Pályázati kalauz Erasmus + 2. kulcstevékenység (KA2): Együttműködés az innováció és bevált gyakorlatok terén

Átírás

1 Pályázati kalauz Erasmus + 2. kulcstevékenység (KA2): Együttműködés az innováció és bevált gyakorlatok terén Stratégiai partnerségek /Köznevelési projektek 2015

2 Tartalomjegyzék I. Általános tudnivalók... 3 I.1. Fontos háttérdokumentumok... 3 I.2. A programban részt vevő országok... 6 I.3. Pályázati kritériumok... 6 I.4. A pályázás menete... 6 I.5. A projekt időtartama... 7 I.6. Pályázati naptár... 7 I.7. Alapfogalmak listája betűrendben... 7 II. Projekttervezés, partnerkeresés II.1. Partner(ek)/partnerkeresés II.2. A jó partnerkeresés ismérvei III. A pályázati űrlap kitöltésére és benyújtására vonatkozó információk III.1. A pályázati űrlap bemutatása: III.2. A pályázati űrlap használata: III.3. Általános információk: III.4. Az űrlap egyes részeinek kitöltése: III.5. A pályázati űrlap benyújtása: IV. A pályázat költségvetése IV.1 Költségvetési fogalommagyarázat IV.2. Alapelvek IV.3. Támogatási tételek V. A pályázat értékelése V.1. Formai értékelés V.2. Tartalmi értékelés VI. Szerződéskötés VI.1. Szerződéskötés feltétele VI.2. Támogatási összeg utalása

3 I. Általános tudnivalók Az Erasmus+ az Európai Unió programja, mely az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja, több korábbi programot (köztük az Egész életen át tartó tanulás, az Erasmus Mundus, a Tempus programot) egyesítve. A program célja, hogy előmozdítsa a készségek és a foglalkoztathatóság fejlesztését, továbbá hogy elősegítse az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka korszerűsítését. Az Erasmus+ több mint 4 millió európai polgár számára kíván lehetőséget nyújtani arra, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, részesüljön képzésben, szerezzen munkatapasztalatot vagy végezzen önkéntes munkát. Az Erasmus+ Stratégiai partnerségek pályázattípus célja, hogy lehetőséget biztosítson innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozásával, bevonásával, terjesztésével és alkalmazásával az oktatás minőségének fejlesztésére a köznevelés, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás és az ifjúság területén. A program támogatást biztosít ahhoz, hogy az oktatási, képzési és ifjúsági intézmények és szervezetek között nemzetközi partnerségek jöjjenek létre. A programban részt vevő országok közötti együttműködések Európa-szerte fokozzák az átláthatóságot, az innovációt és a jó gyakorlatok cseréjét. I.1. Fontos háttérdokumentumok Az Erasmus+ program pályázati felhívása Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete az Erasmus+ program létrehozásáról Erasmus+ program angol nyelvű pályázati útmutatója (Programme Guide) Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére (ERASMUS+ Guide for Experts), a bírálat szempontjait tartalmazza. A évi dokumentumot később teszi elérhetővé az Európai Bizottság. A beadott pályázatnak szorosan kapcsolódnia kell a pályázattípus meghatározott prioritásainak valamelyikéhez (vagy akár többhöz is). Ezen felül a tervezett projektnek az Európai Bizottság által a köznevelésre meghatározott 4 prioritás valamelyikéhez vagy a 6 horizontális prioritás legalább egyikéhez is kapcsolódnia kell, melye(ke)t az űrlap C. pontjában tudják kiválasztani. Amennyiben egy programcélhoz vagy prioritáshoz sem kapcsolódik a pályázat, a benyújtott anyag értékelésének relevancia része gyenge minősítést kap, és a pályázat elutasított lesz. A pályázattípus céljainak, prioritásainak listáját megtalálják az Erasmus+ angol nyelvű Pályázati útmutató 28. oldalán. A pályázattípus 6 prioritása az Erasmus+ angol nyelvű pályázati útmutató 106. oldalán, míg köznevelésre meghatározott prioritások a 108. oldalon olvashatók. A prioritások közül az alábbiak köthetők a közneveléshez: A pedagógusi hivatás szakmai erősítése, az alapvető készségek terén mutatott alacsony teljesítmény javítása hatékonyabb oktatási módszerek révén, az iskolák támogatása - az oktatás legalacsonyabb szintjétől a legmagasabb szintjéig - a korai iskolaelhagyók és a hátrányos helyzetű tanulók kezelésében, a koragyermekkori nevelés és gondozás minőségének javítása. Valamennyi szektorhoz kapcsolható prioritások: Alap- és transzverzális készségek fejlesztése 3

4 A projektek, amelyek ezt a prioritást választják, a következő témák közül dolgoznak fel egyet vagy többet: o A partnerség célja alap- és transzverzális készségek (pl. vállalkozói készség, digitális készségek, nyelvi kompetenciák) fejlesztése, és ezt innovatív és tanulóközpontú pedagógiai módszerekkel éri el. o A partnerség olyan tevékenységet valósít meg, amely alap- és transzverzális készségek (pl. vállalkozói készség, digitális készségek, nyelvi kompetenciák) értékelési rendszerét fejleszti, javítja. o A partnerség a tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL) módszert alkalmazva valósítja meg a projekttevékenységeit, vagy azok egyikét. o A partnerség tevékenységének fókuszában különböző hátterű tanulók nyelvi kompetenciájának fejlesztése áll, és ezt a kölcsönös tanulás révén (reciprok tanulás) érik el. Oktatók és ifjúsági munkások oktatási és képzési útjainak erősítése A projektek, amelyek ezt a prioritást választják, a következő témák közül dolgoznak fel egyet vagy többet: o Jövőbeli vagy gyakorló pedagógusok/ifjúságsegítők oktatási és képzési útjainak megerősítését szolgáló új megközelítéseket dolgoznak ki. o Biztosítják azt, hogy a jövőbeli vagy gyakorló pedagógusok/ifjúságsegítők minden kompetenciát és készséget elsajátíthassanak, amelyre a magas minőségű szolgáltatások nyújtásához és az egyre változatosabb például a multikulturális társadalmak által támasztott igények kielégítéséhez szükségük van. o Előnyt élveznek olyan tevékenységek, amik a szolgáltatók és oktatási intézmények közötti hatékony együttműködések kialakítására irányulnak (például felsőoktatási intézmény/tanárképző főiskolák és iskolák/szakképzési intézmények); vagy amelyek a szolgáltatók közötti megközelítési módokat koordinálnak, esetleg a legfontosabb érintett szereplők és partnerek, különösen az ifjúsági szervezetek, együttműködése és párbeszéde által; A digitális megoldások beépítésének erősítése a tanulás, oktatás, képzés és ifjúsági munka különböző szintjein. Ezt a prioritást megjelölő projektek az alábbi témákhoz kapcsolódhatnak (akár tapasztalatcserét, akár fejlesztést, átvételt stb. valósítanak meg): o o o o o A partnerség digitálisan elérhető nyílt oktatási tartalmakat fejleszt, vesz át, alapoz meg és ezeket széles kör számára hozzáférhetővé teszi. Olyan tanulási, oktatási módszertannal dolgozik, mely digitális, nyílt oktatási tartalmakon alapul. Projektje során a partnerség törekszik arra, hogy IKT (információs és kommunikációs technológiák) alapú oktatást, képzést valósítson meg és az ifjúsági munka adott területein is IKT technológiákat használjon. A partnerség IKT alapú mérési-értékelési gyakorlatok területén működik együtt (ez lehet, bementi, összegző, fejlesztő típusú mérés, stb.) Az adott projekt a tanárokat, oktatókat, oktatási szakembereket és ifjúságsegítőket támogatja abban, hogy megtanulják az IKT-k tanulás során történő használatát, és megszerezzék a szükséges digitális kompetenciákat, vagy fejlesszék azokat (haladó vagy profi felhasználókká váljanak). Olyan digitális megoldásokat is kínálhat a partnerség, mely az oktatás, képzés és ifjúságügy területén tevékenykedő intézményeket támogatja üzleti modelljeik felülvizsgálatában; 4

