Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban

Átírás

1 Innovatív megoldások infrastruktúrák, közszolgáltatások, hatékony irányítási rendszereinek kidolgozására Közép-Európa csökkenő népességű régióiban Eredmények és tapasztalatok A projekt az Európai Unió és a Central Europe Program társfinanszírozásával valósult meg

2 Bevezetés 1 Amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat húznak föl, az optimisták pedig vitorlákat Az időskorúak ápolására fordított összeg 1,6 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra nőtt az utóbbi 12 évben Németországban ig az ápolásra szorulók száma várhatóan további 50%-kal fog nőni. Piedmontban az átlagéletkor vá rhatóan 48 évre nő 2030-ra. Szlovénia 2007-ben a GDP 22,9%-át költötte az időskorral összefüggő kiadásokra. Ez a szám várhatóan 12,8 százalékponttal fog nőni 2060-ra. Az utóbbi 15 évben 30%-kal csökkent az iskolák száma Türingiában. Ma már megszokott, hogy a gyerekeknek több, mint 10 km-t kell utazniuk az iskolába, ha vidéken élnek. Mindezek a számok azt mutatják, hogy a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére. Egyben azt is jelzik, hogy a demográfiai változások jelentős hatással vannak a kormányokra is, mivel nekik kell finanszírozniuk az összes szükséges infrastruktúrát. Mivel számos infrastrukturális szolgáltatás biztosítása a helyi és regionális önkormányzat hatáskörébe tartozik, ezen infrastruktúra igénybevevőinek illetve az adófizetőknek a számában történő változás komoly kihívásokat okozhat. Közép-Európában számos régió azonos problémával néz szembe, ezért érdemes párbeszédet folytatni a kérdés megfelelő szabályozásáról. Az ADAPT2DC projekt színteret kíván biztosítani ennek a párbeszédnek és segítséget kíván nyújtani a megfelelő stratégiák azonosításához, amelyek által megoldhatóak a közös problémák. Az ADAPT2DC projekt Közép-Európa (Németország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia) csökkenő lakosságszám régióiban és városaiban felmerülő, a szociális és műszaki szolgáltatásokkal és infrastruktúrával kapcsolatos kérdésekben (egészségügy, közlekedés, szociális ellátás, vízellátás) próbál költséghatékony megoldásokat nyújtani.

3 2 Bevezetés Projekttel kapcsolatos tények és adatok: Eredmények: Az ADAPT2DC városokat és régiókat támogat a fenntartható közszolgáltatások körének kialakítása érdekében Az ADAPT2DC összehozza a demográfiai változásokkal foglalkozó szakértőket, állami szereplőket és beruházókat a tudástranszfer érdekében Az ADAPT2DC segíti a városokat és régiókat a demográfiai változások kezelésében Lépések: Mit történt a projektben? 1. A demográfiai és gazdasági változások vizsgálata Közép-Európában 2. A kísérleti projektek: bemutatják, hogyan lehet a közszolgáltatásokat a demográfiai változásokhoz adaptálni helyi szinten 3. Politikai ajánlások megfogalmazása és a legjobb gyakorlatok átadása a szükséges infrastruktúra jövőbeli fenntartása érdekében A projekt időtartama: november október A projekt megvalósításában az alábbi intézmények vettek részt: Türingiai Építésügyi, Regionális Fejlesztési és Közlekedési Minisztérium, Németország Lipcsei Regionális Földrajzi Intézet, Németország Cseh Tudományos Akadémia Szociológia Intézete, Csehország Usti Régió Önkormányzata, Csehország 5 Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., Magyarország 9 UNCEM Helyi Városok és Közösségek Országos Egyesülete, Piemonti Delegáció, Olaszország 6 Katowicei Közgazdasági Egyetem, Lengyelország Malapolska régió, Lengyelország Szlovén Városi Tervezési Intézet, Szlovénia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, Magyarország A következő oldalakon a projekt legfőbb eredményei kerülnek összefoglalásra. Amennyiben ennél többet szeretne megtudni, kérjük, tekintse meg a projektben elkészült dokumentumokat az ADAPT2DC projekt honlapján:

4 Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában 3 A népesség elöregedése és csökkenése Közép-Európában Évtizedekig, a gazdasági rendszerünk és azzal együtt az ellátó rendszerünk legfőképp a növekedést helyezte előtérbe, mind a gazdaság, mind a teljes népesség tekintetében. Mindazonáltal a 21. században elérkeztünk egy pontra, ahol a növekedés többé nem reális, legalábbis nem mindenhol. A születési ráta jóval az utánpótlást biztosító 2,1 gyermek/nő szint alatt van az összes középeurópai országban, ugyanakkor folyamatosan növekvő születéskor várható élettartam tapasztalható az elöregedő társadalmakban. Napjaink demográfiai változásai a népesség elöregedése, a népesség növekedésének lassulása, a munkaképes korú népesség csökkenése a legfontosabb kihívások, amelyekkel Európa szembesülni fog az elkövetkező évtizedekben. A csökkenő népességű régiók és városok megszokott jelenséggé válnak Európa-szerte, az egyes térségek demográfiai mutatói között azonban jelentős különbségek is mutatkozhatnak. Általánosságban elmondható, hogy miközben a periférikus és alig lakott területek népessége csökken, a legnagyobb városok és néhány regionális központ még mindig vonzónak számítanak, és stabil vagy növekvő népességgel bírnak. A 2030-ra vonatkozó demográfiai előrejelzések szerint a Cseh Köztársaságban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában a népességszámot tekintve nemzeti szinten hanyatlás várható. Ezt főleg negatív irányú változások okozzák majd (a születésnél magasabb halálozási ráta). Az élettartam növekedésével együtt ez azt fogja jelenteni, hogy az időskorú eltartottak aránya növekedni fog az összes közép-európai országban és emelkedik mindezen folyamatok gazdasági és szociális terhe a munkaképes korú népességen. Természetesen ez az általános tendencia jelentős regionális különbségeket vet fel: van ugyanis egy növekvő népességgel rendelkező sáv Észak-Olaszországtól Ausztrián át Dél-Németországig. Ezek a területek más közép-európai régiókkal összevetve magasabb egy főre jutó GDP-vel és kedvezőbb jövedelmi viszonyokkal rendelkeznek. Összességében azonban a csökkenő népességű régiók száma növekedni fog. Ami az öregedést illeti, a demográfiai fejlődésnek három alapvető útja van: az első csoportot Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia alkotja, mely országok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek az elöregedő népesség tekintetében, mivel a népességen belül ezidáig kevés volt az időskorú. A második csoport Ausztriát, Szlovéniát és Magyarországot foglalja magában, amelyeket a középesen elöregedő társadalom jellemez. Olaszországot és

5 4 Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában Németországot az időskorú társadalom jellemzi, ahol néhány régióban nagyarányú időskorú lakos él (az átlagéletkor 45 évnél magasabb Olaszországban pl. Savona, Genova, Alessandria esetében, vagy az egykori Kelet-Németország legtöbb régiójában). Amíg azonban Észak-Olaszországban és Dél-Németországban az átlagéletkor magas szintje a magas várható élettartam eredménye, addig az egykori Kelet-Németország esetében ezt a munkaképes korú népesség kimagaslóan magas elvándorlása okozta a 90-es években. Mindez jelentős hatást gyakorol az időskorú eltartottak arányára: a fiatalabb régiókban egy vagy két időskorú (65 éves vagy idősebb) jut minden 10 Background: Analysis of demographic and economic indicators in Central Europe A népességszám változása (%) Közép-Európa NUTS3 területek a kísérleti akciók térségeivel Országhatár NUTS2 területek NUTS3 területek Kiválasztott települések A népességszám 1991 és 2011 között tapasztalható változása hol növekedést, hol pedig csökkenést mutatott az egyes térségekben az elmúlt 20 év során. A száznál kisebb értékek jelzik a népességfogyást.

