Az Időspolitika Gyakorlata az Európai Unióban Közösségi és Tagállami Szinten tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Időspolitika Gyakorlata az Európai Unióban Közösségi és Tagállami Szinten tanulmány"

Átírás

1

2 Az Időspolitika Gyakorlata az Európai Unióban Közösségi és Tagállami Szinten tanulmány Készítette: Kravalik Zsuzsanna Tartalomjegyzék I. DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS 1. ÖREGEDŐ TÁRSADALOM AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2. AZ ÖREGEDŐ TÁRSADALOM PROBLÉMÁJA KÖZÖSSÉGI SZINTŰ MEGOLDÁSKERESÉST IGÉNYEL II. AZ EURÓPAI UNIÓ IDŐSPOLITIKÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE 1.. KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK: DISZKRIMINÁCIÓ AZ IDŐSEKKEL SZEMBEN 3. NYITOTT KOORDINÁCIÓ MÓDSZERE: FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 3.1. Európai Foglalkoztatási Stratégia és az idősebb munkavállalók 3.2. Küzdelem a társadalmi integrációért 3.3. Egészség- és hosszú távú szociális gondoskodás európai programja 4. ÖSSZEGZÉS III. NEMZETI RENDSZEREK, INTÉZMÉNYEK, SZEREPLŐK ÉS POLITIKÁK 1. JÓLÉTI ÁLLAMOK EURÓPÁBAN 2. NÉMETORSZÁG 2.1. Érdekképviselet 2.2. Szociális szolgáltatások 2.3. Munkaerőpiaci politikák 2.4. Nyugdíjazás utáni tevékenységek

3 3. FINNORSZÁG 3.1. Az együttműködés fontossága 3.2. Politikai szereplők és programok: 4. NAGY-BRITANNIA IV. IDŐSÜGYI POLITIKÁK AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN 1. AKTÍV ÖREGSÉG 1.1. Az ír idősügyi tanács működése 1.2. Önkéntesség 1.3. Az idősebb generációk és az információs társadalom az ICT (Információs és Kommunikációs Technológia) használata 2. DISZKRIMINÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM 2.1. Hivatal az idősek hátrányos megkülönböztetése ellen Hollandiában 2. Küzdelem az idősek társadalmi integrációjáért 3. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ÉS AZ IDŐSEK 3.1. Finnország idősügyi foglalkoztatáspolitikai programja 3.2. Megnyerheti a generációs játszmát! Nagy-Britannia időspolitikai programja 3.3. A munkahelyi életkor diverzitás megteremtése Angliában 3.4. Egyéb példák a munkahelyeken alkalmazható gyakorlatokból az idősekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés leküzdésére. 4. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 4.1. Svédország idősügyi politikája 4.2. Hozzáférés 4.3. Minőségbiztosítás 4.4. Fenntarthatóság 5. ÖSSZEGZÉS FÜGGELÉK DEMOGRÁFIAI GRAFIKONOK AZ EURÓPAI UNIÓ DOKUMENTUMAI A TANULMÁNYBAN NEM SZEREPLŐ, TOVÁBBI HASZNOS LINKEK FELHASZNÁLT IRODALOM

4 I. DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS 1. ÖREGEDŐ TÁRSADALOM AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az idős korosztály létszáma szinte megduplázódott az elmúlt 40 év alatt az Európai Unióban. Míg 1960-ban 34 millió idős ember élt az EU-ban, 2001-re a 65 évesnél idősebb lakosság száma elérte a 62 millió főt 1. Ma az idősek aránya a teljes népesség 16%-a, a dolgozó korú (15-64 évesek) népességnek pedig 24%-a. Előrejelzések szerint 2010-re az utóbbi arány 27%- ra fog emelkedik. A legdrámaibb növekedés azonban a nagyon öreg emberek (80 évesnél idősebbek) számában fog jelentkezni, számuk a következő 15 évben majdnem 50%-kal nő, és ezzel a leggyorsabban növekedő korcsoportot alkotják. A tagállamokban az idősek számának országonként különböző mértékű, de általános emelkedése két tényező együttes hatásából, a születések számának csökkenéséből és a születéskor várható élettartam növekedéséből fakad. A teljes termékenységi arányszám ben 1,47 volt, messze alatta maradva a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szintnek. Emellett az EU polgárainak átlagos egészségi állapota is javult. A férfiak várható életkora az 1970-es 68 évről 2000-re, 75 évre nőtt. Ugyanebben az időszakban a nők várható életkora 6 évvel nőtt, az 1970-es 75 évről 81 évre 2000-ben. A várható életkor növekedésével a halandóság egyre inkább az idős korra koncentrálódik. A demográfiai öregedés következtében az idősebbek, eltartottak száma nõ, míg a munkaképes korúak (15-64 évesek), társadalombiztosítási értelemben az eltartók, száma csökken. Ennek az arányváltozásnak súlyos gazdaságpolitikai következményei is vannak. Európában azonban nemcsak a népesség idősödése az egyetlen demográfiai változás. A családok stabilitásvesztése a háztartások aprózódása ugyanolyan fontos része a folyamatnak. Csökken a házasságkötések száma, kitolódik a gyermekvállalás ideje, növekszik az egyszemélyes háztartások aránya. Az átlagos háztartásméret az 1981-es 2,8 főről 1999-re 2,4 főre apadt. A természetes emberi közösségek struktúraváltozása egyre kevésbé teszi alkalmassá őket jóléti funkciók betöltésére, az államokra terhelve egyre nagyobb felelősséget. Így az idősödő társadalom keltette problémákkal egyre inkább az államoknak kell, hogy szembenézzenek. 2. AZ ÖREGEDŐ TÁRSADALOM PROBLÉMÁJA KÖZÖSSÉGI SZINTŰ MEGOLDÁSKERESÉST IGÉNYEL A népesség öregedésének az állami költségvetésre gyakorolt hatása már régóta foglalkoztatja a tagországok vezetőit, a kutatókat és a közgazdászokat egyaránt. 1 Ebbe a számba a bővítésekkel kapcsolatos népességnövekedés is beleszámítandó.

5 A nyugdíjak értékállósága, az egészségügyi ellátórendszer színvonalának megtartása, a tartós ápolásra szoruló idősek ellátása, és általánosságban a szociális ellátórendszer fenntarthatósága új megoldások keresését teszi szükségessé. Emellett a diszkrimináció elleni harc részeként a kor-alapú diszkrimináció is egyre nagyobb hangsúlyt kap a politikai palettán. A változó demográfiai struktúrák olyan következményekkel járhatnak melyek, megoldása túlmutat az egyes tagállamok működési területén és megoldásuk csak közösségi szinten valósítható meg. A nyugdíjrendszerek pénzügyi és strukturális fenntarthatósága az EU figyelmének középpontjában álló gazdasági folyamatokra, mint például a munkaerő szabad áramlására, a közkiadások és a nemzetközi versenyképességre is jelentős hatással van. Így nem meglepő, hogy az EU miért értelmezi az öregedő társadalmat olyan kihívásnak, amelyre összehangolt választ kell találni. II. AZ EURÓPAI UNIÓ IDŐSPOLITIKÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE Először is érdemes áttekinteni, hogy az Európai Unió milyen módon és formában foglalkozik az idősek problémáival, mikor jelenik meg először a törvényalkotásban és a közösségi programokban. Az idősek, az idősödő társadalom egyre erőteljesebb középpontba helyezése jelzi a változó politikai viszonyokat, a táguló mozgásteret. Emellett az áttekintés segítséget nyújt abban is, hogy az idősekkel foglalkozó nemzeti politikákat és cselekvéseket tematizáljuk. Az Európai Közösség és később az Unió jogszabályai eleinte csak a munkavállalók jogainak biztosítására helyezte a hangsúlyt, mint a közös piac megvalósításának alapfeltételére és így a munkaerőpiacon nem aktív, részt nem vevő csoportok szociális jogai csak indirekt módon jelentek meg a jogalkotásban. Az idősebb személyek, mint a közösségi cselekvés egyértelmű kedvezményezettjei is, először csak 1987-ben illetve, 1989-ben szerepelnek. 1.. KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK: DISZKRIMINÁCIÓ AZ IDŐSEKKEL SZEMBEN A Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól (1989) kimondja, hogy az időspolitika az EU figyelmének részét kell képezze. Formálisan is elismeri az idősek önálló életvitelhez való jogát. Míg megerősítette a tagállamok nemzeti sajátos struktúrák fenntartásához való jogát, és meghagyta, hogy saját belátásuk szerint alakítsák a jóléti rendszereiket, emellett kiemelte a tagállamok kötelezettségeit az idősek alapvető jogainak védelmében, hogy pénzügyi és kapacitásbeli hátrányaikat leküzdhessék. A javaslatok között szerepel, hogy nyugdíjba vonuláskor minden munkavállalónak biztosítsák a tisztességes életszínvonal fenntartásának képességéhez (21. cikk), és speciális szükségleteiknek megfelelő egészségügyi és szociális segítséghez szükséges forrásokat. (25. cikk)

6 Az Amszterdami Szerződés (1997), a diszkrimináció elleni küzdelem keretében a kor alapú, idősekkel szembeni diszkrimináció megszüntetésére való törekvést is előírja. (A konszolidált szerződés 13. ) A dokumentum egyben felhatalmazta a Tanácsot, hogy az Európai Parlamenttel konzultálva terjesszen javaslatot a Bizottság elé a megfelelő lépések megtétele érdekében. Diszkrimináció Európában Az Eurobarometer közvélemény kutatása Az Eurobarometer 2003-ban egy kutatást készített annak felmérésére, hogy milyen erős a diszkrimináció Európában. A cél az etnikai, faji, vallási, szexuális beállítódás alapján illetve az idősek, illetve fogyatékossággal élők elleni diszkrimináció felmérése volt. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy: A válaszadók 5%-a élt át negatív megkülönböztetést az életkora miatt, ami a legmagasabb jelentett arány az összes többi megkülönböztetési alap közül. Azonban az emberek sokkal nagyobb arányban voltak faji, etnikai alapú diszkrimináció szemtanúi (22%), mint kor (6%), vallás (9%), vagy fogyatékosság (11%) alapján. A munkaerőpiacon azonban az egyik legelterjedtebb nézet az életkor alapján történő megkülönböztetés. A válaszadók 71%-a állította, hogy az ötven év fölöttieknek kevesebb esélyük van az elhelyezkedésre. Ez a szellemi (87%) és testi (77%) fogyatékosság után a legelterjedtebb diszkriminációforrás, sokkal magasabb, mint az etnikai (62%) alapú megkülönböztetés. A nyolcvanas években a Közösségi Charta elfogadása előtt, az idősebb emberek helyzetével foglalkozott az Európai Parlament néhány határozata is. A Parlament, a rá vonatkozó átfogó témákban vetett fel kérdéseket, így 1981-ben az idősek helyzetéről, ban a részükre rendelkezésre álló szociális szolgáltatásokról 3, és tagállambeli helyzetük javításának lehetőségeiről 4 fogadott el határozatokat. Bár olyan kényszerítő erejű jogszabály nem született, ami kimondottan az idős emberek helyzetét érintette, a férfiak és nők egyenlő bánásmódja elvnek köszönhetően néhány határozat mégis érintette az idősek életkörülményeit is. Ezek leginkább a nyugdíjjogosultságok körül rendeződtek. (79/7/EEC) ben pedig a Tanács javaslatot fogalmazott meg az egységes közösségi nyugdíjkorhatár kialakításának szabályaira. 5 2 OJ C 66/ OJ C 88/ OJ C 148/ /857/EEC

7 2. AKCIÓPROGRAMOK: AKTÍVÖREGSÉG ÉS INTEGRÁCIÓ Az Unió vezetése a demokrácia-deficit egyik jelentős részeként ismerte fel az idősek részvételének hiányát az európai folyamatokban. Az idősek bevonása az európai egységesülési folyamatokba, a demokrácia-deficit csökkentésének igénye új, aktív szerep felvételére ösztönözte az Unió intézményeit. És bár a szerződésekből alapvetően hiányzik az idősebb emberekre irányuló megkülönböztetett figyelem és a kötelező érvényű törvényhozás sem tartalmaz nagyon sok előírást, akcióprogramok és közösségi cselekvés tekintetében mégsem maradt el az Unió az idősekre való odafigyelésben. A helyzet javítására indították útjára 1991-ben az első akcióprogramot, egy Bizottsági javaslattételt 6 követő Tanácsi döntéssel 7. Az idősekre vonatkozó közösségi akcióprogram célja az információcsere, a demográfiai változások monitoringja, és a szociális ellátórendszerre és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése volt. A program filozófiai alapját az idős emberek gazdasági és szociális élethez való hozzájárulásának elismerése adta, és ennek megfelelően célul tűzte ki jövedelembiztonságuk megteremtését. A dokumentum hangsúlyt fektetett még az idős emberek mobilitásának és az önálló életvezetés feltételeinek megvalósulására is. Civil szervezetek európai összefogása A politikai szerveződés segítésére fölülről való kezdeményezéssel a Bizottság az első akcióprogram keretében, egy 1991-es határozatával 8 létrehozott egy idősügyi tanácsadó testületet. A tanácsadó testület célját abban látták, hogy erősíteni fogja az európai szintű párbeszédet az idős embereket képviselő csoportok és az Unió között, és ezen keresztül az idősebb polgárok hangját is erősíti az Unióban. A testületet 4 szervezet tagjaiból állították össze: Retired Workers Coordination Committee of the European Trade Union Confederation, Eurag European Federation for the Welfare of the Elderly, Eurolink Age és a Fiapa International Federation of Associations for the Elderly. A Bizottság az Európai Idősek Évének rendezvénysorozata keretében ezt a testületet bízta meg a pályázati források kezelésével. A kezdeti, Bizottsághoz kötött együttműködést később önálló keretek között is folytatták a szervezetek. Így jött létre az AGE. 6 COM(90) 80 final of /49/EEC (OJ L 28/ ) 8 91/544/EEC (OJ L 245 of )

8 AGE Az idősebb személyek európai platformja (European Older People s Platform) Az 1999-ben tartott ENSZ Nemzetközi Idősek Éve kapcsán a Bizottság támogatásáról biztosította az idős szervezeteket, hogy egy európai szintű platformot hozzanak létre januárjában három szervezet összefogásával létrejött az AGE, Az Idősebb Személyek Európai Platformja. Az alapító szervezetek, az Eurolink Age, a Fiapa és az EPSO European platform of Seniors Organizations) önálló cselekvésüket három évre felfüggesztették. A szervezetnek, amely a generációk közötti együttműködés jelmondatára épít, jelenleg 140 tagja van. Tájékoztató, lobbi és összekötő tevékenységét négy téma köré csoportosítva végzi: Diszkrimináció Szociális védelem Társadalmi kirekesztés Foglalkoztatás Az AGE legfontosabb érdeme, hogy a speciálisan idősekre vonatkozó, illetve az idősek életére is hatással lévő, főáramvonalba tartozó EU kezdeményezéseket az idősek szemszögéből kritikusan elemzi és lehetősége van arra, hogy az Unió politikáját befolyásolja Az idősek életét befolyásoló folyamatoknak a figyelemmel kisérésére egy úgynevezett megfigyelőállomást, obszervatóriumot (Observatory on Ageing and Older People) hoztak létre, 9 annak szem előtt tartásával, hogy a különböző tagországok rendszereinek és gyakorlatainak ismertté, elérhetővé tétele előfeltétele a későbbi koordinációnak. A megfigyelőállomás munkáját négy területre osztották fel: (a) életminőség és életvezetés, (b) foglalkoztatás és munkaerőpiac, (c) egészség és szociális ellátás, (d) szociális integráció a formális és informális közegben. A Bizottság az időspolitikában zajló európai törekvések megerősítése érdekében 1993-at az Idősek és a Generációk Közötti Szolidaritás Európai Évének szentelte 10. Ezzel a Bizottságnak az volt a szándéka, hogy a társadalom figyelmét az idősekkel kapcsolatos témákra irányítsa, az időseket pedig bevonja az európai integrációs folyamatokba. A generációk közötti szolidaritás elvét, mint a tagállamokban megvalósítandó cselekvési tervek alapját hangsúlyozta az Európai Évet lezáró záródokumentum is. 11 Ugyanígy az EU Szociálpolitikai Fehér Könyve (European Social Policy A Way Forward for the 9 Az első akcióprogram után a megfigyelőállomás működésére nem sikerült forrást teremteni. Így az idősekkel foglalkozó hasonló jellegű összehasonlító információk és gyakorlatok gyűjtése ay Observatory on the Social Situation, Demography and Family és az Observatory for the Development of Social Services in Europe keretén belül folyik, a vonatkozó cselekvési területeknek megfelelően /440/EEC; OJ L 245 of /C 343/01 OJ C 343 of

9 Union) is az integrációt helyezte középpontba, a már nyugdíjba vonult aktív lakosság feladatát és a társadalomhoz való hozzájárulását kiemelve. A Bizottság egy, a Tanács részére készített javaslatában, 12 az közötti időszakra, az idősekre vonatkozó programok négy kulcsfontosságú területét határozta meg: (a) az idősebb nők helyzetének javítása, (b) az idősödő munkaerő kezelése, (c) a munkából a nyugdíjba vonulás átmenete, és (d) az ellátás, illetve az ellátáshoz való hozzáférés a függő (dependens) időskorban. (A programot, illetve a javaslatot a Tanács még nem fogadta el, így csak elvi állásfoglalásként lehet értelmezni.) A kilencvenes években emellett az öregedő Európa problematikája a politikusok számára is egyre nyilvánvalóbbá vált és ennek mentén a nyugdíjak biztosíthatóságának a kérdése is egyre inkább előtérbe került. A nyugdíjrendszerek második és harmadik pilléreinek bevezetését az EU annyiban támogatta, amennyiben ezek a formák megkönnyíthetik a munkavállalók és a tőke szabad áramlását. Emellett bíztak abban is, hogy az öregségi nyugdíjak hosszú távú pénzügyi megvalósíthatóságának is egy lehetséges megoldását képezheti. Egy másik nemzetközi esemény az ENSZ Idősebb Személyek Nemzetközi Évéhez kapcsolódva született meg a Towards a Europe for All Ages (Európa minden korosztály számára) 13 dokumentum (1999), amely a Bizottság az idősödő társadalom következményeinek kezelésére vonatkozó stratégiáját tartalmazza az új évezredre. A dokumentum négy területen fogalmazott meg fejlődési mutatókat: munkavállalók képességének megtartása, az élethosszig tartó tanulás és rugalmas munkakörülmények elősegítése a korai nyugdíjba vonulás trendjének megfordítása, a fokozatos nyugdíjba vonulás lehetőségeinek megvizsgálása és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá és rugalmassá tétele az egészségügy és az időskori ellátás területén kutatások és tanulmányokat kezdeményezése, hogy a növekvő igényeknek megfelelhessenek a rendszerek A Bizottság szerződésben foglalt kötelezettségének eleget téve az idősekkel szembeni diszkrimináció, munkanélküliség és szociális kirekesztés elleni küzdelem. Európa válasza az ENSZ Második Világtalálkozójára Az Öregedő Társadalomról 14 az európai koordinációs modell nemzetközi felhasználhatóságáról szól. Kiemeli egy olyan átfogó politikának a szükségességét, amely az öregedés gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi dimenzióját is magában foglalja. Kiemeli, hogy az idősek ügye nem egy különálló terület, nem lehet a többi politikáktól különállóan kezelni. A politikai irányt az 12 COM (95) 53 final, 1 March 1995 (OJ C 115/ ) 13 COM (1999) 221 final, 21 May COM (2002) 142 final 18 March 2002

10 aktív öregség politikájában és gyakorlatában láttatja és ezen belül minden érintett, jelenlegi és jövőbeli idős ember részvételére buzdít. EURAG European Federation of Older People Az Idősebb Emberek Európai Föderációja egy pártoktól, egyházaktól független civil szervezet, amelyet 1962-ben alapítottak. A székhelyét 1974-ben Luxemburgból Grazba tette át. Az idősebb emberek életminőségének a javításáért küzd társadalmi, szociális és politikai téren. A nemzetek közötti együttműködés és egymástól való tanulás az egyik legértékesebb profilja. Több sikeres pályázatot is készítettek az EU Bizottságának különböző programjain belül (Socrates, Equal), például élethosszig tartó tanulás, önkéntes munka támogatására, illetve az időseket körülvevő fizikai környezet felmérésére, átalakítására. Jelenleg 33 európai országban vannak aktív tagjai. Magyarországról ennek a nemzetközi idősügyi szervezetnek van a legtöbb tagja, a Magyar Gerontológiai Társaság, a Magyar Nyugdíjasok Egyesülete, a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Mezőgazdasági Dolgozók Nyugdíjas Egyesülete is tagjai. 3. NYITOTT KOORDINÁCIÓ MÓDSZERE: FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Az 1997-ben kialakított uniós eljárás, a nyitott koordináció módszere az úgynevezett gyenge szabályozás egyik eleme. A tagállamok önállóságuk megtartásával, saját hatáskörben hozzák létre politikájukat. Közösségi szinten csak útmutatás, a célok kijelölése folyik: koordinálás és ellenőrzés. Az akciótervek teljesítését a tagállamok az Európai Bizottsággal és egymás közt értékelik, és meghatározzák a továbblépés irányát, további ajánlásokat fogalmazva meg. A nyitott koordináció módszerét a foglalkoztatáspolitika területén alkalmazták elsőként, majd használata gyorsan elterjedt a szociálpolitika több területén is, így a szociális kirekesztés elleni küzdelem módszere is ez lett, legújabban pedig az egészségügyiés hosszantartó ápolás területén várható a módszer bevezetése Európai Foglalkoztatási Stratégia és az idősebb munkavállalók Az amszterdami Európai Tanács (1997. június) ülésén egy új foglalkoztatáspolitikai intézkedést vezették be. Míg előtte a foglalkoztatáspolitika egyértelműen a tagállamok működési körébe volt utalva, addig az új, 128. paragrafus értelmében a nyitott koordinációs eljárás keretében és európai foglalkoztatási iránymutatások mentén a közösségi feladatok közé sorolódott. Az idősebb munkavállalókkal kapcsolatban először

11 2000-ben vezettek be iránymutatásokat. Az iránymutatások előírják, hogy a tagállamok egyre több forrást fordítsanak az aktív öregség programjára, és egyre szélesebb körben ismerjék el, hogy ezek a programok szükségesek az öregedő társadalom kihívásaira adott válaszkeresésben. Az idősebb munkavállalókra vonatkozóan megfogalmazott, a Stockholmi Csúcson bevezetett cél az idősebb munkavállalók esetében 2010-ig 50%-os foglalkoztatási arány elérése. Az eljárás első öt évének működését felülvizsgálva a Barcelonai Európa Tanács pedig 2002 márciusában megerősítette a foglalkoztatási stratégia keretében az idősebb munkavállalókra való odafigyelést, és célul tűzte ki, hogy 2010-ig a munkaerőpiacról való távozás évét 5 évvel ki kell tolni. A stockholmi tanácsülésen megfogalmazott Közös Nyilatkozat 15 szerint a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók foglalkoztatásának megőrzése, az inaktív lakosság hosszú távú foglalkoztatási aktivitásának megteremtése és a jelenlegi idősebb munkavállalók munkaerő piaci részvételének kitolása érdekében az életciklusokat figyelembe vevő stratégiák kidolgozása szükséges. Ezek a dinamikus stratégiák, a megelőzés módszerét kell tükrözzék és olyan célok körül összpontosulnak, mint a minőségi munkahelyteremtés, a munka kifizetődővé tétele, a szakképzettség folyamatos javítása és a valódi munkaválasztás megteremtése mindenki részére Küzdelem a társadalmi integrációért A szociális kirekesztés elleni küzdelem az Európai Unió szintjén nem kifejezetten az idősek problémáit hivatott megoldani, azonban annyiban mégis az idősekre is vonatkozik, amennyiben a társadalomnak bizonyos mechanizmusai hátráltatják teljes értékű részvételüket a társadalmak életében. Ide tartozik például a jövedelembiztonság megteremtése az időseken belüli bizonyos csoportoknál, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, vagy esélyteremtés a közlekedésben. Ennek értelmében érdemes a Szociális Kirekesztés Elleni Európai Uniós Cselekvéseket is áttekinteni. Az amszterdami szerződés 136. és 137. cikkei a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet azok közé a területek közé sorolják, amelyekben a közösségnek a tagállamok működését kiegészítő és segítő szerepe van. A Lisszaboni Tanácsülés (2000. március) a szegénység 2010-ig való megszüntetésére tett javaslatot, a Nizzai tanácsülésen pedig (2000. december) arról döntöttek, hogy ezen a területen is a nyitott koordináció módszerét fogják alkalmazni. Így a tagállamok kétévente nemzeti akciótervet készítenek az alábbi közös célok megvalósítására: (a) a munkaerő-piaci részvétel fokozása, mindennemű forráshoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése; (b) a társadalmi kirekesztődés veszélyének elkerülése (c) a leginkább veszélyeztetettek segítése; (d) az érintettek mozgósítása. 15 COM(2002) 9 final of

12 3.3. Egészség- és hosszú távú szociális gondoskodás európai programja A Göteborgi Tanács határozta el 2001-ben, hogy az egészségügy területén is a nyitott koordináció módszerét alkalmazzák a tagállami cselekvés harmonizációjaként. A Laekeni tanácsülésen pedig döntés 16 született arról, hogy a koordinációt kiterjesztik az idősek tartós ápolására (long term care for the elderly) is. A hosszú távú célokat a Bizottság három pontban határozta meg: hozzáférhetőség, minőség és finanszírozhatóság. A Brüsszeli Tanácsülés 2003 márciusában pedig a további együttműködés és információcsere erősítésére tett javaslatot. 17 Ennek értelmében minden ország jelentést készített az ellátás rendszeréről, az országok előtt álló kihívásokról és a terveikről. Ezeknek a jelentéseknek az alapján készült el a Bizottság és a Tanács közös nyilatkozata a nemzeti egészség és tartós ápolás politikák támogatására. (10/03/2003) A 2004 tavaszi Tanácsülésen pedig egy újabb határozatot 18 fogadtak el a szociális ellátási rendszerek megújításáról és egy magas színvonalú, elérhető és fenntartható egészségügyi és tartós ápolási rendszerről ÖSSZEGZÉS A fenti történeti áttekintés alapján megállapítható, hogy az Európai Unió időseket érintő kezdeményezései egyrészt az alapvető személyi jogok tiszteletben tartásának követelményéből (diszkrimináció tilalma), másrészt a gazdasági élet szükségleteiből (foglalkoztatáspolitika), harmadrészt azonban az Unió legitimációjának igényéből (akcióprogramok, aktív öregedés programja) fakadnak. A kezdeményezések áttekintése azonban további két szempontból is hasznos volt. Egyrészt fogalmat alkothattunk, hogy melyek a szociálpolitikának azok a területei, amelyekben további harmonizációs lépések várhatóak. A bevezetőben láthattuk, hogy az idősödő társadalom minden tagállamot érintő probléma és azt is megállapítottuk, hogy az idősödő társadalom folyamata nemcsak önmagában, hanem a gazdasági, társadalmi folyamatokra való hatása miatt is fontos. A koordináció, a közös irányvonalak kialakítása tehát sorsdöntő lehet az Unió egészére nézve. Ebben az értelemben az Európai Unió kezdeményezései keretet adnak a nemzeti cselekvési terveknek, és alapot teremtenek a gyümölcsöző együttműködésnek: egyes államok élen járnak az innovációban, újításokban, más államok pedig a működő példák átvételével, saját rendszerükbe való átültetésével felzárkózhatnak a közösségi politikák mentén. A következő fejezet az országok időspolitikáinak történelmi adottságait, fejlődését mutatja be. A kialakult intézményrendszer rendszerkötöttsége adja ugyanis az alapját és egyben a korlátját az országok útkeresésének. 16 COM (2001) 723 final COM(2002) 774 final COM (2004) 304 final. 19 A tanulmány készítésekor ez a dokumentum még nem volt nyilvánosan elérhető.

13 A másik szempont azonban sokkal inkább operatív, mint elméleti. Hiszen a közösségi szintű kezdeményezések lehetőséget adnak a nemzeti szintű időspolitikák tematizálásához is. Az Európai Uniós kezdeményezések segítségével könnyebben rendszerezhetőek a nemzeti programok, kezdeményezések is. A negyedik fejezetben az országok közötti hasonlóságon van a hangsúly. A nagy társadalmi elosztó rendszerek mellett kialakult szolgáltatási szektor rugalmassága és kezdeményezőkészsége megoldási irányaiban nagyon hasonló módon reagált a kihívásoknak. Az EU cselekvési területek pedig kiváló struktúrát biztosítanak annak, hogy a nemzeti rendszereket áttekintsük, a helyi jó kezdeményezéseket bemutassuk. A négy legfontosabb terület ennek megfelelően: Az idősekhez való hozzáállás, az életminőség javítása és az idősek társadalmi folyamatokba való integrálása mentén két fontos terület körvonalazódott. Az egyik a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a másik pedig az aktív öregkor programja. Ezek átfogó, az élet minden területén megvalósítandó törekvések. A másik két terület specifikusabb, az élet egy-egy jól meghatározott területét fedi le: az idősek munkaerő piaci aktivitásának megőrzését illetve a tartós ápolás megvalósítását jelenti.

14 III. NEMZETI RENDSZEREK, INTÉZMÉNYEK, SZEREPLŐK ÉS POLITIKÁK 1. JÓLÉTI ÁLLAMOK EURÓPÁBAN Ez a fejezet a különböző jóléti államok időspolitikájának az intézményes, strukturális rendszeréhez kíván eligazítással szolgálni. Az európai államok a XIX. századtól kezdődően különböző utakat jártak a jóléti rendszerük kialakításában. Ezeket a különbségeket Esping- Andersen (1990) a skandináv, angolszász és kontinentális hármas kategóriarendszerébe foglalta össze. Míg az angolszász országok szociálpolitikája rászorultsági alapon működik, a kontinentális, kooperatista modell a biztosításon-hozzájáruláson alapul. A skandináv országok pedig a szociáldemokrácia eszméire építve az általános jogosultság rendszerét vezették be. Bár az országok között jelentős eltérések mutatkoznak, és a rendszerek maguk sem statikusak, ettől függetlenül a különböző ideológiai mintákat elkülöníthető struktúrájú rendszerekre képezték le. Az egyszer kialakult struktúráknak viszont jelentős nehézkedésük van. Ami egyszer a különböző érdekcsoportok erőhatásának eredőjeként kialakult, azt nagyon nehéz megváltoztatni. Ezért tapasztalható, hogy a különböző országok az eszmerendszereknek megfelelően különbözőképpen válaszoltak az idősödő társadalom kihívásainak is. A skandináv államokban (leginkább Norvégiára és Finnországra jellemző) az idősödő társadalom problémáját a teljes foglalkoztatás imperatívuszával közelítették meg. Az idősügyi politika ezért az idősek foglalkoztatásának a megőrzése érdekében az aktív munkaerő piaci eszközök használatára koncentrált. A kontinentális, biztosítási modell pénzügyi és szervezeti fenntarthatóságát az idősödő társadalom befizetés-kiesései és az ellátás munkaerőköltségemelkedése kilátástalan helyzetbe hozta. Válaszként nem a munkaerőpiac átformálását, hanem a társadalombiztosítási rendszer megszigorítását, a foglalkoztatás mellett létező egyéb választási lehetőségek megszüntetését választották. Az angolszász országok rászorultsági rendszerei az idősödő társadalmat a szegénység és a jogosultság szemszögéből közelítették. Mivel az egészségügyi és a nyugdíjrendszerek jobban a magánszektorra támaszkodnak, ezért az idősödés sem jelentett akkora terhet a kormányzatoknak. Ehelyett tehát az idősebb emberek szociális, politikai és gazdasági jogosultságainak a definiálása a cél, hogy a foglalkoztatásuk elé gördített jogsértő akadályokat elhárítsák. Az idősek problémáját a szegénység, társadalmi integráció irányából közelítik. Ezek a különbségek azonban inkább csak a társadalmi, intézményesített, elosztó-rendszerek makroszintjén jelentősek. Az emberközeli, mikroszintű szolgáltatási szektorban a hasonlóságok sokkal fontosabbak, feltűnőbbek. És bár a hagyományos juttatási, redisztributív (nyugdíj, egészségbiztosítás) rendszerek továbbra is kulcsszerepet fognak játszani bármilyen idősügyi politikában, addig emellett, és remélhetőleg ezekkel összhangban működik minden országban a sokkal inkább szolgáltatás orientált szociális ellátórendszer. Speciálisan ezek a hálózatok egészségügyi és szociális ellátással, illetve

15 közösségi foglalkozásokkal, oktatási szolgáltatásokkal foglalkoznak, a civil szervezetek működését erősítik és támogatják. A legtöbb európai országban a szociális szolgáltatások rendszere más adminisztratív egység felügyelete alatt van, másképp szerveződik, és más politikai játéktérben mozog, mint a pénzbeli juttatások elosztási rendszerei. Szinte törvényszerűen a természetbeni ellátások biztosítása és felügyelete a legtöbb országban sokkal kuszább és összetettebb. Egyrészt a szociális szolgáltatások sokkal felhasználó közelibbek, ennek megfelelően az idősügyi politikáknak is erősebb a helyi, regionális felhangjuk, mint mondjuk a nyugdíjrendszereknek. Másrészt a szolgáltatások tekintetében sokkal nagyobb az országok közötti hasonlóság is, hatékonyabb az egymástól való tanulási folyamat is. Idősebb Önkéntesek Európai Hálózata ENOV (European Network of Older Volunteers) A hálózat az 1993-as Idősek és a Generációk Közötti Szolidaritás Európai Éve alatti országok közötti együttműködés hatására jött létre. A hálózat civil szervezetekkel, kormányokkal és idősebb önkénteseket foglalkoztató szervezetekkel tart kapcsolatot Nyugat- és Kelet- Európában egyaránt ban, Londonban rendezett az idősebb önkéntesek hatása Európára konferenciájukon 28 ország képviselői vettek részt. Az ENOV tagjai hisznek abban, hogy a bölcsesség, tudás és tapasztalat, amellyel az idősebb emberek rendelkeznek, a társadalmi integráció motorja lehet. Az idősebb embereknek lehetőségük van az idejük szabad hasznosítására és ezzel a nagyvonalú hozzáállásukkal, a kirekesztett és hátrányos helyzetű csoportok javára lehetnek. Az ENOV saját szerepét ennek a hozzájárulásnak a támogatásában látja. A fenti meggondolások alapján ebben a dokumentumban sem a társadalombiztosítási rendszerek megreformálási kísérleteinek történetét mutatom be, hanem a szolgáltatások rendszerét. A jóléti államok hármas rendszerét még ebben a fejezetben Németország, Finnország és Nagy-Britannia reprezentálja, aminek alapján képet kaphatunk a rendszerek felépítményének különbözőségéről. Azonban a következő fejezetben már a hasonlóságok jegyében a különböző szolgáltatási területeken bevezetett újításokat, törekvéseket mutatom be. Ahol az intézményeikben rögzült különbségek eltörpülnek a cselekvési irányok hasonlóságaihoz képest. 2. NÉMETORSZÁG Az öregedő társadalom problémája nemrég nyert csak létjogosultságot a német médiában és politikai életben. Németországban az idősekről való politikai cselekvés és gondolkodás magában foglalja az autonómia, az önrendelkezés, a társadalmi integráció fogalmait is.

16 Habár az időspolitika egy közigazgatási területeken átívelő, integratív rendszer, ez Németországban szétaprózódott, töredezett szervezeti keretek között, a minisztériumok és politikai területek szerinti napi munkák megosztottságát letükrözve valósul meg. Az időspolitikában a kormányzat játssza a legfontosabb szerepet. A kormányzat felelős a minőségi feltételek megállapításáért, a politikai iránymutatásért, és többek között a programok finanszírozását és ellenőrzését is felvállalja ben hozta létre a kormányzat az időspolitikai cselekvési tervét (Bundesaltenplan). Ez meghatározza a célokat és azokat az eszközöket, amelyekkel e célok elérhetők. A célok között szerepel a generációk közötti kohézió, a társadalmi integráció az intellektuális életben való részvétel, a testmozgás elősegítése, a fogyatékosságokkal küzdő idősek integrálása. A cselekvési terv azonban inkább elvi állásfoglalás, kevés gyakorlati szereppel a valódi megvalósítás során. Azonban a szövetségi kormányzat más politikai eszközökkel, jogszabályokkal, kísérleti programokkal, iránymutatásokkal és memorandumokkal, konferenciákkal, tudományos jelentésekkel erőteljesen formálja az időspolitikai játékteret. Egy 1992-ben felállított többpárti Parlamenti Vizsgálóbizottság a Demográfiai Változásokról foglalkozott az idősek helyzetével. A Bizottság kutatók együttműködésével 2002-ig működött és információgyűjtést, adatelemzést végzett, amiből a demográfiai változások társadalmi, gazdasági és szociális következményeit próbálta előre jelezni. A tíz év alatt három tanulmány készült az idősek gazdasági, lakhatási helyzetéről, egészségi állapotáról, a családi és szociális kapcsolataikról, a társadalombiztosítási rendszerről, és az idősebb bevándorlók helyzetéről. A kormányzat egy másik jelentős vívmánya az 1993-tól megjelenő Idős-tanulmányok 20 (Altenberichte), amelyeket néhány éves időközökkel adtak ki. Az ötödik füzet az idősek és idősebb munkavállalók gazdasági és szociális helyzetéről most van előkészület alatt Érdekképviselet A szociálpolitikai tanácsadás és az idősek érdekképviselete alulról építkező, a civil szektorhoz tartozó, leginkább az időseket egyesítő csoportokból áll, amelyeket a hivatalos szervekkel szembeni szembenállás jellemez. Az idősek szerveződéseit szervezeti szétaprózódottság, a szervezeti célok heterogenitása és fejletlen érdek-kifejezési képesség jellemzi (Von Winter, 1997). Németországban az idősek érdekében tevékenykedő és az idősek szervezetei a harmadik, civil szektorban találhatóak. Az idősek által alkotott legfontosabb szervezetek a politikai pártokon belül 21 vagy önálló politikai pártként 22, vagy Általános Helyzetkép Az Idősekről, 1998 Idősek Lakhatása, 2001 Idősek és a Társadalom, 2002 Demencia és a Legöregebb Öregkor 21 Seniorenunion, SPD 60plus 22 Generationenpartel Die Grauen

17 önálló civil szervezetek 23 keretében valósulnak meg. Az idősek érdekében tevékenykedő (tehát nem idősekből álló) szervezetek közé lobbytevékenységet és jóléti tevékenységet 24 folytató szervezetek 25 tartoznak. Az érdekképviseleti csoportok gyakorlati tevékenysége leginkább a figyelemfelkeltésre és a politikai életben való részvétel lehetőségeinek kiszélesítésére irányul. Ilyen volt például a Grey politikai párt által szervezett Volkstag für den Bundestag (Időseket a parlamentbe!) nevű kampány is. Ezen kívül kutatóintézetek széles skálája is foglalkozik az idősek helyzetével és az idősödő társadalommal. Azonban a kutatások, kutatóintézetek 26 is legalább annyira széttöredezettek, az idősödés különböző aspektusai szerint megosztottak, mint a politikai szervezetek Szociális szolgáltatások A tartós ápolás megvalósításának felelőssége a közhivatalok közül a Család, Gyermek, Idős és Nőügyi-, valamint az Egészségügyi Minisztériumok között oszlik meg. A döntéshozatal jelentősen központosított. Az ápolásbiztosítás az egyetlen időspolitikai terület, ahol a szövetségi minisztérium a konkrét megvalósítási tervekért is megtartotta a döntéshozatali jogot, felelősséget. Bár az irányító központ szövetségi szinten van, más szereplőknek is van bár korlátozott szerepe. A KDA lobby- és szolgáltatócsoport például innovatív szolgáltatások bevezetésével és szakértői tanácsadással is befolyásolja a kormányzati politikát. Ezen a területen az egyik legjelentősebb politikai tevékenység a bentlakásos intézményekben lakók érdekképviseletének javítása. Ennek a célnak elérése érdekében az egyik legfontosabb lépés a Heimgesetz (Az idősotthonokról) 1992-ben hozott törvény volt Munkaerőpiaci politikák A munkaerőpiaci politikákat tekintve a német korporatista erőviszonyrendszer teljes valósága megnyilvánul. A döntéseket háromoldalú tanácskozásokon, a munkavállalói és a munkáltatói oldalak bevonásával hozzák. A munkaerőpiac területén az idősekre vonatkozó cselekvések nem különállóan, hanem rendszerbe ágyazottan, más problémákkal együtt kezelve jelennek meg. Ilyen volt például a 2002-ben hozott Job-AQTIV törvény és a modernizált aktív munkaerő piaci eszközökről hozott törvény 2003-ból. Mindkettő foglalkozott az idősek 23 BAGSO Bundesarbeitsgemeinschaft der Senioren-Organizationen, Sozialverband VdK Deutchland, BVS Bundesseniorenvertretung, EURAG Germany, BIVA Bundesinteressenvertretung der Altenheimbewohner 24 KDA Kuratorium Deutsche Altershilfe 25 Többek között a hat nagy jóléti szervezet. 26 Például a DZA Deutsches Zentrum für Altersfragen,és a Max-Plant-Institut für Bildungforschung két nagy magánintézmény.

18 foglalkoztathatóságának javításával. (Például az 55 év felettiek foglalkoztatása esetén eltörölték a munkáltató által fizetendő munkanélküliségi járadékot.) 2.4. Nyugdíjazás utáni tevékenységek Az idősek aktivitását segítő szervezetek nem vesznek részt a politikai vitákban, sokkal inkább feladatorientáltak. Érdekkonfliktusnak kicsi a valószínűsége ezen a területen, hiszen a szervezetek nagyrészt kormányzati forrásra vannak utalva. Az aktív öregedés megvalósításában a Családügyi Minisztérium pedig nemcsak szponzorként, hanem egyben kezdeményezőként is szerepel. 3. FINNORSZÁG 3.1. Az együttműködés fontossága Az öregesés folyamata körülbelül 15 évvel hamarabb kezdődött el Finnországban, mint Európa más országaiban. A foglalkoztatáspolitikában, egészségügyben és szociális ellátásoknál jelentkező hatásaira pedig koordináltan kereste a választ. Az időspolitika megvalósításának központi szereplői, a Minisztériumok. A kis ország- átlátható kapcsolatok kapcsolatépítésben előnyt jelentő helyzetet kihasználva az együttműködést több szinten is sikerrel valósította meg. Először is a három kulcsfontosságú minisztérium, az Egészségügyi és Szociális, a Munkaügyi és az Oktatási nagyfokú összehangolt munkáján múlik az időspolitika sikere. Ennek megfelelően a három minisztériumnak közösen kidolgozott időspolitikája van. Másrészt a szociáldemokrata hagyományokat követve a szociális partnerekkel való párbeszéd is fontos és jelentős Finnországban. A háromoldalú megegyezéses gondolkodásmód, tárgyalási stratégia nagyon erős hagyományokkal rendelkezik. Ennek köszönhetően a politikai útkeresésre a piaci szereplők aktívan reagálnak. Harmadrészt a kutatóintézetek együttműködése a kormányzati tervezés folyamatában elősegíti a megfelelő irányvonalak megtalálását. A finn Munkaegészségügyi kutatóintézet már 1981-től jelentetett meg tanulmányokat az öregedésről. Negyedrészt pedig a finn rendszer nemcsak társadalmi és egyéni szinten kezeli az idősügy problémáit, hanem a vállalatok szintjén is. Például az új nyugdíjrendszerbe beépített fék ellenérdekeltté teszi a vállalatokat a rokkantsági előnyugdíjazás alkalmazásában azzal, hogy a nyugdíj jelentős részét a vállalatnak magának kell kifizetnie. Azonban a rendszer hátulütője, hogy a politikai programokat csak határozott időre vezetik be, így a különböző érdekcsoportok és intézményeket képviselő szereplők között kialakult kapcsolatok folyamatossága nincs biztosítva.

19 3.2. Politikai szereplők és programok: A finn aktív munkaerőpiaci politika kiemelkedően hatékony és koherens rendszert alkot. A finn politikusok három programot is bevezettek a kilencvenes évek végén, hogy elejét vegyék a munkaerőpiacon megjelenő gyakorlat és tapasztalat-elapadásnak, amit az idősebb munkavállalók korai kilépése okoz. Az első (National Programme on Ageing Workers) az idősebb munkavállalók átképzésére és foglalkoztatására irányul, a második a munkahelyez alkalmazkodását kívánja elősegíteni (National Well-being at Work Programme), a harmadik pedig a munkahelyi továbbképzést és élethosszig tartó tanulást próbálja elterjeszteni (Workplace Development Programme). Kommentátorok három fontos pontját említik a rendszer sikerességének. Először is Finnország válasza az idősödő társadalom problémájára az erős, egyenlőségen alapuló háromoldalú egyeztetés rendszerén belül fogalmazódott meg. Nemcsak a szociális partnerek vannak bevonva a döntéshozatali teljes folyamatába, hanem az intenzív együttműködés a különböző minisztériumok között is megvalósul. Az idősek foglalkoztatásának elősegítéséről szóló nemzeti program megvalósításáért például az Egészségügyi és Szociális Minisztérium az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium közösen felelősek. Másodsorban a programokat jelentős kutatások előzik meg, illetve nyomonkövetéssel segítik és értékelik a megvalósításukat. A program összes fázisában közegészségügyi, munkaerőpiaci vizsgálatok és felmérések értékelik a program sikerességét. A harmadik és talán a legfontosabb erénye a programnak, hogy a háromoldalú egyeztetéssel, és a tudás alapú folyamatvezetéssel kialakított programot nem az egyénekre, hanem a vállalatokra fókuszálják. A vállalatokat célozzák meg, mint a valóságos munkakörnyezetet, amely a változások magját alkothatja. Az idősekkel kapcsolatban más egyeztető fórumok is működnek, mint például az Egészségügyi és Szociális Minisztérium keretében működő Munkahelyi Egészség Egység egy háromoldalú egyeztetőfórum, amely szintén fontos szerepet játszik az idősügyi politikák kialakításában. A finn Munkahelyi Egészség Intézet 850 munkatársával egy tanácsadó és kutatóközpont, amely tanulmányokat készít és a Minisztérium tanácsadó fóruma egyben. A non-profit szervezetek közül az Életkor Intézet (Age Institute) és az Idősek Jólétéért Központi Egyesülete (Central Union for the Welfare of Aged) a két legbefolyásosabb. 4. NAGY-BRITANNIA Az öregedő társadalomra adott kormányzati válaszok a liberális jóléti rendszerben a kontinentális Európánál jobban töredezettek és szétszórtak a különböző döntéshozatali szervek között. Ennek megfelelően az idősödésre adott válaszok kevésbé koherensek, mint az északi vagy a kontinentális rendszerekben. A brit idősügyi politika középpontjában is az idősebb személyek munkahelyen tartása áll. A munkához való

20 egyenlő hozzáférés megteremtése, az idősekkel szembeni előítéletek megtörése érdekében különböző közvetlen és közvetett eszközökkel küzdenek. A közvetlen politikák körébe azok a célok tartoznak, amelyek a munkaerőpiac, az egészségvédelem illetve az oktatás területén lévő akadályok elhárítását célozzák. Ön-szabályozás, az önkéntesen követhető gyakorlatok bevezetésétől egészen a környezeti politikák, közvélemény átformálását célzó lépésekig fémjelzik ezt a területet. A közvetett lépések még szélesebb, összetettebb rendszert alkotnak: a személyi és vállalati adórendszer megváltoztatásától, környezetvédelmi szabályozások, amelyek a fogyatékos emberek foglalkoztatását segítik elő és az egészségvédelem új formáinak bevezetéséig, mindenütt megtalálhatjuk az öregedő társadalomra vonatkozó hivatkozásokat. Nagy-Britanniában a politikai döntéshozatalt a nagyfokú konszenzuskeresés jellemzi. A közpénzek elosztásának meglehetősen erősen centralizált rendszere uralkodik az apró lépésenkénti változtatások taktikája mögött. A közpolitikában bevezetett nagyobb változtatásokat általában hosszú konzultációk, véleményegyeztetések, független szakértők meghallgatása, kutatások hosszú folyamata előzik meg. Ebben a folyamatban egyre nagyobb szerepet kap az átlagpolgár, illetve a területen dolgozó terepmunkások véleményének kikérése nyilvános konzultációs kérdőívek felhasználásával. A döntéshozatalnak egy másik sajátossága az igazságszolgáltatás eseti jog rendszere, amelyek az idősekre vonatkozóan leginkább a nyugdíjak és munkajog esetében hoztak fontos változásokat. 27 Az angol jóléti rendszert három, sokszor egymással versengő alapelv határozza meg. Az első a közkiadások pénzügyi fenntarthatósága és ezen belül az egyén, család és az állam szerepvállalásának a kiegyensúlyozása. Az állam csak ott avatkozik be, ahol az első két szereplő kudarcot vallott. A második tényező a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A harmadik pedig a szolgáltatások minimális minőségének meghatározása és biztosítása. Az angol törvényhozás és államirányítás folyamata roppant bonyolult és összetett. A program alapú finanszírozás (ellentétben a bázisév alapú finanszírozással) a különböző programok, és kezdeményezések tucatját hozta létre. A létrehozott rendszerben mára már kiigazodni sem könnyű. Az angol idősekkel foglalkozó politika ugyanúgy szétaprózódottak, mint sok másik országban. A foglalkoztatáspolitika keretében a munkáspárt által bevezetett New Deal aktív programokra épülő stratégiájának a négy nagy alcsoportjából az egyik az ötven év feletti munkanélkülieket célozza meg. Független végrehajtó szervek, mint például a következő fejezetben részletesen is bemutatott Age Positive (Életkor Pozitív) testület az idősebb munkavállalók érdekeit védi. Az Egészségügyi Minisztérium keretei között az egészségvédelmi és a házi segítségnyújtást végzők segítésének politikája (Caring for Carers szintén a következő fejezetben kerül bemutatásra) folyik. De a politikaalkotás folyamatában olyan szervezetek is részt vesznek, mint például a számvevőszék, amelyik a közpénzek legjobb felhasználása 27 Csakúgy, mint az Európai Bíróság esetjogának kiterjesztő alkalmazása.

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM

A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A SZEGÉNYSÉG, A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI KÜZDELEM A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén a tagállamoknak nyújtott támogatás révén

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

(6) Az unió szociális és foglalkoztatási dimenziója az amszterdami szerződésig (1997)

(6) Az unió szociális és foglalkoztatási dimenziója az amszterdami szerződésig (1997) (6) Az unió szociális és foglalkoztatási dimenziója az amszterdami szerződésig (1997) SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató A téma irodalma: White Paper (1993) on growth,

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben

Idősügyi Nemzeti Stratégia

Idősügyi Nemzeti Stratégia 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 1 Idősügyi Nemzeti Stratégia Korózs Lajos államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium 09-06-19 IDŐSÜGYI NEMZETI STRATÉGIA 2 A KOR FORRADALMA A XXI. század egyik

Részletesebben

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA ... napirendi pont BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Tisztelt Közgyűlés! A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztály arányának növekedése

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei

Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája Európai Bizottság Egyenlő esélyek az egyenlő jogokhoz Az európai hozzáadott érték A Fogyatékkal Élők Európai Éve (EYPD)

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában

IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában IKT-alapú szociális innováció a tevékeny időskor és tartós gondozás szakpolitikai céljainak támogatásában Kucsera Csaba tudományos munkatárs, Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Technológiai Jövőkutatási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben