Regionális stratégiák és a népesség elöregedése. Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális stratégiák és a népesség elöregedése. Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer"

Átírás

1 Regionális stratégiák és a népesség elöregedése Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer Martin Ferry, Európai Politikák Kutatóközpontja, Strathclyde-i Egyetem Richard Baker, Age Concern England július Támogatók Régiók Bizottsága (logó beillesztése) Age Concern England (logó beillesztése) HU

2 - 2 - Regionális stratégiák és a demográfiai öregedés A regionális szervezetek egyre nagyobb szerepet játszanak az összes uniós tagállam kormányzásában, és az általuk kidolgozott és megvalósított stratégiáknak jelentős hatása lesz régióik gazdasági és társadalmi fejlődésére. Ezek a regionális stratégiák egy olyan időszakban születnek, amelyet mind az európai, mind pedig a nemzetközi viszonylatban bekövetkező változások jellemeznek. A gazdaságok globálisak, a politikai struktúrák változnak, a technológia pedig új lehetőségeket nyit a kommunikáció és a szolgáltatások területén. E lehetőségekre és kihívásokra adandó legmegfelelőbb válasz keresése során a regionális szervezeteknek a lakosság mint termelők, fogyasztók és érdekeltek sokszínűségét is számításba kell venniük. Az egyik legfontosabb, minden régiót érintő változás a népesség öregedése. A népesség elöregedése a hosszabb élettartam és a csökkenő termékenység eredményeképpen a népességstruktúra mélyreható változását jelenti. Népességünk korszerkezetében egyre nagyobb súllyal szerepelnek az idősek, a változás üteme pedig egyre gyorsul. Az idős emberek mind fontosabbak lesznek mind a gazdasági, illetve a közösségi életben betöltött szerepük, mind pedig a fogyasztókként, illetve állampolgárokként támasztott igényeik és elvárásaik szempontjából. Népességünk öregedése üdvözlendő dolog: társadalmunk sikerként könyvelheti el, hogy az emberek egészségesebben és tovább élnek. Olyan lehetőségeket és kihívásokat is teremt azonban, amelyeket meg kell értenünk és eredményesen kezelnünk kell. A szubnacionális szinten dolgozóknak meg kell érteniük az öregedés és a területükön érvényesülő többi tényező, pl. a migráció és a kisebbségi közösségek demográfiai jellemzői közötti kölcsönhatásokat, amelyek olyan árnyalatnyi, de jelentős hatású demográfiai különbségeket eredményezhetnek az egyes régiókon belül és azok között, amelyek a gazdaságtól kezdve az infrastruktúrán át az egészségügyig az összes politikai területre kihatnak. A Strathclyde-i Egyetemen működő Európai Politikák Kutatóközpontja a Regions for All Ages (Régiók korhatár nélkül) program partnereivel együttműködésben dolgozta ki ezt a szempontrendszert. A munkát a Régiók Bizottsága és az Age Concern England is támogatta. Reméljük, hogy segíteni fog a regionális szervezeteknek abban, hogy felmérjék az öregedés régiójukra gyakorolt hatásait azáltal, hogy részletesen tárgyalja a népesség elöregedésének hatásait a regionális politika legfontosabb területein, és irányadó kérdésekkel segíti a stratégiák formálását. A szempontrendszer elkészítésénél figyelembe vették, hogy alkalmazható legyen az uniós tagállamokban jelenleg meglévő különböző közigazgatási rendszerekben. Reméljük, hasznosan kiegészíti majd a már rendelkezésre álló eszközöket azok számára, akiknek a feladata, hogy a regionális szintet a változásokhoz való alkalmazkodás hatékony szintjévé tegyék.

3 - 3 - Aláírások: Gerhard Stahl, a Régiók Bizottsága főtitkára Gordon Lishman CBE, az Age Concern England főigazgatója

4 - 4 - Tartalom Köszöntés 1. rész A szempontrendszer bemutatása 5 Mi a szempontrendszer? 5 A szempontrendszer használata 5 A szempontrendszer viszonya más eszköztárakkal és értékelési eszközökkel 6 A szempontrendszer és a regionális stratégiák 6 2. rész A szempontrendszer 7 A fő kérdések 7 1. Öregedés. Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók Az öregedés és a regionális gazdaságok. Foglalkoztatás, gazdasági szerep és szakképzettség Az öregedés és a regionális fejlesztés. Termékfogyasztás és szolgáltatások igénybevétele Az öregedés és a regionális infrastruktúra. Infrastruktúra, tervezés és felújítás Az öregedés és a regionális kormányzás. Konzultáció és közéleti szerepvállalás rész A szempontrendszer felhasználása az európai régiókban 29 Öregedési stratégiák tervezése a különböző regionális közigazgatási kontextusokban 29 Regionális stratégiák megvalósítása a különböző regionális közigazgatási kontextusokban rész A további lépések és a kapcsolattartó személyek 33 Konzultáció a stratégiafejlesztésről 33 Támogatóink 35

5 rész A szempontrendszer bemutatása Mi a szempontrendszer? Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer összegzést ad és egy sor gondolatébresztő kérdést tesz fel, amelyek a népesség elöregedése által a regionális és kohéziós politika összefüggésében felvetett problémákra irányítják a figyelmet. Célja annak biztosítása, hogy a regionális önkormányzatok és a különféle ágazatokban regionális szinten működő szervezetek regionális stratégiáik kidolgozásakor teljes mértékben figyelembe tudják venni az öregedő népességgel kapcsolatos kérdéseket, és öregedésállóvá tudják tenni dokumentumaikat. Miért fontos? Az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer segít elkerülni az abból eredő kockázatokat, hogy nem vesszük teljes mértékben figyelembe a népesség öregedésével járó következményeket. A népesség elöregedése egy sor lehetőséget és kihívást jelent a regionális irányításért és fejlesztésért felelős személyek számára. A korszerkezetben bekövetkező változások a gazdaságtól kezdve egy sor szolgáltatás iránti igényen át infrastruktúráink formájáig számos politikai területet befolyásolnak. Az olyan területeken, mint a foglalkoztatás, az egészségügy, az egyenlőség és az emberi jogok, a jövőbeli jogszabályok tükrözik majd az életkorral kapcsolatos kérdéseket. A szempontrendszer használata A szempontrendszert kétféleképpen lehet felhasználni Az öregedéssel kapcsolatos kérdésekre való emlékeztetőként a dokumentumok elkészítése előtt Kész dokumentumtervezet esetében ellenőrző eszközként A szempontrendszer eredményes használata: Olvassa el a szempontrendszert, amelyből képet kaphat arról, hogy az öregedés hogyan befolyásolhatja stratégiáját Használja fel a szempontrendszert dokumentuma elkészítéséhez, illetve az elkészült tervezet kritikusabb, az öregedéssel kapcsolatos hiányosságok és sztereotip nézetek felderítése céljából történő átolvasásához és annak biztosítására, hogy az öregedésnek a regionális gazdaságokra, a fejlesztésre és az infrastruktúrára gyakorolt hatásaival kapcsolatos összes kérdés megválaszolásra került. A szempontrendszert úgy szerkesztettük meg, hogy Ön minden részben jegyzeteket készíthessen. A dokumentum fénymásolása engedélyezett.

6 - 6 - A szempontrendszer nyomtatott és elektronikus változatban is hozzáférhető, a dokumentum PDF-formátumban letölthető az alábbi címekről: Az öregedéssel kapcsolatos szempontok figyelembevétele érdekében szükség lehet arra, megváltoztassuk a stratégiában az elemzést és a javaslatokat vagy a dokumentum stílusát. A szempontrendszer elkészítésekor a szerzők megpróbálták figyelembe venni az Európai Unióban működő különböző közigazgatási rendszereket, illetve az egyes tagállamok különböző hatásköri és felelősség-megosztási rendszereit. Elismerik azonban, hogy a felhasználóknak saját tagállamuk rendszerének függvényében maguknak kell eldönteni, hogyan alkalmazzák a szempontrendszert. A szempontrendszer viszonya más eszköztárakkal és értékelési eszközökkel A szempontrendszer elsősorban a népesség elöregedésére koncentrál. Amennyiben jelentős átfedés van más politikai területekkel, például a nemek közötti egyenlőséggel, erre konkrétan kitérünk. A szempontrendszer elsődleges célja azonban konkrét politikai dokumentumok öregedésállóvá tétele. Mint ilyen, más eszköztárakat kiegészítve segíti, hogy a politika minden szempontot figyelembe vegyen. A szempontrendszer és a regionális stratégiák E szempontrendszer célja, hogy tudatosítsa a demográfiának és az öregedésnek a tagállamok régióiban mind regionális, mind pedig szubregionális szinten játszott szerepét. Az öregedés egyre gyakrabban jelenik meg egy sor politikai területet érintő, átfogó témaként. Ennek eredményeképpen figyelembe kellene venni számos regionális stratégia pl. gazdasági, területrendezési, szakképzési és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos, lakhatási, közlekedési, illetve a társadalmi befogadásra vonatkozó stratégiák és közösségi tervek kidolgozásakor és felülvizsgálatakor. További információ A Regions for All Ages weboldalán számos egyéb jelentést és információforrást találnak. Kiemelnénk a The Implications of demographic ageing for regional policy [A népesség elöregedésének hatásai a regionális politikára] című, a Regions for All Ages számára az Európai Politikák Kutatóközpontja által készített jelentést, amely részletesebben tárgyalja az öregedésnek az uniós regionális stratégiákban betöltött jelentőségével kapcsolatban a szempontrendszerben felvetett kérdéseket. A jelentés a szempontrendszer további részeiben említett esettanulmányokat is részletesebben tárgyalja. Továbbá a Regions for All Ages más partnerei is további részletes elemzést nyújthatnak a demográfiai változásokkal és a regionális politikákkal kapcsolatos kérdésekben.

7 rész A szempontrendszer Ez a rész tartalmazza magát a szempontrendszert. Információt nyújt és olyan irányadó kérdéseket sorol fel, amelyek egy sor regionális stratégia kidolgozásában segíthetnek. Öt fejezetre tagolódik, amelyek az Európai Unió regionális és szubnacionális önkormányzatainak felelősségi köreit tükrözik. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy ezek a fejezetek eltérő jelentőséggel bírnak majd az egyes államok számára. A szempontrendszer összes fejezetének átvétele a legtöbb regionális stratégia kidolgozásához értékes lehet, az egyes fejezetek azonban kifejezetten az alábbi regionális stratégiákhoz hasznosak: A fő kérdések Regionális stratégiák 1. Általános tendenciák, kérdések és mutatók 2. Az öregedés és a regionális gazdaságok 3. Az öregedés és a regionális fejlesztés 4. Az öregedés és a regionális infrastruktúra Gazdaság X X X Területrendez X X X és Szakképzés X X Lakhatás X X X X Társadalmi X X X X összetartozás közösségi X X X X X tervek Vidék X X X X X Közlekedés X X X X 5 Az öregedés és a regionális kormányzás

8 Öregedés Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók Az Európai Uniónak (EU) szembe kell néznie azzal, hogy népessége az elkövetkező évtizedekben jelentősen elöregedik. A népesség elöregedése és számos politikai területen érezhető következményeinek tüzetesebb elemzése révén a tudományos körök és a döntéshozók tájékozottabban tudnak reagálni az előttük álló lehetőségekre és kihívásokra. A pl. a nyugdíjak és a szociális védelem területein jelentkező lehetőségekről és kihívásokról tagállami szinten folytatott viták mellett egyre inkább tudatosul, hogy az öregedésnek összetett hatásai vannak az állam alatti szinteken, és a kérdés az egész Unióban egyre előkelőbb helyet foglal el a regionális politikai napirendekben. Demográfiai tendenciák tekintetében az EU egészében jellemző, hogy hosszú és mind hosszabb a várható élettartam, és szélsőségesen alacsony a termékenységi ráta. Az előrejelzések szerint ezek a tendenciák folytatódni fognak. Az Európai Bizottság a tagállamok számára nemrégiben készített jelentése azt jósolja, hogy a termékenységi ráta minden országban jóval a természetes reprodukciós ráta alatt marad. Az 1960 óta 8 évvel meghosszabbodott születéskor várható élettartam az előrejelzések szerint az elkövetkező ötven évben további 6 évvel nő. E változásoknak az egész népességre gyakorolt hatásai úgy jelennek meg, hogy 2010 és 2050 között (lásd az 1. és a 2. ábrát), a fiatalabb korcsoportok tagjainak száma gyorsan csökken majd, az idősebb korcsoportok száma pedig növekszik.

9 ábra: A 25 tagú EU népességének 2004-es és 2050-es korfája Forrás: EB (2006), The impact of ageing on public expenditure: projections for the EU25 Member States on pensions, health care, long term care, education and unemployment transfers ( ) [Az öregedés hatása a közkiadásokra: előrejelzések az EU 25 tagállamára a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, a hosszú távú gondozás, az oktatás és a munkanélküliség tekintetében ( )] European Economy. Special Report. No , 7. o. 2. ábra: A népesség változása az egyes korcsoportokban 2005 és 2050 között Az Eurostat alapforgatókönyve, EU-25 Össznépesség -2,1% +1,2% +1,1% -4,3% Gyermekek (0-14) -19,4% -3,2% -8,9% -8,6% Fiatalok (15-24) -25,0% -4,3% -12,3% -10,6% Felnőttek (25-39) -25,8% -4,1% -16,0% -8,0% Felnőttek (40-54) -19,5% +4,2% -10,0% -14,1% Felnőttek (55-64) +8,7% +9,6% +15,5% -14,1% Felnőttek (65-79) +44,1% +3,4% +37,4% +1,5% Felnőttek (80+) +180,5% +17,1% +57,1% +52,4% Forrás EB (2004), Zöld könyv: A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái COM (2005) 94 final

10 Az idősek sokszínűsége Az öregedés mint általános jelenség mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az 50 év felettiek egyáltalán nem alkotnak homogén csoportot, hanem etnikai hovatartozás, fogyatékosság, szexuális irányultság és annak tekintetében, hogy saját meghatározásuk szerint mely életszakaszba tartoznak, igencsak sokszínű és szegmentált korosztályról van szó. Az idősek következő nemzedékeit az 1945 és 1965 között született baby boom generáció tagjai alkotják, ezek életkörülményei helyenként igencsak eltérnek a háború előtti nemzedékekéitől, és ahogy öregszenek, valószínűleg magasabb személyes igényeket támasztanak majd. Más változások is végbemennek a társadalomban, amelyek éreztetik hatásukat: a házasodási szokások, a nők munkavállalása, a családok méretének változása és a nemi szerepek átértékelődése; a kisebbségi etnikai közösségek növekedése és öregedése; a saját tulajdonban lévő otthonok számának növekedése; egyesek jövedelme növekedik, mások pedig nem tudnak kitörni a szegényégből; eltérő foglalkoztatási és nyugdíjazási trendek; a munkával töltött évek számának növekedése és a nyugdíjellátási rendszerek változása; a magánszolgáltatói piac bővülése mind az egészségügyi/gondozási, mind a szabadidő szektorban. Mindezen tényezők hatással lesznek majd az idősek jövőbeli szükségleteire és elvárásaira. A jövedelmek és az egészségügyi ellátás terén bekövetkezett fejlődés és az egészségesebb életmód következtében Európában egyre több ember él egyre tovább. Ez azt jelenti, hogy többeknek van szüksége támogatásra ahhoz, hogy idősebb korban is önálló életet élhessenek. Ugyanakkor ennek köszönhetően növekedett az aránylag jó fizikai állapotban lévő és aktív idősek száma is, akik közül sokan tevékenyen részt vesznek a foglalkoztatásban, valamint a családi és a közösségi életben, és továbbra is igénylik ezt. Az öregedéssel kapcsolatos politikai menetrend Az öregedésről szóló viták középpontjában hagyományosan a nyugdíjak és a szociális védelem, valamint a nemzeti szintű egészségügyi és szociális ellátások állnak. Az uniós tagállamokban azonban egyre nagyobb teret nyernek a népesség elöregedése által támasztott kihívások és lehetőségek új megközelítési módjai. Már megjelent az öregedéssel kapcsolatos kibővített menetrend, amely magában foglal egy sor kérdést: Nyugdíj és jövedelem. A nyugdíj- és ellátási rendszerek előtt álló, az öregedés támasztotta kihívás számos tagállamban továbbra is igen fontos kérdés. Az uniós tagállamokban egy sor reformot dobtak piacra, amelyek az ellátások alapszintjének csökkentésével vagy a magánszektor bevonásával csökkentik a nyugdíjakat és a költségeket, és megoldást keresnek a generációk közötti igazságosság és a generációs méltányosság kérdéseire. Bizonyos államokban a nyugdíjas évekre szóló megtakarításokat támogató és a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése utáni munkát ösztönző intézkedéseket vezettek be. Gazdaság és foglalkoztatás. Olyan eszközök kifejlesztése, amelyek erősítik az idősek munkaerőpiaci státusát, valamint növelik azon esélyeiket, hogy munkát találjanak vagy foglalkoztatásban

