BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány FIATALOK MUNKAERŐPIACI HELYZETE NÉMETORSZÁGBAN, AZ ÁLLAM ÉS A PIACVEZETŐ CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÜZDÉSÉBEN Készítette: Szikszai Dorina Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék...3.oldal Bevezetés...4.oldal 1. MUNKANÉLKÜLISÉG NÉMETORSZÁGBAN... 6.oldal 1.1 Munkanélküliség az elmúlt 50 évben...6.oldal 1.2 A német munkavállalók problémás rétegei az ezredfordulón...10.oldal Idősebb korosztály...10.oldal Nők foglalkoztatása...11.oldal Külföldiek munkavállalása...12.oldal Fogyatékkal élők foglalkoztatása...12.oldal Fiatal korosztály...13.oldal Munkanélküliség iskolai végzettség szerint...13.oldal 1.3 A fiatalok munkaerőpiacának alakulása ben...14.oldal 2. AZ ÁLLAM ÉS A VÁLLALATI SZEKTOR SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÜZDÉSÉBEN...17.oldal 2.1 Az állam szerepvállalása...17.oldal 2.2 A cégek szerepvállalása...20.oldal A cégek által használt toborzási, illetve főiskolai, egyetemi marketing eszközök...20.oldal A PriceWaterhouseCoopers karrier programjai...24.oldal A Daimler-Chrysler karrier programjai...27.oldal A Campus Career Network- C2N tevékenysége...29.oldal 3. A KÉRDŐÍVES PRIMER KUTATÁS...33.oldal 3.1 A kutatás általános jellemzői...33.oldal 3.2 A kérdőív általános jellemzői...34.oldal 3.3 A kutatás célja, kérdések, hipotézisek a kérdőívhez...37.oldal 3.4 A mintavétel...38.oldal 3.5 A kérdőívek kiértékelése...39.oldal Összefoglalás...54.oldal Irodalomjegyzék...57.oldal Mellékletek...58.oldal 2

3 Ábrajegyzék 1.ábra: Munkanélküliség és foglalkoztatottság az NSZK-ban... 8.oldal 2.ábra: A munkanélküliség alakulása Németországban 1991 és 2006 között oldal 3.ábra: A munkanélküliek és a betöltetlen állások, illetve a munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Németországban 1991 és 2001 között oldal 4.ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása oldal 5.ábra: A megkérdezettek aktuális szemeszter szám és életkor szerinti megoszlása oldal 6.ábra: A tanulmányok iránti motiváció és a diploma megszerzése után munkaerőpiaci esélyek megítélése oldal 7.ábra: A már munkát keresett diákok százalékos arányának alakulása életévenként oldal 8.ábra: Munkakeresési módok népszerűsége a kutatásom alapján oldal 9.ábra A válaszadók véleménye a cégek által szervezett toborzó rendezvényekről oldal 3

4 Bevezetés A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán végzett tanulmányaim hatodik szemeszterét a németországi Pforzheimban töltöttem Erasmus ösztöndíj keretében. E félév alatt szerzett tapasztalataim csak megbizonyosítottak abban a tervemben, hogy szakmai gyakorlatomat is Németországban töltsem. Gyakorlati helyet végül is a Stuttgart mellett fekvő Esslingen am Neckar városban kaptam a Campus Career Network nevű cégnél, ahol fő feladatköröm rendezvényszervezés, de mivel kis cégről van szó, betekintést nyerek a cég életének más területeire is. A Campus Career Network fő profilja gyakornokok, friss diplomások, szakdolgozatot író diákok kiközvetítése a megfelelő partner cégekhez, de a Campus Career Network a diákok körében inkább a CampusTour.de főiskolai roadshow-járól ismert. A Campus Tour.de egy kilenc hétig tartó rendezvénysorozat, országszerte 78 főiskolán és egyetemen, minden nap új helyszínen. A diákoknak ezáltal lehetőségük van regisztrálni cégünk weboldalán, ahol a cég munkatársai kiközvetítik őket a számukra megfelelő munkaadóhoz. Gyakorlatom megkezdése után teljesen egyértelművé vált számomra, hogy mi lesz szakdolgozatom témája. Németország az Európai Unió legnépesebb országa, illetve legerősebb gazdasága, mégis évtizedek óta súlyos munkanélküliséggel küzd, amely természetesen a diákokat, illetve a friss diplomásokat is kisebb nagyobb mértékben érinti. Így dolgozatom kiindulópontjának is a munkanélküliséget választottam, az első fejezet egy rövid áttekintést ad a német munkaerőpiac alakulásáról a második világháború óta, kicsit mélyebben vizsgálva a problémás csoportokat, illetve a fiatalok munkanélküliségét. A szakdolgozat második fejezetében azon intézkedéseket elemzem, amelyek a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányulnak. Hogyan segít az állam a hallgatóknak munkát keresni, milyen intézkedésekkel védi a fiatal diplomás munkakeresőket? Hogyan keresnek piacvezető cégek fiatal, képzett tehetségeket, utánpótlás munkaerőt? Milyen konkrét eszközöket vetnek be a legnagyobb, piacvezető cégek? Míg Magyarországon az állásbörzék, egyéb cégek által szervezett főiskolai, egyetemi rendezvények gyerek cipőben járnak, addig Németországban 10 cégből 7 együttműködik legalább egy főiskolával vagy egyetemmel, illetve változatos 4

5 eszközökkel próbálja kiszűrni és megnyerni a tehetséges fiatalokat. E tényből kiindulva szakdolgozatom egy fejezetét annak szentelem, hogy megvizsgáljam ezen rendezvényeket a cégek oldaláról általánosságban, felhasználva ehhez a Campus Career Network, azaz szakmai gyakorlati helyem által elkészített tanulmányt. Két konkrét cég ilyen célú intézkedéseit is vizsgálom, egyéb külső források alapján. A szakdolgozatom harmadik fejezetében saját kutatásom eredményeit írom le. A témámhoz kapcsolódó, 9 kérdésből álló kérdőívet 100 hallgatóval töltettem ki. A felmérés célja az volt, hogy megtudjam, hogyan látják a főiskolai, egyetemi hallgatók saját esélyeiket, milyen motivációval vágnak bele a felsőfokú tanulmányokba, milyen tapasztalataik vannak már eddig a munkaerőpiacon, milyen úton keresnek munkát, és mi a véleményük a munkaerő közvetítő ügynökségekről és a cégek toborzási akcióiról. Várhatóan a kérdőívek kiértékelése után választ kapok az általam felállított hipotézisekre, illetve kérdésekre, amelyek lényegében a német felsőoktatás egyes jellemzőire, a fiatalok munkakeresési szokásaira, és részben a fiatal diplomások munkaerőpiacára vonatkozik. A szakdolgozatom végére szeretnék egyrészt egy átfogó képet adni arról, hogy milyen esélyekkel indul egy pályakezdő, hány oldalról kap támogatást karrierje megkezdésekor, milyen tényezők könnyítik meg azt. A szakdolgozatom témája a német diákokat, Németországot érinti. A kérdőíves felmérésem is német nyelven végeztem, illetve a felhasznált irodalom 90%-a német nyelvű. Dolgozatom azonban magyar nyelven írtam, így sok helyen kényszerültem fordításra, ami rendkívül időigényes. Remélem, hogy ezen nehézséget sikerült áthidalnom, és szakdolgozatom érdekes és hasznos olvasmány lesz! 5

6 1. FEJEZET MUNKANÉLKÜLISÉG NÉMETORSZÁGBAN 1.1 MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ELMÚLT 50 ÉVBEN Németország gazdaságában a munkanélküliség mindig is visszatérő és központi probléma volt. A második világháború óta Nyugat-Németország történetében három fázisra lehet elkülöníteni a munkaerőpiac fejlődését. Az első periódus a második világháború végétől - a Szövetségi Köztársaság megalapításától - az újjáépítés korától az 1950-es évek végéig tart. Ez idő alatt az évi 10, 4%-os munkanélküliséget 1960-ra sikerült 1, 3%-ra csökkenteni. Ez az 1950-es években különösen nehéz volt, mert a már meglévő munkanélküliség csökkentése mellett, a Nyugat-Németországba érkező menekülteket is be kellett integrálni a munkaerőpiacba: 1950-ig csaknem 8 millió kitoloncolt, kelet-német területen élő állampolgár érkezett Nyugat- Németországba, ami az össznépesség 16%-nak felel meg. Ezen kívül, 1961-ig még 3 millióan települtek át az akkori NDK-ból az NSZK területére. 1 Az 1950-es évek elején főként strukturális 2 munkanélküliségről beszélhetünk. Egyrészt a gazdasági növekedés volt még túl csekély ahhoz, hogy a foglalkoztatás iránti növekvő igényeket lefedje. Másrészt a munkanélküliség főként vidéken volt jellemző, mert a bevándorlók a nagyvárosokban nem tudtak letelepedni, ott ugyanis a háború okozta rombolás miatt nem volt megfelelő lakhatási lehetőség, viszont munkahelyek főleg az ipari nagyvárosokban voltak. A munkavállalók száma 1950 és 1960 között 3 millióval növekedett. Az átlagos reál gazdasági növekedés évi 8% volt, melynek következtében szokatlanul gyorsan nőtt a kereslet a munkaerő iránt. 3 A második munkaerőpiac- történeti fázis a teljes foglalkoztatottság periódusára tehető. Ez az időszak az 1960-as évek elejétől az olajválságig, azaz 1973-ig tartott. A 1 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 187. oldal 2 Strukturális munkanélküliség: a munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. 3 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 188. oldal 6

7 munkanélküli ráta ez idő alatt az 1960-as 1, 3% alatt maradt, eltekintve az évi rövid konjunkturális és strukturális krízistől, amikor a ráta átmenetileg 2, 1%-ra növekedett. A munkanélküliség kizárólag frikcionális 4 és szezonális jellegű volt. A munkaerőpiacon hiány volt a munkavállalókból. Ennek oka nem csak a nagyon gyors gazdasági növekedés és a növekvő munkaerőpiaci kereslet volt, hanem csökkent a munkavállalók száma, azaz a kínálati oldal is. A munkaképes korban lévők száma csökkent, mert a második világháború évei alatt születettek akkorra érték el a munkaképes kort, ők viszont lényegesen kevesebben voltak, mint a nyugdíjba vonulók. Ezen kívül meghosszabbodott egy szakma kitanulási időszaka is, a munkaidő pedig megrövidült. A német állam vendégmunkások behívásával enyhítette a munkaerőhiányt. A német lakóhelyű külföldi állampolgárok száma 1961 és 1973 között 3 millióval, a külföldi munkavállalók száma pedig 2 millióval növekedett. A foglalkoztatottak száma azonban összesen csak 1 millióval növekedett, mindennek oka a második háború alatti születések drasztikus visszaesése volt. Ezt kizárólag a külföldi munkaerő behívásával tudta az állam akkoriban kompenzálni ban az NSZK kormánya a lassuló konjunktúrára tekintettel leállította a munkaerő behívását, hogy megakadályozza a túlzott bevándorlást. 5 A munkaerőpiac fejlődésének harmadik fázisa, a tömeges munkanélküliség időszaka 1974-ben kezdődött. Az újraegyesítés óta, azaz 1990 óta ez főként az új szövetségi államok 6 lakosságára értendő. A foglalkoztatás alakulását a 70-es évek közepe óta több recenzió jellemezte (1974/75, 1981/82, 1992/93). Ezek következtében folyamatos létszámleépítések voltak. E létszámleépítések a recenziós fázis végén a gazdaság újjáéledése után a munkahelyek számának újbóli növekedésével kiegyenlíthetőek lettek volna, azonban a munkanélküliség növekedése a recenziós fázisban lelassította a munkakeresést is, és a keresleti és kínálati oldal közötti különbségek minden alkalommal nagyobbak lettek. Így minden egyes recenzió a foglalkoztatási ráta csökkenéséhez vezetett, a konjunkturális munkanélküliség lassanként átalakult 4 Frikcionális munkanélküliség: általában rövid ideig tartó, átmeneti munkanélküliség, amikor a munkavállaló önszántából változtat munkahelyet és a két munkahely közötti időre munkanélkülivé válik.. 5 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 6 új szövetségi államok = Neue Bundesländer (német): az 1990-ben Nyugat-Németországhoz csatlakozott kelet- német területekre vonatkozik 7

8 strukturális munkanélküliséggé. Ezzel magyarázható a munkanélküli ráta lépcsőzetes emelkedése 1973 óta. A munkanélküliségi ráta az olajválság éve óta a nyugat-német területeken 1999-re 2,1%-ról 9,9%-ig növekedett, a kelet-német országrészben pedig 19%-ra; túlszárnyalva ezzel az 1950-es évek elejének foglalkoztatási válságát is. Ez az emelkedés annak ellenére következett be, hogy 1972 és 1997 között folyamatosan 0, 6 millióval több munkahelyet teremtettek, mint megszüntettek. Ha jól megfigyeljük a munkanélküliség növekedésének okait, egyértelmű lesz, hogy a növekedés oka nyugaton mindig a létszámtöbblet, és nem a munkahelyek hiánya volt. Ez a létszámtöbblet a nők egyre növekvő munkavállalási tendenciájával magyarázható, akik ezzel saját szociális biztonságuk szeretnék elérni. 7 Az alábbi ábrán a munkanélküliek és foglalkoztatottak számának alakulását láthatjuk ezres nagyságrendben, illetve a legalsó vonalon a munkanélküliségi rátát százalékos megoszlásban, mindezen adatokat a korábbi ország területre vonatkozólag (NSZK). A legalsó vonalról tökéletesen leolvashatóak az eddig leírt munkanélküliségi adatok, és felismerhető a munkaerő piac előbbiekben leírt három fejlődési fázisa. 1. ábra: Munkanélküliség és foglalkoztatottság az NSZK-ban Forrás: Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 7 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 189. oldal 8

9 Az ezredfordulóra 10, 3%-ra csökkent a német munkanélküliség, azonban ez a pozitív irányú fejlődés csak 2 évig tartott től 2005-ig megint jelentősen növekedett a munkanélküliségi kvóta az országban. A munkanélküliség csúcspontját 2005-ben érte el, amikor is az ország összlakosságának 13%-a nem rendelkezett munkahellyel. Köszönhetően a Gerhard Schröder ex-kancellár által 2003-ban elfogadott Agenda 2010 reform csomagnak és a foglalkoztatáspolitikát megváltoztató Harz I-IV. törvényeknek, az elmúlt két évben csökkent a munkanélküliség. A programot 2003-ban fogadták el, hatása azonban 2005-től érezhető. Németországban áprilisban átlagosan 11, 3 % volt a munkanélküliség szezonális kiigazítással, a márciusi, 11, 4% helyett, közölte a német munkaügyi hivatal. Szezonális kiigazítással 40 ezerrel csökkent az állástalanok száma, 4,691 millióra, a márciusi, 30 ezres növekedés után. Kiigazítás nélkül 11, 5% csökkent a munkanélküliség a márciusi 12%-ról. Tavaly áprilisban 12, 2%volt a tényleges munkanélküliség. Áprilisban, kiigazítás nélkül, 187 ezerrel fogyatkozott az állástalanok száma, 4, 79 millióra, a márciusi, 70 ezres csökkenés után. Az álláslehetőségek száma áprilisban 481 ezerre nőtt a márciusi 466 ezerről. - közölte a HR- portál április 27-én Interneten megjelent cikkében. 8 Egészen friss adatok szerint a csökkenés még a vártnál is nagyobb mértékű volt, az Index.hu november 29-én megjelent cikke alapján a következőképpen alakult: Tizenöt éve nem volt ilyen alacsony a hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma Németországban, mint az idén novemberben: Olaf Scholz munkaügyi miniszter adatai szerint most 3,38 millióan vannak munka nélkül Németországban, számuk az egy évvel ezelőttihez képest 600 ezerrel csökkent. Két évvel ezelőtt még a 4,4 milliós számot közelítette a németországi munkanélkülieké. Októberhez képest a munkanélküliek száma 53 ezerrel mérséklődött, a munkanélküliségi ráta 8,6 százalékos. Egy évvel ezelőtt még 9,6 százalékos volt. 9 8 HR Portál: Németország felpörög? Csökkent a munkanélküliség is, Letöltés ideje: :28 9 Index.hu: Kevés a munkanélküli Németországban (2007. november 29.) Letöltés ideje: december 2. 9

10 2.ábra: A munkanélküliség alakulása Németországban 1991 és 2006 között A NÉMET MUNKAVÁLLALÓK PROBLÉMÁS RÉTEGEI AZ EZREDFORDULÓN Az idősebb korosztály A munkaerőpiac problémás csoportjai közé tartoznak a fiatalok, idősek, nők és a fogyatékkal élők. Az idősebb férfi és női munkavállalóknál lényegesen alacsonyabb az esélye annak, hogy munkanélkülivé válnak, ennek oka pedig a cégnél alkalmazottként eltöltött hosszú idejük és ehhez kapcsolódóan az őket megillető fölmondás elleni védelem. Viszont ha egyszer munkanélkülivé válnak, az álláskeresés sokkal nehezebb számukra, mint a fiatalok számára szeptemberében Németországban az 55. életévet betöltött állástalanok száma volt. Az azt megelőző év adataihoz képest ez a szám akkor 14, 2%-kal csökkent. Az 55 évet betöltött, illetve annál idősebb munkanélküliek aránya ugyanebben az évben 21, 5 % volt. 55 év feletti munkanélküliek száma az egykori NSZK területén szeptemberében , az előző év azonos időszakához képest 13%-kal alacsonyabb volt. Ezen adatokból is látható, hogy az idősebb korosztály munkanélkülisége a SGB 10 III 428 által folyamatosan visszaszorul. Az idősebb munkanélküliek akkor is vállalhatnak jövedelemkiegészítő foglalkozást, ha már nem szerepelnek a munkaerő közvetítő nyilvántartásában kiközvetítendő munkavállalóként, de mivel részmunkaidős 10 Sozialgesetzbuch III: Németország szociális törvénykönyvének harmadik kötete; munkaerőpiacot támogató törvényi előírásokat,intézkedéseket tartalmaz 10

11 foglalkoztatottak, nem számítnak 100%-os munkanélkülinek óta ez a szabályozás a nyugat-német területeken nem került olyan gyakran alkalmazásra, mint az azt megelőző években ben an használták ki a szabályozást által megengedett munkavállalást, míg 1999-ben 112 ezren. A változásnak főként demográfiai okai vannak. A kelet-német területeken a törvény alkalmazása az elmúlt időszakban hasonlóan alakult Nők foglalkoztatása A női munkavállalókat jobban fenyegeti a munkanélküliség, mint a férfiakat. Egész Németországot tekintve a női munkanélküliségi ráta 2000-ben 10, 9%, míg a férfiaknál ez a szám csak 10, 5% volt. A nyugat-német területeken az arány éppen fordított, a férfiak 8, 8%-a, illetve a nők 8, 5% nem rendelkezik munkahellyel. A nők és a férfiak munkavállalása közötti különbség inkább az ország keleti területeire jellemző. Ott a férfiaknál ez a szám 17, 7%, a nőknél 19, 9% volt év átlagában az összes női és férfi munkaképes lakosságra számítva. Németország újraegyesítése után az újonnan csatlakozott keleti területeken a női munkanélküliségi ráta csökkenése azzal magyarázható, hogy tekintettel a munkaerőpiac számukra kedvezőtlen viszonyaira inkább tartózkodnak a munkavállalástól Külföldiek munkavállalása Manapság különösen nehéz feladat elé néz az a külföldi, aki Németországban szeretne munkát vállalni és 1970 között az akkori munkaerőhiány leküzdésére behívott női és férfi munkavállalók egyaránt vendégmunkás státusszal dolgozhattak az NSZK területén. Ma a külföldi munkavállalók az ország munkaerő piaci nehézségeinek egyik probléma forrásai. Annak ellenére, hogy a Németországban letelepedett külföldiek munkanélküliségi rátája 2000-ben 1999-hez viszonyítva 7, 7%-kal csökkent, még mindig nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy külföldi munka nélkül marad, mint egy német állampolgár. 11 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für Ältere Arbeitnehmer 12 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für weibliche Arbeitnehmer 11

12 A külföldiek magas munkanélküli rátája egyrészt az alacsony iskolázottság, másrészt pedig a nyelvtudás hiányának következménye; e tényezők jelentősen lecsökkentik a munkába állás esélyeit, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy egy külföldi hamarabb veszítse el az állását, mint egy német anyanyelvű. A bevándorlók foglalkoztatása különösen az egykori NSZK területén magas ben a külföldi munkanélküli az összes németországi munkanélküliek 17, 3%-át jelentette. A Németországban élő külföldi állampolgárságú lakosság mintegy 16, 4%-a nem rendelkezik állással. Az egykori NDK területén és Kelet-Berlinben a munkanélküliség nem jelent olyan nagy problémát; a 2000-ben bejelentett külföldi állampolgárból csupán 2000 volt munkanélküliként bejelentve, amit 2, 5%-os rátát jelent Fogyatékkal élők foglalkoztatása A fogyatékkal élő emberek esélye a foglalkoztatásra csekélyebb, mint egészséges társaiké. Az egykori NSZK területén 2000 szeptemberében az összes munkanélküliek 29, 2%-a betegsége miatt nem rendelkezett munkaviszonnyal, az egykori NDK területén ugyanebben az időszakban pedig 20, 6% volt a fogyatékos munkanélküli. Nyugat-német területeken a súlyos fogyatékkal élők, - ezért a munkaügyi hivatal által a nehezen kiközvetíthető csoportba soroltak - százalékos aránya 2000 szeptemberében az összes munkanélkülire nézve 5, 9% volt, míg a kelet-német területeken ugyanez a szám, ugyanebben az időszakban 2, 9%-ot jelentett Fiatal korosztály A fiatalok számára a nyugat-német munkaerőpiac 2000-ben pozitív változásokon ment keresztül. Ennek tekintetében az egyes korosztályok munkanélküliségi rátája jóval az azt megelőző évi alá került; a 20 év alattiaknál 7, 9%-ról 5, 9%-ra, a 20 és 24 év közöttieknél 9, 6%-ról 8, 5%-ra, a 25 éveseknél pedig 9, 1%-ról 7, 7%-ra esett vissza. A fiatalok munkanélküliségének kedvező alakulása abból következik, hogy az üzemi, vagy vállalati kiképzési idő letöltése után jóval kevesebb munkanélküli regisztráció érkezik be a munkaügyi hivatalokba. A képzési programok kínálatának növekedése is 13 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Risiken für ausländische Arbeitnehmer 14 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Schwierigkeiten für behinderte Arbeitssuchende 12

13 pozitívan befolyásolta a fiatalok munkanélküliségének alakulását. Ezzel ellentétben az újonnan csatlakozott területeken és kelet-berlinben a fiatal munkanélküliek száma újból növekedni kezdett ben fiatal, 25 év alatti munkanélkülit regisztráltak összesen az országban, ami akkor mintegy 13%-os növekedést jelentett. A munkanélküli ráta ennek megfelelően 15, 8%-ről (1999) 16, 6%-ra emelkedett (2000). A 20 és 25 év közötti korosztály munkanélküliségi rátája majdnem kétszer olyan intenzíven emelkedett, mint a 20 év alatti korosztályé Munkanélküliség iskolai végzettség szerint Egy felnőtt munkavállalási esélyeit legjobban az iskolai végzettsége befolyásolja. Keletés nyugat-német területeken egyaránt az alacsony végzettségű emberek számítanak a munkaerőpiac legproblémásabb csoportjának. Nyugat-Németországban 1997-ben a 9, 5% munkanélküliből 24, 2% iskolai végzettséggel nem rendelkezett. Kelet- Németországban az iskolai képzettséggel nem rendelkező emberek munkanélküli aránya lényegesen magasabb, 55% volt, miközben a szakiskolai képesítéssel rendelkezők munkanélküli kvótája csak 20, 1%-ot tett ki. Az iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavállalók nem csak alulkvalifikáltságuk miatt jelentenek problémát a munkaerőpiacon. A probléma fő forrása az, hogy számukra nemhogy munkahelyek teremtődnek, hanem inkább lassacskán megszűnőben vannak, és a jóslatok szerint a jövőben sem látszik megoldódni e munkaerő foglalkoztatása. A megszűnő munkahelyekhez képest a képzettséggel nem rendelkező munkavállalók száma pedig nagyon magas; 1999-ben egész Németországot tekintve az összes munkanélküli 37, 6%-a semmilyen képesítéssel nem rendelkezett. Ebből is látható, hogy sokkal jobban védve vannak azok a dolgozók a munkanélküliségtől, akik továbbképzésben részesültek. Átlagosan a képzés nélküliek munkanélkülisége 1996-ban háromszorosa volt a diplomások munkanélküliségének. Habár a tanulmányok után elvárható többletjövedelmek csökkentek és a diplomások, képzettek magasabb pozíciókra vágynak, a pár évvel ezelőtt még alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára nyitva álltak a munkaerőpiacon legjobban keresett 15 Statistisches Bundesamt 2002: Datenreport 2002, Bonn: Bundeszentrale für politische Bildung, Ein gemischtes Bild für junge Arbeitssuchende 13

14 szakmák, azok a helyek, amelyek a munkanélküliségtől legjobban védenek. 16 Az alábbi diagramon a narancssárga vonal 1991 és 2001 között az össze munkanélküli számát jelöli milliós nagyságrendben. A lila, illetve kék vonal a munkanélküliek nemek szerinti megoszlását, a legalsó zöld vonal pedig a betöltetlen állások számát. A diagramról egyértelműen kiderül, hogy a munkanélküliek száma ebben az időszakban többszöröse volt a betöltetlen állások számának. 3. ábra: A munkanélküliek és a betöltetlen állások, illetve a munkanélküliek nemek szerinti megoszlása Németországban 1991 és 2001 között Forrás: Statistisches Bundesamt 2002: Statistisches Jahrbuch 2002, Stuttgart: Metzler- Poeschel,125. oldal 1.3. A FIATALOK MUNKAERŐ PIACÁNAK ALAKULÁSA BEN A Süddeutsche Zeitung egyik cikkében a diplomások esélyeinek alakulásáról a következőket olvastam. Évek óta először emelkedett a diplomás állások száma, azonban nem sokan profitálnak ebből a változásból; főleg azok, akik egyetemen szereztek diplomát. Mérnökök, informatikusok, szociális munkások és tanárok számára alakult kedvezően a munkaerő piac az elmúlt évben óra először emelkedett az állásajánlatok száma a diplomások számára, a közvetítő ügynökségeknél 18%-kal több betöltetlen állást jelentettek be 2006-ban, mint az azt megelőző évben. Emellett a 16 Hradil, Stefan 2001: Soziale Ungleichheit in Deutschland, 8. Kiadás, Opladen: Leske und Budrich, 198. oldal 14

15 diplomás munkanélküliek száma is 11%-kal csökkent. A legtöbb vállalat szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákat keres; az állásajánlatok két harmadánál alapfeltétel a gyakorlat megléte. Szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdőket az állásajánlatok alig 1%-ában kerestek. Sok pályázónak csak több szakmai gyakorlat abszolválása után sikerült állást találnia, akkor is teljesen hétköznapi munkát, a megfelelő fizetés nélkül, kivétel csak abban az esetben volt, ha a jelentkező egy kiváló életrajzzal rendelkezett állt a német Munkaügyi Minisztérium beszámolójában. Azonban a tapasztalattal rendelkező jelentkezőknek sem volt egyszerű dolguk. Ahogyan a német munkaügyi minisztérium beszámolójában is állt, a cégek arra számítottak, hogy a jelentkezőknek viszonylag szerény elképzeléseik voltak a keresettel kapcsolatban. Ezen kívül az elvárások a jelentkezőkkel szemben még a következők voltak: kitűnő és aktuális szakmai ismeretek, számítógépes ismeret, mobilitás, idegennyelv- ismeret, lelkesedés és gyors tanulás. További speciális tudást csak bizonyos szakterületeken vártak el a munkaadók. A munkaadóknak a jövőbeni kollégák korára vonatkozóan is volt konkrét elképzelésük. A 40. életév körül már jelentősen megnövekedik a hosszú távú munkanélküliség esélye. Csak azoknál az állásoknál tolódott ki 10 évvel a korhatár, amelyeknél több éves munkatapasztalatot írtak elő. A munkaügyi hivatalokhoz a legtöbb állás a mérnökök számára érkezett be, különösen a gépész- és elektromérnökök keresettek. A cégeknek már nehézségeik akadnak a szabad állásokat betölteni, a beszámoló szerint azonban még mindig nem teljesen telített a mérnök szektor. A munkaadók főleg fiatal mérnököket keresnek pár év munkatapasztalattal. Az informatikusok számára is jelentősen több állásajánlat érkezett be a munkaügyi hivatalokhoz, főleg a programozók és rendszerelemzők számára. Néhány természettudományi szakember számára is kedvezően alakult a munkaerőpiac, közülük a legkeresettebbek a matematikusok, kémikusok és geodéziai szakemberek. A tanárok iránti kereslet is megnőtt az elmúlt években. A diplomás pedagógusok munkanélküli rátája 1% alatti. Jelentősen több állásajánlat érkezett be szociális szakemberek és pedagógusok számára. E tendencia ellenére a jövedelmek ebben a szektorban tovább csökkennek. 15

16 A jogászok számára is stabilizálódott a munkaerő piac, az állásajánlatok 25%-kal növekedtek, a pályakezdőkkel szembeni elvárások azonban szigorúbbak lettek. Egy közepes- vagy nagyobb ügyvédi irodánál teljesen normálissá vált az önkéntes besegítő munka lehetősége órabér vagy honorárium ellenében. A bölcsészkarokon végzettek számára azonban nem olyan kedvező a helyzet. A germanisztika szakot végzettek iránt például több, mint 40%-kal csökkent a kereslet az előző évihez képest. Pályakezdő állást csak azon friss diplomások találtak, akik lehetőleg már rendelkeznek megfelelő szakmai gyakorlattal. Az elmúlt évben az állásközvetítés motorjai a határidős bérmunka közvetítő ügynökségek voltak. Az összes feladott álláshirdetés 30%-ában maximum egy évre kerestek kollégát a cégek, melyek kereslete 50%-kal nőtt meg a diplomások iránt az előző évihez képest szeptemberében álláskereső diplomást regisztráltak az ügynökségeknél. Ez az arány 0, 1%-kal volt magasabb az előző évi arányhoz képest. A regisztrált diplomások 28%-a nem rendelkezett semmiféle szakmai gyakorlattal, egy harmaduk pedig egy éve vagy hosszabb ideje volt már munkanélküli státuszban. Az összes munkanélküliekből 5, 4% volt diplomás munkanélküli. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára annak esélye, hogy munkanélkülivé válnak, sokkal kisebb, mint azok számára, akik középfokú, esetlegesen annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek ban az összes munkanélküli arányához viszonyítva a diplomás munkanélküliek aránya 3, 8%-ra csökkent. Azon diplomások, akik 2005-ben állásukat elvesztették főleg az oktatási szektorból, kereskedelmi vállalatoktól, egészségügyi hivatalokból, vagy építész irodákból kerültek ki újságcikk: Süddeutsche Zeitung ( :53) Arbeitsmarkt für Akademiker Berufseinsteiger nicht gefragt 16

17 2. FEJEZET AZ ÁLLAM ÉS A CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A PÁLYAKEZDŐ DIPLOMÁSOK MUNKANÉLKÜLISÉGÉNEK LEKÖZDÉSÉBEN 2.1 AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA Németország kormánya számára évek óta leküzdhetetlen problémának látszott a munkanélküliség. Tavalyi év márciusa óta azonban változás köszöntött be a német munkaerőpiacon, elkezdett csökkenni az állástalanok száma. Köszönhető ez a pozitív változás a még 2003-ban Gerhardt Schröder ex-kancellár által bevezetett Agenda 2010 programnak, amely Harz I- IV. részprogramokból áll. A programcsomag a foglalkoztatáspolitikát hivatott megreformálni, és fokozatosan került bevezetésre. A programban megújításra kerültek a munkanélküli segéllyel kapcsolatos rendelkezések, átstrukturálták a munkaügyi hivatalok rendszerét, JobCenterek születtek. 18 Az Agenda 2010 szerint 2008-ra 25%-kal kell megemelnie a német államnak a felsőoktatásra fordított pénzeket, ezen belül jelentősen a BAföG támogatást. A Bundesausbildungsförderungsgesetz 19, röviden BAföG, még 1971-ben született, melyet 2005-ben módosítottak utoljára 2006-os törvénybe lépéssel. A támogatás célja, hogy kiegyenlítse a fiatalok szociális esélyeit a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, ezáltal lehetővé tegye a tehetséges fiataloknak, hogy továbbtanuljanak. A törvény további célja, hogy garantálja a diákoknak a munka- mentes főiskolai, egyetemi éveket. A törvény szerint a 10. osztálytól minden olyan diák jogosult a támogatásra, akik szakiskolába, szakközépiskolába, vagy főiskolára, egyetemre jár. A támogatásra nem jogosultak azok a felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatók, akik duális oktatásban vesznek részt, azaz felsőfokú tanulmányuk inkább gyakorlat orientált, és a főiskola mellett folyamatosan dolgoznak egy partner vállalatnál. A Bachelor- Master fokozatok bevezetésével újra kellett szabályozni a BAföG-re jogosultakat is, hiszen eddig csak az első diploma megszerzéséhez vehettek a diákok igénybe támogatást, ami azt jelentené, hogy egy Bachelor diplomát követő Master diploma már nem támogatott. AZ új szabályozások értelmében, minden olyan Master képzéshez is kérvényezhető már a 18 Boeckh, Jürgen - Huster, Ernst-Ulrich Benz, Benjamin 2006: Sozialpolitik in Deutschland, 2. Kiadás, Wiesbaden: VS Verlang für Sozialwissenschaften, GWV Fachverlage GmbH, 147. oldal 19 Bundesausbildungsförderungsgesetz magyarul: Szövetségi törvény képzési támogatásra 17

18 támogatás, amely egy előzetes Bachelor képzésre épül. A német állampolgárságú diákok mellett különböző feltételek mellett a külföldi diákok is igényt tarthatnak. A BAföG támogatás nem tehetségorientált. Az elvárás a diákok teljesítményével kapcsolatban mindösszesen annyi, hogy hiányzásaik száma egy bizonyos érték alatt maradjon. A felsőoktatásban tanuló hallgatók a tanulmányok ötödik szemeszterétől csak akkor részesülhetnek a támogatásban, ha az első négy szemesztert a hallgató félév veszteség nélkül, tehát pontosan négy szemeszter alatt teljesítette. A támogatásban részesülők korának felső határa 30 év, kivétel akkor csak akkor lehet, ha a hallgató beteg közeli hozzátartozót ápol, vagy gyermeket nevel. A támogatás mértéke a hallgató, vagy diák családjának szociális helyzete alapján kerül kiszámításra. A BAföG rendszerint a tanulmányok teljes idejére jár, a felsőfokú tanulmányokat végzők esetében azonban csak akkor, ha a képzést a minimálisan szükséges kötelező időn belül teljesítik, azaz a tanulmányaik befejezéséhez nem vesznek igénybe több szemesztert, mint az előírt. A német statisztikai hivatal 2006.os adatai szerint diák és hallgató részesült BAföG támogatásban, 1, 3%-kal kevesebb, mint 205-ben. A hallgatók 2006-ban havonta átlagosan 375 Euro, a diákok pedig 301 Euro támogatásban részesültek. A német állam 2006-ban több, mint 2,2 milliárd Eurót fordított BAföG támogatásra. 20 Az állam a BAföG támogatás által nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy minél több fiatalnak lehetősége legyen felsőfokú tanulmányokat folytatnia, ne jelentsen korlátot a fiatal szociális helyzete. A támogatás jelentősen csökkenti a felsőfokú tanulmányokkal járó anyagi terheket, viszont teljesen nem mentesít az alól. A 2007 tavaszi szemeszterben bevezetett, mindenki számára kötelezően fizetendő 500 Euro félévenkénti tandíjjal a támogatás még szükségesebb lett. Ez az 500 Euro tandíj, a BAföG támogatás ellenére is tovább mélyítette a jó szociális háttérrel rendelkező diákok és a kevésbé jó szociális háttérrel diákok közötti rést, és ez utóbbiak számára újból jelentősen korlátozta a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének lehetőségét. A BAföG nem visszatérítendő támogatás. Az állam ily módon próbál hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a felsőoktatás, hogy a szociális háttér ne 20 Wikipedia.de: Bundesausbildungsförderungsgesetz, Letöltés időpontja: december 2. 17:21 18

19 legyen közvetlen okozója az iskolázatlanságnak, illetve az abból egyenesen következő munkanélküliségnek. Az anyagi hozzájárulás mellet más eszközökkel is támogatja az állam a felsőoktatásban tanulókat. A német munkaügyi hivatal minden kirendeltségén létrehozott úgynevezett Hochschultem-eket, amelyek tevékenysége több rétegű. A Hochschulteam-ek egyik fontos feladata a tanácsadás, amely akár a pályaválasztási tanácsadásnál is kezdődhet még a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt. A tanulmányok ideje alatt minden karrierrel, munkával kapcsolatos tanácsért fordulhatnak a diákok a Hochschulteamekhez, melyek speciálisan, szakterületekre lebontva állnak a hallgatók rendelkezésére. A karrierrel kapcsolatos fő tanácsadási témák általában a következők: Hogyan végezhetik a hallgatók felsőfokú tanulmányaikat munkaerőpiac orientáltan? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a diploma megszerzése után, illetve mi szükséges ahhoz, hogy sikeresen kezdjék meg a karrierjüket? Hogyan pályázhatnak meg egy állást? Hol találnak számukra megfelelő állásajánlatokat? Hogyan kell összeállítani a pályázati anyagukat? Hogyan képezhetik maguk tovább? Milyen további tanulási lehetőségeik vannak? Hogyan támogatja a munkaügyi hivatal a fiatalokat, ha épp álláskeresésben vannak, vagy önálló vállalkozást szeretnének alapítani? A Hochschulteam-ek második, fő feladata különböző rendezvények, előadások, szemináriumok szervezése. Ezen eseményeken a hallgatók fontos információkat kaphatnak a legújabb munkaerőpiaci- trendekről, kilátásokról, és különböző cégekről. A harmadik fontos feladat, amelyet a Hochschulteam-ek látnak el, az a munkaerő közvetítés és az anyagi támogatás. Az anyagi támogatás természetesen csak megfelelő feltételek teljesítése mellett és csak akkor lehetséges, ha azzal a támogatott munkaerőpiaci esélyei javulnak. Akkor részesülhetnek például anyagi támogatásban a hallgatók, ha szakmai továbbképzésben vesznek részt, vagy kérhetik pályázataik, állásinterjúik költségeinek támogatását is. A Hochschulteam-ek kifejezetten diákok számára rövid távú, időszakos munkákra is specializálódtak. 21 A teamek a különböző jellegű előadásokkal, rendezvényekkel segítik a fiatalok munkakeresését és pályakezdését. Ízelítőül a november február között 21 Bundesagentur für Arbeit, Agentur für Arbeit Regensburg: Berufsstrategien für Akademiker, Veranstaltungsprogramm Wintersemester 2007/2008 (2007. október), Kiadó: Bundesagentur für Arbeit 19

20 tartandó programokból szeretnék megemlíteni néhányat: A pályázatírás tudománya, A tökéletes szakma- segítség a pályaválasztáshoz, Az állásinterjú, stratégiák és tréning, A Lufthansa bemutatkozik. A sikeres tanácsadás érdekében a Bundesagentur für Arbeit folyamatosan szemmel kíséri a fiatalok munkaerőpiacának alakulását is, melyeket szintén előadások keretében prezentálnak a hallgatóknak. A Hochschulteamek tudományterületekre lebontva figyelik a munkaerőpiac alakulását, amely azt segíti, hogy specializáltabb és pontosabb adatokkal szolgáljanak a hozzájuk karrier tanácsokért forduló diákoknak. Véleményem szerint fontos szerepe a munkaügyi hivataloknak a tanulmányok megkezdése előtti pályaválasztási tanácsadás. Mint később az általam végzett kutatásból ki fog derülni, akadnak a diákok között olyanok, akik nem érdeklődtek különösebben egy tudományterület iránt sem, család, barátok befolyásolták, vagy az alapján választottak, hogy reményeik szerint a jövőben jól fognak keresni, vagy jó munkaerőpiaci esélyeik lesznek. Úgy gondolom, ha ezek a diákok a főiskolára, egyetemre való jelentkezésük leadása előtt konzultáltak volna a munkaügyi hivatalok munkatársaival, lényegesen lecsökkent volna annak esélye, hogy a karrier esélyeik esetlegesen mégsem a várakozásaik szerint alakulnak, és hosszabb rövidebb időre talán diplomás munkanélkülivé válnak. A hivatalok e tevékenységének előtérbe helyezésével véleményem szerint jelentősen csökkenteni lehetne bizonyos területek túlterheltségét, és célzottabban lehetne betölteni a diplomás munkahelyeket. 2.2 CÉGEK SZEREPVÁLLALÁSA A vállalatok által használt toborzási, illetve főiskola, egyetemi marketing eszközök A Campus Career Network minden évben elkészít egy Hochschul-Recruiting című tanulmányt, amely azt hivatott felmérni, hogy milyen eszközöket használnak a cégek, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatókkal kapcsolatba kerüljenek, hogyan működnek együtt a felsőoktatási intézményekkel, illetve hogyan alakul évről évre az ezen tevékenységekre fordítandó büdzsé. 20

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Toborzási helyzetkép

Toborzási helyzetkép Toborzási helyzetkép 2016. második negyedév Az OnlineToborzas.hu felmérésének eredményei Felmérésünket alapvetően a 100 dolgozónál többet foglalkoztató cégek HR vezetőinek a körében végeztük, kérdőívekkel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

GVK_Munkaerőpiac_2011

GVK_Munkaerőpiac_2011 Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei november. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról

Tájékoztató. Gyakornoki program pályakezdők támogatására. GINOP kódszámú pályázatról Tájékoztató Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 kódszámú pályázatról A pályázati kiírás célja A szakképzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése.

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei 2009. február 9. Veszprém Tartalom A vizsgálat jellemzői

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben