JEGYZŐI SZAKMAI FÓRUM DR. BORS SZABOLCS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK FOGALMAZÓJA

Átírás

1 JEGYZŐI SZAKMAI FÓRUM DR. BORS SZABOLCS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK FOGALMAZÓJA 1

2 1996. ÉVI XXI. TÖRVÉNY A TERÜLETFEJLESZTÉSRŐL ÉS TERÜLETRENDEZÉSRŐL december 31-ig Tftv. 10/A-10/G. - Kistérségi Fejlesztési Tanács január 01-től Tftv. 10/A-10/G. - hatályon kívül helyezésre került Megszűnt a Kistérségi Fejlesztési Tanács 2

3 1997. ÉVI CXXXV. TÖRVÉNY A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAIRÓL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL Az alábbi módosítás történt: A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv helyébe a fővárosi és megyei kormányhivatal szövegrész lép. A jogszabály január 1-től hatályon kívül helyezésre kerül, és az MÖtv. társulásokra vonatkozó rendelkezései ( ) lépnek hatályba (jogi személyiségű társulások lesznek). MÖtv (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselőtestületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. 3

4 2004. ÉVI CVII. TÖRVÉNY A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSÁRÓL január 1-től december 31-ig 1. (2) bekezdés a) pont 1. (2) bekezdés a) pont A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja kikerült a területfejlesztés A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselőtestületeinek mindegyike (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja 4

5 2004. ÉVI CVII. TÖRVÉNY A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSÁRÓL DE! 2. (1) bekezdés r) pont Továbbra is megmaradt a területfejlesztés, mint vállalható feladatkör. DE! 2. (2) bekezdés Ha a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a)-c) pontjában (kikerült az r) pont) meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. a területfejlesztést már nem kell ellátni, hogy támogatást kapjon 5

6 2004. ÉVI CVII. TÖRVÉNY A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSÁRÓL A jogszabály január 1-től hatályon kívül helyezésre kerül, és az MÖtv. társulásokra vonatkozó rendelkezései ( ) lépnek hatályba (jogi személyiségű társulások lesznek). 6

7 2010. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY A JOGALKOTÁSRÓL 5. (1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges. (1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. 7

8 2010. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY A JOGALKOTÁSRÓL 6. (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. (2) A jogszabály személyi hatálya b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. 8

9 2003. ÉVI LXXXIX. TÖRVÉNY A KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJRÓL Ktdtv. 12. (3) bekezdés A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: Ft/m 3 Nem változott: Ktdtv. 26. (4) bekezdés A települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 12. -ban meghatározott általány megállapításának szempontjait, valamint a 21/A. -ban meghatározottakat. 9

10 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Hatálybalépés: március főszabály július 01. MKK, közszolgálati panasz, Kormánytisztviselői Döntőbizottság, teljesítményértékelés szeptember 01. hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszony 10

11 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok V. fejezet Köztisztviselőkre vonatkozó szabályok VIII. fejezet A közszolgálati jogviszonyban a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a VIII. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. 11

12 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Kttv (3) (6) bekezdés Ktv. 44/A. (3) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a, b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a, c) az a) és b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a. (4) A helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%. (1) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál, illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál legfeljebb 40%-a, b) községi önkormányzatnál legfeljebb20%- a c) az a)-b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%. 12

13 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak. (6) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására a (3) bekezdés a) pontját, illetve a (4) bekezdést kell alkalmazni. Nincs a Ktv. 44/A. (5) bekezdésének megfelelő <= szabály. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak. (4) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására az (1) bekezdés a) pontját, illetve a (2) bekezdést kell alkalmazni. (5) A helyi önkormányzat a már megállapított illetménykiegészítés mértékét nem csökkentheti. 13

14 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Kttv (4) bekezdés Ktv. 46. (5) bekezdés (4) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a jegyzőket, főjegyzőket kivéve [256. (1) bekezdés] - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke: a) a lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezetőhelyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető. (5) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke: a) a lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezetőhelyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a. A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető. 14

15 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Kttv Az önkormányzati képviselőtestület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. Ktv. 4. Az önkormányzati képviselőtestület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat. 15

16 2011. ÉVI CXCIX. TÖRVÉNY A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐKRŐL Kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok V. fejezet Jegyzőkre vonatkozó szabályok X. fejezet A jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. 16

17 1999. ÉVI XLII. TÖRVÉNY A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉRŐL ÉS A DOHÁNYTERMÉKEK FOGYASZTÁSÁNAK, FORGALMAZÁSÁNAK EGYES SZABÁLYAIRÓL 2/A. A helyi önkormányzat rendeletben a 2. (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. -ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a 7. (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele. 17

18 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL 42/C. (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. (2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. (3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat a) az eb tartási céljának, b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot. 18

19 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL (4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett, b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, d) - a veszélyes eb kivételével - az ivartalanított, e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után. 19

20 1998. ÉVI XXVIII. TÖRVÉNY AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL (5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja. (6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja. (7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. (8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. 49. (5) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg. 20

21 2011. ÉVI CCII. TÖRVÉNY MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL, VALAMINT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEIRŐL Hatályon kívül helyezte: a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló évi LXXXIII. törvényt, valamint e törvény módosításáról szóló évi XXXVIII. törvényt a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló évi XXXI. törvényt, illetve e törvény módosításáról szóló évi XI. törvényt De az önkormányzatokat érintően a korábbi szabályozás lényegében megmaradt az új jogszabályban! 21

22 2011. ÉVI CCII. TÖRVÉNY MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL, VALAMINT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEIRŐL 4. (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét. (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható. 22

23 2011. ÉVI CCII. TÖRVÉNY MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL, VALAMINT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEIRŐL 7. (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet. (6) A közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni. 24. (5) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat - képviselő-testülete, hogy a közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását rendeletben szabályozza. 23

24 2011. ÉVI CCII. TÖRVÉNY MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLAJÁNAK HASZNÁLATÁRÓL, VALAMINT ÁLLAMI KITÜNTETÉSEIRŐL 2. (1) A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés) alapíthat és adományozhat d) a helyi önkormányzat képviselő-testülete. 24. (9) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselőtestülete, hogy rendeletben szabályozza az elismerés alapítását, az elismerés elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható elismerések számát, az elismerés leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, valamint az elismerés viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak időtartamát. 24

25 2011. ÉVI CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSRÓL ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Vktv. 65. (1) bekezdés A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. Vktv. 74. (2) bekezdés 3. pontja Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját. 25

26 2011. ÉVI CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSRÓL ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A Vktv. 76. (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a vidékfejlesztési miniszter víziközműszolgáltatás díjait megállapító rendeletének hatályba lépéséig az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó víziközmű-szolgáltató a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat alkalmazhat. 26

27 2011. ÉVI CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSRÓL ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Vktv. 93. (2) bekezdés Hatályát veszti az Ártv. Mellékletének "I. Legmagasabb ár" pont "B) Szolgáltatások" alpontjában foglalt táblázat (SZTJ) szolgáltatásszámú és "Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja" megnevezésű sora, (SZTJ) szolgáltatásszámú és "Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja" megnevezésű sora, (SZTJ) szolgáltatásszámú és "Az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja" megnevezésű sora, (SZTJ) szolgáltatásszámú és "Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja" megnevezésű sora. 27

28 2011. ÉVI CCIX. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZMŰ- SZOLGÁLTATÁSRÓL ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A jogszabályhelyek alapján december 31-től a települési önkormányzatok (ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés) díjának megállapítására vonatkozó hatásköre megszűnt. 28

29 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL Hgt. 57. (1)-(2) bekezdés (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. (2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el évre a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a december 31-én alkalmazott díjat. 29

30 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdés Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. A évre nem lehet a hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a évi legmagasabb mértéknél magasabb összegben meghatározni. 30

31 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 31