A DUNAÚJVÁROSI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

Átírás

1 A DUNAÚJVÁROSI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA 1. A fegyelmi eljárás célja az alapszabály, a horgászrend, a tanyarend, kikötőrend az egyesület szervei által hozott határozatok megtartásának, a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések és más szabályozások betartása, etikai és a társadalmi együttélés szabályai betartatása, a szervezeti élet tisztaságának biztosítása. A fegyelmi vétséggel arányban álló elmarasztalással az elkövető és a horgásztársadalom többi tagjának visszatartása hasonló magatartástól. FEGYELMI VÉTSÉGEK 2. Fegyelmi vétséget követ el az egyesület tagja, és ellene fegyelmi eljárást kell indítani: a) aki ellen a halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt a bűnüldöző, illetve az igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak és nem rendelkeztek a horgászat további gyakorlásáról. b) akit a környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekmény vagy szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak és nem rendelkeztek a horgászat további gyakorlásáról. c) aki a halászattal és horgászattal, illetve azzal kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, választott horgászszervek határozatai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti, abban az esetben, ha nem tartozik a halászati felügyelőség hatáskörébe. - Ugyancsak a fegyelmi bizottság jár el azon szabályszegésekben, melyet az Egyesület a halászati törvényen kívül külön szabályozott (területi, időbeli, stb. szigorítás, illetve tilalom). d) aki az Egyesület Alapszabályában meghatározott etikai és magatartási követelményeket megszegi, illetve az Alapszabály egyéb rendelkezése ellen vét. e) aki mint választott testület tagja, vagy választott tisztségviselő kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja. f) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi kötelességét az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi bizottság idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, illetve terhelt kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy a fegyelmi eljárás alatt tanúként rosszhiszeműen valótlant állít. 1

2 g) aki az Egyesület más tagjait, tisztségviselőit, szerveit mások előtt alaptalanul vádolja, obszcén kifejezésekkel illeti. h) aki az etikai szabályokat megszegi, ha az egyesület tagja a vízparton, vagy más helyen olyan kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít, mely az egyesületi tagsághoz, a horgásztársadalomhoz méltatlan, a társadalmi együttélés szabályaiba ütközik. FEGYELMI BÜNTETÉSEK a) Figyelmeztetés; b) Irásbeli megrovás; c) A fegyelmi határozatban megjelölt vízterületről, horgásztanyáról a horgász egyesület szolgáltatásától meghatározott időre szóló k i t i l t á s; d) a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás az Egyesület kezelésében lévő vízterületen. 2. Indokolt esetben a 3. /1/ bek. c) és d) pontjában megjelölt fegyelmi büntetés együttesen is kiszabható. 3. A 3. /1/ bek. c, d) pontjai szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év. 4. A 3. /1/ bek. c, d) pontjai alapján kiszabott büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben legfeljebb kétévi próbaidőre felfüggeszthető abban az esetben, ha a büntetés az egy évet nem haladja meg. A felfüggesztés időtartama hónap lehet. A próbaidő időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő napon 0 órától kezdődik, és a határozatban megjelölt utolsó napon 24 óráig tart. 5. A próbaidő eredményes letelte után a fegyelmi büntetés hatályát veszíti. Amennyiben a próbaidő alatt újabb fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, a korábban felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is el kell rendelni, erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. 6. Nincs helye a fegyelmi büntetés felfüggesztésének a próbaidő tartama alatt elkövetett fegyelmi vétség, valamint a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül elkövetett fegyelmi vétség esetén. 4. A 3. /1/ bekezdésben szereplő horgászattól eltiltás esetén azokat a területi engedélyeket kell bevonni, melyre a határozatban a kitiltás szól. Erről a fegyelmi határozatban rendelkezni kell. A bevont engedély és a kifizetett szolgáltatások értéke nem visszatéríthető. 5. 2

3 Akivel szemben 2 évet meghaladó horgászattól való eltiltást szabtak ki függetlenül attól, hogy az eltiltást a halászati felügyelőség, illetve más hatóság hozta -, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét házi vizsgát tesz a helyi vizsgabizottság előtt. Amennyiben a 2. d) pontos kizárás történik, az újbóli tagságot a horgász egyesület elnökségének jóvá kell hagyni. HATÁSKÖRÖK Az Egyesület tagjaival szemben elsőfokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az Egyesület Elnöksége jár el. 2. Az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság, tagjai, illetve vezetője ellen első fokon a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az Egyesület Küldöttgyűlése jár el. 3. A Fegyelmi Bizottság tagjai, illetve vezetője ellen elsőfokon az Egyesület Elnöksége, másodfokon az Egyesület Küldöttgyűlése jár el. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Valamennyi feljelentést, illetve bejelentést melynek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség tényszerű, rövid ismertetését, az elkövetés helyét, idejét, az elkövető és ha volt tanú(k) személyének megjelölését a horgászirodán iktatni kell. 2. Fegyelmi eljárás írásban rendelhető el. Fegyelmi eljárást az Egyesület Elnöke rendelhet el, ezt a jogkörét az Egyesület Titkárára átruházhatja. Az Egyesület Alapszabály szerinti tisztségviselői hivataluknál fogva kötelesek fegyelmi eljárást kezdeményezni az általuk észlelt, illetve a tudomásukra jutott szabálysértésről. Az eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt értesíteni kell, az értesítésben ismertetni kell az általa tanusított, a fegyelmi eljárást megalapozó magatartást. 3. Az Egyesület Elnöke a beérkezett bejelentést 30 napon belül köteles megvizsgálni, az állásfoglalását dátummal a bejelentésen feltüntetni. Az állásfoglalás lehet: - a bejelentés (feljelentés) kiegészítése; - halászati felügyelőséghez áttétel; - fegyelmi eljárás elrendelése; - fegyelmi eljárás nélküli figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás. Az Elnök ezt a jogkörét az Egyesület Titkárára átruházhatja. 4. Ha az ügy megítélése egyszerű, és a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségről van szó, az Elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját 3

4 hatáskörében figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Az Elnök ezt a jogkörét az Egyesület Titkárára átruházhatja. 5. Fegyelmi eljárás nélkül hozott figyelmeztetésről vagy megrovásról írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövető figyelmét, hogy a határozat ellen nyolc napon belül panasszal élhet. Panasz esetén a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 6. Minden esetben le kell folytatni a fegyelmi eljárást az ellen, aki a halgazdálkodással kapcsolatos, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el, és azt jogerősen elbírálták, de a további horgászattal kapcsolatban döntést nem hoztak. ELÉVÜLÉS 8. A fegyelmi eljárást, annak bejelentésétől (az Elnök által történő elrendeléstől) számított 30 napon belül meg kell indítani. A fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy év elteltével fegyelmi vétség miatt eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ebben az esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a Fegyelmi Bizottság legalább három tagja jelen van. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. 2. Nem vehet rész a fegyelmi eljárásban az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, rokona, aki az eljárás alá vont személlyel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, illetve egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem vehet részt a fegyelmi eljárásban továbbá az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). 3. Másodfokon nem vehet részt az eljárásban az, aki elsőfokon részt vett. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az Egyesület Elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását 30 napon belül köteles kitűzni, vagy szükség esetén feljelentés kiegészítést rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 20 nap. Ezt a jogkörét az Egyesület Titkárára átruházhatja, figyelemmel a 7. /3/ bekezdésére. 4

5 2. Az eljárás alá vont személyt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni azzal, hogy távolmaradása esetén az eljárást ellene távollétében is lefolytatják, illetve a fegyelmi büntetést kiszabják. Megjelenése esetén bizonyítékait, tanúit a tárgyalásra magával hozhatja, illetve bejelentheti. 3. A fegyelmi eljárás időtartama két hónap, mely indokolt esetben egy ízben, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, az eljárás meghosszabbításáról indokolt határozatot kell hozni. 4. A Fegyelmi Bizottság tárgyalása zárt, azzal, hogy az Egyesület vezető tisztségviselői hivatalból jogosultak a tárgyaláson részt venni. 5. A Fegyelmi Bizottság Elnöke felelős az eljárás szabályszerű lefolytatásáért. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti le, gondoskodik a jogszerűségről és a rendről. Megállapítja a tárgyalás szabályszerű feltételeit, elfogultsági nyilatkozatot vesz az eljárás alá vont személytől, majd dönt annak elfogadásáról vagy elvetéséről. 6. Amennyiben a bizottság elnöke elfogadja az elfogultsági indítványt, a bizottság elfogultsággal érintett tagját az eljárásból ki kell zárni. A kizárást jegyzőkönyvezni kell A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek helyét, idejét, a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét, az egyesület nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomását, a tárgyalás lényegét és a tárgyaláson elhangzott indítványokat, és megállapításokat kell tartalmaznia. 2. A jegyzőkönyvet a szerv tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az eljárás alá vont személy írja alá Az eljárást meg kell tagadni ha: - a beljelentett cselekmény nem fegyelmi vétség. - a beljelentett cselekmény elévült. - az elkövető halála esetén. 2. A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet azonnal kihirdet. 3. Az eljárást meg kell szüntetni ha a fegyelmi eljárás alá vont személy: - terhére rót cselekmény nem fegyelmi vétség. - terhére rót cselekmény elkövetése nem bizonyítható. - halála esetén. 5

6 4. A fegyelmi eljárást minden esetben határozattal kell lezárni. A határozatot írásba kell foglalni, és az év elejétől kezdődő sorszámozással kell ellátni. 5. Az eljárás alá vont személy távollétében hozott határozatot részére tértivevényesen 8 napon belül kézbesíteni kell. Az elsőfokú határozat a 16. napon, illetve a kihirdetéskor - amennyiben a terhelt a fellebbezési jogáról lemont azonnal jogerőre emelkedik. 6. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát, továbbá fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi határozat egy példányát a fegyelmi szerv elnöke köteles haladéktalanul megküldeni az illetékes halászati felügyelőnek A 3. /1/ bekezdés b) c) és d) pontjában meghozott fegyelmi büntetést a jogerőre emelkedést követően az elkövető nyilvántartó kartonjára rá kell vezetni. A 3. /1/ bekezdése c)-d) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetést a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját. 2. A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az elkövető a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. FELLEBBEZÉS Az elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az Elnökséghez (tisztségviselő esetén a Küldöttgyűléshez) kell címezni, de az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani. 2. Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont és az eljárást elrendelő személy. A fellebbezés halasztó hatályú. 3. Fegyelmi ügyben másodfokon az Elnökség, tisztségviselőkkel szemben a Küldöttgyűlés jár el. 4. A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnöke az ügy irataival együtt nyolc napon belül a másodfokú szervnek köteles megküldeni. 5. A másodfokú szerv a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A tárgyalásra az eljárás alá vont személyt, valamint a tanú(ka)t szükség esetén beidézheti. Ha a másodfokú szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztathatja, 6

7 vagy azt hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezheti. 6. A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést, csak arra irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. 7. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. ÚJRAFELVÉTEL 15. Az elkövető, a fegyelmi eljárás jogerőre emelkedésétől számított hat hónap, illetve büntetése kitöltése alatt az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az eljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és annak eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas, és az eddigi eljárás során nem merült fel.. Az újrafelvétel elrendelése vagy elutasítása az Elnök hatásköre, azonban ezt a jogkörét az Egyesület Titkárára átruházhatja. Az újrafelvételi eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak. Az elrendelést vagy elutasítást határozatba kell foglalni, mely ellen fellebbezésnek nincs helye. ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN 16. Ifjúsági taggal szemben elsődleges a nevelési cél. Ifjúsági tag megidézésekor a szülő vagy törvényes képviselő jelenlétét kell kérni. Meg nem jelenés esetén az eljárás a szülő és törvényes képviselő nélkül is lefolytatható. 17. ELJÁRÁS A HELYSZÍNEN TÖRTÉNŐ SZABÁLYTALANKODÁS ESETÉN 1. Amennyiben a halászati őr szabálytalanságot tapasztal a horgászat során, illetve azzal összefüggésben, köteles a szabálytalankodó ellen eljárni. 2. A halászati őr csekély súlyú szabálytalanság esetén a horgász fogási naplójába figyelmeztetést jegyezhet be, amely nem minősül fegyelmi büntetésnek. Nagyobb súlyú szabálysértés esetén a halászati őr feljelentést tesz az egyesület elnökénél, vagy az illetékes hatóságnál, illetve indokolt esetben a szabálytalankodó horgászjegyét bevonhatja. 7

8 3. Amennyiben a halászati őr tárgyévben már figyelmeztetésben részesített horgászt ismételten csekély súlyú szabálysértésen éri, a fogási naplóba ismételt figyelmeztetést jegyezhet be. Nincs helye ismételt figyelmeztetés alkalmazásának, amennyiben a horgász ugyan olyan szabálytalanságot követett el, ebben az esetben a halőr feljelentést alkalmaz. 4. A halászati őr ismételten figyelmeztetett horgász további szabálysértése esetén ellene feljelentést tesz, további figyelmeztetés nem alkalmazható csekély súlyú szabálysértés esetén sem. Dunaújváros, november 10. Somfai Rezső sk. elnök Záradék: A Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület Elnöksége a Fegyelmi Szabályzatot a november 10-ei ülésén, a 9/2016. (XI. 10.) számú elnökségi határozatával állapította meg. A Fegyelmi Szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszíti a DUNAFERR Horgászegyesület januárjában hatályba lépett Fegyelmi Szabályzata. 8