11 maradjanak az uniós foglalkoztatási célkitűzések elérése érdekében (pl. a finn Korosodó munkavállalókkal kapcsolatos nemzeti program). Emellett egyre többen felismerik, hogy az idősek egyre bővülő fogyasztói csoportot képviselnek, ezért piaci lehetőségeket teremtenek az őket célzó termékek és szolgáltatások számára. Egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások nyújtása. A legfontosabb kihívások a hozzáférhetőség, a minőség és a pénzügyi életképesség garantálása, az egyre sokszínűbb népesség különféle igényeinek kielégítése, valamint a szolgáltatásnyújtási kapacitás növekedése az olyan területeken bekövetkezett technológiai fejlődésnek köszönhetően, mint a kisegítő technológiák és a gyógyszergyártás (pl. a portugál Integrált támogatási program az idősek számára). Személyes jogok. Ehhez kapcsolódó célkitűzések a diszkrimináció elleni küzdelem, illetve az emberi jogok előmozdítása. A kor alapján történő hátrányos megkülönböztetés Európában az egyenlőség és a sokszínűség szélesebb körű megközelítéseinek kontextusában kulcskérdéssé lép elő. A kor alapján történő diszkriminációval szembeni fellépés szükségességét egyre szélesebb körben elismerik mind a jogszabályokban, mind pedig azáltal, hogy kedvező képet igyekeznek kialakítani az öregedésről, és több befolyást biztosítanak az időseknek a társadalomban (Pl. az ír Az idősek egyenlőségének megvalósítása c. stratégia). Lakhatás és közösségek. Az emberekben mindinkább tudatosul, hogy egyes politikai területek, pl. a közlekedés, a lakhatás és a regionális fejlesztés milyen hatást gyakorol az összes korosztályt képviselő bizonyos csoportokra, és az idősebb népesség szükségletei egyre sokfélébbek az egyedülállók, a valamilyen fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű városi vagy periférikus vidéki területeken élők. A legfőbb kihívás itt annak biztosítása, hogy a kezdeményezések eljutnak a célcsoportokhoz (pl. a Mit akarnak és hol élnek az emberek? c. holland politikai tanulmány) Egyes nemzeti kormányok fokozatosan integrált stratégiákat vagy iránymutatásokat fejlesztenek ki, amelyekben az öregedés új, több irányból történő megközelítései koordinálhatók (pl. a brit A lehetőségek kora: az öregedés kihívásainak való megfelelés a 21. században c. stratégiában). Az Európai Unió és az öregedés Az Európai Unió felismeri a népesség öregedésének az európai, nemzeti és regionális kohézió növelésében elfoglalt jelentőségét. Számos olyan keretszabályozás és politika létezik, amely magában foglalja az öregedés kérdéseit, és amelyet figyelembe kellene venni a regionális stratégiák kidolgozásánál: A lisszaboni stratégia A lisszaboni stratégia célja az alacsony növekedési ráták, a magas munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés formájában jelentkező, kulcsfontosságú gazdasági problémák megoldása. Kulcskérdésként kezeli az éves korosztály foglalkoztatási deficitjét, amely hozzájárul az EU gazdaságának alacsony növekedési rátájához és sok ember társadalomból való kirekesztettségéhez ben az

12 Európai Tanács felhívott az idősebb munkavállalók foglalkoztatási arányának 50%-os növelésére, ami további 5 millió embert érint 1. A menetrendet 2005 tavaszán újraindították, javasolva a tagállamoknak, hogy 2006-ig fejlesszenek ki egy átfogó aktív öregedési stratégiát. Az ugyanebben a tárgyban született más uniós dokumentumok javasolják, hogy ennek a stratégiának ösztönzőket kellene tartalmaznia a munkavállalók számára, hogy tovább dolgozzanak, a munkaadók számára pedig az idős alkalmazottak felvételére és megtartására; minden korosztály, és különösen az alacsonyan képzett és idősebb munkavállalók számára az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelésére; valamint a munkafeltételek és a munka minőségének javítására, és intézkedéseket a foglalkoztatást gátló tényezők, pl. a nyílt vagy rejtett diszkrimináció felszámolására 2. Az Európai Bizottság zöld könyve a demográfiai változásról 2005 márciusában az Európai Bizottság kiadta A demográfiai változások kihívása c. zöld könyvét, és a nemzedékek közötti szolidaritás új formáira hívott fel. Három alapvető prioritást javasolt: vissza kell találni a demográfiai növekedéshez vezető útra a születések ösztönzése, valamint a bevándorlás ellenőrzött támogatása révén; a nemzedékek közötti egyensúly biztosítása a növekedés eredményeinek elosztásában; valamint az aktív és inaktív állapot közötti hidak fellelése mind fiatal, mind időskorban 3. Erről a stratégiáról széles körű vita zajlott, a Bizottság jelenleg azt fontolgatja, miként lehetne tovább folytatni ezt a vitát. Kohéziós politika Az öregedés kérdései és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat megjelenik az EU kohéziós politikájában és a strukturális alapok iránymutatásaiban. A népesség elöregedése ma már nyíltabban jelen van az uniós finanszírozási iránymutatásokban, kitértek rá az Európai Bizottságnak a következő tervezési időszak pénzügyi keretére vonatkozó javaslatában, és meg kellene jelennie a strukturális alapok as tervezési időszakban való elosztásáról szóló nemzeti programokban 4. A harmadik kohéziós jelentés a népesség öregedését a kohéziós politika négy legfontosabb mozgatórugójaként nevezi meg, és teljesítménymutatókat javasol az Európai Szociális Alap as elosztásához az alábbiakhoz kapcsolódóan: EB (2002) A munkaerőpiaci részvétel növelése és az aktív öregedés népszerűsítése (COM(2002) 9 final, Brüsszel, január 24. EB (2004), Európai Közösségek, Szembenézés a kihívással: a lisszaboni stratégia a növekedés és a foglalkoztatás érdekében. A Wim Kok vezette magas szintű csoport jelentése, november, 37. oldal EB (2005) A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái COM(2005) 94 final, 2005 március 16. EB (2004), Közös jövőnk építése: a kibővült Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei , A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (COM(2004) 101, március 2.

13 o o Az aktív öregedés előmozdítása Az egész életen át tartó tanulás előmozdítása A közösségi stratégiai iránymutatások, amelyben a Bizottság felvázolja az új tervezési időszakra szóló stratégiai fejlesztési prioritásokat, kiemeli a munkaerő-piaci intézmények létrehozásának szükségességét a népesség elöregedése által támasztott kihívásoknak való megfelelés érdekében, és sürgeti az Uniót, valamint partnereit a tagállamokban és a régiókban, hogy tegyenek lépéseket az egészségfejlesztésbe és a betegségmegelőzésbe történő beruházások irányába 5. Az egyes régiók számára rendelkezésre álló finanszírozás szintje gyökeresen meg fog változni, részben amiatt, hogy a kohéziós finanszírozás a régi tagállamok helyett inkább az új tagállamokba áramlik. Az azonban, hogy a bizottsági dokumentumokban nyíltabban utalnak az öregedés kérdésére és az, hogy a tagállamok és a régiók ezen iránymutatásokon belül maguk határozhatják meg a prioritásokat az alapok elosztásánál, több teret biztosít arra, hogy az uniós forrásokat az öregedésre adott stratégiaibb válaszok kidolgozására használják fel. A foglalkoztatási keretirányelv Az Európai Tanács 2000-ben elfogadta a foglalkoztatási keretirányelvet, amely megtiltja a kor alapján történő hátrányos megkülönböztetést decemberéig minden tagállam törvényt alkot a kor alapján történő diszkrimináció ellen, és számos régió felhasználja az irányelvet öregedési stratégiája sikerének előmozdításához. Előretekintve várhatóan az öregedés és a kor alapján történő diszkrimináció lesz a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évének (2007) egyik központi témája, és az Európai Bizottság által rendelt, a 2007-ben elvégzendő további cselekvésekről szóló megvalósíthatósági tanulmány is hangsúlyt helyez az öregedésre. Szociális védelem és integráció A foglalkoztatási kérdéseken túl a lisszaboni stratégia az erősebb társadalmi kohézió, a jobb szociálpolitikai menetrend és gazdasági célok mellett is elkötelezettséget vállalt. Az összes korcsoport közül az idősek vannak a leginkább kitéve a szegénység kockázatának és a társadalmi kirekesztettségnek, amit számos tényező okoz: pl. csökkent társas kapcsolatrendszer, egészségi állapot, alacsony jövedelem, a mobilitás hiánya és a visszaélések. Az EU szociális védelmi és kohéziós folyamatának részeként a tagállamok elfogadták a nyílt koordinációs módszert, amellyel általános érvényűvé teszik a nyugdíjról, az egészségügyről, hosszú távú ápolásról és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési terveiket, ezáltal pedig integráltabb megközelítést biztosítanak. 5 EB (2005), Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, COM(2005) 299, július 5. 6 A Tanács november 27-i 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és hivatás területén az egyenlő elbánás megvalósítása általános kereteinek lefektetéséről.

14 Gazdasági hatás Az öregedés a tagállamok gazdaságára és költségvetésére rótt következményeinek és a közkiadások fenntarthatóságára gyakorolt hatásainak felméréséhez mind a 25 tagállamban új előrejelzést készítettek az öregedéssel kapcsolatos közkiadásokról, amely magában foglalja a nyugdíjakat, az egészségügyi ellátást, a hosszú távú gondozást, az oktatást és a munkanélküli járadékokat. Az ECOFIN és a Gazdaságpolitikai Bizottság A népességek öregedésének a közkiadásokra gyakorolt hatása 7 c. jelentése a jelenlegi politikák mellett a 2050-re 25 tagállamban az öregedéssel kapcsolatos kiadások GDP-ben mért 3,4 százalékpontos növekedését vetíti elő. A jelentés azonban az öregedéssel kapcsolatos költségek alaposabb vizsgálatát és lebontását javasolja, mivel sok változó hat az egyes tagállamok között és azokon belül is, és jobban át kell látni az egyes országokon belül működő fő mozgatórugókat. Különösen azt jegyzi meg, hogy a politika megváltoztatása jelentős hatással lehet a jövőbeli kiadásokra, a nyugdíjreform és az idősebb munkavállalók magasabb foglalkoztatási aránya például csökkentheti a közkiadásokat. A jelentés azt is nyugtázza, hogy az öregedéssel kapcsolatos egészségügyi, hosszú távú gondozási és fogyatékossági közkiadások felezhetők az egészséges várható élettartamot ösztönző megfelelő intézkedések bevezetésével. A régiókra gyakorolt hatás Míg az EU egészében jellemző a hosszú és egyre hosszabb várható élettartam és az általánosan alacsony termékenységi ráta, ezeknek az általános demográfiai folyamatoknak az eredményei összetett formákban egyre nyilvánvalóbban megjelennek regionális szinten. Ezekhez a tendenciákhoz még hozzájárulhatnak a foglalkoztatási és a migrációs jellemzők, miáltal különleges helyi sajátosságok és területi hatások jönnek létre. A demográfiai mutatókból világosan látszik, hogy az Unióban jelentős regionális eltérések vannak. 7 ECFIN/EPC (2006) REP/238 final. Impact of ageing populations on public spending on pensions, health and long term care, education and employment benfits for the elderly. [A népességek öregedésének az idősek nyugdíjaira, egészségügyi ellátására, hosszú távú gondozására, oktatására és munkanélküli járadékára költött közkiadásokra gyakorolt hatása] Összefoglaló jelentés

