INTERNETES KERESŐRENDSZEREK MŰKÖDÉSE. Bóta László

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTERNETES KERESŐRENDSZEREK MŰKÖDÉSE. Bóta László"

Átírás

1 Bóta László

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 INTERNETES KERESŐRENDSZEREK MŰKÖDÉSE Bóta László Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom 1. Bevezetés Célkitűzés A kurzus tartalma A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók Információ szolgáltató eszközök fejlődése a könyvtáros szakmában Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az információfeltáró eszközök története A könyvtári adatbázisok típusai Az információfeltárás intellektuális eszközei Az információfeltárás informatikai háttere Az online tájékoztatás jellemzői Az információfeltárás új eszközei Összefoglalás Önellenőrző kérdések A keresőszolgáltatásokkal kapcsolatos alapismeretek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A webes adatelérés története Keresőrendszer fogalma Webes keresőszolgáltatások Webes keresőszolgáltatások osztályozása Rejtett web Az online hálózati keresés közvetített módszertana A keresés önkiszolgálás modellje Napjaink népszerű keresőrendszerei Keresés a jövőben Összefoglalás Önellenőrző kérdések Keresőrobotok Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A keresőrobotok története A keresőrobotok fogalma A keresőrobotok működése

6 Miért a Google a vezető indexelt kereső? PageRank algoritmus A PageRank képlete A keresőoptimalizálás Összefoglalás Önellenőrző kérdések A kulcsszavas keresés technikái Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az online keresés jelentősége Kulcsszavas keresés Online keresés lépései Az 1. lépés: a keresőkérdés értelmezése A 2. lépés: a keresőfelület kiválasztása A 3. lépés: A keresőkérdés összeállítása A 4-5. lépés: Stratégia és válasz Keresés és szimbólikus logika Online keresési stratégiák Összefoglalás Önellenőrző kérdések Google, mint kereső eszköz Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A Google keresőrobot háttértörténete A Google indexelő része Kucsszavas keresési alapok Összetett kulcszsvas keresés Vertikális Google keresők Legyőzni a Google-t Google, mint a jövő Összefoglalás Önellenőrző kérdések Metakeresők Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Metakeresők bemutatása Metakeresők csoportosítása Idegen nyelvű metakeresők Az Ariadnet bemutatása Az Ariadnet használata Az Ariadnet keresőmotor... 85

7 7.3.7 A PolyMeta bemutatása A PolyMeta keresőmotor A Miner bemutatása A Miner keresőmotor Egyéb magyar metakeresők Összefoglalás Önellenőrző kérdések Speciális keresők Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A speciális keresők előnyei a könyvtáros számára Vertikális magyar indexelt keresők Tudományos keresők Termékkeresők Felhasználói vélemények keresése Kép- és mozgókép keresők Személykeresők, cégkeresők, településkeresők Tudástárak Humán alapú keresők Összefoglalás Önellenőrző kérdések Katalógusok Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az internetkatalógus fogalma Horizontális katalógusok Vertikális katalógusok Digitális könyvtárak Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) Neumann ház és a Webcat Összefoglalás Önellenőrző kérdések Szemantikus web Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Tudásmenedzsment, tudásprezentáció A szemantikus web A szemantikus web üzleti oldalról Ontológia Az RDF ontológia fogalma Webszolgáltatások

8 Tématérképek és RDF Az RDF ontológia Az RDFS ontológia OWL (Web Ontology Language) Összefoglalás Önellenőrző kérdések Intelligens rendszerek Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Üzleti intelligencia Üzleti intelligencia az információellátás folyamatában Az üzleti intelligencia és a könyvtár Az üzleti intelligencia jövője Adatbányászat Az adatbányászat irányzatai Az iteratív folyamat Webbányászat Szövegbányászat Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Információ szolgáltató eszközök fejlődése a könyvtáros szakmában A keresőszolgáltatások alapismeretei A kulcsszavas keresés technikái Google, mint kereső eszköz Keresőrobotok Metakeresők Speciális keresők Katalógusok Szemantikus web Intelligens rendszerek Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Külső URL hivatkozások Ábrajegyzék Médiaelemek

9 16. Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

10

11 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az interneten fellelhető adatok keresésének lehetőségeivel, az online keresés alapvető fogalmaival, a webes keresőszolgáltatások, azon belül a webes keresőrendszerek működési mechanizmusával, a felhasználói felület felépítésével. A tantárgy kiemelten kezeli az online keresés adekvát eszközének kiválasztását, rámutatva arra milyen esetben, és miként érdemes igénybe venni az internetes keresést. Kiemelt figyelmet kap a keresés korszerű, a könyvtáros szakemberek számára nélkülözhetetlen ismeretet jelentő, tudásalapú internet tárgyalása az online keresés vonatkozásában. A jelenlegi és a jövő technológiáit egy bizonyos határig szükséges megmutatni, ugyanakkor nem szerepelnek a tananyagban mély informatikai ismeretek. Cél továbbá a technológiák várható hatásainak ismertetése, hiszen a folyamatos és gyors változás miatt a hallgatóknak néhány év után már egy egészen más közegben kell kiszolgálniuk a könyvtár látogatóit. 1.2 A KURZUS TARTALMA 2. Információ szolgáltató eszközök fejlődése a könyvtáros szakmában 3. A keresőszolgáltatásokkal kapcsolatos alapismeretek 4. A kulcsszavas keresés technikái 5. Google, mint kereső eszköz 6. Keresőrobotok 7. Metakeresők 8. Speciális keresők 9. Katalógusok 10. Szemantikus web 11. Intelligens rendszerek 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A jegyzet gerincét az internetes keresőrendszerek széles közösség által használt részének leírása alkotja. A jegyzetben a hallgató megismeri a keresőrendszerek kapcsolatát a könyvtári tájékoztatással, a mai keresők fajtáit, azok használatát, működési mechanizmusait, valamint kitekintést nyújt a következő évtizedek várható technológiai változásaira. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK Megérti a hallgató a könyvtári információ feltárás eddigi szakaszait, nehézségeit, fejlődését, tisztában lesz a keresés új tendenciáival, valamint eszközeivel. A hallgató képes lesz a kurzus elsajátítása után a webes keresőrendszerek előnyeinek figyelembe vételével a keresőkérdéshez a megfelelő keresési stratégiát kidolgozni, az online kereső szolgáltatásokat kiválasztani. A konkrét keresők használatával tisztában lesz, képes lesz azok kezelésére, valamint az összetett keresőkérdés kialakítására. 11

12 A hallgató megtanulja a jövő évtized várható változásait a keresési technológiában, képessé válik a későbbiekben bekövetkező változások nyomon követésére. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A leckék teszőleges sorrendben dolgozhatók fel, bár az első két lecke alapozó jellegű, de az előzetes ismeretek birtokában bármelyik lecke feldolgozható a többi nélkül is. A leckék legtöbbjénél a hallgató próbáljon meg a példákhoz újabbakat keresni, mivel így lesz képes a keresőrendszerek összehasonlítására, ugyanakkor a példák önmagukban értéktelenek, azokat mindenképpen érdemes a gyakorlatban is megtekintenie. A példák mellett a hallgatónak szükséges az új, a jegyzetben nem szereplő keresési lehetőségeket is megnéznie, erre azért kell képesnek lennie, mert az itt leírtak csak 2010-ben maradéktalanul aktuálisak. Az utolsó két lecke jövőbe mutató, azok témakörein el kell gondolkodnia, bár hozzá kell tenni a szemlélet kialakításának kedvéért, hogy a hallgató tanulmányai alatt nem, de munkája során valószínűleg találkozik azokkal. 12

13 2. INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÓ ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE A KÖNYVTÁROS SZAKMÁBAN 2.1 CÉLKITŰZÉS A könyvtáros szakma információszolgáltató eszközeinek megismerése, átalakulásának nyomon követése. A hallgató megtanulja, hogy az információkeresés és -szolgáltatás eszköze, lehetősége, tárgya, módszere állandóan változik, ugyanakkor a korábbi, hagyományos apparátus egyes elemei részben megmaradnak, és a korszerű rendszerek kisebbnagyobb mértékben azokra építenek. 2.2 TARTALOM Az információfeltáró eszközök története Könyvtári adatbázisok típusai Az információfeltárás intellektuális eszközei Az információfeltárás informatikai háttere Az online tájékoztatás jellemzői Az információfeltárás új eszközei 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE Az információfeltáró eszközök története A feltárás hagyományos eszközei A régi korok emberéhez ugyan a mainál jeletősen kevesebb információ jutott el, ennek ellenére már az ókortól beszélhetünk azinformáció rendszerezésének igényéről, nyilvánvalóan a későbbi hozzáférés megkönnyítése érdekében. Az ókorból teljes egészében egyetlen könyvtári szakrendszer sem maradt fenn, de katalógustöredékek alapján mégis nyerünk némi betekintést. A sumér fővárosnak, Ur városának romjai között találták meg a legrégebbi ékírásos emléket. A sumérok égetett agyagtáblákból készítették könyveiket. A világ első könyvtári katalógusát Ninivében találtak meg. Az első rekonstruálható ókori könyvtár az asszír birodalom uralkodójának, Asszurbanipálnak agyagtábla-gyűjteménye volt. A könyvtár katalógusa két részből állhatott, az egyik a szerzői, míg a másik a szakrendi felsorolást tartalmazta, az agyagtáblákat témakörök szerinti csoportosították. Az ókori görög filozófusok nemcsak könyvgyűjtéssel foglalkoztak, hanem jelentős szerepük van az osztályozással kapcsolatos alapelvek kialakításában. Példaként említhető Platón hármas tudományfelosztása, melyet a lelki képességekre alapozva vázolt fel: dialektika-értelem, fizika-érzékelés, etika-érzelem és akarat. Ez a hármas felosztás nagy hatással volt a tudományok osztályozására. Arisztotelész tudományfelosztása Platón gondolatain alapszik, de azt részletesebben tagolja, csoportosítja. Osztályozása alapjául a tudomány célját emelve ki, elméleti és gyakorlati tudományokat különböztetett meg. Az alexandriai könyvgyűjtemény megteremtését az ókori könyvtártörténet legjelentősebb eseményének tekinthetjük a rendszerezés szempontjából is. A gyűjtemény kb. 13

14 papirusztekercset tartalmazhatott. Az alexandriai gyűjtemény vezetését a tudomány fő embereire bízták, elsőként a grammatikus-filológusra, az epheszoszi Zenodotoszra, ő kezdte meg a könyvállomány rendezését. A történelem első, név szerint ismert könyvtárosa Kallimakhosz volt (i.e ), aki Pinaches (táblácskák) címmel katalógust készített. Anyagát két fő csoportra osztotta: költőkre és prózaírókra. Ezeken belül hat-hat alcsoportot állapított meg aszerint, hogy az adott szerző mely műfajban jeleskedett (pl. elégikusok, szatírikusok, epikusok, illetve történetírók, filozófusok, orvosok stb.). A leíró katalogizálás módszereinek kialakulása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű Kallimakhosz műve: felvette a könyvek szerzőjének nevét, címét, megadta a terjedelmet. Az egyes szerzőkről életrajzi adatokat is közölt. A Pinaches hosszú ideig az ókor későbbi bibliográfiáinak alapjául szolgált. A történeti vonatkozásokat az évszázadokon keresztül hosszasan lehetne még sorolni, lépjünk előre az időben, és következzen egy jelentős mérföldkő, a papír alapú katalógusok széles kürű elterjedése. A papír alapú katalógusok közül elsőként kötetkatalógust használtak, majd ezt követte a cédulakatalógus. Azóta ugyan mindkettő penetrációja, így szerepe is folyamatosan csökkent, de még 2000 után találunk példát az alkalmazásukra. A cédulakatalógus az 19. század végén vált a könyvtárakban a másodlagos információk feltárásának és keresésének fő eszközévé, és ezt a szerepet az 1990-es évekig töltötte be, de egyes kiskönyvtárak a mai napig ezt használják. A cédulakatalógus egy-egy könyvtár állományát tükröző szurrogátumok rendszerezésére, azon keresztül az állomány rendszerezett áttekintésére szolgálnak, szerkesztésének szabványai között jelentek meg. A katalógusok használatának szabályaival sokan, többek között elsőként az ókori görögök is foglalkoztak. Példaként tekintsük át Cutter (1876) megfogalmazásában a katalógusok alapján történő keresés elveit: tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy könyvet, amelynek a szerzője, a címe, a tárgya ismert, mutassa meg a felhasználónak, hogy a könyvtár milyen dokumentummal rendelkezik: adott szerzőtől, meghatározott témában, és egy bizonyos irodalomban, segítsen az olvasónak egy könyv kiválasztásában annak bibliográfiai, tartalmi jellemzői szerint. Ma az online keresés alapelvei hasonlóak, ugyanis ma is keresünk konkrét elektronikus dokumentumot, objektumot ismert adatok alapján, valamint keressük a dokumentumok, objektumok listáját egy témakörrel kapcsolatban. Az információkresés formai szempontjairól a Bibliográfiai adatfeldolgozás tanegységen belül, míg a tartalmi szempontjairól az Információkereső nyelvek (IKNY) tanegység keretében tanultak részletesebben. Feltárás mágnesszalagon tárolt adatbázisból A mai adatbázisok történeti előzményei az egy-egy szakterület primér irodalmát feldolgozó, bibliográfiai-referáló folyóiratokra épülő adatbázisok, amelyek a kezdetektől fogva kereskedelmi vállalkozásokként indultak az 1960-as években. Az adatbázis a számítógépes adatfeldolgozó rendszer működéséhez szükséges, egymással logikai kapcsolatban levő adatok szervezett halmaza. Segítségével összetett szerkezetű adatmodellt valósíthatunk meg. 14

15 A mágnesszalagos bibliográfiai adatcsereformátum szabványa (ISO 2709) 1973-ban, míg az ezen alapuló magyar szabvány 1983-ban jelent meg. Az adatbázisok egyedi nevet kaptak, ami egyértelművé tette a keresés lehetőségeit. Példa: Chemical Abstracts CAS, ERIC. A referáló lapok többségét már számítógéppel állították elő, és innen már csak egy lépés volt, hogy egy-egy referátum adataiból és a hozzá kapcsolódó információkeresést segítő keresőnyelvi eszközökből kialakuljanak a rekordok, a referáló lapok számítógépes változataiból az adatbázisok. Elsőként az American Chemical Society referálólapja, a Chemical Abstracts (1961-től) és a National Library of Medicine (Bethesda, Wa.) Index Medicusa (1963-tól) éltek az új technikai lehetőséggel. Adatbázisokat a könyvtári munka könnyítése érdekében készítettek, és az adatbázisok neve volt kiemelt jelentőségű. Ejtsünk néhány szót végre magáról a keresésről is. Az adatbázisokban való keresés jellemzői a mai szemmel nézve igen sajátosak a kezdeti mágnesszalagos adattárak közvetített kereséséhez képest. A felhasználó ugyanis a keresésben közvetlenül nem vett részt. A keresést a professzionális kereső szakemberek végezték el, ők fogalmazták meg a keresőkérdést. A keresőkérdés a felhasználó eredeti, feltett kérdésének a számítógépes keresőrendszer szintaktikája szerint átírt karakterlánca. A keresőkérdés lehet egyszerű vagy összetett. Kezdetben a keresőprogram számára kezelhető formában átalakított, természetes nyelvű keresőkérdést a keresőprofil jelentette, de napjainkban a keresőkérdéshez társítjuk ezt a jelentést. Öszszetett keresőkérdés beírásakor általában több szót adunk meg, és Boole-operátorokkal (logikai operátorokkal) kapcsoljuk össze a keresőkérdés szavait. Az összetett keresés számos könyvtári rendszerben parancsszavas formában történik (például CCL nyelven). A keresőprofil használatát az adatbázisok specifikus, bonyolult, elágazó, paranccsal vagy menüvel vezérelt keresőrendszerei indokolták, illetve az, hogy a gépidő és a hálózati kapcsolódás igen drága volt. A keresőprofil szerkesztése a felhasználó által megadott szempontok alapján, a megfelelő segédeszközök (tárgyszójegyzékek, tezauruszok stb.), parancsnyelv és kereséstechnikai eszközök (Boole-operátorok, csonkolás stb.) segítségével történt. Ezt a keresőprofilt hasonlította össze a gép az adatbázisban levő dokumentumok profiljával. A gyakorlatias olvasók számára íme egy konkrét segédlet a keresőprofil összeállításához: Az offline mágnesszalagos adatszolgáltatások a szelektív információterjesztés (SDI) leggyakribb példáinak minősültek. A beszerzett mágnesszalagok alapján a szelektív információterjesztési rendszer munkafolyamatai a következők voltak: a szolgáltatás szervezése, infrastruktúraépítés, az információk számítógépes szelektálása, a felhasználók kiértesítése, a találatok értékelése, a felhasználókkal való folyamatos kapcsolattartás, és igény esetében dokumentumok, másolatok szolgáltatása. E szolgáltatási formának alapvető szerepe volt a nemzetközi információcsere szabványosításában, az egységes szabványos rekordszerkezetek használatában, a szolgáltatási 15

16 rendszerkoncepció elterjesztésében. Az 1970-es években Magyarországon 25 mágnesszalagos szolgáltatás honosodott meg (pl. Veszprémi Vegyipari Egyetem Központi Könyvtára, OMIKK). A matematikai logikai alapokon nyugvó, adatbázisban történő keresés az adatbáziskezelő rendszerek része volt, magát a keresést különösebben nem írták körül, hiszen maga az adatbázis csak a keresővel együtt használható, vagyis az adott adatbázishoz egy kereső volt, és az általában csak egy adatbázisban tudott keresni. 1. kép Az információfeltárás eszközeinek fejlődése Feltárás mágneslemezen és optikai tárolón rögzített adatbázisból Az 1980-as évek második felében hazánkban is megjelentek a CD-ROM-os adatbázisok, volt olyan, amelyet például témafigyelésre alkalmaztak (lásd MTA). A témafigyelséhez kapcsolódó példa a PRESSDOK, ami az Országgyűlési Könyvtár hazai politikai, gazdasági és részben jogi témájú sajtófigyelése. Másik példa a HUNDOK, ahol az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható, hozzávetőleg 50 mértékadó külföldi sajtóorgánum Magyarországról szóló cikkeinek gyűjteménye. Az 1990-es években bontakozott ki a helyi hálózaton keresztül történő keresés, és megjelentek a weben az online könyvtári katalógusok (OPAC). Az online szolgáltatások az ezredfordulóra erőteljes fejlődésnek indultak. Online hálózati szolgáltatóközpontok jöttek létre, amelyek biztosították az online adatbázisok hálózati használatát. A szolgáltatók (pl.: Dialog, DataStar, STN) a szolgáltató-központokban retrospektív adatbázis építés folytattak, ezekben az adatbázisokban parancsnyelv alapján kerestek. Az interneten erősödik az önkiszolgálás, és a keresés technikai eszközei a felhasználó oldalán egyszerűsödnek. Az ezredfordulón a láthatatlan vagy mélységi web keresési 16

17 lehetőségeit tárták fel, ami az altalános, automatikus keresőszolgáltatás által nem indexelt tartalmakra terjed ki, tehát a weben keresztül lekérdezhető adatbázisok adatainak feltérképezését jelenti. A jövőben az intelligens webes keresés fejlődése várható, melynek előszelei már most is megmutatkoznak. Az utóbbi témákról a későbbiekben részletesen is szólunk. A fenti gondolatmenet vázlatosan az 1. ábrán látható. Az alsó szaggatott vonal alatt a papír alapú keresést segítő eszközöket, míg a felső szaggatott vonal felett a keresés hatókörének, illetve a használók körének érdemi változását láthatjuk. A keresés hatóköre a formai adatokról áthelyeződik a tartalmi jellemzőkre. A használók köre pedig egy szűk szakmai réteg (könyvtáros, kutató stb.) helyett egyre inkább hazánk és a világ teljes lakosságának a digitális írástudással rendelkező hányadát jelenti. A felhasználó szempontjából az adatelérés fokozatosan vált nyitottabbá. A felhasználó kezdetben csak a keresőkérdést tehette fel, később maga is használhatta az adatbázishoz kapcsolódó keresőrendszereket. Az internetnek köszönhetően ez kiteljesedett, hiszen az adatok elképesztően nagy tömegéből az egyes kutatóműhelyek, illetve később a cégek egy adatbázist készítettek, amelyben lehetett keresni, és ezekre épültek az online keresőrendszerek, majd ezek egy része később nyitott keresőszolgáltatássá vált. Az említetteken túl, az utóbbi évtizedben váltak jelentőssé az automatikus indexelőmotorra épülő általános keresőszolgáltatások, például a Google, Yahoo, Bing. Az interneten tárolt információk elérése Valaha a könyvtárosok a keresőkérdésre informatikusok nélkül nem kaptak volna választ, mivel a választ általában csak az adatbázishoz tartozó keresővel kaphatták meg. Az informatikusok szerepe a későbbikeben háttérbe szorult, és a könytáros közvetlenül kereshetett az adatbázisokban. Az interneten fellelhető számos keresőrendszer azonban már nem egységesen, nem azonos céllal, és időben is eltérő módon használható. Ennek következménye, hogy az ezredforduló után a könyvtárosok szaktájékoztató eszközei évről évre jelentős változáson mennek keresztül, emiatt a hatékony keresés érdekében érdemes elsajátítani, majd állandóan frissíteni a használatukhoz szükséges ismereteket. Az adatbázisban tárolt és kereshető adatok aktualizálása, frissítése az adatbázisok típusától, illetve a szakterülettől függően változik. Az adatbázisokban először megjelentek a korábban is használt deszkriptorok, tárgyszavak, de később az ún. szabad keresőszavak vagy más néven kulcsszavak is rendelkezésre álltak. A keresés igénybe vehető módszerei, és egyben eszközei az adatbázis keresőfelületén a következők: két fokozat: egyszerű keresés, haladó (összetett) keresés, böngészés, tezaurusz-üzemmód (az adatbázisok számottevő részében). A jelenlegi webes technológia az állandó átalakulás következtében öt tíz év távlatában jelentős mértékben változik, lehetőségei kibővülnek. A hagyományos és számítógépes technológiák lehetőségeinek kiaknázásával a korszerű könyvtárosi feladatkör kiegészül a tudásfeltárással. Az átláthatatlanul nagy adattömegben a könyvtárosnak nem csupán egy releváns információt kell megtalálnia, hanem a lehető legalaposabb információt kell átadnia a kívánt mélységig. Ehhez elengedhetetlen az új webes technológiák megismerése, a web átalakulásának, fejlődésének megértése, és lehetőségeinek gyakorlati készség szintű elsajátítása. 17

18 A könyvtári adatbázisok típusai A könyvtárakban az adatelérés szemszögéből a legnagyobb változást elsőként az adatbázisok jelentették. Adatbázisok nélkül nem beszélhetünk elektronikus keresésről sem. Az adatbázisokat a szolgáltatott információk szempontjából a Carlos A. Cuadra által kialakított taxonómia alapján csoportosítjuk. Ez a csoportosítás azért is fontos, mivel az itt felsorolt adatbázis-típusok kezdetben meghatározták a keresés tárgyát. Az adatbázisoknak két jelentős ága ismert: a referensz (másképpen bibliográfiai vagy forrástájékoztató) adatbázisok, valamint a forrás adatbázisok. Referensz adatbázisok Jellemző rájuk, hogy az eredeti, elsődleges forrásokra vonatkozó ún. másodlagos információkat tartalmaznak. A referensz adatbázisoknak két fajtája van: a bibliográfiai adatbázisok és a forrástájékoztató adatbázisok. A bibliográfiai adatbázisok elsődleges forrásai a kiadott vagy meg nem jelentetett dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, folyóiratcikkek, szabadalmak, térképek, zeneművek stb.). A másodlagos információk a rájuk vonatkozó leírások (bibliográfiai tételek, referátumok, annotációk, tömörítvények stb.). Példa a bibliográfiai adatbázisokra: könyvtári online katalógusok, online módon elérhető bibliográfiák (pl.: MNB), cikkadatbázisok (pl.: MANCI, PRESSDOK), online szakterületi adatbázisok (pl.: ERIC, MEDLINE). A forrástájékoztató adatbázisok (referral-databases) személyek, szervezetek, szolgáltatások, folyó kutatások adatait tartalmazzák és teszik kereshetővé. A bennük található másodlagos információk a forrásokra vonatkozó rekordok (leírások), amelyek alapján azok elérhetők. Példa forrástájékoztató adatbázisokra: cím- és céginformációs adatok (név- és címtárak, cégkatalógusok), például a KSH cégnyilvántartása telefonkönyvek, pl.: Arany Oldalak szakmai telefonkönyv a weben termékinformációs adatbázisok, wapon (mobiltelefonon) és CD-ROM-on elérhető adatbázisok. Megjegyzés: a könyvtári adatbázisok leírásához használt forrással ellentétben a forrástájékoztató adatbázis fogalma azonos a referensz (bibliográfiai) adatbázissal és tovább nem bontható. Ez a három kifejezés: referensz-, bibliográfiai-, forrástájékoztató adatbázis ugyanazt jelenti: csak bibliográfiai adatokat tartalmaz. Forrástájékoztató ugyanis az az adatbázis, azaz bibliográfiai (referensz) adatbázis, amelyekben csak bibliográfiai adatokat lehet keresni. Így a címtárak, telefonkönyvek stb. nem tekinthetők referensz adatbázisnak. Forrás adatbázisok A forrásadatbázisok elsődleges adat- vagy információforrások, amelyek önmagukban tartalmazzák a keresett információt (számszerű, szöveges adat, vagy teljes szöveg formájában). Közvetlen választ adhatnak kérdéseinkre, ezért nevezik forrás típusú adatbázisoknak is. Fajtái: numerikus, szöveges-numerikus, teljes szövegű adatbázisok.

19 A numerikus adatbázisok eredeti statisztikai vagy más numerikus adatokat (például termelési, ipari, fogyasztási, költségvetési, pénzügyi, választási, demográfiai adatokat) tartalmaznak a legkülönfélébb (például idősoros, területi) rendezettségben. Adatbankoknak is nevezzük őket, melyeknek egy része nem nyilvános. Kérdéseinkre közvetlen választ adhatnak. Példák a numerikus adatbázisokra: a statisztikai hivatalok adatbázisai, a demográfiai adatbankok, a lakossági címnyilvántartás, az igazgatási (miniszteriális és önkormányzati) adatbázisok (például a Defense Data Bank). Az ipari termelés és szolgáltatás adatait tartalmazó adatbankok (például az USA mezőgazdasági adatait heti, havi és negyedéves idősorokban szolgáltató National Agricultural Statistical Service, a termelési, fogyasztási és népességi adatokat tartalmazó PTS Time Series). A szöveges-numerikus adatbázisok eredeti szöveges és számszerű adatokat felváltva tartalmaznak. Életrajzi, vállalati, politikai stb. adatbázisok, olykor kézikönyvként nyomtatott formában is léteznek. llyen adatbázisok, például a Pályázatfigyelő, a CompAlmanach Kft. Ki mit gyárt? vállalati katalógusa, a vegyi anyagokról szóló információkat szolgáltató CHEMSEARCH. A teljes szövegű adatbázisok eredeti szöveges dokumentumokat tartalmaznak, továbbá kiegészülnek keresőnyelvi eszközökkel. A teljes szövegű adatbázisok esetében a dokumentum teljes tartalma, s nem a róla szóló híradás, leírás kerül az adatbázisba, ezután annak minden elemét visszakereshetővé teszik. Példák a teljes szövegű adatbázisokra: jogi adatbázisok (LEXIS), gyógyszerészeti, orvosi (Drug Information Fulltext stb.), gazdasági és műszaki adatbázisok, elektronikus-digitális könyvtárak (például a Magyar Elektronikus Könyvtár), a digitalizált enciklopédiák (például azencyclopedia Britannica), az elektronikus folyóiratok és lapok cikkeinek adatbázisai (például a Népszabadság, a Figyelő, a Lakáskultúra, a Times archívumai). A multimédiás adatbázisok a teljes szövegű körébe tartoznak, természetesen a szöveg fogalmát tágabban értelmezik Az információfeltárás intellektuális eszközei A könyvtári adatbázisok alkalmazásainak kezdeteitől (1960-as évek) azok élen jártak mind az információkereső nyelvek (aspeciális osztályozási rendszerek, tárgyszó rendszerek, tezauruszok) fejlesztésében, mind pedig az igénybe vehető keresési lehetőségek bővítésében (Boole-operátorok, helyzeti operátorok, csonkolás, felhasználói preferencia szerint keresés, mezők szerinti keresés és szűkítés, böngészés lehetősége). A keresés elősegítésére szavas, kifejezéses, kijelöléses, összetett és speciális (programozható) indexelési típusokat fejlesztettek ki. Az indexgenerálásnak köszönhetően sokféle adattípus (szerzők neve, tárgykörök, földrajzi helyek, intézmények neve, nyelv stb.) szerinti keresést tesznek lehetővé, elősegítve a nagyobb pontosság elérését. Az adatbázisok jellegzetessége, hogy többféle kereső nyelv használatát teszik lehetővé, melyek az alábbi alapeseteket jelentik vagy ezekre épülnek: szabadszavas (kulcsszavas, szövegszavas) keresés, kötöttszavas (tárgyszavas) keresés, deszkriptor (tárgyszavak hiearchiájának leírása) szerinti keresés. A szabadszavas keresés természetes nyelven alapuló, nem szabványosított, azaz bármilyen szó szerepelhet a keresőkérdésben, sőt annak a ragozott vagy csonkolt alakjai is. 19

20 Az online keresőrendszerek a szabadszavas keresést biztosítják, melyek a keresés kulcsszavai, ezért a kulcsszvas kereső elnevés is igen gyakori. A kötöttszavas keresés szabványosított, így csak a szerkesztési szabályoknak megfelelő (például csak alany esetben álló, egyes számban lévő főnév) szavak szerepelhetnek a keresőkérdésben, esetleg azok szinonimái. A deszkriptor szerinti keresésnél csak a megfelelő jelzetek szerepelhetnek a keresésben. Az online könyvtári rendszerek mindhárom keresést, és azok kombinációját is használják, de a tananyagunkban csak a szabadszavas vagy a gyakrabban emlegetett kulcsszavas keresés jelenik meg. A kulcsszavas keresésről, a tárgyszavazásról, a deszkriptorszerkesztés szabályairól tanultakat érdemes felidézni az Információkereső nyelvek (IKNY) tanegység tananyaga alapján. Kereséstechnikai eszközök A bibliográfiai és referáló adatbázisoknál a kereséstechnikai eszközök széles palettája áll rendelkezésre, természetesen a felsoroltak mindegyike nem vonatkozik minden adatbázisra: a keresőkérdésben fogalmi csoportok (fogalomkörök) kialakítása, megfelelő segédletek alapján (tezauruszok, tárgyszójegyzékek, osztályozási táblázatok), ezek egymáshoz kapcsolása a Boole-operátorok segítségével (a teljesség növelésére szolgál az OR, a pontosság növelésére az AND és NOT operátor), a keresőkérdésben helyzeti operátorok használata a keresőszavak egymáshoz viszonyított előfordulásának meghatározására, a pontosság növelésére a keresőkérdésben a szó csonkolásának különféle változatai (szóvégi egy vagy több karakter, szóközi, szókezdeti stb.) a teljesség növelésére, a keresés körének, helyének, tárgyának korlátozása stb. a pontosság növelésére (például nyelvi korlátozás). A felsoroltak mindegyike jellemző az online keresésre is, bár az első eszköz még nagyon kevés online kulcsszavas kereső sajátja. Keresési segédeszközök A korábban offline elérhető segédeszközök a keresőrendszer dokumentumai, például parancsnyelv kézikönyve, adatbázisok dokumentumai, az adatbázis információkereső nyelvének dokumentumai napjainkra online hozzáférhetővé váltak. Az online szolgáltatók által a rendszerekhez biztosított help üzenetek; weblapjukról lekérhető információk; kezdetekben hirdetőtáblák (BBS) stb. Az adatbázisokhoz megbízható, gyakorlatias tájékoztató felületek (súgó, GYIK Gyakran Ismételt Kérdések). A tájékoztató felületek jó példa az ERIC adatbázis (http://www.eric.ed.gov/), amelyhez a blue sheet segédlet kapcsolódik, amelyek segítséget nyújtanak a felületéről elérhető, de éltérő keresési stratégiákról. 20

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK. Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály 2006-07.tanév I. félév

9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK. Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály 2006-07.tanév I. félév 9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály 2006-07.tanév I. félév TARTALOM 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI 9.2. AZ ADATBÁZISOK FOGALMA, TÍPUSAI 9.3. FELTÁRÁSI STRATÉGIA,

Részletesebben

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 INTERNET 1/42 KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 FORRÁS: TARR BENCE : KERESÉS AZ INTERNETEN PANEM KIADÓ, 2001 ISBN 963 545 326 4 INTERNET 2/42

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK A bibliográfiák rendszerező jegyzékek, amelyek a dokumentumokról készült leírásokat, valamilyen nézőpont vagy elv alapján egységben láttatják, értelmezik, visszakereshetővé

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete Útmutatómmal segíteni kívánok nyújtani azoknak, akik TextLib integrált könyvtári rendszert asználó könyvtárak internetes WebOPAC felületén kutatnak.

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Digitális kincstár digitális kincskereső Elektronikus szolgáltatások az MTA Könyvtárában

Digitális kincstár digitális kincskereső Elektronikus szolgáltatások az MTA Könyvtárában Digitális kincstár digitális kincskereső Elektronikus szolgáltatások az MTA Könyvtárában Naszádos Edit, könyvtári szakinformatikus Holl András, informatikai tanácsadó Kapus Erika, tájékoztató könyvtáros

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

FEJLETT INFORMÁCIÓKERESÉSI TECHNOLÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN

FEJLETT INFORMÁCIÓKERESÉSI TECHNOLÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN FEJLETT INFORMÁCIÓKERESÉSI TECHNOLÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN Karácsony Gyöngyi, e-mail cím Debreceni Egyetem Jóföldi Endre, jofoldi.endre@polymeta.hu K-prog Bt. Összefoglaló Milyen problémákkal szembesülünk

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K.

Adatkeresés az interneten. Cicer Norbert 12/K. Adatkeresés az interneten Cicer Norbert 12/K. Internetes keresőoldalak Az internet gyakorlatilag végtelen adatmennyiséget tartalmaz A dokumentumokat és egyéb adatokat szolgáltató szerverek száma több millió,

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK

A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁSA: ADATMODELLEZÉS ÉS SZABVÁNYOK Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem Budapest Főváros Levéltára, 2014. május 6. MÓDSZERTANI

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

Hozzávalók keresése és csatolása

Hozzávalók keresése és csatolása Hozzávalók keresése és csatolása VUE támogatja digitális tartalmak hozzáadását saját gépről, WEB-ről, távoli rendszerekből, mint az FTP oldalak, digitális forrásokból és Google szerverekről. A tartalmak

Részletesebben

5. INDEXELÉS. Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév

5. INDEXELÉS. Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév 5. INDEXELÉS Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév TARTALOMJEGYZÉK 5. 1. AZ INDEX FOGALMA, TIPIZÁLÁSA 5.2. AZ INDEXEK RÉSZLETES TIPIZÁLÁSA 5.3. A KULCSSZÓINDEX FOGALMA, TÖRTÉNETE,

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4.

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. Pedagógiai információforrások, adatbázisok Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. HOL? HOGYAN? HA UGYAN! Ma már tudjuk, hogy egy értelmes sor vagy egy pontos hír körül mérföld hosszúságú

Részletesebben

HÁLÓZATI FORRÁSOK A VEGYÉSZKÉPZÉSBEN Meskó Eszter, Pálinkó István SZTE Szerves Kémiai Tanszék, Szeged, Dóm tér 8. (mesko@chem.u-szeged.

HÁLÓZATI FORRÁSOK A VEGYÉSZKÉPZÉSBEN Meskó Eszter, Pálinkó István SZTE Szerves Kémiai Tanszék, Szeged, Dóm tér 8. (mesko@chem.u-szeged. HÁLÓZATI FORRÁSOK A VEGYÉSZKÉPZÉSBEN Meskó Eszter, Pálinkó István SZTE Szerves Kémiai Tanszék, Szeged, Dóm tér 8. (mesko@chem.u-szeged.hu) "A tudomány lényege a kommunikáció" (F.H.C. Crick, Orvosi Nobel

Részletesebben

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

Bemutatkozik az MTA Könyvtára TARTALOM Bemutatkozik az MTA Könyvtára 1. alapozó program A mintegy 60-90 perces látogatás során levetítjük a könyvtár történetéről és kincseiről készült kisfilmet, bemutatjuk a különféle funkciójú olvasói

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18.

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Könyv dokumentum információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára danuta.kiss@emk.nyme.hu

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam Informatika Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 1 2 - - Éves óraszám 74 37 74 - - Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Hardver

Részletesebben

A szemantikus világháló oktatása

A szemantikus világháló oktatása A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer

könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer könyvvizsgálat dokumentálását segítő rendszer Készült a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ KFT által kiadott MUNKAPROGRAM ÉS MÓDSZERTANI SEGÉDLET A KISVÁLLALKOZÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁHOZ kiadvány

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Tartalom Cél Tervezés A tananyagok formai elemei A tananyag szerkezete A tananyagok kialakításának folyamata A tananyagszerzők feladatai a tananyag megjelenítése

Részletesebben

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben.

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Tartalom Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Előszó 1. Az adatbányászatról általában 19 1.1. Miért adatbányászat? 21 1.2. Technológia a rejtett információk

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE

EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE EGY MÓDSZERTANI KÍSÉRLET A RAKTÁRI JEGYZÉKEK SZÁMÍTÓGÉPES MEGJELENÍTÉSE Boross István MNL Veszprém Megyei Levéltára Juhász Zoltán Pannon Egyetem MNL Veszprém Megyei Levéltára, 2014. május 20. A MÓDSZERTANI

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

SZAKTÁJÉKOZTATÁS. Lengyelné Molnár Tünde

SZAKTÁJÉKOZTATÁS. Lengyelné Molnár Tünde Lengyelné Molnár Tünde MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Lengyelné Molnár Tünde Eger, 2011 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Microsoft Access alapok

Microsoft Access alapok Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és

Részletesebben

MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14.

MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14. MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14. Mi a Mendeley? A Mendeley egy könyvtárkezelő program, hasonló a RefWorks, Endnote, Citavi-hoz (hivatkozáskezelő és tudományos közösségi háló) A Mendeley több,

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS központi honlap használata esetén

ADATSZOLGÁLTATÁS központi honlap használata esetén ADATSZOLGÁLTATÁS központi honlap használata esetén 1. A 18/2005. IHM rendelet melléklete alapján össze kell állítani a közérdekű adatokat 2. Az elkészített dokumentumok feltöltése a központi honlapra:

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ. Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon. Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2.

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ. Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon. Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2. Telefon: Fax: E-mail: (+36-1) 269-1642 (+36-1) 331 8479 info@ex-lh.hu www.ex-lh.hu Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon Pályázati

Részletesebben

Enterprise extended Output Management. exom - Greendoc Systems Kft. 1

Enterprise extended Output Management. exom - Greendoc Systems Kft. 1 Enterprise extended Output Management exom - Greendoc Systems Kft. 1 exom - Greendoc Systems Kft. 2 Sokféle bementi adatformátum kezelése Adatok fogadása különböző csatornákon Előfeldolgozás: típus meghatározás,

Részletesebben

Szemantikus világháló a BME-n

Szemantikus világháló a BME-n Szemantikus világháló a BME-n Lukácsy Gergely Szeredi Péter Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ßÐÙ Ý Þ Ö Ð º Ñ º Ù Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Szemantikus technológiák

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja Garamvölgyi László könyvtári szakinformatikus Országos Széchényi

Részletesebben

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver Informatika Középszintű érettségi vizsga témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY

INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY Éves óraszám: 36 óra 1. Teremrend, balesetvédelem Szervezés, tanév rendje. A számítógép és biztonság. Informatikai eszközök 2. Hardvereszközök A számítógép és a perifériák

Részletesebben

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft.

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. SDL Trados szervermegoldások Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. Fókuszban A fájlalapú fordítási memória korlátai SDL TM Server 2009 A fájlalapú terminológiai

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS ISKOLAI PROGRAMJA 9 12. évfolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. A szakmacsoportos

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató

Hallgatói tájékoztató Hallgatói tájékoztató Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a CC.Consultatio Kft. meghirdeti a Bevezetés a forrásanyagok kutatásába és tudományos on-line adatbázisok használata

Részletesebben

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu Internet:

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika 11. évfolyam A tanév célja a középszintű érettségire való felkészítés, az emelt szintű érettségire való felkészülésnek a megalapozása. A középszintű érettségi elősegíti az eligazodást és a munkába állást

Részletesebben

A HunTéka elektronikus könyvtár modulja

A HunTéka elektronikus könyvtár modulja A HunTéka elektronikus könyvtár modulja A HunTéka integrált könyvtári rendszer 2002-ben debütált az MTA SZTAKI és az ikron Kft. több éves közös fejlesztésének eredményeként. Jelenleg több mint 44 intézményben

Részletesebben