Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét"

Átírás

1 Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét Zeller Zoltán NAIK, Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, Érdi Kutató Állomás Szilárd alapok A szelídgesztenyét, különböző kutatási területekre kiterjedő növényföldrajzi, flóratörténeti, pollenanalitikai vizsgálatok alapján, a kutatók csaknem mindegyike (Csapody, 1972) a Kárpát-medencében őshonosnak, természetes elterjedésűnek tekinti. Az egyik legőshonosabb gyümölcsfajunk alkotta szelídgesztenyések mai képének kialakításában az emberi beavatkozás jelentős szerepet játszott, ezért kultúrtörténeti jelentőségük elvitathatatlan. A természeti, kultúrtörténeti és gazdasági értékek összefonódására jó példa a nagymarosi gesztenye-termőtáj (1. kép). A térségben természetes elterjedésű szelídgesztenye-erdő mai képének kialakításában nagy szerepet játszhattak a néphagyomány szerint Anjou királyaink, Károly Róbert és Nagy Lajos kertészei mellett Hunyadi Mátyáshoz is kötődő telepítések. Károly Róbert megtapasztalva a gesztenyések többfunkciós jelentőségét az őshonos nagymarosi gesztenyésekben sétáló utakat, arborétumot létesített (Bél, ). Itáliából (Nápolyból, Firenzéből) a legjobbnak ítélt csemetéket hozatta és telepíttette kertészeivel, gazdagítva ezzel az amúgy is nagy változatosságú nagymarosi gesztenyeállományokat. E változatok egymásra hatásának, a több évszázados szelekciónak, a különböző szaporítási módok alkalmazásának, a helyi gazdák által nemzedékről nemzedékre végzett oltás útján történő szaporításnak eredménye értékes tájfajtáink kialakulása, fennmaradása (Korponay, Szentiványi, 1951). A gazdák megkülönböztettek őszi és téli gesztenyét (Heincz, 1986). A különlegesebbeket névvel is illeték, 1. kép Természeti és kultúrtörténeti érték egyben, látkép a nagymarosi gesztenyések egyikéből például mahagóni, a színére utalva, karácsonyi, késői érése miatt még november végén is gyűjtötték, császár, nagy méretére utalva. A nagymarosi gesztenyefajták különleges minősége abból adódik, hogy a nagy alakgazdaságú ősi és a behozott itáliai fajták évszázadokon át keveredtek, előnyös tulajdonságaik ötvöződtek. A kedvező ökológiai adottságok segítették ezt a folyamatot és a hozzáértő kezek, különböző 2. kép A magyar gesztenye fajtáink minősége kiváló, ízben és méretben is kielégítik a piaci igényeket 68

2 Szentiványi, 2014). Mindezek szilárd alapot nyújtanak ahhoz, hogy a gesztenye újra méltó helyre kerülhessen a magyar gazdaságban. Nem csak gyümölcs 3. kép A szelídgesztenye tüskés burokkal együtt hullik a földre kertészeti kultúrák (magyar, olasz, sváb) ismeretanyaga, értékőrző munkája eredményeként a 19. századra a nagymarosi gesztenye a jó minőség jelképévé vált. A keveredés további előnye az egyéb fajtákkal szemben, hogy a nagymarosi fajták más termőtájakon is megtartják kiváló tulajdonságaikat (Szentiványi Csoma, 2002). Szentiványi Péter 1951-ben írt beszámolója is a nagymarosi gesztenye kiemelkedő értékét igazolja: A jövőben a nagymarosi gesztenyére kell a legfőbb súlyt helyeznünk, azt igyekeznünk kell lehetőleg az ország más vidékein is meghonosítanunk. Szentiványi Péternek és a segítőkész magyar gazdáknak köszönhetően a jelenlegi országhatárainkon belül 1952-től zajló alapos tájszelekciós munka eredményeként kiváló államilag elismert fajtáink mellett, megfelelő termesztéstechnológiai adatok is rendelkezésre állnak (Szentiványi, 1976; Soltész 4. kép Virágzáskor a méhek dongása már messziről jelzi, ilyenkor nem csak látni, hallani is lehet a gesztenyést Az EU vidékfejlesztési stratégiájában jelentős szerepet kapnak a többfunkciós növények, amelyek több szempontból is fontosak lehetnek. Őseink érdeme, hogy a táji adottságokat és a szelídgesztenyében rejlő lehetőségeket felismerve hozzáértően, nagy odaadással gondozták, fenntartották a szelídgesztenyéseket. A fa minden részét (fáját, termését, virágját, levelét) és komplexen a gesztenyést is hasznosították. Az aljnövényzet takarmányként szolgált, gyűjtötték a gyógynövényeket, a sokféle gombát, szamócát, málnát, a felhagyott állományokat legelőnek használták. A magyar gesztenyének mezőgazdasági szerepe megmutatkozik kiváló áruértékében, termése méretben is felveszi a versenyt a külföldi fajtákkal, minőségben pedig felül is múlja azokat (2-3. kép). Sokoldalú felhasználása (lisztként, elő- és főételekhez, italok, deszszertek alapanyagaként), magas vitamin- és ásványianyag-tartalma az egészséges táplálkozásban is növeli jelentőségét. A gesztenyeméz több szempontból is kitűnik az egyéb mézek közül. Szárazanyag-tartalma a virágmézek közül a legmagasabb, ásványianyagtartalma mennyiség és összetétel szempontjából is kimagasló értékű. A gesztenye virágpora a méhcsaládokra kedvező, felerősítő hatású (4. kép). Erdő- és vadgazdasági szerepe is jelentősebb volt a múltban, fája sokoldalúan felhasználható, kiváló alapanyag, termése a vadállomány táplálása révén hasznosult. Parkokban, főtereken díszfaként is megállja a helyét, virágzáskor ragyogó szépségével a kertek koronája lehet (5. kép). Gesztenyéseink idegenforgalmi szerepe is számottevőbb lehet kultúrtörténeti, tájesztétikai értékei alapján. A szelídgesztenyések természetvédelmi jelentősége is sokrétű, összetett. A gesztenyések élővilágának sokszínűségét fokozzák 69

3 kevésbé vannak kitéve jelentősebb rovarkárnak, vagy korokozónak, általuk okozott problémának. Piaci igények 5. kép Díszfaként is beválik. A gesztenye impozáns megjelenésével a tájtervezés eszköze is lehet, főleg virágzás idején tűnik ki környezetéből a különböző gesztenyés típusok. Változatos jelleget öltenek a kitettségtől függően zárt erdőjellegű (6. kép), vagy nyíltabb ligetes állományok és ezek átmeneti formái. A változatos gesztenyések sokféle, különböző élőhely-igényű védett növénynek, védett és fokozottan védett állatfajnak biztosítanak élőhelyet. A gesztenyések különleges kultúrélőhelyek, különböznek az általánosságban vett gyümölcsösöktől és különböznek az erdőtől is. Az intenzívebb erdőgazdálkodásban a vágásérett kori kitermelés miatt az idős, odvas fák hiányoznak, gesztenyéseinkben viszont ezek megléte számtalan odúlakó számára megfelelő életfeltételeket teremt (7. kép). A gesztenyéseink élővilágának sokszínűsége nem csak természetvédelmi szempontok miatt jelentős. Az aljnövényzet meghatározza a talaj minőségét, levegősségét, vízmegtartó képességét, a mikro- és makroorganizmusok összetételét. A többféle alternatív zsákmányállat, ragadozó (8. kép) és ezek parazitoidjainak jelenléte miatt önszabályzó képességük erősebb, 6. kép Északias kitettségű, művelt, zárt erdőjellegű nagymarosi gesztenyés erdőfolt A gesztenyetermés és -méz kiváló áruértéke árában is megmutatkozik, ennek telepítésösztönző hatása révén jobban ki lehetne elégíteni a gyakorlatilag korlátlan igényeket. Régen a gabonát helyettesítette, kenyérfának is nevezték. Nem is oly régen a nagyobb városok őszi-téli utcái, terei elképzelhetetlenek voltak a sült gesztenye illata nélkül. A társadalmi igény pillanatnyilag kielégítetlen a feldolgozás útján létrehozott számtalanféle gesztenyéstermék esetében is. Ennek ellenére a jelenlegi képlet inkább az, hogy kiváló gesztenyetermő vidékeinken a még túlélő évszázados gesztenyék esnek áldozatul az erőművi, a beépítési és egyéb igények oltárán. Adottságaink megvannak ahhoz, hogy piacainkat magyar földről származó gesztenye árassza el import helyett, de ennek érdekében még van tennivalónk. Helyreállítási, telepítési lehetőségek A gesztenye azon gyümölcstermő fajaink közé tartozik, amelyeknél az ökológiai szemléletű termesztési módok könnyen megvalósíthatók. Jól illeszkedik a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó természettel harmonikus, környezetkímélő gazdálkodást igénylő elvárásokhoz. A gesztenyéseink jellegét befolyásolja az emberi beavatkozás mértéke is, eltérő képet mutatnak a rendszeresen kaszált, gondozott, illetve a felhagyott területek akár egy-egy gesztenyésfolton belül is. A változatosság nemcsak a gesztenyésre, hanem faegyedekre is vonatkozik. Elődeink úgy jellemezték a gesztenyést a termést illetően, hogy nincs két egyforma fa. A már említett gesztenyés típusoknál tehát beszélhetünk fajon belüli elegyességről. Gesztenyések fajon belüli elegyességének, változatos koreloszlásának előnye (az eltérő lombfakadás, virágzási idő, termésérés hatására), hogy a biotikus, abiotikus károknak kevés- 70

4 szüret, termésértékesítés elnyújtása szempontjából is előnyökkel jár. A szürethez köthető teendők melletti fontosabb feladatok a kéregrák, illetve az újabb veszély, a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) elleni védekezés. Az egykor méltán híres, természetes elterjedésű gesztenyetermő vidékeink életében katasztrofális változást hozott a Cryphonectria parasitica gomba okozta kéregrák betegség megjelenése, terjedése, pusztítása. A 70-es években történt telepítések sorsa, tanulságai 7. kép Az odúlakók számára kiváló életteret jelentenek az idős, odvas fákkal tarkított gesztenyések, az odúk egyik gyakori lakója a nagy pele (Myoxus glis) bé kitettek, kevésbé szorulnak emberi beavatkozásra. Összességében ez a károk kockázatát, súlyosságát csökkenti, jobb egészségi állapotot, nagyobb biztonságot jelent. Az őshonosság, a századokon átívelő értékőrző gazdálkodás, a tájszelekció, a kutatási eredmények alapozták meg az 1970-es években történő nagyarányú telepítéseket. A jól kialakított, gondosan megválasztott, az adott tájegységhez alkalmazkodott fajtákkal telepített, ültetvény jellegű gesztenyésekben jobban meg tudjuk becsülni, hosszabb távra tudjuk tervezni a termés mennyiségét, minőségét. Az ökológiai szemléletű, környezetkímélőbb gazdálkodás itt is megvalósítható. A fajon belüli elegyességnek is megvan a lehetősége, az adott tájegységbe illő fajták vegyes telepítésével. A változatosság a megporzás, valamint a méhészeti hasznosítás szempontjából, és a 8. kép Az élővilág szerepe igen összetett a gesztenyésekben, például a pókok (Araneae) csapdájukkal stabilizálják a rovarvilág egyensúlyát, ugyanakkor a madarak számára téli élelemként is szolgálnak. A tüskés kupacson tartózkodó apró pókfajok védik a termést, de mivel nem tudják, hogy értünk vannak, virágzáskor a házi méheket is ölelik. Ezeknek az ültetvényeknek a sorsát is nagyrészt a kéregrák betegség pecsételte meg, de egyéb problémák is gyorsították a pusztulási folyamatot. A Dunántúli területeken, főként Zala megyében több mint száz településen, több mint ezer hektár területen történtek tervszerű telepítések, ahol az adott tájhoz alkalmazkodó államilag elismert fajtáinkat használták fel. A beérkező telepítési igények esetében előfordult, hogy nem a gesztenyetelepítés lehetősége volt a fő vonzerő, hanem az ezzel járó pénz. Az ilyen érdekű telepítések sorsa már ekkor megpecsételődött, a kijelölt terület alkalmassága, illetve a későbbi törődés is megkérdőjelezhető volt. A tsz-ek megszűntével már a tsz időkben sem volt problémamentes a fenntartás a gesztenyeültetvények halmozottan gazdátlan területekké váltak. Ezek a körülmények és a már járványszerűen terjedő kéregrák pusztításának következményeként, az egyébként ígéretes folyamat a gesztenyetelepítés és fenntartás megtört, a gesztenyések pusztulásra ítéltettek. A területek az említett események, az állapot-, tulajdon- és helyrajzi szám változások miatt, mára nagyrészt be sem azonosíthatók. A tapasztaltak alapján a legfontosabb tanulság, hogy a gesztenyés területnek legyen gazdája, akinek alapvető érdeke, hogy kertje egészséges, jövedelmező legyen. Ennek értelmében a jó gazda rendszeresen ellenőrzi fáit, ha fertőzésre utaló jeleket lát, vagy csak a lehetőségét észleli, azonnal 71

5 cselekszik. Mindig legyen kéznél a fűrész és a gyufa, ezzel a lehető leggyorsabban meg lehet akadályozni a fertőzési gócok kialakulását. Ha a biológiai védekezési módszerek eszközei is rendelkezésre állnak, kombinálva a mechanikai védekezéssel hosszútávon jövedelmező gesztenyést tarthatunk fenn. Fontos az ideális termőhely megválasztása, megfelelő előkészítése, termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó fajták kiválasztása. A kéregrák (Cryphonectria parasitica) Mára, hála a természetnek és a kutatók, gazdálkodók lelkiismeretes munkájának, együttműködésének, megvannak a lehetőségek (biológiai, mechanikai védekezési módszerek) a kéregrák betegség terjedésének megakadályozására, visszaszorítására. A Kínában őshonos Cryphonectria parasitica gomba mesterségesen behurcolva jutott el az USA-ba, ahol 1904-ben Merkel végzett a gombával kapcsolatos megfigyeléseket (Merkel, 1906). A tapasztaltak alapján Európában is nagy riadalmat keltő betegségre az Erdészeti Kísérletek szaklap az elsők között hívta fel a figyelmet (Vadas, 1908). A gomba agresszivitását, gyors terjedését jellemzi, hogy szinte pillanatok alatt (kb. 40 év alatt, mintegy 4 millió ha területen) az észak-amerikai gesztenye (Castanea Dentata) állományok csaknem teljes megsemmisülését okozta. Európába valószínűleg Amerikán keresztül érkezett, az első hivatalos adatok Olaszország területéről, az 1938-as évből származnak (Biraghi, 1946). A kór járványszerű terjedésével az európai gesztenye (Castanea sativa) állományokban is hatalmas károkat okozott (az egyes állományokban %-os pusztulások voltak megfigyelhetők). Azért csak ilyen mérvű, mert az európai gesztenye kevésbé érzékeny, mint az amerikai gesztenyefaj. Nálunk a gombát először Zala megyében, Nemeshetés település mentén lelték fel ben (Körtvély, 1970). A határozott intézkedéseknek köszönhetően a terjedése lassult ugyan, de teljesen megfékezni nem lehetett. Agresszív térnyerését jellemzi, hogy a 70-es évek közepéig gesztenyéseink majd mindegyikén észlelték a kórokozó jelenlétét (Eke Gál, 1975). A betegség terjedéséről A kéregrákot okozó gomba sebparazita, tehát bármilyen kis sérülés a fán gondot okozhat, sőt akár a természetes kéregrepedés is elég a fertőzés kialakulásához. Járványszerű terjedését segíti a szél, az ízeltlábúak, a madarak, a kisemlősök. Az ember a kórokozóval szennyeződött termés és a kivágott fertőzött fa szállításával, oltványok nem megfelelő kezelésével terjesztheti. A termés leverésekor a faágakon okozott sérülések által szintén felgyorsítja a terjedés, a pusztulás folyamatát. A jelenleg is komoly fenyegetést jelentő gomba jelentőségét fokozza, hogy a bükkfafélék családjába tartozó többi fajt is megtámadja, veszélyt jelentve ezzel erdőgazdaságunk számára is fontos bükkre és tölgyfajokra. A kéregrák tünetei, valamint a védekezés lehetőségei A kéregrák tüneteit időben felismerve, hatékonyan védekezhetünk ellene. A jellegzetes, feltűnő jelek egyike a már messziről szembetűnő, úgynevezett zászlók megjelenése (9. kép). Jelenlétük oka a lombozat vegetációs időben történő hirtelen száradása, mivel ilyenkor az elválasztó szövet nem alakul ki, az elszáradt levelek (virág, termés) még évekig a fán maradnak. Fiatal fákon a fertőzött részen besüppedő, sárgásan, pirosasan elszíneződő kéreg jelzi jelenlétét. A tünetek ismeretével, rendszeres ellenőrzéssel, megfelelő eszközökkel és módszerekkel (mechanikai, biológiai védekezés) féken tartható a betegség terjedése, helyreállíthatók az állományok. A mechanikai védekezés legfontosabb, egyszerű eszközei a fűrész és a gyufa, valamint a gyorsaság. A gomba szaprofitaként elhalt ágrészeken, letört, lehullott ágdarabokon is képes évekig fennmaradni, szaporodni, ezért fontos a beteg ágrészeket, fákat minél hamarabb eltávolítani, kivágás után (lehetőleg helyben) eltüzelni. Kiskertekben, ahol a fák száma nem túlzottan sok, az időben végzett mechanikai védekezés mellett ősi módszerekkel, az antagonista mikroorganizmusok segítségével védekezhetünk a kéregrákot okozó gomba ellen. Kísérletek zajlottak e téren is, a felhasznált anyagok a fertőzött felületeken gyógyulást eredményeztek. Komposzt (McCabe, 1974), különböző magas humusztartalmú, szerves anyagban gazdag talajok, 9. kép A zászlók : a fertőzés feletti rész hirtelen, forrázás szerű száradása után, az ágrészen maradt elszáradt virág, levél, termés még évekig őrzi a kéregrák pusztításának nyomát 72

6 vagy érett istállótrágya sebfelületre juttatásával a hatóanyagok különféle antagonista baktériumok és gombák elpusztítják, kiszorítják a kéregrákot okozó gombát. A fertőzési gócpontok megszüntetésével kordában tartható a kórokozó. Az Egyesült Államokban és Európában az eddigi kísérleti eredmények tapasztalata alapján a fertőzött gesztenyeállományokban nagy területen is hatékonyan, gazdaságosan végrehajtható biológiai védekezési módszer, a hipovirulens törzsekkel való oltás (10. kép) (Heiniger Rigling, 1994). Elterjedésének előzménye, hogy természetes eredetű gyógyulásokat figyeltek meg (spontán gyógyulások) Genova környékén már 1950-ben, a terület 80 %-osan fertőzött állománya egészséges állapotúnak mutatkozott. Ez a megfigyelés alapozta meg a hipovirulens törzsekkel való védekezést. A hipovirulenciát a kórokozó gombákat fertőző vírus (mikovírus) okozza. A hipovirulens törzsekkel való oltással cél a természetes szétterjedés felgyorsítása, a még menthető fertőzött állományok megmentése. Szabadföldi alkalmazások a világban több helyen történtek. A jelenlegi Magyarország területén az első szabadföldi kezeléseket 1997-ben Ágfalván és Pécsvárad-Zengővárkony térségében végezték. Ennek eredménye a kezelt fák %-os gyógyulása (Radócz Szabó Varga 1997; Radócz, 2002; Vidóczi Horváth, 2008). További előrelépést a nemesítési programok jelenthetnek, amelyeknek alapját a kínai (Castanea mollissima) és a japán (Castanea crenata) gesztenye fajok kórral szembeni toleranciája adja. A keresztezések és a vegetatív szaporítás során a cél az ellenálló képesség növelése mellett az európai klímaviszonyok tűrése is. Áttörést jelenthet a modern géntechnológiai eszközök bevetése, az ázsiai fajokban a rezisztencia kialakításáért felelős gének megtalálása, beazonosítása, beépítése az európai (és észak-amerikai) faj, fajták genetikai állományába. A gomba virulens törzseinek génmódosítása kapcsán is történtek bíztató eredményekkel szolgáló kísérletek (Anagnostakis, 1995). A kutatók és a gazdálkodók közötti szorosabb együttműködés biztosíthatja gesztenyéseink hosszú távú fennmaradását. Nem csak unokáinknak ültetjük Az adott tájhoz jól kiválasztott oltvány, már az oltást követő ötödik évben jelentékeny termést produkálhat, mennyiségben és minőségben egyaránt. Sűrűn telepítve a későbbi ritkítás révén haszonfa is nyerhető. A méhészeti, tájesztétikai adottságából adódó lehetőségeket is figyelembe véve, fenntartható, hosszú távon is kiszámíthatóan jövedelmező gazdálkodás teremthető. A tradicionális ökológiai tudáson alapuló gazdálkodás, a különböző tájegységekhez alkalmazkodó fajtáink megléte a kidolgozott termesztéstechnológiák alkalmazásával párosulva, lehetőséget teremtenek gesztenyetermő vidékeink helyreállítására, bővítésére. Kiemelt jelentőségű, jövedelmező érték lehet azokon a területeken, ahol a gesztenye jól érzi magát, viszont a szántóföldi és egyéb mezőgazdasági művelés a táji adottságok (gyenge termőképességű talaj, domborzat stb.) miatt gazdaságtalan, környezetterhelő. A gesztenyéseink jelenlegi állapotát figyelembe véve azonban láthatjuk, hogy nincs okunk megelégedésre, sok teendőnk van még. A kutatásnak szélesebb körű összefogással, az eddigi kutatási eredményekre, a gazdálkodói tapasztalatokra alapozva feladata, hogy megteremtse a lehetőséget a gesztenyés kultúrtájaink újbóli életre keltésére. Fontos feladat a fajtafenntartás mellett, a termőkörzeteket bejárva a megváltozott piaci, társadalmi (pl. feldolgozhatóság) igényeket kielégítő, változó éghajlati körülményekhez alkalmazkodó, betegségekkel szemben ellenállóbb változatok felkutatása, begyűjtése. Mindezek figyelembevételével faj-, fajtakísérletek végzése szükséges. Termesztéstechnológiai szempontból, agrotechnikai, szaporítási kísérletekkel (mikorrhiza kapcsolat vizsgálatok, mikroszaporítás) is szolgálhatjuk a gazdálkodók, feldolgozók, vásárlók érdekeit. A természettel harmonikus, ősi tudás által stabil alapokon álló, különböző gazdasági ágazatokra is építő többfunkciós gesztenyések kiváló alternatívát, követendő értéket teremthetnek gazdaságunkban. Fotó: A szerző felvételei 10. kép A hipovirulens törzsekkel való oltás folyamata 73

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Alföldi Erdőkért Egyesület KUTATÓI NAP XXII. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN Támogatta: Lakitelek 2014. Megjelent az Alföldi Erdőkért Egyesület gondozásában Szerkesztő: Lipák László ISBN 978-963-12-0848-1

Részletesebben

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön A projektet támogatta az EURÓPAI UNIÓ www.energiaklub.hu Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés

Részletesebben

Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság

Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság Technológiai alternatívák 10 milliárd ember élelmezésére Science and Technology Options Assessment Növénynemesítés és innovatív mezőgazdaság Összefoglalás HU Tudományos és Technológiai Alternatívák Értékelési

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság

Közösség által támogatott mezőgazdaság ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND Közösség által támogatott mezőgazdaság Útmutató

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat

Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat Agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek az EU és a hazai természetvédelmi szabályozás szempontjából nemzetközi és hazai gyakorlat A Magas Természeti Értékű Területek koncepciója - nemzetközi és hazai

Részletesebben

ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON

ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON ALMATERMESZTÉS ÚJ ALAPOKON Kedves Olvasónk! Nagyot fordul a világ mostanság A tudásanyag duplázódása ma már nem évszázadban mérhető, egykoron volt mesterségek és szakmák halnak ki, miközben újabbak és

Részletesebben

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés

A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI. Doktori értekezés A BIODIVERZITÁS ÉRTÉKELÉSE INTÉZMÉNYI KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBŐL BELA GYÖRGYI Doktori értekezés Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani tanszék 2012. október 10. doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Holtfa. Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe

Holtfa. Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe Holtfa az élô erdôkért Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi és erdészeti szerepe A holtfa az egészséges erdôk leggazdagabb élôhelye nyilatkozta Keith Kirby, az English Nature nevû angol kormányzati

Részletesebben

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója 1. melléklet a /2012. (..) OGY határozathoz A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztését

Részletesebben

Mérgek vagy méhek? Úton a fenntartható mezőgazdaság felé A Greenpeace kampányának hősei

Mérgek vagy méhek? Úton a fenntartható mezőgazdaság felé A Greenpeace kampányának hősei Mérgek vagy méhek? Úton a fenntartható mezőgazdaság felé A Greenpeace kampányának hősei Mérgek vagy méhek? Úton a fenntartható mezőgazdaság felé Az ökológiai gazdálkodás gyakorlatának bemutatására a Green

Részletesebben

Hivatal FAJMEGŐRZ TERVEK. KvVM Term. (Pulsatilla. flavescens) T E R M É S Z E T V É D E L E M

Hivatal FAJMEGŐRZ TERVEK. KvVM Term. (Pulsatilla. flavescens) T E R M É S Z E T V É D E L E M T E R M É S Z E T V É D E L E M Természetvédelmi Hivatal FAJMEGŐRZ RZÉSI TERVEK KvVM Term Magyar kökörcsink (Pulsatilla flavescens) 2006 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi

Részletesebben

Forradalom a Föld megmentéséért

Forradalom a Föld megmentéséért TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk problémáit TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) Budapest 2007. január Tartalomjegyzék A szövegben használt rövidítések... 3 Bevezetés... 4

Részletesebben

A MAGYAR TEJÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYA

A MAGYAR TEJÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYA A MAGYAR TEJÁGAZAT HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETSÉGES IRÁNYA A 2014-2020 KÖZÖTTI KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSI IDŐSZAK AKTUALITÁSAINAK TÜKRÉBEN Budapest, 2013. szeptember A tanulmány a Tej Szakmaközi Szervezet

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION

JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION Journal of Central European Green Innovation 1 (1) pp. 71-82 (2013) JOURNAL OF CENTRAL EUROPEAN GREEN INNOVATION Available online at http://greeneconomy.karolyrobert.hu/ VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A KÖRNYEZETIPAR

Részletesebben

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Bevezetés Az iparszerű mezőgazdasági termelés egyre jelentősebb környezetterhelő hatása, illetve a társadalom környezet iránti érzékenységének

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között

MEGÁLLAPODÁS a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között MEGÁLLAPODÁS a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között a vadászható fajok körét és az apróvadfajok vadászati idényét, valamint egyes trófeák behozatalát illetően amely létrejött:

Részletesebben

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011.

A CSÉVHARASZTI HOMOKVIDÉK KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET AKTÍV KEZELÉSI ZÓNÁJÁNAK FENNTARTÁSI TERVE 2011. A Csévharaszti Homokvidék kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület aktív kezelési zónájának fenntartási terve készült a A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme c. LIFE-Nature pályázat keretében

Részletesebben

GÖNCI KAJSZIBARACK TERMÉKLEÍRÁS

GÖNCI KAJSZIBARACK TERMÉKLEÍRÁS GÖNCI KAJSZIBARACK TERMÉKLEÍRÁS Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) lajstromozási kérelemhez Abaúj Gönc Szövetkezet Gönc 2008. november 1. A TERMÉK ELNEVEZÉSE GÖNCI KAJSZIBARACK 2. A TERMÉK BEMUTATÁSA

Részletesebben

Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k

Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k Ge n e t i k a i l ag m ó d o s í t o t t é l ő l é n y e k (gmo -k) a tények tükrében Magyar Fehér Könyv Szerkesztők: Balázs Ervin, Dudits Dénes, Sági László Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület SZEGED,

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET BUDAPEST, 2002 Írta: Dr. Nagy Károly, egyetemi adjunktus, Dr. Halász László, egyetemi tanár

Részletesebben

Magyarország 2025 Lehet másként is?!

Magyarország 2025 Lehet másként is?! Magyarország 2025 Lehet másként is?! Vezetői összefoglaló Nováky Erzsébet, az MTA IX. Osztály Jövőkutatási Bizottságának elnöke Budapest 2008. március Bevezető gondolatok és köszönetnyilvánítás A jövőt

Részletesebben

Tisza-tó marketingkommunikációja

Tisza-tó marketingkommunikációja Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Tisza-tó marketingkommunikációja Készítette: Kiss Éva Budapest, 2006 3 Tartalomjegyzék Bevezető A Tisza-tó bemutatása Primer Kutatás Területi

Részletesebben

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI Dombóvár, 1997 1 Elôszó (elsôsorban a pedagógus kollégákhoz) Vörös László Zsigmond emlékére (1914

Részletesebben

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok

Az Új Széchenyi Terv vitairata. Vélemény és javaslatok GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Új Széchenyi Terv vitairata Vélemény és javaslatok Az Új Széchenyi Terv hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiát előkészítő dokumentumként igyekszik elszakadni a választási

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2012. IMPRESSZUM Környezeti értékelés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Részletesebben

Műemlék Jelentőségű Terület

Műemlék Jelentőségű Terület Budapest belváros Műemlék Jelentőségű Terület - MJT - Védési javaslat 2010. Tartalomjegyzék: Kezdeményező fél: Fiatal Műemlékvédők Egyesülete Budapest rövid leírása Budapest épített örökség Budapest épületállománya

Részletesebben

Kiadó Műszaki MINTA 2012 NAT

Kiadó Műszaki MINTA 2012 NAT TARTALOMJEGYZÉK 3 AZ ÉLŐ RENDSZEREK 8 Bevezetés a biológiába......................................................................................... 8 A biológia területei és kutatási módszerei......................................................................

Részletesebben

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira

Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Van más út! Javaslatok a magyar baloldal új gazdaságpolitikájának alapvonalaira Ma Magyarország meghatározó élménye a bizonytalanság. A napról-napra: átalakuló világgazdasági feltételek mellett ezt erősítik

Részletesebben