1. A vizsgált gép ismertetése

Átírás

1

2 1. A vizsgált gép ismertetése 1.1. Műszaki leírás A gyártó a Smaragd-Solitair talajművelő-vető gépkombinációt a 200 kw motorteljesítményű erőgépekhez fejlesztette ki. Rendeltetése: különböző talajokon történő kombinált talaj-előkészítés és vetés, valamint a gépegységek megbontása után történő önálló talajművelés, illetve vetés. A kombinált gép négy fő egységből került összeállításra: a vető-, illetve a talajművelő részegység, a nagy szilárdságú acélszerkezetekből összeállított gépváz, valamint az állító-szabályozó szerkezetek. A géphez szervesen hozzátartozik egy fedélzeti számítógép, amely a traktorfülkében elhelyezve közli az üzemeltetés és a munkavégzés legfontosabb mutatóit. A gépegységek, illetve művelőelemeik az alábbi elemekből kerültek kialakításra: a.) talajművelő részegység (Smaragd) nyírócsapos, túlterhelés elleni biztosítással rendelkező kapaszárak; osztott, cserélhető szárnyas kapatestek; 13 db torziós kultivátorkapa, 455 mm keresztirányú osztástávolsággal; takaró tárcsapárok száma 14 db, átmérőjük 450 mm és keresztirányú osztástávolságuk 920 mm; maximális művelési mélység 25 cm; hengerborona száma 2 db (körprofilos, spirálvezetésű). 1. ábra 3

3 b.) vető részegység (Solitair) Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítő szabványos kapcsolóegység a talajművelőgép-vázhoz; széles profilú, alacsony nyomású gumiabroncsok a szállításhoz és az esetenként szükséges mélységhatároláshoz; pneumatikus magtovábbítású rendszer, speciális cellás magadagolással; elektronikus magadagoló rendszer; tárcsás vetőcsoroszlyák, rugós-ujjas magtakaró pálcák; nagy teljesítményű, munkasebesség-, illetve fordulatarányos ventilátor; nagy üzemi teljesítményt biztosító, növelhető térfogatú magtartály; könnyen kezelhető leforgató rendszer magtálcával és kiegészítőelemekkel (pl. elektronikus mérleg). 2. ábra A vetőgép vázszerkezetére elhelyezett nyomjelzők váltása hidraulikus munkahengerekkel működtetett mechanizmuson keresztül, a csoroszlyák kiemelésével egyidejűleg történik. A kombinált gépcsoport a szárnyrészek felhajtása után saját futóművén gördülve vontatható Műszaki adatok Munkaszélesség 6,0 m Munkamélység, max. 25 cm Művelőegységek száma 4 db Tárcsalevelek: száma 14 db osztása 920 mm átmérője 450 mm 4

4 Kultivátorkapák típusa merev, nyírócsapos Kapatestek típusa osztott, cserélhető szárnyakkal Kultivátorkapák: száma 13 db osztása 455 mm Szállítási szabadmagasság 280 mm Szabad vázmagasság 790 mm Szállító-mélységhatároló kerekek: száma 2 db mérete 10.0/80-12 inch Hengerborona: sorok száma 2 db távolsága 580 mm típusa csöves/léces (spirál/egyenes) átmérő 400 mm tagok száma 2 x 2 db Hidraulikus munkahengerek: száma 4 db csatlakozók száma 7 db Magadagoló szerkezet típusa szabályozható forgócellás Vetőszerkezet típusa pneumatikus Vetőmag-adagoló szerkezet hajtása elektromotoros (talajkerék jeladó) Sortávolság 12,5 cm Csoroszlyák típusa kéttárcsás Vetőcsoroszlyák: száma 48 db átmérője 350 mm Vetőmagtartály térfogata 2,5 m 3 (központi, 4 db diffúzor) Nyomjelzők száma, típusa 2 db, tárcsás Nyomjelző tárcsa átmérője 380 mm Ventilátor üzemi fordulatszáma 3500/min Teljes hosszúság 9500 mm szélesség 6600 mm magasság 2620 mm A gép tömege 3300 kg 2. A vizsgálatok körülményei A szántóföldi mérővizsgálatok elvégzésére két különböző helyszínen került sor. Az Alcsi Rt. mezőhéki kerületében Challenger-75 gumihevederes járószerkezetű traktorhoz kapcsoltan őszi búza vetését végeztük, míg az Enyingi Agrár Rt. ágostonpusztai kerületében önálló műveletű talaj-előkészítésekre és vetésekre került sor. A tarlóhántás és ápolás végzése során a kultivátorkapákat cm munkamélység-tartományban üzemeltettük. Az önálló és kombinált gépes vetés során a magadagolás dózisa a vetőmagfajta és az előkészítések függvényében kg/ha között változott. A vizsgálatokat minden esetben az agrotechnikailag szükséges 8-12 km/h munkasebesség-tartományban hajtottuk végre. A munkaminőségi és energetikai jel- 5

5 lemzők meghatározásával párhuzamosan rögzítettük az egyes géprészek, illetve a kombinált gépcsoport főbb üzemelési jellemzőit is. A évi mezőfalvi és enyingi mérések vizsgálati területeinek főbb jellemzőit az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Főbb terület- és talajjellemzők Mérőterület jellemzés Előzetes művelés Sík fekvésű, kötött, gabonatarló eke-tárcsa-henger Mezőfalva sík fekvésű, középkötött napraforgótarló tárcsa+szántás A mintavétel helye ideje Külső-Vámpuszta mélysége cm A talaj nedvességtartalma % 19,3-23,3 17,7-19,8 15,3-17,7 16,6-17,9 térfogattömege g/cm 3 1,20-1,41 1,27-1,49 0,98-1,17 1,07-1,28 Arany-féle kötöttség K A Fizikai talajféleség - agyagos vályog vályog 3. A vizsgálat eredményei 3.1. Teljesítményjellemzők A kombinált talajművelő-vető gép a évi vizsgálati időtartam során összesen 1500 óra alatt 6200 ha-on végzett egymenetes talaj-előkészítést és vetést. Az önálló nehéz kultivátor tarlóhántásban 530 ha területet művelt meg, míg a sávba szórva vető gép alkalmazására lényegében csak a funkcionális próbák és mérővizsgálatok idején került sor. A változó talajnedvesség-tartalmú nyugtalan felszínű területeken az agrotechnikailag megfelelő munkasebességek melletti tartósüzemi vizsgálatokon belül elvégzett szorosüzemi megfigyelés alapján a gép területteljesítmény-mutatói a következők szerint alakultak: Területteljesítmény az alapidő alatt W 1 = 4,8-5,2 h/ha Területteljesítmény a produktív idő alatt W 01 = 3,0-3,4 ha/h Területteljesítmény az összes munkaidő alatt W 03 = 2,5-2,9 ha/h 3.2. Munkaminőségi jellemzők Talajművelő egység A gépkombináció munkaminőségi jellemzőit a funkcionális próbák során kiválasztott és legmegfelelőbbnek ítélt gépbeállítások és munkasebességek mellett határoztuk meg. A kombinált gépcsoport talajfelszínre gyakorolt hatását repcetarlón rögzítettük. A gépkombináció Smaragd talaj-előkészítő egységeinek munkáját funkcionális próbákon és mérővizsgálatok során egyaránt elemeztük. A gép első alkalmazására hagyományos szántásos talaj-előkészítés után, őszibúza-vetésben került sor. Az apró 6

6 rögmérettel jellemezhető, kellően tömörített, ugyanakkor túlzottan magas nedvességtartalmú agyag talajon a gép új művelőelemei helyenként berakódtak (tárcsás elemek), ill. nem az agrotechnikailag elvárható munkavégzésre voltak képesek. A magágyhorizontig terjedő munkamélységre beállított szárnyas kapák azonban így is kellő átlazulást biztosítottak. A nagy mennyiségű kukoricaszárral borított tarlón a gép nem tudott folyamatosan dolgozni. A technológiai üzembiztosságot döntően befolyásolta a művelőelemek új állapota, valamint a kedvezőtlen méreteloszlású, erős gyomszennyezettséggel bíró terület növényi maradványának mennyisége. Az önállóan dolgozó kombinált nehéz kultivátor funkcionális feladatainak ellenőrzésére és főbb munkaminőségi jellemzőinek meghatározására repce- és gabonatarlón került sor. Az időközben bekoptatott művelőelemek itt már technológiailag üzembiztos használatot tettek lehetővé. A szerszámok jó térbeni elrendezésének, geometriai kialakításának és a művelőegységek jó összeállításának köszönhetően a gép mindkét területen összességében jó munkát végzett. A tarlóhántás, ill. -ápolás (második munkamenet) során a gép felszínalakító hatása 1,1-2,5 cm között változott a gyomnövények teljes átvágása és 62,5-79,7 % porhanyítás mellett. Ez azt jelenti, hogy a kultivátorkapák intenzív lazítását követően a takaró tárcsapárok jó felszínegyengetést, majd ezt követően a hengerborona-egység kellően tömörített, jó rögméretű felszínlezárást biztosít. A kombinált gép alkalmazására közvetlen szántás után is sor került, ahol a nagyobb munkamélységre (15-20 cm) beállított lúdtalpkapák és az ehhez igazított többi elemsor szintén jó munkát végzett. A művelőegységek kellő mértékben átmunkálták a nagy rögméretekkel, pontatlan csatlakozásokkal és üreges felszín alatti rétegekkel jellemezhető forgatásos alapművelést. E munka lényeges része volt a hengerborona egység megfelelő terhelésének biztosítása, minek következtében a vetőgép már egy jó minőségű magágyba tudta vetni a búzát Talajművelő-vető gépkombináció A kombinált talajművelő-vető géppel az alapozó vetési vizsgálatokat kedvezőtlen körülmények között és késői időpontban végeztük el. A túlzottan magas nedvességtartalmú, agyagtalajon a művelőelemek kedvező munkavégzési jellemzői nem érvényesülhettek. A vizsgálatot megelőző időszakban jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami önmagában is kompromisszumos megoldást jelentett. Az őszibúza-vetésre összehasonlító jelleggel (kontrollgép: Väderstad Rapid 600-F) került sor, négy munkasebességgel elvégezve az állományfelvétel célzatú alapozó vizsgálatokat. Gabonatarlón történő funkcionális próbákat követően a kísérleti gazdaság agronómiai döntését tudomásul véve szántásos alapművelést közvetlen követő kombinált géphasználattal, ill. önálló géppel végeztük el az őszi árpa és az őszi búza vetését. A helyenként nagyméretű rögökkel egyenetlenül borított szántáson a gép folyamatosan üzemelt. Az állományfelvételhez szükséges területek kijelölésére ezen esetben három-három különböző munkasebességnél került sor. 7

7 Hosszirányú adagolásegyenletesség értékelése A mezőhéki Alcsi Rt.-ben november 14-én végeztük el a vetést a LEMKEN Smaragd-Solitair magágykészítő vetőgéppel, melyet a CLAAS Challanger 55 gumihevederes járószerkezetű traktorral üzemeltettünk. A vizsgálatokat 3 különböző sebességgel végeztük el. A vizsgálati táblát adó Acsi Rt.-nek a tulajdonában lévő Väderstad Rapid 600 P magágykészítő-vető géppel összehasonlításként szintén 3 különböző munkasebességgel üzemeltettük a CLAAS Challanger 55 gumihevederes traktorral. Az állomány teljes, 100 %-os kelését megvárva április 2-án és 4-én végeztük az állományfelvételt mindkét gép esetében. A LEMKEN Smaragd-Solitair talajművelő-vető gép hosszirányú adagolásegyenletességére használt variációs együttható (V x ) értéke 40,35-47,51 % között változott. A vele összehasonlításként szereplő Väderstad Rapid 600 P talajművelő-vető gépé % között változott. A két gép hosszirányú adagolásegyenletesség szempontjából számottevő eltérés nem mutatható ki. A LEMKEN Smaragd-Solitair magágykészítő-vető gép 2001 nyarán az enyingi Agrár Rt.-be került, és ez év őszén ősziárpa-vetésben és őszibúza-vetésben is elvégeztük a vetési vizsgálatokat összekapcsoltan. Ezen túlmenően a Solitair vetőgépet külön is megvizsgáltuk 3 különböző munkasebességgel. Az őszi árpa vetésekor a variációs együttható értéke 44,61-45,47, őszi búza vetésében 43,31-46,54 % között változott. A vetőgépet szólóban üzemeltetve a variációs együttható értéke 46,52-48,07 % között alakult. A vetőgépek hosszirányú adagolásegyenletesség jellemzésére használt variációs együttható értéke minden esetben függetlenül, hogy mivel és mit vetettünk a megengedett 50 % alatti értékű volt. Vetési mélységegyenletesség értékelése A Mezőhéken 2000-ben végzett vizsgálatok során a vizsgálati területet biztosító rt. megbízottja kérésére 3 cm mélységre vetettük a búzamagot. A LEMKEN magágykészítő-vető gép esetében átlagosan 2,5 cm lett, így a magvak jelentős része e mélységben volt található. Így a 3,0-8,0 cm-es mélységtartományban a magvak 84,96-89,33 %-a volt megtalálható (követelmény min. 80 %), a 2,0-9,0 cm-es mélységben a magvak 91,33-92,33 %-a volt (követelmény min. 95 %). A Väderstad esetében az átlagos vetési mélység 3,5-4,0 cm volt. Így a 3,0-8,0 cm mélységtartományban 67,33-87,67 % volt, míg a 2,0-9,0 cm tartományban 96,67-100,0 %-a volt a magvaknak. Ez év őszén Enyingen végzett magkészítő-vető gépkombinációval végzett vizsgálatok során őszi árpa, őszi búza esetében is, de a vetőgép magágykészítő nélkül üzemeltetve is mindkét mélységbeli követelménynek teljes mértékben eleget tett Energetikai jellemzők A vizsgálati gépcsoportok energetikai jellemzését minden esetben a hajtóanyagfogyasztás mérési adatainak felhasználásával végeztük el. A különböző gépbeállítá- 8

8 sok során az erőgépek nagyobb leterhelését jól érzékelhetővé tette a mérőszakaszokon belül változó nagyságban, helyenként folyamatosan is jelentkező, de még nem káros mértékű kerékcsúszás: a 4,7-10,5 % szlipértékek csak a kedvezőtlenül magas nedvességtartalmú talajok művelése során jelentkeztek. A normál művelési körülmények közötti szélsőértékek azt mutatják, hogy az adott gépcsoportok energia érzékenysége nem jelentős, ezért energetikai összhangjuk jónak minősíthető. A napraforgó tarlón történő szántásos talaj-előkészítést követően összehasonlítottuk az önálló, ill. a kombinált gépkapcsolatok hajtóanyag-fogyasztási jellemzőit. Az eddigi mérési, ill. üzemeltetési tapasztalatoknak megfelelően számottevő különbség realizálódott kétféle géphasználat esetén. Az önálló vetőgép hajtóanyag-fogyasztása 19,6-24,3 l/h, míg a kombinált gépé 39,7-43,4 l/h átlagolt szélső határok között változott. A lényeges eltérés mellett természetesen a technológiai alkalmazhatóság alternatíváit is figyelembe kell venni. Az eredmények és az üzemeltetési tapasztalatok együttes figyelembevételével megállapítható, hogy a LEMKEN Smaragd-Solitair kombinált talaj-előkészítő-vető gépcsoport agrotechnikailag optimális, 8-12 km/h munkasebesség-tartományban történő üzemeltetéséhez kw motorteljesítményű, összkerékhajtású és min kg üzemi tömegű erőgépek szükségesek Üzemelési jellemzők A teljesítményjellemzőkkel párhuzamosan, azonos feltételek mellett végzett szorosüzemi megfigyelés alapján kapott üzemeltetési mutatók a következők: Produktívidő-kihasználás K 01 = 0,69 Motorüzemidő kihasználás K 02 = 0,68 Produktív és összes idő aránya K 03 = 0,72 Technológiai üzembiztosság K 41 = 1 Műszaki üzembiztosság K 41 = 1 Üzembiztosság K 4 = 1 A szorosüzemi megfigyelés ideje alatt sem technológiai, sem műszaki meghibásodás nem történt Munkavédelmi jellemzés A gépnek meg kell felelnie az alábbi dokumentumokban megfogalmazott, a biztonságos munkavégzést és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek: 21/1998. (IV.17.) IKIM rendeletnek vagy annak megfelelő 91/368/EGK, 93/44/EGK és 93/68/EGK irányelvekkel módosított 89/392/EGK EU-direktívának, továbbá az MSZ EN 292-1; 1993; az MSZ EN 292-2; 1993; az MSZ EN 708 vagy a termékre vonatkozó C típusú szabványnak. 9

9 Az előzőeknek való megfelelőséget a gyártónak vagy a forgalmazónak megfelelőségi nyilatkozat kiadásával kell tanúsítani Kezelés és karbantartás jellemzése A LEMKEN Smaragd-Solitair típusjelű talajművelő-vető gépkombináció kialakítását és üzemeltetését tekintve egyaránt újszerűséget jelent a hazai felhasználók jelentős részének. A gépek modern gyártástechnológiát képviselő felépítése és működési elve a rendelkezésre álló, magyar nyelvű, színvonalas gépkönyv segítségével kellő részletességgel megismerhető. A kombinált talaj-előkészítő-vető gép kezelése és karbantartása ezek ismeretében már nem okozhat gondot az átlagos felkészültségű üzemeltető számára. 4. Szakvélemény A LEMKEN Smaragd-Solitair kombinált talajművelő-vető gép gabona vetőmag kiadagolására és azok talajba történő sorba vetésére alkalmas egy munkamenetben. A gabonavető gép előtt lévő kombinált nehéz kultivátorral pedig megfelelő minőségű alapművelés-magágykészítés végezhető el különböző technológiai alkalmazások során. A szántóföldi állományfelvételezés eredményei alapján megállapítható, hogy a gép hosszirányú adagolásegyenletessége ugyan nem éri el, de minden esetben jól közelíti a kívánt V x = 50 % értéket. A vetési mélységegyenletesség szempontjából sokkal kedvezőbb a helyzet. A szabvány által előírt 3,0-8,0 cm között ahol a magvak min. 80 %-ának kell lennie, a gép minden esetben legalább 85 %-ot vagy e fölötti értéket produkált. A 2,0-9,0 cm mélységtartományban előírás a min. 95 % magmennyiség a gép a megfelelőségi feltételnek teljes mértékben eleget tudott tenni. A LEMKEN Smaragd-Solitair és a VÄDERSTAD Rapid 600 F kombinált talajelőkészítő-vető gépek összehasonlításában a két gép munkaminőségi mutatói közel azonosnak tekinthetők. A LEMKEN Smaragd-Solitair gépkombináció hosszirányú adagolásegyenletessége megfelelő, mert az előírt max. 50 % alatti értékű a variációs együttható. A vetési mélységegyenletesség szempontjából jól megfelelő, mert a gép mindkét mélységbeli követelménynek eleget tesz. A kombinált talaj-előkészítő-vető gép különböző feladatok során minden esetben megfelelő energiamérleggel üzemelt. Ez azt jelenti, hogy a CASE-IH-7240 traktorokkal történő üzemeltetés során fellépő vontatási ellenállás, ill. vontatásiteljesítmény-igény a kw motorteljesítményű erőgépekkel jó szinten biztosítható. Az önálló géprészek (kombinált nehéz kultivátor, ill. vetőgép) üzemeltetéséhez természetszerűleg alacsonyabb energiaszükséglet rendelhető, így ezek számszaki meghatározásától eltekintettünk. A különböző technológiai feladatok függvényében, üzemi- és mérővizsgálati adatok alapján behatárolható 30,3-49,2 l/h, valamint a 15,7-35,3 kg/ha faj- 10

10 lagos hajtóanyag-fogyasztási értékek is igazolják a gépcsoport megfelelő energiamérlegét. A gép technológiai és műszaki üzembiztossági mutatói összességében megfelelőek. A szorosüzemi megfigyelés (az őszi vetési szezonban tartósüzemi megfigyeléssé kiegészülve) alapján lényeges műszaki meghibásodás nem fordult elő. Technológiai problémákat a nagyobb mennyiségű és kedvezőtlen szecskaeloszlású szármaradványok jelenléte okozott a funkcionális próbák során. Megjegyezzük, hogy a kísérleti gép véglegesítése előtt ellenőrizni szükséges azokat a méretezésből, ill./vagy üzemeltetői gondatlanságból adódó kisebb műszaki problémákat (vetőcsoroszlyák és talajtömörítő kerekek leszakadása), amelyek nagyban segíthetik egy gyártástechnológiájában és gyártmányszerkesztésében is véglegesnek ítélhető konstrukció kialakítását. E feladatok során a gyártónak kiemelten figyelembe kell venni a hazánk nagyüzemi gazdálkodását jellemző üzemeltetési viszonyokat is (táblanagyságok, műszaki-technikai kiszolgálás színvonala, éves üzemóraszámok stb.). A szántóföldi mérővizsgálatok eredményei és üzemeltetési tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a LEMKEN Smaragd-Solitair gyártmányú kombinált talajművelő-vető gépek alkalmazása laza, középkötött és jól művelhető kötött talajon előnyös lehet a forgatásos, ill. forgatás nélküli növénytermesztési technológiákban egyaránt. A kombinált nehéz kultivátor tarlóhántási, ill. ápolási feladatokra, míg a pneumatikus vetőgép önálló vetésre jó funkcionális és munkaminőségi jellemzőkkel használható. Az önálló, ill. kapcsolt gépek műszaki és technológiai üzembiztossági mutatói, valamint a gépcsoportokkal elérhető területteljesítmény jól megfelel hazai gyakorlati igényeinknek. 5. Üzemeltetési ajánlások, javaslatok A LEMKEN Smaragd-Solitair kombinált talaj-előkészítő-vető gép szántóföldi vizsgálati eredményei és üzemeltetési tapasztalatai alapján javasoljuk: a gépek használatát különböző kötöttségű talajokon önálló talaj-előkészítésre (kombinált nehéz kultivátor), ill. vetésre (pneumatikus sorvetőgép), valamint egymenetes talaj-előkészítésre és vetésre a forgatásos, ill. forgatás nélküli alapművelésre szorítkozó technológiák során egyaránt; a kombinált gép használatát szántás után közvetlen, ill. annak elmunkáló műveleteit követően; az alkalmazható technológiai eljárást mindig a termőhelyi adottságok, a mindenkori talajállapot figyelembevételével válasszuk meg; a gép alkalmazását forgatás nélküli alapművelést követő, ún. mulcsba történő vetésre, valamint direktvetésre laza és jól művelhető, kis-, ill. közepes mennyiségű szerves maradvánnyal borított talajok esetében; a gépkombináció 8-12 km/h agrotechnikai munkasebesség tartományban történő üzemeltetését a min. 150 kw motorteljesítményű erőgépekkel; 11

11 a munkamélységet és a visszatömörítés mértékét mindig az elvégzendő feladat függvényében megválasztani, igazodván ezzel a talajok állapotához, ill. a lezárótömörítő hengersoron keresztül történő vetési mélységszabályozáshoz; a munkák szervezése előtt figyelembe venni az előnyös gépkialakítás biztosította energiatakarékossági, üzemeléstechnikai és környezetvédelmi szempontokat (motorteljesítmény-kihasználás hatásfoka, művelettakarékosság, talajvédelem stb.); kiemelt alkalmazását akkor, amikor a hagyományos talaj-előkészítési technológiák műveleteinek elvégzésére már nem áll rendelkezésre elég idő, azaz azok elvégzését a technológia időrendje már nem teszi lehetővé, ennek megvalósítását elsősorban korán lekerülő és hántott tarlójú elővetemények, monokultúrás kalászosgabona-termesztés, valamint kis szármennyiségű, későn lekerülő elővetemény (pl. napraforgó) után. A LEMKEN Smaragd-Solitair kombinált talajművelő-vető gép várható területteljesítmény-mutatói sík fekvésű, középkötött agyagos vályogtalajú, ha nagyságú gabonatarlón történő egymenetes talaj-előkészítés és repcevetés során, 180 kw motorteljesítményű traktorral üzemeltetve: alapidő alatt: W 1 = 4,8-5,2 ha/h produktív idő alatt: W 01 = 3,0-3,4 ha/h műszakóra alatt: W 03 = 2,5-2,9 ha/h A normatíva szerint várható hajtóanyag-fogyasztás 13,7 kg/h. A talajművelő-vető gép kombináció műszakóra önköltsége: Ft/h. Záradék A vizsgálati eredményeket az FVM Műszaki Intézet és az FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság közös tudományos-műszaki tanácsa jóváhagyta. Lektor és sorozatszerkesztő: Dr. Hajdú József Műszaki szerkesztő: Pálinkás Gábor Igazgatók: Dr. Fenyvesi László, FVM Műszaki Intézet Dr. Szente Márk, FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság Gödöllő, november hó 12