A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! TERVEZET

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1743/2007. TERVEZET a es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv az Európai Bizottság állásfoglalásának megfelelően - módosított tartalmának jóváhagyásáról és az Európai Bizottság részére történő ismételt megküldéséről Budapest, szeptember

2 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS EGYBEN ELŐTERJESZTÉS I. Tartalmi összefoglaló Az üvegházhatású gázok közösségi kibocsátási egység kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) alapján Magyarországnak a es második kereskedési időszakra Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: NKT-2) kell kidolgoznia, melyben meghatározza az erre az időszakra irányadó kibocsátható széndioxidösszmennyiséget, valamint az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények számára kiosztani kívánt mennyiséget. Az irányelv értelmében a Bizottság az NKT-2 benyújtása után három hónapon belül elutasíthatja az adott tervet vagy annak egy részét, amennyiben az nem áll összhangban az Irányelv előírásaival. Az elutasítás joghatása, hogy a tagállam nem hozhat döntést a kibocsátási egységek tényleges kiosztásáról a Bizottság által történő végleges jóváhagyásig április 16-ai döntésében a Bizottság úgy határozott, hogy az NKT-2 több szempontból nem felel meg az irányelv követelményeinek. Erre tekintettel a Nemzeti Kiosztási Tervet több pontban is módosítani kellett. A Bizottsággal történt korábbi informális egyeztetések, majd az azt követően hozott Bizottsági döntésnek egyik fő eleme, hogy módosítani kell a kiosztani javasolt kibocsátási egységek összmennyiségét, amely az eredeti NKT-2-ben javasolt összmennyiségnél 10,8 %-kal kevesebb lett. A Bizottság emellett több pontban is kifogásolta az NKT tervezett szabályait, különösen az utólagos kiigazítások és egyes, az irányelvből átvett fogalmak tekintetében. Az NKT-2 szükséges módosításait, továbbá a legutolsó, augusztus között lefolytatott társadalmi konzultációs folyamat során érkezett észrevételek alapján átvezetett kisebb jelentőségű módosításokat részletesen az NKT-2 tartalmát ismertető 2. számú melléklet mutatja be. A es első kereskedési időszakban az új belépő tartalékból való részesedés meghatározása során az üzemeltetők a létesítmény üzembe helyezése után benyújtott új belépő kérelem alapján az üzembe helyezést követő évben arányos mértékben részesedtek térítésmentes kiosztásban. Az üzemeltetők többször kifogásolták az előzetes tervezhetőség hiányát. Ennek hatására a január 18-án elfogadott NKT-2 tartalmazta egy előzetesen felállítható listára való jelentkezés lehetőségét, melyet a társadalmi véleményezés során az üzemeltetők többsége pozitív változásként ítélt meg. Ez a lista a korábbi elképzelésekkel ellentétben, tekintettel a hatályos jogszabályokkal (Üht., Ket.) fennálló összeütközésre kizárólag informatív célt fog szolgálni, és a KvVM honlapján lesz elérhető. Az NKT-2 elfogadásának folyamatát rendező, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet értelmében a Kormány határozatban rendelkezik az NKT-2 tartalmáról és annak ismételt megküldéséről. II. A kormányprogramhoz való viszony Nincs kapcsolódása a kormányprogramhoz. 2

