I. KHEOPS Tudományos Konferencia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. KHEOPS Tudományos Konferencia"

Átírás

1 KHEOPS Automobil-Kutató Intézet I. KHEOPS Tudományos Konferencia KIHÍVÁSOK ÉS TRENDEK A GAZDASÁGBAN ÉS A KÖZSZFÉRÁBAN NAPJAINKBAN - PhD-hallgatók tudományos fóruma - TANULMÁNYKÖTET Mór, május 31. Hétkúti Wellness Hotel**** Hétkúti Lovaspark MÓR

2 E tanulmánykötet cikkeihez kapcsolódó konferenciaelőadások a Kihívások és trendek a gazdaságban és a közszférában napjainkban címmel megrendezett I. KHEOPS Tudományos Konferencián hangzottak el május 31-én. A tanulmánykötetet szerkesztette és lektorálta: Dr. Svéhlik Csaba Ph.D. Az egyes szekciók előadóinak publikációit lektorálta: 1. szekció: Dr. habil. Józsa László CSc. 2. szekció: Dr. Bencsik Andrea CSc. 3. szekció: Dr. habil. Varsányi Judit CSc. 4. szekció: Dr. Juhász Lajos Ph.D. ISBN Felelős kiadó: KHEOPS Automobil-Kutató Intézet Dr. Svéhlik Csaba Ph.D. Copyright A kiadó és a tanulmánykötet szerzői. Minden jog fenntartva! A mű egészének, vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben történő tárolása és továbbítása csak a kiadó engedélyével megengedett. Első kiadás, megjelent májusában 494 oldal terjedelemben

3 A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma (gróf Széchenyi István, 1830) KÖSZÖNTŐ Napjaink világméretekben jelentkező tendenciája, miszerint a gazdasági növekedés korábbi motorjaként szolgáló mennyiségi vagyoni formák, a föld, a tőke, a természeti erőforrások, amelyek korábban a nemzeti gazdaságok hagyományos eredetét képezték, egyre inkább elveszítik jelentőségüket és átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, többek között a lakosság szellemi tőkéjének, így a K+F tevékenység és a tudományos kutatás egyre magasabb szintű művelésének. Mindennek fontosságát számos példa igazolja: Ausztria, Írország vagy Finnország gazdasága tudásbázisra átpozícionált struktúrájának sikeressége más országok számára is mintául szolgálhat, a dél-német tartományok ipari csúcstechnológiát képviselő K+F tevékenységén keresztüli minőségi termékgyártás menti meg európai munkahelyek millióit az igen olcsó távol-keleti gyártóhelyekkel szemben. Sajnos Magyarországon a pozitív külföldi példák ellenére elsősorban az ország földrajzi elhelyezkedéséből és az olcsó munkaerőből fakadó előnyökre alapuló szemlélet miatt a nemzeti K+F és a tudományos kutatás messze nem kapja meg azt az erkölcsi és anyagi elismerést és támogatást, ami megilletné és ami az ország hosszú távú sikerességét biztosítaná. Sajnálattal figyelve és tapasztalva e trendet, valamint felismerve a fiatal kutatók szűkös publikációs lehetőségeit, ez a Konferencia úttörő módon magánkezdeményezésként szerveződött, néhány, részben nevüket nyilvánosságra hozni nem kívánó magánszemély áldozatos szervezőmunkájának és anyagi támogatásának köszönhetően. A korábban nem várt igen nagy érdeklődés miatt örvendetes módon, 4 szekcióban összesen 48 előadás hangzott el a társadalomtudományok szinte minden területéről. Az előadások írott verzióit e tanulmánykötetben jelentettük meg, melyet minden előadónak és résztvevőnek CD-formátumban nyújtottunk át a Konferencia napján. A szervezők nevében köszönjük mindenkinek a Konferencián való részvételét! Dr. Svéhlik Csaba Ph.D. Európa-díjas autómérnök, az MTA Köztestületi tagja a konferencia ötletgazdája és főszervezője

4 1. Plenáris ülés Helye: Hétkúti Wellness Hotel****, Kandalló-terem Érkezés, regisztráció A KONFERENCIA PROGRAMJA Köszöntő Dr. Svéhlik Csaba PhD, az MTA Köztestületi tagja a konferencia ötletgazdája és főszervezője Schmidt Ferenc Mór város polgármestere Megnyitó Dr. Beszteri Béla CSc. az MTA VEAB Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke Vers Brunner Márta színművész Szekciótermek elfoglalása 2. Szekcióülések I. SZEKCIÓ Piaci és fogyasztói kihívások Helye: Hétkúti Wellness Hotel****, Kandalló-terem Elnök: Dr. habil. Józsa László CSc. tanszékvezető egyetemi docens, Marketing és Menedzsment Tanszék, Széchenyi István Egyetem, Győr Sasné Grósz Annamária, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A magyarországi német nemzetiség fogyasztási szokásai Moór-Czepek Kornélia, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Kistelepülések jövőképe Kurucz Attila, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A piaci teljesítmény-meghatározás problémája kis- és középvállalkozásoknál Szaradics Tamás, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Költséghatékony internetes fejlesztési lehetőségek Csépe Andrea, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A depresszió DTC (Direct-To-Customer) kommunikáció Hozzászólások, interaktív fórum Business ebéd (szendvicsek, pogácsa, kávé, üdítő) Dr. Hofer Mária, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Valóban pénzkérdés-e a biofogyasztás Magyarországon? Németh Ildikó, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Attitűdvizsgálat a szolgáltatásmarketingben: A kockázati attitűd és a biztosítások kapcsolata Benecz Judit, végzős egy. hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Életstílusok és fogyasztási attitűdök vizsgálata a magyar nők körében - FMCG termékekre vonatkozó kutatás Tárkányi Eszter, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Mi van a fogyasztó fekete dobozában? Szünet Dernóczy Adrienn, PhD-abszolvens, Széchenyi István Egyetem, Győr A színek információ-szolgáltató szerepe a vállalkozások felismerésében Dr. Kovácsné Gergely Zsuzsanna, PhD-hallgató, SZE, Győr Az épített környezet szerepe az imázsban, az identitásban és a hely szellemében Sopron példáján Hegyi Barbara, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A várospozícionálás definíció- és eszközrendszerének elméleti és gyakorlati adaptációi 2

5 Hozzászólások, interaktív fórum II. SZEKCIÓ Kihívások a modern vállalattal szemben Helye: Hétkúti Lovaspark, Lovarda terem Elnök: Dr. Bencsik Andrea CSc., egyetemi docens, Vezetés-Szervezés Intézet, Pannon Egyetem, Veszprém Korén Andrea, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Nemek közti bérkülönbség Magyarországon és az Európai Unióban Czeglédi Csilla, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A nők helye a vállalati vezetésben Nagy Zsuzsanna, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém A munkával való elégedettség és a szervezeti elkötelezettség kapcsolatrendszerének, szerepének átalakulása Bognár Krisztina, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém Egyéni és szervezeti tanulás a tudásmenedzsment ciklusban Gergely Róbert, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém A tanulás, a tudás és a memória többszintű értelmezése Hozzászólások, interaktív fórum Business ebéd (szendvicsek, pogácsa, kávé, üdítő) Dr. Farkas György, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A magyar vállalati szféra az EU kapujában Fekete Hajnalka, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém A vállalati teljesítmény értékelése a 21. században Szentes Balázs, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém Az e-business megoldások hatása a vezetési funkciókra Puster János, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A Sunbooks Kft. Kisvállalkozásokat támogató internetes one-to-one szolgáltatás-marketing stratégiája Szünet Jámborné Antal Erika, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Egyensúlyozás a közszolgáltatás kötelmei és az állami tulajdonosi érdekek útvesztőjében Piller Zsuzsa, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A költségvetési korlát fogalmának értelmezése a felszámolási eljárások nézőpontjából Szóka Károly, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A controlling alkalmazhatósága és helyzete a KKV szférában Hozzászólások, interaktív fórum III. SZEKCIÓ Kihívások a világgazdaságban és a tudományos kutatásban Helye: Hétkúti Lovaspark, Vértes terem Elnök: Dr. habil. Varsányi Judit CSc. egyetemi docens, Marketing és Menedzsment Tanszék, Széchenyi István Egyetem, Győr Fehér Helga, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém Adósságcsapda és gazdasági növekedés a súlyosan eladósodott szegény országokban Csejtei Ágoston, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A szegény országok gazdasági felzárkózása a környezetvédelem tükrében Csizmadia Szilárd, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Bosznia-Hercegovina múltja, jelene és jövője a dayton-i békeszerződés után Dr. Sztrilich András, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Gazdasági és jogi problémák a határokon átívelő egészségügyi szolgáltatásban, EU-tagországok között Klausz Melinda, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém Versenyelőny az intellektuális tőke által Hozzászólások, interaktív fórum 3

6 Business ebéd (szendvicsek, pogácsa, kávé, üdítő) Dr. Darai Lajos, kutatóprofesszor, Kodolányi János Főiskola, Fehérvár Előnyök és hátrányok a tudományos kutatás csúcseljárásainak alkalmazásában. A genetika példája Ponácz György Márk, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Kollaboratív tudáshálózatok az iparban Kovács Tamás, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Kockázati tőkebefektetések hatásai mikro- és makroszinten Tóth Gergely, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A pénzügyi csoportok működésének sajátos kockázatai és ezek kezelése a szabályozás és felügyelet során Szünet Németh Gábor, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Monopóliumok története, elmélete Nagy Adrienn, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A stratégiai csoportok szerepe és lehetőségei a gazdaságban Vincze Ibolya, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A gazdasági növekedés alternatív modellezési lehetőségei Hozzászólások, interaktív fórum IV. SZEKCIÓ Kihívások nemzetgazdasági szektorokban és a közszférában Helye: Hétkúti Wellness Hotel****, Billiárd-terem Elnök: Dr. Juhász Lajos PhD, dékánhelyettes tanszékvezető egyetemi docens, Ágazati Gazdaságtan Intézeti Tanszék Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Kovács Gergely, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron (Át)alakuló felsőoktatás Bologna-folyamat Csuka Ildikó, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Minőségmérés a felsőoktatásban Palancsa Attila, PhD-abszolvens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Sopron Megyei Jogú Város mentális térképe Böcskei Elvira, PhD-hallgató, Pannon Egyetem, Veszprém A hazai turizmus versenyképessége a támogatások tükrében Egyed Krisztián, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Az Ikva-menti települések kvantitatív versenyképessége Hozzászólások, interaktív fórum Business ebéd (szendvicsek, pogácsa, kávé, üdítő) Limpók Valéria, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Az adóverseny hatása a hazai adópolitikára Kincses Zsolt, PhD-hallgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron A gazdaságpolitika helye és szerepe Kovács Gábor, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A helyi fejlesztések finanszírozása önkormányzati kötvénykibocsátás által Ercsey Ida, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A közüzemi szolgáltatások minősége a garanciák tükrében Szünet Némethné Gál Andrea, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A bankhitelek szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásában Dr. Sárkány Péter, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Néhány speciális piac gazdasági jelentősége hazánkban Süle Edit, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Gyorsan, biztosan, pontosan az expressz logisztika sajátosságai 4

7 Hozzászólások, interaktív fórum Szünet, szavazólapok leadása (!) 3. Plenáris ülés Helye: Hétkúti Wellness Hotel****, Kandalló-terem Plenáris előadás Dr. Svéhlik Csaba PhD Hogyan írjunk PhD értekezést? Általános tudnivalók Szekcióelnökök értékelése, díjátadás Zenés állófogadás, svédasztal a Millenniumi Nemzeti Fesztivál nyertes Móri Ifjúsági Fúvószenekar A világ népeinek zenéje TUDOMÁNYOS HÁTTÉR A szervezők ezúttal szeretnék megköszönni a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszéke tudományos műhelyének tapasztalatait és tanácsait, amelyek a Konferencia szervezésénél igen hasznosnak bizonyultak. DÍJAZÁS Az egyes szekciók legszínvonalasabb előadásait értékes díjakkal jutalmaztuk egyrészt a szekcióvezetők, másrészt az adott szekcióban előadók szavazatai alapján. A pontos szavazati rendszer a Konferencia napján kerül ismertetésre. A konferencián az alábbi díjak kerültek átadásra: I. díj: Sony videokamera (LCD) II. díj: Philips DVD/Video combo III. díj: Kenwood HiFi-torony (RDS) IV. díj: Thomson DVD-lejátszó 5

8 A PUBLIKÁCIÓK TARTALOMJEGYZÉKE I. szekció: Piaci és fogyasztói kihívások 9. oldal: Sasné Grósz Annamária A magyarországi német nemzetiség fogyasztási szokásai 14. oldal: Moór-Czepek Kornélia Kistelepülések jövőképe 23. oldal: Kurucz Attila A piaci teljesítmény-meghatározás problémája kis- és középvállalkozásoknál 29. oldal: Szaradics Tamás Költséghatékony internetes fejlesztési lehetőségek 41. oldal: Csépe Andrea A depresszió TCR kommunikációja 47. oldal: Dr. Hofer Mária Valóban pénzkérdés-e a biofogyasztás Magyarországon? 56. oldal: Németh Ildikó Attitűd a szolgáltatásmarketingben: A kockázati attitűd és a biztosítások kapcsolata 68. oldal: Benecz Judit Életstílusok és fogyasztási attitűdök vizsgálata a magyar nők körében 76. oldal: Tárkányi Eszter Mi van a fogyasztó fekete dobozában? 89. oldal: Dernóczy Adrienn A színek információ-szolgáltató szerepe a vállalkozások felismerésében 97. oldal: Dr. Kovácsné Gergely Zsuzsanna Az épített környezet szerepe az imázsban, az identitásban és a hely szellemében Sopron esetében 107. oldal: Hegyi Barbara A várospozícionálás definíció- és eszközrendszerének elméleti és gyakorlati adaptációi II. szekció: Kihívások a modern vállalattal szemben 115. oldal: Fehér Judit Dr. Bencsik Andrea CSc. Hálózatos szolgáltató vállalatok HR problémái 127. oldal: Korén Andrea Nemek közti bérkülönbség Magyarországon és az európai Unióban 140. oldal: Czeglédi Csilla A nők helye a vállalati vezetésben 150. oldal: Nagy Zsuzsanna A munkával való elégedettség és a szervezeti elkötelezettség kapcsolatrendszerének, szerepének átalakulása 161. oldal: Bognár Krisztina Egyéni és szervezeti tanulás a tudásmenedzsment ciklusban 170. oldal: Gergely Róbert A tanulás, a tudás és a memória többszintű értelmezése 6

9 182. oldal: Dr. Farkas György A magyar vállalati szféra az EU kapujában 191. oldal: Fekete Hajnalka A vállalati teljesítmény értékelése a 21. században 202. oldal: Szentes Balázs Az e-business megoldások hatása a vezetési funkciókra 209. oldal: Puster János A Sunbooks Kft. kisvállalkozásokat támogató internetes one-to-one szolgáltatás-marketing stratégiája 219. oldal: Jámborné Antal Erika Egyensúlyozás a közszolgáltatás kötelmei és az állami tulajdonosi érdekek útvesztőjében 235. oldal: Piller Zsuzsa A költségvetési korlát fogalmának értelmezése a felszámolási eljárások nézőpontjából 242. oldal: Szóka Károly A controlling alkalmazhatósága és helyzete a KKV szférában III. szekció: Kihívások a világgazdaságban és a tudományos kutatásban 249. oldal: Dr. habil. Varsányi Judit CSc. A tudatos cégirányítás hatósugara 265. oldal: Fehér Helga Adósságcsapda és gazdasági növekedés a súlyosan eladósodott szegény országokban 271. oldal: Csejtei Ágoston A szegény országok gazdasági felzárkózása a környezetvédelem tükrében 279. oldal: Csizmadia Szilárd Bosznia-Hercegovina múltja, jelene és jövője a dayton-i békeszerződés után 288. oldal: Dr. Sztrilich András Gazdasági és jogi problémák a határokon átívelő egészségügyi szolgáltatásban, EU-tagországok között 292. oldal: Klausz Melinda Versenyelőny az intellektuális tőke által 298. oldal: Cser Ferenc - Dr. Darai Lajos CSc. Előnyök és hátrányok a tudományos kutatás csúcseljárásainak alkalmazásában. A genetika példája 309. oldal: Ponácz György Márk Kollaboratív tudáshálózatok az iparban 317. oldal: Kovács Tamás Kockázati tőkebefektetések hatásai mikro- és makroszinten 324. oldal: Tóth Gergely A pénzügyi csoportok működésének sajátos kockázatai és ezek kezelése a szabályozás és a felügyelet során 332. oldal: Németh Gábor A monopóliumok története, elmélete 343.oldal: Nagy Adrienn A stratégiai csoportok szerepe és lehetőségei a gazdaságban 349. oldal: Vincze Ibolya A gazdasági növekedés alternatív modellezési lehetőségei 7

10 IV. szekció: Kihívások nemzetgazdasági szektorokban és a közszférában 357. oldal: Dr. Juhász Lajos Ph.D. Nyereségigény és tőkeszükséglet 364. oldal: Kovács Gergely (Át)alakuló felsőoktatás Bologna-folyamat 372. oldal: Csuka Ildikó Minőségmérés a felsőoktatásban 381. oldal: Palancsa Attila Sopron Megyei Jogú Város mentális térképe 391. oldal: Böcskei Elvira A hazai turizmus versenyképessége a támogatások tükrében 402. oldal: Egyed Krisztián Az Ikva-menti települések kvantitatív versenyképessége 406. oldal: Limpók Valéria Az adóverseny hatása a hazai adópolitikára 415. oldal: Kincses Zsolt A gazdaságpolitika helye és szerepe 422. oldal: Kovács Gábor Elméleti alapvetés az önkormányzati beruházások nyilvános kötvénykibocsátás útján történő finanszírozásáról 430. oldal: Ercsey Ida A közüzemi szolgáltatások minősége a garanciák tükrében 440. oldal: Némethné Gál Andrea A bankhitelek szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásában 449. oldal: Dr. Sárkány Péter Néhány speciális piac gazdasági jelentősége hazánkban 459. oldal: Süle Edit Gyorsan, biztosan pontosan az expressz logisztika sajátoságai 465. oldal: Mészáros Katalin A hazai élelmiszer kiskereskedelem szereplőinek sajátoságai és a fogyasztók vásárlási szokásainak megismerése fókuszcsoportos vizsgálat alapján 474. oldal: Németh Nikoletta Az ISO szabvány bevezetésének kihívásai és lehetőségei egy műanyagipari vállalat példáján 483. oldal: Dr. Svéhlik Csaba Ph.D. Modularizáció, mint költségcsökkentési stratégia az autóiparban 8

11 AZ I. SZEKCIÓ ELŐADÁSAI SASNÉ GRÓSZ ANNAMÁRIA PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr A magyarországi német nemzetiség fogyasztási szokásai 1. Bevezetés A fogyasztókra vonatkozó elemzések szerint az új évezred fogyasztói arculatát meghatározó egyik fő hatás, hogy mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, ami marketinges értelemben az egyéni kezelésmód felértékelődését, a szegmensek fontosságának fokozódását jelenti. A nyereséges működés egyik feltételévé válik a kisebb fogyasztói csoportok igényeihez való közeledés. A fejlettebb gazdaságokban már felismerték, hogy a kisebbségeket érdemes specifikusan nekik szóló marketinggel megcélozni. Egyre nagyobb teret nyer az etnomarketing, mint a kisebbségek megközelítésének egyik lehetséges módja. Magyarországon még nem igazán ismerték fel e tevékenység jelentőségét, pedig hazánkban jól elkülönülő kisebbséget alkotnak az egyes nemzetiségek, akik hagyományaikban, szokásaikban még őrzik őseik kultúráját. Ezzel együtt az idők folyamán Magyarország vált a hazájukká. Sok dologban hasonlítanak a magyar emberekhez, de eltérő kultúrájuk, értékeik miatt sok területen eltérés mutatkozhat fogyasztói magatartásukban, vásárlási szokásaikban. A legjelentősebb kisebbséget ma a romák alkotják. Esetükben azonban a kulturális eltéréseken túl jelentős szerepet játszik speciális szociális, anyagi helyzetük is, ha őket, mint fogyasztókat próbáljuk vizsgálni. Kutatásom tárgyául ezért nem őket, hanem egy régóta hazánkban élő, de hagyományait nagymértékben ápoló, megtartó kisebbséget, a német nemzetiséget választottam. Célom az, hogy megvizsgáljam, találhatók-e olyan kultúrabeli eltérések, amelyek eltérő vásárlási szokásokat eredményeznek; illetve a német nemzetiségűek fogyasztói magatartásában megnyilvánuló különbségeket szeretném feltárni. Teszem mindezt azért, hogy választ kapjak arra a kérdésre, érdemes lehet-e a vállalatoknak ma Magyarországon etnomarketinget alkalmazni, vagy sem. 2. Globalizálódás vs. etnomarketing A globalizáció, mint kifejezés és annak a vállalati környezet összetevőivel kombinált változatai (globális piac, globális verseny, globális marketing stb.) rendkívül kedveltek napjainkban. De mit is értünk tulajdonképpen globalizáció alatt? A globalizáció fogalmán többnyire valamilyen, az egész bolygóra kiterjedő folyamatot értünk, amely idővel feltehetőleg valamilyen integrált, egységes földi kultúrát hoz létre. E folyamatnak kulturális, gazdasági és szociális komponensei vannak, és ezek komplex rendszert alkotnak (Csányi, 2002.). Más oldalról is megközelíthetjük a problémát. Ha a fogyasztás szempontjából nézzük, akkor azt jelenti, hogy az emberek a Föld minden országában ugyanazt a terméket keresik és fogyasztják. Ebben jelentős szerepe van a nemzetközi kereskedelemnek és a tőkeberuházásoknak, valamint a különböző technológiák gyors terjedésének. Pénzügyi szempontból egy szuperstruktúra létrejöttét jelenti, amely az 1973-as olajárrobbanás után alakult ki. A pénzügyi szuperstruktúra hatására a társadalom is megváltozik, létrejön egy szűk elitréteg, a befektetők, akik a hatalmat is gyakorló gazdag emberekből állnak. Ez mellett lesznek olyanok, akik akaratukon kívül kiszorulnak a társadalom peremére, illetve menekülnek a változások elől. Összegezve a globalizáció a modernizációnak egy formája, 9

12 ami a tömegkommunikáció terjedésével, az időtényező és a távolság szerepének csökkenésével (ami a technológiai fejlődésnek köszönhető) világméretekben jelentkezik. A világ közvéleménye gyakran tiltakozik ellene, próbálják lassítani a folyamatot. Leginkább azért, mert a globalizáció gyakorlatilag az USA világkereskedelmi liberalizációját jelenti, ami a többi ország számára nem feltétlenül előnyős, de legalábbis túlságosan gyors. Az emberek tartanak a globalizáció nyelvi és kulturális hatásaitól is, nem is egészen ok nélkül. A termékek globális értékesíthetőségének egyik alapfeltétele, hogy a megcélzott fogyasztók azonos értékrenddel rendelkezzenek, mert így lesz egyforma a termékek iránti igényük, így lehet ugyanazt a terméket a világ több pontján is eladni. Az értékrend pedig a kultúrából fakad, a kultúrának pedig az egyik igen fontos összetevője a nyelv. A fogyasztók magatartását vizsgálva tanúi lehetünk annak, hogy nem csak hasonló termékeket vásárolunk, mint a nyugat vagy Amerika lakói, hanem elfogadjuk a nyugati fogyasztási modelleket és a szabványosított tömegkultúrát is. A globális verseny kihívásaira a vállalatok mindenütt próbálnak választ adni. Próbálkoznak újfajta együttműködésekkel, szövetségek megalakításával, illetve a kisebbek üzleti hálózatok létrehozásával. A globális verseny átértékelte a versenyelőnyök forrásait, meghatározóvá váltak a versenyelőnyök lokális forrásai. A sikeres vállalati válaszok nagy része a regionális, helyi környezetből adódó versenyelőnyökre támaszkodik. Ezek a lokalizációs előnyök a következők: egy adott iparág cégeinek földrajzi koncentrálódása, a speciális iparági szaktudás, a speciális iparági intézmények és szakképzés, a közös érdekképviseletek, a speciális infrastruktúra által nyerhető előnyök (Lengyel-Deák, 2002.). A felsorolt jellemzők mindegyike az iparágra, vállalatokra vonatkozik, ugyanakkor nem tartalmaz egy lényeges elemet: magát a fogyasztót. A globális versenyben résztvevő vállalatok abban megegyeznek ugyan, hogy a helybeliek véleménye nagymértékben számít, de abban már eltérnek egymástól, hogy hogyan szerzik be és értékelik ezeket a véleményeket. Alapvetően hiányzik belőlük a fogyasztó megértésére való törekvés, fontosabb sikertényezőnek tekintik a vállalati folyamatokat. Porter ennél szélesebb körben vizsgálta a helyi környezetből adódó előnyöket. Szerinte paradox módon, a globális gazdaságban gyakran erősen lokálisak a tartós vállalati versenyelőnyök, amelyek a magasan specializált szakértelem és tudás az intézmények, a versenytársak és az igényes vásárlók földrajzi koncentrációjából származnak az ország egy adott részén vagy egy régióban. A földrajzi, kulturális és intézményi feltételek térbeli sűrűsödése elősegíti az egyedi hozzáférést, a speciális kapcsolatokat, a jobb informálódást, az erőteljes motivációkat és egyéb, a termelékenységi szint növelése szempontjából előnyöket nyújtó lehetőségeket, amelyek a távolság miatt csak helyben használhatók ki (Porter, 1998b. 10. p.). A globális marketing célja bevallottan az, hogy az egyes piacokon ugyanazokat a termékeket értékesítve pénzt takarítsanak meg, és így minél több profitot realizálhassanak (Serfőző, 2000.). A vállalatok jelentős része követi Theodore Levitt útmutatását, miszerint a vállalatnak meg kell tanulnia úgy működni, mintha a világ egy nagy piac lenne figyelmen kívül hagyva a túlzottan finom regionális és nemzeti különbségeket (Levitt, 1983.). Ez az elmélet sok vitát váltott ki a marketing szakmán belül, de a globalizálódás előrejelzésével foglalkozó kutatók szerint a jövőben mégis ennek az elméletnek megfelelő, azonos termék azonos piacbefolyásolás stratégiai variáció fogja uralni a nemzetközi piacokat. Igaz, hogy az elmúlt három évtizedben a fogyasztói értékekben bizonyos konvergencia következett be a határok közötti megnövekedett mobilitás, valamint az elektronikus kommunikáció élénkülése következtében, mégsem beszélhetünk a fogyasztói társadalmat tekintve globális fogyasztókról. Az emberek nem azért vásárolnak termékeket, vagy márkákat, mert azok globálisak, sok esetben nem is azért, mert külföldön gyártották (gyakran az emberek elutasítanak mindent, ami idegen, nem hazai). A fogyasztók a megbízható márkákat keresik. Fontos számukra, hogy biztonságot nyújtson, éppen ezért vannak olyan márkák, amelyeket több évtizede használnak, és gyermekeik is ezt kezdik el használni, ha nincs okuk a változtatásra. Szinte baráti 10

