Európai alkotmány- és integrációtörténet 2
|
|
- Piroska Hegedűs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 X. Autokrata és totális államok Európában 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk o.] 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk o.] 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk o.] 28. A nemzetiszocialista német állam [Tk o.] Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Dolf Sternberger Bernhard Vogel: Die Wahl der Parlamente und anderer Staatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de Gruyter, (Olaszországhoz)
2 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között
3 1. Spanyolország (1) a) Előzmények: parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és évi alkotmányok) konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó rotációja
4 1. Spanyolország (2) b) Primo de Rivera diktatúrája ( ) tábornok, az évi alkotmányt félretéve autokratikus kormányzást folytat katonák a kormányban Hazafias Unió nevű saját pártot alapít (viszonylag ideológiamentes, inkább pragmatikus) feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki vezetőket letartóztatja, cenzúra 1930-ban azonban a szükséges támogatás miatt lemondásra kényszerül 1931-ben a választásokon a republikánusok győznek (XIII. Alfonz király elmenekül) Miguel Primo de Rivera Forrás: /Bundesarchiv_Bild_ %2C_Primo_de_Rivera.jpg/463px- Bundesarchiv_Bild_ %2C_Primo_de_Rivera.jpg
5 1. Spanyolország (3) c) Az évi spanyol alkotmány: köztársaság általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció egykamarás Cortes szűk jogkörű köztársasági elnök parlamentnek felelős kormány megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld) hosszú alapjogi katalógus politikai instabilitás, belső konfliktusok
6 1. Spanyolország (4) d) Az 1936-os választások és a népfrontkormány jobboldali Nemzeti blokk és a baloldali Népfront állnak egymással szemben a Népfront kis többséggel győz, de még ugyanabban az évben puccs dönti meg a kormányt a korábbi vezérkari főnök, Francisco Franco átveszi a hatalmat Francisco Franco Forrás: f/f7/franco0001.png
7 1. Spanyolország (5) e) A polgárháború és Franco diktatúrája a puccs után az ún. spanyol Nemzetvédelmi Tanács (Junta de Defensa Nacional) kinevezi Franco tábornokot államfővé, s a nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936) a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború ben fejeződik be (ca spanyol áldozat) Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz) az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a turizmus, majd a gazdaság Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a parlamenti demokráciát
8 2. Portugália (1) a) Előzmények: : királyság, perszonálunió Spanyolországgal : Napóleon bábállama (a királyi család Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben függetlenedik) 1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a köztársaság kikiáltása: demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament, korlátozott VH de instabil a kormányzás
9 2. Portugália (2) b) 1926: puccs és diktatúra: Comes da Costa tábornok hajt végre puccsot, s tekintélyelvű kormányzatot vezet be 1932-től António Salazar (pénzügyi szakember) miniszterelnök konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő a miniszterelnök ) 1933-ban új, korporatista alkotmányt ad (az új állam Estado Novo kiépítésének kezdete) António Salazar Forrás: _Salazar-1.jpg/448px-Antonio_Salazar-1.jpg
10 2. Portugália (3) c) Az Estado Novo : egységes, korporatív köztársaság egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió lefokozott parlament Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak képviselete (nem független) a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom működését, de leváltani nem tudják jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem) a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es években végül függetlenednek) 1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő 1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU tagság
11 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei
12 1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után 1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól (Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó része) polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet (munkástanács) végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s 1917 októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi Kongresszusa létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy: Sztálin 1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a bolsevikok kisebbségben voltak benne)
13 2. Az évi alkotmány (1) a) Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége: szovjethatalom (osztályuralom) Deklaráció a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a dolgozó tömegekre vonatkoznak, ki vannak zárva: azok a személyek és csoportok, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is
14 2. Az évi alkotmány (2) kvázi föderáció : az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz, hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonaipolitikai szövetséget hoznak létre b) Legfőbb hatalom: a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok területi szervei a szovjetek összoroszországi kongresszusa a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók) évente kétszer össze kell hívni valójában a kongresszus egy 200 tagú Központi Végrehajtó Bizottságot (KVB) választ kisparlament : törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv
15 2. Az évi alkotmány (3) c) VH: Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin): széles körű rendeletalkotási jog 18 népbiztosság ( minisztériumok ) felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a KVB-nek d) Jelentős centralizáció: a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi szervek döntéseit kötelesek végrehajtani e) Államosítás: az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari üzemeket, bankokat hadikommunizmus Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov) Forrás: Lenin_CL_Colour.jpg/398px-Lenin_CL_Colour.jpg
16 3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai széles körű terror: pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját politikai rendőrség: Cseka (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv összefonódó párt és állam: az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője vezérkultusz: Lenin, később Sztálin
17 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (1) a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió): Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja utóbb mások is csatlakoznak Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el b) Az évi alkotmány: alapjogi katalógus nincs elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes szovjet állampolgárság) valójában centralizált népek önrendelkezési joga valójában lehetetlen a szövetség szintjén intéztetik: külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és hitelrendszer, állampolgárság a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a tagköztársasági kompetenciákba
18 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (2) TH: 1. szovjetek országos kongresszusa 2. hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által választott képviselői Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az ún. autonóm területek képviselői 3. De ez is ülésszakonként működik, azok között: elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat
19 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa széles rendeletalkotási hatalom BH: 11 tagú szövetségi LB a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)
20 5. A sztálini diktatúra kiépítése 1927: erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP új gazdasági politika - által adott lehetőségeket megvonják, ötéves tervek) Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia kezében lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek) 1929-re kiépült korlátlan egyeduralom: NKVD: a fő erőszakszervezet, tisztogat a központi, területi és helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG) Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt által
21 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1) A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el Sztálin elvtárs kezdeményezésére a) Hivatalos indoka: a szocializmus, mint a kommunizmus felé vezető út első szakasza kiépítésének befejeződése valójában inkább ideológiaipolitikai nyilatkozat, az évi alkotmányhoz képest kevés államszervezeti változtatás Joszif Visszarinovics Sztálin Forrás: CroppedStalin1943.jpg Fő elve: a hatalom egysége
22 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2) TH: Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal bír) valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a hatalmat (törvényerejű rendeletek) valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő választójogot) képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek jogosultak a küldöttek visszahívhatók
23 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa BH: a bírákat a szovjetek választják Alapjogi katalógus + kötelességek: főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok alig a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet gyakorolni Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége. (Terror.) Állampártiság, totális diktatúra.
24 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam
25 1. Előzmények A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig az 1848-as piemonti alkotmány lett: alkotmányos monarchia általános férfi választójog (1912) diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a legszervezettebb a szocialistáké) Benito Mussolini: politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd 1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát, 1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot, minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot, annál többen hittek a radikális mozgalomnak
26 2. Fasiszta hatalomátvétel (1) 1922-ben félkatonai milíciák római bevonulásával való fenyegetés hatása alatt III. Viktor Emmánuel király kormányalakításra kéri fel Mussolinit (a parlamentben pártja csak 7%-kal rendelkezett) Mussolini ezután koalíciós kormányt alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti) A király által adott rendkívüli felhatalmazás birtokában rövidesen hozzákezd az alkotmányos rend átalakításához Benito Mussolini Forrás: Mussolini_Face.jpg
27 2. Fasiszta hatalomátvétel (2) a) Acerbo-törvény (1923): a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a parlamenti helyek 2/3-át szerzi 1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez b) Az ellenzék kiiktatása: egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd kivonul a törvényhozásból Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden más pártot betilt
28 2. Fasiszta hatalomátvétel (3) c) Állampártiság: az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek listájának összeállítására minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is betöltenek Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del Governando a kormányt d) Propaganda: Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista, tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti alá a sajtószerveket) tudatos tömegkommunikáció látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert
29 2. Fasiszta hatalomátvétel (4) e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése: 1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem 1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet
30 3. A korporatív állam kiépítése (1) 1928-as választójogi törvény: a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi által összeállított listákról a párt vezető szerve, a Fasiszta Nagytanács választja ki ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás) ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét kapja 1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő többséggel a támogatják a fasiszta listát 1928 december: a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt központi szerve) a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő maga ural)
31 3. A korporatív állam kiépítése (2) 1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a munkavállalók tagjaiból cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak) a korporációk csúcsszerve a Korporációk Nemzeti Tanácsa, 500 fasiszta taggal tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal 1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják: megtörténik a párt és az állam összefonódása Vagyis: bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele másokkal szemben a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője
32 4. A korporativizmus ideológiája kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek okozták ezért a régi politikai szerveződések helyett funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi megközelítést kell alkalmazni az állami életben ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal szemben erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba: kontrollált magántulajdon
33 5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum Lateráni Szerződés (1929): a római kérdés megoldása: Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén állam: Vatikánváros) kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején történt kisajátítások fejében az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam fővárosaként Konkordátum (a szerződés része): elismeri az egyházi házasság érvényességét bevezeti a középfokú hitoktatást biztosítja a katolikusok egyesülési jogát egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)
34 6. Bukás 1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben megszűnik
35 28. A nemzetiszocialista német állam
36 1. Hitler hatalomra jutása 1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt lett a Reichstagban (107 hely) 1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson, de alulmarad 1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely) A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség) Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson 196 helyet szerez Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és Gregor Strasser disszidens náci táborával de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be 1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van
37 2. Kivételes jogrend (1) A) A nép és az állam védelméről szóló szükségrendelet, 1933 február (a Reichstag-tűz után, elnöki rendelet): felfüggeszti az alkotmány egyéni és polgári szabadságjogokat garantáló fejezeteit felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén vegye át a hatalmat a szövetségi tagállamokban Adolf Hitler Forrás:
38 2. Kivételes jogrend (2) B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz): a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a szükséges kétharmados többség, tartalma: lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás, alkotmánymódosítás, költségvetéselfogadás és nemzetközi szerződéskötés jogkörét egyesítették a TH és VH ágakat: a kormány által hozott törvényeket nem az államfő, hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki
39 2. Kivételes jogrend (3) Háromfajta jogforrás: birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja, ritkán a Reichstaggal együtt) vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza) vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza) A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a parlamentből levezethető koncentrált hatalom), de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás (pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).
40 3. A hatalomkoncentráció további lépései (1) önkormányzati testületek feloszlatása (1933. március 31.) választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek mandátumait a szövetségi államszervezet megszüntetése (1933. április 7.) Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit, az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények pártok feloszlatása (1933. július 14.) 1933 végén külön törvény születik a párt és az állam egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)
41 3. A hatalomkoncentráció további lépései (2) az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934 augusztus) Hitler így Hindenburg halála után vezér és birodalmi kancellár agresszív nácifikálás minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet
42 3. A hatalomkoncentráció további lépései (3) centralizált közigazgatás politikai felügyelet alatt politikai bíráskodás Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem működnek ügydöntő hatóságként állami terror Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül zsidó származásúak elnyomása az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
Részletesebben1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek
1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)
ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben. Németország és a nemzetiszocializmus
. Németország és a nemzetiszocializmus Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 20. Németország és a nemzetiszocializmus Színre lépnek a nácik Németország történetét 1919 és 1923
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 2
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 IX. Monarchikus és republikánus alkotmányok Közép- Európában: Csehszlovák Köztársaság (1920), Lengyel Köztársaság (1921), Román Királyság (1923), Szerb-Horvát-
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenA KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA
A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenSzakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról
1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el
RészletesebbenDiktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)
Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenTotális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban
Totális rendszerek: a kommunizmus Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: A Nagy Oroszország kovácsolta frigy, A Szovjet hatalma és egysége éljen: Sok nép így akarta s megalkotta így! Refrén: Szálljon
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenElıadásvázlatok a Totalitárius rendszerek (TRB1018) kurzushoz
Elıadásvázlatok a Totalitárius rendszerek (TRB1018) kurzushoz 1. A totalitárius ideológiák XX. századi megjelenésének politikai, gazdasági és társadalmi összetevıi Totalitarizmus = diktatúra? A totalitarizmus
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenTörténelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenEGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY
EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY ~ 1 ~ Könyvsorozatom 33 könyvből áll. Ez a 2. könyv. 2002.06.30.-án fejeztem be. Átdolgozva 2013.06.01.-én. CÍME: EGY BOLYGÓKÖZI ALKOTMÁNY Mivel hiszek az egyetemes jogokban és
RészletesebbenTestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor
soport: 7. osztály átum: 2016.10.14 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Kína az ópiumháborúk után félgyarmat lett. Mit jelent a kifejezés?
RészletesebbenTörténelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató
Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
Részletesebben/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont
04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az 1848. évi piemonti
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenA DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA
I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenA Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki
RészletesebbenHallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye
Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenKÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK
KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenAlkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)
Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenAsztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
Részletesebben1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG
Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
Részletesebben5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz
5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
Részletesebben