Szám: 159-3/2012. JEGYZŐKÖNYV. Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testületének április 4-én. megtartott rendkívüli nyílt üléséről

Átírás

1 Szám: 159-3/2012. JEGYZŐKÖNYV Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testületének április 4-én megtartott rendkívüli nyílt üléséről Határozat: Sorszáma Kódja 14/2012. (IV. 04.) A 5

2 Szám: 159-3/2012. JEGYZŐKÖNYV Készült: Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testületének április 4-én (szerdán) tartott rendkívüli nyílt üléséről. Ülés helye: Zalacséb-Zalaháshágy-Salomvár Községek Körjegyzősége Tanácskozóterem 8995 Salomvár, Petőfi u. 11. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint. Árvay Sándor polgármester órakor megnyitja a rendkívüli ülést. Köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy a képviselő-testület teljes létszámban (5 fő) jelen van, tehát az ülés határozatképes. Ezt követően az alábbi napirendi pontra tesz javaslatot, mely a meghívóban szereplővel azonos. Napirendi pont: 1. Adósságrendezési eljárás megindításával kapcsolatos döntések meghozatala Előadó: Árvay Sándor polgármester A napirendre tett javaslatot a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Árvay Sándor polgármester ezt követően felkéri Nagy Szilvia körjegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére. A jegyzőkönyvvezető személyét a képviselő-testület egyhangúlag jóváhagyta. 1. Adósságrendezési eljárás megindításával kapcsolatos döntések meghozatala. Előadó: Árvay Sándor polgármester. Árvay Sándor: A napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztést és határozati javaslatot mindenki kézhez kapta. Javasolja ennek alapján a döntés meghozatalát. Kérdés, hozzászólás nem érkezett az előterjesztéshez, mindenki ismeri az ügy részleteit, ezért Árvay Sándor polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. A képviselő-testület egyhangúlag 5 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. 14/2012. (IV. 04.) számú határozat Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény (továbbiakban: Har. tv.) 4. (2) bekezdés c) pontja szerint adóssárendezési eljárást kezdeményez. A képviselő-testület utasítja a polgármestert az adósságrendezési eljárás Zala Megyei Bíróságnál történő azonnali megindítására. A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy a Har. tv. 10. (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról gondoskodjon.

3 A képviselő-testület utasítja a körjegyzőt, hogy a Har. tv. 18. (1) bekezdése alapján az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül készítse el a válságköltségvetési rendelettervezetet. Határidő: azonnal, válságköltségvetés készítésére az eljárás megindítását követő 30 napon belül Felelős: Árvay Sándor polgármester Nagy Szilvia körjegyző Más kérdés, hozzászólás nem hangzott el, ezért Árvay Sándor polgármester megköszönte a részvételt és az ülést órakor bezárta. K. m. f. Árvay Sándor P. H. Nagy Szilvia polgármester körjegyző

4 M E G H Í V Ó Salomvár Község Polgármestere a település Önkormányzati Képviselő-testületének rendkívüli ülését április 4-én (szerdán) órára összehívja. Ülés helye: Zalacséb-Zalaháshágy-Salomvár Községek Körjegyzősége Tanácskozóterem 8995 Salomvár, Petőfi u. 11. Napirendi pont: 1. Adósságrendezési eljárás megindításával kapcsolatos döntések meghozatala Előadó: Árvay Sándor polgármester Az ülésre ezennel tisztelettel meghívom és a napirend fontosságára tekintettel megjelenésére feltétlenül számítok. Salomvár, április 3. Árvay Sándor polgármester

5 J E L E N L É T I Í V Készült: Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testületének április 4-én (szerdán) tartott rendkívüli nyílt üléséről. Ülés helye: Zalacséb-Zalaháshágy-Salomvár KözségekKörjegyzősége Tanácskozóterem 8995 Salomvár, Petőfi u. 11. J E L E N V A N N A K: Árvay Sándor polgármester. Csáki István alpolgármester. Dr. Bodorkósné Kaszás Ilona képviselő Mónokné Horváth Mária Gertrúd képviselő. Salamon Zoltán képviselő. Nagy Szilvia körjegyző. M E G H Í V O T T A K:

6 ELŐTERJESZTÉS Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testületének április 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: Adósságrendezési eljárás megindításával kapcsolatos döntések meghozatala Tisztelt Képviselő-testület! Előzmények: Minden képviselő-társam előtt ismertek a Salomvár Község Önkormányzata és a Szeánsz Kft. közötti per részletei. Az ügy végkifejlete a Győri Ítélőtábla ítélete volt. Dr. Koltai Tibor ügyvéd, mint Salomvár önkormányzatának 30/2010. (IX. 28.) számú határozattal megbízott jogi képviselője november 2-án megküldte az önkormányzat részére a Szeánsz Kft. vonatkozásában a Győri Ítélőtáblánál született ítéletet, amelynek alapján az akkori testület és az ügyvéd november 9-én a Szeánsz Kft. képviselőivel egy egyeztető tárgyalást folytatott le. Ezen az egyeztető tárgyaláson elhangzottak alapján a Kft november 30. napjáig biztosított póthatáridőt arra, hogy az önkormányzat javaslatot tegyen a teljes tartozás megfizetésére. A tartozás az alábbi tételekből áll: tőkekövetelés ,- Ft, ügyvédi költség (I. és II. fokú eljárás) ,- Ft, késedelmi kamat november 8. napjáig számolva: ,- Ft, ez mindösszesen ,- Ft. Ez a korábbi testület 50/2011. (XI. 24.) számú határozata alapján a Szeánsz Kft. felé fennálló tartozás rendezésével kapcsolatos döntést nem vállalta fel, tekintettel arra, hogy december 11-én időközi polgármester és képviselő-választás volt Salomváron. Úgy gondolták, hogy egy ekkora horderejű döntést aminek többéves kihatása van nem hozhatnak meg. Erről a döntésről a Kft. képviselője november 25-én kelt és postázott levélben értesítve lett. A jelenlegi december 11-én megválasztott képviselő-testület december 22-i alakuló ülésén 76/2011. (XII. 22.) számú határozatával úgy döntött, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz a Győri Ítélőtábla ítélete ellen és ennek bonyolításával megbízta Dr. Koltai Tibor ügyvédet, aki mindezt megbízási díj nélkül vállalta. A döntésről az ügyvéd tájékoztatva lett. Az ügyvéd célszerűnek tartotta, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást kérjen. Az ügyvéd tájékoztatása alapján az a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, hogy a munkáltató teljes körű felelősséggel tartozik a munkavállalója iránt, ezért a felülvizsgálati kérelem benyújtásának nem látja értelmét. Minderről írásos tájékoztatást küld a következő rendes testületi ülésig. Ennek alapján tudja a képviselőtestület a döntését visszavonni. A képviselő-testület ugyancsak az alakuló ülésen 77/2011. (XII. 22.) számú határozatával felhatalmazott, hogy levélben január 31-ig türelmet kérjek az önkormányzat nevében a tartozás rendezésével kapcsolatos döntés meghozatalára. A döntésről a SZEÁNSZ Kft. az ülést követő napon postázott levélben értesítve lett. A Kft. sem erre a levélre, sem az előző polgármester novemberében írt levelére nem válaszolt. A bírósági végrehajtó január 26-án személyesen felkeresett a hivatalban, tehát a végrehajtási eljárást a bíróság megindította. Erről az önkormányzat semmilyen értesítést nem kapott. A végrehajtó egyeztetni kívánt. Elmondta neki, hogy a képviselő-testület az elmúlt egy hónapban áttekintette az önkormányzat vagyonkataszterét, melyek lehetnek azok az ingatlanok, amelyek a tartozás rendezésére alkalmasak. A testület 2/2012. (I. 26.) számú határozatával az önkormányzat vagyonkatasztere alapján kijelölte azokat az ingatlanokat, amelyeket alkalmasnak tart a tartozás rendezésére. A testület felhatalmazott arra, hogy erről a végrehajtót tájékoztassam. Ennek eleget tettem.

7 A végrehajtó február 13-án megküldte a foglalási jegyzőkönyvet, amely a határozatban felsorolt ingatlanokra vonatkozik. Ezt követően egyéb végrehajtási intézkedés nem történt. Úgy érzem tehát, hogy a testület mindent megpróbált megtenni annak érdekében, hogy az adósságrendezést elkerüljük, ám mindezen előzmények után a tegnapi napon április 3-án meglepődve tapasztaltuk, hogy a végrehajtó ,- Ft összegű inkasszót nyújtott be az önkormányzat ,- Ft-on álló költségvetési számlájára. Mindez azt jelenti, hogy valamennyi befolyt bevételt és pénzeszközt leinkasszálnak az önkormányzat számlájáról. Egy önkormányzatnak azonban működnie kell, ezért a testületnek nem marad más lehetősége, mint az adósságrendezési eljárás megindítása, hogy jogi védelmet tudjunk nyújtani az önkormányzat és a faluközösség számára, hiszen ennek keretében van lehetőség az inkasszó és egyben a végrehajtás felfüggesztésére. Adósságrendezési eljárás folyamata Az adósságrendezés folyamatáról szeretnék részletes tájékoztatást adni. Az adósságrendezési eljárás nem egy egyszerű folyamat, de nem a csődről szól, hanem arról, hogy az önkormányzat helyzetét az adósságrendezési törvény paragrafusai szerint megfelelő jogi keretek között tudjuk rendezni. Célja az önkormányzat fizetőképességének helyreállítása. A helyi önkormányzatok pénzügyi finanszírozását, gazdálkodását érintő problémákra a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény (továbbiakban: Har. tv.) rendelkezései nyújtanak eligazítást. Az adósságrendezési eljárás megindítását a helyi önkormányzat kezdeményezheti a székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál abban az esetben, ha a Har. tv. 4. (2) bekezdésében szereplő valamely feltétel fennáll. Ez Salomvár esetében a 4. (2) bekezdés c.) pont: jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A Har. tv. 5. (2) bekezdése alapján, ha a 4. (2) bekezdés c)-d) pontjában megjelölt helyzet a bekövetkezését követő 30. napon is fennáll, a polgármester képviselőtestület döntése alapján 8 napon belül köteles az adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amikor a kérelem beérkezik a bírósághoz. A kérelemhez csatolni kell: - a megbízólevelem másolatát, - a ki nem elégített követelésre vonatkozó okiratokat, amelyekből a követelés jogcíme, esedékessége (lejáratának időpontja) megállapítható, - a Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésének igazolását, - a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, az ahhoz kapcsolódó előterjesztést és képviselőtestületi határozatot. A Cégközlönyben való közzététel díja a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. -a alapján ,- Ft, amely magában foglalja a bíróság eljárása során közzétételre kerülő valamennyi közlemény költségtérítését. A helyi önkormányzat ellen az adósságrendezés megindításának időpontjában folyamatban lévő, a pénzkövetelések végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróság megszünteti. Az adósságrendezési eljárás megindításáról a polgármester az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg tájékoztatni kell a Zala Megyei Kormányhivatalt, mint a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet.

8 A bíróság az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzését a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A Har. tv. 10. (3) bekezdése alapján a polgármester gondoskodik arról, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 15 napon belül legalább két országos napilapban is megjelenjen. Ezt a felhívást a helyben szokásos módon is ki kell hirdetni. A felhívásban a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló 60 napos határidőt pontosan meg kell határozni. A közzététel megtörténtét a bíróságnál 3 napon belül igazolni kell. A Har. tv. 10. (4) bekezdése alapján az adósságrendezés megindításáról a polgármester a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül tájékoztatja - a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet, - a kincstárt, - a költségvetési elszámolási számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót (OTP), - az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint a nyugdíjbiztosítási szervet és az egészségbiztosítási szervet. A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében pénzügyi gondnokot jelöl ki a gondnokok nyilvántartásából. A gondnok feladat- és hatásköre garanciális, szakmai jellegű az adósságrendezési eljárásban: kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. Tényleges döntéshozatali jogosultsága nincsen, azonban személyében garantálja az adósságrendezési eljárás sikerességét, a pénzügyi konszolidáció lezajlását. Végrehajtó szereppel bír, tájékoztat és jelez bizonyos esetekben, illetve amennyiben szabálytalanságot észlel. Ezen túlmenően ő az adósságrendezési bizottság elnöke, amely pozícióján keresztül folyamatosan kapcsolatban van az önkormányzat döntéshozóival, tisztségviselőivel, másrészt rész vesz a képviselő-testület döntései szakmai előkészítésében. Javaslataival, véleményével, tanácsaival elősegíti, hogy az önkormányzat a szakmailag leginkább racionális, megalapozott alternatívát válassza az eljárás minden egyes mozzanata során. A pénzügyi gondnok törvényességi kontrollt biztosít, tehát nem irányít, csak azt a felügyeletet hivatott biztosítani az eljárásban, ami a hitelezői érdekek, illetve a törvény betartását szolgálja. Az önkormányzat működésének biztosítása továbbra is a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület feladata. A polgármester az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül a pénzügyi gondnoknak átadja: - a helyi önkormányzat önként vállalt és jogszabályban kötelezően előírt feladatinak és hatáskörének helyi ellátási formáiról, valamint ezek pénzügyi finanszírozásáról szóló jelentését, - a helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal készített vagyonleltárt és éves beszámolót, amelyben megfelelő indoklással alátámasztva elkülönítve szerepel a törzsvagyon, a jogszabályokban kötelezően előírt feladat- és hatáskör teljesítéséhez szükséges vagyon, illetve a hitelezők kielégítéséhez felhasználható vagyon, - a válságköltségvetési rendelet-tervezetet, A folyamatban lévő bírósági, más hatósági eljárásokról, végrehajtási eljárásokról készített részletes összefoglalót, - a helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó, az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző 1 éven belül és azóta kötött szerződéseket, illetve a vagyont érintő, bármely időpontban tett kötelezettségvállaló nyilatkozatokat,

9 - a helyi önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokról szóló részletes tájékoztatást, - a helyi önkormányzat intézményeiről, azok gazdasági helyzetéről, tartozásaikról, követeléseikről szóló részletes tájékoztatást, - azokat az egyéb iratokat, amelyek a pénzügyi gondnok feladatának ellátásához szükségesek. Az adósságrendezés megindítását követő 8 napon belül adósságrendezési bizottságot kell alakítani a törvény szerint a pénzügyi gondnok elnökletével. Tagjai még rajta kívül: a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke (pénzügyi bizottság hiányában egy önkormányzati képviselő) és egy a testület által választott önkormányzati képviselő. Az adósságrendezési bizottság képviselő tagját (tagjait) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja meg. Ha a képviselők egyike sem vállalja a bizottsági tagságot, az adósságrendezési bizottság önkormányzati képviselő nélkül is létrejön. A bizottság akkor határozatképes, ha a pénzügyi gondok és a tagok fele jelen van. Döntéseit többségi szavazataránnyal hozza meg, szavazategyenlőség esetén a pénzügyi gondnok szavazata dönt. A pénzügyi gondnok a bizottsági döntés felülvizsgálatát kérheti a képviselő-testülettől. Az adósságrendezési bizottság szerepe jelentős, hiszen a képviselő-testület mellett mintegy második döntéshozó fórumként működik az adósságrendezés lezárultáig. Az Ötv ában meghatározott a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően a pénzforgalmi tevékenységből eredő esedékes követeléseivel a helyi önkormányzat vagy költségvetési szervének számláját csak a helyi önkormányzat pénzügyi gondnok által ellenjegyzett rendelkezésére terhelheti meg, kifizetéseket, átutalásokat csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével érkezett megbízások alapján teljesíthet. Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést kizárólag külön törvényi felhatalmazás alapján hozhat, vállalkozást nem alapíthat, vállalkozásban visszterhesen tulajdont nem szerezhet. Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az önkormányzat egy addiginál szigorúbb, pénzügyileg racionálisabb, financiális szempontból megalapozottabb működésre kötelezett. Ennek személyi garanciáit a pénzügyi gondnok kirendelése, valamint az adósságrendezési bizottság felállítása, tárgyi feltételeit pedig - a kronológiai értelemben elsőként megszülető válságköltségvetés, illetve az azt követően elkészített dokumentumok (reorganizációs program és egyezségi javaslat) alkotják. Har. tv. 18. (1) bekezdése alapján a jegyző az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül elkészíti a válságköltségvetési rendelet-tervezet. Felújítási és beruházási kiadások, költségek, kötelezettségek nem tervezhetők a válságköltségvetésben, tekintettel arra, hogy ez ellenkezne a Har. tv. azon rendelkezésével, mely szerint valamennyi önkormányzati kiadás csak és kizárólag a törvény mellékletében szereplő feladatok teljesítésére fordítható. A válságköltségvetésben csak azzal a pénzzel tudunk gazdálkodni, ami rendelkezésünkre áll. Az önként vállalt feladatok finanszírozását az eljárás során nem tudjuk biztosítani. Az egyesületi élet, a kulturális élet lesz az, amely az önkormányzati támogatás hiányát érezni fogja. A válságköltségvetési rendelet-tervezetet elsőként az adósságrendezési bizottság tárgyalja meg, majd miután jóváhagyta a rendelet tervezetét és a polgármester 8 napon belül összehívta az ülést, a képviselő-testület elfogadja a rendelet szövegét. A válságköltségvetés elfogadásának végső időpontja az adósságrendezés megindítása időpontjától számított 60 nap. Ha ennek elteltével nem születik meg a képviselő-testület

10 döntésével a rendelet, a pénzügyi gondnok jelzése alapján a bíróságnak kell gondoskodnia a vagyonfelosztás elrendeléséről. Az adósságrendezési bizottság az egyensúlyi állapot mielőbbi elérése, és a kezelhetetlen pénzügyi helyzet lezárása, az eljárás technikai lebonyolítása érdekében reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít. Az ún. reorganizációs program egy részletes áttekintés az önkormányzat gazdasági, pénzügyi helyzetéről (aktívák, passzívák), emellett a kivezető út, vagyis a pénzügyi helyzet rendezésére tett javaslatot is tartalmazza. A válságköltségvetéstől eltérően tehát nemcsak rögzíti a jelen pénzügyi helyzet paramétereit, hanem egyfajta kivezető utat, a hosszú távú megoldás elérésének módját, eszközeit is tartalmazza. Az egyezségi javaslat egyrészt felméri, milyen hitelezői követelések kerültek korábban bejelentésre, illetve hogy ezek milyen módon, elvek alapján csoportosíthatók. A reorganizációs programot, az egyezségi javaslatot azok elkészítését követően a pénzügyi gondnok a polgármester által 8 napon belüli időpontra összehívott képviselő-testületi ülés elé terjeszti elfogadásra. Ha a testület nem fogadja el azokat, az adósságrendezési bizottság átdolgozza. A képviselő-testület által elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok megküldi a hitelezőknek, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. Egyezség akkor köthető, ha ahhoz az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követeléssel rendelkező hitelezőknek több mint fele hozzájárul. Az egyezséget írásba kell foglalni. Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül benyújtja a bírósághoz. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezi, és elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az adósságrendezés célja, hogy az önkormányzat bevételei elegendő fedezetet nyújtsanak kiadásai finanszírozására, korábban felvett és vállalt hitelei, adósságai, kötelezettségei kifizetésre kerüljenek. Ennek elérése, biztosítása az egyedüli feltétele annak, hogy az adósságrendezési eljárás lezárásra kerülhessen. Ennek érdekében tekintettel arra, hogy az önkormányzat meglévő vagyona, valamint az egyéb bevételek és támogatások általában nem nyújtanak fedezetet a cél megvalósítására sor kerülhet az önkormányzati vagyon (ill. annak ingó és ingatlan vagyontárgyai) értékesítésére is. Az adósságrendezésbe vonható vagyon részét képezi mindazon vagyontárgy, amely nem forgalomképtelen törzsvagyon, illetve nem szolgálja hatósági, valamint alapvető lakossági szolgáltatások ellátását. Önkormányzati alapellátást, kötelező feladatellátást biztosító ingatlanokat tehát nem lehet bevonni az adósságrendezési körbe. Egyetlen olyan feladatellátást sem veszélyezteti az adósságrendezés, amely kötelezően ellátandó feladat. Legyen szó hivatalról, iskoláról, művelődési házról és egyéb ingatlanokról (orvosi rendelő, stb.) Nem vonhatók be viszont az adósságrendezés körébe azok az ingatlanok, amelyek az állam tulajdonából kerültek az önkormányzat tulajdonába. A vagyon értékesítése csak a pénzügyi szükségszerűség és a gazdasági racionalitás által indokolt körben célszerű. Az adósságrendezési eljárás alapvető célja, a pénzügyi likviditás és a költségvetési egyensúly helyreállítása a mérvadó: csak ennek mértékéig érdemes és szükséges az önkormányzati vagyont áruba bocsátani. Az adósságrendezési eljárás lezárására a Har. ttv. 25. (5) bekezdése tartalmaz utalást: amennyiben ugyanis az adósságrendezés megindítása időpontjától számítva 240 napon belül nem jön létre a hitelezői egyezség, a pénzügyi gondnok jelzése alapján a bíróságnak el kell indítani a vagyonfelosztási eljárást. Az önkormányzati vagyon bíróság általi felosztására tehát csak végső esetben kerül sor, akkor, ha ezen intézkedés alkalmazása nélkül az adósságrendezési eljárás célja más módon már nem érhető el. Ezen eljárásban a bíróság a törvény rendelkezései alapján egy szigorú

11 sorrendiség alapján összeállított vagyonfelosztási javaslat alapján dönt az önkormányzati vagyon felosztására. Ezt követően a pénzügyi gondnok feladata ennek tényleges végrehajtása, a hitelezők kielégítése. A fentiekben vázolt eljárás első mozzanata tehát az eljárás megindításáról szóló döntés meghozatala, illetve a polgármester és a körjegyző utasítása az első határidős fentebb ismertetett feladatok ellátására. Határozati javaslat: /2012. (IV. 04.) számú határozat Salomvár Község Önkormányzati Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény (továbbiakban: Har. tv.) 4. (2) bekezdés c) pontja szerint adósságrendezési eljárást kezdeményez. A képviselő-testület utasítja a polgármestert az adósságrendezési eljárás Zala Megyei Bíróságnál történő azonnali megindítására. A képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy a Har. tv. 10. (3)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról gondoskodjon. A képviselő-testület utasítja a körjegyzőt, hogy a Har. tv. 18. (1) bekezdése alapján az adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül készítse el a válságköltségvetési rendelet-tervezetet. Határidő: azonnal, válságköltségvetés készítésére az eljárás megindítását követő 30 napon belül Felelős: Árvay Sándor polgármester Nagy Szilvia körjegyző Zárszó Az adósságrendezési eljárás bár nem egy könnyű feladat, de ez nem a település végét jelenti, sokkal inkább, ha ezt az időszakot tisztességesen végig küzdjük, akkor egy új lehetőséget fog számunkra teremteni. Természetesen nem örülünk annak, hogy így alakult, nem mi akartuk így, de ha már így alakult, ezt nyugodt, békés szívvel végig kell vinnünk. Szeretnék minden képviselő-társamat arra kérni, ha bármilyen társaságban előkerül Salomvár helyzetéről a szó, az adósságrendezés szóba kerül, erősítsenek meg mindenkit abban, hogy ez nem tragédia, ez nem csőd, ez nem kinevetni való dolog, ez nem kárörvendésre okot adó dolog. Kérjenek minden jóérzésű embert, hogy aki tud, az cselekvő módon, aki csak lélekben, gondolatban, az úgy tegye meg, s támogassa az önkormányzatot abba, hogy ezt a folyamatot minél előbb lezárhassuk és tiszta lappal indulhasson tovább a faluközösség. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot megvitatni, majd a fentiek alapján döntését meghozni szíveskedjen. Salomvár, április 3. Árvay Sándor polgármester