Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály

Átírás

1 2 Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály 2. számú melléklet I. Osztályai: Családtámogatási és Pénzbeli Ellátási Osztály Egészségbiztosítási Osztály Adategyeztetési és Nyugdíjbiztosítási Osztály Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály II. Feladataik: Családtámogatási és lakástámogatási szakterület Ügyfélszolgálat: Helye: 9023 Győr, Szabolcska Mihály utca. 1/a. Ügyfélfogadás rendje: hétfő, kedd, szerda, csütörtök: péntek: Kihelyezett ügyfélszolgálatok: Eisenstadt: minden hónap 4. hétfői munkanapon Időpontfoglalás: nincs Postacím: 9020 Győr, Pf.: 131. Fax: +36 (96) Call Center telefonszámok 96/ / / / Lakáscélú állami támogatással kapcsolatos ügyekben Ügyfélszolgálat: Helye: 9022 Győr, Türr István u.1. hétfő,kedd,szerda,csütörtök: 9.00 órától óráig péntek: 9.00 órától óráig A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet (a továbbiakban: CstR.) továbbá a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály 9024 Győr, Szent Imre út (96) csttb@gyor.gov.hu

2 szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm.rendelet hatályos rendelkezései alapján, január 1. napjától családtámogatási ellátások és fogyatékossági támogatás ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Államigazgatási és egyéb hatósági ügyek 1. Családi pótlék 2. Gyermekgondozást segítő ellátás 3. Gyermeknevelési támogatás 4. Anyasági támogatás 5. Fogyatékossági támogatás 6. Nagycsaládos gázárkedvezmény 7. Igazolás kiadása megelőlegező kölcsönszerződésre vonatkozóan 8. A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat érintő ingatlan-nyilvántartási változtatások bejegyzéséhez és törléséhez szükséges engedély kiadása 9. A lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről, az állam javára a támogatott ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom másik ingatlanra való átjegyzéséről 10. Közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti eljárás. 11. A támogatás igénybevételének jogszerűségét vizsgáló eljárás, a támogatás visszafizetésének érvényesítése iránti eljárás valamint a lakáscélú állami támogatással összefüggő állami követelés megfizetésére kötelező eljárás 1. Családi pótlék Ügytípus fajtája: családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás) Alapvető eljárási szabályok: a családok támogatásáról szóló LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, az Európai Parlament és Tanács szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló április 29-i 883/2004/EK rendelete (a továbbiakban: R.), valamint az Európai Parlament és Tanács az R. végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete (a továbbiakban: VhR.). A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Főigazgatója által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban 8 nap, egyéb esetben, illetve függő hatályú döntés meghozatala esetén 21 nap, de legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap. A Csttv. 34. (3) bekezdése alapján az uniós rendeletek alapján lefolytatatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai az irányadók. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon

3 Jogosultak köre: vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 72. (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. A családi pótlék a saját háztartásban nevelt gondozott gyermek után nevelési ellátásként a gyermek tankötelezetté válása évének október 31-ig járó ellátás. Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, az iskoláztatási támogatás megszűnésének időpontjától. Az iskoláztatási támogatás adott év november 1. napjától a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel állapítható meg, amelyben a gyermek a huszadik, sajátos nevelési igényű tanuló esetében a huszonharmadik életévét betölti. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, - akinek mindkét szülője elhunyt, - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, - aki kikerült a nevelésbe vétel alól - akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, - aki a szülővel, a nevelőszülővel, a gyámmal, illetve azzal a személlyel nem él egy háztartásban, - akinek az iskoláztatási támogatást a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amely során a 20. a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. életévét betölti. Családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él, és - akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, - aki köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki saját jogán jogosult az ellátásra (kivéve, aki a szülői házat elhagyta), - aki fogyatékosként és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe és a családi pótlékot igénylő a kormányrendeletben foglaltak szerint - vele kapcsolatot tart fenn. A kérelem az igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: A kérelmező természetes személyazonosító adatait, érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának

4 csatolásával kell igazolni. Saját jogú nevelési ellátás iránti kérelem esetén csatolni kell a háziorvos által kiállított orvosi beutaló nyomtatványt, és a tartós betegséget, illetve súlyos fogyatékosságot alátámasztó orvosi dokumentációt. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem családi pótlék megállapítására Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (különösen annak III. része), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendele, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. 2. Gyermekgondozást segítő ellátás Ügytípus fajtája: gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) Alapvető eljárási szabályok: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az ONYF Főigazgatója által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban 8 nap, egyéb esetben, illetve függő hatályú döntés meghozatala esetén 21 nap, de legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap. A Csttv. 34. (3) bekezdése alapján az uniós rendeletek alapján lefolytatatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai az irányadók. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon A gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, a gyám ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt a saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Jogosultságot szerezhet a gyermekgondozást segítő ellátásra az örökbefogadó szülő az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének napjától hat hónapos időtartamig, amennyiben a kihelyezett gyermek már elmúlt 3 éves, de még nem betöltötte be a 10. életévét. Amennyiben a gyermek a megjelölt életkort a gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, az ellátás a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

5 A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa a nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha a) a gyermek az első életévét betöltötte, b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett végzett kereső tevékenységre vonatkozó szabályok: A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat. A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Nem jár gyermekgondozást segítő támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. -a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve - A gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. -a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. (2) bekezdése szerinti összegét, - A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát; - Olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; - Előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

6 A kérelem az igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: A kérelmező természetes személyazonosító adatait, érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni valamint az igény elbírálásához szükséges adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (különösen annak 4. (1) bek. i) pontja), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (különösen annak V. fejezete), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (különösen annak III. része), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet., a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 3. Gyermeknevelési támogatás Ügytípus fajtája: gyermeknevelési támogatás (GYET) Alapvető eljárási szabályok: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az ONYF Főigazgatója által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban 8 nap, egyéb esetben, illetve függő hatályú döntés meghozatala esetén 21 nap, de legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap. A Csttv. 34. (3) bekezdése alapján az uniós rendeletek alapján lefolytatatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai az irányadók. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon A gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

7 A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. -a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve A gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. -a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. (2) bekezdése szerinti összegét, Olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el; Előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Amennyiben a gyermeknevelési támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni. A kérelem az igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: A kérelmező természetes személyazonosító adatait, érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni valamint az igény elbírálásához szükséges adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (különösen annak 4. (1) bek. i) pontja), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (különösen annak V. fejezete), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban:ket.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény(különösen annak III. része), a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. 4. Anyasági támogatás Ügytípus fajtája: anyasági támogatás Alapvető eljárási szabályok: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.).

8 Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az ONYF Főigazgatója által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban 8 nap, függő hatályú döntés meghozatala esetén legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően, az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt. Az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték. A gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Nem jár anyasági támogatás, ha a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához; b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. A kérelem az igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: A kérelmező természetes személyazonosító adatait, érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni valamint az igényelbíráláshoz szükséges a várandósgondozáson történő részvételről szóló igazolás, egyéb esetben a gyámhatóság jogerős határozata az örökbefogadásról, vagy a gyámkirendelésről. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem anyasági támogatás megállapítására Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm.rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény - (különösen annak III. része), A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. 5. Fogyatékossági támogatás Ügytípus fajtája: fogyatékossági támogatás

9 Alapvető eljárási szabályok: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény és a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm.rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az ONYF Főigazgatója által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban döntés nem hozható, tekintettel arra, hogy az első fokú eljárásban a súlyos fogyatékos állapotot szakkérdésként kell vizsgálni, melynél az ügyintézési határidő 40 nap, azonban a függő hatályú döntés alapján legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos), c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos), d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti. Az elsőfokú eljárásban a súlyos fogyatékos állapotot szakkérdésként kell vizsgálni.

10 A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha a) vakok személyi járadékában részesül, b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn; b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja; Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül. Az ellátás szünetel, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem a) az Európai Unió tagállama, b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, vagy c) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A fogyatékossági támogatás összegét január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani. A kérelem az igénylő lakcíme, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja. A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa (a továbbiakban: háziorvos) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (a továbbiakban együtt: orvosi dokumentáció). Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény és a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény.

11 6. Nagycsaládos gázárkedvezmény Ügytípus fajtája: nagycsaládos gázárkedvezmény Alapvető eljárási szabályok: A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016.(XII.29.) NFM rendelet. A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény., valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, elektronikusan vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. A kérelmet az ONYF által e célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Ügyintézés határideje: A Ket. alapján sommás eljárásban 8 nap, függő hatályú döntés meghozatala esetén legfeljebb két hónap, mint objektív határidő. Fellebbezési határidő: 15 nap Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon A nagycsaládos háztartások részére biztosított kedvezmény igénybevételére január 1-től van lehetőség, szabályait a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016.(XII.29.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) tartalmazza. A nagycsaládos kedvezmény megállapítására alapvetően - két, egyidejűleg fennálló konjunktív feltétel megléte esetén van lehetőség. Az egyik feltétel az egyetemes szolgáltatási szerződés megléte, a másik feltétel pedig a családi pótlék, mint családtámogatási ellátás folyósításának ténye. Ezen utóbbi feltétel csak akkor teljesül, ha az, aki a kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet benyújtja, vagy az, aki a kérelmet benyújtó személlyel egy háztartásban él, a Cst. szerint legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban A kérelmet a NFM rendelet mellékletében meghatározott igénylőlapon kell előterjeszteni. A kedvezmény megállapítása iránti igény elbírálására a kérelmező bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti járási hivatal rendelkeznek hatáskörrel. A kérelem családtámogatás ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál és a Járási Hivataloknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: Az igénylőlapnak egy kötelező melléklete van, amit azzal együtt be kell nyújtani. Amennyiben a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt felhasználási hely vonatkozásában kerül benyújtásra a kérelem, akkor az egyetemes szolgáltatási szerződés másolatát kell csatolni, ha viszont a szerződés alapján a szolgáltató már állított ki számlát (részszámlát), akkor a kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát kell mellékelni. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Igénylőlap a nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapításához Nyomtatványok elérhetősége: honlap Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló 69/2016.(XII.29.) NFM rendelet.

12 A családok támogatásáról szóló, évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény. 7. Igazolás kiadása megelőlegező kölcsönszerződésre vonatkozóan Ügytípus fajtája: Igazolás kiadása megelőlegező kölcsönszerződésre vonatkozóan Eljárás típusa: nem hatósági eljárás Alapvető eljárási szabályok: 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 38., 17/2016. (II.10.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdés 19. pont, 1/2017. (I.5.) NGM utasítás 43. (1) bekezdés Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A kérelem lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. Ügyintézési határidő: 1/2017. (I.5.) NGM utasítás a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről alapján 15 nap. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek honlapon Ha a fiatal házaspár megelőlegezett lakásépítési támogatást igényel, akkor - a hitelintézet felé bemutatás céljából - a kérelmükre a kormányhivatal igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igazolás az aláírás napjától számított 60 napig használható fel. Ha a kérelmező kölcsönszerződéssel rendelkezik, az igazolás kibocsátását a kormányhivatal megtagadja. A szolgáltatott adatot az ellenkező bizonyításáig hitelesnek kell tekinteni. Jogosultak köre: Bármely természetes személy. Igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: Kérelem az ügyfél aláírásával ellátva, Személyazonosító okmány, Lakcímkártya, Adóigazolvány Eljárási költség: Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmezőnek fizetnie nem kell. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: - Nyomtatványok elérhetősége: - Kapcsolódó jogszabályok: Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016 (II.10.) Korm. rendelet A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II.10.) Korm. rendelet 1/2017. (I.5.) NGM utasítás a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről 8. A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat érintő ingatlan-nyilvántartási változtatások bejegyzéséhez és törléséhez szükséges engedély kiadása Ügytípus fajtája: a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat érintő ingatlan-nyilvántartási változtatások bejegyzéséhez és törléséhez szükséges engedély kiadása

13 Eljárás típusa: nem hatósági eljárás Alapvető eljárási szabályok: a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. MT Rendelet, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (R.), a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (Létr.), az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Újcsokr.), a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Hcsokr.), a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről szóló 1/2017. (I. 5.) NGM utasítás Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: írásban postai úton, vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon. Ügyintézés határideje: A lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről szóló 1/2017. (I. 5.) NGM utasítás alapján 15 nap. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek a honlapon A támogatási időszakban a támogatott személynek a Kormányhivatal hozzájárulását kell kérnie az ingatlan tulajdoni viszonyaiban bekövetkező változáshoz; további jelzálogjog bejegyzéséhez, ranghely előzetes biztosításához, ill. ranghely cseréhez, tovább jogok, ill. tények bejegyzéséhez, társasház vagy lakásszövetkezet alapításához. Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, ill. elidegenítési és terhelési tilalom törlését kérheti a támogatott személy, ha a támogatás összegét önként visszafizette, a támogatás összegét letétbe helyezte, a terheket más lakóingatlanra átjegyezték, a megelőlegező kölcsönt közvetlen támogatás váltja fel, a támogatási időszak eltelt és visszafizetési kötelezettséget felfüggesztő határozat sincs érvényben. Jogosultak köre: Az a személy, aki az általa kérelmezett lakáscélú állami támogatási forma tekintetében a) a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. MT Rendelet, b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, c) a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (Létr.), d) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Újcsokr.), vagy e) a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Hcsokr.) alapján a hitelintézettel a lakáscélú állami támogatás nyújtására szerződést kötött. A kérelem a lakáscélú állami támogatással érintett lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal lakástámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be. Az igénybejelentéssel egyidejűleg csatolandó okmányok: Kérelem az ügyfél aláírásával ellátva, támogatási szerződés(ek), jogerős használatbavételi engedély (ha a támogatást építésre fordította) Adásvételi szerződés (ha a támogatást vásárlásra fordította), társasház alapító okirat (társasház alapítására irányuló kérelem esetén), hitelintézettől hitelbiztosítéki értéket igazoló irat (további jelzálog bejegyzésére irányuló kérelem esetén), befizetést igazoló irat (önkéntes visszafizetést követő törlés esetén), változási vázrajz (épületfeltüntetéshez, telekalakításhoz hozzájárulás esetén), meghatalmazás, ha az ügyfél nevében képviselő jár el. Az eljárás illeték- és költségmentes. Ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok: Kérelem jelzálogjog törléséhez, önkéntes visszafizetés esetében Kérelem jelzálogjog törléséhez, letétbe helyezés esetén

14 Kérelem jelzálogjog törléséhez, határozott idő lejárta után Kérelem jelzálogjog törléséhez megelőlegező kölcsön kamattámogatása esetén Kérelem további jelzálogjog, ranghely-csere bejegyzéséhez Kérelem további jogok bejegyzéséhez Kérelem további tények (telekalakítás-, határrendezés) bejegyzéséhez Kérelem társasház vagy szövetkezet alapításához Hiánypótlási adatlap Nyomtatványok elérhetősége: Ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke: a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. MT Rendelet, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Újcsokr.), a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Hcsokr.) 9. A lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről, az állam javára a támogatott ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom másik ingatlanra való átjegyzéséről Ügytípus fajtája: A lakáscélú állami támogatás visszafizetésének felfüggesztéséről, az állam javára a támogatott ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, illetve azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom másik ingatlanra való átjegyzéséről Alapvető eljárási szabályok: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21. (1)-(2)-(3)-(4), 21/B. (1), R. 21. (7a)-(7b) bekezdések, 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 16. (1), 36. (1), 37. (2)-(3)-(4) bekezdések, 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet , évi CXL. törvény 33. (1), (3) bekezdések Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A kérelem lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala családtámogatási ügyfélszolgálatán, a Kormányablaknál személyesen, vagy postai úton nyújtható be, meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. Ügyintézési határidő: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (1) bekezdése alapján a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, a jogsegély iránti eljárás időtartama, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. (2) bekezdése alapján az adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama,

15 a bizonyítékok ismertetésének időtartama, ha az eljárás indításáról való értesítést mellőzték, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama, hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap. Ügyek intézését segítő útmutatók: a tájékoztatók elérhetőek honlapon Ügytípus rövid leírása: Bejelentést kell tenni - a támogatott lakóingatlan elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésétől számított - 30 napon belül az elidegenítés tényéről a járási hivatal támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervének, az erre vonatkozó iratok egyidejű csatolása mellett. Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése szükséges, a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, a bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap. Ennek elmulasztása a támogatások végleges visszafizetésére kötelező döntéssel jár. A bejelentést követő 60 napon belül a támogatott személy vagy helyette eljáró képviselője a járási hivatalhoz 3.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott- kérelem benyújtásával kérheti a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését a támogatott lakóingatlan tehermentesítése mellett, feltéve, hogy az igénybevett támogatás összege a Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára előzetesen befizetésre, letétbe helyezésre kerül (az átutalás közlemény rovatában, fel kell tüntetni a támogatott nevét és adóazonosító jelét). Visszafizetési kötelezettségének felfüggesztése tárgyban benyújtott kérelméhez mellékelni kell az igénybe vett támogatásról szóló támogatási szerződés eredeti példányát/hiteles másolatát, a támogatás letétbe helyezéséről szóló tranzakciós igazolását. Ebben az esetben a járási hivatal határozatot hoz a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének felfüggesztéséről. A felfüggesztés időtartamát az igénybevett támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani. A felfüggesztés 1 éves (vásárlás esetén), illetve 3 éves (építés esetén) időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha ezt a támogatott személy a határidő lejárta előtt legfeljebb 30 nappal kérelmezi. Ha a támogatott személy a határidő lejártáig: a) az újabb lakás megszerzését adásvételi vagy csereszerződés, illetve építés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával hitelt érdemlően igazolja, és b) a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt csökkentve a levonható összeggel (lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével, és azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését, vásárlását vagy bővítését szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított, de legalább akkora összeggel, hogy az ily módon csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás,

16 és a fiatalok otthonteremtési támogatása együttes összegének kétszeresét) szerződéssel és értékbecsléssel, építés esetén pedig számlával igazoltan az újabb lakás megszerzésére fordította, akkor az állami igényhez fűződő kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli. Az újabb lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a járási hivatal határozatban dönt, megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A járási hivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatot annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a járási hivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára. Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a járási hivatal intézkedik. Közvetlen átjegyzésre van mód, ha a támogatott személy az elidegenítésre vonatkozó bejelentést követő 60 napon belül az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, csereszerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja. Ekkor a járási hivatal a támogatott személy kérelmére határozatban dönt és intézkedik a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom közvetlen átjegyzéséről, a támogatási összeg letéti számlára történő befizetése nélkül. Lakásszerzésnek minősül az is, ha a támogatott lakás elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégítette ki a támogatott személyi. Mind az elidegenítés bejelentésétől számított 60 napon belül, mind az elidegenítésre kötött szerződés napját legfeljebb 1 évvel megelőzően megszerzett újabb ingatlan esetén a kérelmező támogatottnak kell azt hitelt érdemlően alátámasztania, hogy az eladásból származó bevételét a lakásigényét kielégítő újabb ingatlan vételárába, illetve építési költségébe forgatta. A közvetlen átjegyzés esetén a támogatott személy tulajdonjoga bejegyzését a járási hivatal a földhivatali TAKARNET rendszerből a tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi. Az újabb lakásra fordítandó összeget csökkentő tételekre a felfüggesztésnél említett szabályok vonatkoznak. Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, őket az R. 21. (7b) bekezdésben foglaltak kivételével az igénybevett a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli. Jogosultak köre: Az a személy, aki az általa kérelmezett lakáscélú állami támogatási forma tekintetében a) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, b) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, c) a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, d) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet e) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016 (II.10.) Korm. rendelet f) az használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II.10.) Korm. rendelet