13 kapcsolatot alakítanak ki egy-egy márkával. Ezt a kapcsolatot sokra értékelik: méltányolják a szolgáltatásokat, a kereskedőkkel kialakult kapcsolatot. Azokat a márkákat vásárolják, amelyekhez sikerélményeik kapcsolódnak, és ezek azok a márkák, melyekkel személyes kapcsolatuk van (Serfőző, 2000.). Ugyanez érvényesül a vállalatokra vonatkozóan is, a fogyasztók jelentős része azokat a vállalatokat, szolgáltatókat részesíti előnyben, akikkel már kialakult a kapcsolata, elégedett a kapott termékkel illetve szolgáltatásokkal. A vállalatoknak ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a fogyasztók jobb megismerésére, megértésére. Ennek egyik módja lehet, ha az etnomarketing módszerével közelebbről megvizsgálják a kiszolgálni kívánt terület kultúráját, az ott élők speciális fogyasztási szokásait. Az etnomarketing eredetileg az Amerikai Egyesült Államokból származik. A 70-es években kezdték el vizsgálni a különböző etnikai kisebbségeknek azon speciális sajátosságait, amelyekről úgy gondolták, segítséget nyújthatnak a sikeres marketing-koncepciók kialakításához. Felismerték, hogy az ország lakosságának akkor mintegy 15%-át jelentő spanyol nyelvű és afroamerikai közösségek nem elhanyagolható célcsoportokat alkotnak. Eleinte csak e célcsoportoknak külön kialakított hirdetéseket alkalmaztak, mára azonban a marketing jelentős ágává fejlődött ez a terület. Az etnomarketing több szempontból segítheti a vállalkozók munkáját: - a célcsoporttal való kommunikációban a specialitások ismerete segíthet a reklámszövegek lefordításán túl a megfogalmazott életérzés átadásában - az ügyfélkapcsolatok kialakításában segít a kultúrák értékrendszerének, humorának, nyelvi és vallási sajátosságainak ismerete - a megismert sajátosságok alapján etno-specifikus piacszegmentálásra is lehetőség nyílik. Az eddigiek ismeretében felvetődik a kérdés: melyik szemléletmód fog érvényesülni a jövőben? Melyik gondolkodásmódot kövessék a siker-orientált vállalati vezetők, marketing munkatársak? Nehéz megválaszolni a kérdést. A globalizáció tagadhatatlanul napjaink egyik legjelentősebb trendje. Mint minden trend esetében, ami eléggé megerősödik, itt is találkozhatunk ellentrenddel, a globalizációt ellenzőkkel. Mint a globalizációnak leginkább ellenálló környezeti tényezőnek, a kultúrának juthat az a szerep, hogy az ellenzők tiltakozását kifejezze, érvényre juttassa. 3. Kutatási irány A fogyasztói magatartás igen sok területet magában foglal, ezért szükséges kijelölni, hogy melyek azok a területek, amiket kutatásom során szeretnék alaposabban megvizsgálni. Az eltérések felmérését érdemes már a vásárlási döntéshozatali folyamat kapcsán elkezdeni. Vizsgálni szeretném, milyen elemek befolyásolják e nemzetiség esetén a döntések kialakítását, ezek közül melyek a hangsúlyosabbak és melyek a kevésbé fontosak. Ezen belül külön figyelmet érdemel a véleményvezetők, a referencia-csoportok szerepe, megválasztása. A konkrét vásárlásokat, választásokat több területen lehet vizsgálni: - márkaválasztás, márkapreferencia élelmiszer ruhanemű tartós fogyasztási cikkek üzletláncok esetében - médiahasználat televízió rádió írott sajtó - szabadidő-eltöltés 11

14 egyéni társas (családi, baráti) - kultúra-fogyasztás - oktatás - egészségügy. Megítélésem szerint ezek azok a területek, ahol az eltérő kultúra, értékrendszer hatásai legerősebben jelentkezhetnek. 4. Kutatás módszertana A kutatással kapcsolatos hipotézisek felállításához szükséges a magyarországi németek jelenlegi helyzetének, a jelenben élő hagyományainak előzetes feltérképezése. Ezek az információk a kisebbségi önkormányzatok vezetőitől, kisebbségi kultúrával foglalkozó szociológusoktól, etnográfusoktól mélyinterjús megkérdezés során szerezhetők meg. A hipotézisek felállítása után kerülhet sor a fogyasztók vizsgálatára. A német nemzetiség földrajzi elhelyezkedését, eloszlását, a népesség nagyságát szekunder kutatással lehet meghatározni. Az adatok segítségével mintavételi tervet készítek, majd a kiválasztott mintaelemek körében mélyinterjús megkérdezés illetve fókuszcsoportos vizsgálat módszerével alakítanám ki a konkrét vizsgálandó témaköröket. A magyarországi németek jellemzően 3 területen élnek hazánkban: Budapesten és környékén, a Bakonyban és Baranya megyében. E három területen folytatnám le a vizsgálatokat. Valamennyi területen 3-4 csoport vizsgálatát tervezem elvégezni. A vizsgálati kérdések a fent említetteken kívül kiterjednének a tradíciókra, hagyományápolásra, nemzeti szokásokra, és az anyaországgal való kapcsolattartásra is. A csoportok tagjainak kiválasztásakor célszerűnek tartom, hogy valamennyi korosztály képviseltesse magát, hiszen a vizsgálati kérdésekre adott válaszok jelentősen eltérhetnek a korosztálytól, illetve ezzel párhuzamba állíthatóan az asszimiláció mértékétől függően. A kvalitatív kutatás után kvantitatív eszközként személyes, kérdőíves megkérdezést alkalmaznék. A kérdőív összeállítására a fókuszcsoport-vizsgálat eredményeként kerülhet sor. Statisztikailag értékelhető eredmények eléréséhez területenként kb. 150 fő megkérdezését szeretném elvégezni. Ahhoz, hogy valóban meg tudjam állapítani, hogy milyen eltérések tapasztalhatók a vizsgált sokaság körében, szükséges egy magyar tagokból álló kontrollcsoport felállítása is, akiken szintén el kell végezni a vizsgálatokat. 5. A kutatás kiindulópontjául szolgáló irodalmak - A kultúra és az értékek, illetve a kultúra és a marketing kapcsolatát vizsgáló irodalmak Józsa László: Marketingstratégia, Rekettye Gábor Fojtik János: Nemzetközi marketing, G. P. Murdoch: The Common Denominator of Cultures, Edward T. Hall: The Silent Language, Dankó László: Nemzetközi marketing, Értékek és fogyasztói magatartás Hofmeister Tóth Ágnes - Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás, 1998 Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás trendek, 2003 Gutman. A Means-End Chains Model Based on Consumer Categorization Processes D. Hawkins - R. Best K. Coney: Consumer Behavior (1992) 12

15 - A német nemzetiség helyzete Bindorffer Györgyi: A magyarországi németek hazaképe Szarka László: Identitás, kultúra, közösség - Egyéb szekunder források KSH Népszámlálás 2001/4 Nemzetiségi kötődés TGI (Target Group Index): nagymintás egyforrású nemzetközi életstíluskutatás Sociovision: Sinus-miliő kutatások Terveim szerint a vázolt kutatás elvégzése, a megszerzett információk elemzése után választ kaphatok arra, a bevezetőben feltett kérdésre, hogy van-e létjogosultsága ma Magyarországon az etnomarketing alkalmazásának speciálisan a német nemzeti kisebbség tekintetében. Hivatkozások: 1. Csányi V. (2002): Az egyszemélyes csoportok és a globalizáció Magyar Tudomány, 2002/6.; 2. Lengyel I. Deák Sz. (2002): Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra Marketing &Menedzsment, 2002/ o. 3. Levitt, T. (1983): The Globalization of Markets, - Harvard Business Review, May- June Porter M. E. (1998a): On Competition The Free Press, New York 5. Rekettye G. (1994): Nemzetközi marketing, Nyúl Nyomdaipari Kft, Kozármisleny 13

