Munka- és egészségvédelmi menedzsmentrendszerek vezetői támogatásának biztosítása

Átírás

1 MUNKAVÉDELEM 1.1 Munka- és egészségvédelmi menedzsmentrendszerek vezetői támogatásának biztosítása Tárgyszavak: munkavédelem; érdekeltség; vállalatirányítás; szervezeti kultúra; költség/haszon elemzés; benchmarking; motiváció. Meggyőző érvek a munkavédelem fontossága mellett Amikor a munkavédelmi szakemberek programjaik számára megfelelő anyagi és erkölcsi támogatást akarnak elérni a felső vezetés részéről, akkor el kell magyarázniuk a társaság vezetésének, hogy mit is jelent a környezet-, egészség- és munkavédelmi (Environmental, Health and Safety; EHS) menedzsmentrendszer. A siker biztosításához mindenek előtt tervet kell készíteniük, hiszen nem várhatnak támogatást egy nagy volumenű kezdeményezéshez, ha nem tudják pontosan meghatározni a célokat és az eredmények mérésére alkalmas eszközöket. A tervnek tartalmaznia kell a program költségeit és azokat a főbb állomásokat is, amelyek elérése lendületet adhat a projekt folytatásához. Ez a terv nem rövid távra szól, mivel a folyamat a szervezeti kultúra megváltoztatását is magába foglalja: a vezetőség támogatásától függően akár 3 évet is igénybe vehet. A program lendületben tartásához elengedhetetlen a vezetők és a dolgozók rendszeres tájékoztatása. Bármilyen szintű EHS menedzsmentprogramot válasszanak is, mindenképpen el kell készíteni annak költség/haszon elemzését, hogy a vezetőség számára megfelelően indokolni lehessen a program szükségességét és hasznosságát. Sokan lesznek, akik kétkedéssel fogadják majd a kezdeményezést, és nem értik meg, hogy miért van szükség pl. arra, hogy a munkavédelmi hatóság ellenőrei vizsgálódjanak a társaságnál, és minősítsék a munkavédelmi rendszert. Más vezetők még független szakértők bevonásának a szükségességét is megkérdőjelezik majd. A munkavédelem fontosságának elfogadtatása nem könnyű feladat, hiszen nagyon nehéz számokban kimutatni azokat a következményeket, amelyek például a balesetek 15%-os

2 csökkenése esetén nem történtek meg, hiszen az egyes balesetek súlyossága, és járulékos költsége nem egyforma. Ezért a statisztikákból sem lehet pontos képet alkotni. A költségek meghatározása A balesetek és más jelentésköteles események pénzbe kerülnek. A járulékos költségek a jéghegyhez hasonlíthatók: csupán kis részük látható (közvetlen költségek), nagyobbik részük a víz alatt marad (közvetett költségek). Ha az adott létesítményben a vezetési stílus a költségtakarékosságon alapul, akkor a munkavédelmi vezetőnek pontos kimutatást kell készítenie a balesetek és események közvetlen és közvetett költségeiről. A közvetlen költségek közé tartoznak az orvosi ellátás költségei, a kártérítési költségek és az anyagi károk. Ezek a költségek egyértelműek és könnyen kiszámíthatók. A közvetett költségek kalkulálása már összetettebb feladat. Ide tartoznak a szerszámokban és berendezésekben keletkezett károk, a termelési veszteségek, késedelmes szállítások, a fokozott ellenőrzés és a túlórák költsége, ügyvédi költségek, a baleset kivizsgálására fordított idő és pénz, vésztartalékok, üzleti veszteségek, valamint a társaság hírnevének károsodása. A balesetek költségének kiszámítását követően érdemes számviteli szakemberrel átnézetni és pontosítani a költségelszámolást, továbbá kidolgozni egy olyan kódrendszert, amelynek segítségével a balesetek és események összes költségei egyszerűen elszámolhatók és nyilvántarthatók. Egyes esetekben először csak ideiglenes összeg állapítható meg, és csak akkor lehet a költségek végösszegét elszámolni, amikor már a közvetett költségek számlái is beérkeztek. A költségek alakulásáról érdemes a vezetőséget heti vagy negyedéves beszámolókon tájékoztatni, hogy egyértelmű legyen számukra, milyen megtakarítások érhetők el az átfogó EHS rendszer segítségével. A pénzügyi megtakarításokat a vezetőség mindig támogatni fogja, csak arra van szükség, hogy a munkavédelmi vezető számukra kézzel fogható módon demonstrálja a megtakarításokat. Ha a vezetőség a nyereségre összpontosít, akkor a várható megtakarítást a nyereség százalékos növekedésében kell meghatározni. A biztosítási költségek lefaragása A munkavállalók biztosítási költségeinek csökkentése szintén olyan fontos stratégia, amellyel meg lehet szerezni a vezetőség támogatását

