A képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon és a bolognai elvárások. Mádai Ferenc ME MFK

Átírás

1 A képzési szerkezet a Mőszaki Földtudományi Karon és a bolognai elvárások Mádai Ferenc ME MFK

2

3 Egy USA állampolgár nyersanyag- fogyasztása 1 pound (font) = 0,45 kg Mibıl Cu agyag kısó cement Zn Au Földgáz Kı, kavics Kıolaj Mennyit? 0,84 t 9,75 t 14,55 t 31 t 0,45 t 62 kg m t liter Egy magyar állampolgáré ennek kb. a fele!

4

5 Véges nyersanyagkészletek, szigorodó feltételek

6 A növekedés határai környezetszennyezés globális felmelegedés

7 Ki fogja ezeket a problémákat megoldani?

8 Önök!

9 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok 1. A felsıoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében. az egységesen szerkesztett diplomamelléklet kiadása 2. Az egymásra épülı, kétciklusú felsıoktatási rendszer bevezetése. az elsı ciklus legalább 3 éves és a munkaerı piacon érvényesíthetı képzettséget ad. 3. A hallgatói mobilitást elısegítı egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. kiterjesztve az élethosszig tanulás területére is. 4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elısegítése. 5. Az európai együttmőködés támogatása a minıségbiztosítás terén. 6. Az európai felsıoktatási intézmények együttmőködésének elısegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén. Mindezt legkésıbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínőség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék.

10 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok Könnyen érthetı és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése, - akár a diploma-kiegészítés alkalmazásával - annak érdekében, hogy elısegítsük az európai polgárok elhelyezkedési lehetıségeit és az európai felsıoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét. Alapvetıen két fı képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi/mester (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az elsı, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását. Az elsı ciklus után adott fokozat, mint megfelelı képesítés alkalmazható az európai munkaerıpiacon.

11 A Bologna-nyilatkozat (1999): célok A második képzési ciklusnak sok európai ország gyakorlatának megfelelıen - egyetemi vagy doktorátusi fokozathoz kell vezetnie. Kreditrendszer mint amilyen az ECTS rendszer bevezetése, amely a legmegfelelıbb módon elısegíti a legszélesebb hallgatói mobilitást. Legyen lehetıség a kreditek megszerzésére felsıoktatáson kívüli, például az élethosszig való tanulás keretei között, feltéve, hogy azt felsıoktatási intézmények is elfogadják. A minıségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttmőködés kialakításának támogatása.

12 Képzési formák az ftv. szerint 11. (1) A felsıoktatás egymásra épülı, felsıfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülı ciklusokban, osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. (3) A felsıoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsıfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsıfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhetı

13 Doktori képzés 6 félév Munkaerıpiac Osztatlan képzés félév 2-4 félév mesterképzés 6-8 félév alapképzés egy-egy képzési ága Felsıfokú szakképzés 4 félév

14 Alapfogalmak Alapképzés: alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Alapszak: az alapfokozatú szakképzettség (BSc) megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. Az alapszakos oklevelek megszerzéséhez szükséges kreditek száma: Mőszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alpszakon legalább 210 (7 félév), Földrajz alapszakon legalább 180 (6 félév). Szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés

15 Alapfogalmak Kredit: (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérıszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintő teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytıl független. 1 kredithez 15 munkaórát rendelnek. Csak érdemjeggyel lezárt tantárgyhoz rendelhetı kredit. Mintatanterv: a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró/képes hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idı alatt fejezi be.

16 Az oktatás szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon

17 A régmúlt ( ) 1735 Selmecbányán bányászati tanintézet (Bergschule) létesül, a tanulmányi idı két év Az elsı tanszék létesítésével megkezdıdött a bányászati akadémia szervezeti kiépítése 1770 a bécsi udvari kamara az addigi két évfolyamos oktatást három évfolyamra növelte, s három tanszékes akadémiát (Academia Montanistica, Bergacademie) szervezett A képzési idıt 4 évre növelték 1867 A képzés fokozatosan magyar nyelvővé válik 1872 Alapvetı szervezeti és oktatási reform: az egységes bányász képzés helyett 4 szak: bányászati, fémkohászati, vaskohászati, valamint gépészeti és építészeti szak.

18 A régmúlt ( ) 1919 Költözés Sopronba 1922 Bányamérnöki és Erdımérnöki Fıiskola 1934 József Nádor Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bánya-, kohó- és erdımérnöki kara 1947 új szakok beindítása: - Geológus és geofizikus - Olajbányászati 1949 Áttérés a 10 féléves képzésre 1951 Újabb szakok beindítása - Olajmérnöki - Geológusmérnöki - Geofizikusmérnöki - Bányagépészeti

19 A közelebbi múlt 1959 Költözés Miskolcra (Nehézipari Mőszaki Egyetem) 1967 Gázmérnöki szak indítása 1968 Hidro- és mérnökgeológiai szak indítása 1985 Környezetvédelmi szak indításának elıkészítése 1987 A bányagépész szak megszüntetése 1992 Új tanterv új szakok indításával: - Környezetmérnöki - Eljárástechnikai mérnöki - Geográfus (1995) 2000 Kari névváltoztatás: Mőszaki Földtudományi Kar

20 A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl 2006-ig Mőszaki földtudományi szak Geológusmérnöki szakirány Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány Geofizikus-mérnöki szakirány Geoinformatika-mérnöki szakirány Környezetmérnöki szak Általános környezetvédelmi szakirány Ipari környezetvédelmi szakirány Környezet-geofizikus-mérnöki szakirány Gépészeti szakirány Levegıtisztasági szakirány (MAK-gondozásában) Geográfus szak

21 A Mőszaki Földtudományi Kar szakjai, szakirányai 1992-tıl 2006-ig Geotechnikai és bányászati szak Bányászati szakirány Geotechnikai szakirány (egyetemi és fıiskolai szint) Elıkészítéstechnika-mérnöki szak Nyersanyag-eljárástechnikai szakirány Környezeti eljárástechnikai és hulladékelıkészítési szakirány Olaj- és gázmérnöki szak Olajmérnöki szakirány Gázmérnöki szakirány

22 Képzési ág szeptember 1.-után a képzés szerkezete a Mőszaki Földtudományi Karon BSc MSc szak Alapszak szakirány Mőszaki Földtudományi Mőszaki Földtudományi (Földtudományi mérnök) Bányászati és geotechnikai mérnöki Elıkészítéstechnika-mérnöki Olaj és gázmérnöki Mőszaki földtudományi mérnöki Bányászati és Geotechnikai Elıkészítéstechnikai mérnök Olaj és Gázmérnök Hidrogeológus mérnöki Geoinformatika mérnöki (?) Földtudományi mérnöki (Geológus és Geofizikus mérnöki) Kémia, Biológia Környezet-mérnöki Környezetmérnöki Geokörnyezetmérnöki Környezettechnikai Környezetmenedzser Környezetmérnöki Földrajz-Geográfia Földrajz Geoinformatikai Földrajz tanári Geográfus, Földrajz tanár (?)

23 A Műszaki Földtudományi Kar küldetése: Oktatás és tudományos kutatás annak érdekében, hogy a földkéreg nyújtotta természeti erőforrások ésszerűen kerüljenek felhasználásra, a fenntartható fejlődés megvalósítható legyen

24 A Mőszaki Földtudományi Kar alapszakjai, azok szakirányai Mőszaki Föltudományi alapszak Ez megkeresi: Földtudományi szakirány Ez kitermeli: Bánya- és Geotechnikai szakirány Ez feldolgozza: Nyersanyagelıkészítési szakirány Ez is kitermeli és feldolgozza: Olaj- és Gázmérnöki szakirány Környezetmérnöki alapszak Ez fedolgozza a hulladékot: Környezet-eljárástechnikai szakirány Ez eltünteti : Geo-környezetvédelmi szakirány Ez szervezi: Környezetmenedzsment szakirány Földrajz alapszak Ez mindezt térképen nyilvántartja: Geoinformatikai kutató szakirány Ez oktatja: Tanári szakirány

25

26

27

28

29

30

31 Mobilitás: EUROPEAN NETWORK From 2004: - Leeds - Camborne

32 CURRENT INDUSTRIAL PARTNERS ARCTIC PLATINUM PARTNERSHIP

33 Köszönöm megtisztelı figyelmüket!