Autoszegmentális fonológia. Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ
|
|
|
- Amanda Lukácsné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban CVC CVCC CVVC CVCC CVVCC k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt) a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C k i n k i n k i n k i n t k i n t (kin) (kinn) (kín) (kint) (kínt) i =[i] i =[j] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok () nem homogén: magán- és mássalhangzók C-k és V-k valamilyen váltakozásban V C u =[u] u =[w] A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek x x (hangsúly) gerinc gyökér R R R R R R melódiatengelyek 1
2 A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek L H L (tónus) gerinc gyökér R R R R R R A két központi tengely helye a modellben prozódiai tengelyek σ σ (szótag) gerinc gyökér R R R R R R melódiatengelyek melódiatengelyek va bene rendben [-abb-] città santa szent város (=Vatikán) [-ass-] tre cani három kutya [-ekk-] C V C C V V C V v a b e n e de: due cani két kutya [-ek-]... tre arance három narancs [-ea-] C V C C V V C V C V C V C v a b e n e v a i n... A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni A rs-t kiváltó szavak lexikálisan üres C-re végzıdnek; erre magánhangzó nem tud terjedni; az üres C kiesik 2
3 v a i n...??? v a i n...??? Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni Ugyanezt homogén gerinctengellyel nem tudnánk megmagyarázni latin példa: reduplikáció latin példa: reduplikáció perfectum-tı képzése: toldalékkal: scrib- ~ scrips- ír V-váltakozással: ag- ~ eg- csinál reduplikációval: mord- ~ momord- harap tang- ~ tetig- érint C V+ C V C C C V+ C V C m o r d- e t i g- (momord-) Tkp. nem különbözik a toldalékolástól (prefixálástól), csak a toldalék specifikusságában (tetig-) magyar példa: v-kezdető toldalékok magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) hasonuló: nıvel, Petivel, nıvé emberrel, emberré nem hasonuló: látva, látvány, hatvan morfológiai különbség? vagy fonológiai? vagy egyik sem? C V C + C V C C V C + C V C h a t v a n h a t a l 3
4 magyar példa: v-kezdető toldalékok (RebrusP) C V C + C V C C V C + C V C példa melodikus elem terjedésére: magánhangzó-harmónia (vö. még helyhasonulás, zöngésségi hasonulás) h a t v a n h a t a l szín+ak+nak ól+ak+nak A hasonuló toldalékok üres C-vel kezdıdnek; vagy terjedés, vagy default [v]-betoldás: C [v] (nıvel) (törlés vagy tiltás helyett) [ hátsó] (színeknek) [+hátsó] (ólaknak) Terena (Brazília): 1Sing Terena (Brazília): 1Sing emo u szava owoku háza piho ment ẽmõ ũ szavam õw õ ŋ gu házam m biho mentem... o w o k u o w o k u [+naz] Vagyis a nazalitás terjed balról az elsı zárhangig (a [ ] nem állítja meg). Ez maga az 1Sing morfémája! 1 db jegy (avagy autoszegmentum) Terena (Brazília): 1Sing o w o k u o w o k u o w o k u Templatikus morfológia: a morfémákat konkrét fonológiai minták fejezik ki (CV-tengelyen) sémi nyelvek; de nyomokban a magyarban is van: [+naz] [+naz] (külön ki kell kötni, hogy [+naz] és [k] = [ ŋ g]) rezeg ~ rezzen recseg ~ reccsen zizeg ~ zizzen mozog ~ moccan locsog ~ loccsan dörög ~ dörren lebeg ~ lebben csobog ~ csobban CVC+Vg ~ CVCC+Vn 4
5 Templatikus morfológia A klasszikus arab morfológia erısen templatikus, bár van benne toldalékolás is: katab-tu írtam katab-ta írtál MASC katab-a írt a-ktub-u írok ta-ktub-u írsz MASC ya-ktub-u ír... Templatikus morfológia (arab): perf. akt. perf. passz. impf. akt. impf. passz. partic. akt. partic.passz. 2. törzs 3. törzs ír kataba kutiba yaktubu yuktabu kātib maktūb kattaba írat kātaba levelezik qātil öl qatala qutila yaqtulu yuqtalu maqtūl qattala lemészárol qātala harcol utasít amara umira ya muru yu maru āmir ma mūr ammara felhatalmaz āmara tanácsot kér templátum CaCaC(-a) CuCiC(-a) (ya-)ccvc(-u) (yu-)ccac(-u) CāCiC (ma-)ccūc CaCCaC(-a) CāCaC(-a) ige, perf.: C V C V C ige, perf.: C V C V C aktív: a passzív: u i 2. törzs, perf.: C V C C V C 2. törzs, perf.: C V C C V C aktív: a passzív: u i 5
6 (csádi nyelv, Nigéria; Kenstowicz: Phonology in Generative Grammar) kiosztvány partic. (akt.): C VV C V C aktív: a i Masc.: H L H = C V C V C C V V d a f a e Fem.: H L H = Plur.: H L H = C V C V C C V C V C V C V C C V V d a f a i y a d a f a u 6
7 szegmentális folyamat: {t d s} {č š} / _V[ hátsó] Plur.: H L H = üres mássalhangzó: C [y] C V C V C C V V s o y a y u hangsúly helye: ínan fiú nácas buta (m) kálax kanál bálli víztározó hangsúly típusa: damè r szamárcsikó (m) darmà n csikó (m) tù g tolvaj hangsúly helye és típusa: qã lin teveborjú (m) so mã li szomáli inán lány nacás buta (f) kaláx Tsz ballí Tsz demẽ r szamárcsikó (f) darmã n csikó (f) tũ g Tsz qa lín teveborjú (f) so ma lí Tsz Ha a hangsúlyok ábrázolása ez: magas (á): V esı (à): V V emelkedı (ã): VV (utóbbi kettı csak hosszú mgh-n!) akkor minden esetben jobbra mozdul egyet: ínan ~ inán V CVC ~ VCV C darmà n ~ darmã n -CV VC ~ -CVV C qã lin ~ qa lín CVV CVC ~ CVVCV C (és a nyelvben tkp. csak egyféle hangsúly van!) prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van prozódiai egység állhat több szegmentumból belsı struktúrája van Klasszikus modell: σ Kezdet Rím Mag Vég szótagkezdet = onset/nyitány szótagmag = nucleus szótagvég = kóda Klasszikus modell: σ Kezdet Rím Mag Vég Miért külön összetevı? mert a szótagsúlyt ez határozza meg mert (talán) több megkötés van a mag vég viszonyban, mint a mag kezdet viszonyban p o n t p o n t 7
8 A hangzósság (= szonoritás) központi fogalom skaláris tulajdonság fonetikailag nehéz megragadni intenzitás a hangcsatorna nyitottsága a periodikus összetevık szerepe a hangszínképben de a fonológiában mintha komoly szerepet játszana A hangzóssági skála: magánh. félhang. likv. naz. zörejh. s t r a n d A hangzóssági sorbarendezés elve: a szótagmagtól a peremek felé haladva a hangzósság nem növekedhet (ebbıl az is következik, hogy a szótagmag a legnagyobb hangzósságú elem a közvetlen környezetéhez képest) Sok nyelvben nem kötelezı a szótagmagnak magánhangzónak lennie, pl. angol A hangzóssági skála: magánh. félhang. likv. naz. zörejh. p i p l (people) A hangzósság nem csak a szótagon belül játszik szerepet, hanem szótaghatáron is (-x.y-). Hooper Vennemann-féle általánosítás: son(x) son(y) (vagyis pl. anta jobb/gyakoribb, mint atna) pl. latin szótagillesztések és hasonulások kiosztvány A nyelvek egy részében különbség van nehéz és könnyő szótagok között; ahol a szótagsúly fonológiai kategória, morával fejezzük ki (µ) σ vagy σ... Rím... Rím Mag Vég Mag Vég Vagy hosszú magánhangzó, vagy zárt szótag = a rímben min. 2 elem VV... V C... 8
9 és a hangsúly és a hangsúly A latin szóhangsúly kiosztásában szerepe van a szótagsúlynak: ha az utolsó elıtti szótag nehéz, az kapja a hangsúlyt: vidéntur látszanak, vidē tur látszik ha az utolsó elıtti szótag könnyő, az elıtte levı kapja a hangsúlyt: vídeat lássa, réficit megjavít, refícitur megjavul, refíciunt megjavítják... A latin szóhangsúly: az utolsó szótag extrametrikus (=nem játszik szerepet) mindig az utolsó elıtti mora kapja a hangsúlyt / / / / / µ µµ µµµ µµ µ µ µµµ videntur vidētur videat reficit reficitur és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány és a hangsúly A kasmíri (dard, indo-árja) szóhangsúly kiosztvány utolsó szótag extrametrikus balról kezdve elsı hosszú mgh-s szótag ha az nincs, balról kezdve elsı zárt szótag ha az sincs, elsı szótag 9
Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]
![Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]](/thumbs/28/12618393.jpg "Autoszegmentális fonológia. gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X. t a t a t s. [t] [a] [tt] [a:] [ts]")
gerinctengely: mennyiségi információ gyökértengely: minıségi információ X X X X X X X t a t a t s [t] [a] [tt] [a:] [ts] a gerinctengely kétféle elmélete: homogén: csak idızítési pontok (XXXXX) nem homogén:
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia
A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia (nem egy elmélet, hanem egy modelltípus, illetve föltevések egy csoportja, amelyek konkrét modellekben valósulnak meg) Példa: a margi tónus (csádi
Tudnivalók: Morfológia. Mi a morfológia? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban? Mi van a szavakban?
Tudnivalók: Morfológia Cser András honlapon minden fönt van és lesz elıadás 12:30 14:00 MA-soknak konzultációra olvasnivalók, idıpontra feliratkozni, beszámolni MA-soknak utolsó héten dolgozat doktoranduszoknak
Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek
Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Kliticizálás: klitikumok
Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Morfológiai műveletek. Összetétel: két lexéma kombinációja
Összetétel: két lexéma kombinációja Konverzió: nincs változás az alakban endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead,
Morfológiai műveletek
Morfológiai műveletek Összetétel: két lexéma kombinációja endocentrikus (van feje): vígopera, autógyár, gyorsírás... exocentrikus (nincs feje): kutyaütő, miatyánk, nyakigláb, a. egghead, turncoat... Morfológiai
Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia
A latin inflexiós morfológia A klasszikus latin inflexiós morfológia teljes leírása (elsısorban allomorfiák tekintetében) A fonológiai környezetek egységes rendezése alapján (magánhangzós skála) Lényegesen
Fonológia BBK tavasz
Fonológia BBK 2014. tavasz Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus I. Bevezető: atomikusak-e a hangok? Bevezető: atomikusak-e a hangok? A folyamatok sokszor nem a teljes szegmentumot, csak annak egy
Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A fonológiai szabályok két típusa: lexikális: morfológiai szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: morfológiai szerkezetre nem érzékeny
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek
A bináris jegyek kiterjesztése: paraméterek Zöngésségi hasonulás a magyarban: C[+zörej] [+zöngés] / _ C [+zörej, +zöngés] C[+zörej] [ zöngés] / _ C [+zörej, zöngés] Az a probléma, hogy ezt két külön szabályként
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 1: Bevezetés: Fonetika és fonológia Fonetika és fonológia fonetika: a beszédhangok fizikai tulajdonságai
Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia
orfológia és fonológia orfológia fonológia: a jelenségek (inflexió) Szintaxis Lexikon (deriváció) orfológia onológia allomorfia morfológiai tartományok morfológiailag kondicionált fonológiai folyamatok
Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia
Morfológia és fonológia Lexikon (deriváció) Morfológia (inflexió) Szintaxis Fonológia Morfológia és fonológia Mik a jelenségek? mi tartozik a morfológia és a fonológia határterületére? Hol húzzuk meg a
Atomikusak-e a beszédhangok?
Atomikusak-e a beszédhangok? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 2. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba Bevezető:
[[un][[friend][li]]][ness]
![[[un][[friend][li]]][ness]](/thumbs/91/104706642.jpg "[[un][[friend][li]]][ness]")
Strukturalista modellek A három klasszikus modell: Elem és elrendezés (Item and Arrangement, IA) Elem és folyamat (Item and Process IP) Szó és paradigma (Word and Paradigm WP) Az IA modellben a szavak
Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák
kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nő, semleges eset alany, tárgy, birtokos idő jelen, múlt, jövő aspektus imperfektív, perfektív,
Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
Ö Á ű Á Ú Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű Ö ű ű ű ű Ö Ú Á Á ű ű ű ű ű Á Ó Ó Á Á Ó Ú Ó Ó Ó Á Ó Ö Á Ú Ú Ö Ú ű Ú Ú Ú Ú Ó ű ű Ó ű Á Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ú ű Ú ű ű Á ű Ó ű ű Ö ű Ú Ó Á Ú Á ű Á
ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö
Á ó ö ő ó ó ő ő ő ő ő ó ó Á ö ö ő ő ö ő ő ő ó ö ó ó ó ó ó ő ú ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ő ö ű ö ő ő ő ö ö ő ő ó ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő
Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú
ü Ú ú ü ú ű ű ű ü ü ü ü ü Ó Á Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú ú Ü ü ü ü ü Ü ü ü ü Á ü ü Ü ú ü ü ü Ö ú ü ű ü ü ü ü ü ú ü ú
Lexikális fonológia. Lexikális fonológia. A fonológiai szabályok két típusa:
A i szabályok két típusa: lexikális: i szerkezetre érzékeny kontrasztív egységek lehet kivétel fonetikailag nem mindig természetes posztlexikális: i szerkezetre nem érzékeny allofónikus egységek nincs
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?
