III. kötet. Szakmai program augusztus 30. Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Átírás

1 III. kötet Szakmai program augusztus 30. Debreceni PEDAGÓGIAI SZC Beregszászi PROGRAM Pál Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS INTÉZMÉNYÜNK SZAKKÉPZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Középiskolai szakképzés Villanyszerelő Elektronikai műszerész Számítógép-szerelő, karbantartó Szakgimnáziumi szakképzés Automatikai technikus Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Műszaki informatikus Szoftverfejlesztő Gazdasági Informatikus Szakképzési felnőttoktatás Felnőttoktatás: Automatikai technikus Felnőttoktatás: Szoftverfejlesztő Felnőttoktatás: Számítógép-szerelő, karbantartó Felnőttoktatás: Villanyszerelő Felnőttoktatás: Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I Felnőttoktatás: Kis-és középvállalkozások ügyvezetője II SZAKKÉPZÉS TARTALMA, ÓRATERVEK Szakközépiskolai óratervek Szakgimnáziumi óratervek SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYEINEK ÉS FORMÁINAK BEMUTATÁSA Tanulószerződés Együttműködési megállapodás ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA GYAKORLATI KÉPZÉSRÓL VALÓ MULASZTÁS KEZELÉSE SZINTVIZSGA, BESZÁMOLTATÓ OKTATÁS SZABÁLYAI A szintvizsga szabályai A szakmai beszámoltató oktatás rendje ÉRTÉKELÉS SPECIÁLIS SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYAI MENTOR PEDAGÓGUSOK FELADATAI

3 10. MELLÉKLETEK Szakközépiskolai kerettantervek Szakgimnáziumi kerettantervek Szakképzési felnőttoktatás kerettantervek A mérőtermi oktatás szabályai Mérőtermi szabályzat kiegészítése az informatikai eszközök használatával A gyakorlati oktatás rendje Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés Tanulmányi versenyekre való felkészítés

4 1. BEVEZETÉS Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. A szakmai képzést tipikus kooperációs tevékenységnek foghatjuk fel. Egyfelől számos partner van jelen, másfelől az együttműködés minősége határozza meg jelentős mértékben a képzés hatékonyságát is. Itt kell megemlíteni az iskolafenntartó, a megrendelő (szülői ház) és a munkaerőpiac igényeit, elvárásait. A munkaerő-piaci igények figyelembevétele ma már minden szakképző számára elengedhetetlenül fontos. Birtokában kell lenni azoknak a szakmai igényeknek, melyek különféle beruházásokhoz, technológiákhoz kapcsolódnak. Ezek az igények a szakképzés struktúraváltása szempontjából nagyon fontosak. Fentiek alapján a Beregszásziban a szakképzés célja az, hogy a meglévő s majdan fejlesztendő tárgyi és személyi feltételekre támaszkodva olyan szakemberek hagyják el iskolánkat, akik megfelelnek az országos, később pedig az európai normáknak. Ennek a feltételnek a teljesülése esetén a szülők elvárásai is valóra válnak, mert gyermekeik jó esélyt kapnak az elhelyezkedésre. Természetesen ezek a célok nem valósulnak meg önmaguktól. Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálják a helyi tantervek az oktatás minden szintjén intézetünkben. (Általános képző szakon szakképző szakon.) A szakmai képzés iskolánkban az iskola szakmai programja szerint folyik. A szakmai oktatás az OKJ szerinti szakmákban, az érvényes SZVK-k, központi programok, illetve kerettantervek alapján történik. A kerettantervek biztosítják a nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Garanciát jelentenek arra, hogy a mindenkire nézve kötelező ismeretelemek és fejlesztési követelmények egymással összehangoltan és szakszerűen épüljenek be a helyi tantervekbe. Ugyanakkor a kerettantervi szabályozás megfelelő teret hagy az iskolák szakmai önállóságának is. A Beregszászi iskola a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok, valamint a szakképzési kerettantervek tartalmi előírásának figyelembevételével készítette el szakmai programját a pedagógiai program részeként. A korszerű ismeretanyag korszerű technikai bázison való elsajátíttatása garantálja az iskola szakképzési céljának a megvalósítását! 3

5 2. INTÉZMÉNYÜNK SZAKKÉPZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Középiskolai szakképzés A képzés általános jellemzői Szakközépiskola (3 éves szakképzés) Hároméves szakközépiskolai képzés esetén, a évfolyamon a szakmai kerettantervnek megfelelő informatika, illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 11. évfolyam végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A 9., és 10.,évfolyam után az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos tanulók kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt. Szakközépiskola (2 éves szakképzés) Kétéves (10 osztályra épülő) szakközépiskolai képzés esetén, a évfolyamon a szakmai kerettantervnek megfelelő informatika, illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 12. évfolyam végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tesznek a tanulók. A 11. évfolyam után az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos tanulók kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt a tanulók. Összefüggő szakmai gyakorlat Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakközépiskolai szakképzés esetén a tanulóknak - a kerettantervben meghatározottak- szerint a szorgalmi idő befejezését követően összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakközépiskolai képzés esetén az összefüggő szakmai gyakorlat egységesen: 9. évfolyam 140 óra 10. évfolyam 140 óra illetve 2 éves (10 osztályra épülő) szakképzés esetén: 11. évfolyam: 160 óra Az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát az elmélet-gyakorlat arányának 4

6 számításakor be kell számítani a gyakorlati óraszámba! A kötelező szakmai gyakorlat tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakmai gyakorlat letöltését a gyakorlati képzőhely igazolja. Ezen igazolás a következő évfolyamra lépés előfeltétele, a gyakorlat teljesítésével tekinthető a tanuló számára a tanév sikeresen teljesítettnek és lezártnak. Az összefüggő gyakorlat helyszíneit a kerettantervek szabályozzák, ez alapján lehet: gazdálkodó szervezetnél költségvetési szervnél iskolai tanműhelyben központi gyakorló helyen A 2016/17-es tanévtől kezdődően a szakiskola megnevezése szakközépiskola. Szakközépiskolai szakképzés keretében iskolánkban megszerezhető szakképesítések: Villanyszerelő Elektronikai műszerész Számítógép-szerelő, karbantartó A szakközépiskolai szakképzések leírása: Villanyszerelő A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlőés szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények 5

7 figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező. Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Informatikai és műszaki alapok Épületvillamossági szerelés Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság 6

8 Elektronikai műszerész A szakképesítés munkaterületének rövid leírása Az elektronikai műszerész a gyártó és a kiszolgáló ágazatok középfokú végzettségű elektromos szakembere. Alapvető feladata az elektromos, elektronikus, berendezések és műszerek bemérése, javítása és karbantartása. Az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén képes a hibákat (hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek stb.) megkeresni és megszüntetni. Összeszereli és beállítja az elektronikai berendezéseket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező. Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet 7

9 szerint: azonosító megnevezése száma Informatikai és műszaki alapok Elektronikai berendezések Áramkörök ipari alkalmazása Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Számítógép-szerelő, karbantartó A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Műszaki segítséget nyújt a felhasználók részére közvetlenül vagy telefonon, e- mailben vagy más elektronikus eszköz segítségével, többek között szoftverrel, hardverrel, számítógépes periféria berendezésekkel, hálózatokkal és internettel kapcsolatos problémákat diagnosztizál és old meg, illetve iránymutatást és támogatást nyújt a különféle rendszerek üzembe helyezését, telepítését és karbantartását illetően. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógép hardverének, perifériáinak és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítésére, karbantartására, tesztelésére, hibák elhárítására - számítógépek, adatátviteli berendezések és számítógépes perifériák karbantartására, hibakeresésére, tesztelésére és javítására - számítógépes hardveregységek összeszerelésére és beállítására - számítógépes kábelek szerelésére és javítására - otthoni- és kisvállalati hálózatok telepítésére, tesztelésére, hibák elhárítására A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - 8

10 Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati alapok Számítógépes hibaelhárítás Információtechnológiai alapok Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. 2.2 Szakgimnáziumi szakképzés A képzés általános jellemzői: A évfolyamon ágazati kerettanterv szerinti informatika illetve elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás folyik, a szakmacsoportnak megfelelő elméleti és gyakorlati tartalommal, helyi tantervekben meghatározott heti óraszámban. A 12. évfolyam végén a tanulók szakmai érettségit tesznek, ahol a tanulók a sikeres szakmai érettségi vizsgával szakmai bizonyítványt kapnak (mellék szakképesítés) A 12. évfolyam végén tett sikeres szakmai érettségi vizsga után egyéves szakképző szakasz (5/13. szakképző évfolyam) következik, mely OKJ szerinti szakmai vizsgára készít fel. A 2016/2017 tanévtől kezdődően a szakgimnáziumi képzés megnevezése szakgimnázium. A névváltozás mellett a legfontosabb változás, hogy a szakgimnáziumban a tanulók 4+1 év alatt két szakmát szerezhetnek. Szakmai érettségivel a tanulók egy un. mellékszakképesítést szereznek. 9

11 Azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek sikeres ágazati szakmai érettségivel kétéves a szakképző szakasz, mely az OKJ szerinti szakmai vizsgára készít fel A 10., és 11. évfolyam után kötelező összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt a tanulók. Összefüggő szakmai gyakorlat A szakgimnáziumban tanuló diákoknak Villamosipar-és elektronika ágazat esetén - a kerettantervben meghatározottak- szerint a szorgalmi idő befejezését követően összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Az ágazati és a szakközépiskolai kerettantervek szabályozzák a tanulók összefüggő (szorgalmi időn kívül) szervezett gyakorlatát, annak időtartamát és tartalmát. Villamosipar-és elektronika ágazat esetén az összefüggő szakmai gyakorlat egységesen: 10. évfolyam 140 óra 11. évfolyam 140 óra illetve 2 éves (érettségi utáni) szakképzés esetén: 13. évfolyam: 160 óra Az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát az elmélet-gyakorlat arányának számításakor be kell számítani a gyakorlati óraszámba! A kötelező szakmai gyakorlat tartalmát a szakképzési törvény szabályozza. A szakmai gyakorlat letöltését a gyakorlati képzőhely igazolja. Ezen igazolás a következő évfolyamra lépés előfeltétele, a gyakorlat teljesítésével tekinthető a tanuló számára a tanév sikeresen teljesítettnek és lezártnak. Az összefüggő gyakorlat helyszíneit a kerettantervek szabályozzák, ez alapján lehet: gazdálkodó szervezetnél költségvetési szervnél iskolai tanműhelyben központi gyakorló helyen A 2016/17-es tanévtől kezdődően a szakközépiskola megnevezése szakgimnázium. 10

12 A szakgimnáziumi képzések jellemzői A 2016/17-es tanévtől a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakultak. A szakgimnázium - a gimnáziumi érettségivel azonos érettségit - és szakmai végzettséget egyaránt biztosít. A képzés két szakaszból áll, a képzési idő 4+1 év. A nyolcadikos tanulóknak két különböző szakgimnáziumi területen kínálunk tanulási lehetőséget. Villamosipar és elektronika Informatika Az első négy évben az általános műveltséget megalapozó - közismereti tantárgyakat, illetve az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyakat tanulnak a diákok. A negyedik év a gimnáziumi érettségivel egyenrangú érettségi vizsgával zárul, amelyben a 4 kötelező közismereti tantárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) mellett az ötödik kötelező vizsgatárgy a szakmai tantárgy. (Az öt kötelező tantárgy mellett a tanuló választásának, továbbtanulási szándékainak megfelelően további tantárgyakból is lehet érettségi vizsgát tenni.) A szakmai érettségi vizsgát közép, illetve emelt szinten tehetnek a tanulók, vagyis a szakmai érettségi emelt szintű teljesítése ugyanúgy többletpontokat jelent a felvételinél, mint a közismereti tantárgyak esetében. A szakmai érettségi szakmai végzettséget is ad, az alábbiak szerint: Ágazat Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés A szakmai vizsgával (+1 év technikusi évfolyam elvégzése után) megszerezhető szakképesítés Villamosiparés elektronika OKJ szám Szakképesítés OKJ szám Szakképesítés Villamos berendezés szerelő és üzemeltető Automatikai technikus Villamosiparés elektronika PLC programozó Elektronikai technikus Villamosiparés elektronika PLC programozó Erősáramú elektrotechnikus 11

13 Informatika Irodai informatikus Műszaki informatikus Informatika Irodai informatikus Szoftverfejlesztő Informatika Irodai informatikus Gazdasági informatikus Az érettségi vizsga megszerzése után a tanuló az alábbi lehetőségek között választhat A megszerzett szakmai érettségi végzettséggel munkába áll. Felsőoktatási intézményben tovább tanul. (A szakirányú továbbtanulásnál előnyt jelent, hogy a kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak, vagyis emelt szintű érettségi vizsgának minősül.) Az iskolában elvégzi a +1 (ötödik) évfolyamot és az ágazatnak megfelelő OKJ* végzettséget szerez. A felsőoktatásban továbbtanulni az ötödik év elvégzése után is lehet. A szakgimnáziumi szakképzések leírása: Automatikai technikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az automatikai technikus feladata az automatizált gépek, berendezések és rendszerek szerelése, üzembehelyezése, karbantartása és javítása. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. PLC programot ír, módosít, bevonja a PLC-t a hibakeresés folyamatába. A szakképesítéssel rendelkező képes: - üzembe helyezni az automatikai berendezést - automatikai berendezéseket üzemeltetni, javítani, karbantartani - automatikai berendezéseken műszeres méréseket végezni - készülék-átalakítási munkákat végezni - részt venni az új technológiák bevezetésében - magas automatizáltságú berendezéseket kezelni 12

14 - karbantartási, javítási munkákat irányítani - PLC programozást végezni - paramétereket beállítani, diagnosztizálni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ipari gyártórendszerek Ipari folyamatok irányítása PLC-vel Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) 13

15 Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Elektronikai technikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az elektronikai technikus a vállalat, intézmény, szervezet operatív területi vezetőjének közvetlen munkatársa. Alapvető feladata a szervezet gyengeáramú berendezéseinek és kapcsolódó villamos hálózatának üzemeltetése, a rendszerek dokumentált nyomon követése Feladata az alkalmazott irányítás,- és vezérléstechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Átlátja az alkalmazott gyengeáramú villamos berendezések jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. Képes az egyszerűbb gyengeáramú áramkörök tervezésére, ezek szimulációjára. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival. Önállóan vagy mérnöki irányítással elektronikus berendezések tervezésével, gyártásával, összeszerelésével, építésével, üzemeltetésével, karbantartásával és javításával összefüggő műszaki jellegű, egyéb kisegítő feladatokat végez A szakképesítéssel rendelkező képes: - elektrotechnikai és elektronikai számításokat végezni - villamos kapcsolásokat értelmezni - villamos méréseket végezni - mérési jegyzőkönyvet készíteni - áramköröket éleszteni, áramkör működését ellenőrizni, és elvégezni a javításokat - elektronikai áramköröket építeni, üzembe helyezni - feszültség alá helyezni az áramkört - ipari gyártórendszereket üzemeltetni, karbantartani - műszeres hibakeresést végezni és irányítani - kijavított áramkör működését méréssel ellenőrizni - irányítástechnikai rendszereket programozni - PLC programot írni, programot módosítani grafikus és szöveges programnyelveken - mikrovezérlőket (PIC-et) használni - mechatronikai rendszereket működtetni - elektronikai tervező programokat telepíteni, beállítani és használni 14

16 - különféle vezérléseket megvalósítani, működésüket ellenőrizni - elektronikus vezérléseket szabályzásokat kezelni, működtetni - távvezérléseket alkalmazni, működtetni - karbantartási munkákat végezni és irányítani a karbantartási utasítás szerint - dokumentálni az üzemeltetési, karbantartási munkákat A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Áramkör építése, üzemeltetése 15

17 Számítógép alkalmazása az elektronikában Irányítástechnikai alapok Mechatronikai rendszerek Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Erősáramú elektrotechnikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az erősáramú elektrotechnikus a vállalat, intézmény, szervezet műszaki vezetőjének közvetlen munkatársa. Alapvető feladata a szervezet energetikai hálózatának üzemeltetése, a villamosenergia-gazdálkodás nyomon követése. Felelősségi körébe tartozik a meddőgazdálkodás, egyszerűbb kisfeszültségű hálózatok vezetékeinek méretezése. Feladata az alkalmazott irányítástechnikai, illetve hajtástechnikai installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Munkaterülete az erősáramú installáció, villamosenergia rendszer, alállomások, védelmek teljes körű ismerete, szükség esetén az átalakítása. Ismeri az üzemirányítási rendszer felépítését és feladatait. Ismeri az alkalmazott villamos gépek jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. Ismeri a hálózatok csillagpont kezelési megoldásait. Ismeri a hálózatok, alállomások védőföldelési megoldásait, szabványi előírásait. Ismeri a hálózatok feszültségminőségi jellemzőit. Ismeri a tarifákat és a B tarifához tartozó vezérlési megoldásokat. Ismeri a hálózatra csatlakozó háztartási méretű kiserőművek felépítését és előírásait. Teljesítményelektronikai áramköröket üzemeltet. Programozható logikai vezérlőket alkalmaz. A villamosenergia-gazdálkodással összefüggő méréseket elvégzi, az ehhez szükséges mérőműszereket kiválasztja, beköti, a mérési eredményeket rögzíti, a szükséges dokumentumokat elkészíti. Ismeri az alapvető villanyszerelői feladatokat, azokat elvégzi. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival. Munkájához szükséges műszaki rajzokat számítógéppel elkészíti, azokat alkalmazza. A munkavégzéshez szükséges dokumentumokat előkészíti, alkalmazza és az elvégzett munkát dokumentálja. A szakképesítéssel rendelkező képes: 16

18 - fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni (vágás, fúrás, forgácsolás, fűrészelés, hajlítás, reszelés, csiszolás) - villamos és mechanikai kötéseket készíteni - egyszerű villamos kapcsolási rajzot készíteni - villamos kapcsolásokat értelmezni - villamos mérőműszereket kiválasztani - villamos mérőműszereket bekötni - villamos méréseket végezni - mérési jegyzőkönyvet és rajzdokumentációt készíteni - feszültség alá helyezni a berendezést - villamos berendezések feszültségmentesítését végezni - intelligens épületek erősáramú szerelését végezni - kommunális és lakóépületek villanyszerelését végezni, áramköreit ellenőrizni - kialakítani a kommunális és lakóépületek elosztóit - felszerelni/összeszerelni a vezérlések készülékeit - felszerelni/összeszerelni a szabályozások készülékeit - motorvezérléseket (motorvédő, indító, forgásirány váltó, fordulatszámváltoztató kapcsolásokat) megvalósítani, telepíteni, beüzemelni - energiagazdálkodással összefüggő méréseket végezni - mérőváltók ellenőrzésével kapcsolatos méréseket végezni - villamos hálózatok, alállomások állapotát ellenőrizni és felmérni - villamos hálózatok és berendezések ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos méréseket végezni - villamos hálózatok, alállomások védelmi és automatika berendezésit üzemeltetni, ellenőrizni - villamos gépeket szállítani, telepíteni, üzembe helyezni és üzemeltetni - kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveletekhez - számítógépes, mikroprocesszoros, mikrokontrolleres és PLC-vel irányított ipari folyamatokat szerelni, üzemeltetni - rajzkészítő programot használni - betartani és betartatni a munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési javítási technológiára vonatkozó előírásokat A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: 17

19 Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Erősáramú szerelések Erősáramú mérések Erősáramú berendezések üzeme Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki informatikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A műszaki informatikus a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. 18

20 Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításában az irányító, koordináló, információáramlást biztosító feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez. Adatátviteli rendszer dokumentációjában hálózati jelképeket értelmez, hálózati rajzot olvas. Részt vesz a számítógépes mérőrendszerek kialakításában, mérésadatgyűjtő berendezések telepítésében, üzemeltetésében. A számítógép vezérelt automatikus rendszerekben megvalósuló folyamat felügyeletéhez, ellenőrzéséhez és szabályozásához alkalmazza a megfelelő elveket, módszereket és eszközöket. Feladat közé tartozik műszaki informatikai rendszerek dokumentációjának, rendszertervének, hálózati és elektronikai kapcsolási rajzának olvasása és készítése. Feladata a vállalat, intézmény, szervezet műszaki informatikai berendezéseinek operatív karbantartásában való közreműködés, ami magába foglalja a megelőző és javító karbantartási tevékenységeket, betartva a törvényi és belső munkavédelmi, környezetvédelmi és biztonsági szabályokat és irányelveket. A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Szintvizsga: - 19

21 A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Műszaki informatika Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II Szoftverfejlesztő A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szoftverfejlesztő a szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíti, az alkalmazást megtervezi és fejleszti. Kiválasztja a tervezett fejlesztéshez szükséges technológiákat az elterjedt szabványok, protokollok ismeretében. Meghatározza az alkalmazások előállításához szükséges kliens oldali és szerver oldali fejlesztő eszközöket, objektumorientált rendszerek paramétereit és szolgáltatásait. Az alkalmazás tervezés keretében elemzi a felhasználói követelményeket, megfogalmazza a fejlesztési célkitűzést. Funkcionális, logikai és fizikai rendszertervet készít egy elterjedt módszertan, illetve rendszer alkalmazásával. A funkcionális egységeket valamely algoritmus leíró eszközzel megtervezi. Rendszerré integrálja és optimalizálja a modulokat és forrásanyagokat. Kialakítja a működéshez szükséges környezetet, telepíti és beüzemeli az alkalmazást. Koordinálja a tesztüzemeltetést, tesztelési dokumentációt készít. Értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja, dokumentálja a módosításokat. A Szoftverfejlesztő készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógépet kezelni, üzemeltetni; - szoftvereket telepíteni, használni; - irodai, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végezni; 20

22 - alkalmazást (szoftvert) tervezni és fejleszteni; - erőforrást és időszükségletet meghatározni; - alkalmazást (szoftvert) tesztelni és dokumentálni; - feltérképezi az infokommunikációs környezetet; - programintegrációs feladatot végezni; - programozási feladatot ellátni (egyénileg és csoportban); - adatbázisokat tervezni és kezelni; - informatikai biztonsági eszközöket telepíteni és használni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Szintvizsga: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Szoftverfejlesztés Webfejlesztés I Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. 21

23 Gazdasági Informatikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A gazdasági informatikus szakképesítéssel rendelkező szakember a gazdasági munkában jelentkező informatikai és gazdasági feladatok szervezésére, megvalósítására alkalmas elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkezik. Általános feladata a gazdasági, statisztikai, tervezési és számviteli információk gyűjtése, a vezetői és a felhasználói igények kielégítésére alkalmas adatbázisban történő tárolása és menedzselése, valamint a gazdasági feladatokat ellátó integrált vállalatirányítási információs rendszerek kezelése. Feladata továbbá, hogy minden tevékenységéhez használja az informatikai eszközöket, azok közül is a lehető leghatékonyabbat választja ki. Felelőssége, hogy figyelemmel kísérje az információtechnológiai újdonságokat, a felhasználói igények és a meglévő gazdasági információs rendszer összhangjának meglétét és szükség szerint tegyen javaslatot a korszerűsítésre, valamint vegyen részt a változást követő fejlesztésekben. Kis- és középvállalatoknál a gazdasági informatikus elvégzi az általános szoftvertelepítési, üzemeltetési feladatokat is, illetve közreműködik minden gazdasági feladat megoldásának informatikai eszközökkel történő megszervezésében és megoldásában. A szakképesítéssel rendelkező képes: informatikai alap problémákhoz szoftvert választani, a feladatokat megoldani; vállalkozni, munkavállalót foglalkoztatni; munkát vállalni mind a hazai, mind az Európai Unió munkaerőpiacán; vállalkozásban alapvető jogi, ügyviteli, pénzügyi és nyilvántartási feladatokat megoldani; megfelelni a hazai munkáltatói piacon; munkájában az irodai szoftvercsomagot integráltan alkalmazni; különböző típusú hálózaton alkalmazásokat telepíteni és üzemeltetni; megtervezni és telepíteni egy otthoni, kisvállalati (SOHO) hálózatot, és csatlakoztatni az internethez; adatbázis szolgáltatásokat igénybe venni, adatbázis műveleteket végezni napi problémák kezelésére és webes feladatok megoldására; programozási feladatot végezni egyszerű napi problémák kezelésére, webes feladatok megoldására; 22

24 munkahelyén közgazdasági, tervezési, számviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat megoldani, továbbá a feladathoz megfelelő informatikai eszközt választani; a vállalati rendszerek és alrendszerek megfelelő módszerrel történő elemezésében, új vállalati információs rendszereket tervezésében, tesztelésében, üzemeltetésében részt venni, továbbá egy meglévő rendszert adaptálását elvégzi; feladatainak elvégzéséhez a lehető legtöbb esetben célszoftvereket alkalmazni; statisztikai és más célból létrehozott adatbázisokból lekérdezéseket tervezni és megvalósítani; adatbázisokat elemezni, tervezni és létrehozni valamely konkrét cél érdekében; rendszerszervezési projektben dolgozni; minden gazdálkodási, ügyviteli, szervezési, adatbázistervezési és - lekérdezési feladatát a legmegfelelőbb informatikai eszköz alkalmazásával megoldani; a szakma gyakorlásához szükséges anyanyelvi és angol nyelvi kommunikációra; angol nyelvi szakmai szöveget megérteni és fordítani. A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Szintvizsga: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - 23

25 A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Gazdasági alapok és projektmenedzsment Informatika alkalmazása Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. 2.3 Szakképzési felnőttoktatás A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Az iskolai rendszerű szakképzés felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Tanulói jogviszony A felnőttoktatásban a felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A felvételt nyert személy az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. 24

26 A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló diákigazolványra jogosult. A diákigazolvány Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő, gondviselő, gyám, a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti. A felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzés Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakközépiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. A szakmai képzés ingyenessége Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai képzésben 25

27 o az első szakképesítés esetén öt, o a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. Az elméleti és gyakorlati képzés szabályai a felnőttoktatási szakképzésben Óraszámok Az elméleti képzés óraszáma: Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A gyakorlati képzés óraszáma: Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. 26

28 Gyakorlati képzés szervezése A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. Felnőttoktatás keretében indított szakképesítések leírása Automatikai technikus Szoftverfejlesztő Számítógép-szerelő, karbantartó Villanyszerelő Felnőttoktatás: Automatikai technikus A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az automatikai technikus feladata az automatizált gépek, berendezések és rendszerek szerelése, üzembehelyezése, karbantartása és javítása. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. PLC programot ír, módosít, bevonja a PLC-t a hibakeresés folyamatába. A szakképesítéssel rendelkező képes: - üzembe helyezni az automatikai berendezést - automatikai berendezéseket üzemeltetni, javítani, karbantartani - automatikai berendezéseken műszeres méréseket végezni - készülék-átalakítási munkákat végezni - részt venni az új technológiák bevezetésében - magas automatizáltságú berendezéseket kezelni - karbantartási, javítási munkákat irányítani - PLC programozást végezni - paramétereket beállítani, diagnosztizálni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - 27

29 Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - Szintvizsga: - 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 80 óra. A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Informatikai és műszaki alapok Villamosipari alaptevékenységek Irányítástechnikai alapok Pneumatikus és hidraulikus rendszerek Ipari gyártórendszerek Ipari folyamatok irányítása PLC-vel Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Felnőttoktatás: Szoftverfejlesztő A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Szoftverfejlesztő a szoftver alkalmazás fejlesztését előkészíti, az alkalmazást megtervezi és fejleszti. Kiválasztja a tervezett fejlesztéshez szükséges technológiákat az elterjedt szabványok, protokollok ismeretében. Meghatározza az alkalmazások előállításához szükséges kliens oldali és szerver oldali fejlesztő eszközöket, objektumorientált rendszerek paramétereit és szolgáltatásait. Az alkalmazás tervezés keretében elemzi a felhasználói követelményeket, megfogalmazza a fejlesztési célkitűzést. Funkcionális, logikai és fizikai rendszertervet készít egy elterjedt módszertan, illetve rendszer alkalmazásával. A funkcionális egységeket valamely algoritmus leíró eszközzel megtervezi. Rendszerré integrálja és optimalizálja a modulokat és forrásanyagokat. 28

30 Kialakítja a működéshez szükséges környezetet, telepíti és beüzemeli az alkalmazást. Koordinálja a tesztüzemeltetést, tesztelési dokumentációt készít. Értékeli a tesztelés eredményét, koordinálja, végrehajtja, dokumentálja a módosításokat. A Szoftverfejlesztő készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógépet kezelni, üzemeltetni; - szoftvereket telepíteni, használni; - irodai, multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat telepíteni, karbantartani és használni; - munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végezni; - alkalmazást (szoftvert) tervezni és fejleszteni; - erőforrást és időszükségletet meghatározni; - alkalmazást (szoftvert) tesztelni és dokumentálni; - feltérképezi az infokommunikációs környezetet; - programintegrációs feladatot végezni; - programozási feladatot ellátni (egyénileg és csoportban); - adatbázisokat tervezni és kezelni; - informatikai biztonsági eszközöket telepíteni és használni A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - Pályaalkalmassági követelmények: - Szintvizsga: - Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: 29

31 azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Szoftverfejlesztés Webfejlesztés I Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II Felnőttoktatás: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Műszaki segítséget nyújt a felhasználók részére közvetlenül vagy telefonon, e- mailben vagy más elektronikus eszköz segítségével, többek között szoftverrel, hardverrel, számítógépes periféria berendezésekkel, hálózatokkal és internettel kapcsolatos problémákat diagnosztizál és old meg, illetve iránymutatást és támogatást nyújt a különféle rendszerek üzembe helyezését, telepítését és karbantartását illetően. A szakképesítéssel rendelkező képes: - számítógép hardverének, perifériáinak és adatátviteli hálózat eszközeinek telepítésére, karbantartására, tesztelésére, hibák elhárítására - számítógépek, adatátviteli berendezések és számítógépes perifériák karbantartására, hibakeresésére, tesztelésére és javítására - számítógépes hardveregységek összeszerelésére és beállítására - számítógépes kábelek szerelésére és javítására - otthoni- és kisvállalati hálózatok telepítésére, tesztelésére, hibák elhárítására A képzés megkezdésének szükséges feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: - 30

32 Pályaalkalmassági követelmények: - Szintvizsga: - Iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: - A szakképesítés szakmai követelménymoduljai az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerint: azonosító megnevezés Információtechnológiai alapok Hálózati alapok Számítógépes hibaelhárítás Információtechnológiai alapok Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Felnőttoktatás: Villanyszerelő A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlőés szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A képzés megkezdésének szükséges feltételei 31