TARTALOMJEGYZÉK HITTAN. 1 ETIKA. 8 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 17 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK. 69 HON ÉS NÉPISMERET. 69 ANGOL NYELV.

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK HITTAN... 1 ETIKA... 8 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK HON ÉS NÉPISMERET ANGOL NYELV NÉMET NYELV MATEMATKIA INFORMATIKA TERMÉSZETISMERET FIZIKA A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBA INTEGRÁLVA EGÉSZSÉGTAN INTEGRÁLVA A TERMÉSZETIMERET TANTÁRGYBA FIZIKA BIOLÓGIA KÉMIA FÖLDRAJZ ÉNEK-ZENE RAJZ TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TESTNEVELÉS OSZTÁLYFŐNÖKI MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

3 HITTAN 5-8. osztály A tantárgy heti és évi óraszámai évfolyamonként: Osztály: *8. Heti óraszám: Évi óraszám: *A hittan tantárgy óraszámát 8. osztályban úgy állapítottuk meg, hogy tartalmazza az emberés társadalomismeret, etika modult is. Célok, feladatok, fejlesztési követelmények: A tantárgyblokk átfogó célkitűzéseit az Általános Katekétikai Direktórium (Budapest, SZIT) alapján terveztük meg, amely határozottan mutatja a hitoktatók feladatát. A Direktórium a következő gondolatokat hangsúlyozza: "A keresztény életet minden életkorban és minden történelmi helyzetben Isten Igéjével világítsák meg" (D 20). Mivel "a hitoktatás feladata, hogy segítse az embereket megvalósítani... az Istennel való közösséget, a keresztény örömhírt úgy kell előadnia, hogy nyilvánvalóvá váljék: általa kerül biztonságba az emberi élet legnagyobb értéke" (D 23). "Ezért a hitoktatásnak ápolnia kell és meg kell világítania az istenszeretet növekedését... és ennek az erénynek a megnyilvánulásait" (D 23). Tehát "nem elegendő, ha a hitoktatás csupán felébreszt valamilyen - jóllehet igaz - vallásos tapasztalatot: oda kell eljuttatnia az embert, hogy lassanként felfogja az isteni igazság teljességét" (D 24). Az évi anyag összeállításában nem feledkeztünk meg arról, hogy "Krisztus vezeti el az embert az Atyához azzal, hogy elküldi a Szentlelket Isten népéhez." Ezért tanításunkban mindig Krisztus áll a középpontban, hiszen "az Egyház alapja Őbenne van" és "Őbenne nyeri el minden a megújulását". Krisztus által jutunk el az Atyához. De ez az "Atyához vezető út a Szentlélekben nyílik meg" (D 41). Részleges célkitűzéseinket annak a zsinati tanításnak szellemében fogalmaztuk meg, amely hangsúlyozza, hogy összefüggéseket kell látnunk Isten és Krisztus misztériuma, valamint az emberi lét és az ember végső célja között, és eközben egyáltalában nem kell lekicsinyelnie azokat a földi célokat, amelyeket egy-egy ember vagy közösség közvetlenül el akar érni Istentől kapott hivatása szerint. A rendszeresség és folyamatosság didaktikai alapelvét követve és az életkori sajátosságokhoz igazodva - egy-egy fejlődési szakasz követelményének megfelelően - kisebb ciklusokban építkeztünk. A személyiségfejlődés következő szakaszában - figyelembe véve a közösségi élet felé fordulás, a szociális érzés, és a tettrekészség tényezőinek megjelenését - a keresztény életgyakorlattal kapcsolatos problémák és megoldási lehetőségek ismeretkörét bővítjük és mélyítjük. Figyelembe vesszük, hogy ezek a gyermekek már képesek akarati életükben a jó és rossz differenciáltabb szemléletére és ennek alapján gyakorlatuk formálására. Nevelésükben az önnevelés és a lelkiismeret-formálás feladatának fontosságát is hangsúlyozzuk. 1

4 A serdülők és serdültek korcsoportjának adottságait figyelembe véve e korosztály tagjainak korábbi ismereteit hatékonyan bővítjük, és hangsúlyozzuk az ifjúkorban tudatosan vállalt katolikus életszemlélet és gyakorlat fontosságát. A tanterv követelményrendszere az elmélet és a keresztény élet összhangjának fontosságát hangsúlyozza. A tanulóktól elvárjuk, hogy minden életszakaszban - az életszakasz sajátosságainak megfelelően - szavakban és cselekedetekben tegyenek tanúságot Krisztus mellett. A tanterv megvalósításhoz módszertani szempontból az Általános Direktórium útmutatásait ajánljuk segítségül: A legfontosabb módszertani alapelv: "A jó emberi és keresztény kvalitások sokkal termékenyebbé teszik a katekézist, mint bármelyik módszer" (D 71). A hitoktatónak "mindig az írott vagy hagyományozott kinyilatkoztatást és az egyházi tanítást kell szem előtt tartania. Ezen kívül, bármelyik részletről is legyen szó, a katekétának pontosan kell tudnia, hogy az éppen tárgyalt anyagnak, hogyan áll középpontjában Krisztus misztériuma; hogyan tanít ebben a részletkérdésben az egyház,... hogyan ünnepli ezt a liturgiában, és hogyan valósítja meg hívei életének gyakorlatában" (D 45). A "katekézis anyaga egészének Szentháromság - központúnak kell lennie" (D 41). A katekézis történhet deduktív és induktív módszerrel: vagy az isteni világból indul ki, és eljut az emberig; vagy az emberi világból (bibliai események, liturgikus történések, az egyház és a mindennapi élet eseményei) indul ki és eljut az isteni világhoz. "Olyan pedagógiai módszert kell kiválasztani, amely megfelel a hitoktatásban részt vevők közösségi körülményeinek" (D 46). "Minden emberi tanítás első követelménye,... hogy lehetővé tegye és felébressze a belső tevékenységet abban, akire irányul. A katekézissel tehát a hit belső aktusát kell felébreszteni" (D 75). A modern pedagógiai eszközök és a tanítás-technológiai ismeretek nagy segítséget nyújtanak az ismeretek elsajátításához és mélyebb, tartósabb megszilárdításához. Egyben segítséget nyújtanak az alkalmazásnál is. Így használható a foglalkozásokon az audiovizuális eszközöknek széles skálája, a rajz, a bábozás, a dramatizálás megoldásaival együtt. Mindez előkészíti a serdülőknél a kép-meditáció beépítését is. Ezeket korcsoportonként más-más hangsúllyal és céllal kell alkalmaznunk a foglalkozásokon. Az ember- és társadalomismeret, etika modul: Az ember- és társadalomismeret, etika modult a hittan tantágyba integráltuk. Célok és feladatok: A hetedik évfolyamon a modul az emberi természet, a nyolcadik évfolyamon a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. 2

5 Fejlesztési követelmények: A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció: a Szentírási történetek értelmezése során; Szociális és állampolgári kompetencia: pl. a szentek példája nyomán; Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejező készség: a gazdag egyházi művészet ihletésével; Énkép, önismeret: lelkiismeretvizsgálatok révén; Hon- és népismeret: kiemelkedő magyar szentek, zarándokhelyek, ünnepeinkhez kötődő hagyományok által; Tanulás tanítása: önálló kutató és gyűjtőmunka, könyvtárak, és az informatika segítségével; Belépő tevékenységformák: Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). A játék (szerepjáték, szociodráma). Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. A közösségépítő órák, foglalkozások során ezeket a tevékenységeket ajánljuk a Kiskunhalasi Katolikus Iskola hitoktatói számára: Hittanórák keretében: Ismerkedés a kiskunhalasi katolikus templom épületével, történetével. Játék a közösségi házban, közösségépítő játékok a hittanórákon. Orgonás és gitáros énekek tanulása, ajándékkészítés, ünnepeinkhez kapcsolódó jelképek készítése (pl. adventi koszorú) stb. Órán kívüli foglalkozások: zarándoklat (biciklis, buszos), ünnepi szentmisék, Márton Napi felvonulás, buckás keresztút, Szent József napi lelki nap, egyéb (karácsonyi, nagyböjti) 3

6 lelki napok, közös gyónási alkalmak, rózsafűzér októberben, Mindenszentek környékén temetőlátogatás stb. A hittan tantárgy témakörei évfolyamokra bontva: 5. évfolyam: alapvető biblikus ismeretek, Ó- és Újszövetségi történetek 6. évfolyam: Egyháztörténelmi alapismeretek. 7. évfolyam: alapvető hittan: Kinyilatkoztatás, Szentháromságos Isten, Jézus élete, tanítása, szentségek. 8. évfolyam: Biblikus erkölcstan. Értékelés szempontjai: tudás, hitéleti tevékenység, magatartás a hittanórákon. Felső tagozatban az értékelés érdemjeggyel történik, 1-5-ig terjedő skálán. Belépő tevékenységformák: 5. évfolyam Népem vagytok mondja az Úr Ószövetségi és újszövetségi olvasmányok A gyermek hite fejlődésének fontos szakasza az elsőáldozás utáni kor, melynek feladata a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat megteremtése és állandó mélyítése a rendszeres lelkiélet: a napi imádság, szentgyónás és szentáldozás. Az ötödik osztályban ószövetségi és újszövetségi elbeszélésekből olyan részleteket kell bemutatnunk, melyeknek helyes megértése nem feltételez a gyermekek életkori sajátosságait felülmúló ismereteket. Ezek a történetek az Istennek az egész történelemben végigvonuló szeretetét mutatják meg: azt a végtelen jóságot, amellyel minden hűtlenség és engedetlenség ellenére sem hagyja az embert magára, hanem hű marad ígéreteihez, és nem vonja meg tőlük gondoskodását. Témakörök: Őstörténet és a Pátriárkák kora Rabság és szabadulás Vándorlás a pusztában A bírák kora A királyok kora A próféták kora A fogság után Jézus születése, élete, halála, feltámadása Jézus főbb csodái Jézus példabeszédei Szabadon felhasználható óra Összesen: 8 óra 6 óra 4 óra 4 óra 8 óra 6 óra 8 óra 10 óra 8 óra 8 óra 4 óra 74 óra 4

7 Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerjék meg a pátriárkák korát, az ószövetségi elbeszéléseket, s azok erkölcsi üzeneteit. Tudatosuljon az ószövetségi elbeszélések újszövetségre mutató jellege. Tudatosuljon, hogy Isten kiválasztott népe a zsidó nép, s Isten végtelen szeretete által vezeti őket. Ismételjék át Jézus életének főbb eseményeit, ismerjék meg Jézus példabeszédeinek üzenetét, valamint csodáiból értsék meg emberszerető jóságát és isteni hatalmát! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Régtől fogva szól hozzánk az Úr Bindes Ferenc: Válaszol az Úr (1989) Fülöpné Erdő Mária: Élő szó Magyar Katolikus Katekizmus Pusztai László: Népem vagytok Szegedi László: Szentségi találkozás Jézussal Szentírás Tanári kézikönyv (A Hitoktatási vázlatok 8. füzete a hittan tankönyv használatához készült, 1989) Belépő tevékenységformák: 6. évfolyam Egyházunk a történelemben Egyházfogalom és egyháztörténelmi alapismeretek A hatodik osztály feladata az Egyházra vonatkozó ismeretek felelevenítése, gazdagítása, mélyítése, továbbá az Egyház iránti szeretet ébresztése, erősítése, és tudatosítása. Az Egyházra vonatkozó kép rendezése és kiegészítése ebben a korosztályban azért fontos, mert a hatodik osztály elvégzése után a gyermek többféle iskolatípusban folytathatja tanulmányait: fontos tehát, hogy jó egyházképet alakítsunk ki benne. Másrészt ebben az életkorban erősödik benne a közösség utáni vágy: szükséges tehát, hogy az egyházi közösségről is helyes alapismeretei legyenek. Az egyház főbb szentjeinek életét megismerve jó példaképeket állíthatnak maguk elé. Témakörök: 1. Az üdvösség műve az Egyház életében bontakozik ki 8 óra 2. Az Egyház életének indulása 14 óra 3. Az Egyház terjedése és annak problémái 16 óra 4. Az Egyház folyamatos megújulásra szorul 14 óra 5. Az Egyház ma is él 14 óra 6. A liturgikus év főbb ünnepei: 8 óra Összesen: 74 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Tudatosuljon a tanulókban, hogy születésük és keresztségük óta közösségben élnek (család, Egyház). Az Ószövetségi választotta nép életében az emberek által, embereknek 5

8 megmutatkozó Istennel találkozzanak! Az Újszövetségből ismerjék fel, hogy Jézus új választott népet hoz létre, melyben minden ember otthonra találhat! Ismerjék meg az Egyház születését, terjedését, történelmének fényes és árny-oldalait, szüntelen megújulásra való képességét és jelenének főbb mozzanatait! Találkozzanak a legismertebb szentek élete által igazi példaképekkel, a Krisztusban való élet örömével. Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Krisztus tanúi a történelemben Hitünk és életünk (Budapest, SZIT) Magyar Katolikus Katekizmus Progetto uomo (LDC, 1992) Jézus kezdettől fogva jelen van az egyházban (Győri sorozat VI.) Pusztai László: Jézus Egyháza Szegedi László: Krisztus Urunk története az Egyházban Szentek élete Újszövetségi Szentírás Voi siete miei amici (LDC, 1993) Belépő tevékenységformák: 7. évfolyam Alapvető hittan Kinyilatkoztatás, a Szentháromságos Isten, a szentségek. A fiatalok hitének fejlődésében nagy jelentősége van a serdülőkor első szakaszának. A fiatal ebben az életkorban szinte mindent megkérdőjelez, hogy ismereteit új alapra építhesse. Ekkor kezdjük lerakni hívő világnézetének alapjait. Vallási gyakorlataiban is meg kell újulnia, hogy lelkiélete, lelkiismeretvizsgálata megfeleljen életkori sajátosságainak, hogy hite megélt hit legyen. A hittanórák keretében alkalmat kell adni a fiataloknak arra, hogy hitükkel és mindennapi keresztény életükkel kapcsolatos problémáikat felvethessék, és azokra megfelelő választ kapjanak. Témakörök: 1. Kinyilatkoztatás és a Biblia 8 óra 2. Hiszek Istenben, Mennyei Atyánkban 6 óra 3. Hiszek Istenben, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában 18 óra 4. Hiszek Istenben, Isten Szentlelkében 4 óra 5. A keresztény misztérium ünneplése, szentségek 24 óra 6. A keresztény imádság 6 óra 7. A liturgikus év főbb ünnepei 8 óra Összesen: 74 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A Szentírásra vonatkozó ismeretek megalapozása. Igazodjon el a Szentírás könyvei között. Ismerje a Szentírás felosztását, keletkezésének történetét, irodalmi műfajait. Életkorának megfelelő szinten ismernie kell Jézus életének eseményeit. Ismernie kell a 6

9 szentségeket, mint kegyelemközvetítő eszközöket. Ezekkel rendszeresen éljen is! Végül tudatosítsa, hogy amint Isten népének életében megmutatkozik a Gondviselő Isten, ugyanúgy megtapasztalja azt saját életében is! Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: Bajtai Zsigmond: Aki hisz, üdvözül Magyar Katolikus Katekizmus A keresztény hit alapjai (Győri sorozat VII.) Pusztai László: Isten szól hozzánk Szegedi László: Újszövetség bibliája Szentírás Szt. István Társulat: Nagykorúság Krisztusban Belépő tevékenységformák: 8. évfolyam Jézus Krisztus követésére kaptunk meghívást Biblikus erkölcstan A tanulók az eddigi hitoktatásban megismerkedtek az Úr jézus tanításának igen sok részletével, követésének feltételeivel. Ebben az évben ezeket az ismereteket kell rendszerezni, beilleszteni egyéb ismeretei közé, melyeket más tantárgyak tanulása során szerzett. El kell érnünk, hogy ezek az ismeretek egységes képpé álljanak össze, megsejtetve velük Isten üdvözítő tervének lényegét, annak beteljesülését Jézus Krisztuban és kibontakozását az Egyház életében és a mi egyéni életünkben. Témakörök: 1. Az ember méltósága, szabadsága, hivatása 9 óra 2. Az isteni üdvözítés: a törvény és a kegyelem 6 óra 3. Szeresd az Istent 7 óra 4. Szeresed embertársadat 18 óra 5. Bérmálásra készülünk 8 óra 6. A liturgikus év főbb ünnepei 7 óra 7. Etika 19 óra Összesen: 74 óra Magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ismerje az alapvető erkölcsi fogalmakat: törvény, lelkiismeret, felelősség, bűn, önismeret, önmegnevelés. Legyen helyes önismerete. Tudatosan, lelkiismeretesen élje saját keresztény életét. Készségesen segítsen rászoruló embertársának. Tudatosan keressék a nekik megfelelő katolikus közösséget. Rendszeresen és felnőtt módon végezzék el a szentgyónásukat. Ismerjék a tízparancsolatot, és azt helyesen értelmezzék. A bérmálásra készülve érjen meg benne a korának megfelelő szintű tudatos döntés Jézus követésére. Saját maga akarjon bérmálkozni és ne csak azért, mert a többiek is bérmálkoznak. 7

10 Tankönyvek, taneszközök, segédletek: Tankönyv, füzet Ajánlott irodalom: A Katolikus Egyház Katekizmusa Bajtai Zsigmond: Tartsd meg a parancsokat Keresztény élet (Győri sorozat VIII.) Dr. Hetény János: Bérmálásra készülünk Pusztai László: Szeresd az Istent Szegedi László: Biblikus hittan Tomka Ferenc: Találkozás a kereszténységgel Újszövetségi Szentírás ETIKA 8. évfolyam Az ember- és társadalomismeret, etika tantárgy a kerettantervben Aligha vitatható, hogy a évesek nagyságrenddel többet tudnak Dél-Amerika ásványkincseiről mint az érzésekről, sokkal többet a vegyértékekről, mint az értékrendről, a génekről, mint a vágyakról, a szabad vegyértékről, mint az ember meghatározottságáról és szabadságáról, tudnak egyenletet rendezni, de alig valamit arról, hogy mikor van rendben az ember, tudnak valamit az egészségről, de alig valamit az ember egészségéről. Egy éves diák fel tudja írni esetleg még az etil-metil-keton szerkezeti képletét is, ám a személyiség szerkezetéről alig tud valamit. Amennyiben megfelelő terjedelemben jelenne is meg új tantárgyak keretében a pszichológia, a szociológia, az etika, a vallástudomány, a filozófiai antropológia, az ökológia, a politológia tudásanyaga, megoldatlan kérdés maradna a részekre bontott ember egységben látásának mikéntje. Mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben eltorzult a társadalmi normaátadás természetes folyamata, elbizonytalanodott az emberek értékekhez való viszonya. A fiatal nemzedékek nem lettek fölkészítve arra, hogy önállóan is el tudjanak igazodni az egyre bonyolultabbá váló társadalmi viszonyok között. E meglehetősen válságos helyzetre reagált a kerettanterv elvi alapját jelentő Nemzeti alaptanterv és a benne megjelenő Emberismeret. E műveltségi terület keretében szintézisbe került mindaz, ami az emberben együtt van, amit az egyes embertudományok mert ez a dolguk saját szempontjaik szerint vizsgálnak, ennek összes előnyével és hátrányával. Az ember- és társadalomismeret, etika különböző embertudományokat szintetizáló tantárgy. Ötvöződik benne a biológiai, a lélektani, a szociológiai, az etikai, a kulturális antropológiai, a filozófiai, a vallástudományi, az ökológiai, a politológiai nézőpont. Szerves részeként hatásosabb lehet az erkölcstan, mint önmagában, amikor is könnyen válhat moralizálássá. Ugyanez áll az önismeretre is, amely önmagában könnyen válhat pszichologizálássá vagy lelkizéssé, valamint a társadalomismeretre is, amely más ember-tanok társaságát nélkülözve könnyen beleeshet a szociologizmus, a szociologizálás vagy az átpolitizálódás bűnébe. Jogosan feltehető a kérdés, hogy világnézeti szempontból mennyire kényes ez a tárgy: melyik emberképre, személyiségmodellre, társadalomképre és etikára alapozzuk az emberismeretet, a társadalomismeretet és az erkölcstant. Ez a tárgy egyfelől nem annyira emberkép- és világkép-, egyéni világnézetfüggő, mint az erkölcstan, másfelől nem sokkal kevésbé az, mint az irodalom vagy a történelem. Ebben az életkorban már be lehet mutatni a különböző és 8

11 választható nézeteket (és világnézeteket) olyan kérdésekben, mint a test és lélek kapcsolata, a társas kapcsolat, az értékrend, a szabadság vagy a végesség. Mivel az ember értékelő és értelmező lény, semmiféle emberi tevékenység, így ennek a tárgynak a tanítása sem lehet értéksemleges, hiszen ez kitüntetetten olyan műveltségi terület, ahol a semlegesség nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is. Ez nem jelentheti azt, hogy az Ember- és társadalomismeret, etika tanítása közben előnyben lehetne részesíteni valamelyik eszmerendszert, világnézetet, ideológiát a többiek rovására, hanem éppen ellenkezőleg, az értékvilág minél sokoldalúbb bemutatására kell törekedni, ez lévén az érdemi választás elengedhetetlen feltétele. E tárgy keretében kitűnő lehetőség nyílik az emberrel kapcsolatos különféle felfogások és nézetek szembesítésére és párbeszédére. A lehetséges jó választások sokfélesége nem mond ellent annak a követelménynek, hogy a döntéskor tekintetbe vett általános értékelvek ésszerű belátás alapján elfogadhatók és másokkal közölhetők legyenek, hogy ne kelljen megpróbálni konszenzust kialakítani a legfontosabb kérdésekben. Egymástól különböző egyéni választások csak ott lehetségesek, ahol a különbségek kommunikálhatók. Értelmesen kényszermentesen különbözni csak előzetes egyetértés alapján lehet. Az ember- és társadalomismeret, etika egyszerre lehet az általános műveltség, a világnézeti, erkölcsi és önismereti nevelés, valamint a kapcsolatkultúrára és közéleti szerepre nevelés fontos építőeleme. Hathatósan járulhat hozzá a tanulók magasabb rendű szükségleteinek kialakulásához, tehetségük felismeréséhez, az értékek iránti pozitív viszonyuláshoz, a reális énkép, ember-, magyarság-, Európa- és világkép kialakításához, a kommunikáció, az alkotás, a vállalkozás, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességének erősítéséhez. Ha nem is értéksemleges az embertan, és ha nem is sugall egyfajta értékrendet, segítheti fontos értékek mérlegelve elfogadását, bensővé tételét, vagy legalábbis pozitív beállítódás kialakulását. Olyan értékek megismerését, értelmezését, átélését, befogadását és felvállalását, amelyekkel kapcsolatban eléggé erős konszenzus alakult ki különböző világnézetű társadalomtudományi szakemberek és pedagógusok körében, mint amilyen az egység (szoros és reflektív kapcsolat önmagammal, a társakkal, a társadalommal, a természettel és a transzcendenssel); a szabadság (mint függetlenség, önállóság, a választás és a döntés szabadsága); a tudás (mint megismerés, tudatosság, nyitottság, rugalmasság, kíváncsiság, igazságkeresés, kritikai szellem); az erkölcsiség (mint lelkiismeretesség, erényesség, becsületesség); az életkedv (mint természetesség, egészség, érzékelés, öröm); a munka (mint a feladattudat, alkotás, funkcionalitás, szakértelem, vállalkozás, igényesség, kreativitás); a szeretet (mint emberség, önzetlenség, közösség, szolidaritás, udvariasság, kedvesség, segítőkészség, áldozatkészség, tolerancia, empátia, felelősségérzet); szépség (mint harmónia, rend, művészi szépség). Ez a tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Az ember- és társadalomismeret, etika tárgynak mely tulajdonképpen a normatív etika és a leíró embertudományok ötvözete fontos része az erkölcstan. Ezzel kapcsolatban meg kell különböztetnünk az etikát is tartalmazó tárgy oktatását az iskolai erkölcsi neveléstől. Az erkölcsi nevelés, amely a minden emberben jelenlevő erkölcsi érzék kiművelését szolgálja, természetesen át kell hassa az iskolai élet egészét. Minden tantárgynak, a pedagógus valahány tudatos és önkéntelen megnyilvánulásának, az osztályközösség életének, a teljes iskolai környezetnek jelentős erkölcsi mondanivalója, erkölcsi példaértéke van. Ennek a tantárgynak oktatása úgy épül az iskolai erkölcsi nevelés rendszerébe, hogy élményszerűen megjeleníti és fogalmilag is megragadhatóvá teszi ezeket az erkölcsi tartalmakat. E tárgy tudományos hátterét és alapját a felsorolt embertudományok adják, kiindulópontját és rendezőelvét azonban a diákok szocializációs szükségletei. Szemlélete kevésbé deduktív, mint 9

12 a hagyományos tantárgyaké, és szükségképpen jobban kötődik a tanulók élményeihez, élettapasztalataihoz, aktuális és távlatos kérdéseihez. Az ember- és társadalomismeret, etika az egész életre szóló tanulás része, melynek célja, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük folyamán tudatosan és kritikusan foglalkozzanak önismereti, társadalmi és erkölcsi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a későbbi életük során, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Tanulói tevékenységek Az ember- és társadalomismeret, etika sajátos jellegéből következik, hogy egy-egy ismerethez általában többféle adekvát tanulási tevékenység sorolható. A többi tantárgyhoz képest az ez a tárgy mindenféleképpen sajátos. Tárgya, az ember végül is titok, de sok minden megfejhető belőle. A többi tudományhoz képest részben még fiatal, de már jelentős eredményeket is felmutató embertudományok erőfeszítései ellenére is még mindig eléggé keveset tudunk az emberről. Éppen ezért az episztemikus tudásunkat szervesen egészíti ki a doxa jellegű (vélekedés-szerű) tudás. A törvényszerűség mellett fontos szerepet kap a hipotézis, nagy jelentősége lesz az élménynek, megsejtésnek és az érzéseknek. E tárgy tevékenységei gyakran inkább élményekre, mint ismeretekre épülnek. Egy élménybeszámoló ugyanannyira adekvát tevékenység lehet, mint egy tényfeltárás vagy logikai levezetés, s a szerepjáték ugyanannyira megfelelő tevékenység lehet, mint egy szociológiai vagy lélektani kísérlet. A tárgy másik sajátossága az, hogy egy-egy ismeretkör vagy ismeret rendre többféle embertudomány megvilágításába kerül, ami természetesen többféle világítóeszközt, vagyis tevékenységet jelent. Az érzékelési-észlelési, értékelő és a kognitív (általánosítás, meghatározás, következtetés, elemzés, összegezés, rész-egész és ok-okozati kapcsolatok megtalálása, lehetőségek, valószínűségek és törvényszerűségek megállapítása) tevékenységeken kívül ezek ugyanis valamilyen mértékben valamennyihez kapcsolódnak az ember- és társadalomismeret, etika tanulása a következő operatív tevékenységekben valósulhat meg: a) mesehallgatás, filmnézés, olvasás; b) magyarázathallgatás és jegyzetelés; c) beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése; d) szövegek megbeszélése és elemzése; e) játék, szerepjáték, szociodráma; f) könyvtári kutatás, referálás, bibliográfia készítés; g) vizuális megjelenítés; h) elmélkedés; i) napló (munka-, olvasmány-, esemény- belső történés napló) vezetés; j) sajtófigyelés; k) írásművek készítése (jegyzet, ismertetés, összegezés, tanulmány, esszé); l) tanulói előadás; m) kiállítások rendezése; n) akadályozottak, segítségre szorulók, szenvedők meglátogatása és megsegítése; o) önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése. A készségek fejlesztése elválaszthatatlan a tárgyi ismeretek elsajátításától. Az önismeret és a vitakészség fejlődésére csak akkor számíthatunk, ha a tanuló tájékozódni tud az érvek és érvelési módok sokféleségében. Ez megfordítva is igaz: a tananyag elsajátításának erős ösztönzője lehet, ha abban a diák saját magatartásdilemmáira keres és talál választ. Témakörök, tartalmak Az ember- és társadalomismeret, etika témáinak sokoldalú tudományos megközelítése nem jelenti azt, hogy a tanárnak valóságos polihisztornak kell lennie és valamennyi témában szaktudományos teljességet kell elérnie. A tanár szakmaisága ebből a szempontból elsősorban a pedagógiai szakszerűségre vonatkozik: hiteles kalauznak és tolmácsnak kell lennie a mindennapi élet során is felvetődő kérdések és az embertudományok válaszkísérletei között. Ennek a tematikának legalább olyan fontos rendezőelve ugyanis a maga a diák, mint az embertudományok felépítése és sajátos logikája, valamint kapcsolatrendszerük. A tárgy 10

13 komplexitása abból következik, hogy a diákok számára integrált tudást kell adnunk mind az ismeretek, mind az értékek, mind a készségek szintjén. Az emberi természet témakör középpontjában a Mi az ember? kérdés áll. Habár a választ a tanulókra bízza, inkább azokat a válaszokat erősíti meg, amelyek az embert az állattól lényegesen különbözőnek és több dimenzióban (test, lélek és szellem) leírható és önmagára reflektáló lénynek állítják. Ezt először egyedfejlődésén, majd egészségén és egész-ségén, végül a pszichikum működésén keresztül mutatja be. Bár a lélektani, a szociológiai, az etikai és a filozófiai antropológiai nézőpont valamennyi témakörben megjelenik, e három témakörben a pszichológiai megközelítés az első az egyenlők közt. Az Egyén és személy fejezetnek a nyelviségében élő, a megismerő és a gondolkodó, majd az önmagát kiteljesítő, végül pedig az értékelő és erkölcsi döntésre képes ember a témája. E fejezet három alfejezetében a filozófiai, majd a lélektani, végül az etikai megközelítés a domináns. A negyedik, a Társas kapcsolatok fejezet első három alfejezetének témái a kapcsolatok leggyakoribb fajtái, a kapcsolódás legfontosabb formái, kitüntetetten pedig a férfi-nő kapcsolat. E fejezetekben szociálpsziochológiai és az etikai szempontú megközelítés dominál. A fejezet második részében ismét tágul a kör, és a társak világából a társadalom világába lépünk át, nevezetesen a közösség, a munka, a kultúra és mindennapi élet világába. Ezekben az alfejezeteken a társadalomtudományi megközelítés a domináns, de az Életszínvonal, életmód, életminőség alfejezetben, mely az élet értelmével fejeződik be, markánsan megjelenik a filozófiai megközelítés is. A következő két fejezetben ismét tágul a kör: előbb a természet és a világegyetem, majd a természetfölötti (a hit és a vallás) irányába. Az előbbi fejezetben az ökológiai, ökofilozófiai és ökoetikai, az utóbbiban a filozófiai és vallástudományi nézőponté az elsőség. Az utolsó fejezet az erényes polgár képét segít megrajzolni szociológiai, politológiai és társadalometikai nézőpontból. Ez az alfejezet az Életszínvonal, életmód, életminőség után a társadalmi alfejezetek végén is tárgyalható. A tantárgy az emberi jelenség sokoldalú megközelítésével, a különféle tudásterületek emberképének és vizsgálódási szempontjainak egybevetésével közelíti meg az embert mint személyes, társadalmi és erkölcsi lényt. Itt jól kamatoztathatók a más tárgyak keretében szerzett ismeretek, és jó alkalom ez arra is, hogy a tudás mindinkább szétdarabolódó világában felhívjuk az együttlátás igényének és képességének jelentőségére a tanulók figyelmét. A tantárgy helyi tantervben Az egyes témákban és altémákban értelemszerűen adódnak dominanciák. Természetesen a helyi tantervekben létrejöhetnek másfajta irányultságok és hangsúlyok is. Az adott iskola sajátos értékrendjének, a tárgyat tanító tanár egyéniségének irányultságai is jogosak, miként a diákok igényei is sajátos hangsúlyokat hozhatnak be. Elsők lehetnek a biológiai, pszichológiai és szociológiai megközelítéshez metaszintet képviselő embertudományok. Elsősorban a filozófiai antropológia és az etika tekinthető ilyennek. Hangsúlyt kaphat az ön-, a kapcsolatés a társadalomismeret, valamint az otthonalakításra és a családalapításra való felkészülés is. Az ember- és társadalomismeret, etika néhányadmagával új műveltségi terület, új tantárgy az iskolák döntő többségében. Hiányának és jelentőségének felismerése különböző mértékű lehet. Néhol mint a várva várt, máshol mint a titokzatos ismeretlen, ismét máshol felülről erőltetett feladatként jelenik meg. Egyes iskolákban az egyebek kategóriába kerül, a periférián marad, de arra is van már és lesz is példa, hogy egyenesen az iskolai program tengelyébe kerül, mert ott az ember, illetve különböző hangsúlyú megfogalmazásai, az emberismeret, a kapcsolatkultúra (az emberszelídítés, a testi-lelki egészség, az életminőség) vezető vagy kiemelt érték. Néhol a program lényegéből következik az embertan kiemelt vagy biztos pozíciója, máshol viták és kompromisszumok sorozata kell majd ahhoz is, hogy a 11