A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia? Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. október 31. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
Fonetika és fonológia
Fonetika és fonológia Előadás 2015. október Balogné Bérces Katalin PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba 5: A magyar mássalhangzók fonológiája Ismétlés: mássalhangzók: zönge p [p] c [ts] f [f] m [m] b [b] cs [tʃ]
í ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő ő ő ü ö ő ü É ľ ľéľ ł ő ó ó ó ö ó ő ő í ó ő ő í ó ö ő ő ö ó ó ó ó ú ő ő í ő í
ő í ő í ó í ó ö ö ő ő Á Ü Ü ő í ü í Ü ó Ü ő ö ő ó í ő ü ó ö ő Ü ő ű ő ó í ő í ö ű ú ó ó ő ő ő ő ó ó ó É ő ű É ő ó ű ó ő ő ő í ó ą í ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő
Cser András. Morfológia
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Cser András Morfológia egyetemi jegyzet ISBN 978-963-308-303-1 Budapest Piliscsaba, 2017. MORFOLÓGIA egyetemi jegyzet Cser András szakmai lektor: Rebrus Péter ISBN:
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
ű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő
Ö ü Ö Ö ő ü ű Ö Ó ő ü Ö ü Ö ü Ó ü ú ú ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő ú Ö Ó Á ű Á ü Ö ú Ö ű ő ű Á ú Ó Í ű ű ő Ó ű ő ű ű ű ű ú ú ú ü Ö Ö ő ú ú ú ú ő ü ü Ó ő ú ú ú ü ú Ö Ö Ú ű ű ú Ö ű Ö ű ü ű ú ő ő ű ú
Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú
ú ű ú ú ű Ú ú ú ú ú É ű ű ú ű Á ű É ú ú ú ú É ú ú É ú ú ú É ú ú ú ú É ú Ú ű Ú ű Ú ú Ú ú Ó ú ű ú Ü ú ú ű ű Á ű Ú Á ű ű ű ú Ú ú ú ű Ú Ő Ú Üú ű Á ű É É ű ú É Á ú Ú ú É ú ú ú ú É ú ú É É ú ú ű ű ű Ú ű É ű
É Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
ő ő Ó
ú ő ű ű ő ű ú ő ő ű ű ű ű ú ő ő Ó ú ú ú Ó ő ő ő ú ő ú ú ú ú ú ő ő ő ú ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ő ú ú ő ő ő ú Ö ő ú ű ő ű ő ű ő ú ő ő ű Á ő ő ő ő Á Ö Á Ö Ö Ü Ö Ö Ü Ö Ö Í Ö Ö ő Ö Ö Á Ö ő Ó Ó Á Á Ö Ö Á Ő Á Á
Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei
Üres fonológiai kategóriák, avagy a hangtan szellemei Előadás Babeş Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Kolozsvár 2016. november 3. Balogné Bérces Katalin (BBK) PPKE BTK, Budapest/Piliscsaba
barátságos fugi- fugio fug- fuga- fugam fugac- fugaces
Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,
Szerkezetek és kategóriák. Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz?
Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz? Két alapfogalom: tı és gyök tı toldalék barátságos gyök toldalék (azaz gyök = abszolút tı,
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö
ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ó ü ö ö ü ü ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó
á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó
ö Ű Á ü ö ö ú Á ü ö ű ű ö ö ö ö ú ő Ó Á ö ü ö ö ő ő ú ü ő ö Ú Ó ő Ö Á Ö Ö Ö Ö ü Ö Ö Ó Ö Ö Í Ö Ö Í Ó Á Á Ö Ö Á Ö ü ő ö Ú Ó Á Ó Ó Ő Ö Ö Ö Ó Ó Ö Á Ö Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á Á Á Í Á Ö ő ü ő ö ü ú ö ü ö ú ü ü ú ú
Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú
Ö ü Ő Ö Ü Ö ü Ó ü ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú ü ú Ö Ö Ö Ő Ó ü ü Í ü ü ü ü Ö Ö ü ű Ö Ó Ö Ő ü ü Ö ü ú Ö ü ú ü ú ü Í Ü ű ű ü ű Í ú Ö Ö ü Ö ü ú ü ü Ü Á
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő
Ö Í ú ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő ő ű Í Á ü ő ü ő ő ő ü ő ő ü ű ü ü ő ő ú ő Ü ú ő ő ő ű ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ú ű ő ő ü ű ü ő ő ü ú ú ő ő ü ő Í Ö ő ő ő Í ő ő ü ő ő ű Ü Á Á Á Á Á Á ű ő ő ő ü Í Ó ú Ó Á Á Á
í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú
Á ö Ó ú ö ű í Ö Ő ö ű í Ó í ö Ó ü Ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó ó í Ó ö Ó ü Ó ö ó í í í í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú ú ó ö Ó ú ö ó ú
Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű
ű ű Ú Í ű ű Í Í Í Í Í Á Í ű Í Í Ó Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű Í Í ÍÍ Í Á ű Á Ó ű Ó Ü Ó Ó Ú Á Á Á Á Á Ó ű ű Ó Á ű ű Ö Ö Í Á Í Ú Ü Í Í Í Ú Á Á Ö Í Í Í Í ű Í Í ű Í Ö ű Í
Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö
Ú Í Í Í ö Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö Í ü ü ö Ü ö ö ö ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü Ü ö ö ö ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü Ü Ü Ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú Ü ö ű ü ö ú ű ü ö ö ö ü ü ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö ű ü Ü ü ü ö
ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő
ö ö í ú ö ö Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö ó í ö ö ö ő ö ó ó ö ö ö í ú ö ó ó ö ó í Ű ö ő ó ö ő ö í ő ö ö ö ö ö ö ö ű í í ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í
Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó
Ö ü ü Ö ü ó ü ü í ó í ó í ü í ú ü ó ű ü ó ü ü ó ü ü Á í ó í ü í ú í Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó ó ü ú ó í ü í ó ú ó ó í ü ü ű í ó ó ó ű ó í ó Ö ú Ö ü ó ü ó í Ö ú
í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü
ö ú í ü í Á í Ó Ü í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü ö ö ö ö ö í í í í í ü í í í ö ú í ö í ü ú í í í í í ö ö í í í í í ű ü ű ö Á ű í ü ű ű ű í ű ö ú ö ú ú ü ö ö ű ü ö ú ö ű í í ű í ü ü ö ü
Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö
Ő Ó Ö Ó Ő Ü Í Ó Ö Ü Ő Á Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö Ó Ó Á Ö Á Ó Ó Ü Í Ó Í Ü Ü Ó Ó Í Á Ö Á Ü Ö Í Ü Í Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ü Ó Ö Ó Ó Ó Ó Ö Ö Ü Ó Ü Ü Ö Ó Ó Ü Ü Ó Ó Ó Í Ó Ü Ú Ö Ó Ó Ó Ü
BALOGNÉ BÉRCES KATALIN PPKE BTK Angol Intézet Modern szótagelmélet az angol nyelv jelenségeinek kutatásában: a Szigorú CV-fonológia
CVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVCVC BALOGNÉ BÉRCES KATALIN PPKE BTK Angol Intézet Modern szótagelmélet az angol nyelv jelenségeinek kutatásában: a Szigorú CV-fonológia PiNyeK
ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü
Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ü ü ü Í ö Í ö ű ö ú ö ö ü ö ü ö ű Í ü ö ö ö ü ö ü ú ü ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü ö ű ö ú ö ö ú ö ü ö ü ö ü ü ö ü ö Ö ü ü ö ü ú ö ö ú Ó ö ü Ó ü ü ü ö Ö ü ö ö ú ű
ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü
ü í ö ű ö ö í í í í ö ü Ö í ö ö í í ö í ö ö ú ö ö ü Ö ö ö ú ü ü ö ö ú ű ö ü ü ü ö ö ö ü Ö ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü ö ö í ö ö ö ö ö
ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó
ü Ö ü ü ó ó ó í ü ü ó ó ó ü ó ó ü ü Ö ü ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó ú ú ü ü Í ú ó í í ú ü Á Í ü Ö ü ü ó Ö ó ó Í ű í ü í ó í í í Ö ó í í í Ö ü ü í í Ö
Hangrendszer, fonológia
(1) Mi az, hogy hangrendszer? hány hang van a nyelvben? van, ahol kevés, van, ahol sok hawaii (polinéz) kung (!xóõ, khoiszan nyelv, Botswana) hawaii: 18 elem m p w n l k h ʔ i e a o u iː eː aː oː uː kung:
ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű
Ú ű ű ú ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű Ö Ó ú Ü Ü Ó Ő ű ú ú Ö Ö ú ű ú ú ú ű ű ű Ú ú ű ú ű Ö Ő ú ú ú Ü ú ű ű ű ű ű ű Ü ú ű Ú ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ű ú Ö ú ű Ó ú ú ú Ü ű ú ú ú ű Ü ű
ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö
Ö Ú ű ű Ü ű ű Ú ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö ű Ú Ü ű Ú ű ű ű Ú ű ű Ú Ú Ó Ü ű ű Ú Ú Ú Ú ű Ű ű Ó ű Ó Ó ű Ú Ó Ú Ü Ú Ó Ú Ú Ű ű Ö ű ű Ú Ö Ú ű Ö Ú Ö Ú ű ű Ó ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű Ó ű ű Ú ű ű Ö ű Ú ű Ó ű Ü Ú Ó ű ű ű Ú Ú Ó
Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű
Ü Ü ű ű ű Ü ű Ú ű Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ö ű ű Ú ű ű ű ű Ö Ú Ü ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ü Ú Ú ű Ü ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű Ű
ű ű Ó
ű ű ű Ó Ü Ü Ú Ö Ö ű Ó ű ű ű ű Ú Ú Ó ű Ó ű ű ű ű Ó ű Ú Ü Ü ű Ú ű ű Ó Ú Ö ű Ó Ü Ú Ó ű ű ű ű Ú Ó ű ű Ö Ú ű ű Ó ű Ó Ü Ö Ú Ö Ö ű ű Ü Ó Ó Ú Ó Ü Ó Ü Ő ű ű Ú ű ű ű ű ű Ó Ó ű ű ű ű Ú ű ű ű Ó Ú ű Ö ű Ó Ö Ú ű Ó Ú
Ó
Ó Ó Ú Ú Ü Ü Ü Ü Ű Ü ű Ü Ü Ö Ü Ü Ú Ü Ö Ő Ü Ú Ő Ö ű ű ű Ú Ú Ü Ü Ú Ú Ü ű Ü Ő ű Ö Ü Ü ű ű Ü Ü ű Ő ű Ú Ú Ö Ö Ő Ü ű Ü ű ű ű Ü ű Ő Ü Ú ű Ő Ó Ú Ö Ü Ú Ú ű Ü Ü Ü ű Ü ű ű ű Ú Ó ű Ü Ö Ú Ö Ö Ü Ú ű Ú ű Ü Ü Ü Ő ű Ú Ü
Ó Ó ü ú ú
ü Ü ű Ó Ó ü ú Ó Ó ü ú ú Ó Ó ü ú ú ü Ü ü Ó Ó ú ü ű ü Ó Ó ü ú Ü Ü ü ü Ű Ű ú Ó ü ú ú Ó Ó ú Ö Ó Ó ú Ó Ó ú ü ü ü ü ü Ü Ó Ó ü ü ü ü ü ü Ó Ó ü Ü ú ü Ó Ó Ó Ü ű Ü ü ű Ü Ő Ő ü Ő ú ú ú ü Ó Ó ú Ó Ó Ó ű Ő Ő Ő Ő Ü ú
Fonológia Balogné Bérces Katalin 2011. tavasz
Fonológia Balogné Bérces Katalin 2011. tavasz 4: Lineáris ábrázolások és autoszegmentalizmus 2. A szótag SPE: nincs formális szerepe később: fokozatos visszatérés a szótaggal kapcsolatos hagyományokhoz
Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.
Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok
ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő
Á Á ü ő ő ő ő ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ő