16 MOÓR-CZEPEK KORNÉLIA PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr Kistelepülések jövőképe Bevezető - Problémafelvetés A kutatási témám a Kistelepülések jövőképe, vagy akár lehetne Fenntartható fejlődés Fenntartható település is. Az elmúlt időszakban többféle megközelítésben is találkoztam a fenntartható fejlődés problémájával, és én is elgondolkodtam azon, hogy ezt a fogalmat, jelzőt miként lehetne értelmezni az én kutatási területemen. A vidék nem más, mint egy sajátos életforma, az emberiség gyökere, ahonnan ered, ahonnan elindult a fejlődés és amivel baj van. Font Erzsébet A Falu, 2000 nyár A téma választását számomra három tényező indokolta: 1. Személyes kötődés A Bakonyban egy 1030 fős kistelepülésen nőttem fel, Bakonynánán. Mindig is fontosnak tartottam illetve a neveltetésemben is fontos szerepet kapott - a szülőhelyhez való kötődést. Amikor tehetem, akkor jelenleg is igyekszem minél többet segíteni a településemnek illetve az ott élőknek. 2. Téma aktualitása a. Települések finanszírozási, támogatási rendszerének átalakulása b. Intézményi szféra átalakulása c. Térségi együttműködések erősödése d. Határon túli kapcsolatok erősödése 3. Hármas hatás racionalitás, érzelmi sík, politikai befolyás jelenléte a kistelepülések életében Fő kérdések: Hogyan kell úgy vezetni, menedzselni egy kistelepülést, hogy az még évtizedekkel később is sikeres és vonzó legyen? Mi a fontosabb: szociális érzékenység illetve hagyományokat ápoló elhivatottság vagy költséghatékonyság? A XXI. század Európájában a közösségi szellem egyre inkább teret hódít magának. A hatékonyság jegyében egyre több szolgáltatási lehetőséget vonnak meg (forráshiány miatt) a kisebb közösségektől. Ezért jogos kérdésként merül fel, hogy miként tudja egy önkormányzat az önmaga és az intézményei fenntartásához elengedhetetlen anyagi, tárgyi és személyi feltételeket megteremteni? Persze e kérdés mögött ott rejlik az is, hogyan képes egy kistelepülés a fiatal generáció számára vonzó maradni, ezáltal pedig az elöregedés ellen küzdeni. Ugyanakkor miként tud közvetlenül vagy közvetve bekapcsolódni az EU vérkeringésébe, megfelelni a modernizáció kihívásainak. Vagy egyáltalán van-e (racionális) értelme az egyéni célokért (értem alatta a település egyéni céljait) küzdeni? Nem kellene-e minden érzelmi kötődéstől megszabadulni, és a térségi regionalitás, a kistelepülési együttműködés keretében közös célokat, új arculatot kialakítani? Ha ezt az utat választjuk, milyen új vezetési módszerre, pénzügyi rendszerre van szükség? Milyen változásokat kell elérni a lakosok szívében és fejében? Mit eredményez ez a kistelepülések gazdasági, intézményi és demográfiai helyzetében? 14

17 Kutatási célom: Új kistelepülési jövőkép és menedzselési politikai kialakítása. Egy gazdaságilag hatékony, ugyanakkor a hagyományait őrző és a fiatal generáció számára vonzó települési kép megalkotása. (Ami egyáltalán nem egyszerű dolog és magában hordoz némi utópisztikus tényezőt.) 1. Mi is az a fenntartható fejlődés? A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. (Boundtland Bizottság: Közös jövőnk című jelentés, 1987.) Az emberi élet minőségét alapvetően három elem határozza meg: a társadalmi viszonyok, a gazdasági teljesítmény és a környezeti állapot. Ezért súlyos következményekkel jár, ha a fejlődés fogalma csupán gazdasági növekedésre korlátozódik, elhanyagolva a társadalmi viszonyok és a környezeti állapot jelentőségét. A fejlődés korlátozott értelmezése következtében megjelenő gondok ugyanis egymást erősítve hatnak. 1 A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás méltányos életkörülmények, szociális jólét elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire a jövő nemzedékre is vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőségéhez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak. Ez az utóbbi azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartóképességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartó képessége egyben az igények kielégítésének korlátja is. A gazdaság azokat az erőforrásokat használja, amelyeket a társadalom és a környezet állít elő és termel újra, a jólétet biztosító hosszú távú fejlődés érdekében tehát kulcsfontosságú ezen újratermelő folyamat fenntarthatóságának biztosítása. A fenntartható társadalom legfontosabb ismérvei, együttesen szükséges alapvető követelményei: - szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; - az életminőség folytonos javítására való törekvés; - a természeti erőforrások fenntartható használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; - a környezetminőség megőrzése. 1 A regionális gazdaság fejlődése alatt azt a szerkezeti változást értjük, amikor annak minőségi feltételei megváltoznak. A fejlődés tehát egy minőségi átalakulás, amelynek révén a regionális gazdaság működési körülményei javulnak, annak versenyképessége növekszik. A növekedés mennyiségi változás, hiszen jellege és mértéke az alkotóelemektől függ, azok mennyiségi változásával mérhető. A növekedés tehát egy mennyiségi változás, amelynek sorozata, azaz a növekedést meghatározó elemeken keresztül jelentkező hatásai együttesen minőségi átrendeződéseket hoznak létre a regionális gazdaságban. (Lengyel-Rechnitzer, oldal) 15

