AZ OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐI SZOLGÁLAT (OKSZ) TEVÉKENYSÉGE

Átírás

1 AZ OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐI SZOLGÁLAT (OKSZ) TEVÉKENYSÉGE Dr. Krémer András Változások a közigazgatásban és az oktatásügyben augusztus 28.

2 Konfliktusok, megoldások Megoldási mód, minták? Gazdasági viszonyok Környezeti-, közösségi-, területi kérdések Munkaügyi, fegyelmi döntések Sztrájkok, munkaügyi viták Kinevezések, kiválasztással kapcsolatos döntések Vezetők és beosztottak (érdekképviseletek) közötti viszonyok Elvált szülők közötti viszonyok (pl: láthatás, vagyonmegosztás) Oktatási viták tanár-diák Diák-diák Tanár-tanár Igazgató-tanár Fenntartó-iskola Fenntartó-fenntartó

3 A konfliktusok kezelése Szkander A legközvetlenebb érdekérvényesítés keresése Akár a jogszabályok figyelmen kívül hagyása árán is Ki-ki a saját eszközkészletéből választja a legkeményebbeket Csak a másik kárára, rovására lehet nyerni Vezetői-, testületi-, szülői döntések a normák, (jog)szabályok megsértésére Pl: Iskola, közigazgatás, KRESZ A jogszabályok sajátos kiegyensúlyozó szerepe (másik fél számára is elérhetővé vált) Jogi eszközök, mint a támadás, károkozás eszköze is megjelennek Az eszközök gyakran csak a másik fél érdekérvényesítését lehetetlenítik, de a saját érdekek érvényesítéséhez kevésnek bizonyulnak Az iskolai belső szabályok nagy arányban jogsértőek, a gyakorlat még nagyobb arányban (Csákó M) 3

4 A konfliktus mindig romboló? Konfliktus Elég erős késztetés a változtatásra Korábbi állapot meghaladása Harmónia Változatlanság Érdekek érvényesítésének feladása, kerülése A konfliktusok léte (természetes) tény!

5 Vesztes-vesztes, vagy győztes-győztes játszma

6 A vitás felek érdekérvényesítése Saját haszon kompetitív kooperatív Kompromisszum kereső Konfliktuskerülő alkalmazkodó Másik fél haszna

7 Játékelméleti megközelítés Harsányi János: A racionális viselkedés elmélete A racionális magatartás, mint haszonmaximalizálás Döntéselmélet J. Nash féle egyensúly Kooperatív játékok Nem kooperatív játékok

8 Emberi jogok jogérvényesülés - jogbiztonság A méltányossághoz, joghoz való hozzáférés (1, 2, 6, 7, 8, 10, 11, 16, 19, 22, 23, 26, 27, 28, 29), a jogbiztonság és a jogok érvényesülése Társadalmi érdek: az egyedi megállapodás legyen összhangban az alapvető célokkal és orvosolja a hibás policy-t is. Büntetés helyett megelőzés és helyreállítás E jogok megjelennek: Család, iskola, munkahely, lakóhely

9 Helyreállító (resztoratív) eljárások Az érintettek szükségleteiből indul ki (szabályalkotás, közösség) Beismerés és a felelősség vállalása Az okozott kár helyreállítására törekszik Az érintett személyek közvetlenül részt vesznek Megállapodás a jóvátétel tartalmáról, módjáról, menetéről A család és az intézmény, hatóságok közös tervezése a problémák megoldására Megérteni mi a cselekmény, milyen hatása van a sértett(ek)re, hogyan lehet jóvátenni, hogyan lehet a jövőben elkerülni

10 A helyreállító "attitűd" Hogyan válaszolunk a normaszegésre? K O N T R O ELLEN Büntető NINCS VELE Resztoratív NEKI L L Elhanyagoló Megengedő T Á M O G A T Á S O Connor - Wachtel (1999), idézi Fellegi

11 A mediáció előnyei A mediáció lehetőséget ad a feleknek, hogy jobban megértség egymás álláspontját. Ez gyakran segít javítani a kommunikációt, és olyan kooperatív megoldást találni, amely jobb jövőbeni kapcsolatokhoz vezet. A mediáció rugalmas és megengedi, hogy ne csak az üggyel foglalkozzanak, hanem az okokkal is, kreatív megoldások szülessenek. A lehető legkorábbi stádiumban a mediáció segít elkerülni az eszkalációt, elérni a gyors megoldást Nagyságrendekkel olcsóbb és gyorsabb más hatósági, vagy bírósági eljárásoknál Jobb megoldásokat eredményezhet Nem kell a feleknek semmilyen más lehetőségről lemondaniuk

12 Eredményes lehet az AVR, ha bevonhatók Az érintett felek személyesen aki döntéshozó pozícióban van (akinek hatalma van) aki a megállapodás betartását utólag veszélyeztetheti (akinek érdekeltsége van) továbbá szükség esetén szakértőket (akinek szakértelme, információja van)

13 Továbbá Ha fontos a felek közötti kapcsolat, Ha a szükségletek (érdekek) egy köre nem jogi természetű (méltányosság, korrektség, stb.) Ha erős az időkényszer Ha fontos a diszkréció Ha saját maguk akarnak dönteni Ha a jövő fontosabb, mint a múlt

14 Jobb kölcsönös megértés Költség- és időmegtakarítás Jobb megoldás (tágabb körben) Más utak nyitva maradnak (bíróság, nyilvánosság, lobby) Kapcsolat megmarad, javul (jövőbeli előnyök) Diszkréció (nincs jelentés a bíró felé) Saját döntés Az alkalmazás szempontjai (A FELEK)

15 Az alkalmazás szempontjai (AZ ÁLLAM) Intézmények tehermentesítése (távlat) Igazságügyi policy érvényesülése Más szakpolitikák jobb érvényesülése (pl. gyerekvédelem, oktatás, munkaügy) Önrendelkezés erősítése Költségek csökkentése (piaci és állami részvételű konstrukciókban is) Kultúra váltás Ahol az állam fél, vállalja a részvételt!

16 Működő szakmai-piaci rendszer Minőség (sztenderdek, garanciák) Szabályozás (bizalmas, független, védett) Képzési rendszer Önszabályozás Az alkalmazás szempontjai (A SZAKMA /AVR/) Kapcsolódó szakterületi szempontok OH, Fenntartók, OJBH, gyermekvédelem, gyermekbarát igazságszolgáltatás Segítő szakmák Vezetők (ágazat, intézmények)

17 A helyreállító igazságszolgáltatás (és az alternatív vitarendezés) intézményesülése Szabályozás, policy Intézményi struktúra Pilot programok Tapasztalatcsere, hálózatok Anyagi, információs erőforrások Irányelvek, sztenderdek Képzés Kutatás Nyilvánosság

18 A támogatások típusa 1. Politikai nyomás Szakpolitika Érdekhordozók Média Oktatási rendszer 2. Erőforrások Kormányzati Önkormányzati, piaci Alapítványi, non-profit Ágazatközi intézményi együttműködések 3. Módszertan Szakmák közötti együttműködések Ágazatok közötti szakmai együttműködések Nemzetközi együttműködések Képzés

19 Hazai Törvényi Szabályozás Munka törvénykönyve (1992), MKDSZ (1996) Gyámhatóságok, gyermekvédelem (1997) Egészségügy (2000) Közvetítésről szóló 2002 évi LV. Tv. Közbeszerzés (2003) Közigazgatási eljárás (2004) Felsőoktatás (2005) Büntető ügyek ( ) Közoktatás (2008) EU Irányelv (2008)

20 Hazai intézmények: Állami (MKDSZ, OKSZ, KIMISZ, Bírósági Mediátorok) NGO (alapítványok, köztestületek) Profit orientált szervezetek (jogi irodák, tanácsadók)

21 Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat Kinek szolgáltat? (oktatási intézmények és tagjai, fenntartói, belső-külső partnerek közötti vita, pl. szakmai, munkaügyi, igazgatási, fegyelmi, polgári) Eljárás (felkérés, elfogadás, megállapodás, fenntartás) Költségek (feleknek ingyenes, az állam viseli) (költséghatékonyság) Felek további lehetőségei (kell-e lemondani valamiről?) 21

22 Tipikus ügyek Intézmény (tanár) Szülő együttműködése Magatartás (kölcsönös tisztelet, bizalom) Tanulmányi eredmények (értékelés, szorgalom) Tanulói jogviszony (osztály, csoport) Fegyelmi ügyek (tanulók és felnőttek!) Fegyelmi eljárások (fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetés) Fegyelmi eljárást nem kiváltó ügyek Munkaügyi kérdések Kiválasztás munkaviszony Intézményi, szervezeti kérdések Feladatellátás Intézmény átalakulás (összevonás, fenntartó váltás, stb.) Más jogviták, amelyekben az intézmény érintett (kapcsolattartás)

23 Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról (Strasbourg, ) 1. Az iskolaközösség minden tagjának joga van a biztonságos és békés iskolai élethez. Mindenkinek kötelessége hozzájárulni a pozitív, tanulásra serkentő és a személyiség fejlődését elsegítő iskolai környezet megteremtéséhez. 2. Mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez bármilyen különbözőségre való tekintet nélkül. Mindenki élvezi a szólásszabadság jogát, anélkül, hogy diszkrimináció vagy elnyomás veszélye fenyegetné. 3. Az iskolaközösség biztosítja, hogy mindenki tudatában legyen jogainak és kötelességeinek. 4. Minden demokratikus iskola rendelkezik egy, a diákok, tanárok, szülők és ahol ez lehetséges az iskolaközösség más tagjainak képviselőiből álló, demokratikusan megválasztott döntéshozó testülettel. E testület minden tagja szavazati joggal bír.

24 Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes Iskoláról (folyt.) Egy demokratikus iskolában a konfliktusokat erőszakmentes és konstruktív módon, az iskolaközösség minden tagjával való együttműködés jegyében oldják meg. Minden iskola rendelkezik egy képzett szakemberekből és diákokból álló csoporttal, amely tanácsadás és közvetítés útján közbenjár a konfliktusok megoldásában és megelőzésében. Minden erőszakos esetet kivizsgálnak, haladéktalanul kezelnek és nyomon követnek, tekintet nélkül arra, hogy a diákok vagy az iskolaközösség más tagjai az érintett felek. Az iskola a helyi közösség része. A helyi partnerekkel való együttműködés és információcsere elengedhetetlen a problémák megoldásához és megelőzéséhez.

25 Mi a helyzet itthon? közösség által kialakított normák, együttélési szabályok (tekintély, önrendelkezés) normák hagyományozódása, annak megváltozása (tradíció, demokratikus intézmények) A normák érvényesülése nélkül nem működhetnek közösségek (nevelés, segítő szakmák, mediáció, resztoratív gyakorlat) A normaszegés kezelése nem lehet tömeges hatósági, rendőri kérdés (de a háttérben ott kell lennie!)

26 Nehézségek Szabályozás hiánya (szabályozás, vagy pilot?) Szabályozási analógiák hiánya Szakmai szabályok érvényesülésének hiánya (10/94 MKM r., 11/94 MKM r. Ftv., OKSZ szabályozás) Ágazatközi együttműködések hiánya Személyes Intézményes szabályozási Terelő mechanizmusok hiánya Ágazaton belül Ágazatok között

27 Konfliktusok, megoldások Megoldási mód, minták? Szabályozás Intézmények Terelő mechanizmusok Források Szakmai standardok Pedagógusképzés Szakmák és ágazatok együttműködése Kutatás Nyilvánosság

28 Kérdések Köszönöm a figyelmet, és sikeres tanévet kívánok! Krémer András