15 ábra: az időskorú függőségi hányad regionális eltéréseinek térképe (az egy éves lakosra jutó 65 év felettiek száma) NUTS 2 egységekre lebontva, 2002 Forrás: Európai Bizottság, Régiók: statisztikai évkönyv 2004., 22.oldal Az öregedés jelentősége a regionális stratégiákban A gazdasági növekedésről, a társadalmi összetartozásról és a fenntartható fejlődésről szóló regionális stratégiákban többek között az alábbi kulcskérdések szerepelnek: o o o o o A népesség idősebb szektorai termelésben való részvételének a növelése. Az egyre heterogénebb idős népesség igényeinek kielégítése és cselekvőképességének növelése. Az egyre öregedő népesség fogyasztási szokásainak elismerése mind a magán, mint az állami szféra részéről, és a szolgáltatás- és termékkínálat ehhez való igazítása. Az idősebb korosztályok bevonása a regionális igazgatásba. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség problémájának megoldása az idősek körében.

16 Az eltérő regionális helyzetekre válaszul sorra születnek az Unió területén az öregedés mindenre kiterjedő stratégiai hatásának kezelését célzó regionális stratégiák. Az angliai North West Forum on Ageing (5050 vision) [Észak-Nyugati Idősügyi Fórum (5050 jövőkép)] fontos feladata, hogy ötleteket adjon a regionális gazdasági stratégia (RES) számára, támogatva az öregedéssel kapcsolatos kérdések beépítését a regionális politikák kialakításának általános folyamatába. A RES-hez hasonló stratégiák formálásának egyik fontos eszköze az öregedés hatásait vizsgáló szempontrendszer 8, amelyet a Nottingham Trent Egyetem készített el a Regions for All Ages program partnerei számára, és már minden angliai régió felhasználhatja. 8 A szempontrendszer PDF formátumban letölthető az Age Concern weboldaláról: <www.ageconcern.org.uk/regionsforallagestoolkit/>.

17 Öregedés; Általános tendenciák, közös kérdések és aktuális mutatók Kérdés A jelenlegi kontextus További követelmények A dokumentum tükrözi a jelenlegi és jövőbeli demográfiai tendenciákat minden idevonatkozó politikai területen, pl. a gazdaság-, az infrastruktúra- és a szociálpolitika területén? Az elemzés kitér az általános öregedési és a konkrétan a régióra jellemző tendenciákra, pl. a migrációra és az etnikai kisebbségi közösségek jellemzőire? A dokumentum követi az idevonatkozó keretszabályozásokat és teljesítménycélokat? A dokumentum mellőzi a különböző korcsoportba tartozó emberekkel kapcsolatos általánosításokat vagy sztereotip fogalmakat, és tükrözi az 50 éven felüliek heterogenitását? Stílusát tekintve kerüli az idősebb felnőttekkel kapcsolatban alkalmazott sztereotip nyelvezetet vagy azt, hogy kedvezőtlen színben tüntesse fel őket? A dokumentum a tendenciákról szóló információkat felhasználja a konkrét javaslatokban? A dokumentumról szóló konzultációs folyamatban az érintett korcsoportok vettek részt?

