerősített éves beszámoló mérlege

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 1-1-es években A munkaviszonyból és más hasonló jellegő (köztisztviselıi, kormánytisztviselıi, közalkalmazotti stb.)

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. szeptember 1. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 A szabályzat részei: I. A szabályozás

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

Sárospatak Város Jegyzıjétıl Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: spatak.ph@t-online.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek - a helyi iparőzési adóról

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai

Bevezetés. A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 60/2009. (XI. 27.) számú a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (egységes szerkezetben) Bevezetés E rendelet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással):

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással): TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM MUNKAHELYMEGİRZİ TÁMOGATÁS MUNKAIDİ-CSÖKKENTÉSSEL ÉS KÉPZÉSSEL KOMBINÁLVA MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI RÉSZÉRE TÁMOP-2.3.3/09/01/A TÁMOP-2.3.3/09/02/A A pályázat

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben