INFOKOMMUNIKÁCIÓ távoktatási segédletek-

Átírás

1 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ávokaási segédleek- Készíee: a GDF Redszerechikai Iéze Iformaikai Alkalmazások Taszék mukaközössége. TAGJAI: DR. HÁZMAN ISTVÁN DR. ZSIGMOND GYULA SPISÁK ANDOR PUSKÁS ISTVÁN LSI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 005

2 Kedves Hallgaó! Tiszel Hölgyem/Uram! Az iformaikus még em is rége olya személy vol, aki feladaoka oldo meg számíógép felhaszálásával. Mára olya személlyé alakul, aki feladaoka old meg hálózaba köö számíógépe haszálva. Teljesíőképessége ezzel sokszorosára ő és az új alkalmazások végele horizoja yíl meg előe. A gépeke összeköő hálóza lééek és megfelelő ávieli képességéek a bizosíása élkül midez elképzelheele lee. Akár elismerjük akár em, ez a hálóza pedig a primiív ávírógépeke összeköő egyszerű, csupasz fémhuzalból ő ki, kialakíva magából a fémes vezeés haszosíó korszerű kábelhálózaoka, majd birokba véve a rádiós áviel haszosíó űr és lérehozva a szie végele ávieli kapaciás megvalósíására alkalmas üvegszálas hálózao és az eek a felhaszálásához szükséges beredezéseke. Az Ifokommuikáció aárgy megismere a hálózai ismereek alapfogalmaival. Bevezeő kérdéskörök, mi ömör öréei áekiés és a jelávielre voakozó örvéyi szabályozás kérdéseiek a árgyalása uá megismerkedük az iformáció hordozó jel, majd a jelsoroza ávieléek jellemzőivel, mi az elekromos/elekromágeses alapo működő kommuikáció alapjaival. Ez kövei a beű uá a ké legfoosabb iformációhordozók, a hag és kép áviheő jellé alakíásáak kérdéseiek a árgyalása. Nem egyszerűe a digializálás, sokkal ikább a éyleges ávielhez igecsak szükséges jelömöríési módszerek megismerése a cél. A jelek ávieléhez valamilye ávieli közege kell igéybe vei, amelyek meghaározzák a jelsoroza előyös illeszéséek: a válaszadó kódolásak, illeve modulációak a módjá. Kövekező lépés a külöböző jellegű és külöböző kapaciású ávieli uak kialakíása, amiek az eredméyeké kialakulak a éylegese redelkezésre álló ávieli redszerek. A felhaszálói forgalma a külöböző karakerű ávieli szakaszok közö muliplexerek és kapcsolók iráyíják. A éyleges ávieli hálóza válozaok e fei elemekből épülek fel, a midekori alkalmazói igéyekek megfelelőe. Sajáos kérdéseke ve fel a hálózaok éyleges felhaszálása. A forgalomelméle alapjaiak a megismerése esz képessé a redelkezésre álló hálóza gazdaságos kihaszálására. Elézés, hogy a éyleges ávieli szolgálaok felsorolásá, alapveő jellemzőikek a árgyalásá bizoyos érelembe öréei sorredbe végezzük, lászólag háérbe szoríva ezzel az iformaikushoz közelebb lévő, kizárólag a számíógépes alkalmazásokhoz illeszkedő válozaoka. Eek az oka emcsak a hálóza-ípusok megjeleéséek az időredjébe keresedő, de sokkal ikább abba, hogy ezálal is érzékelei udjuk a szolgálaások köréek a fokozaos elmélyülésé, megismerhessük az az ua, ahogy a ávközlés és eze belül az adaáviel ársadalmuk egyik alapveő mozgaójává fejlődö. Ma em ávközlésről és adaávielről beszélük, haem sokkal ikább a korszerű ávieli hálózaok felhaszálásával megoldhaó adaáviel yújoa szolgálaásoka haszosíva formálódó iformációs ársadalom kialakulásá figyeljük- és éppe ideillő sajáos udásukkal igyekszük az evékeye befolyásoli. Budapes, 00 ősze. Dr. Házma Isvá

3 Kedves Hallgaó! Tiszel Hölgyem, Uram! Az iformaikusak udi kell, hogy csak akkor reméykedheik arós szakmai sikerbe, ha folyamaosa fejlődik és ovábbképzi magá. Eek a godolaak a ükrébe felmerülhe a kérdés, hogy miér egy, időközbe égy éves bevezeővel kezdődik ez a segédle. A válasz azoba ige egyszerű: az godolom, hogy a aárgy alapvoasáiba em válozo, ovábbra is éhai aszékvezeők, Dr. Házma Isvá szellemébe folyajuk az okaás. Még akkor is így va ez, ha mi az apaszali fogják a emaikába az eredeihez képes öréek is válozások. Budapes, 005. július 9. Spisák Ador

4 TARTALOMJEGYZÉK. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK Ami a aárgya illei Miből készülheük fel? Hogya kapcsolódik a árgy a köryezeéhez? Hogya auljuk meg a árgya? A vizsga meee... 8 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK, MEGTANULANDÓ TÉMAKÖRÖK... 0 Kérdések Nyíl redszerek összekapcsolása Jelek, jelsorozaok, a jeláviel kérdései Hag (beszéd és zee) Kép és video Jelávieli közegek Jelávieli redszerek Áramkörkapcsol hálózai szolgálaások Rádiós összeköeésű ávieli redszerek Csomagkapcsol hálózai szolgálaások Az ATM xdsl Forgalomelméle... 3 Válaszok Nyíl redszerek összekapcsolása Jelek, jelsorozaok, a jeláviel kérdései Hag (beszéd, zee) Kép és videó Jelávieli közegek Jelávieli redszerek Áramkörkapcsol hálózai szolgálaások Rádiós összeköeésű ávieli redszerek Csomagkapcsol hálózai szolgálaások Az ATM xdsl Forgalomelméle FELADATOK Feladaok Megoldások PÉLDATÁR DIGITÁLIS JELEK ADÁSA, ÁTVITELE ÉS VÉTELE Digiális jelek adása Digiális jelek áviele Szimbólumközi ierferecia Digiális jelek véele KÓDOK Forráskódolás Csaorakódolás

5 6.3.Voali kódolás ILLESZTÉS Az illeszésről álalába Teljesíméyilleszés Hullámilleszés Reflexió Hullámimpedacia MULTIPLEX RENDSZEREK Időoszásos muliplex redszerek (TDMA) Frekveciaoszásos muliplex redszerek (FDMA) Kódoszásos muliplex redszerek (CDMA) NYILVÁNOS MOBIL HÁLÓZAT (PLMN) Celluláris felépíés A cellák alakja: A cellák méree: Frekveciakioszás A GSM hálóza felépíése Időszakosa megövekedő forgalom: Kapcsolafelvéel mobil állomás és bázisállomás közö: Adaáviel Jelzések áviele: Beszéd kódolása: Beszéd áviele: Roamig Felhaszálók yilváarása Hívás fogadása és kezdeméyezése idege erülee GPRS Redszerelemek és felépíés Adaáviel GPRS szolgálaások ATM Mi az ATM? Az ATM cella fejrészéek felépíése ATM beredezések feladaai és kapcsolaai ATM kapcsoló ATM prookoll referecia modell Referecia modell és prookollok ATM adapációs réeg ATM réeg Fizikai réeg Az ATM forgalom égy oszálya Forgalom szabályozás az ATM Iere prookoll ATM-e kereszül ATM és bizoság A orlódások kezelése.... DSL TECHNOLÓGIÁK xdsl ADSL BDSL HDSL

6 ..4. IDSL RADSL VDSL TCP FORGALOMIRÁNYÍTÁS Bevezeés A TCP diamikus forgalomiráyíási mechaizmusa Lassú kezdés (slow sar) mód Torlódáskerülő (cogesio avoidace) mód Visszafogo (back-off) mód

7 ÁBRAJEGYZÉK 4.. ábra példához arozó Huffma kód fája ábra példához arozó kép ábra feladahoz arozó Huffma kód fája ábra. Példa digiális jel adására ábra. Ké egymás köveő impulzusra ado válasz ábra. Az 0000 szimbólumsorozara ado válasz ábra. Az 0000 sorozara ado válasz összegfüggvéye a) ábra. A kiegyelíő működése a = 0 időpoba b) ábra. A kiegyelíő működése a = időpoba ábra. Kommuikációs modell ábra. Áramköri modell az illeszés elemzéséhez ábra. Kompezációs feszülségforrás ábra. A lácparaméer márix érelmezése ábra. Időoszásos muliplex redszer 30/3 csaorás ávieli redszerbe ábra. Frekveciaoszásos redszerek modulációs egységei ábra. Áviedő jel spekruma CDMA eseé ábra. A ve jel (elküldö jel és rárakódo zaj együes) spekruma ábra. Dekódol jel és a jelhez adódó zaj együes spekruma ábra. A körbe írhaó szabályos háromszög ábra. A körbe írhaó égyze ábra. A körbe írhaó szabályos haszög ábra. Társcellák ávolsága ábra. GSM hálóza felépíése ábra. Ierleavig ábra. Burs ábra. Kere ábra. Mulikere ábra. GPRS Mulikere ábra: az ATM fejrészéek felépíése ábra: ATM prookoll referecia modell ábra. Az ADSL spekruma ábra ADSL a réz alapú hálózaba a) ábra. Poisso modell és mér forgalom összehasolíása 6 szekudum időiervallumra b) ábra. Poisso modell és mér forgalom összehasolíása 60 szekudum időiervallumra c) ábra. Poisso modell és mér forgalom összehasolíása 600 szekudum időiervallumra d) ábra. Poisso modell és mér forgalom összehasolíása 3000 szekudum időiervallumra

8 . ALAPVETŐ TUDNIVALÓK.. AMI A TANTÁRGYAT ILLETI Az Ifokommuikáció aárgy az elekromos/elekromágeses alapelve megvalósíó ávközlési/adaávieli szolgálaok és szolgálaások ismereésé aralmazza. (I a ávközlés és az adaáviel egyeragúak üeük fel. A régebbi szemléle szeri külö léeze ávbeszélés, képáviel sb. és adaáviel, mi a ávközlés új formája. Ebből az kövekeze, hogy az adaáviel a ávközlés egyik erülee. Ma egyre ikább úgy ekijük, hogy a ávközlés jellegzees erüleei, mi a ávbeszélés, képáviel sb. adaávieli szolgálaássá alakula á, míg az aalóg áviel/processzálás alkalmazó megoldások emcsak hogy háérbe szorulak, de várhaóa eljességgel elűek. Az újoa megjeleő alkalmazások (mi hálózai szolgálaások) pedig ermészeszerűleg alapveőe már az adaávieli szolgálaok alapjá fejlődek ki.) Az ávieli hálózaok leírása em leheséges aélkül, hogy e ismerkedék meg a Bevezeőbe felsorol émakörökkel, mi a feebb defiiál ifokommuikációs alapelemekkel. A kövekező fejezebe logikai sorredbe felsoroljuk a árgy kereébe feldolgozadó aayago, émaköröke. A harmadik fejeze pedig azoka az írásba kidolgozadó feladaoka aralmazza, amelyek megoldására a készsége miimálisa szükségesek arjuk... MIBŐL KÉSZÜLHETÜNK FEL? A aayag dr. Házma Isvá: Távközlés című aköyvéből elsajáíhaó. Ugyaakkor mide olya válasz a kérdésekre és megoldás feladaokra elfogaduk, ami aralmába helyes és megfogalmazásába szabaos. A aköyv öbbe aralmaz az elsajáíadó ayagál. Ugyaez voakozik a jele jegyze egyedik fejezeé képező Példaárra is. Ha em ismerős a felhaszál ayag a megelőző aulmáyokból, i em szükséges a feldolgozásuk. Nem az kívájuk megerősíei, hogy ado körülméyek közö em szükséges az ismereük, de az ifokommuikációs alapozás sorá részlees ismereükől elekiheük, em feléleül szükségesek a hálózai alapfogalmak megéréséhez..3. HOGYAN KAPCSOLÓDIK A TÁRGY A KÖRNYEZETÉHEZ? A árgy közveleül kapcsolódik a Mikroszámíógépes és a számíógép archiekúrájáak a kiépíésével kapcsolaos árgyakhoz. Felhaszálja az Elekroechika árgy ayagá. Az egyre boyolulabb összefüggések megéréséhez feléelezzük, hogy az érdeklődök áesek a Maemaika szigorlao és legalább halloak az egyes megoldások háerébe meghúzódó maemaikai összefüggésekről. A árgyba aulak legikább a Számíógép hálózaok és a mulimédiás, álalába a hag- és a képfeldolgozással kapcsolaos aárgyakba élkülözheeleek. Az Ifokommuikáció 7

9 alapjaival alá helyesebb lee ezek aulmáyozásá megelőzőe megismerkedi, ami jeleleg aervileg megoldhaala. A aárgyhoz szorosa kapcsolódik az Iformációelméle című, szié Taszékük álal okao árgy, amely az i is érie modulációka, valami kódolási és iformációelmélei problémáka árgyalja mélyebbe..4. HOGYAN TANULJUK MEG A TÁRGYAT? Javasoljuk, hogy olvassa végig figyelmese a aköyve. Az alapgodolaok megérésé agyba megköyíi, ha rész vesz a kozulációko. Az egyes szakaszok feldolgozásá segíi, ovábbá, ha figyelmese végig kövei a szakaszokhoz kapcsolódó példák megoldásáak a figyelmes áézése. Meg lehe kíséreli a felvee feladaoka egyéileg megoldai és az eredméy a megado megoldással összehasolíai. A példák egy része a aköyvbe a leíró rész uá alálhaó, ezek olyaok, hogy aralmuk közveleül segíi a megelőző ayag megérésé. További példáka jele jegyze egyedik fejezeébe alál az Olvasó. Kövekező lépéské javasoljuk az i kövekező fejezebe felsorol miegy készáz elleőrző kérdés egyeké megválaszoli. Ha ez em sikerül azoal, az oda voakozó rész isméel áolvasása ajálhaó. Miuá sikerül egy odaillőek vél válasz kialakíai, éháy oldal ovább lapozva, a Tiszel Olvasó alál egy álaluk helyesek aro rövid válasz a felvee kérdésre. Nem baj, ha a mi válaszuk erjedelmesebb, egyszerűbb szavakkal írja körül a émá, csak az alapgodola legye helyes. Az jegyzebe megado válasz, ömör fogalmazása eredméyeké, megköyíi a vizsgá, ahol is a ömör válaszoka előybe részesíjük. A feihez hasolóa járuk el az elleőrző példák kidolgozása sorá. Ha ezekkel is sikerese megbirkózuk, eredméyes vizsgá foguk ei és, ami foosabb, eredméyesebbe foguk eligazodi a hálózai alkalmazások világába. A kozulációko haszál előadásvázlaok, valami a segédle midekori legfrissebb válozaa megalálhaó az Ifokommuikáció aárgy holapjá (hp:// ). 003 yará elkészül a aárgyhoz kapcsolódó első videó kazea is. Foos megjegyezi, hogy a videó em póolja a kozulációko való részvéel, sokkal ikább kiegészíi azoka olya elmélei fejegeésekkel, szimulációkkal és számíásokkal, amelyre a kozulációk em adak leheősége..5. A VIZSGA MENETE A árgyhoz 3 kozulációs alkalom arozik a ávokaási agozao, 6 a appali. Leheősége yújuk megajálo jegy megszerzésére azokak, akik a második és harmadik (appali agozao a egyedik és haodik) kozulációs alkalom első félórájába és a szorgalmi szakasz köveő egy órás zárhelyi megfelelő poszámo gyűjeek össze. Ha ez em sikerüle, időközöké 0 perces írásbeli vizsgáko yújuk eredméyes vizsga leéelére leheősége. A vizsgázaás sorá egyrész a második fejezebe felsorol kérdéseke/fogalomköröke kell eredméyese megválaszoli és a harmadik fejezebe felsorolakkal azoos ehézségi fokú példáka kell megoldai. Eze kívül egy komplex felada megoldása is szükséges, amelye kereszül a hallgaóak alkalma yílik a aul elméle gyakorlai alkalmazásáak bemuaására. 8

10 A kérdések és példák poéréke a jegyzebe kapcsos zárójelbe éve megalálhaó. Egy vizsga alkalmából (illeve a 3 zárhelyi összese) miimum 60 po szerezheő. Az öfokozaú érékelési redszer szerii érdemjegye a szerze pookból úgy yerjük, hogy elhagyjuk először az 59 felei pooka, majd a második számjegye. Az így maradó és 5 közöi szám a vizsga érdemjegye. A megajálo jegy ETR-be (és az idexbe) való beviele az alábbiak szeri öréik: Az poszámok összesíésé köveőe a aárgy holapjá megjeleíjük az összes olya hallgaó eredméyé (kizárólag az EHA-kód haszálaával), akik legalább egy zár helyi dolgoza megírásá rész veek. Az összesíő lisa aljá alálhaó meg egy olya fikív vizsga időpoja, amelyre midazo hallgaók jelekezésé várjuk, akik a megajálo jegye elfogadják. Aki em jelekezik a fikív vizsgára, úgy ekijük, hogy em fogada el a megajálo jegye és a későbbiekbe vizsgázi kívá. A kiír fikív vizsga időpojáak elelével a jelekeze hallgaók hivaalosa is megkapják megajálo jegyüke. 9

11 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK, MEGTANULANDÓ TÉMAKÖRÖK A jegyze, a címmel elleébe, em csak a émakörök felsorolásá aralmazza. A kérdéseke köveőe megadjuk az álaluk helyesek vél válaszoka is, így a Tiszel Olvasó elleőrizhei válaszai helyességé. Ez a megoldás egyéi aulás eseé az eredméyesség folyamaos elleőrzésé eszi egyszerűvé. Ha a kérdés ismereébe megfogalmazo válasz aralmába léyegese elér az álaluk megfogalmazoól, célszerű aak a helyességéről a aköyv megfelelő részéek az újraolvasásával meggyőződi. KÉRDÉSEK.. Nyíl redszerek összekapcsolása. Mi érük yíl (jelávieli) redszere?. Sorolja fel az OSI-szieke! 3. Mely sziekkel foglalkozik az Ifokommuikáció aárgy (és miér)? 4. Miér va szükség összekapcsolási prookollra? 5. Érelmezze a sziek jeleésé vezeékes ávbeszélő leboyolío felada megoldása eseére!.. Jelek, jelsorozaok, a jeláviel kérdései. Defiiálja a digiális jel fogalmá!. Biáris jel és jelsoroza fogalma, jellemzői. 3. Komparálás fogalma és szükségessége. 4. Impulzus-soroza adása, áviele és véele (komparálással). 5. Az ávieli csaora haása, a szimbólumközi ierferecia fogalma. 6. Kiegyelíők alkalmazása az ávielbe. 7. Mi érük ávieli hibá és haásáak csökkeésére (megszümeésére) milye megoldásoka ismer? 8. Ismeresse a pariás-bi és a ömb-pariás fogalmá! 9. Mikor és hogya haszálhaó hibajavíásra a ömb-pariás? 0. Mikor és hogya haszálhaó hibajelzésre a ömb-pariás?. Hammig-ávolság és kódávolság fogalma.. Ismeresse a kódávolság összefüggésé a hibák javíhaóságával! 3. Ismeresse a jelzőbiek (CRC) fogalmá! 4. Hogya valósíhaó meg CRC alkalmazásával a hibajelzés? 5. Milye köveelméyeke ámaszuk a voali kóddal szembe? 6. Defiiálja a HDB3 kódo! 7. Moduláció fogalma és célja. 8. Sorolja fel a aul voali kódoka és az alkalmazásukkal járó előyöke!.3. Hag (beszéd és zee). Hagosság fogalma és mérőszámai.. A beszéd érheő ávieléek köveelméyei. 3. Vocoder fogalma. 0

12 4. Vocoder alkalmazásáak előyei és háráyai. 5. A zee hű ávieléek köveelméyei. 6. Ismeresse a hagayagok digializálásáak álaláos meeé! 7. Ismeresse a beszéd kódolására széles körbe alkalmazo PCM-e! 8. Adja meg zee hű ávieléhez alkalmazhaó kódoló főbb paraméerei! 9. Maszkolás fogalma. 0. Milye szempook alapjá leheséges ömöríei a digializál hagayago?.4. Kép és video. Hogya digializáluk fekee-fehér állóképe?. Hogya digializáluk szíes állóképe? 3. Hogya digializáluk mozgóképe (video ayago)? 4. DCT fogalma. 5. A wavele raszformáció. 6. Digializál kép ömöríése DCT-vel. 7. Mi a digializál videoayag ömöríése sorá alkalmazo differeciális kódolás léyege és eredméye? 8. Mire haszálhaó a mozgóképek digializálása sorá a mozgáskompezáció? 9. Melyek azok az összeevők, amelyek hozzájárulak a ömöríés mérékéek öveléséhez?.5. Jelávieli közegek. Adja meg a három ávieli közege és az alkalmazhaó ávieli elredezéseke!. Ismeresse a szimmerikus érpár felépíésé és elekromos jellemzői! 3. Reflexió fogalma és kelekezéséek oka. 4. Hogya csökkehejük a szimmerikus érpár (vagy a koaxiális kábel) reflexiójá. 5. Mi a kapcsola egy rádiós aea (sugárzási) yeresége és a besugárzo erüle méree közö? 6. Milye főbb jellemzők szeri csoporosíhajuk a féyvezeő kábeleke? 7. Mibe külöbözik egy féyvezeő kábeles összeköeés felépíése a rézvezeős redszeről?.6. Jelávieli redszerek. Jel és jelzés közöi kapcsola, a ké fogalom közöi külöbség.. Jelzés fogalma. 3. Ávieli csaora áramkörkapcsol ávieli redszerbe. 4. Ávieli csaora üzee (csomag-, cella-) kapcsol ávieli redszerbe. 5. Mi jellemzi a kizárólag egy felhaszáló álal haszál csaorá? 6. Mi jellemzi a muliplex csaoráka? 7. Mi a szikro muliplexálás léyege? 8. FDMA. 9. TDMA. 0. FDMA és TDMA együes alkalmazása.. CDMA. Ismeresse a primer PCM megoldás! 3. Ismeresse a magasabb redű PCM muliplex redszereke és a hierarchikus muliplex elredezés! 4. Mi jellemzi az SDH muliplex redszer?

13 5. Va-e kapcsola a hierarchikus muliplexálás és a fa-srukúrájú hálóza, illeve az SDH és a gyűrűsrukúrájú hálóza alkalmazása közö? 6. Mi a saiszikai muliplexer? 7. Ismeresse a CSMA/CD- alkalmazó számíógép-hálóza előyei az egyéb elredezésekkel szembe! 8. Mi a kapcsoló feladaa a ávközlő redszerekbe? 9. Ismeresse a digiális redszerekbe alkalmazo időrés kapcsoló működésé! 0. Ismeresse a digiális redszerekbe alkalmazo érkapcsoló márix működésé!. Ismeresse a szikro muliplex redszerekbe alkalmazo digiális (T-S-T szerkezeű) kapcsoló!. Adja meg egy egyszerű ávbeszélő-összeköeés boyolíásáak a prookolljá (akár a kézi kezelésű közpo működéséek az ismereése kapcsá, akár a kapcsolási fukciók felsorolásával)! 3. Hogya érelmezzük a szolgálaás miőségé (QoS) veszeéges forgalomboyolíás eseé? 4. Hogya érelmezi a szolgálaás miőségé (QoS) várakozásos forgalomboyolíás eseé?.7. Áramkörkapcsol hálózai szolgálaások. Sorolja fel az áramkörkapcsol hálózai szolgálaásoka, adja meg a hálózaok kialakíásáak a jellegé, az ávieli közege, a voali ávieli módo!. Ismeresse a yilváos kapcsol ávbeszélő hálóza (PSTN) felépíésé, valami elemei! 3. Ismeresse PSTN hozzáférési hálózaáak felépíésé! 4. Ismeresse a PSTN szolgálaásai! 5. Ismeresse az iegrál szolgálaású digiális hálóza (ISDN) felépíésé! 6. Ismeresse ISDN eseé az alkalmazo ávieli módoka, alapsebességű csalakozás (BRA) eseére! 7. Ismeresse éháya az ISDN kapcsá megfogalmazo szolgálaások közül! 8. Áramkörkapcsol szolgálaok felhaszálása adaávielre. 9. Hívószámok szerepe. 0. Hívószámok felépíéséek ismereése.. Tarifaredszer elemei.. Mikor eljesíi feladaá a arifálási redszer?.8. Rádiós összeköeésű ávieli redszerek. Milye szolgálaásoka yúj a yilváos földi mobil hálóza (PLMN)?. A PLMN celluláris felépíése. 3. Mi evezük árscellákak? 4. Milye összefüggés va a cella méree, a árscellák ávolsága és frekveciaaromáy paricíója közö? 5. Mi érük cell spliig ala? 6. Mi érük reuse pariioig ala? 7. Cella alakjáak meghaározása PLMN eseé. 8. GSM hálóza felépíése és az elemek szerepe. 9. Mobil állomás álal kezdeméyeze hívás lépései. 0. Mobil állomás hívásáak lépései.. Hadover lépései.

14 . A GSM redszer hibajavíása beszédáviel eseé. 3. Roamig. 4. Ismeresse a GPRS felépíésé és az elemek szerepé! 5. Ismeresse a GPRS szolgálaásai.9. Csomagkapcsol hálózai szolgálaások. Ismeresse a vezeékes áramkörkapcsol szolgálaokhoz kapcsolódó csomagkapcsol szolgálaoka!. Ismeresse a gyűrű- és a síkapcsolású számíógép-hálózai szegmes felépíésé és működésé! 3. Ismeresse éháy megoldás ávoli ermiálak a számíógép-hálózai szegmeshez való csalakozaására! 4. Többszegmesű számíógép-hálózaok kialakíásáak a szükségessége és eszközei. 5. Igéy és leheőségek hálózaok összekapcsolására. 6. Milye OSI szie öréik a yíl hálózaok összekapcsolása, az ehhez haszál prookoll ismereése. 7. Az Iere hívószám- és címzésredszere..0. Az ATM. ATM jellemzők.. ATM cella fejrészéek felépíése. 3. ATM beredezések kapcsolaai és feladaai. 4. ATM réegek. 5. A fizikai réeg feladaai. 6. Az ATM réeg feladaai. 7. Az ATM adapációs réeg feladaai. 8. Az ATM forgalom égy oszálya. 9. Forgalom szabályozás az ATM-e. 0. Torlódások kezelése ATM eseé... xdsl. A DSL echológiák közös jellemzői.. Az ADSL fogalma, jellemzői. 3. Soroljo fel legalább 3 xdsl megoldás (rövid magyarázaal)!.. Forgalomelméle. Veszeséges forgalomboyolíás. Várakozásos forgalomboyolíás 3. Az Erlag modell haszálhaósága az Iere forgalmáak modellezésére. 4. Milye üzemmódokba működhe a TCP? 3

15 VÁLASZOK..Nyíl redszerek összekapcsolása. A yíl jelávieli redszer ömagá belül egységes felépíésű. A redszer felhaszálói számára valameyi kiépíe szolgálaás bizosíja. A redszerhez megfelelő jogosulsággal felruházo külső felhaszálók csalakozhaak. A yíl redszerek leheősége adak külső felhaszálók csalakozaására, álalába korláozo hozzáférheőséggel. {3}. Az OSI sziek (réegek): fizikai réeg, adakapcsolai réeg, hálózai réeg, szállíási réeg, viszoyréeg, megjeleíési réeg, alkalmazási réeg, míg 0-dik réegké meg kell valósíai, hogy egyálalá legye az összeköeés megvalósíó hordozó a felhaszálók közö. {3} 3. Az Ifokommuikáció aárgy az alsó három sziel (fizikai, adakapcsolai, hálózai), ovábbá az áviel leheővé évő ávieli közeg ulajdoságaival foglalkozik. A felső három szi a felhaszálói szofver szervezéséhez csalakozik. A fizikai réeg az áviel fizikai megvalósíásá, az ávieli közeghez öréő csalakozás bizosíja. Az adajelek megbízhaó ávielé, a hibák észlelésé, eseleges javíásá végzi az adakapcsolai réeg. A hálózai réeg bizosíja a végpook közöi összeköeés. {3} 4. A prookoll a hálózai forgalmazás eljárásai, szabályai aralmazza. Elérő prookoll haszáló hálózaok összekapcsolása ehézkes, illeve csak azo a szie leheséges, ahol egyezés alálhaó. Megfelelő gaeway közbeikaása ma már leheővé eszi külöböző prookolloka haszáló hálózaok összekapcsolásá is. {3} 5. Alkalmazási szi (ahol felmerül egy kokré alkalmazás). Megjeleíési szi (ákódolás a léyegi aralom elveszése élkül). A viszoyréeg (felügyeli, meedzseli az összeköeés felépíésé, fearásá és boásá). Szállíási réeg (bizosíja a megfelelő miőségű kommuikáció). Hálózai réeg (kívá pook összeköése). Adakapcsolai réeg (godoskodik a megfelelő ávielről hiba érzékelése, javíása, szikroizálás-). A fizikai réeg haározza meg a éyleges áviel (ávieli közeg sebesség-, voali kódok). A Taköyv.3.. fejeze példája segíi a megérés. {4}..Jelek, jelsorozaok, a jeláviel kérdései. Egy időbe folyoos jele digiális jelek evezük, ha érékkészélee egy diszkré halmaz (megszámlálhaóa végele számosságú), és T időaramo belül a küldö jelszi em válozik. {3}. A biáris jel a szimbólum időaramára ké, egymásól jól elkülöíheő állapoo vehe fel. Ha a jele elekromos áram/feszülség fejezi ki, lehe uipoláris bipoláris, eráris, illeve pszeudoeráris (Taköyv.. ábra). Léyeges jellemzője a szimbólum időarama, amelye belül a logikai szi em válozik meg. Biáris jelek egymásuá fűzése a biáris jelsoroza. {4} 3. A komparálás egy előre meghaározo meyiséggel-feszülségszielöréő összehasolíás jele véeli oldalo. Biáris jelsoroza áviele uá a feszülségsziek (logikai sziek) helyes és egyérelmű helyreállíása érdekébe szükséges a komparálási sziel öréő összehasolíás. {} 4

