DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KÜLTERÜLET RÉGÉSZETI FEJEZET

Átírás

1 DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZEPTEMBER ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KÜLTERÜLET RÉGÉSZETI FEJEZET Készítette: Vágner Zsolt régész Archeo-Art Bt Pécel, Csíktarcsa u

2 DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - KÜLTERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Dunaújváros Településszerkezeti Tervéhez a külterületre készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelıhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés idıpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelıhely esetleges elıfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Dunaújváros Külterület régészeti emlékeinek rövid bemutatása: A terület a Mezıföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán terül el. Részét képezi a mai Dunaújváros belterületéhez is tartozó Pentelei-löszparton is. A terület Budapestrıl mintegy 70km-re fekszik. A 150 m tengerszint feletti magasságban lévı részek, valamint a várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. A feltárt emlékek nyomán nyilvánvaló, hogy ez a terület a megtelepedésre mindig is kimondottan alkalmas vidék volt. A terület már a neolitikumtól alkalmas volt a megtelepedésre, amire a közeli Rácalmás területén elıkerült leletek is utalnak. Az ıskori emlékeket a mai Dunaújváros külterületén több lelıhelyen is sikerült feltárni. Az újabb indusztriális beruházások nyomán az M6/30 35 lelıhelyeken egyaránt találtak erre az idıszakra keltezhetı emlékeket. İskor Az ıskor legkiemelkedıbb idıszaka a bronzkor volt ezen a területen. A mai belterületen fekvı Koziderpadlás a mezıföldi bronzkori tell-települések legnagyobbika. A Duna-parti, mély sáncokkal körülvett, jól védhetı löszfennsíkon másfél évezrednél is hosszabb idı alatt 4-5 méter vastagságú telephalom alakult ki. A Nagyrév- és a Vatya-kultúra népessége újra meg újra megújított településmaradványaiból rétegzıdött egymásra a régészeti kultúrréteg. A Kozider, Koziderpadlás határnév a régészeti szakirodalomban már 1876-ban megjelent, világszerte ismertté azonban azok a bronzkincsek tették, amelyekbıl három is elıkerült a Pentelére telepített vasmő építését megelızı ásatások során. A telephalmot mély horhos - vízmosás - választja el a Duna-dőlıi temetıtıl, amelynek több mint l600 urnasírját a vasmőépítkezés földmunkáival párhuzamosan tárták fel. Ez a középsı bronzkori Európa eddig ismert legnagyobb temetıje. A külterületen ehhez kapcsolódik a Radar bekötı út mentén elıkerült 19 vatyai sír, amely szintén a középsı bronzkorra keltezhetı. Római-kor Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevő római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentıs szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a védelmében. Az egykori település központi területe ebben az esetben is a mai település belterületére esik. Az úgynevezett Öreghegy északi végén az elsı katonai tábort Domitianus uralkodása alatt, az 1. század végén építették fel az érvényes katonai elıírásoknak megfelelıen. A castellum falait külsı oldalukon palánkkal megerısített földsánc alkotta, a palánkon kívül árok nehezítette meg a sánc megközelítését. Észak-déli irányú fıútját - amely a folyami határ mentén haladó limesút folytatása volt a via principalis. A kapuk védelmét tornyok biztosították. 1

3 A via principalisra merılegesen haladó, nyugat-keleti fıútra egy-egy kapu nyílt az erıd sáncain keresztül. A két fıút metszéspontja körül létesítették a parancsnoki épületet, a principiát. A hivatali irodákon kívül itt kapott helyet a szentély az istenek és császárok szobraival. A principia mellett helyezkedett el a parancsnok szállása, a praetorium. Az erıd nyugati részén, a retenturában álltak a legénységi szállások és az istállók. A keleti oldalon, a praetenturában állt a fürdı, valamint raktárak, mőhelyek voltak. Mintegy félévszázados fennállása során 500 fıs lovas egységek alák váltották benne egymást. 178 körül Intercisa castelluma elpusztult. Az újjáépítésre a háború vége, 180 után került sor. Az új erıdöt a régihez képest nyugatabbra építették fel. A kétszárnyas oldalkapukat kezdetben fa tornyok védték. A korábbi ala helyére egy 1000 fıbıl álló, lovassággal megerısített cohorsot vezényeltek, ezért az erıd méretét megnövelték. Átépítették a belsı épületeket is. Septimius Severus uralkodása idején ( ) a principiát átépítették: a via principalis fölé csarnokot emeltek. Késıbb a fa tornyokat két-két kıtoronnyal cserélték fel a kapuknál, a tábor sarkainál pedig belsı tornyok javították a védelmet. Újabb átépítésre a 4. század elsı harmadának vége felé került sor: az erıd sarkainál legyezı alakú, méter magas külsı tornyokat emeltek, a porta decumanát patkó alakú toronnyal zárták el. A nagy átalakítások az erıd belsı struktúráit is érintették. A késı római korban a határ menti erıdök fokozatosan veszítettek korábbi jelentıségükbıl. A 4. század végére, az 5. század elejére már csak kisebb ırség állomásozott Intercisában. A tartomány feladása után, a népvándorláskorban kisebb-nagyobb barbár csoportok költöztek a még álló római falak közé. A mai külterületen is kerültek elı, elsısorban Intercisa mentén húzódó via principalishoz kapcsolódó római emlékek. Ilyennek tekinthetı a Vásártéren elıkerült egykori gazdasági épület, valamint az ahhoz kapcsolódó maradványok. Hasonlóan a római idıszakra keltezhetıek a Vörös Csillag Tsz területén elıkerült emlékek is. Népvándorlás-kor Az avar kori megtelepedésre szintén a mai belterületre esı egykori falumaradványok utalnak, mint ahogy a honfoglaló magyarok megtelepedésére is az itt elıkerült temetıtöredékek engednek következtetni. Az avar korban a külterületen egy a mai Öreghegy északnyugati részétıl és az úgynevezett Rákits-földtıl, Páskumtól, Simonyidőlıtıl egyaránt különálló avar kori temetı került elı a mai külterületen Pálhalma pusztán. A feltárt 10 sír nagyrészét az újkorban kirabolták, ami egyben utal a terület késıbb is kedvezı adottságaira. Középkor A késıbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elıdjének tekinthetı, már az Árpád-korban is létezı, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentrıl, Szt. Pantaleonról kapta a nevét. A falu 1541-tıl 1688-ig volt török uralom alatt (a budai vilájet budai szandzsákjába sorolták, Hüszein pasa palánkvára 1634-ben épül a mai Rácdombra), a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen elnéptelenedett. 2

4 DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉS-SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Vizsgált terület kutatása A területen korábban szisztematikus régészeti feltárás nem történt, terepbejárásra is csak az M6-os autópályának a külterületet érintı szakaszán került sor. Három esetben végeztek leletmentést különbözı területeken. A terv készítésének idejében a nyári mezıgazdasági munkák és az aktív vegetáció jellege miatt érdemi helyszíni megfigyeléseket nem lehetett végezni. Dunaújváros Külterület augusztus helyszíni szemle 3

5 Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelıhely A vizsgált területen a korábbi régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 10 azonosított régészeti lelıhelyrıl van adat. A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelıhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsısorban megelızı, szükség esetén mentı jellegőeknek kell lenniük. A Kötv 10. -a szerint a régészeti örökség elemeit lehetıleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megırizni. A Kötv 11. -a szerint a régészeti lelıhelyek általános védelem alatt állnak, de régészeti érdekő területrıl is a régészeti örökség elemi csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19. (1). A Kötv pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és mővelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedı kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. Az Kötv a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni. 4

6 Dunaújváros külterületen a régészeti lelıhelyek védelmének kategóriái: 1. Regisztrált régészeti lelıhely A évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény alapján minden a tíz KÖH által regisztrált lelıhely általános régészeti védelem alatt áll. Régészeti érdekő terület A Kötv pontja szerint régészeti érdekő területnek minısül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek elıkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulatai, valamint egyéb a környezetükbıl kiemelkedı magaslatok, vagy olyan területek, melyek korábbi idıszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak Azonosított lelıhely Helyrajzi szám Dunaújváros - Pálhalma-Állami 078/30 gazdaság Dunaújváros - Vásártér 043/2, 2382 Dunaújváros - M6/30/Fejér 0126/169, ,182,184,63; 0133/2, 0134/58,59,61 Dunaújváros - M6/31/Fejér 0126/63, 72,73,76-78,80-98,100101, , , , Dunaújváros - M6/32/Fejér 091/5, 0110/40, 0126/63 Dunaújváros - M6/33/Fejér 086/4,7 Dunaújváros - M6/34-35/Fejér 080/6, 081/5 Dunaújváros Vörös Csillag Tsz. 0103/2,3,5-10 Dunaújváros - Limes-út (Lokomotív út) 3650, 0158, 0234/2-5, 0230,0232,0233 Dunaújváros - Intercisa 9. sz. burgus 0230,0232 Meg kell jegyezni azonban, hogy a 9.,10. sz. lelıhelyeket leszámítva bizonytalan a lelıhelyek tényleges kiterjedése, jellege, állapota és azok veszélyezettsége. 5

7 6.lh. 7.lh. 1.lh. 2.lh. 500 m 5.lh. 8.lh. 4.lh. 3.lh. 10.lh. 9.lh. 6

8 1. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Pálhalma-Állami gazdaság Lelıhely helyrajzi száma: 078/30 Lelıhely típusa: temetı Lelıhely kora: Népvándorlás kora KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Az Állami gazdaság területén 1965-ben Makkay János 10 avar sírt tárt fel leletmentés során. A sírok: 1 lovassír, 3 öves férfi sírja, 6 nıi sír. A sírokat kirabolták, az újkorban feldúlták, csak a lábakhoz rakott tárgyak maradtak érintetlenül. A lelıhely pontos helyét és kiterjedését az Állami gazdaság területén belül nem ismerjük. Lelıhely kutatása: Makkay János ásatása Lelıhely állapota: Majorsági építményekkel beépített, bolygatott terület. Irodalom: SZIM Ltsz Fülöp Gyula: Összeállítás a Fejér megyei avar lelıhelyekrıl. 115/2001. KÖI. SZK. Tervezett változatás: Kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület kialakítása érintheti a lelıhelyet. Kutatási igény: A lelıhely pontos helyének és kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A temetı területe bemutatásra nem alkalmas, annak fedettsége miatt. 7

9 2. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Vásártér Lelıhely helyrajzi száma: 043/2, 2382 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A 6-os számú út mellett, a védısáv nyugati oldalán kábelfektetés során római kori leletek kerültek elı. A területen végzett feltárás során Pongrácz Zsuzsa egy gazdasági épületet tárt fel, valamint egy szakaszon rögzítette a valószínőleg az épület kerítıárkaként interpretálható sekély árokszakaszt. Lelıhely kutatása: 1999: Pongrácz Zsuzsa ásatása Lelıhely állapota: Erdısített terület. Irodalom: MNM Rég. Ad. XXXVI/ 253/ 2000 Tervezett változatás: Nem érinti. Kutatási igény: A lelıhely pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 8

10 3. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/30/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 0126/169, ,182,184,63; 0133/2, 0134/58,59,61 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 9

11 4. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/31/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 0126/63, 72,73,76-78,80-98, , , , , , Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Középkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és középkori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 10

12 5. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/32/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 091/5, 0110/40, 0126/63 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 11

13 6. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/33/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 086/4,7 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Középkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és középkori kerámiatöredékek kerültek elı. A lelıhely pontos kiterjedése nem ismert a felszíni leletek alapján. Lelıhely kutatása: Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Gazdasági terület kialakítása. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 12

14 7. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros M6/34 35/Fejér Lelıhely helyrajzi száma: 080/6, 081/5 Lelıhely típusa: Település Lelıhely kora: İskor, Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A területen az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítésének terepbejárásakor szórványos ıskori és római kerámiatöredékek kerültek elı. Lelıhely kutatása: Szalai Tamás terepbejárása Lelıhely állapota: Részben az M6-os autópálya, részben mezıgazdasági mővelés alatt álló szántóterület. Irodalom: ELTE Régészettudományi Intézete: Az M6-os autópálya megelızı régészeti kutatásainak elıkészítését záró dokumentáció. KÖH 600/1933/2004 Szalai Tamás: Jelentés a tervezett M6 autópálya Fejér megyei szakaszának terepbejárásáról. NyTI-3138/2003 Tervezett változatás: Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása érinti. Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 13

15 8. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Vörös Csillag Tsz Lelıhely helyrajzi száma: 0103/2,3,5-10 Lelıhely típusa: Település, Épület, fal Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. A Vörös Csillag Tsz. Területén B. Vágó Eszter római-kori épület falait találta meg. Lelıhely kutatása: 1956., B. Vágó Eszter ásatása Lelıhely állapota: Majorsági építményekkel beépített, bolygatott terület. Irodalom: MNM.Rég.Ad.: 398.Sz.VII., Ltsz.: Tervezett változatás: Nem érinti Kutatási igény: A lelıhely M6-os nyomvonalán kívüli pontos kiterjedésének megállapításához további próbafeltárás elvégzése, valamint régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. Bemutatási lehetıség: A lelıhely bemutatása csak a további kutatások eredménye alapján értékelhetı. 14

16 9. lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Limes-út (Lokomotív út) Lelıhely helyrajzi száma: 3650, 0158, 0234/2-5, 0230,0232,0233 Lelıhely típusa: Út, kövesút Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lokomotív út nyomvonlán fut a római-kori Limes út, amely a középkor, és az újkor alatt a Vasmő megépítéséig Via Regis-ként, illetve országútként funkcionált. A római-kori Limes határvédelmi rendszerhez tartozó kövesút szakaszát jól meg lehetett határozni az 1940-es évek elején készített légifotó elemzése, valamint a mellette elıkerült ırtornyok alapján. Lelıhely kutatása: Visy Zsolt pannóniai Limes kutatása Lelıhely állapota: Közúttal fedett, részben beépített, bolygatott terület. Irodalom: Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000., , 106. ábra, 20. térkép Tervezett változatás: Nem érinti Kutatási igény: A Lokomotív út alatt található Limes, ill. Via Regis állapotának, ill. szerkezetének megismeréséhez próbaásatásokra lenne szükség. Bemutatási lehetıség: Legalább egy információs táblával lenne szükséges jelezni az egykori út nyomavonalát. 15

17 10. Lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros - Intercisa 9. sz. burgus Lelıhely helyrajzi száma: 0230,0232 Lelıhely típusa: İrtorony Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált lelıhely, mely általános védelem alatt áll. Lokomotív út nyomvonlán, annak Ny-i oldalán futó római-kori Limes út mellett álló szabályos négyzetalaprajzú ırtorony jól megfigyelhetı az 1940-es évek elején készített légifotó elemzése során. Lelıhely kutatása: Visy Zsolt limes kutatásai Lelıhely állapota: Részben iparteleppel és kerettel fedett, bolygatott terület Irodalom, forrás: Visy 1989., Visy Zsolt: A római limes Magyarországon., Bp Visy 2000., Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon., Bp., 2000., , 106. ábra, 20. térkép Tervezett változás: Nem érinti Bemutathatóság és hasznosíthatóság: A római-kori ırtorony maradványait feltétlen érdemes lenne a szükséges kutatások után helyreállítani és egy kis parkban bemutatni. Ez az ırtorony a terület D-i kapujában szimbolikus szerepet is betölthetne. Kutatási igények: A római-kori ırtorony állapotának és pontosabb jellegének megismeréséhez legalább próbaásat kellenne végezni a 0230, 0232 hrsz-ú telkeken. A legidálisabb természetesen az ırtorony teljes feltárása lenne, mely lehetıséget adna annak bemutatásához is. 16

18 17

19 1. azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Jancsári puszta Lelıhely típusa: szórvány Lelıhely kora: Késı középkor, kora újkor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. A lelıhelyen késı középkori, kora újkori szórványlelet, egy bronz sarkantyú került elı. Irodalom: SZIM Ltsz azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Fekete Imre földje Lelıhely típusa: Fal Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. Fekete Imre földjén római-kori fal maradványa került elı Irodalom: Jelentés régészeti leletrıl 1930.: MNM.Rég.Ad.: 97.D.II., Ltsz.: azonosítatlan lelıhely Lelıhely neve: Dunaújváros Bruck Simon pusztája Lelıhely típusa: Mérföldkı Lelıhely kora: Római-kor KÖH által regisztrált régészeti lelıhely, mely ex lege általános védelem alatt áll, amennyiben a helye azonosításra kerül. Dunaújvárostól DNY-ra, Bruck simon pusztájának ún. Gabovics részén római mérföldkı került elı. Irodalom: SZIM Ltsz

20 Összefoglalás Azonosított régészeti lelıhelyek Dunaújváros Külterület tervezési területen 10 darab azonosított, a KÖH által is regisztrált régészeti lelıhelyrıl van adatunk mostanáig. A régészeti lelıhelyeket terepbejárás, valamint helyszíni szemle alapján ismerjük, melyek pontos kiterjedése a 9.,10. sz. lelıhelyeket leszámítva nem ismert. A külterületen szisztematikus régészeti kutatás az M6 nyomvonalát leszámítva nem történt, ez indokolja az ismert lelıhelyek kevés számát. Ugyanakkor az ismert lelıhelyek kiterjedése a kutatások hiányossága miatt pontosan nem ismert. Tervezett változtatások hatása Gazdasági területek kialakítása A tervezett tevékenységek érintik és veszélyeztetik a 3-7. sz. lelıhelyeknek az M6 autópálya által nem érintett területeit. Engedélyköteles talajmunkával járó beruházásra során az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett építési tevékenység elıtt a hatályos évi LXIV. Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségét. A szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a beruházás értékhatárának nyilatkozata alapján a régészeti szakszolgálattal, vagy a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Mivel a területen jelentısebb beruházásokra lehet számítani ezért különösképpen figyelembe kell venni a tervezés ideje alatt életbe lépı új jogszabályt. Nagyberuházásokkal kapcsolatos 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. 19

21 A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni." 20

22 Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása büntetıjogi felelıséggel jár. Régészeti lelıhelyekkel kapcsolatos kutatási igények A külterületen szisztematikus régészeti kutatás csak kis területen történt. Ugyanakkor a külterületen számos patakvölgy található, melyek környezete alkalmas hely lehetett a megtelepedésre, azaz számos új lelıhely elıkerülésével lehet számolni. A terület jelentıs részének tervezett beépítése miatt további kutatásokra van szükség. Ezért az esetlegesen veszélyeztetett, de még elı nem került régészeti emlékek felderítése céljából szisztematikus topográfiai kutatás elvégzésre lenne szükség. A korábban megfigyelt régészeti lelıhelyek pontos helyét és állapotát csak további intenzív, négyzethálós terepbejárás, légifotózás, geofizikai felmérés, valamint próbafeltárás segítségével lehet meghatározni, a tényleges veszélyezettség megállapításához. Régészeti lelıhelyek bemutathatósága A lelıhelyek többségének esetében szükséges régészeti kutatások eredményei alapján lehet dönteni az esetlegesen elıkerülı értékesebb emlékek helyszíni bemutatásáról. Bemutatásra jelenlegi ismereteink szerint a Lokomotív út mentén található limes-út (9. lh.) és a római-kori ırtorony (10. lh.) maradványai alkalmasak, azok szükséges régészeti feltárása után 21

23 Régészeti lelıhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az Kötv a, továbbá A régészeti lelıhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 18/2001 (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a szerint a nyilvántartott régészeti lelıhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelıhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelıhelyeket elızetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdıdhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált Kötv 19. (3). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelızı feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelıirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére Kötv 22..(1). A tervezett tevékenység építési tevékenység elıtt a Kulturális Örökségrıl szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének elızetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelızı kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. Váratlanul elıkerülı régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül elıkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megırzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetıleg lelet kerül elı, a felfedezı (kivitelezı, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24. -a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet elıkerülését az önkormányzat jegyzıjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet ırzésérıl gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetıségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetıjogi felelıséggel jár. 22

24 Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekrıl az alábbiakban rendelkezik. Nagyberuházásnak számít március 26-tól minden nettó 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházás, továbbá a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt., valamint a Vásárhelyi Terv koordinátor szerveinek kezelésében a nettó 100 millió forintos értékhatárt meghaladó beruházás. 3. f) szerint április 1-jétıl életbe lépı rendelkezés szerint az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétıl vagy helyszínétıl. A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. -ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelı örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelezı melléklete. A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az elıkészítı munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelıhelyeken, pedig megelızı feltárást kell végezni. A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsıdleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintı elıkészítı munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. (3) bekezdésében meghatározott szerzıdés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A régészeti lelıhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történı megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. A beruházás, illetve a régészeti feltárás elıkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelıhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerzıdést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történı bemutatásával egyidejőleg megkéri a feltárási engedélyt. Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elı, errıl a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetıje 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. A bejelentett régészeti emlékek kezelésérıl - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megırzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó elıírásokat - a bejelentı véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. 23

25 NYÍLATKOZAT A Dunaújváros Településszerkezeti Terv külterület - Örökségvédelmi Hatástanulmányának Régészeti fejezetét készítı régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági elıírásoknak megfelelıen készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére az érvényes szakirányú felsıfokú régész végzettsége alapján jogosult. Vágner Zsolt, sk. okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 Pécel, augusztus