6 Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában 5 munkaképes korú emberre (20-65 év között), míg az idősebb régiókban három vagy négy időskorú is juthat 10 munkaképes korú lakosra. A demográfiai változások hatásai várhatóan még jelentősebbé válnak az elkövetkező években. Ennek következtében megfelelő stratégiákkal és politikai eszközökkel kell rendelkezni (vagy elkezdeni azok kialakítását) annak érdekében, hogy a demográfiai változások hatásaihoz a közszolgáltatások és az infrastruktúra szervezése és finanszírozása terén minél könnyebben alkalmazkodni lehessen, mivel mindez azt jelenti, hogy adott területen kevesebb ember fog élni, és a demográfiai változásoknak köszönhetően csökkeni fog a közösségi infrastruktúra és közszolgáltatások közösségi finanszírozása. Az előrejelzések szerint 2030-ra Közép-Európában regionális szinten jellemzőbb lesz a népességfogyás, mint a népesség gyarapodás. Ezen kívül egyre több elöregedő társadalmú régió lesz és még több olyan térség, amelyet egyszerre jellemez az elöregedés és a csökkenő népesség. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát ( Demographic Change in Central Europe A Socio-Economic Background Analysis ). A demográfiai változások hatásai az infrastruktúrára Az alapfokú közszolgáltatások és infrastruktúra iránti igény egy adott terület népességétől függ. Egy csökkenő és elöregedő népesség változást okozhat a keresletben és költségnövekedést idézhet elő. A demográfiai változások jellemző hatása, hogy az infrastruktúra igénybevevőinek száma kevesebb de tekintettel arra, hogy a térségi illetve a települési önkormányzatok törvény által kötelesek ellátni egyes szolgáltatásokat, ezen szolgáltatások minőségének vagy számának csökkentése korlátozott. A szolgáltatás költségei tehát kevesebb igénybevevő között oszlanak meg, így nő az egy főre eső költség. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás terhei is növekednek a költségvetésben. Ezen túlmenően, az öregedés és a népességfogyás csökkenti a közszolgáltatásokra rendelkezésre álló forrásokat, mivel azokat kevesebb adófizető finanszírozza. A források hiányát tovább fokozta a 2008-as gazdasági világválság. A szolgáltatás igénybevevőinek számában történő csökkenés ezért valószínűleg növekvő egy főre jutó költséget eredményez. Ugyanakkor különbséget lehet tenni a szolgáltatások közt a tekintetben, hogy azok mennyire érzékenyek a változó demográfiai szerkezetre. Bizonyos infrastrukturális szolgáltatások költségei közvetlenül kapcsolódnak a népességszámhoz, így kevésbé költséghatékonyak a csökkenő népességszám esetében. Ilyenek a közösségi közlekedés vagy a vízellátás. A közösségi közlekedés esetében, a népességcsökkenés kevesebb utast eredményez, és ez gazdasági nehézséget okoz az ellátásban. Egy jól működő közösségi közlekedési rendszer azonban különösen fontos a ritkán lakott területek esetében ahol a szükséges egészségügyi és szociális ellátás nem vehető igénybe a helyszínen, ezért a helyi központokkal való megfelelő összeköttetés elengedhetetlen. A demográfiai változások a vízellátásra és a szennyvízkezelésre is negatívan hatnak. A hálózati infrastruktúra igazodása a demográfiai változásokhoz óriási kihívást jelent, mivel a műszaki infrastruktúra, például a csőhálózatok hosszának változása általában jelentős költséggel jár (a fix költségek magasak).

7 6 Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában Az épített környezet esetében a csökkenő népesség a lakhatási lehetőségekkel kapcsolatos kereslet mérséklődését eredményezi, emiatt pedig nő az üres lakások száma. Ez a folyamat a környező ingatlanok értékének csökkenéséhez vezethet, és negatív képet vethet az adott területre. Ugyanez igaz a kiskereskedőkre is: sok bolt bezár, ha nincs megfelelő számú vevő. Más infrastrukturális szolgáltatások inkább a népesség korösszetételével kapcsolatosak, például az iskolák, az egészségügyi ellátás, az idősotthonok költségei is erősen életkorfüggők. Az egészségügyi ellátás és az időskorúak ellátása iránti igény növekedni fog a várható élettartam emelkedésével. Előre láthatólag az elöregedés fogja a legnagyobb hatást gyakorolni az állami nyugdíjkiadásokra, az egészségügy és az időskorúak gondozásának kiadásaira: ezek a kiadások az EU-ban várhatóan a GDP 4,1%-ról 29%-ra fognak emelkedni 2010 és 2060 között. Iskolák/gyermekellátás: A kevesebb iskoláskorú gyermek, kisebb osztálymérethez vagy (ami gyakoribb) iskolák bezárásához vezethet. Mindazonáltal az iskolák centralizációja csak egy meghatározott mértékig lehetséges, mivel a nagy utazási távolságok a gyermekek számára nem vállalhatóak. Egyes közösségi infrastruktúra típusok kevésbé érzékenyek az öregedésre vagy a népességcsökkenésre, inkább az adott település szerkezetével kapcsolatosak, ilyen például az útfenntartás. Az infrastruktúra létesítésére és üzemeltetésére fordított költségek: adatelemzés Az ADAPT2DC projekt leginkább arra fókuszált, hogy hogyan lehet költséghatékonyabban finanszírozni a közszolgáltatásokat és a közösségi infrastruktúrát. A projekt egy fontos lépése volt az infrastruktúra létesítésére és üzemeltetésére fordított költségek elemzése egész Közép-Európára kiterjedően. Ez idáig ilyen jellegű makroregionális analízis nem készült közép-európai kontextusban. Ennek egyik oka, hogy az infrastruktúra - és közszolgáltatások költségeivel összefüggő adatbázis (Közép- és Kelet-) Európán belül nem létezik azonos térségi (helyi és makroregionális) szintekre és infrastruktúra típusokra vonatkoztatva. Mivel a szükséges adatok nem hozzáférhetőek az Eurostat adatbázisából, illetve a nemzeti statisztikai forrásokból, a projektben résztvevő partnerek úgy döntöttek, hogy egy kereskedelmi alapú adatbázisra építve készítik el az elemzést. A költség arány behelyettesítés (PCR) módszerével (ami egy speciális szolgáltatás adott terület egy lakosára eső átlagforgalmát mutatja meg) a közép-európai országok esetében számos összehasonlító elemzés készült. A közép-európai régiók klaszterekbe lettek rendezve például az egy főre eső infrastruktúra költségek alapján. Az eredmények meglehetősen változatosak az egyes vizsgált infrastrukturális szolgáltatások között. Az egyik általános megállapítás, amely igaznak bizonyult minden infrastruktúra esetében, az, hogy az egy főre eső költségmennyiség negatív összefüggésben áll a hosszú távú népességváltozással eszerint az egy főre jutó költség nő, amennyiben a régió lakosainak száma összességében csökken. A makroszintű vizsgálatokat kísérleti régiókban végzett esettanulmányok is alátámasztják. Habár jelentős különbségek voltak kimutathatóak a különböző régiók és az eltérő típusú infrastruktúrák között, a legtöbb infrastruktúrára azonban igaz, hogy a költségei általában nőnek (habár ez nem kifejezetten a demográfiai változásnak köszönhető, hanem az infláció és/vagy a technikai újítások is szerepet játszanak benne). A közös szál, amely az egész infrastrukturális ellátás transznacionális elemzését átszövi az, hogy a nemzeti jóléti rendszerek különbségeit mindenképpen figyelembe kell venni. A szociális szolgáltatások

8 Háttér: A demográfiai és gazdasági indikátorok vizsgálata Közép-Európában 7 és infrastruktúra területi eloszlása jellemzően a nemzeti politikai keretrendszerekben foglaltaknak megfelelően történik. Csak akkor lehetséges jól működő módszereket átvenni egyik régióból/országból a másikba, ha elegendő ismerettel rendelkezünk az egyes infrastruktúrák és közszolgáltatások ellátásával és finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatban. Az elemzés fontos tanulsága még, hogy az Európai Unióban a közszolgáltatásokról és infrastruktúráról nincsenek összehasonlító adatok. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát ( Cross analysis of infrastructure and service costs ). A Delphi kutatás A projekt keretében az infrastruktúra és szolgáltatási költségek elemzéséhez kiegészítésként Delphi felmérés készült a közép-európai országok szakértőinek közreműködésével. A kérdések a különböző infrastruktúra típusokra (illetve azok kapcsolatára a demográfiai változás folyamataival) irányultak. Általában a résztvevők felismerték a kiadási oldal nyomását és a változó igényeket például az összes országban növekvő költségekkel számolnak az egészségügy és a vízellátás területén -, valamint az átalakuló mobilitási szokásokat. A felmérés alapján, vidéki területeken valószínűsíthető az elhagyott épületek számának jelentős növekedése. A felmérés során néhány adaptálható intézkedéssel kapcsolatban is kaptak javaslatot a Delphi kutatásban résztvevő szakértők. Ezek egyike az adminisztratív szolgáltatások e-szolgáltatásként történő bevezetése s ritkán lakott területeken. A válaszadók többsége azonban, különböző okokból szkeptikus volt az ötlettel kapcsolatban (elegendő szélessávú internetkapcsolat hiánya, az idős emberek számítógépes ismereteinek hiánya stb.). Ez jól jelzi, hogy az összes új megközelítés csak az összes kulcsfontosságú érintett egyetértésében és együttműködésében működhet. Végül meg kell említeni, hogy több szakértő szerint nem az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket kellene hangsúlyozni a demográfiai változás kapcsán, hanem sokkal inkább a foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket kellene a középpontba állítani: Ha egy régió nem biztosít munkalehetőséget, az emberek el fognak költözni, nem számít, hogy az utak vagy az óvodák modernek vagy sem. További, a Delphi felméréssel kapcsolatos információhoz kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát ( Position Paper A joint transnational vision for future provision of infrastructures and services in shrinking regions and cities of Central Europe ).

9 8 ADAPT2DC kísérleti akciók Kísérleti projektek Az ADAPT2DC projekt a következő kérdésre próbált választ adni: Hogyan lehet a közösségi infrastruktúrát fenntarthatóan üzemeltetni a demográfiai változások figyelembe vételével? E kérdés megválaszolása és a projektben összegyűjtött jó gyakorlatok demonstrálása érdekében a projektben résztvevő partnerországok kísérleti projekteket hajtottak végre. Összesen 11 akció valósult meg az ADAPT2DC projekt keretében, ezek mindegyike különböző típusú infrastruktúrákhoz kapcsolódik. Akció Témakör Terület Ország Távgyógyászat Egészségügy Észak-nyugat Małopolska (Miechów, Chrzanów, Olkusz és Proszowice vajdaságok) Családi napközi szolgáltatások Gyermekellátás Jászság az Észak-Alföldön HU Közösségi szolgáltató Helyi kínálat Ostana Piedmontban IT központok Középületek fenntartási Középületek Vejprty Usti régióban CZ költségei (beleértve az energiaköltségeket) Eszközök a közszolgáltatási Lakóépületek és Maribor SI infrastruktúra fenntartási költségeinek kezelésére utak Demográfiai mentor program - Saale-Orla és Oberfranken-Ost DE (alintézkedéssekkel) régió KombiBusz Mobilitás Saale-Orla régió DE Üres ingatlan kataszter Városfejlesztés Remptendorf Saale-Orla DE régióban Tűzoltóságok közti Katasztrófa Saale-Orla régió DE együttműködés megelőzés Saját lakókörnyezetben való Egészség/lakóhely Arzberg Oberfrankenben DE életvitel segítése otthoni idősellátás Üres ingatlan kataszter Városfejlesztés Bad Berneck Oberfrankenben DE Integrációs akciók Szociális Hof Oberfrankenben DE infrastruktúra A kísérleti projektek mellett a projektpartnerek számos innovatív ötletet gyűjtöttek össze szerte Európából, melyeket a legjobb gyakorlatok katalógusa tartalmaz. A katalógus különböző megoldásokat mutat be, mint a videókapcsolat használata orvos és beteg között Finnország távoli területein (TelLappi), egy teljes egészében önkéntesek által szervezett buszvonal (Gransee polgári busz), egy együttműködési formában megszervezett falusi bolt és szociális találkozóhely Krugzellben, egy mobil fogorvosi rendelő Brandenburgban, egy telekocsi rendszer, amely a tömegközlekedést és az egyéni közlekedést ötvözi (,,CARLOS ), egy épületlebontási stratégia az üres épületek kezelésére, aktív energia koncepció egy szennyvíztisztító telep esetében, vagy egyebek mellett a mobil polgári tanácsadó hivatal. További információért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát ( Best Practice Catalogue ). PL

10 ADAPT2DC kísérleti akciók 9 Távgyógyászati szolgáltatások nyújtása időseknek - az egészségügyi költségek optimalizálásának eszköze Hol? Małopolska régió (Miechowski, Chrzanowski, Olkuski és Proszowicki vajdaság), Lengyelország Miért? A kísérleti projekt célja a távgyógyászati szolgáltatások ellátása (táv-ekg), az idős polgárok egészségügyi állapotának vizsgálatára és a jövőbeni egészségügyi kockázatok megelőzésére, így a távoli, elszigetelt területeken (ahol a kirekesztés veszélye fennállhat) élő betegek elérhetővé válnak. Mi? A kísérleti projekt Északnyugat-Małopolskában egy idős lakosokból álló csoportra irányult, akiket az egészségügyi állapotuk és lakhelyük szerint választottak ki. A betegek távgyógyászati csomagot kaptak, melynek segítségével otthonukban EKG-t készíthettek, orvosi segítséget, konzultációs lehetőséget és diagnózist kaptak mind távgyógyászati alapon, mind személyesen. A táv-ekg szolgáltatás mintegy 100 fős, 55 év feletti idősekből álló csoportról gondoskodott. A táv-ekg csomagot térítésmentesen kapták meg a program résztvevői egy hónapos időtartamra. Minden beteget tájékoztattak arról, hogy hogyan használja a csomagot otthon vagy akár a munkahelyén. A program kezdetén a betegek egy általános életminőség-vizsgálaton is részt vettek. Ezt követően megkérték őket, hogy naponta legalább háromszor jelentkezzenek be a rendszerbe, és annyi EKG vizsgálatot végezzenek, amennyit szükségesnek éreznek. A betegek egy dietetikussal egyeztethettek a vizsgálati időszak elején és végén. A vizsgálati időszak után minden beteg diagnózist, zárójelentést és orvosi ajánlást kapott a kirendelt orvostól és dietetikustól. Összesen 97 résztvevő teljesítette a vizsgálatot, így megállapítható, hogy nem voltak olyan komoly nehézségek (például a modern infokommunikációs eszközök használata során), amelyek visszatarthatnák az embereket a részvételtől.

11 10 ADAPT2DC kísérleti akciók A páciensek egy folyamatos EKG-vizsgálat lehetőségét kapták meg saját lakókörnyezetükben. Az otthonmaradás lehetősége miatt ez nem gátolta őket napi rutinjukban, tevékenységeik elvégzésében, ugyanakkor a szükséges egészségügyi adatokat a kórház azonnal megkapta. A táv-ekg használata nagyon hasznos bizonyos rendellenességek megállapításában. A résztvevők elmondták, hogy érdekelné őket a szolgáltatás ismételt használata. Egyes esetekben a távgyógyászati eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen a szívritmuszavarok és kardiovaszkuláris rendellenességek diagnosztizálásához, ennek ellenére ez a szolgáltatás még mindig nem kellően elérhető a lakosság számára. Mirosław Dróżdż kardiológus, a miechówi St. Ann Kórház vezetője Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? Az intézkedésnek vannak közvetlen és közvetett előnyei. A közvetlen előnyök között említhető, hogy a távgyógyászati egységek elosztása megtakarításokat eredményez, amely a szolgáltatás jobb szervezését teszi lehetővé. Kevésbé szükséges a közlekedés, az otthon kezelt betegeknek nem kell olyan sűrűn orvoshoz utazniuk és kevesebb időt kell egészségügyi alkalmazottakkal tölteniük. Közvetett megtakarítást is előidéz a módszer abban az értelemben, hogy a betegségek korai megállapítását célozza meg: ha a pácienseket gyakran vizsgálják, bármilyen egészségügyi rendellenesség gyorsan észlelhető, amely gyakran a probléma korai diagnózisához vezet. Széleskörű az egyetértés abban, hogy minnél későbbi a betegség megállapítása, annál többe kerül a kezelés. Így a távgyógyászat használata hosszútávon az egész egészségügyben költségmegtakarítást eredményez. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát (Final Report Pilot Action Telemedicine in Małopolska) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló számú tanulmányt ( Joint Evaluation of Pilot Actions ).

12 ADAPT2DC kísérleti akciók 11 Közösségi szolgáltató központ: az alapvető szolgáltatásnyújtás költséghatékony módja nehezen elérhető területekre Hol? Ostana, Pó-völgy, Olaszország Miért? A kísérleti projekt célja egy közösségi szolgáltató központ létrehozása volt. Ostana kis hegyvidéki közösségében ez olyan új lehetőségeket kínál, amelyek korábban nem voltak elérhetőek a térségben, ugyanakkor a korábban már meglévő szolgáltatásokat is hatékonyabbá teszi. Mi? A központ célja, hogy egy olyan találkozási helyet biztosítson, ahol különféle szolgáltatások egy helyen megtalálhatóak a helyi lakosok és a látogatók számára. Megteremti a lehetőséget helyi termékek vásárlására, kiegészítő információkat és eszközöket nyújt azáltal, hogy a különböző generációk kommunikációs és találkozó helyeként is működik. A központ az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: közösségi találkozóhely; könyvtár; helyi élelmiszereket árusító bolt; egy, a helyi szálláshelyekkel együttműködő koordinációs iroda; internetezési lehetőség; telekocsi szolgáltatás koordinációja; az Alpesi Egyezmény információs pontja. A kísérleti projekt részei a következők voltak: megfelelő épület kiválasztása, a központ számára megbízható menedzser találása, az épület felújítása, megállapodás a helyi termelőkkel a friss gyümölcs és zöldségek biztosításáról, a központ megnyitása, az új szolgáltatásokról szóló kampány és promóció. Mindezek a helyi önkormányzattal szoros együttműködésben valósultak meg (a felújítási munkálatokhoz külső finanszírozás állt rendelkezésre). Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? A központ olyan szolgáltatásokat kínál, amelyekhez korábban külön lehetett hozzájutni. A könyvtár és a turisztikai információs pont feladatait például korábban az önkormányzat alkalmazottai látták el, és mindegyiket külön finanszírozták. Nemcsak olcsóbb elhelyezni ezeket a szolgáltatásokat egy épületben (a kulcsszó a szinergia), hanem ezáltal minden szolgáltatás nyitva tartási ideje (és elérhetősége) növekedett. Másrészt néhány olyan szolgáltatással bővítették ki a szolgáltatások körét, amelyeket korábban egyáltalán nem lehetett igénybe venni Ostanában. Ráadásul a helyi lakosok és turisták élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy helyi ételeket, újságokat, gyógyszereket stb. vásároljanak közvetlenül Ostanában ahelyett, hogy másik városba kellene utazniuk. Ezzel nemcsak időt és üzemanyagot spórolnak, de a CO 2 -kibocsátás is csökkenthető. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát (Final Report Pilot Action Multi-Service Centre in Italy) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló számú tanulmányt ( Joint Evaluation of Pilot Actions ). Még ha nem is könnyű egy kis községnek a minimális szolgáltatásokat fenntartani, a különböző területek együttműködése által életre hívott lehetőségek meglepő eredményeket hozhatnak. Giacomo Lombardo Ostana polgármestere

13 12 ADAPT2DC kísérleti akciók Nők munkaerő-piaci visszatérésének elősegítése a kiskorúak számára biztosított integrált nevelési szolgáltatások révén Hol? Jászság, Észak-alföldi régió, Magyarország Miért? A kísérleti projekt célja a gyermeknevelési szolgáltatások racionalizálása és az egyedi szükségletekhez igazodó családi napközi szolgáltatások elindítása. Magyarországon (a többi európai országgal összehasonlítva) a nők csak kisebb arányban térnek vissza hamar a munkába szülés után. A három év alatti gyermekeknek mindössze 7%-a jár bölcsödébe. A gyermekgondozási lehetőségek fejlesztése egy fontos lépésnek tekinthető ahhoz, hogy a nőknek több lehetősége legyen a munkaerő-piacra történő visszatérésre. Mi? A kísérleti projekt legfőbb eredménye egy megvalósíthatósági tanulmány, amely három településre (Jánoshida, Jászfényszaru, Jászárokszállás) készült el, figyelembe véve a hazai jogi előírásokat és a helyi környezet adottságait. A szolgáltatás a családi napközi keretében működő gyermekfelügyeletet helyezi középpontba. Az ADAPT2DC project egyik közvetlen Magyarországon zömmel tradicionális, pedagógiai programot eredménye, hogy kapunk támogatást kínáló óvodák, illetve bölcsődék működnek, amelyekhez a helyi Polgármesteri Hivataltól. Reményeink szakképzett személyzet és gyerek elhelyezésére alkalmas szerint a pályázatok beadásánál is épület szükséges. Emellett már léteznek családi napközik is, melyek számolnak velünk. Köszönjük a segítséget! magánlakásokban is létrehozhatóak, mivel a csoportok kisebbek (7 Nyíri Ibolya gyermekig), és a jogi követelmények kevésbé szigorúak. A családi a Manósziget Családi napközi vezetője napközik a szülők számára nem jelentenek sokkal nagyobb anyagi terhet a tradicionális óvodákhoz és bölcsődékhez viszonyítva. Vállalkozásként működhetnek, és habár a vezető számára kötelező a feladat ellátásához szükséges képzés elvégzése, az nem olyan szintű, mint az óvónőké. A családi napközi további előnye, hogy a régióban egyformán lehet alkalmazni, még a kis községekben is, ahol az óvodák általában a központban találhatóak, így néhány szülő számára nehezen elérhetőek. A kísérleti projektben elkészült megvalósíthatósági tanulmány három modellt kínál a családi napközi működtetéséhez. A tanulmány széleskörű adatgyűjtés, a helyi szereplőkkel készített interjúk, valamint mind a három modell számára szükséges költségvetési elemzés alapján készült. Mindhárom modell különböző kiindulási helyzetet, különböző szükségleteket és lehetőségeket mutat. Az első modell alapnak tekinthető abban az értelemben, hogy napi 8 órás felügyeletet biztosít. A második egy családi napközi hálózat működését mutatja be. A harmadik modell az atipikus munkarendű szülők igényeihez alkalmazkodik. Ezek alapján politikai ajánlások kerültek

14 ADAPT2DC kísérleti akciók 13 megfogalmazásra mikro- és makroszinten is. Ezek az ajánlások a kísérleti projekt keretében szervezett szakmai műhelybeszélgetésen politikai döntéshozók számára is bemutatásra kerültek, és az ajánlott stratégiák a nemzeti és regionális fejlesztési tervekbe is beépültek. Hogyan növeli a kísérleti projekt a hatékonyságot? A családi napközi bevezetése a helyi önkormányzatok számára pénzügyileg előnyösebb, mint hagyományos óvodákat nyitni. A tanulmány minden családi napközi modell esetében elemezte azok beindításának és működtetésének várható költségeit. Ezek a számítások igazolják, hogy a hálózatban működő napközik kevésbé költségesek, mint az egyes intézmények, valamint azt is alátámasztják, hogy előnyös az egyházzal történő együttműködés. A tanulmány alapján megfogalmazott ajánlások megvalósítása több (és hatékonyabb) lehetőséget kínál a gyermekmegőrzési szolgáltatástok terén a régióban, amely több nő számára teszi lehetővé a munkába való visszatérést. Hosszútávon ez előnyös a nők önállóságát és a teljes GDP összegét tekintve egyaránt. Az említett stratégiák, ajánlások beépítése a fejlesztési tervekbe az első lépés e cél felé. További részletekért kérjük, olvassa el a projekt számú tanulmányát (Final Report Pilot Action Childcare in Észak-Alföld) és/vagy a kísérleti projekteket összefoglaló számú tanulmányt ( Joint Evaluation of Pilot Actions ).