3 III. Előzmények A KvVM második félévében kidolgozta a közötti, második kereskedési időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervet. A Kormány január 18-án döntött a terv tartalmáról és az Európai Bizottság számára történő kiküldéséről. A Bizottság április 16-ai határozatában úgy döntött, hogy a Kiosztási Terv több szempontból nem felel meg az irányelvben tartalmazott kritériumoknak, elsősorban a kiosztható teljes mennyiség tekintetében. A magyar fél ezt a döntést megtámadta az Európai Bíróság előtt; az NKT-2 átdolgozását azonban ettől függetlenül el kell végeznünk a második kereskedési időszak megkezdése és kibocsátási egységek kiosztása érdekében április 21-én a KvVM elkészítette a BIZOTTSÁG HATÁROZATA a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozóan benyújtott nemzeti kiosztási tervről szóló tájékoztatót (a továbbiakban: Tájékoztató). A május 8-i Gazdasági Kabinet (GK) megtárgyalta a Tájékoztatót és döntött többek között arról, hogy a Nemzeti Kiosztási Terv társadalmi egyeztetésének megkezdése előtt, június 15-ig ki kell dolgozni a Nemzeti Kiosztási Terv átdolgozásának stratégiai elemeit, a csökkentett kibocsátási egység mennyiség egyes szektorok közötti kiosztásának elveit versenyképességi szempontoknak megfelelően. A június 5-i Gazdasági Kabinet ülésére a GKM elkészítette a csökkentett kiosztható egység mennyiség versenyképességi hatásainak elemzését. Ezt követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértői javaslatot dolgozott ki az ágazati szintű kiosztásra vonatkozóan, amelynek alapján a GKM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakértői megállapodtak abban, hogy az új belépő tartalék 8% alá történő csökkentése nem javasolt. (A januári tervezetben az új belépő tartalék 12%-ban, az aukciós tartalék 5%-ban volt meghatározva.) Ezután a GKM pontosított szakértői javaslatot dolgozott ki az ágazati részesedésekre vonatkozóan, 8%-os új belépő tartalékot és 2%-os aukciós tartalékot feltételezve. A KvVM egyetértett a GKM által javasolt ágazati kiosztási egység mennyiségekkel. A GKM által javasolt és KvVM által elfogadott ágazati kiosztási mennyiségek a jelen tervezetben annyiban módosultak, hogy a változó létesítmény szintű kiosztási szabályok miatt a saját célú tüzelőberendezések ágazat szereplői rel több kibocsátási egység mennyiséget kapnak évente, a többi ágazat éves mennyiségének arányos csökkentése mellett. Az anyagot a június 19-ei ülésén ismételten megtárgyalta a Gazdasági Kabinet, újabb vizsgálatokat kérve a GKM-től és az Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól július 24-én újból úgy döntött a GK, hogy megint át kell dolgozni az anyagot, és megint be kell mutatni egy hét múlva. A GK július 31-i döntése szerint megkezdhető a társadalmi egyeztetés. Ez augusztus között megtörtént. IV.- V. VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások Az átdolgozott Kiosztási Tervben az előirányzotthoz képest 10,8%-kal kevesebb kibocsátási egység kiosztásáról kell rendelkezni. A január 18-án a Kormány által elfogadott Kiosztási Terv az Irányelvvel összhangban, a rendelkezésre álló információk alapján törekedett a 3

4 közötti szükségletek meghatározására. Az ennél kb. 3,3 millió egységgel alacsonyabb éves mennyiség a vállalatokat kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseik növelésére, illetve esetenként amennyiben nem állnak rendelkezésre alacsonyabb áron elérhető kibocsátáscsökkentési lehetőségek - kibocsátási egység vásárlásra kényszeríti. Az ezzel járó költségeket a kibocsátás-vásárlás költségei, vagy az annál alacsonyabb kibocsátás-csökkentési költségek teszik ki. Évi 3,3 millió kibocsátási egység hiányt feltételezve, a jelenlegi piaci árfolyam ismeretében évente legfeljebb 18,2 25,7 Mrd Ft közvetlen többletköltséget jelent az érintett gazdasági szereplők számára összesen. Ennek a költségnek egy része a fogyasztókra továbbhárítható, másik része az érintett vállalatok nyereségét csökkenti, adott esetben versenyképességi helyzetét hátrányosan érinti. VII. Kapcsolódások -- VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (cél-csoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: X. Megjegyzések 4

5 II. Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv az Európai Bizottság állásfoglalásának megfelelően - módosított tartalmának jóváhagyásáról és az Európai Bizottság részére történő ismételt megküldéséről szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. sz. mellékletét képező Kormányhatározat Határozatok Tárában történő közzétételét. 5

