AKIRŐL ELNEVEZTEK: ASSISI SZENT KLÁRA. Készült: márciusában

Átírás

1 AKIRŐL ELNEVEZTEK: ASSISI SZENT KLÁRA Készült: márciusában

2 TARTALOMJEGYZÉK AK-1 Születési helye, a város történelme... 3 AK-2 Életéről... 5 AK-2.1 Kora... 5 AK-2.2 Művészeti emlékek... 8 AK-2.3 Magyar vonatkozások... 9 AK-3 Egy érdekesség: az Assisi hímzés AK-4 Irodalomjegyzék AK-5 Ábrajegyzék /11

3 AK-1 AK-1 Születési helye, a város történelme Szent Klára a gazdag és nemes Offreducci-Favarone család első lányaként született 1193-ban Asssisiben, mely város földrajzi helyzetét az 1-1. ábra mutatja ábra: Assisi város elhelyezkedése A város történelméről az alábbiakat olvashatjuk a Wikipédia rövid összefoglalójában ( Kr. e körül vándor umbriaiak telepedtek le a jelenlegi város szomszédságában, és a magaslatokon erődített településeket építettek. Kr. e. 450 táján ezeket a településeket fokozatosan az etruszkok foglalták el. Az ókori Római Birodalom Kr. e. 295-ben a sentinumi csata után szerezte meg a hatalmat Itália központi részén. Ekkor épült a virágzó Asisium municípium a Subasio hegység teraszain. A római idők emlékei most is megtalálhatók Assisiben: a városfalak, a fórum, egy színház, egy amfiteátrum és Minerva; ez utóbbi átépítve Santa Maria sopra Minerva (=Minerva feletti Szűz Mária) templom néven ismeretes. Kr. u. 238-ban Assisi Rufinus keresztény hitre térítette a várost. (A hagyomány szerint a vértanú püspök maradványai a San Rufino katedrálisban nyugszanak). 545-ben Totila osztrogót király lerombolta a város nagy részét. Ezután Assisi a lombardok, majd később a frankok uralma alá került. A 11. században a város független ghibellin közösséggé vált. Állandó harcban álltak a guelf Perugiával. Egy ilyen háborúban történt, hogy Giovanni di Bernardonét, a későbbi Assisi Szent Ferencet foglyul ejtették, elindítva ezzel azt az eseménysorozatot, amely a ferences rend megalapításához vezetett. 3/11

4 AK-1 A város a 13. században kezdett az ókori falakon kívülre is terjeszkedni. Ebben az időben a város pápai fennhatóság alatt volt. Az 1348-as pestisjárvány idején a város hanyatlásnak indult. A Santa Maria degli Angeli bazilikát 1569-ben kezdték építeni. A reneszánsz és az azt követő évszázadok alatt a város békésen fejlődött; ezt jelzik a korszak palotái is ben Assisit két földrengés sújtotta. Több műemlék súlyosan károsodott, de közülük a legfőbb, a Szent Ferenc-bazilika kevesebb mint két év után, helyreállítva újra megnyílt. Egy ferences barát lelte halálát a leomló mennyezet alatt, egy másik pedig megsérült ben a várost, benne a Szent Ferenc-bazilikát és a többi ferences emlékhelyet a Világörökség részévé nyilvánították. 4/11

5 AK-2 AK-2 Életéről Chiara Offreducci-Favarone két húgával együtt vallásos nevelést kapott, és nemes családjában megtanították őket mindarra, amit akkoriban egy előkelő lánynak szüksége lehetett. Klára tudott latinul és szép oltárterítőket hímzett. ( ben hallotta először prédikálni Assisi Szent Ferencet és virágvasárnapját követő hétfőn, 18 éves korában néhány társnőjével együtt a Porciunkula-kápolnába menekült, ahol Assisi Szent Ferenc kezeiből a szerzetesi öltönyt felvette. Az elképedt rokonok szépszerével majd erőszakkal is vissza akarták vinni Klárát a városba, de nem tudták eltántorítani szándékától. A várható zaklatások elkerülésére Szent Ferenc átküldte a rend pansói székházába. Utóbb egy kis zárdát építtetett, amelyben az általa alapított rend apácáit megtelepítette. A családjából kisebbik húga és édesanyja is csatlakozott a rendhez től kezdve ágyban fekvő beteg volt, de a rend irányítását továbbra is energikusan intézte ábra: Assisi Szent Klára Ünnepélyes temetésén IV. Ince pápa is megjelent ben IV. Sándor pápa szentté avatta, majd utóbb 1260-ban a klarisszák részére Assisiben új zárdát építtetett és Klára holttestét is odavitette. AK-2.1 Kora Favarone lovag és Hortulana asszony családi palotája Assisi központjában, a San Rufinóról elnevezett székesegyház terének egyik oldalán állt. Klára még kisgyermek volt, amikor a városban összetűzések kezdődtek a nemesség és a polgárok között. Családja, amely az ősi és gazdag Offreducci-Favarone nemzetséghez tartozott, természetesen az összecsapások középpontjába került. A polgárok egyre türelmetlenebbül követelték jogaikat, s végül, 1198-ban megostromolták, bevették és le is rombolták a város felett épült Rocca Maggiorét, amely az arisztokrácia hatalmának szimbóluma volt ben háború tört ki Assisi és Perugia között, s Klára családjának egy időre el kellett menekülnie Perugiába, mert nem voltak biztonságban a kereskedőktől és a polgároktól. A maga idejében ifjak tűntek fel Klára életében, köztük Bernardo di Ranieri, aki nagyon komolyan pályázott Klára kezére. Nem is csoda, hiszen Klára egész lénye megnyerően bájos volt, jóságot és 5/11

6 AK-2 kedvességet sugárzott. A rokonság biztosra vette, hogy a szokásos pályát fogja befutni: egy fényes házassággal tovább gyarapítja a család vagyonát, és öregbíteni fogja hírnevüket is. Klára azonban nem hajlott arra, hogy mások kedvéért fogadjon el megszokott formákat, s attól még inkább idegenkedett, hogy megfontolás nélkül alávesse magát a nemzetségfő, Monaldo nagybácsi terveinek. Tudta, hogy a városból többen is csatlakoztak Assisi Ferenchez, sőt, két unokaöccse, Silvestro és Rufino is követője lett a szegénység útján. Az is tudomására jutott, hogy III. Ince pápa szóban jóváhagyta Ferencék életmódját. És 1210-ben Klára meghallotta Ferencet, amint a dóm mellett prédikált. A régebbi legenda elmondja:,,szent Ferenc atyánk a világ elhagyására buzdította. Élénk érveléssel mutatta meg neki, hogy milyen ostoba a világ reménysége, milyen álnok a világi dicsőség. Mindezekből egyértelműen következett, hogy Klárának el kell szakadnia a gazdagságtól, csak az nem volt világos, hogy utána hogyan kell élnie. Ferenc azt tanácsolta Klárának, hogy Virágvasárnap március 18-án -- ünnepi öltözékben menjen a székesegyházba misére. A püspököt értesítették Klára tervéről, ezért, miután megszentelte a pálmaágakat a körmenet előtt, lejött a szentély lépcsőjén, és egy ágat a lépcső aljában álló Klára kezébe adott, jelezvén ezzel, hogy a maga részéről hozzájárul kolostorba vonulásához ábra: Simone Martini Klárát ábrázoló freskója az assisi Szt. Ferenc Bazilikában Klára tudta, hogy a családja minden erejével ellenezni fogja kolostorba lépését, ezért a következő éjszaka egy barátnője kíséretében megszökött szülei házából. A Porciunkula nevű Szűzanyakápolnában Klára letette minden ékességét, és Szent Ferenc kezéből magára öltötte a bűnbánók szürke ruháját, fátylát, és derekára kötötte a bűnbánat kötelét. A rokonok teljesen elképedtek, amikor másnap kiderült, hogy mit tett Klára, aki akkor már a Bastia melletti Szent Pál bencés apácakolostorban volt. A rokonok minden módon vissza akarták vinni Klárát a városba, de nem tudták eltántorítani szándékától. Mikor a rokonok elmentek, az apácák úgy határoztak, hogy a várható zaklatások miatt jobb lesz, ha Klára és barátnője elhagyják a kolostort, és máshova mennek. Ezért mentek át a Panso melletti San Angelo-kolostorba. Itt egyszer csak bezörgetett a húga, Ágnes, hogy ő is apáca akar lenni. Ettől aztán a családfő, Monaldo nagybácsi elvesztette a türelmét. Elküldött egy csoport férfit, hogy erőszakkal hozzák vissza Ágnest. Ők meg is 6/11

7 AK-2 jelentek a kolostorban, de Klára imádsága erősebbnek bizonyult náluk, így Ágnes is hamarosan magára öltötte Szent Ferenc kezéből a bűnbánó nővérek ruháját. Az apácák azonban itt is féltek a további következményektől, ezért április végén útjukra bocsátották a,,szökevényeket''. Ferenc ekkor úgy határozott, hogy véglegesen az Assisi melletti San Damiano-kápolna mellett telepíti le őket. Itt alakult meg a ferences apácák első kolostora. Klára haláláig a kolostor lelki anyja volt. Sokan határozták el, hogy csatlakoznak hozzá. Nemcsak a legkisebb húga, Beatrice, hanem édesanyja, Hortulana asszony is, amikor megözvegyült, felvételét kérte a kolostorba. A San Damianóban csak az tudott megmaradni, aki szerette a szegénységet, mert ezeknek a nővéreknek a szegénység nem valami ábrándos kényelem, hanem kegyetlen valóság volt. De ezért a szegénységért Klárának hosszasan meg kellett küzdenie. Az Egyház ugyanis a IV. lateráni zsinaton, 1215-ben úgy rendelkezett, hogy az új szerzetesi közösségnek a már meglevő regulák közül kell megválasztaniuk életszabályukat. Kláráék számára legkézenfekvőbb a bencés apácák regulája lett volna, de ez a regula azt a szegénységet, amelyet Klára Ferenctől megismert, nem biztosította. A régi rendeknél ugyanis általános volt, hogy a szerzetesek és apácák személy szerint lemondtak minden vagyonról, a rendnek azonban, s az egyes kolostoroknak is volt ingatlan vagyona, amiből a szerzetesi közösségek ellátását tervszerűen biztosíthatták. Ferenc pedig olyan regulát adott testvéreinek és nővéreinek is, amely szerint nemcsak egyenként, hanem közösségben sem birtokolhatnak semmit, és megélhetésükért koldulniuk kell. Ahhoz pedig, hogy törvényesen élhessenek ebben a formában, Klárának meg kellett szereznie a pápai jóváhagyást. Ezért harcolt a szó szoros értelmében mindhalálig. Nem türelmetlenkedett, nem lázadozott, de harcolt, nagyon következetesen. Először azt sikerült elérnie, hogy III. Ince pápa megadta a klarissza apácáknak a szegénység privilégiumát, ami annyit jelentett, hogy a ferences apácákat senki nem kényszeríthette arra, hogy vagyont fogadjanak el. Ehhez azonban a pápai kancelláriának nem volt kész formulája, mert ilyen még nem fordult elő a joggyakorlatban. Ezért maga a pápa fogalmazta meg ezt a különös jogszabályt. A regula jóváhagyását IV. Ince adta meg augusztus 9-én, Klára a halála napján vette kézhez. Életének ez volt a legnagyobb öröme. Amikor augusztus 12-én eltemették, e bulla egy példányát a kezébe tették, és úgy helyezték sírba től kezdve szinte egyhuzamban ágyban fekvő beteg volt, a nővéreit mégis anyai gondoskodással irányította. Minden nehézségen csodálatos energiával lett úrrá. IV. Ince pápa két alkalommal is felkereste. Megrendítő találkozások voltak ezek a pápa és a szegény, ágyban fekvő apáca között. Az egész pápai udvarból leginkább Hugolino bíboros fogta fel a szent jelentőségét, az a Hugolino, aki később IX. Gergely pápa lett. Amikor Klára augusztus 11-én meghalt, a pápa bíborosaival együtt eljött Perugiából a temetésére augusztus 15-én avatták szentté. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 12-re. ( 7/11

8 AK-2 AK-2.2 Művészeti emlékek Az Assisi Szent Klára Bazilika néhány szépségét mutatjuk be az alábbiakban: 2-3. ábra: A Szent Klára Bazilika szentélye A bazilika belső tere egy latin keresztet mintáz. A fő hajóból két kereszthajó nyílik, és természetesen a szentélyben folytatódik. A falakat egykor freskók díszítették, de ebből most a főhajóban (2-3. ábra) csak maradványok láthatók. Talán elfogyott a pénz és abbamaradt a festés, később pedig a már meglévőket is eltávolították. A falakon karcsú gótikus bordázat szalad fel, amely ünnepélyessé teszi ezt a benső teret. Nagyon értékes a presbitérium középpontjában függő 13. századi festett kereszt. Az oltár feletti boltozatot (2-4. ábra) egy Giotto tanítvány festette ábra: A szentély boltozata Az egyik festmény párhuzamot von a Szűzanya és szent Klára között: egyik felől a Szűzanya látható a kis Jézussal, másik felől szent Klára. Megfestette szent Ágnest, szent Klára testvérét. Szent Klára más szentek társaságában látható, mint Sziénai szent Katalin, szent Cecilia, szent Lucia. A jobboldali kereszthajóban szent Klára életéből nyolc jelenetet festettek meg. Szent Klára átveszi Guidó püspöktől az olajágat, amely már az Egyházhoz való tartozás jele volt. Szent Ferenc a Porciunkulában fogadja Klárát és levágja a haját. Szent Klára beöltözése a szerzetesi ruhába. 8/11

9 AK-2 A rokonok haza akarják vinni. Ágnes ellenáll azoknak, akik el akarják vinni a kolostorból. Szent Klára csodái: gyógyítás, kenyérszaporítás. Szent Klára halála, körülveszik más szentek és a Szűzanya. Szent Klára temetése, IV Ince pápa és a bíborosok. Valószínű, hogy szent Klára életéből még sok más jelenetet is megfestettek, legalább is a festmény maradványok a bazilikában erre utalnak. ( AK-2.3 Magyar vonatkozások Az Érdy-kódex utal Klára követőire is, a nemesasszonyokra és királyleányokra, akik rendjébe léptek, annak ellenére, hogy regulái nagyon szigorúak voltak. A klarisszák rendjéhez tartozott több magyar királylány és hercegnő is, többek között Árpádházi Boldog Kinga és Prágai Ágnes is. ( Amikor Árpádházi Szent Erzsébet férje, Lajos a szentföldi hadjáratban életét vesztette, és gyermekeivel együtt el kellett hagynia Wartburg várát, Erzsébet sokat nélkülözött, de béketűréssel viselte megaláztatásait. Úgy érezte, elérte az evangéliumi szegénységet, s igazán Assisi Szent Ferenc és Szent Klára nyomán járhat. Az ő lelkiségüket élte a ferences harmad rend tagjaként. ( ábra: Simone Martini: Assisi Szent Klára Szent Erzsébettel 9/11

10 AK-3 AK-3 Egy érdekesség: az Assisi hímzés Megéri kipróbálni ezt az érdekes technikát, mely keresztszemezők számára nem tartogat sok nehézséget. Mégis valami egészen más születik meg a hímzés során, mint ami megszokottnak tekinthető. Hatása egyszerű, nemes és elegáns, elkészítése pedig pár alapvető fortély ismeretében nem túl nehéz. Tulajdonképpen csak ki kell fordítani a hagyományos motívumokat, és felborul a keresztöltések és a tűzőöltések sorrendje. Hogy mi köze ehhez Szent Ferencnek, Assisi Klárának és az Olasz Királyságnak, arról a következő bekezdésekben olvashatnak. Feltehetőleg valamennyiünknek Szent Ferenc ( ) jut eszébe először az Assisi szóról és a városról. Meglepő módon van is némi közvetett kapcsolat közte és a hímzésfajta között, legalábbis a technika eredetéről szóló legendák szerint. Assisi Ferenc szentté avatását (1228) követően azonnal megkezdődtek templomának építési munkálatai. A belső tér dekorációját egy ismert olasz festőre, Giottóra bízták, aki a szent életútjának állomásait jelenítette meg festményein. A szerzetes rend egyik nővére a képeket a XIII. században szokásos ábrázolásmód szerint egyszerű vonalakkal lemásolta és lenvászonra vitte. Sokan ezt tekintik az első Assisi-hímzésnek ábra: Assisi keresztszemes hímzés Illendő e helyen megemlíteni a Klarissza rend alapítóját, Assisi Klárát ( ), akit a hímzők és kézimunkázók védőszentjének tartanak. A gyermekkora óta betegeskedő Klára korán felfedezte művészi tehetségét a hímzés terén, amelyet betegágyán is képes művelni. Egyik legszebb munkája Szent Ferenc miseinge. ( A legelső Assisi-hímzéseket oltárterítőként vagy más templomi dekorációként használták. Tematikája nagyjából két részre volt osztható: a növények ábrázolása éppoly gyakori volt, mint a figurális motívumok: személyek, mitikus állatok, tárgyak, sőt akár középkori jelenetek. Fehér lenvászonra, egy színnel hímezték az öltéseket: főként pirossal, de akadt kék, zöld, de sárga és barna is. Jellegzetességét a fő motívum üresen hagyása és a háttér kitöltése adta (3-1. ábra). Azonban csak a XVIII. század óta használnak a mai értelemben vett keresztöltéseket a háttérhez: a kitöltési technika folyamatosan változott. 10/11

11 Függelék AK-4 Irodalomjegyzék AK-5 Ábrajegyzék 1-1. ábra: Assisi város elhelyezkedése ábra: Assisi Szent Klára ábra: Simone Martini Klárát ábrázoló freskója az assisi Szt. Ferenc Bazilikában ábra: A Szent Klára Bazilika szentélye ábra: A szentély boltozata ábra: Simone Martini: Assisi Szent Klára Szent Erzsébettel ábra: Assisi keresztszemes hímzés /11