14 kötelezően előírt minimummal legyen képviselve. Több tucatnyi iskolában ezt a tárgyat a NAT bevezetése óta vagy már 7 10 éve az ötödik évfolyamtól kezdve tanítják önálló tárgyként, s több, mint száz iskolában pedig nem csak hetedikben, hanem nyolcadikban is. Többféle jó megvalósítás is lehetséges. Másféle embertan valósulhat meg abban az iskolában, ahol a jó családanyát és családapát, illetve másmilyent, ahol a vállalkozót, másmilyent, ahol a jó háziasszonyt, illetve másmilyent, ahol a magabiztos és empatikus kapcsolatteremtőt, másmilyent, ahol a homo politicust célozzák meg. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy a sajátos arculatot többletidő nélkül és nem önálló tárgy formában aligha lehet megvalósítani. A következő irányultságú helyi változatok képzelhetők el: a) Az önismereti irányultság esetén a fő hangsúly, illetve a többlet a lélektanra esik, ami nem jelent sem pszichologizálást sem pszichológiaoktatást. b) A társadalomismereti irányultság esetén a szociológiára kerül a hangsúly. c) Az etikai irányultság nem jelent moralizálást, hanem az erkölcsi dimenzióban elmélyülő ember- és társadalomismeretet. d) Ökológiai irányultságot is felvehet a tárgy, ez esetben az ökológia, az ökoetika és a globalisztika felé nyílik ki és mélyül el. e) Nyomatékos felhangja lehet az embertannak a kommunikáció, a vallásismeret, a kulturális antropológia és a népismeret. Ez jelenthet bizonyos anyagrészekben kibővülést és mindegyik anyagrészben új szempont hozzáadását (például a Hogyan van ez más kultúrákban?, Hogyan alakult ez a mi népi kultúránkban? kérdések megválaszolásával). Elképzelhető a nép- és honismereti modul tárgyunkkal való egyesítése is. f) Kialakíthatók az embertan különböző gyakorlati irányultságú változatai is. Sajátos felhangja lehet a viselkedéskultúra, az illemtan, az életvitel és otthonteremtés, és a testi-lelki egészség. Az ember- és társadalomismeret, etika modultárgy mivolta egy nem túl szerencsés kompromisszum eredménye, ezért az a legjobb, ha megmarad az önállósága. Jó megoldásnak tűnik dupla órákat, kisebb epochákat kialakítani. A tárgy egyetlen igazi természetes szövetségesének az életvitelt látjuk, ám ez egy ugyancsak modultárgynak csak az egyik része és a másik fele (a technika) már távoli műveltségi terület. Az állampolgári ismeretekkel csak egészen kis felületen érintkezik ez a tárgy. Az igazi szövetséges az osztályfőnöki óra lehetne. E tekintetben többféle jó megoldás is lehetséges. Mivel az osztályfőnöki órák egy részében eddig is szó esett több-kevesebb szisztematikussággal és kompetenciával az emberről és a társadalomról, önismeretről, illemről és erkölcsről, jó lehetőség kínálkozik az ember- és társadalomismeret, etika és az osztályfőnöki óra természetes szövetségére, akár részleges összeolvadásukkal. A helyi tantervek kialakítását nagymértékben befolyásolja majd a választott tankönyv, a tanári segédletek, valamint a szakosító továbbképzéseken, szakmai konzultációkon és a tanári tapasztalatcsere egyéb fórumain formálódó tantárgyi ars poetica. A tanítás során leszűrődő tapasztalatok feltehetően visszahatnak majd a kerettantervre is, melynek felülvizsgálatára a bevezetést követő években fog sor kerülni. Az arányokat, egyes témakörök értelmezését és feldolgozását illetően nyilván különbségek lesznek a világi és az egyházi oktatási intézmények gyakorlata között. Ez azonban egészében nem érinti sem a megkívánt ismeretanyagot, sem a tanulói tevékenységek értékelésének módját, hiszen a kerettanterv nem tartalmaz olyan elemeket, fogalmakat vagy témaköröket, amelyek oktatása meghatározott világnézet elfogadásához kötődne, ezért tartalma egyaránt számon kérhető bármely közoktatási feladatot vállaló intézményen. Szempontok a tanulók tevékenységének értékeléséhez A tanulónak is jól kell tudnia, hogy a több dimenziós és végül is megfejthetetlen emberre vonatkozó tudás különbözik attól a tudástól, ami más tantárgyakból megkívántatik. Tudnia kell azt is, hogy a különféle teljesítményekben megtestesülő különféle tudások nem egyformán mérhetők. Az emberről vannak jól leírható ismereteink és van tudományos kísérletekkel bizonyított tudásunk is, aztán vannak többé-kevéssé megalapozott feltevéseink, 12

15 vélekedéseink, kérdéseink. Jó néhány részkérdésben kijelenthetjük, hogy ez és ez nem más mint..., és aki érvelni is tud e kijelentés mellett, valamint alkalmazni is tudja, megérdemli a jelest. Ennél a tárgynál nehezebb az osztályozás, mint a hagyományos tárgyak esetében (de nem nehezebb, mint az irodalom és a művészeti tárgyak esetében). Nemcsak az egymással versengő tudományos igényű hipotézisek ismeretére lehet jelest adni, hanem másfajta elgondolásokra, esetleg megsejtésekre és megérzésekre is. Az emberrel kapcsolatos tudásra különösképpen áll az, hogy amikor a tudomány dadogni kezd (vagy el is hallgat), a művészet még javában szövegel : mesél, versel, dalol, ontja a képeket, megjelenít színpadon, filmvásznon. De nem csak a művészet képes folytatni, ha a tudománynak elakad a szava, olykor a köznapi gondolkodás képviselői is bátran belevágnak különféle magyarázatokba. Ha magabiztosan nem is osztályozhatók a megfejthetetlen megfejtésére irányuló törekvések, viszont értékelhetők. Kérdés, kifejezhetők-e ezek az értékelések osztályzatokkal. Már az is értékelhető teljesítmény, ha a tanuló tudja (sejti, érzi), hogy megközelítése mennyiben tudományos, mennyiben más jellegű. Megnehezíti a teljesítmények értékelését az is, hogy az emberrel kapcsolatos episztemikus tudás (mert csak egy részletre, vagy csak a felszínre vonatkozik) olykor kevesebbet mond ( tud ) az emberről, mint a mélyebbre hatoló és átfogóbb, de csak doxa (vélekedés) jellegű tudás, vagy egy találó példa, egy pontos esetleírás, egy megvilágító metafora, esetleg egy emberi gesztusnak vagy kapcsolatnak erkölcsi érzékenységet vagy éppen etikai reflexiót tükröző értékelése. Nehezíti a teljesítmény értékelését az is, hogy az ember-, társadalom- és erkölcsismeret tan tanulása során rendre ötvöződik a megélt a reflektálttal, a metafora a magyarázattal, az érzékletes, alapos, pontos, sűrű leírás (ahogyan ezt a kifejezést az kulturális antropológus Geertz használja) a tények kategóriákba csoportosításával, az élménygondolkodás (utalás újrateremtő tömörítéssel, ahogyan ezt a kifejezést Mérei Ferenc használja) tisztán kognitív tevékenységgel. Csak az embertan egyes tananyagrészeinél alkalmazhatók a teljesítmény értékelésekor a következő fokozatok: 1) a tényekre ráismerés (azonosításuk), 2) összekapcsolásuk más tényekkel, 3) elhelyezésük valamiféle fogalmi rendszerben, 4) összekapcsolásuk más fogalmakkal, 5) alkalmazásuk. Bizonyos tényeknek már az elkülönítése is nehéz, hiszen hányszor mondom azt úgy érzem, amikor gondolom, de nem vagyok benne egészen biztos, és fordítva, hányszor mondom, hogy úgy gondolom, amikor még csak érzek, sejtek valamit. Más esetben egy metafora, egy találó példa (légyen az személyes élmény vagy hallott, olvasott eset) mélyebb tudásról árulkodik, mint egy definíció. És melyiket értékeljük többre: az élményekből leszűrt fogalmat, következtetést, vagy a fogalmat megvilágító esetet? Általános válasz aligha adható. Többre értékeljük azt a képi ábrázolást, pantomimet vagy szerepjátékot, amelyhez a tanuló szakszerű reflexiót képes fűzni, vagy azt, amelyik önmagában is megáll? Csak esetenként dönthető el, ha egyáltalán eldönthető. Lehet-e értéksorrendbe állítani a lélektani, szociológiai, filozófiai és etikai reflexiót? Óvatosan ki lehet jelenteni, hogy az egyszerre többféle megközelítés magasabb teljesítmény, mint az egyféle, ám az előbbi is lehet formális, az utóbbi pedig lehet világra szóló felfedezés. Ha a biztonsággal eligazodik a jeles, ne csak az kapjon ötöst a szerelem témakörből, aki felmondja a szerelem képletét, hanem esetleg az is, akinek ugyan kevéssé tudományos a tudása, de a gyakorlatias bölcsességét remekül képes alkalmazni például jó tanácsokat tud adni társainak, vagy ő maga egy szépen kidolgozott párkapcsolatot művel, és ennek tapasztalatait képes átadni. Egy sor nehezen megválasztható kérdés felmerülhet e tantárgy értékelésével kapcsolatban. Hogyan értékelhetjük azt s tanulót, aki jelesre el tudja eljátszani, mesélni, ábrázolni az önbizalom és a gőg közötti különbséget, de csak elégségesre képes definiálni ezeket a fogalmakat? A teljesítmények megállapítása esetén mindig egyszerre többfélét kell használni a szempontok (mércék) közül: egy-két szavas, mondatos kijelentés folyamatos beszéd; puszta ténymegállapítás, megnevezés, felsorolás fogalmi tisztázás, rendszerbe helyezés; a pontatlan leírás a sűrű leírás (ahogyan ezt a kulturális antropológia 13

16 használja); egy mozzanat megragadása összefüggések (hatások) felismerése; csak nagyobb vagy kisebb segítséggel önállóan képes megoldani a feladatot; differenciálatlan egészben látás elemzés; egyes elemekkel való többé-kevésbé bizonytalan operálás szintézis; egyféle (embertudományi) megközelítés többféle megközelítés; reflektálatlan élménybeszámoló reflektált élménybeszámoló; az élményre csak töredékesen utaló az élményt teljességében és mélységében megjelenítő élménygondolkodás (ahogyan ezt a szót Mérei F. használja); minimális nagymérvű eredetiség, kreativitás; megfelelő módon, többféleképpen távolabbi területeken is képes alkalmazni. A jeles teljesítmény a témakörbe vágó ismeretek biztos tudásán kívül végül is két kritériummal írható le: 1) alkotó jellegű problémafelismerés és - megoldás, 2) a széles körű és biztonságos alkalmazás képessége. Mindebből következik, hogy szinte valamennyi témakörben többféleképpen lehet jó minősítést szerezni. Az összefüggések és a problémák felismerése történhet fogalmi módon, de érzékletes megjelenítéssel is, a biztonságos alkalmazás lehet elméleti következtetés, önmagunkra vonatkoztatás, meggyőző szerepjáték vagy cselekvési program formájában. Természetesen nincs arra mód, hogy a kiváló teljesítmény megfogalmazásakor minden esetben kitérjünk a különféle megoldásokra, így a jeles teljesítmény helyes értelmezése ez is jeles, de lehet más is, ami megfelel a felsorolt kritériumoknak. Heti óraszám: 0,5 óra Évi órakeret: 18 óra Célok és feladatok Az új tantárgy az etika alapfogalmainak elsajátítását tűzte ki célul. A test és a lélek harmóniája a évesek neveléséhez fontos a kerettanterv szerint. Iskolánkban a hittan és az osztályfőnöki órai ismeretekre sokat lehet építeni az ember és társadalom tárgy tanítása és tanulása során. Az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja a tárgy ötvözve a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tantárgy gyarapítja az általános műveltséget, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Nemzetünkhöz, magyarságunkhoz való tartozásunkat szemléletes példákkal tárja a tanulók elé. Fejlesztési követelmények A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakulását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését, megalapozza a tanulók toleráns, törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét. Énkép, önismeret, mint kulcskompetencia fejlesztési terület Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A 14

17 Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Belépő tevékenységformák Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése). Játék (szerepjáték, szociodráma) Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése). Mindez kiegészítheti: bibliográfiakészítés, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítés, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítésére szorulók megismerése és megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi társadalom számára), meditáció, szemlélődés, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen. A továbbhaladás feltételei Az emberrel, a társadalommal és a erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismertek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük levő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására. Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni. Legyen tisztában az egyéni és a közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között. Taneszközök Ehhez a tantárgyhoz a kiadók még nem jelentettek meg tankönyvet, munkafüzetet vagy segédeszközt. Így a legfontosabb eszköz az órai füzet. A tanár kreativitása érvényesülhet. Hasznosnak tartom tanulságos történetek megvitatását (pl. Bruno Ferrero, 101 bölcs gondolat, Biblia.) 15

18 Az éves órakeret elosztása: I. Az emberi természet 4 óra Az ember egyedfejlődése Test és lélek Pszichikus működésünk és mozgatóink II. Egyén és személy 4 óra Kommunikáció, nyelv, gondolkodás Emberi szellem, emberi kiteljesedés Az ember mint értékelő és erkölcsi lény III. Társas kapcsolatok 9 óra Társaink Kapcsolatok Nemiség, szerelem, házasság Az emberi társadalom Munka, gazdaság, alkotás Kultúra és művelődés Életszínvonal, életmód és életminőség Ember és természet Hit, világszemlélet, vallás Összefoglaló óra 1 óra 16

19 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. évfolyam Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt segítik az innovatív oktatásszervezési eljárások (tantárgytömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok) A hagyományos tanulásszervezési formák mellett az ismeretszerzés, képességfejlesztés új formái, a szorosan tantárgyhoz kötött ismereteket kiegészíti a műveltségterületek közötti kapcsolatok és a kulcskompetenciák folyamatos megjelenítése. Tanulóközpontú tanulásszervezés: változatos munkaformákra (pl. projektmunka, csoportmunka, portfólió). A hagyományos forrásanyag mellett interneten elérhető információk használata. Feladatvégzés közben a tanuló értelmezi tapasztalatait, megismer és elfogad különféle magatartásnormákat, megfogalmazza a célravezető tevékenységsorokat, közben kialakít olyan szokásokat, melyek segítik későbbi életében (vállalt feladatok elvégzése, a környezeti, kulturális, tárgyi értékek óvása, odafigyelés másokra) Kooperációs feladatok: a tanulók együttműködését kívánó tevékenységszervezési modell (csoport és páros munka, illetve a projektmunka) fejleszti a kommunikációt, a konstruktív magatartást, a szociális kompetenciát. A különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek esztétikai, erkölcsi, lelki problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelv ismerete ne csak az önkifejezés, a társadalomba való beilleszkedés eszköze legyen, adjon segítséget az idegen nyelvek tanulásához is, így a más nyelvi környezetben történő sikeres kommunikáláshoz is. Tantárgyi bontás nélküli oktatás A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület fejlesztését a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásával segítjük. Ez azt jelenti, hogy az eddig két tantárgyként kezelt magyar nyelv és magyar irodalom a tanévtől kezdődően felmenő rendszerben egy + öt éven át egy tantárgyként (magyar) szerepel. A tantárgyi bontás nélküli oktatás magával hozza az értékelésbeli változást is. Az eddig két tantárgyként tanított magyar nyelvet és irodalmat két érdemjeggyel értékeltük félévkor és év végén. A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület értékelésekor egy érdemjegyet kapnak a tanulók, ami lefedi a szövegértés-szövegalkotás egészét, valamint ezen területek nyelvtani fókuszú részének értékelését is. Az érdemjegyet a tanulók a magyar tantárgyból kapják. Az érdemjegy kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók fejlődését. Ezt a tanév elején elkészült tantárgyi méréssel kezdjük, majd a felmérések segítségével fejlesztjük azokat a területeket, amelyeknél az szükséges. Az eredményes ismeret elsajátítás és készségfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt kap a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás lehetősége, a feladatmegoldások különböző módszerekkel történő segítése. Cél, hogy a tanulók a tevékenység központú tanítási-tanulási gyakorlatban következtetéseket vonjanak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Ennek során megfogalmazzák véleményüket, meg tudják vitatni gondolataikat, tudnak érvelni, véleményüket megvédeni. A kooperatív technikák alkalmazásával fejlesztjük az empátiát, az egymásra figyelést, az együttműködést, a toleranciát, az alkalmazkodó képességet, azaz a szociális kompetenciát, valamint a kommunikációs kompetenciát. 17

20 Az eddigi módszertani gyakorlatot kiegészítjük a kooperatív tanulással, a prezentációs technikákkal, valamint segítségként használjuk az infokommunikációs technológiát, mint eszközt és taneszközt. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés, szervezés, együttműködés. A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő jellegű párbeszédre. A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről a kiemelt fejlesztési feladatok között szerepelnek. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, valamint a nyelvtani ismeretanyag alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek kreatív anyanyelvi kompetenciával. A vita- és véleménynyilvánítási, a szöveg-feldolgozási és szövegalkotási feladatok segítik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek szóban és írásban is a különféle helyzetekben a színvonalas kommunikálásra, figyeljenek saját magukra és beszédpartnerükre, s a helyzetnek megfelelően alakítsák kommunikációjukat. A könyvtárismeret és könyvtárhasználat, illetve a tananyag-feldolgozáshoz szükséges, folyamatosan az információs társadalom technológiáit (IKT) is felhasználva végzett információgyűjtés és feldolgozás következtében kialakul a tanulóknak az a képessége, hogy önállóan is képesek legyenek kiválasztani és feldolgozni a legkülönfélébb témákat. A különböző szövegfajtáknak, stílusoknak, költői képeknek és más költői eszközöknek az ismerete elengedhetetlen a műalkotások elemzésének képességéhez. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Más népek kultúrájának, irodalmának, művészetének ismeretén keresztül motiválni az érdeklődés és a kíváncsiság attitűdjét, a kulturális különbség felismerésének és megértésének képességét. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A sikeres idegen nyelven való kommunikációhoz nagy segítséget adhat a magyar nyelvtan tantárgy. Egy idegen nyelv nyelvtani rendszerének, a jelek használhatóságának és az adott nyelv mondat- és szövegszerkesztési szabályainak, az idegen nyelv rétegezettségének felismeréséhez segítséget ad a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismerete. A feladatok egy része az idegen nyelvi órákon végezhető el. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 18