18 A társadalmi, gazdasági folyamatok térben zajlanak, mindig köthetők egy vagy több meghatározott helyhez vagy helyekhez. A helyek és azoknak valamilyen összegzését jelentő tér mindig adott sajátosságokkal rendelkezik, ami következik a táji, természeti adottságaiból, az ott élő emberek különbözőségeiből, az általuk művelt gazdaságok jellegéből, a kialakult hagyományok és kultúrák sokszínűségéből, vagy éppen a területhasználatban, településképben és szerkezetben észlelhető eltérésekből. A térségi szerveződési szintek között a település a társadalom lokális tere. De ez nem pusztán a térnek automatikus részekre bontását jelenti. Hanem a települések esetében az induló egység, a hozzátartozó folyamat és eszmerendszer azt az összefüggésrendszert írja le, hogy egy településből csak akkor válik lokalitás, ha a társadalom szerveződésében felerősödik a települések szerepe, ha tudatosan felismerték, s legalább tradícióként hat az a helyi szellemiség, amelyből azonosságtudat és szervezett társadalmi aktivitás fakad; azaz a lokalizálódási tendenciák érzékelhetők a reálfolyamatokban, s a lokalizmus eszmerendszere megjelenik a fejekben. 2. Kistelepülés 1971-ben megszületett az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és a Területfejlesztés Irányelvei. Az OTK legfontosabb tervezési eszköze a települések osztályba sorolása volt, s ez lehetővé tette, hogy a gazdaság területileg-településileg koncentrált fejlesztésének, az intézményhálózat gazdaságos üzemeltetésének előnyeit hangsúlyozva a központi szerepkörű települések kiemelt fejlesztése ideológiai-elméleti alapot kapjon. A hetvenes évek végén súlyos társadalmi bírálatok érték a koncepciót, épp az egyoldalú városfejlesztés, az egyes falusi térségekben kialakult kedvezőtlen jelenségek miatt. A községi tanácsok számának csökkentése, ún. közös tanácsok szervezése a falusi térségekben is kialakították a centrum-periféria viszonyt, hozzájárultak a faluállományon belüli erős differenciálódáshoz. A rendszerváltás után 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény (1990. LXV. törvény) az ún. tanácstörvények kritikáján alapult. Ennek sajátosságai a következők voltak: - Az önkormányzati rendszer kitüntetett szereplője a települési önkormányzat; a központi hatalmat képviselő Belügyminisztérium és a települési önkormányzatok között nincs irányítási jogú szervezet. - A mai magyar önkormányzati rendszer egyszintű. Minden település alapjoga önkormányzat választása. - A törvény nem tesz érdemi különbséget város és község között, csakúgy mint a települések finanszírozási gyakorlata. 2 - A törvény megszüntette a járásokat, ill. a helyükbe lépett városkörnyékeket, a megyék hatáskörét pedig minimálisra korlátozta. A rendszerváltás során érvényüket vesztették a korábbi terület- és településfejlesztési programok s a tervezés mint gazdaságirányítási eszköz, majd teljesen eltűnt a magyar gazdaságpolitikából. A magyar településhálózat és a helyi önkormányzati rendszer elaprózottsága közismert. Az átlagos települési önkormányzat népességszáma 3210 fő. Az önkormányzatok 91%-át kitevő községek átlagos mérete 1260 fő, a városoké (a 22 megyei jogú várost leszámítva) pedig átlagosan 12 ezer fő. Az átlag mögött jelentős regionális különbségek vannak: Nyugat- és 2 Ez a tény liberalizálta a várossá nyilvánítási gyakorlatot. (1990 és 1996 között 44 település nyilvánítottak várossá.) Ma már egész sor városi jogú település nem rendelkezik városi funkciókkal. (Beluszky, old.) 16

19 Dél-Dunántúlon az átlagos településméret 1500 fő, szemben a Dél-Alföld (5283 fő) és az Észak Alföld (3933 fő) nagyfalvas térségeivel. Európa más országaival összehasonlítva ez a 3200 fős átlagos önkormányzati népességszám pusztán azt jelenti, hogy Magyarország a kisméretű önkormányzatokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A 2004-es EU kibővítés előtt az európai uniós országokban (EU15) az átlagos települési önkormányzati méret 5200 fő volt, és az utóbb csatlakozott tíz országban (EU10) is csak 40%-kal magasabb lakosságszámúak a települési önkormányzatok. A helyzetünk tehát nem egyedi, csak az elaprózottságból adódó szolgáltatásszervezési és pénzügyi problémákat kell kezelni. Ezek egyébként más formában, de a nagyméretű és több földrajzi egységet lefedő helyi önkormányzati rendszerben is jelentkeznének. 1. táblázat: A települések lakosságszám szerinti megoszlása 3 Népességszámkategória A települések Ebből a TÖOSZ-tag települések száma száma aránya, % Összesen Forrás: Magyarországon a helyi közszolgáltatások biztosítása és finanszírozása szempontjából két tényező együttesen okoz problémákat: a települések kb. 54 %-a ezer főnél kisebb népességszámú, és az országon belül jelentősen eltérő a településszerkezet. Az urbanizációs fejlődési utak is eltérnek, ebből következően az aprófalvas dunántúli térségekben egy központi szerepet betöltő kisváros az ország más részein, például az Alföldön egy vonzáskörzet nélküli nagyközségnek felelne meg. A települések számát tekintve a magyar önkormányzati rendszerre a kisméretű községi önkormányzatok a jellemzőek. A lakónépesség településkategóriák közötti megoszlása azonban már jobban mutatja a tényleges szolgáltatási terheket. A népszámlálási adatok szerint ugyanis a legnagyobb darabszámú (2883) községi településcsoportban a népességnek mindössze egyharmada lakik. Az önkormányzati rendszer elaprózottságát jelző mutatószám (az ezer főnél kisebb községek számaránya 54%) pedig kisebb jelentőségű lesz, ha figyelembe vesszük, hogy itt az ország népességének mindössze 8%-a él. Saját értelmezés szerint jelen előadásban az alábbi definíciókat szeretném használni: Település: A település egy önálló társadalmi, gazdasági és műszaki egység, amely szoros kölcsönhatásban van az adott földrajzi környezettel. Kistelepülés: Az állam (törvény, jog, közigazgatás) által felruházott központi funkcióval tehát felülről jövő centrum szereppel -, nem rendelkező 500 és 3000 fő állandó lakossal rendelkező település. Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. 3 A települések száma január 1-jén 3145, ehhez hozzáadódik az önálló önkormányzatként működő 23 budapesti kerület. 17

20 Kistelepülési együttműködés: A kompetitív előnyöket (pozitív adottságokat) felismerve, és az ebben rejlő pozitív társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális hasznot megcélozva kettő vagy több kistelepülés illetve szervezet közös munkája. 3. A vidék funkciói A vidék alatt a városképző funkcióval nem rendelkező települések halmazát értem. Tehát a vidéknek is vannak funkció, de ezek teljesítése még nem emeli városi rangra. Madarász Imre megközelítése szerint ezek a funkciók a következők: - gazdasági és termelő funkció, - ökológiai funkció, - szociális-kulturális funkció (társadalmi, lakóhelyi, közösségi, hagyományőrző). Szociális-kulturális funkció / oktatási vetület: Jelen előadásban a szociális-kulturális funkciót, annak is inkább az oktatási vetületét szeretném kiemelni. A rendszerváltás után az oktatási rendszerben bekövetkezett egyik legjelentősebb változás az volt, hogy a közoktatási intézmények többsége önkormányzati tulajdonba és fenntartásába került. A változástól mindenki azt várta, hogy a helyi lakosság, továbbá annak legitim módon választott képviselői a korábbinál sokkal több beleszólást kapnak az iskolák ügyeibe, illetve nagyobb felelősséggel viseltetnek az oktatás iránt. Annál is inkább, mert az önkormányzati törvény az intézmények fenntartását illetően rendkívül nagy autonómiát adott az önkormányzatoknak. Az elmúlt évek alatt azonban kiderült, hogy az önkormányzati iskolafenntartás legalább annyi problémával járt, mint amennyi pozitív változást hozott. Egyrészt a rendszerváltás után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi iskolafenntartók sem nélkülözhetik azokat az egyértelmű és határozott központi oktatásfejlesztési koncepciókat, amelyek kijelölik a fejlesztések kívánatos irányait. Mivel az önkormányzatok számára nem ismeretesek a kormányok részéről egyértelmű oktatáspolitikai törekvések, ez magukra hagyatottá és bizonytalanná tette azokat. A másik problémát a szakmai irányítás megoldatlansága jelentette. Egyrészt rendkívül nehéz elválasztani, hogy az oktatásirányításon belül mi számít szakmai kérdésnek, és mi nem. Harmadrészt máig hiányoznak azok a szakértői testületek, amelyekre támaszkodva az önkormányzati képviselők nagyobb biztonsággal hozhatnának döntéseket. A legsúlyosabb gondot azonban mindenütt a pénzhiány jelentette. Az elmúlt években az oktatási intézmények finanszírozása úgy alakult, hogy egy-egy iskola támogatását a költségvetéstől kapott fejkvótán felül az önkormányzatoknak átlagosan %-kal kellett kiegészíteniük. A finanszírozás kérdésében a fenntartó és az iskola érdeke mindig ellentétes: a fenntartó abban érdekelt, hogy minél kevesebb pénzért tartsa fenn az iskolát mert az innen elvont költségeket elköltheti egyéb célokra, az iskola pedig abban, hogy minél színvonalasabb és korszerűbb szolgáltatást nyújtson (mert ez emeli a presztízsét és növeli a keresettségét), ami egyre több pénzbe kerül. Az utóbbi években az iskolai szolgáltatások differenciálódtak. Elvileg ugyanolyan képzési formát (például gimnáziumot) lehet viszonylag olcsó pénzért szervezni (hagyományos tantervvel, harminc fős osztályokkal), és lehet drágán is (például kéttannyelvű tanítással, informatikai oktatással, tagozatos szervezéssel, kiscsoportos bontással, külföldi tanulmányutakkal). Természetesen, az utóbbi nívósabb 18

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia Mór, 2006. május 31.

KHEOPS Tudományos Konferencia Mór, 2006. május 31. I KHEOPS Tudományos Konferencia Mór, 2006. május 31. KHEOPS Automobil- Kutató Intézet MEGHÍVÓ I. KHEOPS Tudományos Konferencia KIHÍVÁSOK ÉS TRENDEK A GAZDASÁGBAN ÉS A KÖZSZFÉRÁBAN NAPJAINKBAN - PhD-hallgatók

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között XV. Nemzetközi Tudományos Napok 2016. március 30 31. 1. FELHÍVÁS 1 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Elnök Dinya László CSc, egyetemi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása

Részletesebben

EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek

EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés közösen Schwertner János MRTT Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár 2017. október 20. Helyi gazdaságfejlesztési esélyek felmérése vizsgálatok tapasztalatai A Kistérségek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés

Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés záróvizsga tételsor (2017-es mintatanterv) 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők befolyásolják a folyamatot? Milyen

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés

Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés Kereskedelem és Marketing Felsőoktatási Szakképzés záróvizsga tételsor 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők befolyásolják a folyamatot? Milyen társadalmi, környezeti

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében Mobilitás és immobilitás a magyar társadalomban KEP-Mobilitás Kutatási Centrum nyitókonferencia 2018. június 21. A szociális- és gyermekjóléti ellátórendszer szerepe a társadalmi mobilitás növelésében

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelem és marketing szak Felsőoktatási szakképzés részére (2018-tól visszavonásig)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelem és marketing szak Felsőoktatási szakképzés részére (2018-tól visszavonásig) NEUMANN JÁNOS EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Kereskedelem és marketing szak Felsőoktatási szakképzés részére (2018-tól

Részletesebben

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október

Részletesebben

Regionális politika megjelenése. Urbanizációs problémák. Marketing tudomány területfejlesztési adaptálódása

Regionális politika megjelenése. Urbanizációs problémák. Marketing tudomány területfejlesztési adaptálódása 1970-es évek nehézipari válság Válásterületek megjelenése Gazdasági szerkezetváltás KKV szektor felemelkedés Posztfordizmus Tudás intenzív iparágak felfutása Tercializálódás Globalizáció Globális verseny,

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Település A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu A társadalmi tér mesterségesen létrehozott, eltérő nagyságú alapegysége, amelyben a legfontosabb

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Juhász Lajos 1. Beruházás-gazdaságossági vizsgálatok

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét 2018.10.18-19 Az észak-magyarországi városok központi szerepkörének változása a kiskereskedelemben, az ezredforduló után Készítették:

Részletesebben

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület MEGHÍVÓ A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA és a ZSIGMOND KIRÁLY F ISKOLA GEOPOLITIKAI KUTATÓKÖZPONTJA tisztelettel meghívja Önt az OROSZ ÉS KÍNAI BEFEKTET K MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék XIV. Nemzetközi Tudományos Napok 2014. március 27 28. 1. felhívás Gyöngyös 2013. szeptember 1 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Elnök

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08.

Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész április 08. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08. Vázlat Kiindulópontok, fogalmak Globális és lokális megközelítések Az Alföld-problematika

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, ) Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Dr. Grosz András tudományos munkatárs Az előadás felépítése 1. Tanulmányok, munkahelyek 2. Kompetenciák,

Részletesebben

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben

Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben Mobilitási és immobilitási formák a vidéki terekben Czibere Ibolya czibere.ibolya@arts.unideb.hu MTA TK 2018. június 21. A mobilitás-kutatás irányai Debreceni Egyetem A mobilitások és immobilitások aspektusait

Részletesebben

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV. Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között XV. Nemzetközi Tudományos Napok 2016. március 30 31. 2. FELHÍVÁS 1 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Elnök Dinya László CSc, egyetemi

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Kari Tudományos Diákköri Konferencia. Sopron, november 20. Meghívó

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Kari Tudományos Diákköri Konferencia. Sopron, november 20. Meghívó NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kari Tudományos Diákköri Konferencia Sopron, 2013. november 20. Meghívó A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Tudományos Diákköri

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE

Részletesebben

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára Meghívó A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködése keretében ezúton tisztelettel

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt

Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 1) A fogyasztói és vásárlási magatartás bemutatása. Milyen egyéni tényezők

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában

Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Szubkultúrák megjelenése az oktatás világában Kik kopogtatnak az egyetemek kapuin? Nagy Zoltán Dr. habil. Kálmán Anikó A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI.

Részletesebben

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében

Könczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó A marketing új koncepciói Értékorientáció (értékvezérelt marketing) A vevő nem terméket akar vásárolni, hanem problémamegoldást Szükségletkielégítő hasznosság Gyakorlati Társadalmi Érzelmi 3 A vevő problémája

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A területi identitás jellemzői Győrben

A területi identitás jellemzői Győrben A területi identitás jellemzői Győrben Dr. Bugovics Zoltán egyetemi docens, szociológus Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Zárórendezvény Győr 214. szeptember 25 26.

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása

Részletesebben

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése

TÁMOP Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban Trénerek képzése II. modul Gyakorlati megoldások a felsőoktatás minőségfejlesztésének folyamatában módszertani alap Rendszerépítés módszertana Elégedettségvizsgálatok

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem Megújulás és fenntarthatóság a versenyképes és tudásalapú Magyarországért. VIII. Nemzetközi Tanácsadói Konferencia. Budapesti Kereskedelmi

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben