BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány FIATALOK MUNKAERŐPIACI HELYZETE NÉMETORSZÁGBAN, AZ ÁLLAM ÉS A PIACVEZETŐ CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÜZDÉSÉBEN Készítette: Szikszai Dorina Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék...3.oldal Bevezetés...4.oldal 1. MUNKANÉLKÜLISÉG NÉMETORSZÁGBAN... 6.oldal 1.1 Munkanélküliség az elmúlt 50 évben...6.oldal 1.2 A német munkavállalók problémás rétegei az ezredfordulón...10.oldal Idősebb korosztály...10.oldal Nők foglalkoztatása...11.oldal Külföldiek munkavállalása...12.oldal Fogyatékkal élők foglalkoztatása...12.oldal Fiatal korosztály...13.oldal Munkanélküliség iskolai végzettség szerint...13.oldal 1.3 A fiatalok munkaerőpiacának alakulása ben...14.oldal 2. AZ ÁLLAM ÉS A VÁLLALATI SZEKTOR SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÜZDÉSÉBEN...17.oldal 2.1 Az állam szerepvállalása...17.oldal 2.2 A cégek szerepvállalása...20.oldal A cégek által használt toborzási, illetve főiskolai, egyetemi marketing eszközök...20.oldal A PriceWaterhouseCoopers karrier programjai...24.oldal A Daimler-Chrysler karrier programjai...27.oldal A Campus Career Network- C2N tevékenysége...29.oldal 3. A KÉRDŐÍVES PRIMER KUTATÁS...33.oldal 3.1 A kutatás általános jellemzői...33.oldal 3.2 A kérdőív általános jellemzői...34.oldal 3.3 A kutatás célja, kérdések, hipotézisek a kérdőívhez...37.oldal 3.4 A mintavétel...38.oldal 3.5 A kérdőívek kiértékelése...39.oldal Összefoglalás...54.oldal Irodalomjegyzék...57.oldal Mellékletek...58.oldal 2

3 Ábrajegyzék 1.ábra: Munkanélküliség és foglalkoztatottság az NSZK-ban... 8.oldal 2.ábra: A munkanélküliség alakulása Németországban 1991 és 2006 között oldal 3.ábra: A munkanélküliek és a betöltetlen állások, illetve a munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Németországban 1991 és 2001 között oldal 4.ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása oldal 5.ábra: A megkérdezettek aktuális szemeszter szám és életkor szerinti megoszlása oldal 6.ábra: A tanulmányok iránti motiváció és a diploma megszerzése után munkaerőpiaci esélyek megítélése oldal 7.ábra: A már munkát keresett diákok százalékos arányának alakulása életévenként oldal 8.ábra: Munkakeresési módok népszerűsége a kutatásom alapján oldal 9.ábra A válaszadók véleménye a cégek által szervezett toborzó rendezvényekről oldal 3

4 Bevezetés A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán végzett tanulmányaim hatodik szemeszterét a németországi Pforzheimban töltöttem Erasmus ösztöndíj keretében. E félév alatt szerzett tapasztalataim csak megbizonyosítottak abban a tervemben, hogy szakmai gyakorlatomat is Németországban töltsem. Gyakorlati helyet végül is a Stuttgart mellett fekvő Esslingen am Neckar városban kaptam a Campus Career Network nevű cégnél, ahol fő feladatköröm rendezvényszervezés, de mivel kis cégről van szó, betekintést nyerek a cég életének más területeire is. A Campus Career Network fő profilja gyakornokok, friss diplomások, szakdolgozatot író diákok kiközvetítése a megfelelő partner cégekhez, de a Campus Career Network a diákok körében inkább a CampusTour.de főiskolai roadshow-járól ismert. A Campus Tour.de egy kilenc hétig tartó rendezvénysorozat, országszerte 78 főiskolán és egyetemen, minden nap új helyszínen. A diákoknak ezáltal lehetőségük van regisztrálni cégünk weboldalán, ahol a cég munkatársai kiközvetítik őket a számukra megfelelő munkaadóhoz. Gyakorlatom megkezdése után teljesen egyértelművé vált számomra, hogy mi lesz szakdolgozatom témája. Németország az Európai Unió legnépesebb országa, illetve legerősebb gazdasága, mégis évtizedek óta súlyos munkanélküliséggel küzd, amely természetesen a diákokat, illetve a friss diplomásokat is kisebb nagyobb mértékben érinti. Így dolgozatom kiindulópontjának is a munkanélküliséget választottam, az első fejezet egy rövid áttekintést ad a német munkaerőpiac alakulásáról a második világháború óta, kicsit mélyebben vizsgálva a problémás csoportokat, illetve a fiatalok munkanélküliségét. A szakdolgozat második fejezetében azon intézkedéseket elemzem, amelyek a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányulnak. Hogyan segít az állam a hallgatóknak munkát keresni, milyen intézkedésekkel védi a fiatal diplomás munkakeresőket? Hogyan keresnek piacvezető cégek fiatal, képzett tehetségeket, utánpótlás munkaerőt? Milyen konkrét eszközöket vetnek be a legnagyobb, piacvezető cégek? Míg Magyarországon az állásbörzék, egyéb cégek által szervezett főiskolai, egyetemi rendezvények gyerek cipőben járnak, addig Németországban 10 cégből 7 együttműködik legalább egy főiskolával vagy egyetemmel, illetve változatos 4

5 eszközökkel próbálja kiszűrni és megnyerni a tehetséges fiatalokat. E tényből kiindulva szakdolgozatom egy fejezetét annak szentelem, hogy megvizsgáljam ezen rendezvényeket a cégek oldaláról általánosságban, felhasználva ehhez a Campus Career Network, azaz szakmai gyakorlati helyem által elkészített tanulmányt. Két konkrét cég ilyen célú intézkedéseit is vizsgálom, egyéb külső források alapján. A szakdolgozatom harmadik fejezetében saját kutatásom eredményeit írom le. A témámhoz kapcsolódó, 9 kérdésből álló kérdőívet 100 hallgatóval töltettem ki. A felmérés célja az volt, hogy megtudjam, hogyan látják a főiskolai, egyetemi hallgatók saját esélyeiket, milyen motivációval vágnak bele a felsőfokú tanulmányokba, milyen tapasztalataik vannak már eddig a munkaerőpiacon, milyen úton keresnek munkát, és mi a véleményük a munkaerő közvetítő ügynökségekről és a cégek toborzási akcióiról. Várhatóan a kérdőívek kiértékelése után választ kapok az általam felállított hipotézisekre, illetve kérdésekre, amelyek lényegében a német felsőoktatás egyes jellemzőire, a fiatalok munkakeresési szokásaira, és részben a fiatal diplomások munkaerőpiacára vonatkozik. A szakdolgozatom végére szeretnék egyrészt egy átfogó képet adni arról, hogy milyen esélyekkel indul egy pályakezdő, hány oldalról kap támogatást karrierje megkezdésekor, milyen tényezők könnyítik meg azt. A szakdolgozatom témája a német diákokat, Németországot érinti. A kérdőíves felmérésem is német nyelven végeztem, illetve a felhasznált irodalom 90%-a német nyelvű. Dolgozatom azonban magyar nyelven írtam, így sok helyen kényszerültem fordításra, ami rendkívül időigényes. Remélem, hogy ezen nehézséget sikerült áthidalnom, és szakdolgozatom érdekes és hasznos olvasmány lesz! 5

6 1. FEJEZET MUNKANÉLKÜLISÉG NÉMETORSZÁGBAN 1.1 MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ELMÚLT 50 ÉVBEN Németország gazdaságában a munkanélküliség mindig is visszatérő és központi probléma volt. A második világháború óta Nyugat-Németország történetében három fázisra lehet elkülöníteni a munkaerőpiac fejlődését. Az első periódus a második világháború végétől - a Szövetségi Köztársaság megalapításától - az újjáépítés korától az 1950-es évek végéig tart. Ez idő alatt az évi 10, 4%-os munkanélküliséget 1960-ra sikerült 1, 3%-ra csökkenteni. Ez az 1950-es években különösen nehéz volt, mert a már meglévő munkanélküliség csökkentése mellett, a Nyugat-Németországba érkező menekülteket is be kellett integrálni a munkaerőpiacba: 1950-ig csaknem 8 millió kitoloncolt, kelet-német területen élő állampolgár érkezett Nyugat- Németországba, ami az össznépesség 16%-nak felel meg. Ezen kívül, 1961-ig még 3 millióan települtek át az akkori NDK-ból az NSZK területére. 1 Az 1950-es évek elején főként strukturális 2 munkanélküliségről beszélhetünk. Egyrészt a gazdasági növekedés volt még túl csekély ahhoz, hogy a foglalkoztatás iránti növekvő igényeket lefedje. Másrészt a munkanélküliség főként vidéken volt jellemző, mert a bevándorlók a nagyvárosokban nem tudtak letelepedni, ott ugyanis a háború okozta rombolás miatt nem volt megfelelő lakhatási lehetőség, viszont munkahelyek főleg az ipari nagyvárosokban voltak. A munkavállalók száma 1950 és 1960 között 3 millióval növekedett. Az átlagos reál gazdasági növekedés évi 8% volt, melynek következtében szokatlanul gyorsan nőtt a kereslet a munkaerő iránt. 3 A második munkaerőpiac- történeti fázis a teljes foglalkoztatottság periódusára tehető. Ez az időszak az 1960-as évek elejétől az olajválságig, azaz 1973-ig tartott. A 1 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 187. oldal 2 Strukturális munkanélküliség: a munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. 3 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 188. oldal 6

7 munkanélküli ráta ez idő alatt az 1960-as 1, 3% alatt maradt, eltekintve az évi rövid konjunkturális és strukturális krízistől, amikor a ráta átmenetileg 2, 1%-ra növekedett. A munkanélküliség kizárólag frikcionális 4 és szezonális jellegű volt. A munkaerőpiacon hiány volt a munkavállalókból. Ennek oka nem csak a nagyon gyors gazdasági növekedés és a növekvő munkaerőpiaci kereslet volt, hanem csökkent a munkavállalók száma, azaz a kínálati oldal is. A munkaképes korban lévők száma csökkent, mert a második világháború évei alatt születettek akkorra érték el a munkaképes kort, ők viszont lényegesen kevesebben voltak, mint a nyugdíjba vonulók. Ezen kívül meghosszabbodott egy szakma kitanulási időszaka is, a munkaidő pedig megrövidült. A német állam vendégmunkások behívásával enyhítette a munkaerőhiányt. A német lakóhelyű külföldi állampolgárok száma 1961 és 1973 között 3 millióval, a külföldi munkavállalók száma pedig 2 millióval növekedett. A foglalkoztatottak száma azonban összesen csak 1 millióval növekedett, mindennek oka a második háború alatti születések drasztikus visszaesése volt. Ezt kizárólag a külföldi munkaerő behívásával tudta az állam akkoriban kompenzálni ban az NSZK kormánya a lassuló konjunktúrára tekintettel leállította a munkaerő behívását, hogy megakadályozza a túlzott bevándorlást. 5 A munkaerőpiac fejlődésének harmadik fázisa, a tömeges munkanélküliség időszaka 1974-ben kezdődött. Az újraegyesítés óta, azaz 1990 óta ez főként az új szövetségi államok 6 lakosságára értendő. A foglalkoztatás alakulását a 70-es évek közepe óta több recenzió jellemezte (1974/75, 1981/82, 1992/93). Ezek következtében folyamatos létszámleépítések voltak. E létszámleépítések a recenziós fázis végén a gazdaság újjáéledése után a munkahelyek számának újbóli növekedésével kiegyenlíthetőek lettek volna, azonban a munkanélküliség növekedése a recenziós fázisban lelassította a munkakeresést is, és a keresleti és kínálati oldal közötti különbségek minden alkalommal nagyobbak lettek. Így minden egyes recenzió a foglalkoztatási ráta csökkenéséhez vezetett, a konjunkturális munkanélküliség lassanként átalakult 4 Frikcionális munkanélküliség: általában rövid ideig tartó, átmeneti munkanélküliség, amikor a munkavállaló önszántából változtat munkahelyet és a két munkahely közötti időre munkanélkülivé válik.. 5 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 6 új szövetségi államok = Neue Bundesländer (német): az 1990-ben Nyugat-Németországhoz csatlakozott kelet- német területekre vonatkozik 7

8 strukturális munkanélküliséggé. Ezzel magyarázható a munkanélküli ráta lépcsőzetes emelkedése 1973 óta. A munkanélküliségi ráta az olajválság éve óta a nyugat-német területeken 1999-re 2,1%-ról 9,9%-ig növekedett, a kelet-német országrészben pedig 19%-ra; túlszárnyalva ezzel az 1950-es évek elejének foglalkoztatási válságát is. Ez az emelkedés annak ellenére következett be, hogy 1972 és 1997 között folyamatosan 0, 6 millióval több munkahelyet teremtettek, mint megszüntettek. Ha jól megfigyeljük a munkanélküliség növekedésének okait, egyértelmű lesz, hogy a növekedés oka nyugaton mindig a létszámtöbblet, és nem a munkahelyek hiánya volt. Ez a létszámtöbblet a nők egyre növekvő munkavállalási tendenciájával magyarázható, akik ezzel saját szociális biztonságuk szeretnék elérni. 7 Az alábbi ábrán a munkanélküliek és foglalkoztatottak számának alakulását láthatjuk ezres nagyságrendben, illetve a legalsó vonalon a munkanélküliségi rátát százalékos megoszlásban, mindezen adatokat a korábbi ország területre vonatkozólag (NSZK). A legalsó vonalról tökéletesen leolvashatóak az eddig leírt munkanélküliségi adatok, és felismerhető a munkaerő piac előbbiekben leírt három fejlődési fázisa. 1. ábra: Munkanélküliség és foglalkoztatottság az NSZK-ban Forrás: Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 7 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 8

9 Az ezredfordulóra 10, 3%-ra csökkent a német munkanélküliség, azonban ez a pozitív irányú fejlődés csak 2 évig tartott től 2005-ig megint jelentősen növekedett a munkanélküliségi kvóta az országban. A munkanélküliség csúcspontját 2005-ben érte el, amikor is az ország összlakosságának 13%-a nem rendelkezett munkahellyel. Köszönhetően a Gerhard Schröder ex-kancellár által 2003-ban elfogadott Agenda 2010 reform csomagnak és a foglalkoztatáspolitikát megváltoztató Harz I-IV. törvényeknek, az elmúlt két évben csökkent a munkanélküliség. A programot 2003-ban fogadták el, hatása azonban 2005-től érezhető. Németországban áprilisban átlagosan 11, 3 % volt a munkanélküliség szezonális kiigazítással, a márciusi, 11, 4% helyett, közölte a német munkaügyi hivatal. Szezonális kiigazítással 40 ezerrel csökkent az állástalanok száma, 4,691 millióra, a márciusi, 30 ezres növekedés után. Kiigazítás nélkül 11, 5% csökkent a munkanélküliség a márciusi 12%-ról. Tavaly áprilisban 12, 2%volt a tényleges munkanélküliség. Áprilisban, kiigazítás nélkül, 187 ezerrel fogyatkozott az állástalanok száma, 4, 79 millióra, a márciusi, 70 ezres csökkenés után. Az álláslehetőségek száma áprilisban 481 ezerre nőtt a márciusi 466 ezerről. - közölte a HR- portál április 27-én Interneten megjelent cikkében. 8 Egészen friss adatok szerint a csökkenés még a vártnál is nagyobb mértékű volt, az Index.hu november 29-én megjelent cikke alapján a következőképpen alakult: Tizenöt éve nem volt ilyen alacsony a hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma Németországban, mint az idén novemberben: Olaf Scholz munkaügyi miniszter adatai szerint most 3,38 millióan vannak munka nélkül Németországban, számuk az egy évvel ezelőttihez képest 600 ezerrel csökkent. Két évvel ezelőtt még a 4,4 milliós számot közelítette a németországi munkanélkülieké. Októberhez képest a munkanélküliek száma 53 ezerrel mérséklődött, a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékos. Egy évvel ezelőtt még 9,6 százalékos volt. 9 8 HR Portál: Németország felpörög? Csökkent a munkanélküliség is, Letöltés ideje: :28 9 Index.hu: Kevés a munkanélküli Németországban (2007. november 29.) Letöltés ideje: december 2. 9

10 2.ábra: A munkanélküliség alakulása Németországban 1991 és 2006 között A NÉMET MUNKAVÁLLALÓK PROBLÉMÁS RÉTEGEI AZ EZREDFORDULÓN Az idősebb korosztály A munkaerőpiac problémás csoportjai közé tartoznak a fiatalok, idősek, nők és a fogyatékkal élők. Az idősebb férfi és női munkavállalóknál lényegesen alacsonyabb az esélye annak, hogy munkanélkülivé válnak, ennek oka pedig a cégnél alkalmazottként eltöltött hosszú idejük és ehhez kapcsolódóan az őket megillető fölmondás elleni védelem. Viszont ha egyszer munkanélkülivé válnak, az álláskeresés sokkal nehezebb számukra, mint a fiatalok számára szeptemberében Németországban az 55. életévet betöltött állástalanok száma volt. Az azt megelőző év adataihoz képest ez a szám akkor 14, 2%-kal csökkent. Az 55 évet betöltött, illetve annál idősebb munkanélküliek aránya ugyanebben az évben 21, 5 % volt. 55 év feletti munkanélküliek száma az egykori NSZK területén szeptemberében , az előző év azonos időszakához képest 13%-kal alacsonyabb volt. Ezen adatokból is látható, hogy az idősebb korosztály munkanélkülisége a SGB 10 III 428 által folyamatosan visszaszorul. Az idősebb munkanélküliek akkor is vállalhatnak jövedelemkiegészítő foglalkozást, ha már nem szerepelnek a munkaerő közvetítő nyilvántartásában kiközvetítendő munkavállalóként, de mivel részmunkaidős 10 Sozialgesetzbuch III: Németország szociális törvénykönyvének harmadik kötete; munkaerőpiacot támogató törvényi előírásokat,intézkedéseket tartalmaz 10

11 foglalkoztatottak, nem számítnak 100%-os munkanélkülinek óta ez a szabályozás a nyugat-német területeken nem került olyan gyakran alkalmazásra, mint az azt megelőző években ben an használták ki a szabályozást által megengedett munkavállalást, míg 1999-ben 112 ezren. A változásnak főként demográfiai okai vannak. A kelet-német területeken a törvény alkalmazása az elmúlt időszakban hasonlóan alakult Nők foglalkoztatása A női munkavállalókat jobban fenyegeti a munkanélküliség, mint a férfiakat. Egész Németországot tekintve a női munkanélküliségi ráta 2000-ben 10, 9%, míg a férfiaknál ez a szám csak 10, 5% volt. A nyugat-német területeken az arány éppen fordított, a férfiak 8, 8%-a, illetve a nők 8, 5% nem rendelkezik munkahellyel. A nők és a férfiak munkavállalása közötti különbség inkább az ország keleti területeire jellemző. Ott a férfiaknál ez a szám 17, 7%, a nőknél 19, 9% volt év átlagában az összes női és férfi munkaképes lakosságra számítva. Németország újraegyesítése után az újonnan csatlakozott keleti területeken a női munkanélküliségi ráta csökkenése azzal magyarázható, hogy tekintettel a munkaerőpiac számukra kedvezőtlen viszonyaira inkább tartózkodnak a munkavállalástól Külföldiek munkavállalása Manapság különösen nehéz feladat elé néz az a külföldi, aki Németországban szeretne munkát vállalni és 1970 között az akkori munkaerőhiány leküzdésére behívott női és férfi munkavállalók egyaránt vendégmunkás státusszal dolgozhattak az NSZK területén. Ma a külföldi munkavállalók az ország munkaerő piaci nehézségeinek egyik probléma forrásai. Annak ellenére, hogy a Németországban letelepedett külföldiek munkanélküliségi rátája 2000-ben 1999-hez viszonyítva 7, 7%-kal csökkent, még mindig nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy külföldi munka nélkül marad, mint egy német állampolgár. 11 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für Ältere Arbeitnehmer 12 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für weibliche Arbeitnehmer 11

12 A külföldiek magas munkanélküli rátája egyrészt az alacsony iskolázottság, másrészt pedig a nyelvtudás hiányának következménye; e tényezők jelentősen lecsökkentik a munkába állás esélyeit, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy egy külföldi hamarabb veszítse el az állását, mint egy német anyanyelvű. A bevándorlók foglalkoztatása különösen az egykori NSZK területén magas ben a külföldi munkanélküli az összes németországi munkanélküliek 17, 3%-át jelentette. A Németországban élő külföldi állampolgárságú lakosság mintegy 16, 4%-a nem rendelkezik állással. Az egykori NDK területén és Kelet-Berlinben a munkanélküliség nem jelent olyan nagy problémát; a 2000-ben bejelentett külföldi állampolgárból csupán 2000 volt munkanélküliként bejelentve, amit 2, 5%-os rátát jelent Fogyatékkal élők foglalkoztatása A fogyatékkal élő emberek esélye a foglalkoztatásra csekélyebb, mint egészséges társaiké. Az egykori NSZK területén 2000 szeptemberében az összes munkanélküliek 29, 2%-a betegsége miatt nem rendelkezett munkaviszonnyal, az egykori NDK területén ugyanebben az időszakban pedig 20, 6% volt a fogyatékos munkanélküli. Nyugat-német területeken a súlyos fogyatékkal élők, - ezért a munkaügyi hivatal által a nehezen kiközvetíthető csoportba soroltak - százalékos aránya 2000 szeptemberében az összes munkanélkülire nézve 5, 9% volt, míg a kelet-német területeken ugyanez a szám, ugyanebben az időszakban 2, 9%-ot jelentett Fiatal korosztály A fiatalok számára a nyugat-német munkaerőpiac 2000-ben pozitív változásokon ment keresztül. Ennek tekintetében az egyes korosztályok munkanélküliségi rátája jóval az azt megelőző évi alá került; a 20 év alattiaknál 7, 9%-ról 5, 9%-ra, a 20 és 24 év közöttieknél 9, 6%-ról 8, 5%-ra, a 25 éveseknél pedig 9, 1%-ról 7, 7%-ra esett vissza. A fiatalok munkanélküliségének kedvező alakulása abból következik, hogy az üzemi, vagy vállalati kiképzési idő letöltése után jóval kevesebb munkanélküli regisztráció érkezik be a munkaügyi hivatalokba. A képzési programok kínálatának növekedése is 13 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für ausländische Arbeitnehmer 14 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Schwierigkeiten für behinderte Arbeitssuchende 12

13 pozitívan befolyásolta a fiatalok munkanélküliségének alakulását. Ezzel ellentétben az újonnan csatlakozott területeken és kelet-berlinben a fiatal munkanélküliek száma újból növekedni kezdett ben fiatal, 25 év alatti munkanélkülit regisztráltak összesen az országban, ami akkor mintegy 13%-os növekedést jelentett. A munkanélküli ráta ennek megfelelően 15, 8%-ről (1999) 16, 6%-ra emelkedett (2000). A 20 és 25 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája majdnem kétszer olyan intenzíven emelkedett, mint a 20 év alatti korosztályé Munkanélküliség iskolai végzettség szerint Egy felnőtt munkavállalási esélyeit legjobban az iskolai végzettsége befolyásolja. Keletés nyugat-német területeken egyaránt az alacsony végzettségű emberek számítanak a munkaerőpiac legproblémásabb csoportjának. Nyugat-Németországban 1997-ben a 9, 5% munkanélküliből 24, 2% iskolai végzettséggel nem rendelkezett. Kelet- Németországban az iskolai képzettséggel nem rendelkező emberek munkanélküli aránya lényegesen magasabb, 55% volt, miközben a szakiskolai képesítéssel rendelkezők munkanélküli kvótája csak 20, 1%-ot tett ki. Az iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavállalók nem csak alulkvalifikáltságuk miatt jelentenek problémát a munkaerőpiacon. A probléma fő forrása az, hogy számukra nemhogy munkahelyek teremtődnek, hanem inkább lassacskán megszűnőben vannak, és a jóslatok szerint a jövőben sem látszik megoldódni e munkaerő foglalkoztatása. A megszűnő munkahelyekhez képest a képzettséggel nem rendelkező munkavállalók száma pedig nagyon magas; 1999-ben egész Németországot tekintve az összes munkanélküli 37, 6%-a semmilyen képesítéssel nem rendelkezett. Ebből is látható, hogy sokkal jobban védve vannak azok a dolgozók a munkanélküliségtől, akik továbbképzésben részesültek. Átlagosan a képzés nélküliek munkanélkülisége 1996-ban háromszorosa volt a diplomások munkanélküliségének. Habár a tanulmányok után elvárható többletjövedelmek csökkentek és a diplomások, képzettek magasabb pozíciókra vágynak, a pár évvel ezelőtt még alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára nyitva álltak a munkaerőpiacon legjobban keresett 15 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Ein gemischtes Bild für junge Arbeitssuchende 13

14 szakmák, azok a helyek, amelyek a munkanélküliségtől legjobban védenek. 16 Az alábbi diagramon a narancssárga vonal 1991 és 2001 között az össze munkanélküli számát jelöli milliós nagyságrendben. A lila, illetve kék vonal a munkanélküliek nemek szerinti megoszlását, a legalsó zöld vonal pedig a betöltetlen állások számát. A diagramról egyértelműen kiderül, hogy a munkanélküliek száma ebben az időszakban többszöröse volt a betöltetlen állások számának. 3. ábra: A munkanélküliek és a betöltetlen állások, illetve a munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Németországban 1991 és 2001 között Forrás: Statistisches Bundesamt 2002: Statistisches Jahrbuch 2002, Stuttgart: Metzler- Poeschel,125. oldal 1.3. A FIATALOK MUNKAERŐ PIACÁNAK ALAKULÁSA BEN A Süddeutsche Zeitung egyik cikkében a diplomások esélyeinek alakulásáról a következőket olvastam. Évek óta először emelkedett a diplomás állások száma, azonban nem sokan profitálnak ebből a változásból; főleg azok, akik egyetemen szereztek diplomát. Mérnökök, informatikusok, szociális munkások és tanárok számára alakult kedvezően a munkaerő piac az elmúlt évben óra először emelkedett az állásajánlatok száma a diplomások számára, a közvetítő ügynökségeknél 18%-kal több betöltetlen állást jelentettek be 2006-ban, mint az azt megelőző évben. Emellett a 16 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. Kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 198. oldal 14

15 diplomás munkanélküliek száma is 11%-kal csökkent. A legtöbb vállalat szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákat keres; az állásajánlatok két harmadánál alapfeltétel a gyakorlat megléte. Szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdőket az állásajánlatok alig 1%-ában kerestek. Sok pályázónak csak több szakmai gyakorlat abszolválása után sikerült állást találnia, akkor is teljesen hétköznapi munkát, a megfelelő fizetés nélkül, kivétel csak abban az esetben volt, ha a jelentkező egy kiváló életrajzzal rendelkezett állt a német Munkaügyi Minisztérium beszámolójában. Azonban a tapasztalattal rendelkező jelentkezőknek sem volt egyszerű dolguk. Ahogyan a német munkaügyi minisztérium beszámolójában is állt, a cégek arra számítottak, hogy a jelentkezőknek viszonylag szerény elképzeléseik voltak a keresettel kapcsolatban. Ezen kívül az elvárások a jelentkezőkkel szemben még a következők voltak: kitűnő és aktuális szakmai ismeretek, számítógépes ismeret, mobilitás, idegennyelv- ismeret, lelkesedés és gyors tanulás. További speciális tudást csak bizonyos szakterületeken vártak el a munkaadók. A munkaadóknak a jövőbeni kollégák korára vonatkozóan is volt konkrét elképzelésük. A 40. életév körül már jelentősen megnövekedik a hosszú távú munkanélküliség esélye. Csak azoknál az állásoknál tolódott ki 10 évvel a korhatár, amelyeknél több éves munkatapasztalatot írtak elő. A munkaügyi hivatalokhoz a legtöbb állás a mérnökök számára érkezett be, különösen a gépész- és elektromérnökök keresettek. A cégeknek már nehézségeik akadnak a szabad állásokat betölteni, a beszámoló szerint azonban még mindig nem teljesen telített a mérnök szektor. A munkaadók főleg fiatal mérnököket keresnek pár év munkatapasztalattal. Az informatikusok számára is jelentősen több állásajánlat érkezett be a munkaügyi hivatalokhoz, főleg a programozók és rendszerelemzők számára. Néhány természettudományi szakember számára is kedvezően alakult a munkaerőpiac, közülük a legkeresettebbek a matematikusok, kémikusok és geodéziai szakemberek. A tanárok iránti kereslet is megnőtt az elmúlt években. A diplomás pedagógusok munkanélküli rátája 1% alatti. Jelentősen több állásajánlat érkezett be szociális szakemberek és pedagógusok számára. E tendencia ellenére a jövedelmek ebben a szektorban tovább csökkennek. 15

16 A jogászok számára is stabilizálódott a munkaerő piac, az állásajánlatok 25%-kal növekedtek, a pályakezdőkkel szembeni elvárások azonban szigorúbbak lettek. Egy közepes- vagy nagyobb ügyvédi irodánál teljesen normálissá vált az önkéntes besegítő munka lehetősége órabér vagy honorárium ellenében. A bölcsészkarokon végzettek számára azonban nem olyan kedvező a helyzet. A germanisztika szakot végzettek iránt például több, mint 40%-kal csökkent a kereslet az előző évihez képest. Pályakezdő állást csak azon friss diplomások találtak, akik lehetőleg már rendelkeznek megfelelő szakmai gyakorlattal. Az elmúlt évben az állásközvetítés motorjai a határidős bérmunka közvetítő ügynökségek voltak. Az összes feladott álláshirdetés 30%-ában maximum egy évre kerestek kollégát a cégek, melyek kereslete 50%-kal nőtt meg a diplomások iránt az előző évihez képest szeptemberében álláskereső diplomást regisztráltak az ügynökségeknél. Ez az arány 0, 1%-kal volt magasabb az előző évi arányhoz képest. A regisztrált diplomások 28%-a nem rendelkezett semmiféle szakmai gyakorlattal, egy harmaduk pedig egy éve vagy hosszabb ideje volt már munkanélküli státuszban. Az összes munkanélküliekből 5, 4% volt diplomás munkanélküli. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára annak esélye, hogy munkanélkülivé válnak, sokkal kisebb, mint azok számára, akik középfokú, esetlegesen annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek ban az összes munkanélküli arányához viszonyítva a diplomás munkanélküliek aránya 3, 8%-ra csökkent. Azon diplomások, akik 2005-ben állásukat elvesztették főleg az oktatási szektorból, kereskedelmi vállalatoktól, egészségügyi hivatalokból, vagy építész irodákból kerültek ki újságcikk: Süddeutsche Zeitung ( :53) Arbeitsmarkt für Akademiker Berufseinsteiger nicht gefragt 16

17 2. FEJEZET AZ ÁLLAM ÉS A CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÖZDÉSÉBEN 2.1 AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA Németország kormánya számára évek óta leküzdhetetlen problémának látszott a munkanélküliség. Tavalyi év márciusa óta azonban változás köszöntött be a német munkaerőpiacon, elkezdett csökkenni az állástalanok száma. Köszönhető ez a pozitív változás a még 2003-ban Gerhardt Schröder ex-kancellár által bevezetett Agenda 2010 programnak, amely Harz I- IV. részprogramokból áll. A programcsomag a foglalkoztatáspolitikát hivatott megreformálni, és fokozatosan került bevezetésre. A programban megújításra kerültek a munkanélküli segéllyel kapcsolatos rendelkezések, átstrukturálták a munkaügyi hivatalok rendszerét, JobCenterek születtek. 18 Az Agenda 2010 szerint 2008-ra 25%-kal kell megemelnie a német államnak a felsőoktatásra fordított pénzeket, ezen belül jelentősen a BAföG támogatást. A Bundesausbildungsförderungsgesetz 19, röviden BAföG, még 1971-ben született, melyet 2005-ben módosítottak utoljára 2006-os törvénybe lépéssel. A támogatás célja, hogy kiegyenlítse a fiatalok szociális esélyeit a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, ezáltal lehetővé tegye a tehetséges fiataloknak, hogy továbbtanuljanak. A törvény további célja, hogy garantálja a diákoknak a munka- mentes főiskolai, egyetemi éveket. A törvény szerint a 10. osztálytól minden olyan diák jogosult a támogatásra, akik szakiskolába, szakközépiskolába, vagy főiskolára, egyetemre jár. A támogatásra nem jogosultak azok a felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatók, akik duális oktatásban vesznek részt, azaz felsőfokú tanulmányuk inkább gyakorlat orientált, és a főiskola mellett folyamatosan dolgoznak egy partner vállalatnál. A Bachelor- Master fokozatok bevezetésével újra kellett szabályozni a BAföG-re jogosultakat is, hiszen eddig csak az első diploma megszerzéséhez vehettek a diákok igénybe támogatást, ami azt jelentené, hogy egy Bachelor diplomát követő Master diploma már nem támogatott. AZ új szabályozások értelmében, minden olyan Master képzéshez is kérvényezhető már a 18 Boeckh, Jürgen - Huster, Ernst-Ulrich Benz, Benjamin 2006: Sozialpolitik in Deutschland, 2. Kiadás, Wiesbaden: VS Verlang für Sozialwissenschaften, GWV Fachverlage GmbH, 147. oldal 19 Bundesausbildungsförderungsgesetz magyarul: Szövetségi törvény képzési támogatásra 17

18 támogatás, amely egy előzetes Bachelor képzésre épül. A német állampolgárságú diákok mellett különböző feltételek mellett a külföldi diákok is igényt tarthatnak. A BAföG támogatás nem tehetségorientált. Az elvárás a diákok teljesítményével kapcsolatban mindösszesen annyi, hogy hiányzásaik száma egy bizonyos érték alatt maradjon. A felsőoktatásban tanuló hallgatók a tanulmányok ötödik szemeszterétől csak akkor részesülhetnek a támogatásban, ha az első négy szemesztert a hallgató félév veszteség nélkül, tehát pontosan négy szemeszter alatt teljesítette. A támogatásban részesülők korának felső határa 30 év, kivétel akkor csak akkor lehet, ha a hallgató beteg közeli hozzátartozót ápol, vagy gyermeket nevel. A támogatás mértéke a hallgató, vagy diák családjának szociális helyzete alapján kerül kiszámításra. A BAföG rendszerint a tanulmányok teljes idejére jár, a felsőfokú tanulmányokat végzők esetében azonban csak akkor, ha a képzést a minimálisan szükséges kötelező időn belül teljesítik, azaz a tanulmányaik befejezéséhez nem vesznek igénybe több szemesztert, mint az előírt. A német statisztikai hivatal 2006.os adatai szerint diák és hallgató részesült BAföG támogatásban, 1, 3%-kal kevesebb, mint 205-ben. A hallgatók 2006-ban havonta átlagosan 375 Euro, a diákok pedig 301 Euro támogatásban részesültek. A német állam 2006-ban több, mint 2,2 milliárd Eurót fordított BAföG támogatásra. 20 Az állam a BAföG támogatás által nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy minél több fiatalnak lehetősége legyen felsőfokú tanulmányokat folytatnia, ne jelentsen korlátot a fiatal szociális helyzete. A támogatás jelentősen csökkenti a felsőfokú tanulmányokkal járó anyagi terheket, viszont teljesen nem mentesít az alól. A 2007 tavaszi szemeszterben bevezetett, mindenki számára kötelezően fizetendő 500 Euro félévenkénti tandíjjal a támogatás még szükségesebb lett. Ez az 500 Euro tandíj, a BAföG támogatás ellenére is tovább mélyítette a jó szociális háttérrel rendelkező diákok és a kevésbé jó szociális háttérrel diákok közötti rést, és ez utóbbiak számára újból jelentősen korlátozta a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének lehetőségét. A BAföG nem visszatérítendő támogatás. Az állam ily módon próbál hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a felsőoktatás, hogy a szociális háttér ne 20 Wikipedia.de: Bundesausbildungsförderungsgesetz, Letöltés időpontja: december 2. 17:21 18

19 legyen közvetlen okozója az iskolázatlanságnak, illetve az abból egyenesen következő munkanélküliségnek. Az anyagi hozzájárulás mellet más eszközökkel is támogatja az állam a felsőoktatásban tanulókat. A német munkaügyi hivatal minden kirendeltségén létrehozott úgynevezett Hochschultem-eket, amelyek tevékenysége több rétegű. A Hochschulteam-ek egyik fontos feladata a tanácsadás, amely akár a pályaválasztási tanácsadásnál is kezdődhet még a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt. A tanulmányok ideje alatt minden karrierrel, munkával kapcsolatos tanácsért fordulhatnak a diákok a Hochschulteamekhez, melyek speciálisan, szakterületekre lebontva állnak a hallgatók rendelkezésére. A karrierrel kapcsolatos fő tanácsadási témák általában a következők: Hogyan végezhetik a hallgatók felsőfokú tanulmányaikat munkaerőpiac orientáltan? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a diploma megszerzése után, illetve mi szükséges ahhoz, hogy sikeresen kezdjék meg a karrierjüket? Hogyan pályázhatnak meg egy állást? Hol találnak számukra megfelelő állásajánlatokat? Hogyan kell összeállítani a pályázati anyagukat? Hogyan képezhetik maguk tovább? Milyen további tanulási lehetőségeik vannak? Hogyan támogatja a munkaügyi hivatal a fiatalokat, ha épp álláskeresésben vannak, vagy önálló vállalkozást szeretnének alapítani? A Hochschulteam-ek második, fő feladata különböző rendezvények, előadások, szemináriumok szervezése. Ezen eseményeken a hallgatók fontos információkat kaphatnak a legújabb munkaerőpiaci- trendekről, kilátásokról, és különböző cégekről. A harmadik fontos feladat, amelyet a Hochschulteam-ek látnak el, az a munkaerő közvetítés és az anyagi támogatás. Az anyagi támogatás természetesen csak megfelelő feltételek teljesítése mellett és csak akkor lehetséges, ha azzal a támogatott munkaerőpiaci esélyei javulnak. Akkor részesülhetnek például anyagi támogatásban a hallgatók, ha szakmai továbbképzésben vesznek részt, vagy kérhetik pályázataik, állásinterjúik költségeinek támogatását is. A Hochschulteam-ek kifejezetten diákok számára rövid távú, időszakos munkákra is specializálódtak. 21 A teamek a különböző jellegű előadásokkal, rendezvényekkel segítik a fiatalok munkakeresését és pályakezdését. Ízelítőül a november február között 21 Bundesagentur für Arbeit, Agentur für Arbeit Regensburg: Berufsstrategien für Akademiker, Veranstaltungsprogramm Wintersemester 2007/2008 (2007. október), Kiadó: Bundesagentur für Arbeit 19

20 tartandó programokból szeretnék megemlíteni néhányat: A pályázatírás tudománya, A tökéletes szakma- segítség a pályaválasztáshoz, Az állásinterjú, stratégiák és tréning, A Lufthansa bemutatkozik. A sikeres tanácsadás érdekében a Bundesagentur für Arbeit folyamatosan szemmel kíséri a fiatalok munkaerőpiacának alakulását is, melyeket szintén előadások keretében prezentálnak a hallgatóknak. A Hochschulteamek tudományterületekre lebontva figyelik a munkaerőpiac alakulását, amely azt segíti, hogy specializáltabb és pontosabb adatokkal szolgáljanak a hozzájuk karrier tanácsokért forduló diákoknak. Véleményem szerint fontos szerepe a munkaügyi hivataloknak a tanulmányok megkezdése előtti pályaválasztási tanácsadás. Mint később az általam végzett kutatásból ki fog derülni, akadnak a diákok között olyanok, akik nem érdeklődtek különösebben egy tudományterület iránt sem, család, barátok befolyásolták, vagy az alapján választottak, hogy reményeik szerint a jövőben jól fognak keresni, vagy jó munkaerőpiaci esélyeik lesznek. Úgy gondolom, ha ezek a diákok a főiskolára, egyetemre való jelentkezésük leadása előtt konzultáltak volna a munkaügyi hivatalok munkatársaival, lényegesen lecsökkent volna annak esélye, hogy a karrier esélyeik esetlegesen mégsem a várakozásaik szerint alakulnak, és hosszabb rövidebb időre talán diplomás munkanélkülivé válnak. A hivatalok e tevékenységének előtérbe helyezésével véleményem szerint jelentősen csökkenteni lehetne bizonyos területek túlterheltségét, és célzottabban lehetne betölteni a diplomás munkahelyeket. 2.2 CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A vállalatok által használt toborzási, illetve főiskola, egyetemi marketing eszközök A Campus Career Network minden évben elkészít egy Hochschul-Recruiting című tanulmányt, amely azt hivatott felmérni, hogy milyen eszközöket használnak a cégek, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatókkal kapcsolatba kerüljenek, hogyan működnek együtt a felsőoktatási intézményekkel, illetve hogyan alakul évről évre az ezen tevékenységekre fordítandó büdzsé. 20

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

CG ELECTRIC SYSTEMS HUNGARY ZRT. A JÖVŐ CG MÉRNÖKEI PROGRAM 2015-16

CG ELECTRIC SYSTEMS HUNGARY ZRT. A JÖVŐ CG MÉRNÖKEI PROGRAM 2015-16 CG ELECTRIC SYSTEMS HUNGARY ZRT. A JÖVŐ CG MÉRNÖKEI PROGRAM 2015-16 1. A Vállalat bemutatása A CG Electric Systems Hungary Zrt. (röv. CG) korábban Ganz Villamossági Művek több mint 140 éve szereplője a

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás

1. A hallgató adatai. 2. A szakmai gyakorlat vezetőjének adatai: 1.1 Név: 1.2 Melyik szakra jár? HFF-Idegenforgalmi. HFF-Turizmusvendéglátás BKF KarrierCentrum KarrierCentrum Szakmai gyakorlat (SZGYN 09/10-1) Válasz megjelölése: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül. Az optimális

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE

2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE 2014.11.26. KULCSFONTOSSÁGÚ TEHETSÉGEK MENEDZSMENTJE KIT TEKINTÜNK TEHETSÉGNEK? 26/11/2014 Page 1 KI A TEHETSÉG KIK PÁLYÁZHATNAK A BONAFARM CSOPORTBAN? VEZETŐI SZAKEMBER - Lelkesedés, erős teljesítmény

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

HVG Állásbörze. Eredmények és újdonságok

HVG Állásbörze. Eredmények és újdonságok HVG Állásbörze Eredmények és újdonságok A HVG Állásbörze hazánk legnagyobb karriervásárává vált 2011 tavaszára 7.490 látogató a helyszínen Összesen 9.895 online regisztrált álláskereső 152 kiállító (ebből

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD

AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD AZ ELSŐ EURES-ÁLLÁSOD Gyakran ismételt kérdések Általános rész Hol tájékozódhatok Az első EURES-állásod -ról? Információk az EURES portálon találhatók az alábbi címen: http://eures.europa.eu vagy az Europa

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő

Szolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL KÉRDŐÍV Az európai EMCOSU (Együttműködés elősegítése a magánszféra szereplői és a felsőoktatási intézmények között) projektet a Ljubljana Egyetem koordinálja.

Részletesebben

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország Prof. Holger Bonin Angelika Ganserer et al.: Nemzetközi munkaerőtoborzás a németországi ápolási ágazatban Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, 2015 (76 p.) Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés,

Részletesebben

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30

MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 MOBILITÁSI NAPOK VESZPRÉM, 2006. SZEPTEMBER 29-30 BESZÁMOLÓ Készítette: Kalmár András EURES tanácsadó Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 2006. október 19. 1. Előzmények Az Európai Bizottság által életre

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 18299 fő A válaszadási ráta nem érte el a 10%-ot. Végzettek Alapsokaság: 8801 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő

Miskolci Egyetem. Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Miskolci Egyetem Hallgatók Alapsokaság: 10671 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkező hallgatók aránya ME-BBZI 10,1% 6,9% 22,4% 24,2% 25,2% 32,1% 22,6% 38,8% 50,0% Esetszám: 1564 Válaszadási ráta: 14,7%

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR2015_hm(Hallgatói mot.2015) () Válaszadók száma = 177 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 25% 0% 50% 0% 25% Jobb pólus

Részletesebben