6 1. sz. melléklet a KvVM/KJKF/1743 /2007. sz. előterjesztéshez A Kormány 2.. /2007. (...) Korm. határozata a es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv módosított tartalmának jóváhagyásáról és az Európai Bizottságnak történő ismételt megküldéséről 1. A Kormány megtárgyalta és elfogadta a es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv az Európai Bizottság állásfoglalásának megfelelően - módosított tartalmának jóváhagyásáról és az Európai Bizottság részére történő ismételt megküldéséről szóló előterjesztést, jóváhagyja az abban foglalt Nemzeti Kiosztási Terv tervezetének módosított tartalmát, és elrendeli az Európai Bizottság számára jóváhagyás céljából történő ismételt megküldését. Felelős: Határidő: környezetvédelmi és vízügyi miniszter azonnal 2. A Kormány felhívja a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben, az Európai Bizottság jóváhagyó állásfoglalásának kiadását követően készítsen előterjesztést a es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetése tárgyában. Felelős: környezetvédelmi és vízügyi miniszter Határidő: az Európai Bizottság jóváhagyó állásfoglalásának kiadását követő 30 nap 3. A es időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv tartalmának jóváhagyásáról és az Európai Bizottságnak történő megküldéséről szóló 2006/2007. (I. 24.) Korm. határozat e határozat közzététele napján a hatályát veszti. 6

7 2. sz. melléklet a KvVM/KJKF/1743/2007. sz. előterjesztéshez Közvetlenül a Bizottság április 16-i határozata következtében módosítandó szabályok: 1. A Bizottság határozatának 1. cikke értelmében Magyarország a közösségi rendszer keretei között kiosztandó mennyiséget évi 3, millió tonna CO2-egyenértékenek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységgel csökkenti. A teljes kiosztható mennyiség ezért egység évente, a korábban kiosztani tervezett évi (hozzáadandó JI tartalék nélkül értendő) egység helyett. 2. A teljes mennyiséghez hozzáadható JI tartalékrész (várhatóan évi egység) hitelesítésére van szükség. A határozat 1. cikke szerint Magyarország az összmennyiséget megnövelheti azon projekttevékenységekből származó kibocsátás alapján, amelyek 2005-ben már folytak, és 2005-ben az irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben már eredményeztek kibocsátáscsökkentést vagy korlátozást, de csak abban a mértékben, amilyen mértékben az ezen projekttevékenységek alapján megvalósuló kibocsátáscsökkentés vagy -korlátozás adatokkal van alátámasztva és hitelesítve van. A hitelesítést a projekt terv dokumentumokban tartalmazott alapvonal számítási módszertan alapján végezzük, a 2005-ben ténylegesen a hálózatra termelt villamos energia mennyisége alapján. A végleges számítás eredményeit a Bizottság számára benyújtandó végleges kiosztási listában szerepeltetjük. 3. A kibocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alá január 1-jétől bevonandó 5 létesítmény (Tiszai Vegyi Kombinát Rt. pirolízis üzeme, Columbian Tiszai Koromgyártó Kft létesítménye, Rockwool Hungary Kft. gógánfai és tapolcai létesítményei, Toplan Tapolcai Bazaltgyapot Kft. létesítménye) évi kibocsátási adatainak hitelesítése szükséges. A határozat 1. cikke értelmében Magyarország a további tüzelőberendezések javára kiosztott mennyiséget a nemzeti kiosztási tervben leírt általános módszertan alapján és kellően megalapozott és hitelesített kibocsátásadatokból kiindulva határozza meg, az összmennyiséget az e létesítményeknek kiosztott mennyiség és az e létesítményeknek javára előirányzott évi 1, millió tonna között esetleg adódó különbséggel tovább csökkentve. Az érintett 5 létesítmény kibocsátásainak alátámasztását a hatóság végzi a nyomon követési és jelentési útmutató 1 számítási szabályai szerint, fenntartva azonban, hogy az útmutató a kibocsátások nyomon követését igényelte volna év során, amelyre ezeknek a létesítményeknek akkor nem állt fenn kötelezettségük. Ezért az ott megkövetelt adatforrásokat néhol más, szintén hiteles adatokkal vagyunk kénytelenek helyettesíteni (hitelesített dokumentumok és számlák). A végleges számítás eredményeit a Bizottság számára benyújtandó végleges kiosztási listában szerepeltetjük. 4. A határozat 2. cikke szerint szükség van a 11.2 szakasz c) pont törlésére, mert Magyarország a területén üzemelő létesítményeknek kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét az irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében előírt döntés meghozatala után nem igazíthatja ki, ezzel szemben a kiosztási terv 11.2 szakasz c) pontjában foglalt szabály utólagos kiigazítást jelentene. 5. Szintén a határozat 2. cikkében foglaltaknak megfelelően utólagos kiigazításnak minősül az a kiosztási terv 5.8 szakaszában foglalt szabály, mely szerint a téves adatot megadó létesítmények számára eredményezett többletkiosztás kétszerese utólag az érintett létesít- 1 7

8 mények számlájáról levonható. Ennek a szabálynak a törlése ezért szintén szükséges, a téves adatot megadó létesítmények számára pénzbírság kerül kivetésre. 6. A kiosztási terv 11.5 fejezetében szereplő, az új létesítmények számára a kiosztás vonatkozásában 6 éves garanciát nyújtó szabály törlése javasolt. Erre a határozat nem kötelez, azonban 27. preambulum pontja szerint a Bizottság jelen pillanatban úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 87. és 88. cikkel alapján vizsgálva bármiféle kapcsolódó állami támogatás vélhetően összeegyeztethetetlennek bizonyulna a közös piaccal. Közvetetten a Bizottság április 16-i határozata következtében módosítandó szabályok: 7. A teljes kiosztható mennyiség csökkentése miatt módosulnak az egyes ágazatok számára kiosztható kibocsátási egység mennyiségek, az új belépő tartalék, valamint az aukciós tartalék is, az alábbiaknak megfelelően: Ágazat Kibocsátási egység/év I/a. Villamos energia termelés (levonandó JI tartalékkal együtt) I/b. Lakossági és közületi távhő termelés I/c. Saját célú tüzelő-berendezések és ipari távhő I/d. Cukorgyártás I/e. Földgázszállítás és tárolás I/f. Bioüzemanyag gyártás II. Ásványolaj-feldolgozás III. Kokszolás IV-V. Fémércek pörkölése és zsugorítása; vas- és acéltermelés VI/a. Cementgyártás VI/b. Mészgyártás VII. Üveggyártás VIII/a. Burkolólapok gyártása VIII/b. Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása IX-X. Cellulóz-, papír- és kartongyártás

9 Összesen meglévő létesítményeknek térítésmentesen új belépő tartalék JI tartalék aukciós tartalék Összesen hozzáadott JI tartalék nélkül Összesen A kiosztási terv 11.3 fejezete szerint az új belépő tartalék kiosztása során az 50 MWe feletti kapacitással rendelkező villamos energia termelő létesítmények kivételével minden ágazatban földgáz tüzelőanyagot kell feltételezni. A módosított szabályok értelmében ez csak a fosszilis tüzelőanyag felhasználásra vonatkozik. Az ismert tervezett beruházások szabályainak eleget tevő két biomassza tüzelésű létesítményre vonatkozóan a szabály megtartásra kerül. A Bizottság előzetes észrevételei nyomán módosuló szabályok: A Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság C. Igazgatóságának igazgatója február 28-i keltezésű levelében a Magyarország által a Bizottság számára megküldött kiosztási tervvel kapcsolatos kérdéseket tett fel, és észrevételeket közölt. A levélre a válasz április 2- án került elküldésre a környezetvédelmi és vízügyi miniszter nevében. Abban a Bizottság által jelzett észrevételek fényében, olyan esetekben amikor az adott szabály módosítása elkerülhetetlen volt, a módosításra ígéretet tettünk. Ez az alábbi esetekben fordult elő: 9. A Bizottság számára megküldött kiosztási terv tervezetben két külön tartalék került elkülönítésre az új belépő létesítmények számára: egy a villamos energia ipari szereplőknek és egy a többi ágazat szereplőinek. A Bizottság leveléhez csatolt mellékletben a 13. kérdésben jelezte, hogy előzetes véleménye szerint a két új belépő tartalék létrehozása az irányelv 3. sz. mellékletében tartalmazott 5. kritériumnak ellentmond. Ezért két tartalék helyett javasolt egyetlen új belépő tartalék létrehozása, amelyből minden ágazat létesítménye részesedhet. 10. Az 5.1 fejezete a kiosztási terv tervezetnek tartalmazott egy szabályt mely szerint amenynyiben a létesítményben 2005-ben történt üzemzavar eredményeképpen a létesítmény kibocsátása legalább 10%-kal elmarad a normális üzemmenet kibocsátásaitól, a hatóság állapítja meg, hogy a létesítmény kibocsátása 2005-ben hogyan alakult volna üzemzavar nélkül. A Bizottság előzetes véleményének 14. pontjában a szabály pontosítását kérte. 11. A Bizottság 18., 24/b), d) e) és f) észrevételében jelezte, hogy csak az ok a létesítmények részesedhetnek az új belépő tartalékból, melyek esetében engedélymódosítás történik. A Szerződés követelményei és különösen annak 87. és 88. cikke értelmében a terv nem tehet különbséget a cégek és ágazatok között oly módon, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy tevékenységeket indokolatlan előnyökben részesít. 9

10 Ezért az alábbi, új belépő tartalékból történő részesedésre feljogosító szabályok törlése szükséges a kiosztási terv tervezetből: fejezet 2) iii) és iv) melyek szerint a létesítmény termelési vagy nyersanyag feldolgozási kapacitásának bővülése is az új belépő tartalékból történő részesedésre feljogosító esemény; fejezet 3) mely szerint kapacitás bővítés hiányában, pusztán az ellátott fogyasztók légköbméterben kifejezett mértékében történő növekedés feljogosítja a távhőszolgáltatókat az új belépő tartalékból történő részesedésre; fejezet 4) ii) mely szerint egy ipari energiaszolgáltató létesítményt feljogosítja az új belépő tartalékból történő részesedésre az általa ellátott fogyasztó termelési kapacitásának növekedése; d) mely szerint a cukoripari létesítmények cukorkvóta növekedés esetén az új belépő tartalékból történő részesedésre jogosultak. (24/d kérdés) 12. A Bizottság előzetes észrevételének 24/h) pontjában jelezte, hogy a bezáró létesítmény rész fogalmát nem lehet használni, csak a létesítmény teljes bezárását követően lehet azt bezártnak tekinteni. Ezért az említett fogalom, és az ehhez kapcsolódó összes szabály törlésre kerül a 12. fejezetből. 13. A Bizottság észrevételének 24/h) pontjában jelezte azt is, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha egy létesítmény bezártnak minősül az alábbi okok miatt: ha a létesítmény kibocsátása a létesítmény részére az NKL-ben szereplő éves kiosztási mennyiség átlagának 15%-át nem éri el egy adott évben, és ennek oka a létesítmény termelési szintjének csökkentése; tüzelőberendezés, mely egy új tüzelőberendezés üzembehelyezését követően csak tartalékként üzemel; a létesítmény tevékenységének 6 hónapot meghaladó szüneteltetése. Pontosításra, részletezésre kerülő szabályok: 14. Az 5.1 fejezetben a év bázisadatként történő alkalmazása alól további kivételt jelent, ha a létesítmény által kiszolgált fogyasztók esetében évben olyan kapacitásbővítés történt, melynek eredményeképpen a létesítmény energiafelhasználása legalább 10%-kal megnőtt. Ebben az esetben a létesítmény bázisadata a évi kibocsátásoknak a évi új belépő tartalékból évre kapott egységmennyiség átlagával megnövelt értéke. 15. Az 5.1 fejezet alkalmazása alól jelent kivételt a távhő ágazat vonatkozásában, ha egy adott távhőszolgáltatónak másik szolgáltató szerződésfelmondása miatt kell többlettermelést vállalnia a időszakban, és emiatt a kibocsátásai legalább 10%-kal megnövekednek. Ekkor az üzemeltető kérésére a évi kibocsátás is tekinthető bázisadatnak. 16. Az 5.1 fejezet alkalmazása alól kivételt jelent ha egy létesítmény beruházási támogatást nyert, és abban a időszakra elkötelezte magát termelése felfuttatására. Ekkor a időszakra a pályázatban jelzett termelési szinthez tartozó kibocsátás jelenti a bázisadatot. 17. Az erőművek bázisadatának meghatározására vonatkozó 5.2 fejezetben a szabályok pontosításra illetve részletezésre kerülnek az alábbiaknak megfelelően: A évi termelési adatok közül azok az évek nem relevánsak, amelyekben az erőmű egészére legalább 3 hónapot elérő üzemzavar volt, és ezt alátámasztja az üzemeltető független fél által hitelesített dokumentumokkal. Szintén nem 10

11 kerülnek figyelembevételre a nem releváns évek azoknál a létesítményeknél melyek a közötti években új belépők voltak Villamos energia és hőtermelés alatt nettó (az önfogyasztással csökkentett, erőműből kiadott) villamos energiát és hőt kell érteni A kapcsolt termelésre vonatkoztatott 1,05-szörös szorzó csak a CCGT és gázmotor technológiákra vonatkozik Törlésre kerül az a szabály mely szerint a leállt berendezések által megtermelt energiát nem kell figyelembe venni a képlet alkalmazása során, mert ilyen esetben általában a többi meglévő berendezés veszi át a termelést, és a teljes termelés nem változik A kiosztási terv 5.2 fejezetében a villamos energia ipari ágazat számára kiosztandó kibocsátási egység mennyiség 1,9%-a a helyi erőforrást használó, távhőtermelést is folytató létesítmények számára történő elkülönítése törlésre kerül, mert a teljes mennyiség csökkenése mellett nem javasolt kevés számú létesítmény számára bónuszként külön egységek kiosztása. 18. Az 5.7 fejezetben a meglévő téglaipari létesítmények számára történő kiosztási szabály módosul olyan módon, hogy a bázisadatot fele arányban a fejezetben meglévő szabályok szerinti adat határozza meg, és fele arányban a létesítmények engedélyében szereplő t/nap mértékegységben megadott kapacitása. A módosításra az ágazatra jellemző évi termelés visszaesés miatt kerül sor, ebben az évben a termelési adatok az egyes létesítmények esetében nem reprezentatívak, ezt segít korrigálni a fenti szabály. 19. A 16. fejezet törlésre kerül, mert nem koherens a két érintett ágazat (vas- és acélipar illetve villamos energia termelés) kiosztási szabályaival. 20. A vagyonkezelő dönt arról, hogy az új belépő tartalékban és az Együttes Végrehajtási projekt tartalékban megmaradó egységeket elárverezi, vagy a következő kereskedési időszakra átviszi. A tartalékokban megmaradó egységek kezelése a korábbi tervezetben a kiotói egységgé történő visszakonvertálás volt. 21. Az új belépő tartalékból a kiosztás előzetes foglalási lehetőség nélkül, minden év február 28-ig a tárgyévet megelőző évben a létesítményt üzembe helyező és új belépő kérelmet benyújtó létesítmények között arányosan történik. A tervezhetőség érdekében egy informatív célú lista fog készülni, amely a KvVM honlapján lesz elérhető. 22. Az új belépő tartalék éves részekre történő felosztását meg kell vizsgálni, és szükség esetén az éves tartalékok egymáshoz viszonyított arányát módosítani. 11