A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA"

Átírás

1 A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokat leíró tanulmány Összeállította: Bükiné Foki Ariel december v0.8 1/92

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások szükségessége. 3 Célkitűzései 4 Társadalmi és gazdasági keretei.. 6 Helyzetelemzés.. 8 A régió ipari parkjai és az általuk kínált szolgáltatások. 9 A régió klaszterei és az általuk kínált szolgáltatások. 14 Tudásközpontok helyzete és általuk nyújtott szolgáltatások 16 A régió további szereplői az innováció területén 17 Pénzügyi eszközök a régióban. 17 A vállalkozások innovációs potenciálja. 17 Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások leírása.. 22 Folyamat (szolgáltatás nyújtása).. 22 Egyes szolgáltatások tartalma.. 42 Összegzés december v0.8 2/92

3 1. Bevezetés A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda és a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség évben Baross Gábor Program keretében azzal bízta meg a Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzserinek Egyesületét, hogy a Nyugatdunántúli régió mikro-, kis- és középvállalkozásaink innovációs potenciálját felmérve, kidolgozza a szükséges innovációs szolgáltatások körét és nyújtson innovációs szolgáltatásokat. Tanulmányunk az innovációs szolgáltatások körének kidolgozását és a szolgáltatások nyújtásának szabályozását tartalmazza Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások szükségessége A KKV-k innovációs tevékenységének erősítése olyan összetett folyamatnak tekinthető, melynek tanulási, véleményformálási, azaz humán vonatkozású összetevői sem elhanyagolható súlyúak. Fontos feladatot jelent az eddigi gyakorlathoz képest újdonságnak tekinthető innovációs tevékenység fontosságának felismerése/felismertetése, annak elfogadására irányuló motiváció kialakítása. Ezt a feladatot a változásközvetítő segíti, aki az újdonsággal kapcsolatos döntéseket igyekszik megfelelő irányba befolyásolni. Ilyen változásközvetítő szerepre kíván vállalkozni egyesületünk is. Magyarországon a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésekor kijelölték, hogy mely iparágak, ágazatok jelentik majd a húzóágazatokat. A technológia jelenlegi fejlődési sebességét figyelembe véve azonban egészen új iparágak, ma még nem ismert tevékenységek válhatnak rövid időn belül húzó ágazatokká, miközben gyorsan elavulhatnak a ma látványos fejlődést ígérő területek. A cégek ágazati és méret-sajátosságai ellenére sok a közös vonás a működési feltételekben. Bár a feldolgozás során az egyik legfontosabb szempont volt az egyes jellemzők vállalati nagyság szerinti vizsgálata, nagyon sok kérdésnél nem találtunk releváns eltérést a különböző méretű vállalkozások között. Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokra való igény fogalmazódik meg saját felmérésünk eredményei alapján, illetve a Nyugat-Dunántúlon 2005, 2006 és 2007 években folytatott felmérésekben. Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokat szélesebb körben értelmezve a fent említett felmérés az alábbiakat állapította meg: Az innovációs tevékenységek skálájának legfontosabb elemét a gépek, felszerelések és szoftverek vásárlása jelenti. A vállalkozások 80 % beszámolt ilyen jellegű beszerzésekről. Ezzel párhuzamosan 60 %-uknál markáns elemet képvisel a képzés is, amely a szükséges humán tőke bevonását, kitermelését jelenti ebben az összefüggésben. A cégnél elérhető tudásbázis növelés is lényeges szerepet kap (53 % az igen válaszok aránya). Több mint 40 %-uk pedig a piackutatási és marketing kiadásokat is elengedhetetlennek tartja a bevezetési fázisban. (2006. évi felmérés) december v0.8 3/92

4 Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatásokat szűkebb körben értelmezve a fent említett felmérés az alábbiakat állapította meg: A Nyugat-Dunántúli régió vállalatai közül legtöbben a termékminősítést (41,6%), majd a termékvizsgálat (34,2 %) szolgáltatást vennék igénybe. A harmadik helyen a piackutatás áll, a maga 32,9 %-ával. (2007. évi felmérés) A fenti adatok elemzése során megállapítottuk, hogy az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások szükségesek, ugyanakkor a szolgáltatások köre rendkívül dinamikusan változik. Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások felmérésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére minden évben szükség van Innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások célkitűzései A projekt célja az, hogy egy olyan eszközt, egy olyan komplex szolgáltatási struktúrát hozzunk létre, amely elősegíti a kis- és középvállalkozások (KKV-k) technológiai fejlődését, elősegíti a KKV-knak a Nyugat-Dunántúlon, illetőleg általában Magyarországon elérhető tudásbázisokkal (technológiai és üzletviteli tanácsadókkal) való kapcsolatainak erősítését és (elsősorban csúcstechnológiai) gyártóhelyi kapacitások KKV-k általi felhasználását, a technológiai információ és a szolgáltatással kapcsolatos információ terjesztését, illetőleg az innováció fontossága tudatosítását. Az országban ma minden vállalkozás számára elérhető a vállalkozásfejlesztési tanácsadás, ha megfizeti és még támogatást is lehet hozzá kapni. A technológiai tanácsadás részaránya azonban ma nagyon alacsony a kis- és középvállalkozók által igénybevett tanácsadások között. A technológiai tudás terjesztése igen fontos eleme a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenysége élénkítésének. A technológiai ismeretek szükségesek mind a technológiai innováció iránti igény felkeltéséhez, mind a termelékenység javítására alkalmazható lehetőségek kihasználásához. Innovációról beszélünk, tehát definiáljuk az innovációt. Az OECD definíciója azt mondja: Innováció egy új termék, egy új gyártási eljárás kidolgozása, és annak a gazdaságban történő hasznosítása, de innováció az új szervezési módszerek kidolgozása és bevezetése is. Tehát innováció minden olyan változtatás, ami a vállalkozások működésének a hatékonyságát elő tudja segíteni. A tudásalapú gazdaság alapvető jellemzője az, hogy a létező tudás felhasználásával olyan hozzáadott értéket teremtsünk, ami extraprofitot tud produkálni, és ezzel ösztönzi a gazdaság haladását. A gazdaság folyamatos növekedését csak a folyamatos innováció tudja biztosítani. Mivel a világpiacnak rajtunk kívül sok más szereplője is van, akik szintén a folyamatos innovációval kívánják előmozdítani a gazdaság haladását, és ha nem követjük őket, akkor lemaradás és nem prosperitás lesz a vége. A folyamatos innovációhoz biztosítanunk kell azt, hogy az elérhető, a mai kornak megfelelő tudás jelen legyen a gazdaság minden szereplőjénél. A tudás birtokosai nem mindig tudják, hogy tudásukat hol lehet a gazdaságban hasznosítani, ezért kell a vállalkozók tudásigényét megfelelően megfogalmazni és a megfelelő tudásforrásokhoz eljuttatni. A tudástranszfert megfelelően kell támogatni, december v0.8 4/92

5 olyan értelemben, hogy a tudás gazdasági hasznosításának legyen meg a tudás birtokosa oldalán is a megfelelő anyagi ösztönzése. A kis- és középvállalkozások innovatív tevékenysége nagyobb kockázatvállalást jelent, mint a nagyvállalatok esetén, ugyanakkor az egyszerűbb döntéshozatali mechanizmus miatti rugalmasabb reagálási képesség a piac mozgásaira egyidejűleg határozza meg ezt. A KKV-knak lényegesen kisebbek a lehetőségei a saját kutatás és fejlesztés területén. Ugyanakkor a gazdaság termelésének egy jelentős részét a mikro-, kis- és középvállalkozások adják, tehát az innovációnak a KKV-k esetében is igen nagy a jelentősége. A KKV-k általában nem rendelkeznek annyi emberrel és akkora anyagi erővel, hogy az általuk művelt technológiai területen minden ismeretet felhalmozzanak, viszont előnyük az, hogy gyorsabb, egyszerűbb a döntéshozatal, nem kell nagy adminisztráción keresztül eljutni hozzá. A tudásbázis hasznosítását több csatornán lehet elképzelni. Az egyik ún. lineáris modell, amikor egy kutatóintézetben vagy egy feltaláló által kidolgozott ötlet fejlesztését végigvisszük a termékig és a kész terméket a piacra juttatjuk. A másik módja viszont az, hogy az adott technológiai, vagy vállalkozásmenedzselési területen felhalmozott tudást eljuttatjuk oda, ahol ez a tudás gazdasági eredményt hozhat. A tudás hordozóit összehozzuk azokkal, akiknek erre a tudásra szükségük van. Ez azt jelenti, hogy itt a vállalkozások szempontjából külső szakértőket is figyelembe kell venni. Projektünk során megvizsgáltuk, hogy a tudás hogy helyezkedik el, hogyan képzelhető el a tudásáramlás. Az ötlet piacéretté fejlesztése és a piacra juttatása folyamatának szereplői a következők: a kutató, vagy a feltaláló (az ötletgazda), majd az ötlet kidolgozója, a technológiai fejlesztő, aki a legtöbb esetben azonos a kutatóval vagy feltalálóval a KKV-k a pénzügyi partnerek, és kell a szereplőket összekötő kapcsolatteremtő, a hídképző intézmény. A kisebb-nagyobb hídképző intézmények: inkubátorházak, innovációs és technológiai parkok, üzleti és innovációs központok a Nyugat-Dunántúlon is jelen vannak és segíthetnek, segítenek az ipar és általában a K+F tevékenység, a vállalkozások és a tudásforrások közötti kapcsolatok kialakításában. A felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a KKV-k által igényelt kutatás ma még kicsi. Ezt tehát egy keresletvezérelt innovációt szeretnénk komplex szolgáltatási struktúrákkal megerősíteni. Ennek a keresletvezérelt innovációnak a jelentősége európai kutatások szerint igen jelentős, a gazdaságnak az ilyen jellegű intenzív technológia transzfer nagyobb növekedést biztosít, nagyobb hasznot hoz rövidtávon, mint a lineáris innovációs modell alapján megvalósuló fejlesztések, mivel ezzel a technológia transzferrel szélesebb körben hasznosulhat a technológia. A lineáris modell alapján megvalósuló fejlesztések a későbbi jövőben hoznak nagy hasznot. A koncepciónk az volt, hogy hozzunk létre egy olyan konstrukciót, amely hatékonyan tudja felkínálni az elérhető szakértelmet a KKV-knak. Ehhez összeállítottunk egy szakértői csapatot, amelynek tagjai hajlamosak és tudnak is a KKV-k számára hasznos technológiai, pénzügyi és vállalkozásfejlesztési tanácsokat adni, és kínáljuk fel ezt a szolgáltatást olyan módon, hogy a KKV-k hozzá tudjanak férni. A szolgáltatás felkínálásának egyik, és általunk preferált módja az, hogy létrehoztunk az internet alapú tanácsadást. Azon vállalkozók számára, akik még nem eléggé járatosak az internet kezelésében, Egyesületünk székhelyén folyamatos ügyfélszolgálatot tartunk, ahol várjuk december v0.8 5/92

6 őket személyesen, illetve az ügyfélszolgálati munkatárs a telefonon érkező megkereséseket is rögzíti, majd a tanácsadás témájának megfelelően szakértőt javasol. Az internet alapú tanácsadás egy szakértői csapaton alapul. Az internetes kommunikációs felület lényegét a mögötte lévő szakértők adják, őket elérhetővé tudjuk tenni a KKV-k részére az előbb említett módon: aki közvetlenül az interneten tud kapcsolatot teremteni, az kérdését ezen a módon tudja feltenni, aki nem annak kérdésének rögzítésében az ügyfélszolgálatos munkatársunk segít. A kérdésre a választ, illetve a tanácsadást a megfelelő szakembertől kapja meg. Tehát a konkrét technológiai, pénzügyi vagy vállalkozásfejlesztési szaktanácsot a szakértőtől kapja meg. A projekt keretében létrehozott honlap funkciója az, hogy megkönnyítse a KKV-k és a korszerű technológiák, a pénzügyi és a vállalkozási területeken a vállalkozókat segíteni képes szakértők kapcsolatainak kialakítását, szolgáltatásaival segítse elő a KKV-k technológiai fejlődését, a KKV-knak a Nyugat-Dunántúlon, illetőleg Magyarországon elérhető tudásbázisokkal (kutatóhelyekkel, egyetemekkel, technológiai és üzletviteli tanácsadókkal) való kapcsolatainak erősítését, a szabad laboratóriumi és (elsősorban csúcstechnológiai) gyártóhelyi kapacitások KKV-k általi felhasználását, a technológiai információ és a szolgáltatással kapcsolatos információ terjesztését. A tanácsadási tevékenységen kívül a honlap további funkciója egy virtuális vállalkozói közösség létrehozása. A virtuális vállalkozói közösséget azoknak a vállalkozásoknak a vezetői és munkatársai alkotják, akik részt vettek képzéseinken, illetve igénybe vették tanácsadói szolgáltatásunkat. Regisztrációs bejelentkezés után lehetőséget biztosítunk számukra, hogy honlapunkon elhelyezhessék saját cégük elérhetőségi adatait, termékeik vagy szolgáltatásaik jellemzőit. Ilyen módon létrehozunk egy olyan virtuális közösséget, amelynek tagjai láthatják az egymástól származó információkat, saját adataikat karbantarthatják és ugyanakkor tanácsot kaphatnak a szakértői csapattól. Ez alkalmat ad arra is, hogy együttműködés alakulhasson ki a partnerek között. A honlapon folyamatosan közöljük a legújabb technológiai eredményekről szóló híreket Az innovációs tevékenységet segítő szolgáltatások társadalmi és gazdasági keretei A regionális innovációs rendszerek kialakulásának legfontosabb tényezője a regionális innovációs potenciál. Az innovációs rendszerek felfogása szerint mindazon területi szereplőket és tényezőket az innovációs potenciál részének tekinthetjük, amelyek meghatározzák, támogatják vagy akár gátolják az innovációk létrejöttét és terjedését. Az innovációs rendszer ebből következőleg nemcsak a technológiai kínálat elemeinek tartott egyetemeket, kutatóintézeteket és az innovációs vállalkozásokat, azok tevékenységét, valamint a közöttük kialakuló kapcsolatokat foglalja magában. A tudást, technológiai ismereteket előállító szakmai műhelyekben, közösségeken kívül idesoroljuk az innovációs szolgáltatásokat, a különböző hídképző és transzfer szervezeteket, illetve a régió új vállalkozások létrejöttét támogató környezetét, de még a politikákat (elsősorban gazdaság- és területfejlesztési politikát) is december v0.8 6/92

7 Mindezen elemek lényegesek és az esetek többségében elengedhetetlenek ugyanis az új tudás, technológiák előállításától számított, majd a termékek, szolgáltatások formájában testet öltő innovációk piaci sikeréhez. A regionális innovációs potenciál intenzív hasznosítása ebből következően az erőforrások (a vállalati K+F, az ipari és kutatóintézeti találmányok) aktiválásával és az innovációs faktorok egymás közötti interakciói segítségével valósul meg. A regionális innovációs rendszerek alapját elsősorban a régió gazdaságát meghatározó ágazatokhoz, ipari klaszterekhez tartozó vállalkozások alkotják. A rendszer bázisát képező vállalkozások K+F tevékenységét, K+F beruházásait alapvetően meghatározza, de mindenképpen befolyásolja kapcsolatrendszerük, a vevőikhez, szállítóikhoz, de még versenytársaikhoz fűződő viszonyuk is. A gazdasági szervezetek számos hálózatnak (beszállítói, kooperációs, információs hálózatnak, különféle vállalkozókat tömörítő szervezeteknek és egyesületeknek) az alkotóelemei, amelyek egyrészt kötődnek a székhelyüket/ telephelyüket jelentő régióhoz, másrészt pedig sok szállal kapcsolódnak a nemzet-, illetve a világgazdasághoz. A hálózatokhoz való tartozás például az információs és a hálózat tagjai között létrejövő interakciók, valamint a külső környezettel szembeni közös érdekérvényesítő képesség szempontjából lényeges. A vállalkozások hasznosítják a tudást létrehozó kutatóintézetek, K+F szervezetek, laboratóriumok, egyetemek kutatási eredményeit is, folytassanak azok alap- vagy alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést. Ki kell emelni, hogy ezek az intézmények csak akkor hatékonyak, ha képesek a vállalkozások keresletét kielégíteni, azokkal együttműködni. Ez a megállapítás azonban nem zárja ki a koprodukciót szükségszerűségét az együttműködésbe kerülő partnerek között, kiváltképpen a radikális innovációk esetében. A munkaerő képzettségi színvonalának meghatározó szerepe van, ami nem csupán a K+F személyzet, hanem tágabb értelemben a termelésben, a menedzsmentben és a vállalkozások más funkcionális területén dolgozók képzettségét jelenti. Az innovációs szolgáltatások, a technológia- és tudástranszfer szervezetek, az általuk közvetített ismeretek, információk, valamint képzéseik segítségével, egyfajta katalizátorként működnek közre az innováció megvalósításában. Idekapcsolódik a tovább- és átképzési intézményrendszer minősége is, főképpen akkor, ha figyelembe vesszük az élethosszig tartó tanulás iránt jelentkező igényeket. Itt kell megemlíteni a pénzügyi intézmények szerepét is, hiszen az innováció finanszírozásában elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelentős szerepet betöltő vállalkozói tőke nagyban hozzájárult a sikeres csúcstechnológiai térségek dinamikus fejlődéséhez. A regionális innovációs rendszer fontos eleme továbbá a regionális környezet, ami keretet ad az innovációk létrejöttéhez. Az utóbbi évek innovatív vállalkozásai sikeréhez nagyban hozzájárultak olyan tényezők is, mint a lakókörnyezet minősége, a képzettségi színvonal, a munkakultúra és a vállalkozásokat támogató intézményrendszerek: pl. vállalkozói inkubátorházak, tudományos parkok, technológiai transzfer szervezetek és ügynökségek. Ezen szervezetek fontos szerepet játszanak az információ továbbításában, és a regionális gazdaság egyes szereplői számára (KKV-k, december v0.8 7/92

8 kezdővállalkozások) technikai segítséget nyújtanak az innovációs folyamat során fellépő problémák leküzdésében. A politikák szintén jelentősen hozzájárulhatnak a regionális innovációs potenciál növeléséhez. A korábbi kínálatorientált intézkedéseket és intézménytípusokat felváltó kereslet- illetve innováció orientált regionális gazdaságpolitika termékeny bázisa lehet a régiók sikerének. Ehhez testre kell szabni az egyes országok és régiók adottságaihoz, lehetőségeihez igazodó keretrendszert. A politika eszköztára az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, amelynek egyik szegmensét jelentik a magyarországi régiókban is kidolgozott regionális innovációs stratégiák. 2. Helyzetelemzés A primer helyzetfeltárás alapján kijelenthető, hogy a régióban az üzleti szolgáltatások szektor fejlődése az utóbbi években dinamikus, de a szektor fejlődése számos problémát is takar. Egyik ilyen a még mindig hozzáférhetőségük, vagyis hogy egyes vállalkozói körök (főképp a kkv-k) előtt nem eléggé ismertek. További probléma, hogy míg az általános üzleti szolgáltatások széles körben igénybe vehetők, addig a speciális, a vállalkozásra szabott információk csak időigényesen, sok utánjárással szerezhető be. Ehhez társul az is, hogy komplex tanácsadást nyújtó szervezet csak kevés van a régióban. A régióban működő számos szolgáltató cég nagyobb része ugyan szakmailag jól felkészült, de emellett jelen van (például adótanácsadók, könyvelők között) egy olyan réteg is, aki szakmailag nem felkészült, kényszervállalkozóként működik, gyakran nem megfelelő infrastruktúrával. Az üzleti szolgáltatásokhoz való hozzáférés a legkedvezőbb a megyeszékhelyeken. A régióban az induló vállalkozások nem valódi célterületei az üzlet szolgáltatási palettának. A tanácsadás a vállalkozás indításával kapcsolatban a Vállalkozói Központ és kihelyezett irodái végzik, de a forráshoz jutás kezdő vállalkozás számára nagyon nehéz, sokszor csak késve tudnak hozzájutni például a vállalkozói központok által kezelt hitelkonstrukciókhoz. A már működő vállalkozások finanszírozása valamivel kedvezőbb képet mutat, mint a kezdő vállalkozások esetében, de még mindig nem mondható fejlettnek, fő problémái: esetlegesség, hiány és párhuzamosság együttes jelenléte. A tőkeerős vállalkozások, kkv-k helyzete a pályázati- és hitellehetőségek terén kedvezőbb. A finanszírozási nehézségekkel küzdő vállalkozások forráshoz jutása a mikrohitel-programon vagy a régióban is sikerrel működő Széchenyi-kártyán keresztül lehetséges. Az ország különböző régiói területileg egyenlőtlenül fejlődnek, a főváros, valamint az alacsony innovációs kapacitású keleti országrész nagyobb egyetemi városai jelentős kutatóközpontokkal rendelkeznek, de ezek az intézmények nem tudnak a régiók igazi innovációs központjaivá válni. A hazai régiók innovációs és kutatási kapacitásai között jelentős eltérések fedezhetők fel, mai elsősorban a befektetések és az egyetemi városok eltérő elhelyezkedéséből adódik. A nyugat-dunántúli régió északi területe (Győr központtal) sikerrel vonzotta a működő tőkét és az importált technológiák révén december v0.8 8/92

9 innovációs helyzete jónak mondható, a K+F kapacitások gyengesége miatt mégis kevés a saját kutatásra épülő innováció. A K+F és az innováció támogatására a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) új pályázati rendszert épített ki. Új regionális egyetemi tudásközpontok jöttek létre. Megalakult a regionális innovációs ügynökségek hálózata, amelynek a legfontosabb feladata a régiók kis- és középvállalkozásainak innovációra való ösztönzése 2.1. A régió ipari parkjai és az általuk kínált szolgáltatások A nyugat-dunántúli régióban, az 1990-es évek elejétől az olyan gazdaságfejlesztési és területfejlesztési politikai eszközök kerültek alkalmazásra, amelyek elsődleges célja a hatékony és gyors ipari és gazdasági szerkezetátalakítás, a foglalkozatási problémák megelőzése és kezelése, egy dinamikus gazdasági fejlődés alapjainak a megteremtése. Ennek érdekében különös hangsúlyt kaptak a térségen kívüli erőforrások kihasználva a régió kedvező földrajzi elhelyezkedését és a nyugati határhoz való közelségét a külföldi működő tőke vonzása és a régióban való letelepítése. A külföldi működő tőke letelepítése érdekében egyfelől megindult az ipari és kereskedelmi tevékenységre alkalmas ipari telephelyek (ipari parkok) előkészítése, infrastruktúrával való ellátása és célzott értékesítése, másfelől pedig különböző helyi adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal próbálták megnyerni a beruházni szándékozókat. Így a gazdasági szerkezetváltás szempontjából az egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési eszköznek az elmúlt évtizedben létrehozott ipari parkok tekinthetőek. Ipari parkok fejlesztése Célok: - telephely biztosítása a fejlődőképes helyi és a régióba betelepülő kis- és középvállalkozásoknak, - ipari parkban rendelkezésre álló szolgáltatások palettájának bővítése, parkok közötti együttműködés fejlesztése, - hatékony marketing az ipari parki betelepülés ösztönzésére. Indikátorok Hatásindikátor: - munkahelyteremtés és versenyképességet segítő fejlesztések az ipari parki vállalkozásoknál és az ipari park kistérségében / vonzáskörzetében Eredményindikátorok: - nő az ipari parkba betelepülő és a szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma, - az ipari parki vállalkozások eredményessége nő, - több millió forint külső fejlesztési forrás bevonása december v0.8 9/92

10 Ipari park Település IP cím év Ipari parkok a Nyugat-dunántúli régióban Honlap cím Szolgáltatások száma Győri Ipari Park Győr db Jogi tanácsadás Pályázati tanácsadás Finanszírozási tanácsadás Műszaki (épület) kivitelezés Kapcsolatközvetítés Munkaügyi tanácsadás Sárvári Ipari Park Sárvár NA Soproni Ipari és Innovációs Park Szentgotthárdi Ipari Park Sopron db Jogi tanácsadás Beruházások menedzselése Pályázati tanácsadás Könyvelés Szentgotthárd db Jogi tanácsadás Pályázati tanácsadás Finanszírozási tanácsadás Műszaki (épület) kivitelezés Kapcsolatközvetítés Munkaügyi tanácsadás december v0.8 10/92

11 Ipari park Település IP cím év Claudius Ipari és Innovációs Park Honlap cím Szolgáltatások száma Szombathely Technikai Inkubátorház (5 db) K+F tevékenység Innovációs tevékenység segítése Csúcstechnológia alkalmazása Beszállítóvá válás segítése Hálózatok, klaszterek Innovációs Központ (5 db) Pályázatfigyelés Konferencia szervezés Rédics Ipari Park Rédics NA Mura Ipari Park-letenye Letenye NA MILÜP Mosonmagyaróvári Ipari Logisztikai Park Mosonmagyaróvár NA Ganz Ipari Park Zalaegerszeg NA Zalaegerszegi Ipari park Celldömölki Ipari Logisztikai Park Zalaegerszeg NA Celldömölk NA Kapuvári Ipari Park Kapuvár NA december v0.8 11/92

12 Ipari park Település IP cím év Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ Honlap cím Szolgáltatások száma Nagykanizsa db Irodai szolgáltatások Marketing Innovációs szolgáltatások Nemzetközi ügyfélszolgálat Térségi Ipari park (Pacsa) Pacsa NA Zalalövői Ipari Park Zalalövő NA Lébényi Ipari Övezet Lébény NA Türje Ipari Park Türje NA Lenti Ipari Park Lenti NA Csornai Ipari és Logisztikai Park Csorna NA Rába Ipari Park Győr NA Körmendi Ipari Park Körmend NA Répcelaki Ipari park Répcelak NA Soproni Dél-keleti Ipari Park Sopron db Műszaki tanácsadás Jogi tanácsadás Pénzügyi tanácsadás Gazdasági tanácsadás Fly Balaton Sármellék NA Kőszegi Ipari és Innovációs Park Kőszeg NA december v0.8 12/92

13 Ipari park Település IP cím év Zalaegerszegi Déli Ipari Park STARCH Innovációs és Technológiai Ipari Park Honlap cím Szolgáltatások száma Zalaegerszeg NA Zalaszentiván NA december v0.8 13/92

14 2000. évtől kezdődően a régióban az új nagyvállalkozások vonzására, letelepítésére koncentráló erőforrások fokozatos kimerülése figyelhető meg. A régióban jelenlévő exportorientált ágazatok többsége magas importigényű, alacsonyabb hozzáadott értékű és elsősorban a kevésbé kvalifikált munkaerőre építő egyszerűbb összeszerelés, bérmunka. A fenti megállapításokból következik, hogy a kis- és középvállalkozásoknak mindinkább előtérbe kell helyezniük a magasabb hozzáadott értéket képviselő, valamint a tudáson és magasabb szellemi potenciálon alapuló tevékenységeket. A jövőben várhatóan az intenzív tényezőkön alapuló fejlesztések, az innováció, a folyamatos megújulást segítő új típusú intézmények és szervezetek által nyújtott szolgáltatások fognak a középpontba kerülni. A fenti folyamatok felismerésének köszönhetően egyes ipari parkokban az infrastrukturális és a vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó közvetlen vagy közvetett szolgáltatások mellett a fejlettebb üzleti illetve innovációhoz kapcsolódó, valamint technológiai szolgáltatás is elérhetővé vált. A győri ipari parkban található Innonet Innovációs és Technológiai Központ inkubációs szolgáltatásaival elsősorban a kezdő vállalkozásokat kívánja segíteni, míg a térség meghatározó iparágához, a járműiparhoz tartozó vállalkozások számára a fejlesztéseket kívánja generálni. A győri innovációs központ után átadásra került a szombathelyi ipari park innovációs központja, majd a soproni ipari park innovációs központja is. Várhatóan néhány éven belül megkezdi működését a Zalaegerszegi Innovációs és Technológiai Központ is. A régióban jelenleg 27 ipari park található re a Nyugat-dunántúli régióban található ipari parkok összes területe meghaladta az 1500 hektárt, amelyből a beépíthető nettó terület nagysága meghaladja az 1200 hektárt. A betelepült vállalkozások száma évről-évre dinamikusan növekszik, megközelíti a 68 %-ot, aminek következtében újabb területeket kellett bevonni a fejlesztésbe. Az ipari parkokban található vállalkozások foglalkoztatott létszáma megközelíti a 40 ezer főt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1800 fő jut egy parkra, illetve, hogy a régióban alkalmazottak 12,5 %-a valamely ipari parkban működő vállalkozásnál talál korszerű munkakörülményeket. A parkok között természetesen jelentős különbségek vannak, hiszen a közel másfél évtizede működő parkokban, a nagyobb ipari centrumokban a betelepült vállalkozások száma már meghaladja a 30-at (Győrben már 80 feletti), addig a kisebb városok esetében jóval szerényebb, átlagosan egy tucat alatti a cégek száma, és nyílván a foglalkoztatásban játszott szerepük is csekélyebb A régió klaszterei és az általuk kínált szolgáltatások Magyarországon a nyugat-dunántúli régió tekinthető talán a legaktívabbnak, és eddigi tevékenységét figyelembe véve az egyik legeredményesebbnek az ún. klaszter orientált vagy klaszter alapú gazdaságfejlesztés területén. A Nyugat-dunántúli régióban az országban elsők között kerültek megalakításra azok a speciális feladatokat felvállaló klaszter kezdeményezések, önálló menedzsmenttel rendelkező szervezetek, amelyek megpróbálják a régió egy-egy kiemelt iparágában a klaszterizációs folyamatot elősegíteni. Ez azt jelenti, hogy elsősorban iparág specifikus december v0.8 14/92

15 szolgáltatások nyújtásával, az információáramlás gyorsításával, valamint a vállalkozások egymás közötti, illetve a vállalkozások és a nem gazdasági szereplők (felsőoktatás, kutatási szféra, szolgáltatók) közötti együttműködési kapcsolatok elmélyítésével próbálnak meg hozzájárulni, mind az adott iparág regionális versenyképességén, mind pedig az egyes kezdeményezésekhez csatlakozott vállalkozások versenyképességén javítani. A régói klaszterei: - PANAC: Pannon Autóipari Klaszter - PANFA: Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter - PANTERM: Pannon Termál Klaszter - PANEL: Pannon Mechatronikai Klaszter - PANLOG: Pannon Logisztikai Klaszter - PANTEX: Pannon textil Klaszter - PannonProduct: Pannon Helyi termék Klaszter Az egyes klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Szolgáltatás típusok PA- NAC PAN- FA PAN- TERM PAN- LOG PAN- TEX PANEL Piackutatás X X X X X X Pénzügyi tanácsadás X Pályázati rendszerű X támogatás Pályázat készítés X X X X X Üzleti kapcsolatok X X X X X X bővítése Rendszeres X X X X X információszolgáltatás Jogi tanácsadás X Könyvviteli tanácsadás X Üzleti tervkészítés Marketing és X X X X X X kommunikáció Titkári szolgáltatások X X Munkaerő kölcsönzés Technológiai tanácsadás X X X PHTK december v0.8 15/92

16 Beruházási X tanácsadás Projektmenedzsment X X X X X X 2.3. Tudásközpontok helyzete és általuk nyújtott szolgáltatások A felsőoktatási intézményekben működő kutatóhelyi befogadó hálózat intézményeként a régióban a legjelentősebb szerepe Sopronban, Mosonmagyaróváron és Szombathelyen a Nyugat-dunántúli Egyetemnek, valamint Győrben a Széchenyi István Egyetemnek van. Emellett felsőoktatási kutatóhelyet találunk Keszthelyen (Veszprémi Egyetem, Georgikon Kar,) és Zalaegerszegen, Nagykanizsán is. Az innováció területén a vállalkozások és a kutatóhelyek kapcsolatát teremti meg a Széchenyi István Egyetemhez kapcsolódó Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont. A tudásközpontok által nyújtott szolgáltatásokat az alábbi táblázat foglalja össze: Szolgáltatások megnevezése JRTK NYME ERFARET NYME KIK NYME KKK NYME FAMEI Piackutatás X Pénzügyi tanácsadás Pályázati rendszerű X támogatás Pályázat készítés X X X X Üzleti kapcsolatok bővítése X Rendszeres információszolgáltatás X X X Jogi tanácsadás Könyvviteli tanácsadás Üzleti tervkészítés Marketing és kommunikáció X Titkári szolgáltatások Munkaerő kölcsönzés Technológiai tanácsadás X X X X X Beruházási tanácsadás X Projektmenedzsment X X X X X december v0.8 16/92

17 2.4. A régió további szereplői az innováció területén A régióban jelentős szerepet töltenek be az innováció területén a kereskedelmi és iparkamarák (GYMSKIK, VMKIK, ZMKIK, Sopron KIK, Kanizsa KIK), a vállalkozásfejlesztési alapítványok (KVA, VRVA,ZMVA), a Regionális Innovációs Ügynökség, a Pannon Gazdasági Hálózat, és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Holding (NYUPAN). Ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások széles körűek és megyénként, szervezetenként rendkívül változatos képet mutatnak Pénzügyi eszközök a régióban A régióban működő állami segítséggel létrejött finanszírozási eszközök között jelentős szerepet játszik a Széchenyi kártya, amelyet kiválasztott pénzintézeti kör működtet. Több mint 10 éves múltra tekint vissza a régióban a mikrohitel program. A mikrohitel plusz konstrukció a régióban rövid múltra tekint vissza. Kockázati tőkeszerű tevékenységet folytat a közvetett állami és önkormányzati tulajdonú Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Holding Zrt A vállalkozások innovációs potenciálja a Nyugat-Dunántúlon A rendszerváltást követően Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a gazdasági szervezetek száma. A működő vállalkozások számának tekintetében a Nyugat-Dunántúl ugyan valamivel elmarad az országos átlagtól, de az EU átlagát így is jelentősen meghaladja. A KKV-k szerepe a feldolgozóiparban jelentősebb kellene, hogy legyen, de nem alakult ki az a széleskörű beszállítói kapcsolatrendszer, amelyre ezt alapozni lehetne. Jelentős a kényszervállalkozók, kvázi vállalkozók száma, őket elsősorban a megélhetési kényszer, (a munkáltatókat pedig a közterhek áthárítása) motiválja. A tőkeszegénység miatt jelentős a hitelfelvétel. Alacsony az informatikai kultúra, minden szinten nehézkes a kommunikáció. Emiatt a KKV-k elesnek támogatásoktól, nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. Az európai uniós csatlakozás újabb problémákat indukál. A magyar cégek 99 %-a a mikro-, kis- és középvállalkozások közé tartozik, és döntően helyi piacra termel. E cégek többsége alacsony jövedelem- és profittermelő képességű, tőkehiányos, az innovációra kevésbé fogékony vállalkozás. A Nyugat-Dunántúlon 2000-ben készült felmérés a KKV-k innovációs teljesítményének meghatározására, illetve a régió kis- és középvállalkozásai innovációs potenciáljának felmérésére. A közel 260 cégmintát tartalmazó kérdőíves felmérés elemzéséből levonható főbb következtetések az alábbiakban foglalhatók össze: o Az innováció tágan értelmezett jelentését figyelembe véve a KKV-k közel fele a közelmúltban megvalósított valamilyen termék- vagy technológiai innovációs fejlesztést december v0.8 17/92

18 o Az innovációs aktivitás hasonló aránya állapítható meg a kis és a közepes méretű vállalkozások esetében, az innovatív tevékenység tehát nem korlátozódik a nagyobb méretű vállalkozások körére. o A vizsgálatba bevont és a Nyugat-Dunántúl gazdasági szerkezetében teljesítményi és foglalkoztatási szempontból domináns szerepet betöltő ipari ágazatok közül elsősorban a gépgyártás, a textil- és bőripar, valamint az élelmiszeripar mutat fel átlagon felüli innovativitási hajlandóságot. Ennek megfelelően ezen ágazatok potenciális akcióterületeit jelentik a regionális innovációs stratégiáknak. o Az ipari vállalkozások fő tevékenysége alapján a félkész- és késztermék előállítást jellemzi a legnagyobb innovációs aktivitás. o A beszállítói és bérmunka tevékenység is jelentősnek nevezhető innovációs hajlandóságot involvál. E gazdasági viszonyrendszerek tehát nem állnak ellentétben az innováció-orientált fejlődési pálya feltételeivel. o Az innovációs aktivitásra pozitív hatással van a KKV-k tulajdonosi szerkezetében jelenlévő külföldi tőke. o Erős korreláció állapítható meg a vállalkozások külpiaci, illetve exportorientáltsága és az innovációs hajlandóságuk között. Az innovatív fejlesztések tehát jelentősen javíthatnak a régió gazdaságának rendkívül rossz exportképességén. o A vállalkozások innovációs hajlandóságára pozitív hatást gyakorolnak a humán tényezők. A KKV-k versenyképessége szempontjából fontos szerepe van az alkalmazottak képzettségének, nyelvtudásának. Párhuzam vonható le továbbá a KKV-k minőség-orientált működése és az innovációs aktivitás között. o A K+F ráfordítások aránya hűen mutatja a régió elmaradottságát: a K+F tevékenység súlya messze alatta marad a fejlettebb régiók hasonló adatainak. E tény előre vetíti a K+F tevékenységek célzott támogatásának, valamint a vállalkozásokkal kapcsolatban álló K+F intézményrendszer fejlesztésének szükségességét. o A Nyugat-Dunántúlon elkészült felmérések egyértelművé teszik, hogy a hogy a régióban mind a köz-, ill. a magánszférában megvan az a kritikus tömeg, amely az innováció fejlesztésbe aktívan bekapcsolódhat, amelyre az érdekeltségi pontok megtalálása után innovációs stratégiát lehet alapozni. A felmérés mutatja a fejlesztések súlyponti célterületét, azonban a kiegyensúlyozottabb, hálózatos térszerkezet kialakításának, a régió kohéziójának biztosítása az innovációs stratégia alkotás fontos eleme kell, hogy legyen. Az elkészült felmérések az innovációs stratégiaalkotás szektorális célterületeinek kiválasztásához újabb adalékot nyújtottak. Azok a szektorok, amelyek kulcsszerepére már a korábbi vizsgálatok is rámutattak, ebből a vizsgálatból is kiemelkedtek december v0.8 18/92

19 A kis és középvállalkozásokat támogató szolgáltatások - vállalkozások fejlesztése és piacképességük fokozása: KKV-k továbbfejlesztésének ösztönzése, támogatása - fejlesztési tőkéhez jutás segítése, innovatív lánc kialakítása, exportnövelő kapacitások fejlesztése, - inkubátorházak létesítése, - gazdasági klaszterek fejlesztése, - hálózatrendszerű gazdaság kiépítése, - pénzügyi-üzleti szolgáltatások fejlesztése. Kis- és középvállalatokat támogató vállalkozásfejlesztési szolgáltatások erősítése Célok: - a kezdő és mikrovállalkozások túlélési esélyeinek javítása, komplex vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokkal, - a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése, - az induló és a már működő vállalkozásoknak kedvező infrastrukturális környezet biztosítása, - a kiemelt szektorokban és a tudásalapú gazdaságban működő vállalkozások megerősödésének támogatása, - a régió versenyképes ágazataiban és a tudásalapú gazdaságban vállalkozói együttműködések ösztönzése, - a vállalkozások valós igényeit kielégítő fejlesztési forrásokhoz jutásának megkönnyítése Az innováció támogatása Célok - innovatív vállalkozások technológiai fejlesztése - regionális szakképzés és felnőttképzés fejlesztése - kompetenciaközpontok felállításának támogatása Kezdő és mikrovállalkozásokat segítő tanácsadási és oktatási programok Az intézkedés céljai - kezdő vállalkozások indításának, túlélésének és megerősödésének segítése támogatott tanácsadási programokkal, - kezdő vállalkozások indításának, túlélésének és megerősödésének segítése támogatott oktatási programokkal december v0.8 19/92

20 A tanácsadás az alábbi területekre terjed ki: - a vállalkozások jogi formái és alapítása, - üzleti terv készítése, - marketing alapvetések, - alapvető menedzsment ismeretek, kommunikáció, - számviteli és pénzügyi alapismeretek, - finanszírozási és pályázati lehetőségek - projekt generálás, projekt tervezés, projektmenedzsment, - a vállalkozás munkaügyi, munkabiztonsági kötelezettségei, eljárások, intézményrendszer, - a vállalkozás humán erőforrása (tervezés, toborzás, kiválasztás, stb.), - ügyvitel, szervezetfejlesztés, stb. A tanácsadáson belül a módszerek többfélék lehetnek. A kezdő vállalkozói oktatás területei lehetnek: - személyiség- és vállalkozói készségeket fejlesztő tréningek, - a vállalkozás pénzügyi menedzsmentje, - számviteli, adózási és könyvvezetési alapismeretek, - beruházás és finanszírozás, - jogi alapismeretek, - stratégiai menedzsment üzleti tervezés, - marketing ismeretek és kommunikáció, - minőségbiztosítás, szabványok, engedélyek, - projektmenedzsment, - a pályázatkészítés alapelvei, - közbeszerzési alapismeretek, - emberi erőforrás, munkaerőpiac, munkaügyi ismeretek, - alapszintű EU-s ismeretek, stb. Inkubátorházak fejlesztése Az intézkedés céljai - a vállalkozások túlélésének és fejlődésének érdekében vállalkozásbarát infrastrukturális környezet és kapcsolódó komplex szolgáltatások biztosítása kezdő, mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A kiválasztás szempontjainál a következőket érdemes mérlegelni: - most milyen szolgáltatások állnak a vállalkozások rendelkezésére és azok milyen irányba fejleszthetőek, - mekkora területen működik az inkubátorház és milyen módon igényfelmérésre alapozva bővíthető, - a betelepült vállalkozások milyen szektorban működnek illetve milyen stratégiát folytat a betelepülő vállalkozások megtalálására, - az adott település mérete, a térség vállalkozási jellege és üzleti szolgáltatási helyzete alapján indokolt-e az inkubátorház létrehozása december v0.8 20/92

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Regionális innovációs források Innovációs Alap

Regionális innovációs források Innovációs Alap Hogyan pályázzunk? EUREKA és Baross Gábor Program információs nap Baross Gábor innovációs pályázati lehetőségek a Nyugat-dunántúli Régióban Nyeste Péter innovációs menedzser Sopron, 2008. március 17. Regionális

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége:

INNOVÁCIÓS FELMÉRÉS. Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz. Cég neve: Cég fő tevékenysége: Vállalkozás kapcsolódása az innovációs folyamathoz Cég neve: Cég fő tevékenysége: 1. Tudás megszervezése 1.1. Általános adatok Vállalkozásban foglalkoztatottak létszáma: Vezetők száma: Fejlesztést végzők

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. Lehet-e gazdasági fejlődés kisvállalatok és klaszterek nélkül

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Tartalomjegyzék 2. A PROJEKT FOGALMA 3 3. TANÁCSADÁSI FOLYAMAT 6

Tartalomjegyzék 2. A PROJEKT FOGALMA 3 3. TANÁCSADÁSI FOLYAMAT 6 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 3 2. A PROJEKT FOGALMA 3 2.1. Projektmenedzsment fogalma 4 2.1.1. Projektmenedzsment története 4 3. TANÁCSADÁSI FOLYAMAT 6 3.1. Coaching és tanácsadás 6 3.1.1. A tanácsadás,

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ)

A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (VOSZ) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT! A VOSZ CÉLJAI Kedvező gazdasági környezet kialakítása Vállalkozások versenyképességének növelése Szolgáltatások

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek

Részletesebben

Innovatív vállalkozásgyárak

Innovatív vállalkozásgyárak Innovatív vállalkozásgyárak megvalósításának lehetőségei Somogyi Miklós ügyvezető igazgató Közép-magyarországi Innovációs Központ 2014. november 29. Gazdaságfejlesztési cél A hazai gazdaságfejlesztés célja

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.innogrant.hu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon piaci

Részletesebben