A KONFERENCIA PROGRAMJA

Átírás

1

2 A KONFERENCIA PROGRAMJA március 12. PLENÁRIS ÜLÉS SZEKCIÓK: KERESKEDELEM ÉS MARKETING MENEDZSMENT ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK: ELŐTTEM AZ UTÓDOM NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ/ KULTÚRA ÉS NYELV NYELV, KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ / FORDÍTÁS ÉS OKTATÁS TÁRSADALOMTUDOMÁNY / PSZICHOLÓGIA; ÁLLAMELMÉLET; JOGTUDOMÁNY TURIZMUS, MOBILITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ / A TURIZMUS, MINT ÉLMÉNYGAZDASÁG ÜZLETI SZAKOKTATÁS ÉS PEDAGÓGIA március 13. SZEKCIÓK: GAZDASÁGINFORMATIKA: LOST FANS MÓDSZERTAN NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / VÁLLALATI PÉNZÜGYEK NEM-MINDENNAPI PÉNZÜGYEINK / SZUBSZIDIARITÁS A KÖZPÉNZÜGYEKBEN (ANGOL NYELVŰ WORKSHOP) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / REGIONÁLIS HÁLÓZATKUTATÁS A ZSELICBEN SZÁMVITEL A VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN TAPASZTALAT ÉS KUTATÁS A SZAKNYELVOKTATÁSBAN TURIZMUS, MOBILITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ / TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS KOMPLEXITÁSA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÉS LOGISZTIKA IDŐSZERŰ VÁLTOZÁSAI AZ ÁLLAMADÓSSÁG-VÁLSÁG ÉS KEZELÉSE AZ EU-BAN NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / A VILÁGGAZDASÁG ÉS A MAGYAR GAZDASÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI ISKOLA A JÖVŐBEN: KÖZÖS MŰHELYMUNKA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁS JÖVŐJÉVEL KAPCSOLATBAN KÖZGAZDASÁGTAN NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS / KAPITALIZMUSMODELLEK

3 Plená ris u le s Helyszín: BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR 1165 Budapest, Diósy L. u (Központi épület I. em. 9. Klubterem) március 12. (csütörtök) MEGNYITÓ: DR. HABIL. SOLT KATALIN tudományos rektorhelyettes, Budapesti Gazdasági Főiskola MÉRÉSI DILEMMÁK A FELSŐOKTATÁSBAN SÁNDORNÉ DR. HABIL. KRISZT ÉVA rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola A NEMZETI VERSENYKÉPESSÉG ÉS A FELSŐOKTATÁS PROF. DR. CHIKÁN ATTILA Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Moderátor: DR. HALM TAMÁS a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési igazgatója

4 2015. március REGISZTRÁCIÓ PLENÁRIS ÜLÉS SZEKCIÓÜLÉSEK KÁVÉSZÜNET SZEKCIÓÜLÉSEK VACSORA

5 Kereskedelem és Márketing Helyszín: E. I. 35. Szekcióelnök: Dr. Király Éva DR. VERES ZOLTÁN DR. TARJÁN TAMÁS DR. HÁMORNIK BALÁZS PÉTER A TERMÉKATTRIBÚTOMOKKAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE: MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV VAGY INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT? DR. KIRÁLY ÉVA - DR. KOZÁK TAMÁS TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A NAGYVÁROSOK KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN DR. FEHÉR KATALIN LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A MARKETINGBEN: A PROJEKT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG DR. TOTTH GEDEON - DR. HLÉDIK ERIKA VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN DR. HARSÁNYI DÁVID - GÁLNÉ DR. CZÉKUS ILDIKÓ SZEZONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKBAN KÁVÉSZÜNET DR. FODOR MÓNIKA RÁBAI DÁNIEL EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ?

6 A TERMÉKATTRIBÚTUMOKKAL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI PREFERENCIÁK SZERVEZŐDÉSE: MIKOR VÁRHATUNK EL TRANZITÍV VAGY INTRANZITÍV PREFERENCIÁKAT? VERES ZOLTÁN TARJÁN TAMÁS HÁMORNIK BALÁZS Pannon Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola, Kutatóközpont BME, Ergonómiai és Pszichológia Tanszék CSc, Egyetemi tanár CSc, Tudományos főmunkatárs PhD, Egyetemi adjunktus Brehm (1956) klasszikus kísérlete, illetve Chen és Risen (2010) kritikai vizsgá-latai által inspirált kutatásunk célja azonosítani a vásárlási szituációk közben működésbe lépő döntési mechanizmusok természetét meghatározó fogyasztói preferenciák_szerveződését. A szociálpszichológia és a marketingkutatás fél évszázada tartó kölcsönös kritikái és önkritikái nyomán keressük a választ a preferenciarendszerek szerveződésének szabályszerűségeire. Feltevésünk az, hogy a termékek komplexitásának elmélyülésével és a döntési helyzet jellemzőitől függően nagymértékben változhat a preferenciák tranzitivitása. Megfigyeléses vizsgálatsorozatunkban különböző komplexitású termékekkel kapcsolatban kényszerválasztásos attribútum-rangsorolást majd szimulált termékválasztásokat végeztettünk a résztvevőkkel. Előzetes eredményeink alapján a vizsgálati helyzet kontrolláltsága és a termék komplexitása egyaránt befolyással bírt a termékválasztásokra, és az azok mögötti preferenciarendszerek szerveződésére. A vásárlók képesek tranzitív preferenciák mentén termékválasztásokat hozni erősen kontrollált, felügyelt helyzetekben. Azonban a mindennapok során erre nincs szükség vagy lehetőség minden egyes termékválasztáskor. Az áll a további vizsgálataink fókuszában, hogy miként finomhangolja preferenciarendszereit a vásárló, és ezek hogyan mérhetőek marketingkutatási eszközökkel és miként építhetők be a vásárlói magatartást leíró modellekbe.

7 TEMATIKUS UTCÁK HELYE ÉS SZEREPE A NAGYVÁROSOK KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁBAN DR. KIRÁLY ÉVA DR. KOZÁK TAMÁS Budapesti Gazdasági Főiskola Főiskolai Docensek kiraly.eva@kvifk.bgf.hu, kozak.tamas@kvifk.bgf.hu A tematikus utcák kialakítása nemcsak a vállalakozók üzleti stratégiájában, hanem a helyi kormányzatok, érdekképviseleti szervek település,- illetve vállalkozásfejlesztési koncepciójában is mind többször felmerül. Olyan üzleti modellt szeretnénk tanulmányunkban bemutatni, amely a vállalkozói és (ön)kormányzati szektor együttműködésére épül, és a nagyobb települések kereskedelemfejlesztésében stratégiai szereppel bír. A tematikus utcákban hasonló profilú kereskedők működnek úgy, hogy a természetes verseny mellett partnerségi viszonyban is vannak egymással. A tematikus választékpolitika alapján kialakított bevásárló utcák lokális hatása a klaszterelmélet alapján vizsgálható. Kutatásunk során, tehát azt vizsgáljuk, milyen lépések szükségesek ezek kialakításához, milyen makró- és mezószintű gazdasági tényezőket kell megvizsgálni és figyelembe venni, hogy a tematikus utcák sikeresen működjenek és fennmaradjanak. Tanulmányunkban azt is elemezzük, hogy a kereskedelmi vállalkozások érdekeltsége hogyan teremthető meg egy ilyen típusú együttműködésben való részvételre. Javaslatot teszünk arra is, hogy a felsőfokú oktatás hogyan vehetne részt a vizsgált üzleti modell elterjesztésében, az erre vonatkozó tudásbázis kialakításában.

8 LETŰNŐ ÉS FELTŰNŐ DIGITÁLIS ESZKÖZÖK A MARKETINGBEN: A PROJECT GLASS-TŐL A DRÓNOKIG FEHÉR KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos főmunkatárs feher.katalin@kkk.bgf.hu A dinamikusan változó, virtualizálódó környezetben egyes marketingeszközök uniformizálódnak, mellyel párhuzamosan innovatív/kreatív kísérletek is születnek. A rutinválaszokra kondicionált fogyasztók óvatosabban reagálnak az újdonságokra: a már ismert eszközökre hagyatkoznak, biztonságosnak vélt mintázatokat, promóciókat és lojalitásépítő programokat részesítik előnyben. Az innovátorok és a korai felhasználók, azaz a fogyasztók 16%-a (Rogers 1971) azonban szűri a homogén megoldások zajából a kísérletező-előremutató lehetőségeket, s felmutatja a tömeges elterjedés potenciáját (Gladwell 2007). Vannak eszközök és innovációk, melyek ebben a folyamatban láthatóan nem találják a helyüket, még ha akadnak is lelkes követői/evangelistái/fogyasztói, míg mások látványosan előre törnek. A kettő közötti stádiumban egy-egy kísérlet még ha kiforratlan is, már elérheti a figyelem határát. A marketing szerepe ezen a ponton megnő. Az előadás első körben a feltörekvő technológiák aktuális térképére koncentrál (Gartner Hype Cycle Report, 2014), rámutatva arra, hogy milyen fázisokon szükséges áthaladni az elterjedéshez, illetve hol lehetnek elakadási pontok. Ezt követően két esetre koncentrálunk a konferencia évének aktualitásaiból. Egyrészt a Project Glass, vagy ismertebb nevén Google Glass hosszú bevezetésére, majd visszavonására. Kérdés, hogy a hangvezérelt, kiterjesztett valóságot megjelenítő speciális mobil eszköz miért torpant meg a márkakommunikációs lehetőségek és más előnyök ellenére. Másik esettanulmányunk egy olyan területre világít rá, mely szó szerint a szemünk előtt bontakozik ki. A kamera drón (Stahl, 2013) is alkalmas valóságkiterjesztésre, szintén komoly etikai és jogi aggályokat vet fel, elterjedése viszont már most gyorsabb a Project Glass indulásához képest és marketingeszközként is egyre több változatban használják. A letűnő és feltűnő digitális technológiák ezen eseteinek összevetésével értelmezzük az innovatív eszközök használhatóságát a marketingben, kiemelve a fogyasztói online visszajelzések hatását.

9 VÉDJEGY KAVALKÁD AZ ÉLELMISZEREK PIACÁN DR. TOTTH GEDEON DR. HLÉDIK ERIKA Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Marketing Intézeti Tanszék főiskolai tanár főiskolai docens ; A fogyasztók vásárlási döntéseik során számos kockázattal szembesülnek, és különböző stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a vásárlás során felmerülő funkcionális, pszichológiai, társadalmi stb. kockázatokat csökkentsék. A védjegyek nyújtotta információk segítik a döntéshozatalt és csökkenthetik a vásárlás során felmerülő kockázatokat. Az élelmiszerek területén a védjegyek szerepe különösen fontos. Egyrészről azért, mert sok a tömegtermék, ahol igen nagy a megkülönböztetés igénye. Az alapanyag termelésben, a termelés, termesztés helyében, valamint az előállítás módjában ugyanakkor jelentősen különbözhetnek és ezekre a különbségekre fel kell hívni a figyelmet. A különböző termékek, különböző értékek hordozói lehetnek, melyeket a potenciális vásárlókkal, fogyasztókkal meg illetve el kell ismertetni. Ugyancsak fontos, hogy a védjegyek pozícionálják is a terméket, segíthetik, hogy a fogyasztó fejében a megfelelő helyre kerüljön. Jelen dolgozat a védjegyeknek a marketingben betöltött szerepét az élelmiszeriparban, elsősorban a tanúsító védjegyeken és számos külföldi elsősorban francia Label Rouge, AOC, német, QS, osztrák AMA, és cseh példán keresztül kívánja bemutatni, valamint arra válaszolni, hogy a hazai fogyasztók számára mit jelentenek és valóban a védjegyek dzsungelében él-e a magyar fogyasztó?

10 SZENONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKBAN HARSÁNYI DÁVID GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Eszterházy Károly Főiskola, Eger főiskolai docens főiskolai adjunktus harsanyi.david@kkk.bgf.hu galne.czekus.ildiko@gmail.com Az utóbbi években több felmérés készült hazánkban a borfogyasztási, illetve vásárlási szokásokról. Bár a kutatások fókusza hasonló, a vizsgálati körülmények, módszertanok jelentősen különböznek. Sajnos tehát nem beszélhetünk rendszeres időközönként lebonyolított felmérésekről, amellyel a fogyasztásban bekövetkező változásokat lehetne nyomon követni. Ezen igyekszik változtatni az a kezdeményezés, amely 2011-ben indult a Borászportál internetes bormagazin támogatásával azzal a szándékkal, hogy a minden évben megvalósuló adatfelvétel segítségével követhetővé váljanak a borpiac fogyasztói változásai. A minimális kutatási büdzsé miatt online felmérések lebonyolítására van lehetőség, így az eredmények nem tekinthetők reprezentatívnak a teljes népességre. Ugyanakkor hazánk lakosságának 70, a fiatalok közel 100 százaléka internetezik, a kapott értékek tehát előre vetíthetik az elkövetkező időszak átfogó tendenciáit. Az adatfelvételeknél törekedtünk a relatív nagy minta elemszámra: az első pilot jellegű felmérés után a második évben körülbelül 5700, majd 2014-ben 2800 választ kaptunk az általános internetezői körből. A két frissebb adatfelvételnél jelentős különbség volt, hogy előbbi az év utolsó hónapjaiban, utóbbi viszont a nyári időszakban történt. Ez pedig lehetőséget biztosított a szezonális különbségek vizsgálatára. Bizonyos kérdéseknél természetesen nem indokolhatók az eltérések a szezonális ingadozásokkal (például a borismeret mértéke). Néhány esetben azonban valószínűsíthető ez a hatás, így például a vörösborok, könnyedebb borok, vagy a fröccs fogyasztásának arányánál, de a fogyasztási gyakoriság növekedésére is magyarázatot adhat az eltérő évszak. A korábbi eredményeket alátámasztotta a legújabb felmérés, ugyanakkor felhívta a figyelmet a különböző adatfelvételi időpontokból származó esetleges eltérésekre. Ezáltal kiegészítő információt nyerhettünk, ugyanakkor az elkövetkezendőkben javasolt egy sztenderd adatfelvételi időszak meghatározása a hosszú távú összehasonlíthatóság érdekében.

11 EMPLOYER BRANDING: MILYEN A JÓ MUNKÁLTATÓ? DR. FODOR MÓNIKA RÁBAI DÁNIEL Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Marketing Intézeti Tanszék egyetemi docens, ügyvezető igazgató fodor.monika@kkfk.bgf.hu; daniel.rabai@conti.de A mai megváltozott munkaerőpiaci viszonyok között különösen hangsúlyos a megfelelő tehetséggondozás: a jó munkaerő megtalálása, megtartása és motiválása. A munkavállalói preferenciák, elvárások azonban jelentősen átalakultak az utóbbi években. Ezekhez a változásokhoz a munkaadói piac szereplőinek is alkalmazkodnia kell, ha a tehetségmágnes szerepét továbbra is szeretnék betölteni. Fontos tudni, megismerni, hogy mit kell tennie egy vállalatnak ahhoz, hogy vonzóvá váljon jelenlegi és jövőbeni munkavállalói szemében, hogy ismert és elismert legyen, ne csak termékei, szolgáltatásai révén, hanem munkaerőmegtartó szerepét tekintve is.a HR, a brand-építés és imázs gondozás olyan kombinációjáról beszélünk, mely sajátos eszköztárat, sajátok marketing aktivitásokat igényel. Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit vár el a mai munkavállaló, a tehetséges pályakezdő gy munkáltatótól. Milyen eszközökkel, milyen módon tudja vonzóvá tenni önmagát egy vállalat a tehetségek körében. A tanulmányban szekunder adatok mellett, kvantitatív primer kutatás eredményeire hagyatkozva fogalmazzuk meg javaslatainkat. Kulcsszavak: munkáltatói márka-építés, primer kutatás

12 Menedzsment e s Emberi erő főrrá sők: Elő ttem áz utő dőm Helyszín: E. I. 34. Szekcióelnök: Dr. Heidrich Balázs DR. MAKÓ CSABA VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN: EURÓPAI TAPASZTALATOK SZÉCSI GABRIELLA DR. KARMAZIN GYÖRGY A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB GYAKORLATA EGY HAZAI KKV PÉLDÁJÁN KERESZTÜL CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A AMAGYAR KKV-K EGYES TÍPUSAIBAN DR. BOGDÁNY ESZTER VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA TÜKRÉBEN ZSIGMOND SZÁVA JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK A COACHING TEVÉKENYSÉGÉBEN A COACH KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS TULAJDONÚ VÁLLALATOKNÁL KÁVÉSZÜNET NÉMETH KRISZTINA INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN KASZA LAJOS DR. KOROM ERIK AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI, AVAGY AZ ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA, A HARMADIK PEDIG ELHERDÁLJA

13 VEZETÉSVÁLTÁS A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKBAN: EURÓPAI TAPASZTALATOK 1 MAKÓ CSABA Budapesti Gazdasági Főiskola - MTA TK SZKI, egyetemi tanár Mako.Csaba@tk.mta.hu A globális gazdaságban, az alapító családok által ellenőrzött vállalatok nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is fontos szerepet játszanak (Pl. Walmart, Samsung, BMW, stb.) Fél évszázaddal ezelőtt, a professzionálisan vezetett nem családi cégek fejlettebb tőke valamint tehetségeket vonzó képessége alapján, a vezetéstudományi szakemberek az örökösödési elvek gyors felszámolódását, a családi cégek eltűnését prognosztizálták. Valóságban, a családi vállalkozások továbbiakban: CsV nem csak megőrizték, hanem erősítették pozícióikat a globális gazdaságban. A CsV-k szerepe az EU-ban is meghatározó: a vállalati populáció %-át, a foglalkoztatás %-át, a magán szféra forgalmának 40 %-át és a nemzeti GDP-k illetve hozzáadott értékeke %-át képviselik. A CsV következő fontosabb jellemzőit különböztetik meg: a családi és üzleti tevékenységek közötti interakciók, motiváció és ösztönzők, társadalmi tőke és hálózatfejlesztés, vezetés-szervezés, a működés gazdasági és pénzügyi szabályozói, teljesítmény. Három ország felsőoktatási intézményei (BGF, Thomas Becket University, Leeds, Krakkói Közgazdasági Egyetem, Krakkó) által pályázati úton elnyert INSIST projekt a továbbiakban Projekt - központi témája: a CsV-k (KKV-k) motivációjában, ösztönzésében különlegesen fontos szerepet játszó generáció-és vezetésváltás, utódlás összehasonlító vizsgálata. A Projekt országaiban, főleg azonban a két közép európai poszt-szocialista gazdaságban, a KKV-ék gerincét alkotó CsV-ban a generáció é s vezetésváltás különlegesen jelentős kihívást jelent. A sikeres generáció és vezetésváltás megfelelő tervezés, előkészítés stb. mással nem pótolható forrása a jövőbeni fejlődésnek, ui. a családi vállalkozás változatlanul birtokában lesznek a megfelelő tapasztalatoknak, hálózatoknak, reputációnak, vevőkörnek stb. amelyeket az újonnan induló vállalkozások nélkülöznek. A Projekt egyik legfontosabb célja generációváltást kísérő vezetésváltás oktatási-képzési infrastruktúrájának nemzetközi együttműködéssel történő létrehozása. Módszer: a stratégiai döntéssel- vezetéssel, képzéssel tanácsadással (mentoring), jogi- és pénzügyi szabályozással foglalkozó oktatási modulok fejlesztése és azok kontextusba helyezését elősegítő kutatások egymással interakcióban történő kivitelezése. A kutatási feladatok: 1). nemzeti jelentések készítése (a családi vállalkozás szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban, társadalmi kulturális környezet, pszichológiai-kommunikációs relációk szerepe a vezetésváltásban, családi vállalkozás menedzselése, gazdaságpolitikai környezet, pénzügyi és jogi szabályozók), 2). vállalati esettanulmányok (vállalkozás tevékenységének bemutatása, az utódlással-vezetés átadás jellemzői, 3). A nemzeti jelentések és az esettanulmányok tapasztalatai alapján összehasonlító elemzés készítése, 4). Ajánlások a döntéshozók számára. 1 (A BGF PSZK intragenerational succession in smes transition insist project)

14 A TULAJDONOS HÁTRALÉPÉSÉNEK LEGJOBB GYAKORLATA EGY HAZAI KKV PÉLDÁJÁN KERESZTÜL SZÉCSI GABRIELLA MBA DR. KARMAZIN GYÖRGY, PH.D. BI-KA Logisztika Kft. ügyvezető, alapító-tulajdonos A szolnoki székhelyű BI-KA Logisztika Kft decemberében alakult, kis családi vállalkozásként, de napjainkra a régió piacvezető szállítmányozó és logisztikai szolgáltató társaságává fejlődött és jelenleg is Dr. Karmazin György tulajdonában van. A társaság szolgáltatás-portfóliója folyamatosan bővült az évek során, a kezdeti fuvar szervezői tevékenység is komplex szolgáltatás csomaggá vált, melyben megtalálható: belföldi és nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás, raktár-logisztikai szolgáltatások, vasúti szállítmányozás, vámügyintézés, személyes logisztikai szak-tanácsadás, valamint olyan speciális szolgáltatások, mint a konténeres vagy túlméretes szállítmányozás. Ezzel párhuzamosan a munkatársi létszám is nőtt, napjainkra 100 főre bővült. A vállalat fejlődésének mérföldköve és természetes velejárója az, amikor az első számú vezető tulajdonosi és ügyvezető igazgatói munkaköre a még hatékonyabb működés biztosításának érdekében különválik. A BI-KA Logisztika Kft. 20 éves működését követően, 2013-ban érkezett el ehhez a váltáshoz. Dr. Karmazin György háttérbe vonulásával Szécsi Gabriella vette át a szolnoki BI- KA Logisztika Kft. ügyvezetését. Gabriella pályafutása 2002-ben kezdődött a BI-KA Logisztika Kft-nél, ahol 2005 óta szakmai és vezetői fejlődésének köszönhetően egyre magasabb szintű vezetői beosztásokat látott el: elsőként osztályvezető, később operatív igazgató, 2012-ben a vállalkozás még a tulajdonos jelenléte és mentorálása mellett első számú vezetője lett, majd január 1-től ügyvezetőként irányítja a társaságot. A tulajdonos fokozatos háttérbe vonulásának folyamatát és ezzel párhuzamosan az új ügyvezető pozíciójának megerősítését segítette a vállalatnál tapasztalható támogatói légkör, valamint az a tudatosan kialakított, több lépcsős program, amely a vezetői munkakör eredményes átvételének és betöltésének a kulcsává vált. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények alapján, a váltási folyamatban a következő szakaszokat érdemes megkülönböztetni: megkapaszkodás, kölcsönös elkötelezettség kialakulása, átalakító intézkedések megvalósítása, konszolidálás, majd a belső finomítás. Az első számú vezetői pozíció átadása és az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti lépéseket betartva és hatékonyan alkalmazva a BI-KA Logisztika Kft. sikeres vezető váltáson van túl, és ezt úgy érte el, hogy közben megőrizte és tovább erősítette régiós piacvezető pozícióját. A fenti eset, az első számú vezetői feladatok átadásának eredményes megvalósításában jó példaként szolgálhat a hazai tulajdonú KKV-k számára.

15 A CÉGÁTADÁS KIHÍVÁSAI ÉS KOCKÁZATAI A MAGYAR KKV-K EGYES TÍPUSAIBAN CSÁKNÉ DR. FILEP JUDIT Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás - Fejlesztési Központ külső munkatárs judit.filep@uni-corvinus.hu A rendszerváltást követően alapított magyar kis- és középvállalkozások közül sokan napjainkban szembesülnek az utódlás, generációváltás kihívásaival. Helyzetüket nehezíti, hogy tömegesen, lökésszerűen és korábbi tapasztalatok hiányában kell megbirkózniuk a cégátadás menedzsment feladataival. Az utódlásban, cégátadásban érintett vállalkozásokat felmérő kutatás adatbázisának klaszterelemzéssel történő vizsgálata a generációváltás előtt álló vállalkozások öt csoportját azonosította: független felek jövőkép nélküli vállalkozásai, korábbi munkatársak jövőképpel rendelkező vállalkozásai, rokoni vállalkozások, házastársak vállalkozásai, nukleáris családi vállalkozások. Az eltérő típusú vállalkozások számára a cégátadás kihívásai nem azonosak, habár a fő feladatok, a cégátadás megtervezése, a jogi és pénzügyi kérdések rendezése, az utód(ok) kiválasztása és felkészítése, a visszavonuló generáció jövőbeli szerepkörének meghatározása azonosak, bizonyos nehézségek és kockázatok tekintetében lényeges eltérések tapasztalhatók. Az előadás célja, hogy jellemeze az empirikus kutatás során azonosított vállalkozástípusokat és elemezze, az egyes típusokban az utódlási folyamat során milyen speciális kihívásokkal és kockázatokkal kell szembenézni a cégek tulajdonosainak és vezetőinek, különösen fókuszálva a családi és nem családi vállalkozások közötti különbségekre.

16 VEZETŐVÁLTÁS A SZERVEZETI KULTÚRA TÜKRÉBEN DR. BOGDÁNY ESZTER Pannon Egyetem egyetemi tanársegéd bogdany.eszter@gtk.uni-pannon.hu A kultúra és az utódlás vizsgálatának egyik legfontosabb alapgondolata, hogy maga az alapító miképpen hat a szervezet kultúrájára. Az alapító szerepe elsődleges a szervezeti-identitás, központi hiedelmek és szándékok megalkotásában, ami befolyásolhatja azt, hogy az alapító milyen könnyen adja át szerepét a következő generációnak. A jövőbeni kutatások feladata bebizonyítani, hogy az utódlás miképpen befolyásolja a szervezet kulturális erősségeit, illetve azok változását. A kutatás arra keresi a választ, hogy a vezetés átadását miképpen befolyásolja a vállalkozások domináns kultúrája, és az egyes kultúra típusok közötti eltolódás milyen hatással lehet a vezetői szerepek átadásának állapotára. A kutatás középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások vannak, a kutatás módszertana kvalitatív és kvantitatív eszközökre egyaránt épül. A kvantitatív kutatás rámutat arra, hogy melyek azok a kulturális erősségek, amelyek ösztönzik a vállalatok vezetésének átadását, míg a kvalitatív kutatás eredményei azt hangsúlyozzák, hogy melyek azok a kultúrához kapcsolódó jellemzők, amelyek nehezítik a vezetés átadását. Azon vállalkozások tulajdonos-vezetői, akik a szervezet külső folyamataira koncentrálnak, lényegesen több vezetői feladatot delegálnak, mint azon szervezetek tulajdonos-vezetői, ahol a belső működési mechanizmusok a mérvadóak. A belső hangsúlyoktól való megválás, és a piaci tranzakciókra való koncentrálás előremozdíthatja a szervezeteket a professzionalizált működési alapok megteremtése felé. A piac típusú kultúrákban, ahol a versenyszellemre nyitott tulajdonos-vezetők jelennek meg, felismerik az üzleti készségek, a professzionalizáció előnyeit, és ezáltal törekednek szerepeik átadására. Olyan esetekben, amikor a piaci részesedés, a célelérés és a profitabilitás a legfőbb cél, az ehhez szükséges feladatok ellátására kompetens szakemberek kellenek.

17 JÓ COACHNAK NEM KELL CÉGÉR? AVAGY KÜLÖNBSÉGEK ÉS HASONLÓSÁGOK A COACHING TEVÉKENYSÉGBEN ÉS A COACH KOMPETENCIÁKBAN ELTÉRŐ MÉRETŰ ÉS TULAJDONÚ VÁLLALATOKNÁL ZSIGMOND SZÁVA Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék tanársegéd/team Coach zsigmond.szava@pszfb.bgf.hu Az üzleti támogatás szerves és vitathatatlanul legösszetettebb formája a vezetőfejlesztés. Négy nem egyenlő súllyal rendelkező fejlesztő tevékenységet különböztethetünk meg: a közvetlen támogatást, azaz tanácsadást, a üzleti tervezést, a tréninget és a coachingot. Utóbbi kettő, habár az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kapott mind Európa szerte, mind hazánkban, jelentőségét és hatékonyságát tekintve, használati gyakorisága még mindig meglehetősen alacsony. A HORIZON 2020 keretprogram, amely egy, Európa globális versenyképességét célzó és innovációt serkentő programjának alappillére, ezen kíván változtatni. Kiemelt célként kezeli a kisés középvállalkozások vezetőinek fejlesztését a coaching és tréning módszerén keresztül. A KKV szektor hozzáállása és hozzáférése ezen tevékenységekhez azonban korlátozott, ami három fő okra vezethető vissza. Egyrészt kérdéses, melyek azok a tényezők, amelyek egy KKV vezetőjét arra késztetik vagy ösztönzik, hogy a coachingot, mint fejlesztési lehetőséget válassza. Másrészt vizsgálandó tényező, hogy milyen eredményeket várnak el a folyamattól: szervezetit, egyénit vagy mindkettőt egyszerre. Harmadrészt pedig felmerülő kérdés, hogy mindezt kitől és hogyan várják. Jelen tanulmány egy esettanulmány keretében a feltett három kérdésre keresi a választ, összehasonlítva hazai és nemzetközi példákat, különösen hangsúlyt helyezve arra, hogy van-e eltérés a coach-csal szemben elvárt tevékenysége és kompetenciái kapcsán a különböző méretű és tulajdonú vállalatoknál. A kapott eredmények pedig irányt mutathatnak a coacok számára abban a tekintetben, hogy hogyan és milyen kompetenciák birtokában vegyenek részt a KKV-k vezetőinek fejlesztésében.

18 INNOVÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TELJESÍTMÉNY A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKNÁL A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN NÉMETH KRISZTINA Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Számviteli Intézeti Tanszék tanársegéd Nemeth.Krisztina@pszfb.bgf.hu A családi vállalkozások bár relevanciával bíró csoportját képezik a vállalati szektornak, mégsem rendelkeznek ehhez mért kutatási aktivitással. Bár nem áll rendelkezésre szekunder adatbázis ahhoz, hogy feltérképezzem a családi vállalkozások nemzetközi jelenlétét, számos nemzetközi tanulmány megerősíti a családi vállalkozások nemzetgazdasági jelentőségét mind a GDP hozzájárulásuk mértéke, mind a foglalkoztatásban betöltött pozíciójuk alapján (Astrachan és Shanker, 2003; IFERA, 2003; Mandl, 2008). Erre utal az ún. Small Business Act (2008) is, amely a KKV szektor és különösen a helyi bázisú, társadalmilag elkötelezett és érzékeny, az innovációt és a hagyományokat ötvözni képes családi vállalkozásoknak az Európai Unió gazdasági rendszerében betöltött szerepét hangsúlyozza. Jelen tanulmányban a nemzetközi szakirodalom bázisán a családi vállalkozások innovációs tevékenységére kívánok fókuszálni, ugyanis meglátásom szerint a családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatások között alulreprezentáltak az innovációt középpontba állító vizsgálatok, és limitált azon kutatók száma, akik innováció témában folytatnak komplex és átfogó kutatást a családi vállalkozások körében (De Massis et al. 2013, Eddleston et al., 2008; Le Breton-Miller és Miller, 2006; Zahra et al., 2007; Zahra et al., 2004.) annak ellenére, hogy mind a KPMG European Family Business Barometer 2014, mind a PWC Global Family Business Survey 2014 felmérése is egyértelműsíti az innováció, mint sikertényező szerepét a családi vállalkozások működésében. A KKV szektoron belül impozáns helyet elfoglaló családi vállalkozásokkal kapcsolatos kutatói aktivitás terén az utóbbi években megfigyelhető élénkülés mégis elsősorban az utódlással kapcsolatban merült fel. A hazánkban is nemzetgazdasági súllyal bíró családi vállalkozások meghatározó hányada ugyanis jelenleg a generációváltás által felvetett stratégiai, jogi, munkaszervezési kérdések megválaszolásának feladatai előtt áll, vagy küzd az utódlással együtt járó jogi kérdések tisztázásával és a működési kihívásokkal. A jelenség nem csupán Magyarországon figyelhető meg, a rendszerváltozás küszöbén alapított családi vállalkozások Közép-Kelet- Európa szerte szembe kell, hogy nézzenek az utódlás sajátos térségi problémakörével, és ennek a vállalat versenyképességére, növekedési kilátásaira és teljesítményére gyakorolt hatásaival. A cikkben arra keresem a választ, hogy mi jellemzi a családi vállalkozások teljesítményét a nem-családi vállalkozásokkal összevetésben, a kutatási előzmények milyen aspektusból elemzik a családi vállalkozások innovációs teljesítményét, továbbá ismertetni kívánom azokat az eredményeket, amelyek saját doktori kutatásom kiindulópontját képezhetik e tématerületen.

19 AZ UTÓDLÁS MENEDZSMENT GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI, AVAGY AZ ELSŐ MEGSZERZI, A MÁSODIK MEGTARTJA, A HARMADIK PEDIG ELHERDÁLJA KASZA LAJOS KOROM ERIK Kicker Novum Consulting Kft. Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar cégvezető főiskolai docens lajos.kasza@kickerhungary.com; Korom.Erik@pszfb.bgf.hu Témánk aktualitását nem csupán magyar vonatkozásai, hanem az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasági trendje is alátámasztják. A KKV szektor, az úgynevezett családi vállalkozások family business hazánkban is jelentős mértékben járulnak hozzá a bruttó hazai termék előállításához és a foglalkoztatottság alakulásához. Mára a magyar KKV-k egyre nagyobb hányada is elérte az utódlás folyamatának korát. A tulajdonos- és vezetőváltások ennek ellenére mégsem tervezett keretek között, készségszinten mennek végbe. A statisztikai adatok alapján csupán minden harmadik vállalkozás éli túl a vezetőváltást. A harmadik generációs váltás pedig még ennél is elszomorítóbb képet mutat. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy mely tényezők befolyásolják az utódlás sikerét, milyen jó gyakorlatok alakultak ki a vizsgált szegmensekben, és melyek azok a tapasztalatok, amelyek akár a multinacionális vállalatok Succession planing gyakorlatából is átvehetők? Továbbá kimutatható-e lényeges különbség a jövedelmezőség és a termelékenység alakulásában az utódlás előtti és utáni vezetési módszerek hatására, valamint körvonalazható-e egy járható út a magyarországi kkv szektor számára az eredményes utódlásra?

20 Nem-mindennápi pénzügyeink Szubszidiáritá s á kő zpe nzu gyekben Helyszín: E. I. 32. Szekcióelnök: Dr. Zsugyel János DR. ZSUGYEL JÁNOS FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD ORSZÁGOK KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁG- TANULMÁNYOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE DR. SIVÁK JÓZSEF TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS: OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK DR. SÁGI JUDIT A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN VIGVÁRI GÁBOR VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN - EGY POLITIKAI GAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBEN DR. KOVÁCSNÉ DR. SIPOS ÁGNES A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS GYAKORLATÁNAK ÉS AZ ADÓMORÁL ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI KÁVÉSZÜNET DR. FELLEGI MIKLÓS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, ÚJ HELYI ADÓK DR. MAJOROS PÁL MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ? DR. FERKELT BALÁZS AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ? DR. KENGYEL ÁKOS SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN DR. GÁRDOS CSABA A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADATELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

21 FELADAT- ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS EGYES OECD ORSZÁGOK KÖZPÉNZÜGYI GYAKORLATÁBAN AZ ELKÉSZÜLT ORSZÁG-TANULMÁNYOK EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ZSUGYEL JÁNOS Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar egyetemi docens A Szubszidiaritás a közpénzügyekben OTKA-program keretében elkészült országtanulmányok eredményeinek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a közpénzügyi gyakorlat az egyes európai uniós tag- és tagjelölt államaiban erőteljesen különbözik, a (de)centralizációs és (de)koncentrációs megoldások az egyes országokban párhuzamosan, s eltérő hatékonysággal működnek. Az OECD többszintű kormányzás irányában elkötelezett ajánlásai sem jelentenek garanciát a hatékony közfeladat ellátásra, s az alkalmazott megoldások sikere erőteljesen függ a intézményi megoldásoktól, valamint az egyes országok eltérő gazdasági-politikai fejlettségi szintjétől és tapasztalataitól.

22 TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS OECD TAPASZTALATOK ÉS AJÁNLÁSOK DR. SIVÁK JÓZSEF nyugdíjas közgazdász, a Budapesti Gazdasági Főiskola volt főmunkatársa sivakj1@t-online.hu A modern gazdaságokban a közfeladatok megoldása a kormányzati szintek közötti munkamegosztás keretében történik Ebben a munkamegosztásban különösen fontos szerepet töltenek be az önkormányzatok. A közpénzügyek szempontjából a többszintű kormányzásnak két aspektusa kerül a szakmai vizsgálódások körébe. Az egyik kérdés a szintek közötti feladatmegosztásra fókuszál, míg a másik kérdés a finanszírozási eszközöket helyezi a vizsgálódás középpontjába. Az elsőt másképpen a decentralizáció kérdéskörének is szokás nevezni. Az előadás a decentralizáció előnyeivel, a növekedésre és a feladatmegoldás hatékonyságára gyakorolt hatásával foglalkozik. Az OECD országokban lezajlott fiskális reformok gazdag tapasztalati anyagot halmoztak fel a decentralizáció szerepéről. E tapasztalatokra épülve az OECD megfogalmazta azokat a legfontosabb irányokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a jövőbeli reformok kidolgozása során, különös tekintettel a közszektor új kihívásaira. Az elméletben stilizáltan kidolgozott decentralizációs sémák a gyakorlatban nagy változatosságot mutatnak. A gyakorlatban ugyanis általában megjelennek a feladatok és a források allokációja közötti aszimmetriák (a feladatok és a források közötti összhang hiánya). Ennek lehetett például a következménye az alsó szintű kormányzatok, az önkormányzatok fokozatos eladósodása az OECD országok többségében, közöttük Magyarországon is. A közpénzügyi reformok egyik kérdése lehet a jövőben, hogyan tudjuk a szintek közötti allokációt a legjobban kialakítani a hatékony közszolgáltatások érdekében. A többszintű kormányzás lényege, hogy olyan fiskális keretet alakítsunk ki, amely biztosíthatja mind a hatékonyság, mind a fiskális fegyelem érvényesülését valamennyi kormányzati szinten.

23 A BANKSZFÉRA SZEREPE ÉS ÉRDEKELTSÉGE A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN DR. SÁGI JUDIT Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar főiskolai docens sagi.judit@pszfb.bgf.hu Az önkormányzati kincstári rendszer alkalmazásával szemben támasztott elvárás, hogy az intézmények pénzmozgása követhetőbbé és tervezhetőbbé váljon, a fel nem használt pénzeszközök koncentrációja könnyen megoldható legyen, a rendelkezésre álló szabad források a helyi igényeknek megfelelően kamatoztathassanak, illetve hogy az érintettek naprakész információkat kaphassanak a települési költségvetés mindenkori helyzetéről. Ebből a célból napjainkban több hazai nagybank, valamint számos szövetkezeti hitelintézet kínál számlavezetési, megtakarítási és hitelezési termékeket a helyi önkormányzatoknak és az önkormányzati körbe tartozó, közfeladatokat ellátó intézményeknek. A szerző azt vizsgálja, a banki szolgáltatások révén hogyan javítható az önkormányzatok likviditási helyzete.

24 VÁLSÁG AZ EUROZÓNÁBAN EGY POLITIKAI GAZDASÁGTANI MEGKÖZELÍTÉSBEN VIGVÁRI GÁBOR Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktus Az Eurozóna válsága a legnagyobb veszély és kihívás, mellyel az európai integráció valaha is szembenézett. A válság megoldása kapcsán végül eddig meghozott válaszlépések, illetve a hozzájuk vezető út lassan nyilvánvalóvá teszi, hogy a problémákat nem szabad a korábban megismert leegyszerűsített módon kezelni. Görögország, illetve a többi problémás tagország válsága az integráció válsága, melyet integrációs szinten kell kezelni. Azonban, ahogyan a dolgozatban érvelni fogunk, mindez egyet kell, hogy jelentsen a tagállami szintű autonómia csökkenésével. A Gazdasági és Monetáris Unió jövője tehát azon múlik, felismerik-e az európai döntéshozók mindezt, és képesek lesznek-e olyan döntéseket meghozni, melyek segítségével mind az integráció gazdasági, mind társadalmi helyzetét stabilizálni lehet. Mindennek belátásához egy nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítést használunk, mely, mintegy melléktermékként azt is demonstrálni fogja, hogy a közgazdasági problémák kezelését nem lehet a többi társadalmi alrendszer kérdéseitől elkülönítve tárgyalni.

25 A KÖZPONTI ÉS A HELYI ADÓBESZEDÉS GYAKORLATÁNAK ÉS AZ ADÓMORÁL ALAKULÁSÁNAK KÖLCSÖNHATÁSAI DR. SIPOS ÁGNES Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügyi Intézeti Tanszék főiskolai docens sipos.agnes@bgf.kkk.hu Az adómorál összetett jelenség, hiszen egyaránt vizsgálja a fogalmat és a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmat a közgazdaságtudomány, a jogtudomány, de még a szociológia és bizonyos vonatkozásban a pszichológia is. Az adómorál fogalma alatt rendszerint adófizetési hajlandóságot, illetve sok esetben bevallási hajlamot értenek a szerzők, viszont nem feledkezhetünk el arról sem, hogy ez alapvetően egy kétirányú fogalom, azaz nem csupán az adóalany magatartását jelenti, hanem az állam (és alrendszerei) magatartását a bevételek megszerzése és az állam céljainak megfelelő felhasználása során. Jelen tanulmány ezt az összetett kapcsolatrendszert mutatja be alapvetően jogi oldalról közelítve, azaz hogyan képes egyáltalán képes-e a jogalkotó egyszerre mindkét oldal megfelelő szintű szabályozására, fejleszthető-e az adóalanyok adómorálja, illetve milyen megfogalmazást nyernek az adóelkerülő magatartásra adott válaszok az adójogszabályokban.

26 ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER, ÚJ HELYI ADÓK ÉLET AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ UTÁN DR. FELLEGI MIKLÓS PHD Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügy Intézeti Tanszék Egyetemi docens A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy az adósságkonszolidáció után kialakult új finanszírozási forma és a potenciálisan bevezethető új-, valamint a lényegi változtatások nélkül meghagyott régi helyi adók, mennyiben szolgálják a rendszer fenntarthatóságát, segítik-e az önállóbb gazdálkodás felé való elmozdulást. További kérdést vet fel, hogy a feladatfinanszírozásra való áttérés, hogyan változtatja meg az iparűzési adó szerepét a tehetősebb és a szegényebb önkormányzatok vonatkozásában.

27 MERRE TOVÁBB EURÓPAI UNIÓ? MAJOROS PÁL Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Intézet intézetvezető főiskolai tanár Az elmúlt 25 évben lényeges változások történtek a világban. Nyugat Európa, amely a XX. század elejéig a világgazdaság központja volt, a fejlődési tendenciák meghatározója elveszítette vezető szerepét. A világgazdaság több pólusúvá vált, és ebben már nem a legerősebb a kibővült Nyugat Európa (a mai Európai Unió). A feltörekvő gazdaságok (BRICS országok) gyors fejlődése, térnyerése; továbbá az Egyesült Államok integrációs törekvései okán kialakult nagyobb gazdasági ereje egy új világgazdasági rend kialakítását követeli. Mit tehet ebben a helyzetben az Európai Unió? a korábbi kihívásokra mindig megvolt a válasz: vagy az integráció bővítése, vagy a mélyítése. Most azonban nehéz helyzetben van: a 28 tagállam eltérő érdekviszonyai eltérő gazdaságpolitikai megoldásokat preferálnak, különösen a kevésbé fejlett országok esetében látványos a különbség. A többfokozatúvá válás (EMU, Schengen) felerősíti az érdekkülönbségekből fakadó egyetnemértést. A konszenzusra törekvés, mindenképpeni megállapodás kényszere pedig olyan eredményeket hoz, ami igazán senkinek sem jó. Az európai értékek hasonlósága lehetne az a rendezőelv, amely kapcsán kidolgozhatná az EU a mai helyzetre való reakcióját. Azonban az elmúlt másfél évtizedben az értékrendszerekben is jelentős eltérések alakultak (pl. munkaerő szabad mozgása, migrációs politika, bevándorlás kérdései stb.) Újra kell gondolni az Európai Unió célrendszerét, politikáit, világgazdasági helyét, szerepét: ezen belül kiemelt fontosságú a Gazdasági Monetáris Uniónak a kérdése, amely a 90-esévek változásaira adott válasz volt. Előadásomban ezen kérdésekre térek ki, és felvázolok egy lehetséges fejlődési utat.

28 AZ EURÓZÓNA HELYZETE 2015-BEN: MÉG MINDIG EGYBEN TARTHATÓ A MONETÁRIS UNIÓ? DR. FERKELT BALÁZS Budapesti Gazdasági Főiskola általános rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens ferkelt.balazs@bgf.hu A 2008-as világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint a 2010-ben, Európában kirobbant szuverén adósságválság az eurózóna több országának gazdaságát megrendítette és ezeket az országokat a fizetésképtelenség határára sodorta. Így sem beszélhetünk azonban az eurózóna egészének válságáról, sokkal inkább részben országspecifikus problémák által okozott aszimmetrikus sokkhatások bekövetkeztéről. Megállapítható azonban, hogy néhány tagállamban maga az eurózóna konstrukciója, illetve az euró bevezetése is hozzájárult a válság kialakulásához és súlyosbodásához. A monetáris unió egyben tartása alapvető érdeke az Európai Uniónak. Az utóbbi években számos intézkedés, szabályozás született ennek érdekében. Ezek az intézkedések egyúttal a gazdaságpolitikai koordinációt is erősítették, és a gazdasági kormányzás alapjait is lerakták. Időközben az eurózóna bővülésének is a szemtanúi lehettünk, január 1-jén Litvánia már az eurózóna 19. tagja lett. Jelenleg két tagország pénzügyi helyzete tekinthető továbbra is kritikusnak: Görögországé és a vele igen szoros kapcsolatban álló Ciprusé. A 2015-ös görög választások ismét növelték az eurózónából történő görög kilépés valószínűségét, így a monetáris unió jövője, egyben tartása újra aktuális kérdéssé vált. A téma OTKA-kutatás keretében, 2012-ben elvégzett elemzése során megállapítható volt, hogy a politikai akarat meg volt a monetáris unió egyben tartására, a válságkezelés azonban késve indult, és sok szabályozási elem még kidolgozatlan állapotban volt, továbbá Görögország helyzetének rendezése is egyértelműen szükséges volt. Az eltelt három esztendő alatt a szabályozás jelentősen bővült és a részletszabályok nagy része kidolgozásra került, az uniós szintű politikai akarat továbbra is adott, viszont Görögország helyzete azóta sem rendeződött megnyugtatóan, sőt Ciprus is mentőcsomagra és komoly kiigazításokra szorult. Kutatásom és előadásom során a fenti megállapításokból következően az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyiben járultak hozzá a monetáris unió egyben tartására hozott intézkedések a válságból való kilábaláshoz, a monetáris unió stabilizálásához, megerősítéséhez? Hogyan értékelhető a monetáris unió működése és jövőképe 2015-ben? Milyen előnyei és hátrányai lennének Görögország eurózónából történő kilépésének az eurózóna és a mediterrán ország szemszögéből? Milyen javaslatok fogalmazhatóak meg az euró bevezetése előtt álló országok számára csatlakozásukat illetően?

29 SZUBSZIDIARITÁS AZ EU ÉS TAGÁLLAMAI REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN DR. KENGYEL ÁKOS Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet egyetemi docens, Jean Monnet-professzor Az előadás keretében az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) támogatásainak felhasználását meghatározó elvek és elvárások tükrében elemzésre kerül az uniós szintű fejlesztési transzferek tagállami (illetve regionális) szintű hasznosításának feltételrendszere. Az előadás a szubszidiaritás mint az Európai Unió egészének működését meghatározó általános alapelv kohéziós politikára gyakorolt következményeinek (elsősorban a decentralizáció és a regionális szint megerősítésére gyakorolt hatásainak) összefüggéseit kívánja megvizsgálni. Az előadás az uniós szintű szabályozási kereteknek a nemzeti fejlesztéspolitikák működésében betöltött hozzáadott értékére és a nemzeti fejlesztéspolitikák európaizálódásának jelenségére is rá kíván mutatni. Az EU regionális politikája a többéves programozás, a partnerség, a társfinanszírozás kialakult rendszerével egyedülálló az uniós politikák között. Ez a politika a régiók számára keretet biztosít a fenntartható fejlődést megalapozó beruházások finanszírozásához. Ugyanakkor, ahhoz, hogy igazán jól tudja betölteni a szerepét, a végrehajtási rendszerben még további változásokra lenne szükség. Már a jelenlegi gyakorlat alapján egyértelmű, hogy a kohézió erősítésének célját a több szintű kormányzás (multi-level governance) modelljének keretében lehet a legjobban elérni. A szubszidiaritás elvének a gyakorlatban még jobban érvényesülnie kellene, még világosabban el kellene határolni egymástól a központi és a regionális kormán-yzatok feladatait a megvalósítás szabályozásában, a támogatások célok, területek és projektek közötti elosztásában, a monitoring és ellenőrzés végzésében. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a nemzeti és regionális intézményi keretek kialakítására, hiszen ezek szerepe meghatározó a politika irányításának megterve-zésében. Elő kell segíteni az intézményi kapacitások fejlesztését, az értékelési rendszerek még magasabb színvonalú működését és a társadalmi és gazdasági partnerekkel való együttműködés erősödését. Ebben a megreformált rendszerben a Bizottság a jelenlegihez képest átfogóbb stratégiai szerepet tölthetne be: a fő feladata a politika kereteinek kialakítása, a nemzeti szabályozások ellenőrzése, a régiók és tagországok közötti együttműködés koordinálása lennének.

30 A KÖZPONTI ÉS ÖNKORMÁNYZATI KINCSTÁRI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZSZFÉRA FELADAT- ELLÁTÁSÁNAK HATÉKONY MEGVALÓSÍTÁSÁBAN GÁRDOS CSABA Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyeleti Igazgató gardos.csaba@allamkincstar.gov.hu A Magyar Államkincstár 1995-ben kezdte meg tevékenységét, azaz pontosan 20 évvel ezelőtt. A kezdeti működés számlavezetésben, intézményi gazdálkodásban a Magyar Nemzeti Bank bázisán centralizáltan kezdődött. Néhány év elteltével megyei hálózat került kialakításra az önkormányzati gazdálkodás fokozottabb bevonására. A Belügyminisztériumtól átvett közel 3000 fő segítségével a szubszidiaritás elvének megfelelve került kialakításra és fejlődik napjainkig az önkormányzati finanszírozás, a gazdálkodás kincstári támogatása, valósul meg a közszféra bérszámfejtése valamint a helyi nonprofit intézmények kincstári kontrollja. A központi és a megyei szint elválaszthatatlanul működik, a közszféra kiadási és finanszírozási rendszere ezen a kincstári bázison működik évről évre továbbfejlődve.

31 Nyelv, kultúrá és kőmmunikáció Kultu rá e s nyelv Helyszín: E. I. 37. Szekcióelnök: Dr. Válóczi Marianna GÉRING ZSUZSANNA A VIRTUÁLIS ÉS A VALÓS VILÁG KÖZÖTTI MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN FALKNÉ DR. BÁNÓ KLÁRA DR. KOLLÁTH KATALIN AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN DR. HIDASI JUDIT DR. SATO NORIKO DR. SZÉKÁCS ANNA NEMAWASHI A JAPÁN KOMMUNIKÁCIÓBAN DR. KALAFATICS ZSUZSANNA IRODALOM A HÁLÓZATI KULTÚRA KORÁBAN KÓNYI JUDIT VARIANTS, PRINT RESISTANCE AND CREATIVE READING IN EMILY DICKINSON S POETRY KÁVÉSZÜNET LASZLOVSZKY ZSÓFIA MANIPULATION, SELF-AWARENESS AND THE COSMOS NEUMAYERNÉ DR. STREITMAN KRISZTINA NEMZETI IDENTITÁS, KULTURÁLIS EMLÉKEZET ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ROBIN HOOD ÉS A POPULÁRIS KULTÚRA DR. PALÁGYI ANGELA DR. HAB. PALÁGYI TIVADAR AZ OROSZ NYELV SZEREPE MA A LENGYEL-BELORUSZ-LITVÁN-LETT HATÁRSÁVBAN: EGY TEREPMUNKA TAPASZTALATAI DR. SZOKÁCS KINGA KAPCSOLAT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS A FILOZÓFIA KÖZÖTT VAGY FILOZÓFIAI MARKETING? DR. SZŐKE ANDREA ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓ BGF-ES HALLGATÓK ÉS OKTATÓK KÖZÖTT HASZNOSÍTHATÓK-E A GYAKORLATI TAPASZTALATOK?

32 A VIRTUÁLIS ÉS A VALÓS VILÁG KÖZÖTTI MOZGÁS EGY WEBTARTALOMELEMZÉS SORÁN GÉRING ZSUZSANNA Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos munkatárs gering.zsuzsannamargit@gkz.bgf.hu Napjaink globális és technicizált világában egy társadalmi jelenség vizsgálatakor fontos és érdekes annak virtuális kivetülését, az interneten található formáját és tartalmát is megvizsgálni. Erre vállalkozott a szerző az előadás alapjául szolgáló kutatásában, mikor a hazai közép- és nagyvállalatok vállalati társadalmi felelősségvállalásának online diskurzusát vizsgálta a vállalati honlapok elemzésén keresztül. A vizsgálatban használt módszerek közül az előadás a webtartalom-elemzéshez kapcsolódóan mutatja be, hogy a vállalatok társadalmi felelősség-vállalásának vizsgálata során hogyan mozog a kutató és a kutatás a virtuális és valós világ között, ha az elemzés forrásául webes tartalmak, jelen esetben a vállalati honlapok szolgálnak. Az előadás kitér a virtuális forrásnak a webtartalom-elemzés módszertani szempontjaiból adódó olyan sajátosságaira, mint például az idő vagy az intertextualitás problémája. Továbbá bemutatja, hogy miként jelenik meg a két tér közötti mozgás az interpretáció szakaszában, amikor a kutató a honlap-szövegekből nyert adatok értelmezésekor a valós világra vonatkozó információkat és elméleteket mozgósítja.

33 AZ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA KOLLÁTH KATALIN Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar főiskolai tanár Falkne.dr.BanoKlara@kkk.bgf.hu; Kollath.Katalin@kkk.bgf.hu A nemzetköziesítés az oktatásban, különösen a felsőoktatásban egy ország gazdasági, társadalmi és kereskedelmi tevékenységét előnyösen befolyásolja. Az intézményi és nemzeti stratégiák harmonizálása pozitívan hat a társadalom fejlődésére. A felsőoktatási intézmények számára az ilyen jellegű tevékenység jelentős előnyt jelent, például a hallgatók hazai és külföldi foglalkoztathatósága terén. Végzett hallgatók körében folytatott pályakövetési kutatások eredményei fontos szerepet játszhatnak abban, hogy mind több felsőoktatási intézmény indít idegen nyelvű, illetve kettős diplomát adó képzéseket, amelyekben a hazai és külföldi legjobb gyakorlatot kívánják integrálni. Igaz ez egész Európára, sőt az egész világra is. A soknyelvű és soknemzetiségű Európában kiemelten fontos szerep juthat azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek több nyelven nyújtanak képzési kínálatot, ez vonzóvá teheti őket a mobilitást választó külföldi diákok számára. Sokszor azonban az intézmények figyelmét elkerüli az a tény, hogy a nemzetköziesítés egyik legfontosabb aspektusa az idegen nyelvek és az interkulturális kommunikációs ismeretek elsajátítása és alkalmazása interkulturális helyzetekben elengedhetetlen nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó valamennyi felsőoktatási alkalmazott számára. Az előadás azt vizsgálja, hogy a munkaadókkal készített mélyinterjúk, illetve a külföldön tanulmányokat folytatott hallgatók beszámolói alapján modernizált tantervek mennyiben felelnek meg a nemzetköziesítés korszerű követelményeinek, különösen a hallgatóközpontú gyakorlat-orientált programok és interkulturális kommunikációs készségjavító képzések tekintetében.