5 o o o Különböző nyelvű és Európában kidolgozott nyitott oktatási tartalmak és segédanyagok kifejlesztése és átvétele is támogatott; Hátrányos helyzetű célcsoportokat, személyeket megcélzó digitális megoldások kialakítása és terjesztése is lehet célja egy partnerségnek A tanulás színvonalának javítása érdekében a tanulásra vonatkozó adatok elemzését és azok tömeges kiértékelését különböző digitális megoldások segíthetik. Azon projektek, melyek az ebben rejlő potenciált hasznosítják, szintén támogatást élvezhetnek. Hozzájárulás a készségek és képesítése európai térségének létrejöttéhez: A projektek, amelyek ezt a prioritást választják szükséges, hogy hozzájáruljanak a készségek és képesítések európai térségének létrejöttéhez, esetleg az átláthatóságot és elismerést szolgáló különböző uniós és nemzeti eszközök közötti koherencia javításával. Ehhez a prioritáshoz kapcsolódóan lehetőség van a nem formális és informális tanulás elismerését és érvényesítését megkönnyítő projektek támogatására, valamint a nem formális és az informális tanulás, illetve a formális oktatás különböző típusai, a különböző szektorok/területek közötti átjárhatóság előmozdítására is. Különösen fontos elősegíteni a tanulási eredmény alapú tantervek, oktatási programok és tevékenységek kidolgozását, létrehozását a hallgatók, gyakornokok, tanulók, felnőtt tanulásban résztvevők és a fiatalok érdekében. Hátrányos helyzetű tanulók támogatása A partnerség célja a hátrányos helyzetű vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók (a fogyatékossággal élőket is beleértve) tanulási eredményeiben jelentkező különbségek feloldására irányuló innovatív projektek kidolgozása. A projekt célja lehet olyan megoldások kidolgozása, amely a tanulók számára az oktatáshoz való hozzáférést biztosítják, amelyek elősegítik, hogy javuljon a tanulók iskolai teljesítménye, illetve amelyek hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez. A projekt célja lehet továbbá, hogy felkészítse az oktatási szakembereket és ifjúságsegítőket arra, hogy megfelelően kezeljék a méltányossággal, sokféleséggel és befogadással kapcsolatos kihívásokat. Cél lehet az egyenlőtlenségek különböző formáinak azonosítása, pl. a marginalizált közösségek szegregációja, valamint ezen közösségek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem. A projekt fókuszában állhat olyan tevékenység is, amely segíti és támogatja a hátrányos helyzetű tanulókat az oktatásból a munka világába történő átlépésben. Közfinanszírozások és beruházások hatékonyságának javítása A projektek, amelyek ezt a prioritást választják, ösztönzik az oktatási, képzési és ifjúságügyi célokra fordított közfinanszírozások és beruházások hatékonyságát növelő és javító innovatív megközelítések és eszközök fejlesztését és alkalmazását, beleértve az új finanszírozási modelleket (például állami és magánszféra közötti együttműködések, költségmegosztás stb.). A remélhetőleg hamarosan megjelenő évi tartalmi bírálati útmutató szakértők részére elnevezésű dokumentum 5. melléklete segítséget nyújt majd a prioritások értelmezéséhez. 5

6 I.2. A programban részt vevő országok I.2.1. Programországok Az Erasmus+ programban az alábbi programországok vehetnek részt: Az Európai Unió tagállamai és tengerentúli területei: 1 Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország Nem EU-tag programországok: Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország I.2.2. Partnerországok Lehetőség van az alábbi, úgynevezett partnerországok ( oldal) bevonására is, de csak abban az esetben, ha az adott intézmény bevonása olyan hozzáadott értéket képvisel, mely más programországban nem lenne elérhető. A partnerországok részvétele nem megfelelő indoklás hiányában a pályázat elutasítását eredményezi. Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelési témában pályázati forma esetében partnerországok intézményei nem vehetnék részt a projektekben. I.3. Pályázati kritériumok A stratégiai partnerség projektek minimum három, különböző programországból származó szervezet együttműködését jelentik. Az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége és a Régiók köznevelési témájú stratégiai partnersége pályázati formák esetében minimum két ország részvétele is elegendő. Az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége pályázattípusban csak programországok részvétele lehetséges. A pályázatot konzorciumi formában kell benyújtani. A pályázatot a konzorciumban részt vevő partnerszervezetek képviseletében valamelyik programországban bejegyzett szervezet / intézmény (a partnerség koordinátora) nyújtja be online (a szervezetnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie). Az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelési témában pályázattípus konzorciuma annyiban különbözik a többitől, hogy esetükben, ha támogatást nyernek, minden egyes partnerintézmény külön köt szerződést a saját nemzeti irodájával az általa igényelt támogatási összegre. Minden más pályázattípus esetén csak a koordinátor szerződik a saját nemzeti irodájával és utalja tovább az egyes partnereknek a rájuk eső támogatási összeget. Egy intézmény több pályázatban is részt vehet, de felhívásonként azonos összetételű partnerség konzorciuma csak egy pályázatot nyújthat be. Amennyiben azonos partnerség konzorciuma több pályázatot nyújt be egy pályázati körben, minden pályázata elutasított lesz. I.4. A pályázás menete I.4.1. Intézményi regisztráció A pályázat benyújtása előtt a partnerség minden intézményét regisztrálni kell az Európai Bizottság Participant Portal elnevezésű oldalán. Amennyiben intézményét már regisztrálták ezen a felületen, 1 A tengerentúli területek listáját az Európai Tanács november 27-i 2001/822/EC számú határozatának 38. oldalán találja. 6

7 az akkor kapott PIC számot használják és semmiképp se regisztráljanak újra. A regisztráció során az intézménye létezését igazoló iratokat és esetenként más egyéb dokumentumokat is fel kell tölteniük a regisztrációs felületre. A regisztrációhoz készült angol és magyar nyelvű útmutatót, valamint a feltöltendő dokumentumok listáját megtalálja a honlapunkon. Felhívjuk figyelmüket, hogy a regisztrációhoz szükséges dokumentumokat csak a Participant Portal-ra feltöltve tudjuk elfogadni. Amennyiben a pályázati űrlaphoz csatolják, úgy azokat nem tudjuk figyelembe venni! I.4.2. A pályázati űrlap benyújtása A pályázati űrlap tartalmát a partnerség intézményei közösen állítják össze, míg a pályázat elkészítését és benyújtását a koordinátor intézmény fogja össze. A benyújtás menetéről bővebben jelen dokumentum III.5. A pályázati űrlap benyújtása pontjában olvashat. I.5. A projekt időtartama A projekt futamideje 24 hónaptól 36 hónapig terjedhet, amit a pályázati űrlap első oldalán kell megadni (a megvalósítás során lehetőség van maximum 6 hónap hosszabbításra változatlan pénzügyi feltételek mellett, de a teljes futamidő így sem haladhatja meg a 36 hónapot.) A projekt megvalósítását szeptember 1. és december 31. között kell elkezdeni. I.6. Pályázati naptár Tervezett ütemezés Tevékenység déli 12:00 A pályázat elektronikus beadásának határideje augusztus A pályázati eredmények várható időpontja augusztus Pénzügyi kapacitásvizsgálatok lefolytatása ( EUR támogatási igény felett, a pályázatot benyújtó intézmény esetében, nem közintézmény esetén) augusztustól Szerződések megkötésének kezdete és között A projektek indulása szeptember-október Projektindító szeminárium nyertes pályázók számára A projektek zárásának legkésőbbi időpontja A projekt zárását követő két hónapon belül. A záróbeszámoló leadásának legkésőbbi A beszámoló beérkezését követő két hónapon belül, mely meghosszabbodhat az esetleges hiánypótlás idejével. határideje A projekt zárását követő végső kifizetések határideje I.7. Alapfogalmak listája betűrendben Felnőtt tanulás: Felnőtt tanulási szervezetnek számít minden olyan köz-, vagy magánintézmény, mely felnőtt tanulók oktatásával foglalkozik. Az Erasmus+ program értelmezésében felnőtt tanuló minden olyan személy, aki nem vesz részt közép-, vagy felsőfokú képzésben, hanem bármely más formális, nem formális, vagy informális tanulási formába kapcsolódik be. 7

8 Felsőoktatás: Felsőoktatási szektor körébe tartozik minden olyan képzés, amely felsőfokú végzettség (diploma, egyéb diploma jellegű oklevél) megszerzésére irányul. Konzorcium: Iskolák, óvodák stratégiai partnersége valamint Régiók köznevelési témájú stratégiai partnersége esetén minimum két ország, míg Stratégiai partnerségek: köznevelési projektek esetén minimum 3 ország egy-egy intézményének nemzetközi szerveződése egy projekt kidolgozása, megvalósítása és utánkövetése érdekében. Egy országból több intézmény is részt vehet egy partnerségben. A partnerek száma ugyan nincs korlátozva, de mindenképp csak annyi intézmény vegyen részt a partnerségben, melyek között valódi és hatékony együttműködés biztosítható. Koordinátor: A konzorcium vezető intézménye, melynek feladata a partnerség összefogása. A koordinátor adja be a pályázatot a konzorcium nevében és az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelési témában pályázattípus kivételével minden esetben kizárólag vele köt szerződést a nemzeti iroda a projekt megvalósítására, illetve neki kell beszámolnia a pályázat tartalmi és pénzügyi megvalósításáról. A koordinátor a partnerekkel kötött előzetes megállapodás (megbízólevél/mandate) keretében kap megbízást a konzorcium tagjaitól feladatai elvégzésére. Köznevelés: Óvodai nevelés valamint alapfokú és középfokú oktatás általános iskolától a középiskoláig. Multiplikációs rendezvény: A projektben létrehozott szellemi termék(ek) szélesebb körű megismertetését, népszerűsítését célzó nemzeti vagy nemzetközi konferenciák, szemináriumok, melyek a partnerségen kívüli intézmények munkatársainak, diákjainak, továbbá szakembereknek szólnak. Munkatársak közös, rövid távú képzése: A partnerségben részt vevő intézmények munkatársainak a projekt témájához és tartalmához szervesen kapcsolódó közös, nemzetközi képzése valamelyik partnerintézménynél. A képzés jellege sokféle lehet, például: helyszíni látogatással egybekötött tanulmányút, kurzus, munkacsoportos együttműködés, előadások, stb. A képzést a partnerség bármelyik intézményének munkatársa és külső szakember egyaránt tarthatja. A képzésnek/ képzési jellegű tevékenységnek szerves részét kell képeznie a minimum 5 napos mobilitás programjának. Nemzetközi partnertalálkozó: Partnerek közötti találkozó valamelyik partner intézménynél a projekt megvalósítása céljából, melyen a projekt menedzsment egyes fázisainak, illetve egyéb koordinációs teendőknek az egyeztetése zajlik a partnerségben szereplő intézmények vezetői és/vagy munkatársai és/vagy a projektkoordinálásért felelős személyek között. Diákok részvételére a rövid távú diák mobilitásokon és/vagy a hosszú távú diák mobilitásokon van lehetőség. Oktatási szektor: Az oktatás szintjei szerinti oktatási terület, ami lehet köznevelés, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás és ifjúsági terület. Partner(ek): A Stratégiai partnerségben a koordinátorral egyenrangú intézmény(ek), mely(ek) feladata a pályázati anyag kidolgozása és a sikeres pályázat megvalósítása a koordinátor intézménnyel együttműködve. A partner(ek) szerepe az együttműködésben világos és egyértelmű kell, hogy legyen. A partnerek megbízólevélben (Mandate) hatalmazzák fel a koordinátort, hogy a partnerség nevében pályázzon, szerződést kössön a nemzeti irodájával és a partnereknek járó támogatási összeget kifizesse. Az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelés témában pályázattípus esetében a partnereknek nem kell megbízólevelet készíteniük. Pénzügyi kapacitásvizsgálat: A támogatott intézményeknek biztos és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük a pályázatban vállaltak megvalósításához, illetve a támogatási összeg egy részének előfinanszírozásához EUR támogatási igény felett, ha a pályázó nem közintézmény 8

9 (államháztartáson kívül esik), a pályázatot benyújtó intézmény pénzügyi kapacitásvizsgálat alá esik. Ebben az esetben fel kell töltenie a legutóbbi lezárt üzleti év hivatalos beszámolójának másolatát az intézményi regisztrációs oldalra ( Participant portal ). A határidőt megelőző utolsó év beszámolója nem lehet régebbi 18 hónapnál. A beszámolónak tartalmaznia kell a mérleget, az eredménykimutatást, valamint gazdálkodási formától függően a kiegészítő mellékletet, vagy közhasznúsági jelentést. Minden esetben csatolni kell gazdálkodási formától függetlenül a beszámolót elfogadó kuratóriumi, vagy taggyűlési, vagy közgyűlési határozatot. Az újonnan alakult szervezetek, amelyek nem tudják benyújtani a kapacitásvizsgálathoz szükséges dokumentumokat (legutóbbi lezárt év beszámolója), csökkentett előfinanszírozásban részesülnek, melynek mértékét a támogatási szerződés fogja meghatározni. A dokumentumokat a regisztrációval egy időben vagy legkésőbb a pályázat benyújtása előtt kell feltölteni. Amennyiben konzorciumok esetén bármely partner pénzügyi kapacitása kapcsán kétely merülne fel, úgy a fenti dokumentumok a partnerektől is bekérhetők. További információ: ld. Erasmus+ angol nyelvű pályázati útmutató, 235. oldala. A Participant Portal felületen az alábbi alkalmazás segítségével lefuttathatnak egy önellenőrzést, ha kétségük van a kapacitásvizsgálat várható kimenetével kapcsolatban. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az önellenőrzés nem helyettesíti vagy előlegezi meg a hivatalos kapacitásvizsgálatot: Stratégiai partnerség: Az Erasmus+ program második számú kulcstevékenységének (KA2) egyik pályázattípusa, ami nemzetközi együttműködéseket takar. Az együttműködés célja lehet jó gyakorlatok cseréje, fejlesztés, adaptáció, stb. Szakképzés: Szakképzés alatt értjük a szakmai alapképzés bármely formáját szakiskolai, szakközépiskolai és technikusi szinten, valamint a felsőoktatási szakképzést, amely egy adott tagállam illetékes hatóságai által elismert szakképesítés megszerzéséhez járul hozzá. Továbbá ide tartozik a hasonló szakképesítést adó szakmai továbbképzés és felnőttképzés (nem felnőtt tanulást). Szektorközi együttműködés: Ilyen formában működhetnek együtt felsőoktatásban, köznevelésben, szakképzésben és felnőtt tanulásban érintett intézmények úgy, hogy a kidolgozott és megvalósított projekt több, a fent nevezett oktatási szektorban is kifejtse hatását. Az Erasmus+ programban kiemelten fontossá válik, hogy a különböző szintű oktatási szektorok kommunikáljanak egymással és hasznosítsák egymás eredményeit. Ezzel a szorosabb összekapcsolódással lehetővé válik az átjárhatóság és a már megszületett, kidolgozott termékek, képzési keretek, tananyagok adaptációja stb. A párbeszédekre, a kapcsolatok kibontására és új kapcsolatok teremtésére kíván lehetőséget adni az Erasmus+ program stratégiai partnerségek (KA2) pályázattípusa. Szellemi termék: Olyan európai szinten - újszerű tartalom, melyet a projekt során dolgoznak ki, vagy egy létező jó gyakorlat nemzeti igényekhez igazodó adaptálásával kerül kialakításra az adott szektorhoz/szektorokhoz kapcsolódóan. Az innovatív tartalom lehet oktatási eszköz, eszközrendszer, módszertan, kezdeményezés; lehet egy már létező olyan igazoltan fenntartható jó gyakorlat, amely a partnerség egyes országaiban innovációnak tekintendő. Lehet pl. egy korábbi projekt termékének átvétele abban az esetben, ha új célcsoportra, gazdasági szektorra, régióra stb. irányul, és jelentősen hozzájárul az oktatás, képzés fejlesztéséhez az adott területen. Szellemi termék lehet például: teljes képzési tananyag vagy modul, értékelési-minősítési rendszer, képzési rendszer, stb. 9

10 II. Projekttervezés, partnerkeresés Az Erasmus+ programban a stratégiai partnerségi projektek tervezésének kiindulópontja nem a tevékenység, hanem a hosszú távon is fenntartható, intézményi, szakmai szintű hatás a koordinátor és a partnerintézmények esetén is. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy támogatást ilyen intézményi hatások elérésére, és nem tevékenységekre lehet kapni, bár a támogatás összege ez utóbbin alapszik. Az, hogy a tevékenységeket projektszerűen kell megvalósítani, azt jelenti, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az előkészítésre és az utómunkára is, hiszen ezek döntőek az intézményi hasznosulás szempontjából. A projekt céljait valós szükségletek és igények alapján kell meghatározni. Természetesen a pályázat ötlete érkezhet egy munkatárstól, tanulótól is, aki valamilyen oktatói, tanulói igényt fogalmaz meg, de csak olyan egyéni képzési célok támogathatók, amelyek szervesen illeszkednek az intézményi célokhoz. Kulcsfontosságú tehát, hogy a pályázatokban megjelenjen, illetve megerősödjön az intézményi szintű tervezés. Az Erasmus+ program az egyes projektek támogatása révén európai szinten szeretne hozzájárulni az oktatás és képzés fejlesztéséhez, így a projektterveknek illeszkedniük kell legalább egy horizontális prioritáshoz vagy a köznevelési szektor valamely prioritásához. A horizontális prioritások olyan általános fejlesztési célokat fogalmaznak meg, mint az oktatás és képzés minőségének javítása, a munkatársak készségfejlesztése, az esélyteremtés, az együttműködés erősítése az oktatásban és képzésben vagy a modernizáció, így az intézményi célokat nem nehéz velük összehangolni. Tekintsük most át, milyen témákat és tevékenységtípusokat állíthatunk a célok szolgálatába. Amennyiben koordinátorként venne részt egy együttműködésben akkor a projekttervezés első lépéseként érdemes intézményi szinten felmérni, hogy milyen szükségletekre kíván választ keresni egy leendő projekttel. A pályázattípus lehetőséget nyújt arra, hogy olyan tevékenységeket valósítsanak meg, amelyek keretén belül az egymástól tanulás, a jó gyakorlatok cseréje, a nemzetközi együttműködések megalapozása és kibővítése, kisebb eredményeken való közös munka, az eredmények összegzése, terjesztése, valamint a résztvevők és szűkebb-tágabb környezetük képzése, fejlesztése a cél. A tervezett együttműködések jó alapot teremthetnek szellemi termék létrehozását megcélzó projektek megalapozására, közös szakmai hálózatok, partnerségek kialakítására is. A pályázattípus olyan tevékenységeket is támogat, amelyhez kapcsolódóan a partnerek a nemzetközi együttműködés keretében vállalják a projekt céljaihoz kapcsolódó, magas minőségű, innovatív szellemi termék(ek) fejlesztését, átvételét, adaptálását a megcélzott oktatási szektorban vagy több oktatási szektor együttműködésében. Példák a projektekben megvalósítható tevékenységekre: kísérő tananyagok és eszközök adaptálása vagy fejlesztése; a kompetenciák tanulási eredmény-alapú meghatározása; minőségbiztosítás, elismerés és érvényesítés; felmérések, összehasonlító elemzések, tények gyűjtése, valós esettanulmányok készítése; szakképzési, oktatási és képzési módszertanok és pedagógiai megközelítések a kulcskompetenciák és alapkészségek, nyelvi készségek oktatására, IKT eszközök jobb használatára; 10

11 új oktatási és képzési anyagok és módszerek fejlesztése a munkaalapú oktatás, virtuális mobilitás, nyitott oktatási források és az IKT-ban rejlő lehetőségek jobb hasznosítására (pl. a munkaerőpiac igényeihez igazított virtuális laboratóriumok/munkahelyek létrehozására); eszközök és módszerek fejlesztése és adaptálása a tanárok fejlődése érdekében az alap- és továbbképzésben; vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése, támogatása. Amennyiben partnerként csatlakozik egy együttműködéshez ugyanúgy érdemes felmérni intézményi szinten, hogy milyen szükségletekre kívánnak választ kapni egy leendő projekttel, és ennek tudatában keresni partnereket vagy csatlakozni egy már alakuló partnerséghez. II.1. Partner(ek)/partnerkeresés Partner(eke)t tartalmi szempontok alapján válasszanak a közös célok, érdekek mentén. A pályázati űrlap E. pontjában részletesen be kell mutatni, hogy miért a választott intézményekkel szeretnének együttműködni, melyek azok a közös kérdések, problémák, kihívások, melyekre együtt szeretnének választ vagy megoldást keresni a projektben. Az Erasmus+ program partnerségi együttműködéseit már konzorciumi formában (ld. I.7. Alapfogalmak listája betűrendben) támogatja az Európai Bizottság. A konzorcium vezetőjére (a projekt koordinátorára) a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb szakmai és pénzügyi felelősség hárul, ezért érdemes olyan partnereket találni az együttműködéshez, akiket valamilyen ajánlás alapján már ismerünk, vagy ha nem, akkor ajánlásokat kérni tőlük. Ez azért javasolt, mert a konzorciumi partnerek az Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelési témában pályázattípus kivételével a konzorcium koordinátorával állnak majd szerződésben és megbízólevéllel hatalmazzák fel őt bizonyos feladatok ellátására és a támogatási összeg kezelésére. A projekt sikere nagyban függ az együttműködő szervezetek szakmai és pénzügyi alkalmasságától, elkötelezettségétől, és attól, hogy a partnerség minőségi összetétele összhangban áll-e a projekt tartalmi elemeivel. II.2. A jó partnerkeresés ismérvei Amennyiben valamelyik adatbázisban vagy ismeretségi körében partnerkeresést tesz közzé, érdemes a következő szempontokra figyelnie: célzott megkeresés: Partnerkeresését mindig a megfelelő fórumon tegye közzé. Fontos, hogy azokhoz jusson el az érdeklődés, akiket érint, és ne zavarjunk másokat a túl sok, általános vagy érdektelen információval. fókusz: Mindig adjon meg pályázati programot (Erasmus+), pályázati tevékenységet (mobilitás, partnerség), oktatási szektort (köznevelés, felnőtt tanulás, szektorközi stb.) és fókusztémát (előzetes tudás elismerése, alapkészség fejlesztés, stb.) a partnerkeresésben. világos célok megfogalmazása: A célok legyenek konkrétak, ne általánosságokat vázoljunk fel, hanem az intézményünkben mutatkozó igények mentén olyan célokat fogalmazzunk meg, ami számunkra az együttműködésben való részvételt vonzóvá teszi. kínáljunk valamit: Mindig fogalmazzunk úgy, hogy abból kitűnjön, a keresett partnernek milyen előnye származna az együttműködésből, mi az, amit mi tudunk kínálni és mi az, amit elvárunk. munkanyelv: A partnerkeresést mindig a munkanyelven írjuk, amin később együtt szeretnénk dolgozni a partnerekkel. Ez már egy elsődleges szűrő: az fogja elolvasni és értelmezni, aki megfelelően beszéli a munkanyelvet. A partnerkereső levelünket mindig olvastassuk el kiküldés előtt egy olyan személlyel, aki megfelelően beszéli a munkanyelvet. esztétika: Állítsunk össze portfóliót! Érdemes olyan kis bemutatkozó anyagot összeállítani, amit akár a szervezet honlapjára feltöltve, linkként a partnerkeresésbe beágyazunk és így a jövendő partnereink rögtön áttekinthetik milyen oktatási profillal, tapasztalatokkal és hagyományokkal rendelkezik szervezetünk. 11

12 referencia: Mindig hivatkozzunk múltbéli eredményeinkre, tapasztalatainkra, főleg a releváns, oktatási, nemzetközi tapasztalatok érdekesek itt. Adjunk meg esetleg referencia személyt, akitől ajánlást kaphatunk. Partnert közvetlenül Önöknek kell keresnie, ehhez ugyanakkor néhány ötletet, konkrét partnerkeresést és partnerkereső felületek elérhetőségét gyűjtöttük össze a honlapunk partnerkereső oldalán. 12

13 III. A pályázati űrlap kitöltésére és benyújtására vonatkozó információk III.1. A pályázati űrlap bemutatása: A évben használandó pályázati űrlapot (eform) az Európai Bizottság fejlesztette ki, mely egy szerkeszthető PDF formátumú dokumentum. A pályázati űrlap (eform) az alábbi oldalról érhető el: Iskolák, óvodák stratégiai partnersége köznevelési témában. EN, DE Régiók stratégiai partnersége köznevelési témában: EN, DE Stratégiai partnerségek köznevelési témában: EN, DE Az eform használatához az Acrobat Reader program 9.2. verziójánál frissebb változatára van szükség, mely az alábbi oldalról tölthető le: III.2. A pályázati űrlap használata: A pályázati űrlapot a kitöltés megkezdése előtt a File (Fájl) menü Save as... (Mentés másként ) menüpont segítségével feltétlenül mentse el a saját számítógépére valamilyen tetszőleges néven. A bevitt adatokat mintha egy Word formátumú űrlapot töltene ki érdemes folyamatosan menteni, hogy azok egy esetleges áramszünet, vagy technikai probléma alkalmával se vesszenek el. III.3. Általános információk: A pályázati űrlapot a programországok valamelyik hivatalos nyelvén kell kitölteni, ami lehetőleg egyezzen meg a projektjük munkanyelvével, hiszen valamennyi projektpartnernek ismernie kell a pályázati anyag tartalmát. A pályázati űrlap jelenleg angolul és németül érhető el, illetve amennyiben lehetséges, a francia nyelvű űrlapot is kitesszük a honlapunkra. Magyar munkanyelv esetén valamelyik idegen nyelvű űrlapot töltsék ki magyarul. A pályázatban megjelenő adatokat a Tempus Közalapítvány munkatársai a napi munkájuk során használják, ezért kérjük, hogy a nagybetűket csak a magyar helyesírás szabályai szerint használják (Pl.: SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA helyett: Széchenyi István Általános Iskola). A szürke cellák nem szerkeszthetők, azok tartalma automatikusan íródik be a regisztrációs felületről vagy pedig az űrlap korábban kitöltött valamely mezőjéből. Piros keretben jelennek meg a kötelezően kitöltendő mezők. A szöveges cellákba beírható karakterek száma korlátozott. Erről úgy győződhet meg, hogy az egér kurzort ráhelyezi az adott szövegmezőre, és egy másodperc múlva megjelenik a mellékelt ábrán látható kis árnyékszöveg. 13

14 Ha olyan táblák vagy mezők szerepelnek az űrlapon, ahol többszörös adatbevitel lehetséges, a Hozzáadás vagy Törlés, illetve a gombok használatával lehet sort hozzáadni vagy törölni. A tartalmi részek kitöltése előtt mindenképp olvassák el jelen dokumentum A pályázatok tartalmi értékelése című részének Egységes európai értékelési szempontok V.2.4 pontját. III.4. Az űrlap egyes részeinek kitöltése: A. General Information (Általános információk) Ebben a részben egy rövid összefoglalót talál az űrlap felépítéséről. Az űrlap kitöltésével kapcsolatos technikai tudnivalókat külön útmutató tartalmazza. B.1. Project identification (A projekt azonosítása) A pályázatok kezdési dátumával és időtartamával kapcsolatos tudnivalókról jelen kalauz I.5.1. pontjában olvashat. B.2. National Agency of the Application Organisation Itt mindenképp a pályázó koordinátor intézmény nemzeti irodáját válasszák ki, ellenkező esetben a pályázat formai hibás lesz. C.1. Priorities (Prioritások) A pályázattípus 6 horizontális prioritása és a 4 köznevelési prioritás (ezek pontos leírását Erasmus+ angol nyelvű pályázati útmutató 106. és 108. oldalán találja) közül itt tudja kiválasztani azt, mely kapcsolódik a projektjükhöz. A + gomb megnyomásával további két prioritást választhat ki szükség esetén. Bár az űrlap a választás indoklását és részletes kifejtését is kéri ebben a részben, ennek ellenére a pályázatot tartalmilag bíráló szakértők a teljes pályázati anyag alapján döntik el, hogy a prioritás(ok) és a projekt között valóban megvan-e a szoros összhang. Mindezek miatt fontos, hogy a választott prioritás(oka)t végigvezessék a pályázat egészén. D. Participating organisation(s) (A pályázó és a partner intézmény(ek) adatai): Az intézmények regisztrációja során kapott PIC kódok beírásával, és a gomb megnyomásával jelennek meg az űrlapban az intézmények alapadatai. A megjelenő adatokat kizárólag a regisztrációs felületen tudják módosítani, majd a frissíteni az űrlapon. 14 gomb megnyomásával Az mezőben mindenképp adják meg intézményük címét, melyre a nemzeti irodáknak szükségük van a további kapcsolattartáshoz. D.1.1. Profile (Profil) A type of organisation (intézmény típusa) mezőnél több profilú intézmény esetén (pl.: óvoda és általános iskola) a projekt szempontjából legrelevánsabb típust válasszák ki. D.1.2. Background and Experience(Háttér és tapasztalat) Ebben a részben mutassa be a pályázó intézményt/szervezetet, annak méretét, tevékenységi területét, a projekt szempontjából releváns profilját, hatókörét. Mutassa be a nemzetközi együttműködések terén szerzett és a projekt szempontjából releváns tapasztalatait, tüntesse fel korábbi hasonló célú pályázataikat. Adja meg a projektkoordinátort és a projektcsapat tagjait, ismertesse a projekt megvalósítása szempontjából releváns szervezési és szakma tapasztalataikat, az intézményben/szervezetben betöltött feladatkörüket, ami miatt a projektcsapatba kerültek. Ha az

15 intézmény az elmúlt három éven belül részt vett támogatott európai uniós projektben, meg kell adnia a pályázati program pontos nevét, a támogatás évét, a szerződésszámot és a kedvezményezett intézmény/szervezet nevét. A Stratégiai partnerségek köznevelési témában pályázati űrlapban a háttér és a szakmai tapasztalatok szöveges bemutatására nincs lehetőség. D.1.3. Hivatalos képviselő Az itt feltüntetett személynek kell a pályázatot aláírnia az űrlap L. A pályázó szervezet hivatalos képviselőjének jogi nyilatkozata c. pontjában. D.1.4. Kapcsolattartó személy A négyzet bejelölésével címet csak akkor kell megadni, ha azok eltérnek a pályázó intézmény/szervezet címétől. A kapcsolattartó adatainál, kérjük, vegye figyelembe, hogy a Tempus Közalapítvány az itt megadott elérhetőségekre küldi a pályázattal kapcsolatos értesítőket és egyéb tudnivalókat. D.2. Partnerintézmény/szervezet Adja meg a partner regisztrációkor kapott PIC kódját, majd kattintson a PIC kód ellenőrzése gombra. Újabb partnerintézmény felviteléhez kattintson Partner hozzáadása gombra. A Kalauz D.1.2. pontjában leírtak alapján sorban mutassa be a partnerintézményeket is. E. Description of the Project (A projekt bemutatása) Mi hívta létre a projektet az elérni kívánt célokat, megválaszolni kívánt szükségleteket és a célcsoportokat figyelembe véve? Miért szükséges a projektet nemzetközi formában megvalósítani? Az átgondolt intézményi és szakmai fejlesztési igényekre alapozva ismertesse a projekt céljait és azt, hogy milyen igényekre válaszolva kívánják megvalósítani a tervezett tevékenységeket. Kérjük, gondolják át, hogy milyen átfogó célokhoz kapcsolódik a projekt és milyen konkrét célokat (meghatározható, mérhető, nyomon követhető, egyedi) tudnak megfogalmazni - a projekt méretétől, hatásától függően - résztvevői/intézményi/regionális/országos vagy akár európai szinten. Térjenek ki arra, hogy milyen konkrét igények, szükségletek alapján született a projektötlet, mi a jelenlegi helyzet a partnerországokban a célterületen. Ennek alátámasztása történhet előzetes kutatással, igényfelméréssel, amelyet még a pályázat benyújtása előtt kell elvégezni. Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatos javaslatok. Az igény- és szükségletfelmérés ne legyen általános, vagyis ne egy adott szakterület fontosságát bizonyítsa az érvelés (pl. hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozásoknak a munkatársaik képzése ), hanem azt a kérdést segítsen megválaszolni, hogy a benyújtott pályázat megvalósítása miért szükséges. Mutassa be, hogy az igényeket, szükségleteket milyen eszközökkel, milyen módon mérték fel. Ha fejlesztést tervez, akkor Európai szükségleteket kell igazolnia, ha jó gyakorlatot adaptál, akkor az adaptáció helye szerint kell igazolnia a jó gyakorlat újszerűségét és szükségességét. Nem kielégítő megoldás, ha a pályázat csak állítja az igényeket, szükségleteket, de azok felmérésének módjáról nem ír. A pályázatok egy része saját igény- és/vagy szükségletfelmérést hajt végre, más része hivatkozik mások (kutatóintézetek, szakmai szervezetek, egyetemek stb.) korábban elvégzett felméréseire. Mindkét megoldás elfogadható. Legyen reális az igény- és szükségletfelmérés: valóban a projektcéloknak megfelelő csoportokat keressék meg, az alkalmazott módszerek valóban alkalmasak legyenek az igények, szükségletek felmérésére. 15

16 Több országba tervezett adaptáció esetén a felmérés okvetlenül térjen ki az összes célország hátterére. Bármely célország felmérésének a hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a pályázat elbírálását. Emeljék ki azokat az igényeket, melyeket a felmérésük alapján azonosítottak. A projekt céljainak az intézményi igényeken felül természetesen összhangban kell lenniük az Erasmus+ program célkitűzéseivel és prioritásaival is (I.1 Fontos háttérdokumentumok). A projekt kézzelfogható (konkrétan meghatározható, mérhető, nyomon követhető) célokat tűzzön ki maga elé. A kitűzött célok egyediek legyenek, ne csak a pályázati felhívás céljainak ismétlése. Mutassák be, a célcsoportok és a potenciális felhasználók körét, valamint azt is, hogy a célcsoportokra milyen hatást gyakorol a projekt hosszú, illetve rövid távon. A tervezésnél ügyeljenek arra, hogy céljaik a projektek futamideje alatt megvalósíthatóak (reálisak) legyenek, valamint minden partner céljait megjelenítsék, hiszen a konzorciumok közös célok mentén dolgoznak majd együtt a projektben! A pályázati űrlap csak a stratégiai partnerségek pályázattípusra vonatkozó horizontális prioritások, valamint a szektor specifikus prioritások listáját tartalmazza, legördülő menüben (űrlap D. rész, 5. kérdéscsoport, kötelező mező). Ezért kérjük, hogy az Erasmus+ angol nyelvű pályázati útmutatóban meghatározott programcél(ok)hoz és az ugyanott felsorolt az átfogó prioritás(okh)oz (transversal programme priorities) való kapcsolódást szintén ebben a részben fejtsék ki, pontosan megnevezve az érintett programcélt és/vagy prioritást is. Csak azokat a célokat és prioritásokat sorolják fel, melyekhez szorosan kapcsolódik a projekt. Indokolják a projekthez való kapcsolódást is. A projekt milyen módon innovatív és/vagy egészít ki más, már megvalósított projekteket? A tapasztalatcserén alapuló projektek tartalmazhatnak olyan új, értékes megközelítéseket vagy eredményeket, melyek többletértéket képviselnek és támogatásra érdemesek. A projektek léptékükhöz mérten tartalmaznak ilyen innovatív és/vagy többlettartalmakat pl.: új szakmai technológiához kapcsolódó tananyag vagy új, modern módszertan használata az intézmények közötti tudásmegosztáshoz stb. Az előző részben megfogalmazott igények, szükségletek és célok mentén mutassák be, hogy a már létező oktatási, képzési, módszertani, stb. tartalmakhoz képest a tervezett szellemi termék miért számít innovatívnak, vagy miért hordoz többlet értéket az adott területen. Ha tartalmat vesznek át, ismertetniük kell, hogy Önöknél miért számít újdonságnak, miért rendelkezik többletértékkel az átvételre szánt termék. Mutassák be röviden: a szakterület nemzetközi helyzetét, kiemelve a legkorszerűbb anyagokat, használatos módszertani eszközöket, az utóbbi évek fejlesztési eredményeit (ezt még jobban ki lehet fejteni a szellemi termékek leírásánál) azokat a módszereket, megközelítéseket, amelyeket a pályázat a tananyag/egyéb termék adaptálása és lokalizációja során alkalmaz; a tesztelés tervezett módját: a tesztelés a projektmegvalósítás lényeges eleme; célja, hogy a végfelhasználók aktív közreműködése révén a tananyag minél inkább megfeleljen a célcsoport igényeinek, és minél jobb minőségben valósuljon meg. ki kell térni arra, hogyan kívánják illeszteni az új módszertant a meglévő képzési tartalmakhoz. 16

17 A transzfer célú projektek minden esetben valamilyen korábbi projekt vagy fejlesztés eredményére épülnek, ezen eredmények adaptálására irányulnak. Nagyon fontos, hogy olyan eredmények átvételére lehet támogatást kapni, amelyek az átadó intézmény országában fenntartható jó gyakorlatot jelentenek és a célország(ok)ban újszerűnek, innovatívnak számítanak. Kérjük, hogy az űrlap ezen részében tüntessék fel az eredeti termékek elektronikus elérhetőségeit, ha on-line elérhető, akkor a megfelelő linket. Ha az online hozzáférés regisztrációt igényel, akkor a hozzáférést (belépőnév, jelszó) is meg kell adni a rendszerhez. Képzési tartalom átvétele esetén a teljes adaptálandó képzési tartalmat jelenti (nem elég átfogó bemutatás, rövid leírás, szórólap stb.), módszertani transzfer esetén az adaptálandó módszertan részletes leírása, alkalmazási gyakorlata értendő a bemutatáson. Az adaptálandó jó gyakorlat hatékonyságának megítélése érdekében elengedhetetlen a bírálati szakaszban az eredeti képzés részleteiről történő közvetlen tájékozódás. Mutassák be, hogy: milyen szempontok alapján választották ki az adott terméket/fejlesztést? milyen tapasztalatok igazolják, hogy az adott termék jól bevált a gyakorlatban? Mióta használják, milyen eredmények, mérőszámok igazolják a termék eredményességét, és ezeket ki, hogyan mérte fel? történt-e összehasonlító elemzés a piacon található hasonló termékekről? mi igazolja, hogy az átvenni kívánt megoldás működőképes az új környezetében? mutassa be az átvenni kívánt tartalmat, terméket, módszereket, mutassa be, hogyan használja fel a projekt ezeket az eredményeket. mi a projekt hozzáadott értéke az eredeti termékhez (pl. adaptáció, több ország gyakorlatának összefoglalása új módszertani kézikönyvben, stb.)? Kérdésként merül fel, hogy jogában áll-e a konzorciumnak felhasználni a terméket (szerzői jogi kérdések). A termékjog kérdését fontos a pályázat beadása előtt tisztázni, a felhasználás előzetes garanciáit biztosítani kell! Ezen kívül fontos szempont a partnerség kapcsán, hogy az eredeti tartalmat kifejlesztő intézmény együttműködik-e a pályázati konzorciummal, a terméktulajdonos részt vesz-e a projektben? Ha nem, akkor mutassák be, milyen kapcsolatot terveznek vele. Hogyan választották ki a projektpartnereket és milyen, a projekt megvalósításához szükséges szakmai tapasztalattal és kompetenciával bírnak ezek a partnerek? Hogyan jött létre a partnerség és foglal-e magában olyan szervezeteket, amelyek még soha nem vettek részt hasonló projektben? Hogyan fogják a feladatokat és a felelősségi köröket elosztani egymás között? Mutassák be, hogy a partnerek miként találtak egymásra és miért ezek az intézmények vennének részt a partnerségben. Utalva a partnerek korábbi bemutatására (űrlap D. rész), írják le, hogy a részt vevő intézmények mely tapasztalatukkal, szakmai kompetenciájukkal járulnak hozzá a projekt megvalósításához. Bár a partnerségnek van koordinátora, fontos a partnerek közötti egyenletes munkamegosztás, valamint az adott partner tudásához, tapasztalatához illeszkedő feladatkiosztást. Ebben a részben jelezzék, ha a partnerségben projekttapasztalattal nem rendelkező intézmény is részt venne. Kiemelt fontosságú a partnerek szakmai, pénzügyi és erőforrásbeli kapacitásának részletes bemutatása, hiszen a projekttel kapcsolatos legtöbb feladatot ők végzik (ld. szellemi termékhez kötődő személyi kategóriák). A konzorciumi forma megjelenése több felelősséget ró a partnerség koordinátorára, a partnerség összetétele, stabilitása és kapacitása ezért is nagyon fontos. Hogyan fognak együttműködni és kommunikálni egymással a projektpartnerek és más érintett felek? Kérjük, ismertessék, hogy az egyes nemzetközi partnertalálkozókat mely partnereknél, kiknek a részvételével, milyen céllal, tartalommal és rendszerességgel kívánják megvalósítani. A negyedik kérdésben három témát kell kifejteniük. 17

18 1. A partnerek közötti együttműködés és kommunikáció gyakorlatát, csatornáit (pl. belső projekt platform, fórum, hírlevél, Skype-konferencia stb.), ezek gyakoriságát, valamint a gördülékeny kommunikációért felelős partnereket, kijelölt személyeket. 2. Be kell mutatniuk továbbá a partnerségen kívül működő egyéb, releváns szervezetek bevonásának módját is (ha van ilyen). Ilyen külső partner lehet pl. egy szakmai szervezet, melynek hasznos lehet a véleményét kikérni a projekttel kapcsolatban, vagy folyamatos tájékoztatást adni számára a projekt eredményeiről. 3. Végül részletesen, külön-külön be kell mutatni a partnertalálkozókat jelölve céljukat (pl. projektindító találkozó) és gyakoriságukat (időpontokkal), valamint a tervezett résztvevőket (minden partner részt vesz-e az adott találkozón, vagy lesznek-e pl. kétoldalú találkozók is egyes partnerek között), illetve, hogy milyen tevékenységeket terveznek. Kérjük, ügyeljenek arra, hogy ez a rész legyen összhangban a költségvetés partnertalálkozókra vonatkozó táblázatával és a projekttevékenységek időtervével. Milyen eredményeket várnak a projekt ideje alatt és annak befejezésekor? Kérjük, részletesen mutassa be a várt eredményeket, amennyiben azok nem szerepelnek a szellemi termékek, a multiplikációs rendezvények vagy a tanulási/képzési/oktatási tevékenységek között. Itt kell részletesen bemutatniuk azokat a projekttermékeket, eredményeket, amelyek nem tekinthetők szellemi terméknek, mint például honlap, szórólap, jó gyakorlatok gyűjteménye, szakmai verseny, konferencia, gyerekek által készített kézzelfogható termék, stb. E.1 Participants (Résztvevők) Adja meg, hogy hozzávetőlegesen hányan részesülnek a projekt eredményeiből. Ne csak azt vegye számba, aki közvetlenül (pl. kiutazó diákok, a projektben részt vevő tanárok, oktatók) érintett, hanem azokat is, akik közvetve profitálhatnak az eredményekből (pl. helyi közösség tagjai). A következő részben részletezni kell, hogy milyen konkrét tevékenységekhez kapcsolódhatnak az érintettek. F. Preparation (Előkészítés) Kérjük, ismertesse, hogy intézménye és partnerei milyen előkészítő lépéseket terveznek a projekttevékenységek megkezdése előtt. (pl. adminisztrációs teendők stb.) Ebben a pontban a projekt kezdetén a hatékony projektindítást és megvalósítást támogató gyakorlati előkészítést, a projektmenedzsment és a projektmegvalósítás szempontjából fontos előkészítő lépéseket, teendőket kell bemutatni. Ilyen például a kapcsolatfelvétel a partnerekkel; egyeztetés a partnertalálkozókról; a projekt intézményen belüli előkészítésének lépései; a vezetőség, a munkatársak és gyerekek tájékoztatása, bevonása; a partnerek közötti kommunikációs forma meghatározása stb.; a munkafolyamatok ütemezése, a tartalom, munkamegosztás végső egyeztetése, konfliktuskezelési eljárás ismertetése, partnerek elkötelezettségének megerősítése, valamint a külföldi tanítási - képzési - tanulási tevékenységek részleteinek végső egyeztetése. Ide tartozik továbbá az értékelési módszerek egyeztetése, a tevékenységek végső pontosítása a partnerekkel közösen, vagy (szellemi termék esetén) a termék elkészítéséhez szükséges egységes sablonok, valamint a multiplikációs rendezvények ütemezésének, részleteinek véglegesítése. A pályázati szakaszban végzett előkészítés: pl. igényfelmérés, kutatás, tanulmányok készítése, az korábbi munka, nem tartozik a leendő projekt futamideje alatt megvalósítandó tevékenységek közé. F.1. Project management (Projekt menedzsment) 18

19 Hogyan kívánják biztosítani a projekt megfelelő pénzügyi nyomon követését és ütemterv szerinti megvalósítását? Már a pályázati szakaszban szükséges tervezni a megfelelő projektmenedzsment eszközöket és módszereket, amellyel biztosítani tudják a projekt hatékony koordinációját és a projekt partnerek közötti kommunikációt. Itt fontos leírni, hogy milyen eszközöket és módszereket fog alkalmazni a projekt pénzügyi és időbeni megvalósulásának nyomon követésére, például: részletes munkaterv készítése, amiben rögzítik a feladatokat, határidőket és a felelősöket; a partnerek közötti kommunikáció formáját, gyakoriságának megtervezése (a feladatok függvényében, illetve legalább havonta egyszer, előre megbeszélt időpontban és előre tisztázott, megbeszélt tartalommal). Ezen kívül rögzíteni kell a munkatervben, hogy a partnerek milyen gyakorisággal számolnak be a feladatok elvégzéséről, illetve a pénzügyi megvalósulásról. Így a munkatervben követhető lesz, hogy milyen aktuális feladatok vannak, hol tart a megvalósulása, várható-e csúszás, és ha igen akkor bele lehet írni az azonnali teendőket. Kérjük, hogy írjon a projekt pénzügyi ellenőrzése és az időmenedzsment mellett arról is, ha az EU támogatáson kívül egyéb forrást is bevonnak a projekt finanszírozásába 2 Milyen módon valósul meg a projekttevékenységek és eredmények minőségének nyomon követése és értékelése? Kérjük, mutassa be az ebbe bevont munkatársak szakmai hátterét és a minőség ellenőrzésének gyakoriságát. A pályázatban megfelelő értékelési tevékenységeket kell tervezni, amelyek lehetővé teszik a projektmegvalósulás, a tevékenységek és eredmények minőségének, valamint a támogatási összeg megfelelő felhasználásának mérését. Ennek érdekében ajánlatos minőségbiztosítási tervet készíteni, ami mind a termékekre, mind a projektmegvalósításra kiterjed, és folyamatos az egész projekt futamidő alatt. A minőségbiztosítási mérések lehetővé teszik, hogy még időben megtegyék a szükséges korrekciókat. A minőségbiztosítási tervben érdemes rögzíteni, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel fogják mérni a tevékenységek és eredmények minőségét, milyen gyakorisággal, a vélemények összegyűjtésének és azok kiértékelésének eszközeit, módszereit valamint a tapasztalatok beépítése a végtermékekben miként fog megvalósulni, ki lesz a tevékenységek felelőse (partner). A minőségbiztosításért felelős partner részéről mutassák be a megvalósításért felelős munkatársak szakmai tapasztalatait is. Érdemes olyan mérőszámokkal dolgozni, amik később a hatásmérés alapjai lehetnek. Milyen terveik vannak a projekt kockázatainak kezelésére (pl. a konfliktuskezelés)? Még a legjobban megtervezett projektek esetében is előfordulhatnak nem várt események, problémák, amelyek befolyásolhatják a megvalósulást, ezért előzetesen fel kell mérni azokat a lehetséges problémákat, kockázatokat, amelyek hatással lehetnek a projektre és tervezni kell az azokra lehetséges megoldásokat. A konzorcium vezetőjeként különösen fontos, hogy ezen lehetséges kockázatokkal már a projekt elején tisztában legyenek és felkészüljenek rá. Kérjük, hogy gondolják végig a tervezett tevékenységenként/ szellemi termékenként, hogy milyen kockázatokkal kell számolni, valamint adják meg azok megoldásának, kezelésének a módját. Készítsenek egy kockázat-kezelési tervet. Ezek révén elkerülhetőek az esetleges időbeli csúszások a projektben, illetve a felmerülő szakmai problémák is hatékonyabban megoldhatóvá válnak. Lehetséges kockázatok pl.: nem megfelelő időben és minőségben teljesítik a partnerek a feladatokat; 2 Itt mutassák be, ha saját forrással is hozzájárulnak a megvalósításhoz, ha harmadik fél valamilyen módon anyagi támogatást nyújt a projekthez, vagy ha a támogatási összegből jövedelem származik. Amennyiben a záróbeszámoló és a pénzügyi beszámoló időszakában derül ki, hogy a projekt jövedelmet termelt és azt nem fordították a projektre, akkor azt a pályázónak vissza kell fizetnie. Ez a szabály csak a EUR-nál kevesebb támogatási összegű projektekre nem vonatkozik. 19

20 alacsony a képzésre jelentkezők száma; nem megfelelő mennyiségű és minőségű a visszacsatolás a tesztképzésről; stb. Milyen tevékenységeket és teljesítménymutatókat (mennyiségi, minőségi) kívánnak használni annak érdekében, hogy felmérjék, a projekt eléri-e a céljait, eredményeit, és ha igen, milyen mértékben? A projektcélok és eredmények, szellemi termékek megvalósulásának értékelésére határozzák meg azokat a tevékenységeket és mérhető mennyiségi és minőségi indikátorokat, amelyek segítségével egy-egy tevékenység, szellemi termék megvalósulása objektíven mérhetővé és egyben értékelhetővé is válik. Ide tartoznak például: a projektfolyamatok értékelése (partnertalálkozók, műhely megbeszélések, tanulmányutak, megvalósulás időszakos és végső értékelése); a célcsoport igényfelmérése során hány főt, kiket, milyen módszerrel fognak megkérdezni. A tesztképzésre kiket, hány főt fognak bevonni, hogyan gyűjtik össze a véleményeket, hogyan dolgozzák fel az eredményeket, és azokat miként fogják beépíteni a végső projekteredményekbe, termékekbe. Az új módszer/tananyag hatékonyságának, eredményességének mérését milyen módszerrel tervezik (pl. kontrollcsoport, kérdőíves értékelés), stb. Ezeknek a mutatóknak mindenképpen összhangban kell állniuk a hatásmérés mutatóival, indikátoraival. G. Implementation (Megvalósítás) Kérjük, mutassa be azokat a módszereket, amelyeket a projekt során alkalmazni kívánnak. Kérjük, adjon részletes tájékoztatást azokról a projekt tevékenységekről, amelyeket a "Projektmenedzsment és megvalósítás" költségvetési soraiból kívánnak fedezni. Mutassa be a tervezett tevékenységeket rendszerbe foglalva a támogatási kategóriák (menedzsment, partnertalálkozók, szellemi termékek, oktatási/képzési/tanulási tevékenységek ), illetve a megvalósítás szakaszai szerint (pl. előkészítés, megvalósítás, nyomon követés, értékelés, disszemináció). Az egyes kategóriák, szakaszok tevékenységeit olyan mértékben részletezze itt, hogy az áttekintést nyújtson a partnerek részvételéről a feladatok megvalósításában, valamint arról, hogy milyen kompetenciáik alapján, milyen felelősséggel vesznek részt. Fordítson gondot arra, hogy a tervezett tevékenységek ütemezése időben is hatékony megvalósítást eredményezzen (pl. egymásra épülő, illetve párhuzamosan végezhető feladatok rendszere). Az ütemterv kidolgozása során ne feledkezzen meg arról, hogy a tevékenységek eredményei megfeleltethetőek legyenek a projekt indokoltságát alátámasztó igényeknek, szükségleteknek (E pont első része). Ha a projekt részeként külföldi képzési oktatási tanulási tevékenységet is terveznek, akkor az áttekintő bemutatásból az is derüljön ki, hogy miért integráns, nélkülözhetetlen része a projektnek. A menedzsment feladatok részletezésére (előkészítés, partnerek feladatainak, szakmai pénzügyi részletek nyomon követése, értékelés ellenőrzés, beszámolók elkészítése stb.), valamint a partnertalálkozók tartalmi indokoltságának (hány találkozót terveznek, miért, milyen időtartamban, mi a tartalma, milyen jellegű munkatárs részvétele szükséges, stb.), kapcsolódó tevékenységek részleteinek bemutatására egyedül itt van lehetősége. Ha partnerországból is van közreműködő partnere, akkor szerepének, feladatainak bemutatása támassza alá, hogy tudása, tapasztalatai nélkülözhetetlenek a projekt eredményeinek eléréséhez. Az űrlap ezen részét abban az esetben nagyon javasolt részletesen kitölteni, ha a konzorcium nem tervezi szellemi termék megvalósítását. Az űrlapban más lehetőség már nincs a munkaterv egészének kifejtésére, összefüggéseinek bemutatására. 20