ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatok azonosítása és nyilvántartása

Átírás

1 Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatok azonosítása és nyilvántartása Szerző: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Lektorok: Dr. Zsilinszky László Dr. Radnóczi László Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Tenyészet Információs Rendszer (TIR) Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) Tenyészet Információs Rendszer (TIR) részletes ismertetése Az adatszolgáltatás bizonylatai A TIR és az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszerének összekapcsolása Tenyészetek bejelentése Tartási helyek bejelentése Szarvasmarha ENAR Tenyészetek besorolása Az adatszolgáltatás bizonylatai A füljelzőkre vonatkozó előírások A hazai füljelzők jellemzői és megrendelésük Az egyedek megjelölése és bejelentése Belföldi Marhalevél és Útlevél A Szarvasmarha Információs Rendszer Sertés ENAR Bizonylatok Sertések jelölése és a füljelzők Sertések szállítása Juh és kecske ENAR Bizonylatok A füljelzők és jelölés Juhok és kecskék szállítása Ló ENAR Baromfi Információs Rendszer (BIR)

3 Állatok azonosítása és nyilvántartása 1. Bevezetés 1.1 Tenyészet Információs Rendszer (TIR) A Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) az Európai Uniós és a hazai rendeletekben előírt szarvasmarha, sertés, juh és kecske tenyészetekkel és tartási helyekkel összefüggő nyilvántartásokat biztosítja a hatósági jogkörrel felruházott intézmények, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 1 (továbbiakban MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH) számára. A TIR adatbázis alrendszere az állategészségügyi és járványügyi rendszereknek (Szarvasmarha ENAR, sertés ENAR, juh/kecske ENAR, Állategészségügyi Felügyeleti rendszer) és a tenyésztési rendszereknek (Termékenyítési Alrendszer, Embrió Alrendszer, Törzskönyvi Alrendszer stb.). A jogszabályi környezet változása (új Európai Uniós követelmények, és ennek megfelelő hazai jogszabályváltozások), valamint a kapcsolódó rendszerek újabb igényei miatt a TIR átalakítása szükségessé vált. A fő változások: a tartási helyek és azok földrajzi koordinátáinak nyilvántartása az Európai Unió előírásainak megfelelően, valamint a tartók regisztrálási kötelezettsége az MVH Ügyfél-regisztrációs rendszerében. A fejlesztés a rendszer alapjait érinti, ezért szükségessé vált a rendszer teljes átdolgozása, ennek keretében egy új, egységes bizonylati rendszer kialakítása is. Az adatszolgáltatás általában bizonylatok kitöltésével és azok feldolgozásával történik, ugyanakkor meghatározott körben már az adatok elektronikus úton is beküldhetőek. A rendszer üzemeltetésének segítésére ügyfélszolgálati irodák működnek az MgSzH központjában és megyei kirendeltségein. A várhatóan évben bevezetésre kerülő új TIR rendszerben már lehetőség nyílik a klasszikus állatfajok (szarvasmarha, sertés, juh és kecske) tenyészeteinek és tartási helyeinek nyilvántartásán felül, a baromfi, nyúl, prémes állat és méh fajok, valamint a tojásés halkeltetők regisztrálására is. 1 A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) január 1-én jött létre tíz, az FVM felügyelete alá tartozó háttérintézmény összevonásával. Ezek közül az egyik az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) volt, mely a TIR és az ENAR rendszerek működtetését biztosította. A jogutódlás következtében a TIR és ENAR rendszerek üzemeltetését az MgSzH Központ Állattenyésztési Igazgatósága látja el. 3

4 1.2 Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) Az állatok több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerei (továbbiakban ENAR) a támogatási célokon túl tenyésztési, járványügyi nyomozás és piacszabályozási igények kielégítését is szolgálják. Az egyes állatfajok vonatkozásában az eltérő sajátosságoknak megfelelően történt meg a rendszerek kiépítése. A szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske fajok esetében központi adatbázisra épülő számítógépes rendszer üzemeletetését, mind a tenyészetek, mind az állatmozgások és az egyedek tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (továbbiakban MgSzH Központ) végzi. Az állatok egységes nyilvántartásának és jelölésének szabályozása Magyarországon az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény alapján, a vonatkozó EU előírások figyelembevételével évben a szarvasmarha faj esetében kezdődött el. Ezt követte ben a juh és ló jelölés és nyilvántartás előírása, majd évben sertések mozgásának nyomon követésére és a lóútlevél bevezetésére került sor. A rendszerek fejlesztése minden esetben EU források igénybevételével, uniós felügyelettel történt. A csatlakozást követően az ENAR az integrált igazgatási és ellenőrző rendszer (IIER) részét is képezi, így egy többszintű döntés előkészítő, ellenőrző, hatósági nyilvántartássá vált. A teljes rendszer működtetésének felelőse szintén az állattenyésztési törvény alapján az MgSzH Központja. A rendszer kiterjed a központi adatbázis és a kapcsolódó egyéb szakrendszer működtetésére. A előírásoknak megfelelően a kötelező helyszíni (füljelző behelyezés, telepi nyilvántartás, szállítólevél, marhalevél stb.) ellenőrzések végrehajtására az EU vonatkozó szabályai szerinti az un. illetékes hatóságok az állategészségügyi hatóság és a támogatásokért felelős MVH jogosult, amelyek un. kockázatelemzésre épülő felügyeletet hajtanak végre. Az adatbázisban nyilvántartott adatok, azok köre és felvételének határideje, illetve az előírások állatfajonként eltérőek. Ennek oka az, hogy az egyes állatfajok esetében az Európai Unió rendelkezései is különbözőek. Szarvasmarha (EU Tanácsi és Bizottsági rendeletek) faj esetén a jogi szabályozás teljes körű, egyedi szintű és naprakész adatbázis, valamint az állattartó által vezetett állomány nyilvántartás meglétét követeli meg. A kockázat elemzésen alapuló hatósági ellenőrzés a két nyilvántartás egyezőségét is vizsgálja, mint rizikó faktort. Az egyedek bekerülése-, mozgásaés a rendszerből történő kikerülése, rendelet előírás szerinti határidőn belül a központi 4

