Kereslet és kínálat viszonya a bányászati termékek esetében

Átírás

1 Kereslet és kínálat visznya a bányászati termékek esetében Ez a lecke összefglalja az ásványi nyersanyagk kitermelésére vnatkzóan a piact, nyersanyag árat meghatárzó alapvetı összefüggéseket. Ezek nélkül a nyersanyagárak, árváltzási flyamatk vizsgálata könnyen hibás következtetésekre vezethet. Egyes nyersanyagk áráról szinte napnta, vagy évente többször hallunk a hírekben, míg más nyersanyagk árváltzása közel sincs ennyire szem elıtt. A hírekbıl is tudjuk, hgy a nyersanyagk árának váltzását nagyn sk tényezı alakítja: például egy hurrikán, mely idıszaksan megbénítja a kılajtermelést a Mexikóiöbölben, egy belplitikai válság elhúzódása Afrika különbözı rszágaiban, egy új nemzetközi környezetvédelmi egyezmény hatályba léptetése több fejlett ipari rszágban stb. Ez a sk mzaikszerően összeálló infrmáció mind képes valamilyen mértékben beflyáslni a nyersanyagárakat, ezen keresztül a bányászati ipar ciklusait meghatárzó keresletet és kínálatt. Ugyanakkr fnts, hgy ezek közül meg tudjuk különböztetni a rövid-, közép- és hsszútávn ható flyamatkat. Kereslet Az ásványi nyersanyagk közül keveset értékesítenek végtermékként, többségük feldlgztt, dúsíttt nyersanyagként kerül be a tvábbi ipari flyamatkba, ahl ezek tvábbi feldlgzásával állítanak elı végterméket, vagy tvábbi, magasabb szinten feldlgztt köztes terméket. Az ásványi nyersanyag iránti kereslet így alapvetıen a végtermék iránti kereslettıl függ. Ennek keserves példáját láthattuk a 2008-as glbális pénzügyi válság bekövetkeztével: a nagy autóipari cégek termelésének csökkenése aznnal válságt kztt a khászatban, ami aznnal válságt hztt az ércbányászat területén. A nyersanyag iránti keresletet nagyn sk tényezı alakítja, melyeket még egy-egy nyersanyag esetében sem egyszerő teljes körően vizsgálni, úgy általában a bányászatra vnatkzóan pedig lehetetlen. Nézzük meg, hgy melyek azk a fı tényezık, melyek mindegyik esetben jelen vannak. Jövedelem: Itt nem a bányászati cég jövedelme számít, hanem a keresletet meghatárzó vásárlóerı. Ennek jellemzéséhez többnyire a bruttó hazai összterméket (GDP), vagy az ipari termelés növekedését szkták alkalmazni. Ebbıl a kereslet általáns növekedésére, vagy csökkenésére lehet következtetni. Egyes nyersanyagkra vnatkzóan ugyanakkr a nemzeti jövedelem, vagy az ipari termelés váltzása egyértelmőbb keresleti trendet mutathat. Az ipari termelés bıvülésekr a termelıeszközökre (gyárakban használt gépek, gépsrk) nagybb mértékben van szükség, ami serkenti a nyersanyag iránti keresletet. Szintén ekkr lendülnek meg az építkezési beruházásk, melyek az építıanyag iránti keresletet növelik jelentısen. A nyersanyag ára: általában ez is alapvetıen beflyáslja a keresletet. A közgazdaságtanban általánsan érvényes keresleti-kínálati összefüggéseknek megfelelıen az árnövekedés csökkenti a nyersanyag iránti keresletet, az árcsökkenés növeli. Ennek két lényeges ka van. Egyrészt a magas nyersanyagárak növelik a végtermékek termelési költségeit. Ha a költségnövekedést áthárítják a vásárlóra, az a keresletre csökkentı hatással lesz. Másrészt a nyersanyag felhasználói lyan megldáskat fgnak keresni, melyekkel kiválthatják, helyettesíthetik a megdrágult nyersanyagt. Ez közvetlenül és jelentısen csökkentheti a keresletet. Természetesen a helyettesítı megldás bevezetése idıbe kerül, így ez a hatás inkább hsszabb távn érvényesül. A helyettesítı termék, vagy megldás ára: A keresletet jelentısen beflyásló, fnts tényezı, hgy a nyersanyagra azért van kereslet, mert ennek felhasználásával valamilyen szükségletet elégít ki a társadalm. Ha ugyanazt a szükségletet más, kedvezıbb tulajdnságkkal rendelkezı, lcsóbb nyersanyaggal, vagy technikai megldással is ki lehet elégíteni, ezzel az eredeti nyersanyag iránti kereslet jelentısen csökken, vagy akár meg is szőnik. Ennek példáját láthatjuk a lakssági főtés szerkezetének átalakulásában az 1990-es években. A szükséglet nem az, hgy szénnel, fával, lajjal főtsünk, hanem hgy a lakásban meleg legyen. A lajfőtés az 1980-as években igen elterjedt vlt, mivel hatéknyabb, tisztább, kényelmesebb főtést biztsíttt a szén-, vagy fatüzeléshez képest. A jövedéki adó bevezetésével a gázlajjal szemben adómentes a háztartási tüzelılaj (HTO) kategóriája tarthatatlanná vált, mivel ugyanazt az gázlajat lehetett használni autózáshz és 1

2 főtéshez. A HTO-t rövid idın belül kivnták a frgalmból, ezzel párhuzamsan rhamsan fejlıdött a gázhálózat, versenyképes alternatívát kínálva főtésre a gázlajjal szemben. Ez hamar az lajfőtés végét hzta el Magyarrszágn. Az is elıállhat, hgy egy nyersanyag árának csökkenése kzza egy másik nyersanyag iránti kereslet növekedését. Például az acél árának csökkenése erısíti az ötvözıfémek iránti keresletet. Ebben az esetben az ötvözıfémek nyersanyagai az acél nyersanyagának kmplementerei. Technlógia váltás: Az új technlógia bevezetése többféleképpen tudja beflyáslni a keresletet. Egyrészt az anyagtakaréksabb technlógia csökkenti a fajlags nyersanyagfelhasználást. Másrészt az új technlógia elınybe hzhatja a helyettesítı terméket, ami miatt az eredeti nyersanyagt használó technlógia versenyhelyzetbe kerül. Ennek példáját láthatjuk a háztartási vízvezetékek piacán: másfél-két évtizede ehhez még általánsan vascsöveket használtak, amit felválttt a rézcsı, majd legújabban a mőanyagcsı. Jelentıs technlógia váltás hsszútávn egész iparágakat, ezáltal fgyasztói piact építhet ki. Ennek talán legjelentısebb példáját az autóra épülı mbilizáció fejlıdésében, elterjedésében láthatjuk. Ez óriási piact teremtett több nyersanyagnak, mint a kılaj, az acél, vagy az ólm. Ezek a példák is mutatják, hgy egy nyersanyagra nézve a technlógia váltás hatását a keresletre nem könnyő megfgni, itt rövidtávú és hsszútávú hatásk erısíthetik, vagy gyengíthetik egymást. Fgyasztói preferenciák: A fgyasztói elvárásk, divatirányzatk szintén hatással vannak a nyersanyag iránti keresletre. Ha a fgyasztói igény a kis fgyasztású, kisebb mérető autók felé mzdul el, ennek hatására az acél, alumínium és más fémek iránti kereslet csökkenni fg. A fgyasztói elvárásk rszágnként és nemzedékenként is váltzik, így egy rszág vásárlóereje mellett a demgráfiai összetételt is figyelni kell. Ha egy rszágban jelentıs hányadt tesz ki a munkaképes fiatalk (18-35 év közöttiek) száma, az növekvı keresletet fg indukálni az építıanyagk iránt (lakásépítés), de a tartós fgyasztási termékek iránt is. A társadalmn belüli jövedelemelszlás szintén hatással van a nyersanyag iránti kereslet alakulására. A szegények a bevételüket gyakrlatilag teljesen a létfenntartásukra frdítják, ezzel szemben a gazdagk a jövedelmük egy jelentısebb részét megtakarítják, vagy befektetik. Ha tehát a jövedelemelszlás a szegényebbeknek kedvez, az visszafgja a befektetéseket, ezáltal a nyersanyagigényes szektrk építıipar, termelıeszközök gyártása fejlıdését, így a nyersanyag iránti kereslet is. Krmányzati lépések: A krmányzati plitikai döntések, szabályzásk, beruházásk jelentısen tudják beflyáslni a nyersanyag iránti keresletet. A nyersanyagigényes szektrk fejlıdése nem csak a piaci befektetık, hanem állami megrendelések hatására pl. autópálya építés is bekövetkezhet. Egészségügyi, környezetvédelmi jgszabályk bevezetése egyes nyersanyagk iránti kereslet teljes megszőnéséhez, vagy jelentıs csökkenéséhez vezethet. Ennek példája az azbeszt felhasználásának betiltása az 1990-es években, vagy a higany alkalmazásának lecsökkentése a végtermékekben (hımérık, fgtömések). A keresleti függvény Ahgy az elızıekbıl láthatjuk, a nyersanyag iránti kereslet pnts meghatárzása nagyn nehéz. Az igényelt mennyiség és a fentebb tárgyalt fı beflyásló tényezık közötti összefüggést a keresleti függvény adja meg: Q t d = f (Y t, P t, P t s ) ahl Q t d a kereslet egy adtt idıperiódusra, pl. évre nézve, Y t a jövedelem, P t az adtt nyersanyag ára és P t s a helyettesítı megldás ára ebben a periódusban. Fnts megjegyezni, hgy egy ilyen függvény csak a rövid-, illetve középtávú váltzáskat veszi figyelembe. Ez a jövedelem esetében nem kz gndt, de a nyersanyag, vagy a helyettesítı megldás árának váltzásában hsszabb távú tényezık a fntsabbak. Új lelıhelyek felfedezése, nyersanyagvagynuk pntsabb elemzése 5-10 évig tart, az új technlógiák, vagy a helyettesítı megldás kifejlesztése is ilyen periódust igényel. A keresleti függvényt lineáris, vagy lgaritmikusan lineáris alakban szkták megadni: 2

3 Q t d = a 0 + a 1 Y t + a 2 P t + a 3 P t s lg Q t d = b 0 + b 1 lgy t + b 2 lgp t + b 3 lgp t s A keresleti függvény legfntsabb tényezıje különösen a bányászati cég számára a nyersanyag ára. A nyersanyagár és a piac által igényelt mennyiség közötti összefüggést a keresleti görbe adja meg egy adtt idıperiódusra, feltételezve, hgy ezalatt a függvényben szereplı többi tényezı állandó. A keresleti görbe többnyire csökkenı meredekségő, alapvetıen ha az ár növekszik, akkr a nyersanyag iránti kereslet csökken. Mint ahgy azt egy fentebbi példában is láttuk, kmplementer nyersanyagk esetében ez ritkán növekvı görbe is lehet. Biznys helyzetekben a görbe függıleges is lehet, ami azt jelenti, hgy az ártól függetlenül a fgyasztók igényt tartanak egy biznys mennyiségő nyersanyagra, vagy vízszintes, ami azt jelzi, hgy adtt árszint felett a nyersanyagra nincs kereslet, alatta pedig kielégítetlen. A keresleti görbe mentén történı elmzdulás a nyersanyag árának váltzását jelzi. A keresleti függvényben ezen kívül szereplı egyéb tényezık váltzása a görbe eltlódását kzza. Az 1. ábra szerint ha a nyersanyag ára P 1 -rıl P 2 -re csökken, ez Q 1 -rıl Q 2 -re növeli a keresletet, az összefüggést a D1-D1 kínálati görbe írja le. Ha egy technlógiai újítás miatt (pl. energia-hatéknyabb feldlgzás) a görbe helyzete D2-D2-re váltzik, az igényelt nyersanyag mennyisége úgy nı Q 2 -re, hgy ez nem igényli a nyersanyag árának váltzását. A keresleti görbe nem univerzális. Adtt nyersanyag iránti igény eltérı lehet régiónként, rszágsan, az egyes piaci szereplık, vagy egyes ipari szektrk számára. A keresleti görbe szigrúan véve nem a nyersanyag fgyasztását, vagy termelését mutatja, hanem a nyersanyagnak azt a mennyiségét, ami adtt piaci árnál az adtt piacn eladható egy idıperiódusban. Válság mentes idıszakban gyakran éveken keresztül a kereslet, termelés és fgyasztás közötti különbség csekély és elhanyaglható. Visznt ha a gyengébb piaci frgalmú, válságs évek alatt a felhalmztt nyersanyagkészletek megnınek, a kereslet, fgyasztás és termelés között jelentıs eltérések lehetnek egy adtt periódusra (pl. évre) nézve. A keresleti görbe idıtartamára nézve sem univerzális, az összefüggéseket egy meghatárztt periódusra mutatja. E tekintetben meg kell különböztetni aznnali, rövidtávú, hsszútávú és nagyn hsszú távú perióduskat. Ennek alapvetı ka, hgy a piaci szereplık eltérıen képesek, illetve fgnak reagálni a különbözı periódusú kihíváskra. A piaci váltzásra aznnali reakcióként (néhány hónap) a bányászati cég legfeljebb azzal tud válaszlni, hgy a tartalékba felhalmztt készleteit növeli (ha csökken a kereslet), vagy abból egészíti ki a piacra kiadtt mennyiséget (ha nı a kereslet). Mivel a tartalékba felhalmztt készlet mennyisége krlátztt, termelési kapacitást aznnal nem tudnak a cégek növelni, ezért az aznnali keresleti görbe meredeken csökkenı alakú: hiába váltzik jelentısen az ár, jelentısebben az ipar nem tudja növelni a kitermelt nyersanyag mennyiségét ilyen rövid idı alatt. Rövidtávú keresleti váltzásra (néhány év) a cégek képesek a kapacitásukat módsítani: alkalmazttak felvételével, vagy elbcsájtásával, átszervezéssel. A rövidtávú válasz az árváltzásra így az aznnalihz képest rugalmasabb, a görbe meredeksége kisebb. Hsszútávn a cégek több lehetıséggel élhetnek: átalakíthatják a gépparkt, újabb feldlgzó üzemet létesíthetnek, vagy cserélhetik le annak technlógiáját, módsíthatják a kitermelési terveket. Ezáltal a hsszútávú keresleti görbe még 3

4 rugalmasabb, még kisebb meredekségő. A keresleti görbe ahgy az ábrákn látjuk flytns és reverzíbilis váltzáskat mutat. Flytns és egyenletes, tehát a meredeksége nem váltzik hirtelen egy biznys ár alatt/felett és nincs benne szakadás. Reverzíbilis, mivel ha az ár föl-le váltzásk után visszatér az eredeti árszintre, a kereslet is visszatér az eredeti szintre. Ezek az összefüggések az aznnali és rövidtávú görbék esetében ésszerőek, visznt kevéssé valószínőek hsszútávn, ahl egy technlógiai váltás, a helyettesítı megldás elterjedése úgy átrendezi a termelési visznykat és a piact, hgy a nyersanyag árának jelentısen a helyettesítı megldás ára alá kell csökkennie ahhz, hgy visszatérjen a termeléshez. A kereslet rugalmassága Az elızıkben láthattuk, hgy az ipar a piaci kihíváskra aznnali, rövid-, illetve hsszútávn eltérı rugalmassággal képes reagálni. A kereslet árrugalmassága a kereslet nyersanyagár szerinti negatív parciális deriváltja szrzva a nyersanyagár és a kereslet hányadsával: E Qt d, P t Q t d P t P t Q t d Q t d váltzásának százaléka P t váltzásának százaléka azaz a kereslet %-ban kifejezett váltzása az ár 1%-s csökkenésének hatására. Ha az érték 1-nél nagybb, a kereslet rugalmas, ha 1-nél kisebb, akkr rugalmatlan. Ha a keresleti függvény lineáris, a függvény meredeksége minden pntban azns, kereslet rugalmassága a függvény mentén lefelé haladva csökken. Ezért két keresleti görbe rugalmasságát a metszéspntjukn kívül összehasnlítani nem igazán érdemes. Ha a keresleti függvényt lgaritmikus összefüggés írja le, a rugalmasság nem váltzik az ár és kereslet szintjétıl függıen. Mivel a keresleti függvény a nyersanyag árán túl több tényezıt is figyelembe vesz, ezek rugalmassága is kifejezhetı és vizsgálható. A helyettesítı megldás árának rugalmasságát a keresleti keresztrugalmasságnak hívjuk. Ez a kereslet százaléks növekedését fejezi ki a helyettesítı megldás árának 1%-s csökkenése hatására. A jövedelem rugalmassága hasnlóan a kereslet százaléks növekedését fejezi ki a GDP 1%-s csökkenése hatására. Ez utóbbi két szempntból is érdekes. Egyrészt rövid-középtávn az ásványi nyersanyagk jelentıs részének kereslete erısen függ a gazdasági ciklus (knjunktúra - deknjunktúra) hullámzásától. A fémek, építıanyagk iránti kereslet a fellendülési idıszakban jelentıs és ennek megfelelıen deknjunktúra idején a kereslet hanyatlása is igen erıs. A másik tényezı hsszútávn hat. Az 1970-es években kezdtek fglalkzni a gazdaság nyersanyagfelhasználói hatéknyságával (intensity f material use, Malenbaum, 1975, 1978, Tiltn 1992). Ezt az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált nyersanyag mennyiségével adják meg. Egy rszág a fejlıdésének kezdeti szakaszában a mezıgazdasági termelés dminál, a nyersanyag felhasználása alacsny. Amikr az rszágban az ipar fejlıdés fellendül, létre kell hzni az ipar 4

5 alapjait, a szállítási infrastruktúrát, energiahálózatt, melyek mind igen nyersanyag-igényesek. Ahgy a fejlıdés flytatódik, a nyersanyagigény egyre inkább áttlódik a gyárak, közmőhálózatk, utak, lakóépületek, fgyasztási cikkek létrehzására. Így a nyersanyagfelhasználói hatéknyság egy frdíttt U alakú görbét ír le, ha egy adtt rszág esetében az idı függvényében ábrázljuk, vagy az egyes rszágk GDP-re nrmált felhasználását az egy fıre számíttt GDP függvényében. Ennek példáját láthatjuk az 1990-es évek kezdetétıl a kínai gazdaság fejlıdését illetıen. A nyersanyag kínálati összefüggései Ezen az ldaln a kínálati függvény és kínálati görbe tulajdnságainak tárgyalása elıtt szükséges megemlíteni az egyes nyersanyagk árképzésének sajátsságait. A legegyszerőbb és leggyakribb eset, amikr a bányászati cég egy meghatárztt nyersanyagt termel (kılaj, szén, vasérc stb.). Ekkr a nyersanyag ára az ennek kitermeléséhez szükséges költségeket fgja tükrözni adókkal, járadékkkal együtt (lásd pénzügyi rendszer lecke, Htelling szabály lecke). Ugyanakkr más bányák lyan nyersanyagt termelnek, melyekbıl több érc / termék is értékesíthetı. Plimetallikus érctelepek (Pb-Zn, Pb-Zn-Cu), rézprfírs lelıhelyek (Cu, M, Au) esetében ez általáns. Egy kavicsbánya ptimális esetben nem csak kavicst, hanem hmkt is tud értékesíteni. Ebben az esetben mindegyik hasznsítható termék viseli a költségek egy részét. A harmadik esetben a fı termék elıállítása mellett keletkezik lyan melléktermék is, amelynek elıállítási költsége nincs hatással a fı termék költségeire. A nyersanyagkínálat vizsgálatakr mindenképp figyelembe kell venni azt is, hgy az egyszer használatba került nyersanyag jelentıs része újrahasznsításra kerül. Ez a jövı nyersanyagigényének biztsításáhz, nehézfémek által kztt környezetvédelmi prblémák (pl. ólmszennyezés) elkerüléséhez rendkívül fnts tény. Az újrahasznsíttt nyersanyag költségeit egészen más tényezık alakítják, mint a primer (bányásztt) nyersanyagét, visznt a piacn azns árn adható el. A primer nyersanyag árképzésében is jelentıs különbségek vannak. A legfntsabb típusk ezen belül: transzferált árképzés (transfer pricing), termelı által diktált ár, fgyasztó által diktált ár, kétldalú szerzıdésben meghatárztt ár, tızsdei ár. Transzferált árképzést akkr alkalmaznak, ha a nyersanyag felhasználója egyazn cég/knszern egy másik vállalata. Ez gyakran jellemzı a vertikálisan felépülı multinacinális cégekre például alumínium esetében. A nyersanyag ára a cégen belüli egyezményes ár, amely a cég egésze számára kedvezı. Ez az ár a termelési költségekre és az uralkdó piaci árszintre épül. Ez az ár csak a cég belsı könyvelésében jelentkezik és általában nem nyilváns adat. A termelı által diktált ár esetében a termelés egy, vagy néhány bányára krlátzódik, visznt a fgyasztói kör széles. Így a termelık biznys mértékig irányítani tudják a piact azáltal, hgy a piacra szánt nyersanyag mennyiségét váltztatják. A nyersanyag gyakran az eszi, nem eszi, nem kap mást alapján talál vásárlót, a fgyasztó alkupzíciója elhanyaglható. A fgyasztó által diktált ár ennek gyakrlatilag a frdítttja, lyan piaci helyzet, ahl sk termelı és kevés fgyasztó van a piacn. Ennek példája a gyémántkereskedelem, ahl a meghatárzó felvásárló a De Beers marketing szárnya, aki az éves nyersgyémánt termelés kétharmadát vásárlja fel. A kétldalú, hsszútávra kötött szerzıdések sk nyersanyag esetében vasérc, mangánérc, szén jellemzıek világszerte, de más nyersanyag esetében is uralkdó kereskedelmi frma. A szerzıdésben meghatárzzák a nyersanyag minıségét, mennyiségét, szállítási ütemezését, átadási helyét és árát. Emellett kétldalú szerzıdéseket eseti tranzakciókra is kötnek. A hsszútávú szerzıdések mindkét felet védik a piac rövidtávú árváltzásaitól, bár ez ugyanakkr hátránys is lehet a feleknek, ha a szerzıdésben rögzített árhz képest a piaci ár jelentısebben kileng. Ezért is 5

6 manapság a kétldalú szerzıdések azn nyersanyagk esetében, melyeket tızsdén is jegyeznek, a szerzıdések követik a tızsdei árváltzáskat. Azn nyersanyagk esetében, melyek nincsenek tızsdén, az árképzés kevéssé nyilváns. Ezen nyersanyagk esetében gyakri, hgy az árat a piacvezetı termelı és vásárló közötti megállapdás dönti el, a többi piaci résztvevı ehhez az árhz igazdik. A tızsdei ár az erre szaksdtt árutızsdéken alakul ki. Szilád ásványi nyersanyag esetében tızsdei ára egyes fémeknek van, melyeket a Lndni Fémtızsdén és a New Yrk-i Fémtızsdén alakítanak ki. A lndnin hét fémmel alumínium, réz, ólm, cink, nikkel, ezüst és ón -, a New Yrk-in öt fémmel arany, ezüst, platina, palládium és réz kereskednek. Ezek mellett nyerslajra még döntı hatású a lndni és New Yrk-i lajtızsde. A fémtızsdéken kialakult ár hatással van az érc, színpr, színfém és hulladékfém árakra. Valójában csak a világtermelés 5%-a flyik át rajta, de ezáltal árdiktáló szerepe az egész világra kihat. Kínálati függvény egyedi termék esetében A keresleti függvényhez hasnlóan a kínálati függvény is sktényezıs, de itt is csak a legfntsabb váltzókat említjük meg. A nyersanyag ára: A járadékképzıdés leckében már említettük, hgy a nyersanyagt kitermelı cég addig érdekelt a kitermelt nyersanyag mennyiségét növelni, amíg a többlet kitermelési költsége éppen megegyezik a többlet bevétellel, amit e többlet nyersanyag kitermeléséért kap. Ebbıl következıen a nyersanyag árának növekedése általában csökkenti a kínálatt, míg az ár csökkenése a kínálatt gerjeszti. Rövidtávn ugyanakkr a piaci váltzásra a cég a meglévı kapacitása miatt csak krlátzttan tud reagálni. Új bánya kiépítése, új feldlgzó építése 5-7 évig is eltart, míg a cég teljesen alkalmazkdni tud az árváltzáshz. Ha az ár csökken, a cég érdekelt a tvábbi termelésben mindaddig, amíg a rezsiköltségeket ki tudja gazdálkdni. Ebben az esetben a termelés akkr szőnik meg, ha már beruházás-jellegő költségek jelentkeznének: új termelıeszközök, feldlgzó beszerzése szükséges. Termelési költségek: ezek természetesen hatással vannak az éves nettó bevételre, így a kínálatra is. Japánban például az laj drágulása az 1970-es években közvetlen hatással vlt az alumínium termelıi árára. A termelési költségek drágulásának kivédées a vállalat számára általában évekbe telik. Technlógia váltás: A technlógia váltása, ami a kitermelési, vagy feldlgzási költségeket csökkenti, szintén hatással van a kínálatra. Ennek jó példáját láthatjuk a rézérc esetében. A rézprfírs lelıhelyek akkr váltak gazdaságssá az 1920-as években, amikr a fltációs dúsítási technlógia lehetıvé tette ezen ércek gazdaságs feldlgzását. Sztrájkk, balesetek: természetesen ezek is hatással vannak rövidtávn a kínálatra adtt érc, illetve rszág esetében. Krmányzati lépések: A környezetvédelmi elıírásk szigrítása, vagy más területhasználati alternatívák (pl. mezıgazdaság, turizmus) preferálása, többlet állami bevétel elérése és ennek érdekében kivetett külön adók képesek csökkenteni a kitermelést és ezáltal a kínálatt. Másik ldalról adókedvezményekkel az állam hatással lehet a kitermelés, ezáltal a kínálat növelésére. A kínálati függvény A keresleti függvényhez hasnlóan a kínálati függvény is megadható több, itt felsrlt paraméter figyelembe vételével: Q t s = f(p t, W t, E t, S t ) ahl P t a nyersanyag ára, W t a munkabér jellegő költségek, E t az energiaköltségek, S t a sztrájkk, balesetek által kztt hatás. Ezek közül legfntsabb a nyersanyag ára. Ennek figyelembevételével a nyersanyag ára és a kínálat közötti összefüggést adja a kínálati görbe, ami azt mutatja, hgy adtt piaci ár esetén hány termelı összesen mekkra mennyiségő nyersanyag képes eladható termékkel megjelenni a piacn, ha feltételezzük, hgy minden más körülmény a 6

7 vizsgált idıszakban állandó. A kínálati görbe általában egy emelkedı görbe: ha az ár nı, több termelı képes megjelenni a piacn. Itt utalni kell a Ricard-i járadékképzıdés leckére, mely ezt a jelenséget írja le. Ha nı a piaci ár, a gyengébb természeti adttságkkal rendelkezı (határköltségen termelı) bánya is képes piacképesen veszteség nélkül piacra vinni a termékét, ezért meg is jelenik vele. Speciális esetekben a kínálati görbe lefutása eltérı lehet az általánstól: egyes szakaszán ez lehet függıleges, ami azt jelenti, hgy a termelık egy adtt mennyiséget hajlandók/képesek piacra vinni, többet az ártól függetlenül sem. Ez könnyen elıállhat, ha a cégek teljes kapacitással termelnek egy lyan nyersanyagt, melyre nagy kereslet van. A kapacitás felett rövidtávn a termelık nem képesek növelni a termelést, akármennyit kínál is érte a piac. Másik ldaln a kínálati görbe egy szakaszn vízszintes is lehet. A termelı bányászati cégek akkr is érdekeltek a termelésben egy biznys ideig, ha veszteséggel termelnek, ekkr bár az ár váltzatlan célszerő tvább termelni és a tartalékkat növelni, amit majd nagybb kereslet esetén lehet értékesíteni. Állami vállalatk más szempntkat fglalkztatás, valutabevétel mérlegelve flytatják esetenként a termelést akkr is, ha a kínálati görbe vízszintes. Általáns esetben a kínálati görbe flytnsan emelkedı, többi tulajdnságaiban megegyezik a keresleti görbe jellemzıivel. A görbe mentén történı elmzdulás az árváltzás hatására bekövetkezı kínálatnövekedést jelzi, a görbe eltlódása pedig azt, hgy más az árn felül paraméterek váltztak. Ahl a keresleti és kínálati görbe metszi egymást, a termelıi és felhasználói ldal által nyújttt és igényelt mennyiségő nyersanyag a metszéspntnak megfelelı piaci árn tud gazdát cserélni. A kínálati görbét flytns és reverzíbilis görbének mutatják, bár egyik feltétel sem általánsan igaz. A kínálati ldal a bányászat esetében nem sk kistermelıbıl, hanem általában néhány nagybb termelıbıl áll össze. Ha az árváltzás hatására egy nagy termelı leáll, vagy beindul, az szakadást kz a görbében. Hasnlóan, az árnövekedés ösztönzıleg hat új technlógia bevezetésére, ami a kínálati görbét jbbra tlja. Amikr visszatér az ár az eredeti szintre, az új alkalmaztt technlógia miatt a kínálati görbe nem az eredeti pzícióba kerül vissza, így a reverzibilitás sem mindig igaz. Egészen rövid távn a cég nem képes növelni a kapacitását, így a kínálatt csak addig tudja emelni, amíg a felhalmztt tartalékk ezt lehetıvé teszik. Ha egy nyersanyag esetében a piact versenyhelyzet jellemzi, önmagában egy cég sincs hatással a piaci árra, a kínálati görbe flytnsan emelkedı és meredeksége is flytnsan nı. Amikr mindegyik piaci szereplı által felkínált termelési kapacitásból és tartalékkból összeállt mennyiséget közelítjük, a görbe rugalmatlanná válik, hiába nıne az ár, a termelık rögtön nem tudnak több nyersanyagt piacra dbni. Ha a termelık hatással vannak a piaci árra termelıi piac az aznnali kínálati görbe egy vízszintes vnal, amelyik a 0 pnttól a rendelkezésre álló piacra szánt nyersanyag mennyiségéig tart. A termelık a vidd, vagy hagyd itt elv alapján kis kereslet esetén is magasan tartják az árat. Ha válságsabb idıkben egyes, vagy mindegyik cég lejjebb viszi az árat, akkr az aznnali kínálati görbe enyhén emelkedı. A kínálati görbe rugalmasságát a keresleti görbe rugalmasságáhz hasnlóan lehet megadni: E Qt s, P t Q t s P t P t Q t s Q t s váltzásának százaléka P t váltzásának százaléka azaz a kínálat %-ban kifejezett váltzása az ár 1%-s csökkenésének hatására. Ha az érték 1-nél nagybb, a kínálat rugalmas, ha 1-nél kisebb, akkr rugalmatlan. Rövid távn az elızıkhöz képest a kínálat annyival váltzik, hgy a cégek a kapacitásukig képesek növelni a termelést, így a rövidtávú kínálati görbe az aznnalihz képest nagybb mennyiségnél válik rugalmatlanná. Hsszútávn új bányák képesek belépni a piacra, a cégek képesek növelni kapacitásukat, így hsszútávn a kínálati görbe csak akkr frdul függıleges felé, ha az összes lelıhely teljes kapacitását eléri. Nagyn hsszú távn évtizedek a nehezen jóslható technlógiai váltásk, új lelıhelyek felfedezése miatt a kínálati görbe flyamatsan, de enyhén emelkedı. 7

8 Mivel aznnali reakcióként a piaci váltzásra a cég az aktuálisan termelt mennyiségen kívül a felhalmztt készletekkel tud a piacra menni, ez többlet költséget nem jelent. Ezzel szemben a termelés teljes kapacitásig történı növelése több frrást igényel, ezért a rövidtávú kínálati görbe magasabb árról indul az aznnalihz képest. Hasnló kból a hsszútávú görbe jelentısen magasabb árról indul, visznt lényegesen nagybb kínálatt is prdukál. Nagyn hsszú távn nincs ismert kínálati krlát, ami a görbét függıleges felé vinné, a kínálati görbe teljes szakaszán rugalmas. A következı ábra mutatja az különbözı idıtávú kínálati görbék visznyát versenypiaci feltételek mellett. Az aznnali kínálati görbe addig alacsnyabb a rövidtávú görbénél, amíg a kínált mennyiség nem éri el az aznnali termelési maximumt. A rövidtávú görbe addig alacsnyabb a hsszútávú görbénél, amíg a kínált mennyiség nem éri el a kapacitást. A cég számára ezen az alacsnyabb árn addig nem érdemes leállni, amíg a bevétel az aktuális termelési költségeket fedezi. A fix költségeket a termelés leállításakr is fizetni kell, ezért amíg a bevétel fedezi az átlags váltzó költségeket, addig érdemesebb termelni és a piacn maradni. A nagyn hsszú távú kínálatnál figyelembe vett nagyn nehezen megjóslható keresleti váltzásk és technikai, technlógiai újításk miatt a kínálati görbe a beláthatóan hsszútávú görbénél alacsnyabb árn fut végig. Ki látta vlna például 30 évvel ezelıtt, hgy a lítium a mbil elektrnikai eszközök telefn, laptp stb. - milyen elterjedt felhasználással bír majd napjainkban. A rövidtávú kínálati görbe versenypiaci körülmények között adtt nyersanyag esetében Tiltn (1992) szerint jó közelítéssel megadható, ha tudjuk az egyes piaci résztvevık (bányák) átlags váltzó költségeit és kapacitását, és ezeket emelkedı srrendbe állítjuk (ábra). Ez közelíti a rövidtávú határköltség görbét és megmutatja, hgy a piaci ár hgyan váltzna, ha srban következı legnagybb termelési költséggel mőködı bánya is belépne a piacra. Hgy belép-e, azt a kereslet dönti el. Ahhz, hgy ezt elfgadjuk a kínálati görbe közelítésének, néhány tényezıt feltételezni kell: 8

9 mindegyik piaci szereplı hasnló indulási és leállási költségekkel száml és aznsan reagál a piaci ár váltzására. Ellentétes esetben a cégek eltérı kncepciót követve nem ennek a srrendnek megfelelıen fgnak ki-, illetve belépni a piacra. az állam nem szubvencinálja a termelés fenntartását adókedvezményekkel, vagy más ösztönzıkkel. A hsszútávú kínálati görbe hasnló eljárással közelíthetı, visznt itt a függıleges tengelyen az átlags teljes (befektetéseket is figyelembe vett) termelési költség szerepel és tartalmaznia kell azkat az ismert lelıhelyeket is, melyek még nincsenek bevnva a termelésbe. Természetesen ez is akkr érvényes, ha a fentebb említett krlátzó tényezık teljesülnek. A következı ábra egy ilyen srrendet mutat, a besötétített szlpk az ismert, de még nem termelı lelıhelyeket jelentik. A grafikn Q1 és Q2 közötti szakaszán a görbe meredeksége elég kicsi, sk lelıhely rendelkezik közel hasnló természeti adttságkkal, ami miatt termelési költségük közel azns. Ha ez a laps szakasz elég hsszú, akkr nagy valószínőséggel ezt fgja metszeni a hsszútávú keresleti görbe. A két görbe metszéspntja jelzi a hsszútávú becsült (incentive??) árat. Természetesen ez is csak több krlátzó tényezı figyelembe vételével teljesül. Mindemellett az ismert lelıhelyek ércmennyiségének és átlags teljes termelési költségének ismeretében megadható egy nyersanyagra a teljes hzzáférési görbe (ttal availability curve). Mivel a termelési költségeket a cégek bizalmas infrmációként kezelik, ezért több váltzatt (ptimista - pesszimista) is meg kell vizsgálni. A következı ábra a lítium teljes hzzáférési görbéjét mutatja Yaksic és Tiltn (2009) szerint. Bár a teljes hzzáférési görbe nagyn hasnlít a hsszútávú kínálati görbére, a kettı nem azns egymással. A vízszintes tengelyen itt a nyersanyag teljes rendelkezésre álló mennyisége szerepel, míg a kínálati görbén az éves (vagy más adtt idıtartamra számíttt) kitermelhetı mennyiség. Ahl a teljes hzzáférési görbében hirtelen ugrás van, tt a tvábbi nyersanyag lyan, újabb típusú frrásból nyerhetı, amibıl a kitermelési költség a krábbinál lényegesen magasabb. E példában a legalacsnyabb költséggel lítiumt bepárlódó tömény sós ldatkból lehet 9

10 kinyerni (1-2 USD / fnt). Következı lépcsı, drágább termelési költséggel a pegmatits kızetekbıl nyerhetı lítium, míg a legdrágább (mai technlógiával), de krlátlan lehetıségeket adó frrás a tengervíz (7-10 USD / fnt). A kínálati görbe közös termékek, melléktermékek esetében Mint krábban említettük, egyes bányákban együtt termelnek több értékesíthetı nyersanyagt, illetve biznys nyersanyagk a fıtermék mellett melléktermékként keletkezhetnek. Fnts megjegyezni, hgy ugyanaz a nyersanyag egyik termelı esetében lehet fıtermék, más termelı esetében akár melléktermék (pl. hmk a kavicsbányában, vagy arany réz mellett a rézércbányában). A melléktermék kínálati görbéje annyiban sajáts, hgy a melléktermék mennyisége a kitermelt fıtermék mennyiségének függvénye. A magasabb melléktermék ár nincs hatással a fıtermék kitermelésének mennyiségére, ellenkezı esetben ez nem lenne melléktermék. Ha a termelés közelíti a teljesítıképességét, a melléktermék kínálati görbéje függıleges felé frdul, a kínálat rugalmatlanná válik. A másik jellemzı, hgy melléktermék esetében csak a rá vnatkzó költség vehetı figyelembe a kínálat elemzésekr. Minden közös költséget a fıtermék viseli, ezért nem hatnak a melléktermék kínálatára. Ennek megfelelıen a melléktermék kínálati görbe versenypiaci körülmények között a melléktermék határköltségét közelíti, kizárva a fötermékre háruló közös költségeket. Másik ldalról a melléktermék csak akkr kerül feldlgzásra, ha az értékesítési ára kitermeli a saját hsszútávú feldlgzási költségeit, egyébként meddıhányóra kerül. Azért hsszútávú, mert a melléktermék feldlgzási technlógiai eljárásait ki kell alakítani, ez eszközöket ehhez be kell szerezni. ha már beindult a melléktermék feldlgzása, ez addig kerül feldlgzásra és piacra, míg a feldlgzási költség kitermeli a váltzó termelési költségeket, ezalatt válik meddıvé. A közös termékek kínálati visznyai a fıtermékre és a melléktermékre érvényes tulajdnságk közé esnek. Mindkét (vagy mindahány) termék ára hatással van a kínálatra, a költségek megszlanak és egyik termék sem viselheti ıket önállóan. Újrahasznsíttt nyersanyag A hulladékból történı újrahasznsításnál meg kell különböztetni új és régi hulladékt. Új hulladék az, ami egy termék gyártási hulladéka. Ez általában nem hagyja el a gyártóüzemet és a következı idıszakban visszakerül a gyártási flyamatba. A régi hulladék ezzel szembe az, ami termékként kikerül a piacra, majd használata után hulladékként összegyőjtésre, szétválgatásra, majd újrahasznsításra kerül. Egyes fémek esetében az újrahasznsítási arány igen magas, az USAban az alumínium felhasználás??%-a, az ólm felhasználás??%-a újrahasznsíttt nyersanyagból kerül ki. A másdlags kínálat több szempntból eltér az elsıdleges, primer nyersanyag kínálati sajátsságaitól, különösen, ha a primer nyersanyag fıtermék: A másdlags nyersanyagt termelık általában nagyn versenyképes árat tudnak ajánlani. Így egy termelık által diktált mnplisztikus piaccal szemben jóval alacsnyabb árn is hajlandók megjelenni. A másdlags nyersanyag kínálatt hsszútávn az újrahasznsítható hulladék mennyisége szabályzza, és így független az ismert lelıhelyek mennyiségtıl, kapacitásától. A kínálat szempntjából eltérıen kell kezelni az új (gyártási) és a régi (használt) hulladékt. A hasznsítható gyártási hulladék mennyisége hárm tényezıtıl függ: az aktuális általáns nyersanyagfgyasztástól, a fgyasztás megszlásától az egyes gyártók között és az egyes gyártóknál a gyártási flyamat anyag-hatéknyságától. Ha az ipari fellendülés, vagy a fgyasztói szkásk váltzása miatt nı egy adtt nyersanyag (pl. réz) fgyasztása, ez növeli a gyártási flyamatban keletkezı másdlags nyersanyag mennyiségét is, így a másdlags nyersanyag kínálati görbéje jbbra tlódik. Ha egy technlógiai újítás miatt a gyártás anyagtakaréksabb lesz, ez csökkenti a gyártási hulladék mennyiségét, ez a kínálati görbét balra tlja. 10

11 Használatból újrahasznsíttt nyersanyag mennyisége egy adtt évben függ: a hasznsítható anyagt tartalmazó termék azn éves mennyiségétıl (anyagáramától), mely hulladékként kikerül a használatból. Ez függ a használati cikkek típusától, hasznsítható anyag tartalmától, kr-elszlásuktól, átlags használati élettartamuktól és ennek szórásától. Mivel ezek mind hatással vannak az újrahasznsíttt régi hulladék kínálati visznyaira, ezekkel számlni kell e nyersanyag kínálati függvényében. Ilyen adatkat életciklus elemzések keretében lehet megszerezni. az adtt év elejéig krábban felhalmztt (stck-jellegő), eddig fel nem dlgztt, hasznsítható anyagt tartalmazó hulladék mennyiségétıl. Például a rncstelepen felhalmztt autók mennyisége. A teljes mennyiségbıl le kell vnni azt, ami már ebbe a készletbe is hulladékból történı újrahasznsítással került be. E másdlags nyersanyag kínálati görbéje elég alacsny árról indul, mivel rendelkezésre állhat nagyn magas kncentrációjú, a feldlgzó üzemhez nagyn közel fellelhetı hulladék (pl. acélgyártáshz leselejtezett vasúti kcsi), amit alacsny árn lehet újrahasznsítani. Visznt a kínálati görbe a krábbiakhz képest meredekebben emelkedik, mivel egyrészt a könnyen hzzáférhetı hulladék mennyisége krlátztt, földrajzilag szétszórt, begyőjtése, szállítása fajlagsan költséges, másrészt a megfelelıen hmgén másdlags nyersanyag elıállításáhz magas költségő aprító-sztályzó üzemekre van szükség, melyek beruházási költsége magas. Ha hulladékfeldlgzó üzem már elkészült, rövidtávn a másdlags nyersanyagt hulladékból kitermelı cég addig flytatja a termelést, amíg a váltzó termelési költségit fedezni tudja. 11