3 az átfogó munkavédelmi menedzsmentrendszerhez. A biztosítók olyan díjszámítási rendszert dolgoztak ki, amely figyelembe veszi az adott társaságtípusnál átlagosan jelentkező kártérítési költségeket a bérköltségekhez viszonyítva, és az alapján kalkulálják a várható veszteségeket, amelyeket egy adott értékelési időszak során (általában 3 év alatt) a munkaadónak meg kell térítenie. A díjszabást az adott társaságnál ténylegesen bekövetkezett veszteségek figyelembe vételével korrigálják. Ha a korrekciós tényező alacsonyabb (vagyis kevesebb baleset történt), akkor a biztosítási költségek is kisebbek lesznek. Ez a megtakarítás a vezetőség számára kézzel fogható előnyt jelent. Benchmarking A benchmarking (versenytársak paramétereivel való összehasonlítás) is segíthet abban, hogy a vezetés támogatását megnyerjük, különösen, ha azt kívánjuk bizonyítani, hogy a termelékenység magas szinten tartása mellett is lehetséges a pénzügyi megtakarítás. Egyes vállalatok csak azért akarnak EHS menedzsmentrendszert bevezetni, mert az a sikeres versenytársaiknál is működik. A munkavédelmi hatóság honlapja megkönnyítheti ezeknek a cégeknek a felkutatását, de korábban valamelyik versenytársnál dolgozó munkatársak megkérdezése is segíthet abban, hogy képet alkossunk az adott cég munkavédelmi rendszeréről. Ágazati felmérések is adhatnak általános támpontokat egyrészt a munkavédelmi rendszerekről, másrészt a leggyakoribb sérülési típusokról és azok súlyosságáról. Ezeket az adatokat nem mindig egyszerű összegyűjteni, de nagyon értékesek, hiszen minden társaság küzd a nyereség növeléséért és a nagyobb piaci részesedésért. A begyűjtött adatokat meg kell ismertetni a vezetőséggel, hiszen ezzel igazolhatjuk, hogy az átfogó munkavédelmi menedzsmentrendszer bevezetése az értéknövelő szemlélet része, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a társaság versenyképes maradjon. Érdemes kezdeményezni az olyan folyamatos fejlesztési programokban való részvételt, mint a Hat Szigma vagy az ISO Ezek olyan fórumok, ahol különböző költségmegtakarítási és termelékenységnövelési ötleteket lehet bemutatni, és meg lehet vitatni az átfogó EHS rendszer előnyeit. A folyamatos fejlesztési rendszereknek van egy olyan szekciójuk, ahol a heti eredményeket és akadályozó tényezőket lehet összegyűjteni. Ezek segítségével fokozatosan demonstrálni lehet a vezetőségnek az átfogó munkavédelmi menedzsmentrendszer előnyeit.

4 A jogszabályok betartása A következő fontos terület, amely a vezetői stílusok és az egyes vezetők szempontjából is nagy jelentőséggel bír, a jogszabályok és előírások betartása. A munkavédelmi jogszabályok nem terjednek ki mindenre, vannak nem lefedett területek. A munkavédelem stratégiájának ezen a téren arra kell irányulnia, hogy a jogszabályi hiányosságokat az általános felelősség jegyében proaktívan hidalják át, és tovább csökkentsék a kockázati tényezőket. Jó kiindulópont lehet a munkavédelmi hatóság statisztikáinak áttekintése és a leggyakrabban előforduló szabálysértések kikeresése. Ez alapján fontossági sorrendbe lehet állítani a szükséges intézkedéseket, és meg lehet állapítani, hogy milyen anyagi forrásokra lesz szükség. Heti haladási naplóban lehet rögzíteni a kockázatcsökkentési terv végrehajtásának és az erőforrásigényeknek az alakulását. Ezzel a stratégiával könnyebben megnyerhetők a vezetők az EHS menedzsmentrendszernek, mivel részletes kimutatást kapnak arról, hogyan fogja a munkavédelem a rendszer segítségével csökkenteni az ágazatra jellemző kockázatokat. Morális és etikai szempontok Az EHS menedzsmentrendszer bevezetését előkészítő stratégia következő területe a morális és etikai kérdések hangsúlyozása. Ha a vezetési stílus része a munkavállalók épségének és jólétének szem előtt tartása, akkor a vezetőség meggyőzésében fontos szerep jut ezeknek a szempontoknak. A munkavédelmi vezető érdekes és az ágazatra jellemző történeteket gyűjthet össze az internetről, vagy olyan dolgozóktól, akik 5, 10, 20 vagy akár 30 évvel ezelőtt munkahelyi balesetet, illetve foglalkozási ártalmat szenvedtek. Ezeket az eseteket és a súlyos kimenetelű balesetek statisztikáit megismertethetik a vezetőség tagjaival, ezzel is felhívva a figyelmüket az ilyen események bekövetkezésének valószínűségét csökkentő, átfogó EHS menedzsmentrendszer bevezetésének szükségességére. Egyéni érdekek A stratégia legnehezebb része az egyéni érdekek és előnyök kiemelése. Ha a vezetőket az érdekli, hogy személy szerint mit nyernek az át-

5 fogó EHS rendszer bevezetésével, arra az a válasz, hogy a rendszer egyaránt alkalmas a termelékenység növelésére és a morál javítására, a balesetek és jelentésköteles események csökkenése révén pedig a részlegük mutatói is jobbak lesznek, és könnyebben teljesítik a termelési célokat. Ha az érintett vezetőnek nehezen teljesíthető célokat kell elérnie, akkor rá kell mutatni, hogy azok teljesítése még nehezebbé válik, ha a balesetek illetve események következtében kevesebb dolgozóra számíthatnak, és még a járulékos költségeket is a részlegükre terhelik. Az ilyen vezetők hozzáállását könnyebb megváltoztatni, ha fizetésemelésük, illetve prémiumuk a részleg munkavédelmi céljainak teljesítésétől is függ, és ha ígéretet kapnak arra, hogy a jó eredményekről szóló beszámolókban név szerint is megemlítik őket, mint a siker elérésében fontos szerepet játszó személyt. Összefoglalás A környezet-, egészség- és munkavédelmi menedzsmentrendszer bevezetésére feltétlenül szükség van akkor, ha a munkavédelmi szakemberek a puszta tűzoltás helyett proaktívan kívánnak eljárni a balesetek és események okainak meghatározásában, a veszélyforrások azonosításában és kiküszöbölésében. Az EHS menedzsmentrendszer bevezetéséhez meg kell nyerniük a vezetőség tagjainak támogatását. Erre azonban nem létezik csodamódszer: minden esetben tanulmányozni kell a megnyerni kívánt személyeket, és meggyőzésükben személyre szabott érveket kell felhozni. Összeállította: Csépán Lilla Ayers, D.: Mapping support for an EHS management system. = Occupational Hazards, 68. k. 6. sz p Fulwiler, R. D.: Leadership and communication skills for the EHS professional. = Occupational Hazards, 67. k. 9. sz p Stricoff, R. S.: Understanding safety s role in culture and climate. = Occupational Hazards, 67. k. 12. sz