5 adatbázisban meg kell, hogy jelenjen. Magyarországon a fejlesztések 1992 óta folynak, az EU egyik legfejlettebb rendszerét működtetjük. (99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet). A sertés ENAR (EU irányelvek) az állatok mozgását regisztrálja. A telepekről el nem mozduló egyedek központi adatbázisban történő nyilvántartása nincs előírva, napra kész tenyészetben vezetett állomány nyilvántartást kell vezetni. Az országos adatbázisnak a sertésszállításokat kell regisztrálnia, információval kell rendelkezzen honnan hová került az állat. (116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet). Juh és kecske (EU rendelet) fajok esetében a szállítások és az éves leltár központi regisztrációja a központi adatbázis alapfunkciója. A tényleges állatállomány a telepi nyilvántartás és a központi adatbázis adatainak együttes ismeretében állapítható meg. Várhatóan elsőként január 1-től kötelező lesz az elektronikus jelölés bevezetése (47/2005. (V. 23.) FVM rendelet) az uniós országokban. Ló (EU Irányelv, a rendeleti szabályozás készül) esetében a szabályozás az állatok egységes megjelölésére, azonosítására, állatkísérő okmány (lóútlevél) kiállítására szorítkozik. A lényeg, hogy az állatokat életük során a szállításukat kísérő, az állatorvosi kezelések feltüntetésére is alkalmas okmány kerüljön előállításra. Az élelmiszercélú felhasználás csak ezzel igazolható. (29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet) 1. ábra A TIR és ENAR struktúrája A TIR Szarvasmarha struktúrája MVH ENAR GAZDA Állategészségügyi Felügyeleti Rendszer TIR Sertés ENAR Juh és kecske ENAR 5

6 2. Tenyészet Információs Rendszer (TIR) részletes ismertetése 2.1 Az adatszolgáltatás bizonylatai Az adatok közléséhez az alábbiakban felsorolt TIR alapbizonylatok használhatók. A szükséges bizonylatok a weblapról letölthetőek, vagy a megyei és központi ügyfélszolgálati irodákban igényelhetőek. A bizonylatok szabadon fénymásolhatóak. 1. táblázat A TIR adatszolgáltatás bizonylatai Bizonylat száma Bizonylat elnevezése 2150 Tenyészet bejelentő lap 2151 Tenyészet módosító lap 2152 Tartási hely bejelentő lap 2153 Tartási hely módosító lap 2154 Állategészségügyi bejelentő lap (az állategészségügyi státuszok bejelentésére) 2166 Partnerbejelentő lap (tartók adatainak bejelentésére) 2167 Partnermódosító lap (tartók adatainak módosítására) 2160 ENAR körzet bejelentő lap 2161 ENAR körzet módosító lap 2166 Partnerbejelentő lap (kapcsolattartók adatainak bejelentése) 2167 Partnermódosító lap (kapcsolattartók adatainak módosítására) 2162 Tenyészetek átsorolása tenyészetkódok alapján ENAR körzetek között 2163 Tenyészetek átsorolása cím alapján ENAR körzetek között 2.2 A TIR és az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszerének összekapcsolása Önálló szarvasmarha- vagy sertéstartó tenyészet esetében a TIR űrlapokat a koordinátor írja alá és továbbítja az MgSzH Központja felé. Önálló árutermelő tenyészethez csak az egyik faj tartása regisztrálható. Mérettől függetlenül önálló tenyészetnek minősül minden vágóhíd, mesterséges termékenyítő állomás, piac, rakodó/gyűjtőállomás, állategészségügyi intézmény, kiállítás, megsemmisítő hely is. Nagy létszámú juh- vagy kecsketartó tenyészet bejelentése az illetékes instruktor feladata, de a bizonylatokat a koordinátornak is ellenjegyeznie kell. 6

7 Az érvényes jogszabályok előírják, hogy minden tenyészet tartójának ill. üzemeltetőjének rendelkeznie kell az MVH Ügyfél-regisztrációs Rendszere által kiadott ügyfél-regisztrációs számmal. A TIR nem regisztrálhatja sem új tenyészet bejelentését, sem már nyilvántartott tenyészet adatainak bármilyen módosítását, sem a tartóváltást, sem a tartó adatainak módosítását, ha a tartó/üzemeltető ügyfél-regisztrációs száma még nincs nyilvántartva a TIR adatbázisában. Ezért minden tartónak/üzemeltetőnek be kell jelentenie ügyfél-regisztrációs számát a TIR adatbázisához. Azoknak a tartóknak, akiknek még nincs ügyfél-regisztrációs számuk, haladéktalanul igényelniük kell azt az MVH-nál. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a TIR és ENAR megkerülhetetlen az európai uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. 2.3 Tenyészetek bejelentése A tenyészetek adatainak bejelentése a Tenyészet bejelentő lap -on történik, melyhez csatolni kell legalább egy Tartási hely bejelentő lap -ot, melyen legalább egy állatfaj tartását (vágását, forgalmazását) is bejelentik. A tenyészetekhez csak olyan tartási helyek jelenthetők be, amelyek a tenyészetet felügyelő állomás 2 megyéjében találhatók. A bejelentés csak akkor fogadható el, ha a tenyészet tartójának/üzemeltetőjének ügyfélregisztrációs számát már regisztrálták a TIR adatbázisában (ld. 3.1). Amennyiben a bejelenteni kívánt tenyészet tartási helye már regisztrált, mert más tenyészet tart vagy tartott ott állatot, akkor a tartási hely bejelentő lapon fel kell tüntetni a tartási hely azonosítóját. Még nem regisztrált tartási hely esetében a tartási hely azonosító üresen hagyásával és a tartási hely adatainak kitöltésével kell beküldeni a 2152-es űrlapot. Ha a tartó több tartási helyét (telepét) szeretné a tenyészethez regisztráltatni, és ennek jogszabályban meghatározott feltételei teljesülnek (rendelkezik a tartó a jogszabályban előírt állomási engedéllyel, és ezt a bizonylatokon a koordinátor aláírásával igazolja), akkor annyi tartási hely bejelentő lapot kell csatolni, ahány tartási hely van. A tenyészet állategészségügyi státuszának bejelentésére a 2154 Állategészségügyi bejelentő lap szolgál, melyen a tartott faj (szarvasmarha vagy sertés) állategészségügyi státuszai jelenthetők be. Amennyiben ezek nem állapíthatók meg (pl. mert még nincs állat a tenyészetben), ez később is megtehető. A bizonylat beküldése nem feltétele a tenyészet és a tartási hely nyilvántartásba vételének. 2 Állomás kifejezés alatt az MgSzH megyei kirendeltségeinek Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságai értendők. 7

8 Önálló árutermelő tenyészethez csak egy faj (vagy szarvasmarha, vagy sertés) tartása regisztráltatható. Amennyiben egy tartó ugyanazon a tartási helyen több fajt tart, és a szarvasmarha vagy a sertés tartását önálló tenyészetéhez szeretné nyilvántartásba venni, akkor két tenyészetet kell bejelenteni. Szarvasmarha és sertés együtt tartása esetén, ha ennek feltételei teljesülnek, mindkét tenyészet lehet önálló, de az egyik lehet megyei körzetbe sorolt is. Utóbbi esetben ennek bejelentése az illetékes körzeti kapcsolattartó állatorvos feladata. Juh vagy kecske tartása esetén viszont a bejelentést az illetékes instruktornak kell megtennie. A nyilvántartásba vett illetve a módosított tenyészetekről a rendszer kiállít egy igazolólapot, melyet az önálló tenyészetnek postáz. Az önálló tenyészet adatainak regisztrálásáról és módosításáról a tartó és a koordinátor is értesítést kap. 2.4 Tartási helyek bejelentése Tartási hely adatainak bejelentése a Tartási hely bejelentő lapon történik,. Önálló tenyészet esetén, a bizonylat ellenjegyzése és a bizonylat beküldése a koordinátor feladata. A bizonylaton a tartási hely azonosítót üresen kell hagyni. Új tartási helyet csak akkor lehet bejelenteni, ha legalább egy tenyészet tart ott állatot, és a bejelentéssel egyúttal hozzá is kell rendelni a tartási helyet egy tenyészethez. Ha ez a tenyészet már regisztrált, akkor ez úgy történik, hogy a bejelentő bizonylaton megadják a tenyészet kódját. Amennyiben a tartó újabb tartási helyet szeretne a tenyészethez regisztráltatni, akkor teljesülnie kell a jogszabályban meghatározott feltételeknek (rendelkeznie kell a jogszabályban előírt állomási engedéllyel, melyet a bizonylatokon a koordinátor aláírásával igazolt). 2. táblázat A TIR adatbázisban regisztrált tenyészetek száma január 1-jén Tenyészet típusa Száma Árutermelő Vágóhíd 394 Karantén 70 Kereskedő (telep) 83 Mesterséges term. állomás 46 Piac, állatvásár 101 Rakodóhely 267 Kiállítás 2 Hullamegsemmisítő (ATEV) 4 8

9 3. Szarvasmarha ENAR Az ENAR funkciója minden szarvasmarha azonosítása, minden szarvasmarha regisztrálása egy központi adatbázisba, valamint az állatmozgások (bekerülés, kikerülés) bejelentése és regisztrálása. A vonatkozó hatályos EU jogszabály a 911/2004. EK rendelet, melynek hatályos hazai jogszabályai a 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet és a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelet. Az EU konformizáció lényeges eleme az állatok nyomkövetése, az állatmozgások paraméterezett lekérdezhetőségének megvalósítása. A szarvasmarhák ENAR szerinti jelölése és regisztrációja a hatályos EU és hazai jogszabályok szerint, valamint az állatok tartó és/vagy tartási hely változásának bejelentése a központi adatbázisba, jogszabályban elrendelt határidőn belül kötelező. A paraméterezett lekérdezés lehetővé teszi, hogy az arra jogosult hatóság, illetve annak felhasználói jelszóval rendelkező alkalmazottja, a regisztrált egyedekre vonatkozó regisztrált eseményekről bármely időpontban és bármely időpontra vonatkozóan a szükséges információkhoz hozzáférjen. A paraméterezett lekérdezés lehetővé teszi, hogy a regisztrált egyedek valamennyi tartó és tartási hely változását a bekerüléstől a kikerülésig nyomon lehet követni. A Szarvasmarhák Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerének keretében történik a szarvasmarhák nyilvántartása. Az adatszolgáltatás a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló, a 12/2004. (I.31.) FVM rendelettel módosított, 99/2002. (XI.5) FVM rendeletben megadott módon történik. Ez a rendelet szabályozza a szarvasmarha, bivaly és bölény fajokhoz tartozó állatok (továbbiakban együtt szarvasmarha) egyedi, hasznosítás módjától független jelölését és nyilvántartásba vételét. A rendelet 12. paragrafusa szerint az ENAR működtetésével, valamint az országos adatbázis létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a tenyésztési hatóság (MgSzH Központ) látja el, ezen feladatok végrehajtásának hatósági ellenőrzését az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság (állomás) végzi. A rendelet 14. paragrafusának e) pontjának megfelelően az MgSzH Központjának feladata az ENAR eljárással kapcsolatos útmutatók elkészítése. Ezen útmutatók nyomdailag előállított példányai a Szarvasmarha ENAR ügyfélszolgálati irodákban elérhetőek, de a oldalain is megtekinthetők és letölthetőek. 9

10 3.1 Tenyészetek besorolása A megyei körzetet az állomás határozza meg. Az állomás köteles megyei körzetbe sorolni minden olyan tenyészetet, amelynek tartója nem vállalja az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzését; vagy a megbízás ellenére nem az előírásoknak megfelelően látja el az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat; illetőleg folyamatosan, egyidejűleg ötvennél kevesebb szarvasmarhát tart. Azon tenyészetekben, melyek megyei körzetbe vannak sorolva, az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag az illetékes megyei állomás által kijelölt, illetve megbízott állatorvos végezheti. Az önálló tenyészetek tartója jogosult arra, hogy az ENAR-ral kapcsolatos minden feladatot maga végezzen, vagy megbízottjával végeztessen el. Természetesen egyúttal felelős is ezen feladatok végrehajtásáért. Ennek keretében a tartónak kell gondoskodnia arról is, hogy tenyészetéből mindazok az információk a rendeletben előírt határidőn belül eljussanak a központi adatbázishoz, amelyek a rendszer rendeltetésszerű működéséhez szükségesek. Ez a feltétele annak is, hogy a kapott információk feldolgozása alapján a rendszer a tartó részére a szükséges szolgáltatásokat nyújtani tudja. Az adatszolgáltatás bizonylatok kitöltésével vagy elektronikus adatállomány előállításával, és azok beküldésével valósul meg. A rendszer üzemeltetésének segítésére ügyfélszolgálati irodák működnek az MgSzH központjában és megyei kirendeltségein. 3.2 Az adatszolgáltatás bizonylatai Az adatok közléséhez az alábbiakban felsorolt alapbizonylatok használhatók. A szükséges bizonylatok többsége bizonylat-tömbök formájában áll rendelkezésre, kétpéldányos, önátírós kivitelben. Az első példányt kell beküldeni, a második példány (a tőpéldány) a tömbben marad. A tömbök, valamint a különálló bizonylatok egyaránt beszerezhetők az ENAR ügyfélszolgálattól. Egy-egy tömbben az egyes bizonylat típusokat színes elválasztó lap választja el, amelyeken a soron következő bizonylat típus kitöltési útmutatója található. A tömbök más tenyészetre átruházhatók. 10

11 3. táblázat A Szarvasmarha ENAR adatszolgáltatás bizonylatai Bizonylat száma Bizonylat elnevezése A füljelzőkkel kapcsolatos információk közlése 2015 Füljelzők és segédeszközök igénylőlapja 2016 Füljelzőpótlások igénylőlapja 2017 Füljelzők átadásának bejelentőlapja 2018 Füljelzők letiltásának/feloldásának bejelentőlapja 2019 Füljelzőigények törlése A megjelölt, valamint az EU tagországból beszállított egyedek bejelentése és adatainak módosítása 2010 ENAR bejelentőlap (csak megjelölt egyedek bejelentésére) 2011 ENAR bejelentés módosító lap (megjelölt vagy EU-ból beszállított egyedek bejelentésére, már regisztrált egyedek adatainak módosítására) Az egyedek forgalmazásának ill. kiesésének jelentése 1926 Belföldi Marhalevél Igazolólap 1927 Belföldi Marhalevél Igazolólap ellenőrző szelvénye 2014 Igazolólap kérés, érvénytelenítés, módosítás 2021 Egyed kikerülésének jelentése ellenőrző szelvény hiányában 2930 Szarvasmarhák lezárult tartózkodásának jelentése 2931 Szarvasmarhák lezárult tartózkodásának módosítása A megjelölt egyedek exportjához szükséges Szarvasmarha Útlevél igénylése 2929 Szarvasmarha Útlevél Igénylőlap A 2010-es bejelentőlap a füljelzőket tartalmazó dobozokban, a füljelzők mellé csomagolva található. A rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a megjelölt ill. beszállított egyedek bejelentéséhez ne legyen szükség bizonylat kitöltésére és beküldésére. Ha a kapcsolattartó állatorvos rendelkezik olyan számítógépes rendszerrel, amelynek segítségével a kívánt formátumban elő tudja állítani a bejelentési adatokat, akkor az egyed-bejelentések külön megállapodás alapján állományban is beküldhetők. 11

12 A nyilvántartásba vett egyedekről a rendszer kiállítja az ún. Marhalevelet, mely két részből, egy Igazolólapból és egy Ellenőrző szelvényből áll decemberéig a sárga-barna színű azonosítószámú Nyilvántartási Igazolólap készült, januárjától a zöld színű Belföldi Marhalevél Igazolólapot állítja ki a rendszer. Az egyed mozgását, az ehhez kapcsolódó adatokat ezen a bizonylaton kell jelenteni. A marhalevél elveszése vagy hibás használata esetén a 2014-es bizonylaton lehet új marhalevelet kérni, vagy az egyébként a marhalevélen megadható adatokat módosítani. A 2021-es bizonylatot indokolt esetben a marhalevél hiányában lehet az egyedek kikerültetésének bejelentésére használni. A szarvasmarhák nem bejelentett, és már lezárult tartózkodásának utólagos bejelentésére a 2930 Szarvasmarhák lezárult tartózkodásának jelentése bizonylat szolgál. Ezeket a tartózkodásokat a 2931 Szarvasmarhák lezárult tartózkodásának módosítása bizonylaton lehet módosítani. Szarvasmarhák Magyarországról történő kivitele (exportja) esetén Szarvasmarha Útlevelet kell igényelni a 2929-es bizonylaton. A számítógépes feldolgozásra beérkezett bizonylatokat adatrögzítés után ellenőrzik. Az ellenőrzést követően a regisztrált hibák függvényében különböző visszajelzéseket küld a rendszer a bizonylatot kitöltőknek. 3.3 A füljelzőkre vonatkozó előírások A 911/2004 Bizottsági Rendelet tartalmazza a füljelzőkkel kapcsolatosban minimális előírásokat. A minimális méret 45x55 mm, hajlékony műanyag, visszaélést akadályozó zárkiképzés, jó olvashatóság jellemzi, mindemellett nem lehet káros az állatra nézve.. A füljelzőt kopásálló feliratozással, minimálisan 5mm-es betűmérettel, 2 betűjelű országkóddal, ezt követően maximum 12 jegyű, numerikus azonosítószámmal, a kibocsátó hatóság kódjával/logójával és vonalkód (nem kötelező) kell ellátni. Pótlás esetében a verzió számot római számmal kell feltüntetni. Az általános szabályok a többi állatfajnál használatos füljelzőkre is vonatkoznak, természetesen a faji sajátosságok figyelembe vételével. 12

13 A magyar ENAR-ban használt füljelzőkről az EU tagállamok közötti összehasonlításban a következők mondhatók el 3. A hajlékony műanyag füljelzők alapanyaga egységesen azonos legalábbis azokat az eseteket tekintve, ahol a hivatkozott EU honlapon a gyártó megnevezésre került, vagy a melléklet fénykép alapján a gyártó egyértelműen azonosítható volt. A Magyarországon alkalmazott szarvasmarha ENAR füljelzőt az Allflex szállítja, aki szállít füljelzőt még pl. Belgiumba, Hollandiába, Ausztriába, Lettországba, Franciaországba. A füljelzők színe jellemzően sárga az EU-ban, de lazac-vörös színben is rendeli pl. Olaszország. Magyarországon a szín kötelezően sárga, az őshonos magyar szürke marha esetében rendelhető fehér színben is. A füljelzők mérete gyártótól, ezen belül terméktípustól függően változó, annyiban egységes, hogy megfelelnek az EU jogszabály méret kritériumainak. Magyarországon kétféle méret rendelhető, az állattartó kívánságának megfelelően. Az EU által elvárt tamper proof kitételnek a magyar füljelző megfelel, az EU honlapján más országoktól közölt fényképek alapján ez máshol is megvalósul. A kötelezően előírt kopásálló -ságot ez idő szerint legkorszerűbb módon lézergravírozási technikával lehet elérni. A vizsgált dokumentációk szerint minden ország ily módon feliratozza a füljelzőket. A magyar ENAR füljelzők ugyancsak ezzel a technológiával készülnek. A kötelezően elhelyezendő információk meglétében valamennyi vizsgált ország megfelel az EU rendeletnek. A magyar füljelzőkre ugyanez a megállapítás érvényes. A feliratozás módjában, elrendezésében viszont jelentős eltérések vannak, mivel ebben az EU viszonylag kevesebb megkötéssel él. Azonosító hossza: a vizsgált országok 8 (Belgium)-12 (Szlovákia) hosszú azonosítót használnak. Magyarország 10 jegyű ENAR számot alkalmaz. Az azonosító elrendezése: az azonosítók elrendezése függ a füljelzők méretétől, az azonosító szám hosszától, illetve attól, hogy kiemelnek-e nagyobb betűtípussal egy-egy számsort a többi közül valamilyen célból. Legtöbb ország 2 sorba szedi az azonosítót és kiemel 4-5 karaktert. A két sorba tördelt azonosítók olvasási sorrendje többségében fentről-lefelé, de pl. Szlovákia, vagy a Cseh Köztársaság esetében egyes típusoknál alulról fölfelé. A magyar füljelzők mind a négy oldala azonos információt tartalmaz, azonos módon elrendezve. Az olvasás iránya felülről lefelé. 3 Az összehasonlítás az EU honlapján elérhető információk alapján készült. 13

14 A vonalkód elhelyezése nem kötelező, de legtöbb ország él a lehetőséggel. Vannak országok, akik a vonalkódot nem mindegyik levélre helyezik el. A magyar füljelző mind a négy levelén tartalmaz vonalkódot. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyar szarvasmarha ENAR füljelzők mindenben megfelelnek az EU előírásainak, a többi országgal összehasonlításban is. 3.4 A hazai füljelzők jellemzői és megrendelésük A Magyarországon hivatalosként forgalmazott füljelzők négy, páronként összekapcsolható részből, aparészből és anyarészből állnak. Az aparész tartalmazza az összekötő csapot és a vágóhegyet. Az apa- és az anyarészt a behelyező fogóval az állat fülén keresztül egymásba préselve történik meg a füljelző behelyezése. Az állatot mindkét fülén meg kell jelölni. Szakszerű behelyezéskor az anyarész van elöl (a fülnek az állat orra felé eső oldalán), az aparész pedig hátul. A hazai ENAR számot tartalmazó füljelző feliratozása októberétől ISO országjel anyagba préselve. Magyarország kétjegyű ISO betűkódja a füljelző anyagába préselten. Magyarországon előállított füljelzők esetén ez mindig HU, még akkor is, ha egy EU krotália pótlásról van szó. A Magyarországon megjelölt állatot egész élete során végig kíséri egy tízjegyű azonosító szám, a valamelyik EU tagországból beszállított, és már át nem jelölt állat esetén egy maximum 12 jegyű, számokból álló azonosító. Az állattal, vagy a füljelzővel kapcsolatos bármilyen esemény csakis erre a számra hivatkozva jelenthető. A Magyarországon megjelölt állatok tenyészeten belüli megkülönböztetésére szolgáló négyjegyű szám. A használati szám nem más, mint a hazai azonosító szám utolsó előtti 4 számjegye. A gyakorlati használhatóság érdekében a használati szám külön sorban, nagyméretű betűkkel található a füljelzőn. A vonalkód az állat azonosító számának gyors leolvasását speciális eszközzel lehetővé tevő, vonalakból álló jelrendszer. Olyan helyen van szükség rá, ahol egyszerre sok állatot kell azonosítani és a leolvasó eszköz használatának nincs akadálya. Az ENAR-ban használt füljelzők méretük szerint kétfélék. A kisméretű füljelző anyaés aparésze egyaránt 65 mm széles 70 mm hosszú. A nagyméretű füljelző aparésze (hátsó füljelző levelek) 55 mm széles, 70 mm hosszú, míg az anyarész (elülső füljelző levelek) 75 mm széles, 100 mm hosszú. 14

15 A kisméretű füljelzők minden egyes része, azaz mind a négy füljelző levél azonos tartalommal feliratozott. A nagyméretű füljelzők feliratozása június 10-től egységesen, mind a négy oldalon történik, a kisméretű füljelzőkhöz hasonlóan. Az ENAR füljelzők szabványos színe sárga. Magyarszürke fajtájú egyedekre igényel hető ún. Magyar szürke füljelző, amely méretét tekintve nagyméretű, de a füljelző alapanyagának színe nem sárga, hanem fehér. Ilyen füljelzővel kizárólag csak magyar szürke szarvasmarhát szabad megjelölni. Az igényelhető füljelző típusoknak megfelelően júniusától az új típusú 2015-ös bizonylatot tartalmazó ENAR bizonylatok 1. tömbök állnak rendelkezésre. Ha az állat egyik vagy mindkét füléből a füljelző kiesik, vagy olyan mértékű károsodás éri, hogy felirata már nem olvasható, akkor 48 órán belül meg kell rendelni a pótlását. Az állat füléből kiesett füljelzők pótlására a sorszámú űrlapon (ENAR bizonylatok, 2. tömb) folyamatosan igényelhető füljelző. 2. ábra A nagyméretű füljelző képe 15

16 3.5 Az egyedek megjelölése és bejelentése A megyei körzetbe sorolt tenyészetekben az egyed jelölését csak a kapcsolattartó állatorvos végezheti. A született borjakat a születésüket követő 7 napon belül meg kell jelölni és be kell jelenteni az adatbázishoz. Importált állatot a karantén megkezdésétől számított 7 napon belül meg kell jelölni. Az EU tagországokból beszállított állatok megtartják eredeti füljelzőjüket, csak a nem EU tagországból származó állatokat kell a fentiek szerint megjelölni. A vágásra behozott szarvasmarhát nem kell átjelölni, ha az állatot 72 órán belül levágják. A megjelölt szarvasmarha adatairól kiállított bejelentőlapot haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes állomásnak vagy az ENAR központba, az országos adatbázisban történő regisztráció céljára. Egyedet bejelenteni csak tenyészetkóddal rendelkező tenyészetből lehet. A bejelentés vagy a füljelző mellett található 2010 ENAR bejelentőlap, ennek hiányában a 2011 ENAR módosító lap kitöltésével és beküldésével, vagy elektronikus úton ( -hez csatolt adatállományban) történhet második félévétől kezdve Magyarországon a szarvasmarha ENAR-ban ismeretlen eredetű állat nem regisztrálható. Ennek következménye, hogy hazai születésű egyed csak akkor jelölhető, regisztrálható, és kaphat marhalevelet, ha bizonyítható, hogy az adott tenyészetben született. 3.6 Belföldi Marhalevél és Útlevél A bejelentés nyomán a rendszer kiállítja a Belföldi Marhalevél Igazolólap okiratot. A belföldi marhalevelet a rendszer a bejelentőlapnak az adatbázishoz beérkezését követő 15 napon belül állítja ki és juttatja el a tartónak. Ha az állattartó új állatot vásárol, ill. új állat érkezik a tenyészetébe, akkor különösen ügyelnie kell arra, hogy az állatot csak a megfelelő ENAR nyilvántartási számmal kiállított igazolólappal vegye át. Ellenkező esetben az igazolólapot pótlólag kell megkérnie a régi tartótól, ami esetenként hosszadalmas eljárást igényelhet. A bekerülést az állatot kísérő igazolólap kitöltésével és beküldésével lehet bejelenteni. Az igazolólap megfelelő rovatába beírandó a fogadó tenyészet kódja és az állat beérkezésének dátuma. A jelentés nyomán új Belföldi Marhalevél Igazolólap készül az új állattartó részére. Új belföldi marhalevél készül 16

17 akkor is, ha az állat a tartó valamelyik másik tenyészetéből érkezett, vagyis ha a tartó változatlan ugyan, de a tenyészet megváltozott. Szarvasmarha exportja, EU országba történő kiszállítása illetve külföldi kiállítás céljából történő kivitele esetén az exportrakodásnál közreműködő hatósági állatorvosnak át kell adni a Szarvasmarha Útlevelet. A Szarvasmarha Útlevél a 2929 Szarvasmarha Útlevél Igénylőlapon igényelhető a központi adatbázistól. Csak a szarvasmarha (jelenlegi) tenyészetének kapcsolattartója igényelheti a szarvasmarha útlevelet, a bizonylat kitöltési utasításában megadott módon. A szarvasmarha útlevelet az adatbázis a kapcsolattartó állatorvosnak postázza, aki ezt továbbítja a tartónak. Ha van az állatra olyan útlevél kiállítva, melyen nincs a támogatás ténye feltüntetve, csak akkor lehet támogatás jelzéssel ellátott útlevelet kiállítani (és egyben a támogatást igényelni), ha ezeket az útleveleket a tartó visszaküldi. 3. ábra A Belföldi Marhalevél képe 17

18 18

19 4. ábra A Szarvasmarha Útlevél képe 19

20 3.7 A Szarvasmarha Információs Rendszer Mint arra már többször is utaltunk a Szarvasmarha Információs Rendszer sokkal szélesebb körű adattárolást, illetőleg feldolgozást végez, mint azt az ENAR jogszabályok megkövetelik. Ennek oka, hogy a rendszer fejlesztésénél számos olyan tenyésztői szempont is beépítésre került, melynek eredményeképp mára egy, hatalmas adatbázisokat összefogó számítástechnikai struktúra alakult ki. E rendszer kiszolgálja a tenyésztőket, a tenyésztő szervezeteket, és a közeljövőben megvalósuló fejlesztések szándékai szerint a fogyasztóknak is többlet információval tud majd szolgálni a nyomon-követhetőség és élelmiszerbiztonság területén. 5. ábra A Szarvasmarha Információs Rendszer 4. Sertés ENAR A sertések Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerének keretében történik az állatok jelölésének és mozgásának nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó bizonylatok 20

21 és füljelzők logisztikájának regisztrációja. Az adatok gyűjtése a 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben megadott módon történik. Ez a rendelet szabályozza a sertés jelölését és mozgásának nyilvántartásba vételét. E rendelet szerint az önálló tenyészet esetén a sertés ENAR működtetéséhez szükséges minden egyéb feladatot a tenyészet állattartója személyesen, vagy saját felelősségére megbízottja útján lát el. A megyei körzetben az ENAR működtetésével kapcsolatos feladatokat kizárólag az illetékes Állomás igazgatója által megbízott kapcsolattartó állatorvos végezheti, az igazgató által kijelölt meghatározott területen, illetve tenyészetekben. A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR füljelzővel kell megjelölni. Az e rendelet szerint még nem jelölt sertések jelölését el kell végezni az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően; importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően; amennyiben állategészségügyi okból szükséges; szükség esetén tenyésztési célból. Az önálló tenyészet törzskönyvezési, vagy egyéb okból teljes körű egyedi jelölést végezhet. Nem kell megjelölni a levágásra kerülő sertéseket, ha a vágóhíd és a tenyészet azonos tartási helyen van, és kizárólag erről a tartási helyről származó sertéseket vágnak; azon sertéseket, melyek esetében külön jogszabály alapján az állategészségügyi hatóság zárt vágást rendel el. Nem kell átjelölni a levágásra importált sertéseket, melyek 72 órán belül vágásra kerülnek. Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, az állat csak akkor szállítható, ha az illetékes ENAR felelős ismételten megjelölte. A füljelző felhasználást jelenteni kell az adatbázisnak. A sertések exportja esetén az állatokat az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kell kísérnie. Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik. Az adatszolgáltatás bizonylatok kitöltésével vagy később megadandó formátumú elektronikus adatállomány előállításával, és azok beküldésével valósul meg. A bizonylatokat, ha azok kitöltési utasításában nincs más cím megadva, és a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás másképp nem rendelkezett, akkor az MgSzH Központjába kell beküldeni. A rendszer üzemeltetésének segítésére ügyfélszolgálat működik a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásokon, valamint az ENAR központban. 21

22 4.1 Bizonylatok A sertés ENAR alapbizonylatait bizonylat-tömbök tartalmazzák. Kivételt képez a 2610-es Életszámos jelölés bejelentő és módosító lap, amely egyedi bizonylat, az ENAR központtól igényelhető. Az ENAR felelős részére szükséges tömbök 25 vagy 50 bizonylatot tartalmaznak. A bizonylatok 2-4 példányosak, önátírós kivitelben készülnek. Az ENAR felelősnek a tömböket a megfelelő űrlap kitöltésével és beküldésével kell igényelni. A sertés ENAR nyilvántartja a megrendeléseket, és továbbítja a nyomda felé. A nyomtatványok más felhasználónak vagy az Állomásnak átadhatók, ill. más felhasználótól vagy az Állomástól átvehetők, azonban ezt be kell jelenteni, mint ahogy esetleges elvesztésüket, megrongálódásukat is. A rendszer ezeket a bejelentéseket is nyilvántartásba veszi. 4. táblázat A Sertés ENAR adatszolgáltatás bizonylatai Bizonylat száma Bizonylat elnevezése 2601 Füljelző és segédeszköz megrendelő lap 2602 Füljelző és segédeszköz megrendelés törlő lap 2603 Füljelző pótlás megrendelő lap 2604 Füljelző átadás bejelentő lap 2605 Füljelző letiltás feloldás bejelentő lap 2606 Nyomtatvány igény bejelentő lap 2607 Nyomtatvány átadás bejelentő lap 2608 Nyomtatvány letiltás feloldás bejelentő lap 2609 Nyomtatvány igény törlő lap 2611 Sertés szállítólevél 2612 Szállítólevél pótlap 2614 Eltérés bejelentő lap 2615 Jelölés bejelentő és módosító lap 2618 Kiszállítás módosító és bejelentő lap 2619 Beérkezés módosító és bejelentő lap 22

23 4.2 Sertések jelölése és a füljelzők A sertések megjelöléséhez szükséges füljelzőket és segédeszközöket meg kell rendelni. A megrendelés alapján a gyártó a tenyészet részére nagyüzemi füljelzőket szállít le, amelyeken szerepel a tenyészetkód első 6 számjegye. E füljelzőket kizárólag a megrendelő önálló tenyészet használhatja fel. Szükségmegoldásként önálló tenyészet is jelölhet azonban kisüzemi füljelzőkkel. A kisüzemi füljelzők az Állomás tartalék készletéből vagy esetleg másik felhasználó készletéből vehetők át. A fel nem használt kisüzemi füljelzők átadhatók az Állomásnak, vagy másik felhasználónak. Mind az átvételt, mind az átadást azonban be kell jelenteni. Be kell jelenteni bármilyen füljelző elvesztését, megrongálódását valamint az elvesztett füljelzők megkerülését is. Amennyiben az állattartó bejelentette, hogy a tenyészetben életszámos jelölést végeznek, úgy a tenyészet az állatok füléből kiesett füljelzők pótlását is igényelheti. A sertés ENAR rendszerben többféle füljelző gyártótól lehet füljelzőt és segédeszközt megrendelni. Az a füljelző-gyártó forgalmazhat Magyarországon sertés ENAR füljelzőt és segédeszközt, akinek a füljelzője és segédeszköze az MgSzH Központ által végzett füljelző teszten megfelelt. Ezeknek a gyártóknak az engedélyezett füljelzőiről és segédeszközeiről az MgSzH Központ közleményt ad ki, melyben megadja a füljelzők és segédeszközök gyártmánykódját, a maximált árat, a szállítási határidőt, és amennyiben a gyártó megköveteli, akkor a rendelhető minimális mennyiséget, és a csomagolási egységet. Azonos típusú füljelző esetén más-más gyártmánykódot kapnak a szimpla (egy fülben történő jelölésre szolgáló), dupla (mindkét fülben jelölésre szolgáló), szimpla pótlás és dupla pótlás füljelzők. (Pótlást csak akkor rendelhetnek, ha előzőleg bejelentették, hogy a tenyészetben életszámos jelölést végeznek.) A közlemény a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásokon és az ENAR ügyfélszolgálati Sertések Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszere Országos irodákon is hozzáférhető. A megrendelő által a sertés ENAR bizonylatain megadott adatokat a sertés ENAR rendszer leellenőrzi. A füljelző-gyártó a gyártást követően megrendelőnként csomagolja a füljelzőket és segédeszközöket, minden füljelző-csomag mellé behelyezi a 1199 Lista a kiszállított füljelzőkről listát, valamint a megrendelő számlázási nevére és címére kiállított számlát. A füljelzőket utánvételes csomagként továbbítja a megrendelő levelezési címére, aki átvételkor postán keresztül egyenlítheti ki a füljelző árát. 23

24 4.3 Sertések szállítása Az önálló tenyészetek ENAR felelősének a tenyészetébe és a tenyészetéből történő sertés szállításokat szállítólevélen kell bejelentenie az ENAR felé. A sertések kiszállításakor szállítólevelet kell kiállítani, melynek felső részén kell a kiszállítást jelenteni. Amennyiben a szállítólevélen a füljelző intervallumok beírásához a sorok száma kevésnek bizonyul, szállítólevél pótlapot is ki kell állítani. A szállítólevél egyben a szállítás céljából elvégzett jelölések ill. átjelölések bejelentését is szolgálja. A sertések beérkezését az ENAR felelősnek a szállítólevél alsó részén kell bejelentenie, ehhez mellékelni kell a kitöltött eltérés jelentő bizonylatot is, ha a beérkezéskor eltéréseket állapítottak meg a kiszállító által jelentett adatoktól. Egy bejelentett (regisztrált) szállítás módosítása a kiszállítás illetve a beérkezés módosító lap használatával érhető el. Ha a sertéseket nem szállítás céljából, hanem tenyésztési célból, vagy állategészségügyi okból jelölik meg, akkor ezt a megfelelő űrlapon be kell jelenteni. Ugyanezen az űrlapon módosíthatók egy korábban téves adatokkal bejelentett és regisztrált űrlap adatai. 24

25 6. ábra A Sertés Szállítólevél képe 25

26 5. Juh és kecske ENAR A juhok és kecskék nyilvántartása a Juhok és Kecskék Egységes Nyilvántartási Rendszerének (továbbiakban Juh/kecske ENAR) keretében történik. A 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, a juh és kecske fajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről, rendeli el a juhok és kecskék ENAR füljelzővel történő jelölését, és a szállítólevél, mint a szállítás kísérő dokumentumának használatát. A rendelet 22. paragrafus 1. bekezdése értelmében a rendelet július 9-én lépett hatályba. A rendszer feladata amint arra az elnevezés is utal a magyarországi juh és kecske tenyészetekben lévő egyedek egységes nyilvántartásának megvalósítása. Célja továbbá az egyes tenyészetek közötti, valamint az import/export állatszállítások regisztrálása, azok szállítólevéllel történő dokumentálása, és ezen keresztül az egyes egyedek nyomon követhetőségének megvalósítása. A többi faji ENAR-tól eltérően, ahol a tartó és az állatorvos végzi a gyakorlati végrehajtást, ebben a rendszerben jelentős szerepet kaptak tenyésztő szervezetek. E rendelet értelmében az állattartó köteles: a) új tenyészet létesítését vagy a tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 20 napon belül a területi felelős, illetve az Állomás megbízottja részére az Útmutató előírásai szerint bejelenteni; b) a tenyészetében lévő állatok megjelöléséről, a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelzők pótlásáról e rendelet szabályainak megtartásával saját költségén gondoskodni; c) a tenyészetében lévő állatok 3. (1) bekezdés a) pont szerinti jelöléséhez szükséges eszközöket, füljelzőket és a 4. szerinti jelöléséhez szükséges füljelzőket az Útmutató előírásai szerint beszerezni; d) az e rendelet szerint szükséges információkat, illetve adatokat a területi felelősnek, továbbá az ellenőrzést végző illetékes hatóság képviselőinek rendelkezésére bocsátani; e) a füljelzők eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét megakadályozni; f) a tenyészetben lévő, az onnan kiadott és odaérkezett állatok ENAR-számairól naprakész nyilvántartást vezetni, és azt a területi felelősnek, valamint az ellenőrzést végzőnek kérésre rendelkezésre bocsátani; g) gondoskodni arról, hogy a tenyészete rendelkezésére bocsátott füljelzőt más tenyészetben ne használhassák fel; 26

27 h) a tenyészete állományában bekövetkezett változások (szaporodás, elhullás, más állattartó részére történő átadás, vágóhídra vagy exportra történő szállítás stb.) esetén a rendelet előírásai szerint szükséges intézkedéseket megtenni; i) évente a leltár lebonyolításának feltételeit biztosítani, azt a területi felelős közreműködésével elvégezni. A területi felelős köteles: a) tenyészetek, gazdaságok adatait, és azokban bekövetkezett változásokat begyűjteni és azok adatait a 8. -ban foglaltak szerint (10 napon belül) az országos számítógépes adatbázis részére megküldeni; b) az állattartó igénylése alapján gondoskodni az állatok megjelöléséhez szükséges eszközök és füljelzők rendszeres vagy soron kívüli megrendelésének továbbításáról annak érdekében, hogy a jelölésre az e rendelet szerint meghatározott időn belül sor kerülhessen; c) a továbbtartásra meghagyott állatok 4. szerinti jelölését elvégezni, és erről igazolást kiadni az állattartó részére; d) állatok ENAR-számát tartalmazó listát kiadni és a szükséges nyomtatványokat átadni az állattartó részére; e) a leltáradatokat és a tenyésztési eseményekkel kapcsolatos állományváltozási adatokat a tenyésztőktől begyűjteni, és az adatokat az országos számítógépes adatbázisnak elektronikus úton megküldeni; f) az állattartónál évente egy alkalommal az állomány leltár elvégzésében közreműködni, azt felügyelni, és az arról készült jelentést az országos számítógépes adatbázis részére elektronikusan átadni; g) az e rendelet be nem tartásával kapcsolatos információkat az Állomással közölni. 5.1 Bizonylatok Az adatszolgáltatás bizonylatok kitöltésével és beküldésével történik. A bizonylatokat a kitöltési útmutatóban megadott címre kell beküldeni. A rendszer üzemeltetésének segítésére ügyfélszolgálat működik az Magyar Juhtenyésztő Szövetség (MJSZ) és Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége (MKSZ) központi irodáiban, valamint az ENAR központban. Egyes bizonylati tömbök megrendelhetők a tenyésztő szervezetektől, de a tenyésztő szervezet illetékes instruktoránál található tömbök felhasználásával is feladhatja megrendelését az állattartó. A többi bizonylat a weboldalról is letölthető, és 27

28 szabadon másolható. Az elektronikus bizonylatok kezelésére kézi számítógépeken (PDA) használható új szoftver került kifejlesztésre, mellyel elkerülhető a papír alapú adatközlés. 5. táblázat A Juh és kecske ENAR adatszolgáltatás bizonylatai Bizonylat száma Bizonylat elnevezése 2701 Juh és kecske szállítólevél 2702 Juh és kecske indítás bejelentő és módosító lap 2703 Juh és kecske beérkezés bejelentő és módosító lap 2705 Juh és kecske eltérés jelentő lap 2706 Külföldről beérkezett állatok csoportos bejelentő lapja 2707 Külföldről beérkezett állatok egyedi bejelentő és módosító lapja 2711 Hazai állatok jelölésének csoportos bejelentő lapja 2712 Hazai állatok jelölésének egyedi bejelentő és módosító lapja 2713 Juh és kecske kiesés csoportos bejelentő lap 2714 Juh és kecske kiesés egyedi bejelentő lap 2723 Füljelző és segédeszköz megrendelés törlő lap 2724 Füljelző átadás/átvétel bejelentő lap 2725 Füljelző letiltás/feloldás bejelentő lap 28

29 7. ábra A Juh és kecske ENAR struktúrájának képe 5.2 A füljelzők és jelölés Az állatokat, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetüket, de legkésőbb 6 hónapos korig meg kell jelölni. Az állatok jelölésére kizárólag engedélyezett típusú füljelzők használhatók. Az MgSzH Központja az engedélyezett füljelző típusokat és azok gyártóinak listáját a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) hivatalos lapjában teszi közzé. A juh/kecske megjelöléséhez szükséges füljelzőket és segédeszközöket a tenyésztő szervezeteken keresztül kell megrendelni. Szükség esetén az illetékes instruktor is átadhat füljelzőket saját készletéből a körzetébe tartozó tenyészeteknek. Kecsketartó tenyészetek 29

30 egymásnak is átadhatnak füljelzőket, ha azonos instruktori körzetbe tartoznak. Az átadást minden esetben be kell jelenteni, mint ahogy füljelzők elvesztését, megrongálódását valamint elvesztett füljelzők megkerülését is. Hazai születésű állatokat, mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig meg kell jelölni. Jelölni vagy mindkét fülben füljelző behelyezésével kell, vagy továbbtartásra meghagyott állatok esetén a jobb fülbe helyezett, továbbtartásra meghagyott állatok jelölésére alkalmas füljelzővel és a rendeletben megadott módon történő tetoválással. A jelölést, továbbtartásra nem szánt állatok esetén az állattartó, vagy az általa megbízott személy, továbbtartásra meghagyott állatok esetén a területi felelős (instruktor), állategészségügyi intézkedés esetén az állomás által megbízott személy végezheti. 8. ábra A juhok jelölése 30

31 5.3 Juhok és kecskék szállítása Juhok és kecskék csak érvényes állategészségügyi igazolással ellátott szállítólevéllel szállíthatók ki a tenyészetből. A kiszállítás előtt a szállítmányt indító állattartónak egy szállítólevelet kell kiállítania, melynek felső részén kell az indítás adatait megadni, majd a szállítólevél egy példányának beküldésével az indítást bejelenteni. A szállítólevélen meg kell adni a szállított állatok azonosítóit is. Amennyiben az ehhez szükséges rovatok száma kevésnek bizonyul, szállítólevél pótlapot is ki kell állítani. Közvetlenül külföldre irányuló szállítás esetén a szállítólevél ellenörzése és a szállítás bejelentése a hatósági állatorvos feladata. A szállítmány beérkezését a fogadó tenyészetnek a szállítólevél alsó részén kell bejelentenie, ehhez mellékelnie kell egy vagy több kitöltött eltérés jelentő bizonylatot is, ha a beérkezéskor eltéréseket állapítottak meg a kiszállító által jelentett adatoktól. Egy bejelentett (regisztrált) szállítás tévesen jelentett adatainak módosítása a kiszállítás illetve a beérkezés módosító lap használatával érhető el. A bizonylatok közül a szállítólevél és a szállítólevél pótlap a kitöltési útmutatókkal együtt, bizonylat-tömbök formájában áll rendelkezésre, ötpéldányos önátírós kivitelben. Ezeket, a bizonylattömböket a tenyésztő szervezetektől lehet megrendelni. A tömbök más tenyészetre átruházhatók. A többi űrlap a weboldalról is letölthető, kinyomtatható, és szabadon másolható. 31

32 9. ábra A juh és kecske szállító levél 32

33 6. Ló ENAR A lovak egyedi megjelölését a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet szabályozza. A rendelet 33. c) pontja szerint a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezet Szövetségének (MLLSZ) feladata elvégezni az országos csikó/ló azonosítást, bélyegzést, kiadni a ló azonosító számot, és nyilvántartásba venni az egyedeket. A lovak egyedi megjelölését (jelenleg bélyegzés) a hivatkozott rendeletben, valamint a tenyésztő szervezetek tenyésztési és törzskönyvezés szabályzatainak megfelelően az MLLSZ alkalmazásában lévő, megyei lótenyésztési felügyelők végzik. Az MgSzH Központja évtől az ENAR feladatok ellátása mellett szerződéses keretek között az együttműködik az MLLSZ-el a lóútlevél kiadásában, melyet szintén a fenti rendelet szabályoz. Ennek eredményeképp az állatokat életük teljes hosszában elkísérő, kezeléseket is tartalmazó okmány kerül kiállításra. 7. Baromfi Információs Rendszer (BIR) A baromfi fajokat érintő járványos megbetegedések elsősorban a madárinfluenza terjedése miatt az Európai Unió tervezi egy, ezen fajok járványtani szempontból kockázatosnak tekinthető méretű tenyészeteinek regisztrációjának kötelezővé tételét, ezzel együtt az állománymozgások nyomon-követhetőségének megteremtését. Az érintett szakmai szervezetek bevonásával már megkezdődött e rendszer felállításának előkészítése, mely a baromfi fajok tekintetében ENAR típusú nyilvántartást és azonosítást fog biztosítani. A BIR bevezetésének várható időpontja év második fele, illetve