16 4. A biáris jelsoroza (impulzussoroza) geerálása az adás. A jelsoroza címzehez öréő eljuaása az áviel. A címze visszaalakíja a jelsoroza eredei logikai aralmá, ez a véel. Áviel közbe a jelsoroza orzul és előfordulha, hogy a vevő em udja a aralma egyérelműe visszaállíai. Álalába a jelsoroza legvédeebb pojá - mi viszoyíási alapo kijelölveés pillaayi szijé ezzel összehasolíva, komparálva kaphajuk vissza az eredei jelsorozao. {4} 5. Az ávieli csaorá aak véges sávszélessége haására- az ávi impulzus-soroza orzul. Az impulzus-soroza külöböző frekveciájú összeevői (l. Fourier aalízis), más-más ampliúdó-orzulás és késleleés szevedek, magasabb frekveciájú agok véelél meg sem jeleek. Az ideális aluláersző si x szűrő impulzusválasza x alakú függvéy. Ebből kövekezik, hogy az egyes impzusok haással leheek egymásra, ierferecia jöhe lére. {4} 6. Az ávieli csaorá kialakuló szimbólumközi ierferecia kiküszöbölésére kiegyelíőke alkalmazak, amelyek a vei kívá impulzus megelőző és köveő impulzusok haásá csillapíják, vagy kiolják. Kiegyelíéskor a beérkező jelsorozao T időké miavéelezik, majd az egyes miáka súlyozzák és summázzák. A súlyozások leheek fixe beállío érékek, vagy a midekori üzemviszoyokhoz auomaikusa igazodók. Uóbbi esebe adapív kiegyelíőkről beszélük. {3} 7. Ávieli hiba az eredei üzee aralmáak az áviel sorá öréő megválozása, orzulása. Csökkeésére, illeve megszüeésére az egyik megoldás kiegyelíő (adapív kiegyelíő) alkalmazása. Másik megoldás alkalmas módo megválaszo voali kódok alkalmazása (szempook a aköyv..5. fejezeébe alálhaók). {3} 8. Pariás-bi alkalmazásával a véel helyé jelezheők az ávi bisoroza meghibásodásáak éye. Egy pariás-bi egyszeres hiba jelzésé eszi leheővé. Tömb-pariás alkalmazása eseé a ömb valameyi soráak és oszlopáak megadjuk a párosságá. A ömb bármely bijéek hibás véelé így ké pariás-bi jelzi, ehá a hiba emcsak jelezheő, haem eseleg javíhaó is. {} 9. Egyszeres hiba eseé a ömb soraiak és oszlopaiak pariásá elleőrizzük. A hibás sor és oszlop meszéspojába alálhaó a hiba, ami javíhaó. (a pariás bie hibálaak feléelezzük). {3} 0. Készeres hiba eseé a sorok és oszlopok pariásáak elleőrzése uá em javíhaó egyérelműe a hiba, csak jelezheők a hibás sorok, illeve oszlopok. Ha ké pariás bi hibásodik meg úgy hogy az egyik sor, a másik oszlop pariás, egyszeres hibáak fogjuk lái, de eek valószíűsége redkívül kicsi. {}. Ké azoos hosszúságú kódszó Hammig-ávolsága az azoos pozícióba lévő, egymásól elérő biek számá jelei. A kód kódszavai közöi miimális Hammig-ávolság a kódávolság. {4}. Az hosszúságú -k redudás bie aralmazó kódszóval k külöböző üzee alakíhaó ki. Ezek Hammig-ávolsága legfeljebb -k. A d mi kódávolság övelésével a hibák deekálhaósága és javíhaósága övekszik. hiba jelzéséhez d mi = +, javíásához d mi = +kódávolság szükséges. {} 3. A CRC (ciklikus redudacia elleőrző) kód hosszabb bisorozaok ávieli hibáiak deekálására szolgál. Az adabiek és a hozzájuk ragaszo elleőrzőbiek együesé oszva a geeráorpoliommal, egy maradéko kapuk. Ameyibe ez a maradék 0-ól külöbözik, agy valószíűséggel ávieli hiba öré {3} 5

17 4. A CRC előállíásáak módja a kövekező: az bi hosszúságú -k iformációs bie aralmazó szóba az iformációs bieke k ulla kövei. Az így kapo szó eloszják egy k+ hosszúságú oszóval (geeráorpoliom). Áviel elő az k ulla helyére az oszási maradéko írják. Az ávieli hiba jelzésére az áviel uá kapo kódszó az eredei oszóval eloszják. Ha az oszási maradék ulla, hibála vol az áviel. Az oszás uái em ulla maradék ávieli hibá jelez. A geeráorpoliom egy olya Z felei irreducibilis poliom, amelyre igaz, hogy g( x) x + -e. {5} 5. Voali kóddal szembe ámaszo köveelméyek: Egyérelmű dekódolhaóság, öszikroizálás, digiális összeg rövid ávo is 0 legye (egyeáramú összeevő leheőleg kicsi legye) {3} 6. - felválva poziív és egaív impulzus, 0 - jel hiáya Ha háromál öbb 0 kövei egymás, akkor 0000 helye: 000V, ha az uolsó helyeesíés óa a V sziű jelek száma párala B00V, ha az uolsó helyeesíés óa a V sziű jelek száma páros {4} 7. A moduláció célja az áviedő iformációak az ávieli közeg ulajdoságaihoz illeszése. Nem alapsávi áviel eseé alkalmazhaó. Egy sziuszos hordozó vivő- valamely jellemzőjé (ampliúdó, frekvecia, fázis) válozajuk az iformáció aralmazó jel moduláló jel- üemébe. {3} 8. A legelerjedebb biáris kód a Wal (Macheser kód). Teráris kódok az AMI, a PST, a 4B3T, a HDB3 és az MMS43. Egyes voali kódok redelkezek azzal a ulajdosággal, hogy a szükséges ávieli sebesség em övekszik, ics igéy az egyeáram ávielére, komparálással egyérelműbbe állíhaó vissza az eredei bisoroza, sb. A eráris kódok ovábbi előye a keskeyebb eergiaspekrum. {6}.3. Hag (beszéd, zee). Hagosság ala érjük a hag ieziásáak, illeve a hagyomásak a referecia szihez viszoyío éréké. Referecia sziek válaszoák a 0 - W/m ieziás, illeve a (levegőbe) eek megfelelő *0-5 N/m éréke. Ez közelíőleg a fül álal az 000 Hz frekveciá mérheő hallhaósági küszöbek felel meg. {4}. Az érheő beszéd ávieléhez 300 Hz-3400 Hz aromáyra korláozzák a sávszélessége. Bizosíai kel, hogy az ávieli sávba a lieáris orzíás e legye 3-6 db-él agyobb, a emlieáris összeevők és a zajkompoesek szije a haszos jel álagéréke ala legye db-el. A külső zavarok elkerülése érdekébe a ávbeszélő mikrofojá célszerű a beszélőhöz közel elhelyezi. {3} 3. A beszédjel és a hallás együes fizikai ulajdoságaiak felhaszálásával alakíják ki a forráskódolóka vagy más éve Vocoder-eke. Kódoláskor em a éyleges szövege, haem aak egy 0 ms-os álagáak bizoyos szempook szerii jellemzői (álagos hagossági szi, előre meghaározo frekveciaspekrumok eergiaaralma sb.) képezik az áviedő adaoka Vevő oldalo a beérkeze adaok segíségével mesersége hago geerálak. {3} 4. A Vocoder-ek alkalmazásáak előye, hogy a beszéd ávieléhez szükséges ávieli sebesség léyegese kisebb lehe, (pl.: 3 kb/s PLMN eseé) 6

18 mi a hagyomáyos PCM redszer haszáló (64 kb/s) hálózaok eseé. Szükség eseé eél kisebb ávieli sebességű csaorá is megoldhaó az áviel. Azoba a beszéd elveszi az egyére jellemző egyedi ulajdoságai, zee áviele eseé pedig egyálalá em haszálhaó. {3} 5. Zee élehű ávieléhez 5 khz felső haárfrekvecia szükséges. A hagérze eljes reprodukálhaóságára kell örekedi, ami szereofoia eseé ké csaora egyidejű ávielé kívája meg. Az áviedő diamika-aromáy léyegese agyobb, mi a beszéd eseé megkívá. {3} 6. A hagayagok digializálásáak első lépése, a sávszélesség korláozása. A felső haárfrekvecia ismereébe megválaszhaó a miavéelezési frekvecia. Beszédjel eseé emlieáris, 8 bies, zee digializálásakor 6 bies lieáris kvaálás alkalmazak. {3} 7. A beszédjel PCM jellé alakíásáak első lépése a jel sávhaárolása (300 Hz-3400 Hz). Az aalóg sávhaárol jele miavéelezik (8 khz). A miavéeleze jelek ampliúdójá kvaálják, majd a kvaál miáka biárisa (8 biese) kódolják. A kvaálás emlieáris. {4} 8. A zee hû ávieléhez arozó kódoló főbb paraméerei: miavéelezési frekvecia 3 és 48 khz közö va (CD és MINIDISK eseé 44, khz), a kvaálás 6 bies, lieáris. {4} 9. A fülbe érkező hagok egymás haásá elfedik, maszkolják egymás. Ez az jelei, hogy az egyszerre érkező, frekveciába em úlságosa ávoli, de léyegese külöböző ampliúdójú jelek közül csak a agyobb ampliúdójú halljuk. {} 0. Mivel az elfede (maszkol) kisebb ampliúdójú jeleke em halljuk, ávielük felesleges. Az ávieli sávo felbojuk keskey aromáyokra. Az egyes sávokba eső összeevőke külö-külö digializáljuk. Meghaározzuk az egyes sávokba a jeleljesíméy. Ebből meghaározzuk a szomszédos sávokba a maszkol hallásküszöbö és az ez alai összeevőke elhagyjuk. Eze kívül ovábbi sávhaárolásra is leheőség va, ez azoba akár hallhaóa is rohaja a reprodukál zee miőségé. {4}.4.Kép és videó. A ovábbíai kívá képe képpookra bojuk. Az egyes képpook fekee-fehér kép eseé ieziásukkal jellemezheők. Ez az éréke kvaáljuk és ez kerül ávielre. {}. Szíes kép ávieléhez először a képe R, G, B összeevőkre bojuk, majd ezekből világosság és szíkülöbségi (lumiacia és cromiacia) jeleke állíuk elő. Eze összeevőke külö-külö kvaáljuk, és párhuzamosa ávisszük. {3} 3. Mozgókép ávieléhez másodperceké 5 (30) képe, illeve a elevízió echikába 50 (60) félképe állíuk elő és ezeke egyeké digializáljuk. Az ávieli igéy csökkeésére alkalmazzák a differeciális kódolás, ami az előzőhöz viszoyío (fél) kép külöbségi aralmáak a digializálásá jelei. Ez uóbbi módszer csak egymás köveő éháy képre erjeszheő ki. Az ediálás megkezdéséhez időké eljes képeke is á kell vii. {4} 7

19 4. A DCT (diszkré kosziusz raszformáció) alkalmazásával az ado jele egy öadjugál márix segíségével ampliúdó-aromáyból frekveciaaromáyba udjuk raszformáli. A művele külöböző frekveciájú kosziuszos összeevőkkel öréő jellemzés ad végeredméyül. {} 5. A miákak és egy jellemző függvéyek, a miavéel helyé érvéyes érékei szorzaaiak az iegrálásával haározza meg az egyes jellemző ampliúdóka. A szorzó függvéyek olyaok, hogy ulláál agy éréke vesz fel, az érelmezési aromáyba ulláól ávolodva viszo gyorsa ullához araak. Így a DCT eseébe alkalmazo ablakozási echika em szükséges. A waveleek pároké orogoálisak, ami az jelei, hogy eszőleges keő szorzaa a kosas 0 függvéy adja eredméyül. {3} 6. DCT-vel öréő képömöríés eseé egy 8*8 képpoból álló blokk 64 képpojáak aralmá 64 frekvecia-kombiáció ampliúdójával adják meg, mid a világosság, mid a szíkülöbségi jelekre. A 64 kédimeziós frekvecia-összeevő ampliúdó a övekvő fokszámak megfelelőe övekvő számra ormálják és a ormál érék egész összeevőjé viszik á. Így kis számoka kell ávii és a magasabb fokú összeevők elűek. Ez agy mérékű kompresszió eredméyez. {4} 7. Differeciális kódolás eseé az összehasolíáshoz egy-egy képe árolak, majd a kövekező képe ebből pixelről pixelre kivova képezek egy külöbségi képe, ami DCT-ek aláveve, majd ömöríve lehe ávii. Ha csekély a válozás, akkor a külöbségi kép is csekély adao aralmaz, kevés adao kell ávii. A eljes képek gyakorisága az ayag mozgalmasságáól függ, de álalába mide kilecedik kép (ú. I-kere) eljes képké kerül ávielre. {6} 8. Mozgáskompezáció jeleős mozgás aralmazó képek eseé eredméyes. A referecia képe makroblokkokra boják. Az új képe egyezés, vagy léyeges hasolóságo keresek a referecia kép makroblokkjaival. Ha ilye alálak, csak az ezzel képze külöbségi képe, ovábbá az elolási vekor kompoesei kell ávii. Az elmozduló árgy mögül előűő háér viszo a eljes adameyiség ávielé jelei. {5} 9. A ömöríés mérékéek öveléséhez hozzájárul a digializálás, a em egyelees kvaálás, a DCT, a DCT sorá yer adaok fuamhossz, illeve Huffma kódolása, és a mozgáskompezáció. Jeleős mérékű kompresszió elérése érdekébe öbb eljárás együes alkalmazása célszerű. {6}.5. Jelávieli közegek. Elekromos vezeék, amely lehe szimmerikus érpár. Több érpárból álló, külső mechaikai, villamos és köryezeálló védelemmel elláo elredezés a kábel. Az érpárak sodrásával azok egymásra haása és a külső zavarok haása csökkeheő. Egy másik jellemző elredezés a koaxiális kábel, melybe a belső szigeel vezeő egy fémháló (áryékoló harisya) veszi körül, a külső villamos erek zavaró haásáól védi. Ez az elredezés aszimmerikus. {3} Rádiós áviel eseé a érbe erjedő elekromágeses hullámok veszik á az eergiaovábbíó kábel feladaköré. Az eergiá a érek áadó, illeve a érbe erjedő eergiá elekromos (ve) jellé áalakíó elem az aea. Az iformáció szállíása az elekromágeses hullám modulálásával öréik. {3} 8

20 Opikai szálo öréő iformációovábbíás eseé az adóoldali féyforrás (LED vagy lézerdióda) álal kibocsáo féy a hordozó, amelyre szié modulációval ülejük rá a ovábbíadó jelsorozao. A vevőoldalo visszaalakíásra féyérzékey diódá haszálak. {3}. A szimmerikus érpárba ké álladó ámérőjű, egymásól álladó ávolságra lévő vezeő alálhaó, amelyeke szigeelő vesz körül. A vezeék jellemzői álaláos esebe a vezeék ohmos elleállása, és az idukiviása, a közöük mérheő kapaciás és az ávezeés. Alapsávi áviel eseé az idukiviás és az ávezeés elhayagolhaó. A frekvecia övekedésével aluláeresző jellege mua, a fázissebesség közelí a féysebességhez. {5} 3. A reflexió az jelei, hogy a vezeéke emcsak egyiráyba haladó hullám erjed, haem az eergia egy része a vezeék végéről visszaverődik. A reflexió méréke a meghajó áramkör, a vezeék és a erhelés impedacia viszoyaiól függőe válozok. {3} 4. A hullámimpedaciával lezár vezeék reflexiómees, de mivel a hullámimpedacia frekvecia-függő az ideális lezárás csak egy frekvecia köryezeébe hozhaó lére. Beszédfrekvecia felei alkalmazás eseé a hullámimpedacia közelíőleg ohmos és a szokásos vezeékípusokra Ohm körüli érék. {3} 5. Ado lesugárzo eljesíméy eseé a besugárzo erüleel fordíoa aráyos az aeayereség. {} 6. A örésmuaók függvéye szeri lehe: öbbmódusú lépcsős idexű szál egymódusú lépcsős idexű szál gradies szál A mag és a héj ayaga szeri: műayag héj, műayag mag üveg héj, üveg mag üveg héj, műayag mag {4} 7. Féyvezeő kábeles áviel eseé alapsávi áviel em leheséges, modulál féyyaláb áviele öréik a közegbe és mid az adás, mid a véel helyé áalakíó (LED-e, vagy lézer, illeve féyérzékey diódá) kell alkalmazi. {}.6. Jelávieli redszerek. Az áviel sorá jeleke ovábbíuk egy ávieli csaorá. A jelzés feladaa az áviel folyamaos meedzselése. A jelzések a jelávieli csaorába vagy a csaorá kívül ovábbíhaók. {3}. A jelzés, a jelávielhez haszál összeköeés felépíésé, folyamaos felügyeleé, az áviel uá az összegköeés boásá és az összeköeés bizoylaolásá valósíja meg. {4} 3. Áramkörkapcsol redszerek eseé az ávieli csaora a kapcsola felépíése uá, az összeköeés feállásáak eljes ideje ala redelkezésre áll. {} 4. Üzeekapcsol csaora eseé az ávieli csaora csak a éyleges áviel idejére áll redelkezésre és egy csaorá álalába öbb felhaszáló 9

21 haszál. Hogy egymás hosszú időre e zárhassák ki az ávielből em a eljes üzeee ovábbíják egy egységbe, haem az ávieli egységekre (csomag, kere, cella) boják és öbb részlebe ovábbíják úgy, hogy valameyi felhaszáló kiszámíhaó idő belül sorra kerüljö. {3} 5. A kizárólag egy felhaszáló álal haszál csaorára jellemző az álladó redelkezésre állás a felhaszáló számára. Ez álalába rossz kihaszálság melle valósul meg. Gyakra a jelek melle jelzések áviele is megoldhaó. {3} 6. Muliplex csaorák jellemzője, hogy valamilye egységes elv szeri összefogo csaorák ovábbíása öréik a közös ávieli közegbe. {} 7. Szikro muliplexálás eseé valameyi, a muliplex redszer összeevőjé képező elemi jelfolyam jeleiből valameyi, mide kereidőbe áviszek akkor is, ha éppe ics valamely csaorába áviedő jel. {} 8. Rádiós redszerek eseé alkalmazo egyik megoldás az FDMA. A redelkezésre álló frekveciasávba az ávieli csaorák egymás melle vaak elhelyezve. {} 9. Egy ado kereidő áll redelkezésre, amelye a csaorák számáak megfelelőe feloszaak. A csaorára juó kereidő leele uá, a kövekező csaora forgalmaz, a ráeső kereidő szelebe. A forgalmazás folyaása a kövekező kere megfelelő szakaszába szikro jelleggel folyaódik. {3} 0. FDMA és TDMA együes alkalmazása eseé az egyes időrésekbe ávi adaok más-más frekveciaaromáyba kerülek ávielre. {}. CDMA eseé a csaorá orogoális kódszavak segíségével oszják fel a felhaszálók közö. Mivel az egyes felhaszálókhoz redel kódszavak hossza külöböző, leheőség yílik a felhaszálók közöi differeciálásra. Miél rövidebb egy felhaszálóhoz redel kódszó, aál agyobb adameyiség ávielére va leheősége egy időegység ala. A felhaszálók álal egy időbe geerál adafolyamok összege kerül ávielre. A felhaszálók adafolyamá véeli oldalo az összege mide egyes kódszóval öréő isméel szorzással yerik vissza. Mivel a kód orogoális, a dekódolás egyérelmű. {4}. A primer PCM 5 μs-os kereidő haszál. A redszer 30 beszédcsaora, db. (0-ás) kereszikroizáló csaora és db. (5-ös) jelzésávieli csaora jelé ovábbíja. Az egyes csaorák ávieli sebessége 64 kb/s, a miavéeli frekvecia 8 khz, a kvaálás 8 bies. Eek megfelelőe egy csaora ávielére kereeké 3,9 μs időrés áll redelkezésre, a biidő 0,488 μs. {6} 3. Nagyobb sebességű áviel kialakíása eseé öbb primer PCM redszer fogak össze, és ovábbíaak az ávieli úo. Ez a művele a muliplikáció. A redszerek hierarchikus öbbszörözése a megoldás egyik módja. Ilyekor a kereidő ala öbb primer muliplex redszer ávieli egységé ovábbíják, midig azoos sorredbe. {4} 4. Az SDH redszer 5 μs kereidő haszál. Egy kereidő ala 430 báj kerül ovábbíásra. Ebből 9 báj a fejrész. A fejrész 9 báj hosszúságú része a poier. Segíségével lehe öbbek közö kijelöli a ovábbíásra haszál csaora helyé. Így leheővé válik (szikroizál módo) a jelcsomag közvele behelyezése, vagy kivéele a eljes jelfolyam megboása élkül. {6} 5. Hierarchikus muliplexálás alkalmazása fa-srukúrájú hálóza eseé célszerű, mer az egyes ágako a levelek felé haladva a forgalom csökke, egyre kisebb mérékű muliplexálás szükséges. A gyűrűs elredezésbe ávi SDH hálóza eseé a leágazási poo kive jel helyébe a célállomás jelölő poier 0

22 módosíása uá - vissziráyú jel kerülhe. Ez az iráyválás csak gyűrű srukúrájú hálóza eseé valósulha meg egyszerű módo. Tehá va kapcsola a hierarchikus muliplexálás és a hálóza srukúrája közö. {5} 6. Adaávieli hálózaok eseé az áviedő jelsoroza em köö időbe jelekezik, ovábbá ics időbe köö kapcsola az üzee kelekezése és éyleges áviele közö. Az üzeeek sorba redezésé és a közös ávieli úo öréő ovábbíásá a saiszikai muliplexer végzi. Ez godoskodik a öbb forrásból, eszőleges időbe és sorredbe érkező üzeeek közös csaorába öréő (az ávieli csaora kapaciásáak haáráig veszeségmees) összegyűjéséről, ovábbíásáról és a véeli oldalo a külöböző felhaszálók felé öréő széoszásáról. {6} 7. A CSMA/CD- alkalmazó számíógép-hálóza egyik előye, hogy a voal kihaszálhaósága megközelíi az egye. Másik előy az adásfigyelés, ami az üközések elkerülésé valósíja meg. A oke-busz váloza egyérelműe elkerüli az üközés, mer csak a oke pillaayi birokosa adha. {3} 8. A kapcsoló a forgalmazásba részvevők éyleges összeköésé valósíja meg. {} 9. Az időrés kapcsoló bemeeé és kimeeé egy-egy primer PCM csaora helyezkedik el. Egy időkere 3 bye-ja egy 3 bye méreű ámeei árolóba kerül beolvasásra, majd egy 3 szer 5 bi méreű címlisa álal megado sorredbe kerül kiolvasásra. Ameyibe egy felhaszáló álal lefoglal bejövő időrés sorszáma agyobb a kimeő csaorába elfoglal időréséől, az ada csak a kövekező kerebe kerül ávielre. Az időrés kapcsoló alkalmazása mideképpe késleleés eredméyez. {5} 0. A érkapcsoló márix bemeeé k darab, kimeeé m darab primer PCM csaora helyezkedik el. A bejövő i-dik csaora x-dik időrésébe elhelyezkedő bye a kimeő j-dik csaora címlisája álal előír időrésébe kerül, ameyibe ez szabad. Ha em, akkor blokkolás esee lép fel. {3}. A T-S-T kapcsoló ké időrés kapcsoló, melyek a bemeee, illeve a kimeee helyezkedek el, valami a keő közö, érkapcsoló márixo aralmaz. A égyhuzalos áramkörkapcsolásak megfelelőe valameyi csaora megjeleik a bemeee és a kimeee is. Koceráció-mees és gyakorlailag blokkolás-meesek ekiheő. {3}. Az áramkörkapcsolás kapcsolási fukciói: hívásfigyelés, iformációvéel, iformáció feldolgozás, szolgálaás oszályozása, foglalság vizsgála, felcsegeés, hívó és hívo összekapcsolása, felügyele, boás, iformáció küldés a hívo fele csalakozaó közpo iráyába, bizoylaolás. {4} 3. A szolgálaás miőségéek (QoS) jellemzésére haszálják az álagos késleleés (az üzeehosszhoz viszoyíva). Ha em áll redelkezésre a szükséges számú kimeei csaora, az üzeeek a csaora felszabadulásáig késleleés szevedek, de em veszek el. {} 4. A szolgálaás miőségé az elfogadhaó aramú késleleés méréke, illeve ezzel összhagba a forgalom ermészee szabja meg. Ha ics késleleés, akkor az ávieli csaora végé h késleleéssel jeleek meg az üzeeek (h a csomag hossza). Késleleés eseé az üzeeek τ idővel később érek célba, ahol τ=t+h (T az álagos késleleési idő). {3}.7. Áramkörkapcsol hálózai szolgálaások. A legfoosabb jellemzőke az alábbi ábláza foglalja össze:

23 elevezés hordozó előfizeői hozzáférés PSTN sodro érpár aalóg (eseleg rádiós) ISDN sodro érpár (eseleg öbb sodro érpár a PRA eseé) PLMN cellás rádió hálóza egy-egy hordozójá egy (eseleg öbb) időrés digiális *64 kb/s digiális 3 kb/s Szolgálaás Távbeszélés, fax (modemmel) adaáviel Távbeszélés, fax, adaáviel, közvele számíógép csalakozás Távbeszélés, adaávieli szolgálaások (eseleg öbb időrés összefogásával) {6}. A PSTN részei: előfizeők, közpook, a közpook kihelyeze fokozaai és az ezeke összeköő kábelek. {} 3. A PSTN hozzáférési hálózaa álalába sodro érpároka aralmazó kábelhálóza. Eek részei: beköő vezeékek, eloszó kábelek, illeve örzskábel. Az előfizeői hozzáférési hálóza a helyi közpohoz gyakra a kihelyeze fokozaoko kereszül csalakozik. A helyi közpook számáak övekedésével az összeköő áramkörök számá égyzeese öveli kellee, ezér előyösebb a razi közpook és az ezeke összeköő, muliplexál forgalma boyolíó ávieli uakból felépíe, öbb hierarchia síkú hálóza alkalmazása. Ez az igéy a agy forgalma boyolíó emzeközi razihálózaok eseé fokozoa jelekezik. {4} 4. A PSTN szolgálaásai: ávbeszélés, fax, adaáviel (modemmel). {} 5. Az ISDN eseé a digiális áviel kierjeszeék egésze az előfizeőig, ami előfizeő és előfizeő közö eljes digiális áláhaóságo bizosí. Az előfizeő BRA eseé - 44 kb/s hozzáféréssel redelkezik, a kapcsolás alapeleme a 64 kb/s sebességű digiális csaora (db). Az ISDN jellemzője a közös csaorás jelzésredszer alkalmazása, amire egy 6 kb/s jelzésávieli csaorá szolgál (ebből 9,6 kb/s jelávielre is felhaszálhaó). {4} 6. BRA eseé az ISDN alapeleme a 64 kb/s sebességű digiális csaora. Az ISDN jellemzője a közös csaorás jelzésredszer alkalmazása, amire egy 6 kb/s jelzésávieli csaorá szolgál (ebből 9,6 kb/s jelávielre is felhaszálhaó). Az ISDN áramkör kapcsolás alkalmaz, leheőség va egy időbe kéiráyú, égyhuzalos jellegű összeköeés megvalósíására, amely mid beszéd, adaösszeköeés megvalósíásá leheővé eszi. {3} 7. Az ISDN az áramkörkapcsol beszédáviel leheőségei bővíi ki. Leheőség va: 64 kb/s sebességű em korláozo, 64 kb/s sebességű, beszédüzemű, em korláozo 64 kb/s sebességű, 3, khz hag, 64 kb/s sebességű, beszéd/em korláozo, 6*64 kb/s sebességű. em korláozo, 4*64 kb/s sebességű em korláozo,

24 30*64 kb/s sebességű em korláozo, 64 és 6*64 kb/s sebességű, öbbcélú, öbbsebességű, em korláozo hordozószolgála kaegóriákra. {4} 8. A PSTN alapveőe beszéd-ávielre alkalmas. Adaáviel eseé (számíógép csalakozaásakor) a biáris adajel közveleül em viheő á az aalóg előfizeői csaorá, haem MODEM-e kell alkalmazi. {} Az ISDN közveleül alkalmas adaávielre, ilyekor a beszédüzembe alkalmazo diamika-kompresszoroka ki kell az ávielből ikai. {} 9. A hívószám feladaa a hívó és a hívo fél (címze) azoosíása. {} 0. A hívószámok a kövekező részekből épülek fel: emzeközi prefix, ország kódja, ávolsági hívás prefix, körze kódja, helyi közpo kódja, előfizeő kódja. {6}. A arifaredszer elemei úgy állíják össze, hogy bizosíják: a kölségaráyos bevéelek bizosíásá, a maximális profi elérésé, a forgalom szabályozásá {3}. A éyleges arifaredszer álalába midhárom szempo övözeeké alakul ki. A díjszabási erv készíéséek legléyegesebb szempojai: bizosíai az előfizeők megelégedeségé, bizosíai a beruházás megfelelő megérülésé, megfelelő jövedelme bizosíai a szolgálaóak. Cél, a beredezések haékoy kihaszálása e üközzö műszaki akadályba. {4}.8. Rádiós összeköeésű ávieli redszerek. A yilváos földi mobil hálóza szolgálaásai: ávbeszélő szolgálaás (3 kb/s sebességgel), közpoi üzeerögzíő, adaáviel (elefax, számíógépes ermiál, rövid, szöveges üzee ovábbíása, Iere). {3}. A PLMN a szolgálaó álal kiszolgál földrajzi erülee cellákra oszva kezeli. Az egymásól ávoli (a haszál frekvecia hullámhossza és a km-be kifejeze földrajzi ávolság alapjá) cellákba ugyaaz a frekveciaaromáy haszálhaják. A külöböző frekveciaaromáyal redelkező cellák darabszámá a redelkezésre álló frekveciasáv és az ávielhez szükséges sávszélesség alapjá haározák meg. {3} 3. Az azoos frekveciaaromáy haszáló celláka árscellákak evezzük. {} 4. Ha a redelkezésre álló frekveciaaromáy N külöböző részre bojuk, a cella sugaráak hossza R és a árscellák ávolsága D, akkor igaz, D hogy R = 3N. {} 5. Időszakos forgalomövekedés eseé egyes celláka öbb részcellára bouk, majd a részcellák az eredei cella szomszédjai közül azok árscellái leszek, amelyek a legávolabb helyezkedek el őlük. A cell spliig midig a miőség romlásá voja maga uá. {3} 6. Egyszerre öbb N is haszálhaó egy redszere belül. Jellemzőe beszéd ávielére N=7 és jelzések ávielére N=. {} 7. A cella alakja ideális esebe szabályos haszög alakú cella lee álladó oldalhosszal. A valóságba azoba a cella méreé és alakjá a 3

25 földrajzi viszoyok, a épsűrűség, valami a beépíeség és aak miősége egyará befolyásolják. {3} 8. A GSM hálóza főbb elemei: Mobil állomás (MS), az előfizeő álal haszál készülék (TE) a hozzáarozó rádiós ierfésszel (MT). Bázisállomás (BS), mide cella erüleé alálhaó egy bázisállomás, amely a cella erüleé arózkodó mobil állomásoka szolgálja ki. A bázisállomás egy vagy öbb adó-vevő (BTS) és egy báziskapcsoló közpoo (BSC) aralmaz. Mobil szolgálai kapcsoló közpo (MSC), a mobil szolgálaásoka bizosíó kapcsoló közpo. Az MSC- belül kerül meghaározásra, hogy egy ado felhaszáló melyik frekveciasávo kapcsolódik egy ado BShez és az MSC- belül alálhaó gaeway-eke kereszül kapcsolódik a mobil hálóza más hálózaokhoz. {6} 8. Mobil állomás álal kezdeméyeze hívás lépései: Szám árcsázásával jelzés küldése (jelzéscsaorá) a bázisállomás felé (híváskezdeméyezés) Bázisállomás jelzi a híváskezdeméyezés MSC felé MSC szabad csaorá osz ki a felhaszálóak és ez jelzi a bázisállomás felé Bázisállomás jelzés küld mobil állomás felé igéye kiszolgálásáról, majd redelkezésre bocsája a hagcsaorá Mobil állomás jelzi a bázisállomásak a hagcsaora igéybevéelé Hívo készülék kicsög, kezdődhe a beszélgeés {6} 9. Mobil állomás hívásáak lépései: MSC-be hívás érkezik ado mobil állomás számára MSC a hívo mobil állomás adaai elküldi az összes bázisállomás számára (jelzéscsaorá kereszül) Bázisállomás a erüleé arózkodó mobil állomásak jelzés küld a hívás érkezéséről Mobil állomás jelzi bázisállomásak a hívás fogadásá Bázisállomás jelzi ez MSC-ek MSC kijelöli a csaorá (ez jelzi a bázisállomásak is) Bázisállomés jelzi mobil állomásak a szabad csaorá Mobil állomás yugázás küld bázisállomásak Készelé jelzés MSC felé, csaora megyiása Mobil állomás fogadja a hívás {9}. Hadover lépései: Az MSC folyamaosa figyeli mide mobil állomásak kioszo csaora vivőjéek szijé. Ha ez a szi egy meghaározo érék alá süllyed, az MSC ez úgy érelmezi, hogy a mobil állomás úlságosa elávolodo az ő kiszolgáló bázisállomásól és mide bázisállomásól bekéri az ado mobil állomás eseére progoszizálhaó vivőszie. Ezek közül az MSC kiválaszja a legmagasabba és a kiválaszo új bázisállomásak ú. x-o üzeee küld, ami jelzi az új bázisállomás felé, hogy új mobil állomás kell kiszolgáli. Ha a mobil állomás éppe beszélgeés folya a hadover idejé, az MSC 4