18 Az öregedés és a regionális gazdaságok Foglalkoztatás, gazdasági hozzájárulás és szakképzettség A munkaerőpiac is elöregszik, mivel az emberek egyre tovább élnek, és egyre kevesebb fiatal áll munkába. Egyre szélesebb körben felismerik, hogy a demográfiai változások által a regionális fejlődés elé állított kihívások enyhíthetők, ha hatékonyabban kiaknázzák az idősebbekben mint a regionális gazdaság aktív szereplőiben rejlő lehetőségeket. Az idősebb munkavállalók sokféle formában hozzájárulhatnak és már jelenleg is hozzájárulnak a regionális gazdaságokhoz. Sok idős ember például teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, illetve saját vállalkozást működtet. Vannak, akik munkaképesek, de jelenleg táppénzen vannak vagy korán nyugdíjba vonultak, őket ösztönözni lehetne, hogy megfelelő képzési és álláslehetőségek, valamint munkakörülmények megléte esetén újra munkába álljanak. Az idősebbek továbbá juttatás nélkül is gazdasági értelemben hozzájárulnak a regionális fejlődéshez: önkéntes munkával, illetve azáltal, hogy gondját viselik idős rokonaiknak vagy unokáiknak. E lehetőségek kiaknázása számos okból jelentős kihívást jelent. Egyrészt a szervezeti kultúrákban és politikákban meglévő, kor alapján történő diszkrimináció visszatartja az alkalmazottakat attól, hogy részt vegyenek az idősebb munkavállalókkal szembeni haladóbb hozzáállást ösztönző kezdeményezésekben. Másrészt egyes kezdeményezésekből személyes körülményeik, pl. gondozási feladataik, egészségügyi és utazási igényeik, illetve szakképzettségük hiánya miatt az idősebbek eleve kimaradnak. A regionális igazgatási szervek és ügynökségek jelentős szerepet játszanak e tekintetben. A politikákat ezen a szinten lehet koordinálni, és itt alakíthatók ki a politikaalkotók, az üzleti élet szereplői, a munkaadók és maguk az idősek közötti szorosabb kapcsolatok. Az idősek munkaerőpiacról való távolmaradásának hosszú távú következményei között megtaláljuk a nyomott gazdasági növekedési szinteket és a munkanélküliség kezelésével járó költségeket, az egyes emberek számára pedig társadalmi és gazdasági kirekesztettséget, egészségügyi problémákat, valamint a magabiztosság és az önbecsülés elvesztését jelenti. Az EU régióiban számos kezdeményezés indult be: A walesi Strategy for Older People (Idősügyi stratégia) középpontjában az idősekben rejlő gazdasági potenciál felszabadítása áll. Az öregedés dimenziójának az általános munkaerő-piaci programokba történő beépítésére irányuló erőfeszítéseket ötvözi az időseket mint az aktív népesség speciális csoportját célzó kezdeményezésekkel. Idetartoznak a célzott képzések, a más területeken is alkalmazható szociális és kommunikációs készségek (soft skills) fejlesztése, az idősebbek magabiztosságának kialakítása, illetve vállalkozásalapítási segítségnyújtás a számukra.

19 Észak-Rajna-Vesztfáliában, az Arbeit und Innovation im Demographischen Wandel - Arbid (Munka és innováció a demográfiai változások közepette) megkísérli összehangolni a kínálati és a keresleti oldal eszközeit az öregedés kontextusában, új munkaerő-piaci lehetőségeket keresve az idősek meglévő képességeihez. Az idősek gondját viselő (gyakran szintén idős) rokonokat is támogatják, ehhez hozzátartozik egy megfelelő jogi keret (pl. munkaügyi jogszabály) kialakítása, amely szükség esetén elegendő rugalmasságot teremt mind a munkahelyi, mind a gondozási feladatok ellátásához.

20 Az öregedés és a regionális gazdaságok Foglalkoztatás, gazdasági hozzájárulás és szakképzettség Kérdés A jelenlegi kontextus További követelmények A dokumentum elismeri az idősek akár alkalmazottként, akár vállalkozóként, akár fizetetlen tevékenységek, pl. gondozás vagy önkéntes munka révén nyújtott gazdasági hozzájárulását? A dokumentum meghatározza az idősek jelenlegi részvételét a régió gazdasági életében, illetve ennek fejlesztési potenciálját? A dokumentum kiemeli a meglévő uniós és nemzeti célokat, illetve szolgálja ezek elérését, és előrevetít jogszabályi módosításokat? A dokumentum javasol konkrét kezdeményezéseket a foglalkoztatás, a vállalkozás, az egész életen át tartó tanulás, a szakmai továbbképzés, a gondozás vagy az önkéntes munka területén? Megnevez a dokumentum az e munkával kapcsolatos kulcsfontosságú nemzeti vagy regionális szintű partnerügynökségeket?

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei Az aktív idıskor támogatása önkormányzati szinten A Minıségi idıskor városi környezetben (Q-AGEING: Quality Ageing in Urban Environment) ) címő nemzetközi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája Európai Bizottság Egyenlő esélyek az egyenlő jogokhoz Az európai hozzáadott érték A Fogyatékkal Élők Európai Éve (EYPD)

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben