Gyógyszertár. MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: XIV. évf. 1. szám január PHARMA PRAXIS

Átírás

1 Gyógyszertár XIV. évf. 1. szám január PHARMA PRAXIS A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész RENDEZVÉNY Hivatásfejlesztés és érdekképviselet Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról Tények és törekvések Dr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól BEMUTATJUK Margóra megírt életpálya Beszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője Interjú az Év Gyógyszerészével AKTUÁLIS Minden megoldásban partnerek vagyunk Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműkődésről PARAGRAFUS A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban MAGÁNGYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Alapítva: 1991 XIV. évf. 1. szám január

2

3 TARTALOM PHARMA PRAXIS A diszlipidémia kezelésének új lehetőségei - 2. rész 4 RENDEZVÉNY Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Kiadványa Alapítva: január Hivatásfejlesztés és érdekképviselet Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról - 1. rész 6 Tudás és lendület Beszélgetés dr. Rixer Máriával a XXIV. GYOK Ifjúsági Fórumáról 10 Tények és törekvések Dr. Mikola Bálint a gyógyszerészi hivatás fejlesztésének fő irányairól 12 TOVÁBBKÉPZÉS Gyógyszertári menedzsment 15 BEMUTATJUK Margóra megírt életpálya Beszélgetés a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Életműdíjasával 16 A magisztrális gyógyszerkészítésnek van jövője Interjú az Év Gyógyszerészével 18 AKTUÁLIS Őszinte gondolatok a tára mellett a Kedvenc Patikám verseny eredményhirdetése után 1. rész 20 Dr. Kaló Zoltán: Gyógyszerészet Quo vadis? 23 Minden megoldásban partnerek vagyunk Dr. Zombor Gábor stabilitásról, együttműködésről 26 Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Mikola Bálint Felelős szerkesztő: Tóth Tamás Szerkesztőbizottság: Balázs László Barabás Éva Dr. Lovas Imre Dr. Mikola Bálint Dr. Nagy Balázs Dr. Samu Antal Dr. Simon Kis Gábor Dr. Szrogh Vivien Szakmai Tanácsadó Testület: felkérés alatt Nyomdai előkészítés: Balázs Ádám Nyomdai kivitelezés: Innova Innovariant Nyomda Hirdetésfelvétel: Yooter Média Group Kft. ertekesites@ymg.hu tel.: 36/ , 36/ PARAGRAFUS A gyógyszertárak aktuális számviteli kérdései a gyakorlatban 28 A KOZMETIKUS TANÁCSOLJA A plazma 30 REJTVÉNY Művészet és gasztronómia Pablo Ruiz Picasso 31 A MOSZ címe: 1135 Budapest, Kerekes u. 9. V. em 6. telefon/fax: info@magangyogyszereszek.hu ISSN Minden jog fenntartva. A lapban megjelent valamennyi írásos és képi anyag közlési joga a Szerkesztőséget illeti. A megjelent anyagoknak vagy azok egy részének bármilyen formában történő másolásához, felhasználásához, ismételt megjelenéséhez a Szerkesztőség írásbeli hozzájárulása szükséges. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal. XIV. évfolyam évf. 1. szám 1. szám január január GYÓGYSZERTÁR 3

4 RENDEZVÉNY A növekedés lehetőségei Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról 2. rész Több előadó is egyetértett abban, hogy a gyógyszertárak számára az OTC készítmények forgalmának utóbbi időszakban tapasztalható folyamatos növekedése; az officinai tevékenységnek a szolgáltatások irányába, piaci értékek mentén történő elmozdulása; valamint az egészségpénztárakkal történő szorosabb együttműködés jelenthet kiutat a jelenlegi kedvezőtlen helyzetből. Ugyancsak reményre adhat okot, hogy a gyógyszertárak száma stabilizálódott, és a vaklicit intenzitása is csökken. Az alábbiakban a XXIV. GYOK második két napjának legfontosabb megállapításait adjuk közre. Szombat délelőtt A hétvége első napján mint minden évben, most is a szakmapolitikai aktualitások kerültek fókuszba. Elsőként dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, és dr. Lengyel Gábor, a Bayer Hungária Kft. kommunikációs igazgatója számolt be a magyar gyártók, illetve az innovatív gyógyszercégek eredményeiről, aktuális problémáiról. Dr. Ilku Lívia elmondta, az ez év elején lezajlott Magyar Gyógyszer kampány kapcsán végzett felmérésből kiderült, hogy a lakosság számára a gyógyszerválasztás legfontosabb szempontja a jó ár-érték arány. Csaknem minden második beteg szerint az olcsóbb gyógyszerek ugyanolyan jók, mint drágább készítmények. Háromnegyedük szívesen választ magyar gyógyszert hacsak nem a bevált készítményéhez ragaszkodik, vagy az ár alapján dönt. Az igazgató asszonytól megtudtuk, a MAGYOSZ tagvállalatainak árbevétele 2013-ban az előző évhez képest 1,4 százalékkal, 996 milliárdról 982 milliárd forintra csökkent. Ez az első év, amikor az addig pozitív tendencia negatívba fordult. Ezt ellensúlyozandó, az exportarány a teljes árbevételen belül tovább emelkedett, 82,4-ről 83,8 százalékra. A kedvezőtlen hazai helyzetet a magyarországi gyártók beruházásainak visszaesése (a 2012-es 80 milliárd helyett tavaly már csak 61 milliárd forint) is jelzi, a keleti külpiacokon tapasztalható krízis pedig várhatóan 30 százalékos exportcsökkenést eredményez. Az előadó a vaklicit-tendenciákat ismertetve közölte, egyre kevesebb terméket vonnak be a fixesítési körbe, továbbá az előző ajánlattételi időszakhoz képest az árat mérséklő készítmények száma (263) és az árcsökkenés átlagos mértéke (6,1%) is csökkent. A támogatott gyógyszerekről az OTC készítményekre történő súlypont-áthelyeződést a tavalyi forgalmi adatok is alátámasztják: míg az előbbi kategória eladásai 464-ről 463 milliárd forintra csökkentek, a vény nélkül is kapható termékek forgalma 566 milliárdról 576 milliárd forintra nőtt. 4 GYÓGYSZERTÁR

5 RENDEZVÉNY Dr. Lengyel Gábor úgy látja, az egészségbe való állami befektetés egyik legjobb eszköze a hatásos és biztonságosan alkalmazható gyógyszer. A gyógyszerpiaci szakértő szerint a stabilizáció érdekében a gyógyszer-támogatási rendszer egyszerűsítésére, a gyógyszer-közkiadások növelésére és a hiányzó összeg erejéig kiegészítő források becsatornázására lenne szükség. Dr. Inotai András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke az egészségpolitikai, (szakma)politikai és vállalat-gazdaságtani szempontok gyógyszer-kereskedelemben tetten érhető konfliktusát elemezte. Előadásának legfontosabb megállapításait lapunk oldalán olvashatják. Dr. Simon Kiss Gábor Gyógyszerészet vállalkozás és/vagy hivatás? címmel tartott igen gondolatébresztő előadását. Mint mondta, a közforgalmú gyógyszertáraknak a receptköteles készítmények forgalmazásából kellene megélniük. Ezt azonban számos korlátozás nehezíti. A kedvezőtlen irányú változások szemléltetésére saját patikájának adatait hozta, amelyek szerint a gyógyszertár tb-támogatása az utóbbi három évben a felére csökkent. Éppen ezért prognosztizálható, hogy a közforgalmú gyógyszerellátás a szolgáltatások irányába fog elmozdulni. A szolgáltató tevékenység sikerét pedig a piaci értékek mentén történő szerveződés garantálhatja. Ennek elemei a piacelemzés és piacérzékenység, az elérhetőség, a szakértelem, az emberiesség, valamint a megbízhatóság. Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. kutatásvezetője a megfelelő betegtájékoztatás szükségességére, és elmaradásának jogi következményeire hívta fel a figyelmet. Az előadása alapján készült cikk e havi számunk oldalán kapott helyet. Dr. Soós Gyöngyvér, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának elnöke a gyógyszerészi gondozási protokollokat tesztelő pilot programról adott tájékoztatást. A projekt ez év november 30-án zárult, eredményeiről a közeljövőben mi is beszámolunk. Dr. Török Miklós, az Állami Egészségügyi Központ Szülészeti-Nőgyógyászati és Koraszülött Osztályának osztályvezető főorvosa a Magzat Hangja programot ismertette. Mint elmondta, a perinatális halálozások száma csökken, ám a méhen belüli elhalások arányát tekintve kevésbé tapasztalható látványos változás. A magzati-újszülötti elhalálozások kétharmada a méhen belül történik. Éppen ezért van nagy jelentősége egy olyan monitoringrendszernek, amellyel észlelhető a veszélyeztetett állapot, és a kismama időben beérhet a kórházba. A Magzat Hangja program célja a már életképes magzatok méhen belüli elhalálozásának megakadályozása egy magyar fejlesztésű telemedicinás eszköz segítségével. A műszer lehetővé teszi, hogy a kismama otthonában végezze a mérést, miközben a leletezés az orvos számítógépén történik. E készülék beszerzése során a gyógyszertárak mint átvételi pontok szerepelhetnének. Szombat délután Dr. Cseh Ildikó a patikák szakmai felügyeletével kapcsolatos aktualitásokról számolt be a népes hallgatóságnak. Az országos tisztifőgyógyszerész ismertette a legfrissebb adatokat, amelyek szerint a hazai közforgalmú gyógyszertárak száma A piac stabilizálódását jelzi, hogy a tavalyi évben mindössze 12 új patika nyílt, idén pedig csupán 7 gyógyszertár-létesítési kérelmet adtak be a hatóságnak. Az egyéb forgalmazási csatornákról szólva dr. Cseh Ildikó elmondta, neten mindössze 41 patika forgalmaz gyógyszert. A Magyar Posta és a MOL is lemondott a gyógyszer-értékesítés lehetőségéről, a Tesco és a Penny Market viszont még mindig lát fantáziát e készítmények forgalmazásában. A patikán kívüli gyógyszer-értékesítő helyek száma összességében nőtt, a tavalyi 541-ről 613-ra. Dr. Bidló Judit, az OEP főosztályvezetője a gyógyszertámogatások ez évi alakulásáról számolt be. Legfontosabb megállapítása, hogy adataik szerint a különböző, patikák számára juttatott kompenzációknak köszönhetően a gyógyszertárak árréstömege ma nagyobb, mint volt egy évvel korábban. XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 5

6 RENDEZVÉNY A patikák eredményes működését mutatja, hogy 47 százalékuk havi 10 ezernél is több vénnyel számol el az egészségbiztosítónak. A legnagyobb (recept)forgalmú patikának pedig az OEP egy hónapra 3,7 milliárd forint támogatást fizetett ki. A gyógyszerek közül a Zavesca nevű készítmény kapja a legnagyobb, egy főre jutó állami támogatást, ami évente 31,3 millió forintos kiadást jelent az OEP számára. A patikai készletezést jelentősen megnehezíti, hogy egyes hatóanyagokból a termékek igen széles köre áll a gyógyítók és a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Dr. Bidló Judit extrém példaként említette az olanzapint, amelynek 16 márkájából összesen 66 féle készítmény (kiszerelés), illetve az atorvastatint, amelynek 21 brandjéből 66 különböző készítmény kapható a patikákban. Dedinszky Csabáné dr. a patikai online pénztárgépekkel kapcsolatos legfrissebb információkat osztotta meg az egybegyűltekkel. A Novodata Zrt. gyógyszerész-igazgatója felidézte, hogy a kasszák után igényelhető állami támogatást ez év szeptember 30-ig lehetett visszaigényelni, a számlázóprogram meglétét pedig november 15-ig kellett bejelenteni a NAV-nak. Az előadó ezt követően részletesen ismertette, mi a teendő akkor, ha elromlik az online pénztárgép, illetve mi a menete az AEE egység frissítésének. Sipos Géza, a Quadro Byte Zrt. vezérigazgatója a felhő alapú informatikai rendszerek alkalmazásáról tartott rövid, ám annál lényegre törőbb előadást. Mint elmondta, a gmail és a fre levelezőrendszere, a DropBox fiókok, az ingyenes internetes tárhelyek és a különböző navigációs szisztémák is felhő alapon működnek. A Quadro Byte az úgynevezett privát felhőt ajánlja partnereinek, amely mellett a legfőbb érv a költségmegtakarítás, illetve az, hogy a felhasználó az új rendszerre való áttérést követően is ugyanazt az alkalmazási felületet használja. Dr. Feller Antal és dr. Küttel Sándor a gyógyszer-kereskedelem aktuális trendjeiről számolt be, mindenekelőtt a nagykereskedők szemszögéből. A Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója felvezetésként Peter F. Druckert idézte, aki szerint a szervezeteknek az állandó változásokra kell felkészülniük. Dr. Feller Antal a hazai gyógyszerforgalom aktuális összetételét elemezte, és hasonlította össze más piacokkal. Eszerint Magyarország a vaklicit, valamint az egyes gyógyszerek tételes finanszírozásba történő átsorolása miatt más utat jár be, mint Európa többi országa. A teljes gyógyszerforgalom egynegyede a kórházi csatornában zajlik, és ez az arány feltehetően csak növekedni fog, hiszen az újonnan piacra kerülő innovatív készítmények is túlnyomórészt ide kerülnek. Az ez irányú bővülés lehetőségét mutatja, hogy Olaszországban például a gyógyszerforgalomnak csaknem a fele ebben a szegmensben keletkezik. Európában nálunk a második legmagasabb (18,1 százalék) az OTC termékek aránya a teljes forgalomhoz viszonyítva. Ezen a téren Lengyelország jár az élen a maga 23 százalékával, de a növekedés nálunk is 8,2 százalékos. Összehasonlításul, az európai piacok ez irányú bővülése 0 és 5 százalék között van. Dr. Feller Antal úgy látja, mivel az árrések nem növekednek, a patikák eredményes működéséhez szükséges fedezetet a nem támogatott gyógyszerekből és a szolgáltatásokból kell előteremteni. Dr. Küttel Sándor elsőként a gyógyszer-nagykereskedelem idei eredményeit, trendjeit ismertette. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke elmondta, bár dobozeladások tekintetében stagnál a piac, értékben 3-3,5 százalékos növekedés tapasztalható. Forintforgalom tekintetében a vényköteles gyógyszerek részaránya csökkent, az OTC készítményeké viszont nőtt. Az utóbbi kategóriában, a regisztrált termékek forgalma dobozszám tekintetében nem változott, értékben viszont bővült. A nem regisztrált készítményeknél viszont ennek éppen a fordítottja figyelhető meg: több gyógyszer fogyott, a bevétel viszont változatlan maradt. Az előadó szerint mindezek a vásárlóerő növekedését jelzik. A generikus szegmens értékben a teljes piac felét, dobozeladások tekintetében pedig a 70 százalékát teszi ki. Az ezt követő fórumon az előadók elsőként a korábban hozzájuk érkezett kérdéseket válaszolták meg. A szekció zárásaként dr. Mikola Bálint megköszönte a jelenlévőknek az őszinte, nyílt hangnemet; a bevételnövelés egyik lehetséges irányaként pedig olyan eszközök alkalmazását jelölte meg, amelyek munkába állítása nem igényel költségvetési többletet. A nap zárásaként a gyógyszertárak és az egészségpénztárak kapcsolata került terítékre. Ennek keretében a MOSZ-MGYK Egészségpénztári Munkacsoportjának tagjai, illetve a partnercégek vezetői értekeztek az együttműködés hatékonysága növelésének lehetőségeiről. Dr. Gyetvai László az egységes egészségpénztári tranzakciós nyilvántartás szükségességéről beszélt. Nehezményezte, hogy a mintegy 2300 gyógyszertárba eljuttatott megbízólevelet, ami a munkacsoportot az egészségpénztárakkal való tárgyalásokra hatalmazza fel, mindössze a patikák egytizede küldte vissza. 6 GYÓGYSZERTÁR

7 RENDEZVÉNY Dr. György Péter az egészségpénztári kártyákon vásárolt gyógyszerek forgalmának nagyságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az egészségpénztári piac forgalmának 70 százaléka a patikákon keresztül zajlik, a konkrét vásárlók és családtagjaik száma együttesen a 2 millió főt is elérheti. Az általuk egészségpénztári kártyán keresztül felhasznált összeg 93 százalékát gyógyszerre költik, vásárlásaik 77 százaléka a patikákban zajlik. MOSZinfó Ami viszont problémát jelent, hogy a kifizetés módja gyakorlatilag pénztáranként változik. A rendszergazdák nem biztosítanak egységes ellenőrzési felületet, és az elszámolható termékek köre is folyamatosan változik, jellemzően csökken. A cél, hogy minden egészségpénztár ugyanazt a rendszert használja, valamint, hogy az elszámolható termékkört a teljes patikai kínálatra kibővítsék. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is fontos célként említette a rendszer egységesítését, és az elszámolási időszak maximum 5 napra történő lerövidítését. A gyógyszertárak és az egészségpénztárak közötti összeköttetést biztosítani hivatott E2K rendszer kapcsán elmondta, hogy az 1 millió egészségpénztári tagból 800 ezer fő, valamint 2300 gyógyszertár is ezt a rendszert használja. Fontosnak tartotta, hogy a patikák forgalmuk növelése érdekében valamennyi egészségpénztárral kössenek szerződést. Simon Péter, az E2K (Egészségpénztári Elszámoló Központ) Kft. ügyvezető igazgatója az egészségpénztárak és a gyógyszertárak közötti szorosabb együttműködés szükségességére hívta fel a figyelmet. Ő is megerősítette, hogy a patikáknak van még lehetőségük további egészségpénztárakkal is szerződést kötni. Az elektromos EDI számla előnyeit ecsetelve Simon Péter elmondta, ezt a szisztémát alkalmazva a gyógyszertáraknak nem kell a postázással foglalkozniuk, ráadásul a számlainformációk a webes felületen is követhetők. Utóbbihoz eddig 800 gyógyszertár kért hozzáférést. Vasárnap délelőtt A kongresszus utolsó napjának előadói a gyógyszerellátás jogi, gazdasági, pénzügyi és adókörnyezetének aktualitásairól beszéltek. Dr. Vass Gellért ügyvéd prezentációjának anyagát lapunk oldalán közöljük, a Juhász Katalin előadása alapján készült cikket pedig a Gyógyszertár november-decemberi számában olvashatták. Az előadások után került sor a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének közgyűlésére, ahol értékelve az egyes programok tartalmi elemeit a résztvevők megfogalmazták a GYOK XXIV. Záródokumentumának kulcsüzeneteit. Ezzel a végéhez is ért a négynapos, igen tartalmas és színvonalas programsorozat. XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 7

8 BEMUTATJUK Tiszaújvárosban működik az Év Patikája Saját fejlesztésű programokkal a hatékonyabb betegellátásért A tavaly októberi gyógyszerészkongresszust követően a tiszaújvárosi Arany Sas gyógyszertár tehette ki falára a Év Patikája elismerést igazoló aranytáblát. A gyógyszertár vezetőjét, dr. Laki Tibort kértük meg arra, hogy mutassa be patikáját. Tiszaújváros második gyógyszertárát 1976-ban adták át a rohamosan fejlődő iparváros lakosságának színvonalasabb egészségügyi ellátása érdekében. A település egészségügyi komplexumának földszintjén kialakított patika hamisítatlan szocreál külsővel és belsővel, valamint a 40 évvel ezelőtti gyógyszergazdálkodásra jellemző, túlméretezett terekkel (officina és raktárak) rendelkezett. Családi betéti társaságunk 1997 márciusában, pályázati úton vásárolhatta meg a gyógyszertár 20 évre szóló bérleti jogát. Két év elteltével, a kifejezetten előnytelen bérleti szerződés, az ingatlan műszaki, valamint a bútorzat siralmas állapota miatt döntöttünk úgy, hogy kifizetődőbb, ha ugyanezen működési körzeten belül egy új gyógyszertári ingatlant építünk március végén indult a zöldmezős beruházás, és november elejétől már új helyén folytatta működését az Arany Sas patika. Az átköltöztetett új gyógyszertár szakmai értelemben is újdonságnak számító különlegessége saját fejlesztésű, az országban elsőként bevezetett, úgynevezett komissiózó expediálási módszere volt. Ennek keretében, egyes logisztikai feladatok átalakításával újraértelmeztük a gyógyszerkiadás metodikáját, aminek köszönhetően a folyamat gyorsabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá vált ben gyógyszertárunk első ízben érdemelte ki az Év Patikája megtisztelő címet. Hosszú időn keresztül nagy megelégedéssel alkalmaztuk a kézi komissiózást. Számos pozitív szakmai, szervezési és gazdasági tulajdonságával mindössze egyetlen negatívumot tudtunk szembeállítani: a rendszer működtetése a nyitva tartás teljes ideje alatt, az expediáló személyzeten túl további egy fő szakasszisztens aktív közreműködését igényelte. Nagyobb, hozzáférhetőbb 2014 májusában újabb mérföldkőhöz érkeztünk a patika életében. Gyógyszertárunk ekkor jelentős átalakításon esett át, aminek elsődleges célja az elmúlt másfél évtized betegellátást érintő, és a vásárlási szokásokra is kiható változásainak leginkább megfelelni képes épület belső átalakítása volt. A legsürgetőbb megoldást igénylő problémát az évek során szűkössé vált officinai tér jelentette, amelynek megnövelése valamennyi gyógyszertári kiszolgáló rendszer teljes átalakítását, a helyiségek és az általuk betöltött funkciók újragondolását, valamint az ingatlan épületgépészeti-hőtechnikai felújítását is maga után vonta. A belsőépítészeti átalakításokat úgy kellett megoldanunk, hogy a patika 211 négyzetméteres alapterülete nem változhatott. A régi officina és a raktárhelyiség egybenyitásával az új officina alapterületét csaknem a duplájára tudtuk növelni. A diszkrétebb kiszolgálás érdekében megnöveltük a kiadók közötti távolságot, az eladótérben pedig a mostanság egyre nagyobb vásárlói igényként jelentkező szabadpolcos rendszer visszafogott megjelenésével igyekeztünk gyógytermék kínálatunkat közelebb hozni az ez iránt fogékony emberekhez. A raktár a régi laboratórium helyére került, ahol az aktív gyógyszerek tárolását egy nagy kapacitású gyógyszerkiadó automata segítségével oldottuk meg. Nagyobb teret kap mindaz, amit ma gyógyszerészi hivatásnak nevezünk. A gyors kiszolgálás érdekében a raktár és az officina továbbra is direkt helyiségkapcsolódással áll egymással összeköttetésben. Az új helyre költöztetett, kombinált raktározási felület áruszállítás szempontjából egyszerűbb megközelíthetősége érdekében az épület hátsó homlokzatán egy új gazdasági bejárat nyitottunk. A gyógyszertári főbejárat előtt egy új, akadálymentesített rámpát alakítottunk ki. Ugyanitt egy nagy teljesítményű, légfüggönnyel kombinált automata bejárati ajtó is segíti a mozgáskorlátozottak és a babakocsival érkezők minél egyszerűbb bejutását. A XXI. század gyógyszertára Az egyedileg gyártott expedystore gyógyszerkomissiózó automata használatával az optimálisabb helykihasználáson túl a raktározással összefüggő munkafolyamatok (a gyógyszerek betárolása, raktározása és kiadása) is egyszerűbbé, gyorsabbá és összehangoltabbá váltak. Az említett technológia integrálásával a raktárkészlet csaknem 90 százalékát automatizáltuk. A gép maximális kapacitása a 12 ezer darabot is elérheti. Egyes felmérések szerint a tradicionális gyógyszerkiadás során az egy beteg gyógyszerrel történő kiszolgálására fordí- 8 GYÓGYSZERTÁR

9 BEMUTATJUK Éppen ezért kollégáimmal egyik régi, egyetemi professzorom axiómája szerint igyekszünk végezni a napi munkánkat, miszerint a gyógyszer = hatóanyag + információ. A 2000-ben megújult, kézi komissiózó rendszerrel működő Arany Sas patika szakszemélyzete az orvos által rendelt vagy a vény nélkül megvásárolni kívánt gyógyszereket, a biztonságot jelentő kontrolling megvalósítása és a szükségesnek ítélt információ átadása mellett, a lehető legrövidebb idő alatt szolgálta ki. A liberalizációs időszak beköszöntével a vásárlói szokások is megváltoztak. A kiszolgálás elvű betegellátást egyre inkább a szolgáltatás elvű gyógyszerkiadás váltotta fel. Ebben a helyzetben már nem a termék, hanem a vásárló igénye került előtérbe. A jó munkához idő kell! Ahogy a mondás is tartja, a jó munkához idő kell, és ez különösen igaz a szolgáltatás elvű betegellátásra. A gyógyszerigényükkel a vevők azt a patikát választják, ahol számukra a legkedvezőbb vásárlói élményt biztosítják. Természetesen vannak, akiket inkább a kézzelfogható kedvezmények csábítanak, ám úgy tűnik, a marketingfogásoktól mentes, hiteles tájékoztatás és az odafigyelő, gondos ellátás továbbra is vonzó alternatívát jelent az emberek számára. tott idő körülbelül 60 százaléka a gyógyszerek összeszedésével telik el. Mi ezt az időt korábban a kézi komissiózással, mostantól pedig az expedystore rutinszerű használatával tudjuk visszaforgatni a betegek javára. A gyógyszertár működésének hatékonysága jelentős mértékben növelhető, ezáltal több idő jut a betegekre, megvalósítható a megfelelő gyógyszerészi gondozás, nagyobb teret kap mindaz, amit ma gyógyszerészi hivatásnak nevezünk. Az automata kapcsán a legnagyobb nyereséget talán az jelenti, hogy a kézi komissiózásnál alkalmazott rákészítő szakember munkája egyszerűen átirányíthatóvá válik a harmadik tárához, ami dinamikájában is emeli betegellátásunk színvonalát. Gyógyszer = hatóanyag + információ Etikus szakmai elveket valló gyógyszertárként, expediálási munkánk során a betegcentrikus szemlélet élvez prioritást. A gyógyszerészi gondozás végzéséhez szükséges kompetenciák és jogosultságok birtokában azt tapasztaltuk, hogy bármennyire is szerettük volna ezt a tevékenységet városunkban meghonosítani, ellátási körzetünkben a kiemelt laboratóriumi, a sokrétű szakorvosi és az alapos háziorvosi háttér mellett nincs igény a klasszikus értelemben vett gyógyszerészi gondozásra. Ezért ennek tőlünk elvárható legmagasabb formáját, a hiteles betegtájékoztatást igyekszünk megvalósítani. Úgy érezzük, a szó valós értelmében is a gyógyszerek szakértőinek kell lennünk, nem utolsósorban pedig a betegek is ezt várják el tőlünk. Nagy örömünkre a komissiózó gyógyszerkiadás a betegek körében is kedveltté vált, hiszen a hozzánk betérők is szívesen éltek a kérdezés lehetőségével. Az ellátott betegek számának növekedése viszont hamarosan olyan munkaszervezési problémák megoldását vetítette előre, amelyekre addig gondolni sem mertünk. Láthatóvá vált, hogy az egységnyi időre eső ellátandó feladatok növekedése akár a gyógyszer-expediálás minőségi színvonalának a rovására is mehet. Ezt kezdetben a működő tárák számának növelésével sikerült elkerülni. A szó valós értelmében is a gyógyszerek szakértőinek kell lennünk. A következő problémát a napi 9 órás (később 10 órás), már 2-3 tárán bonyolított, folyamatos üzemű nyitva tartáshoz szükséges szaklétszám biztosítása jelentette ben még két gyógyszerész, két gyógyszerkiadó szakasszisztens és három asszisztens munkájával láttuk el szaporodó napi teendőinket, majd további lépésként valamennyi asszisztensünk gyógyszerkiadó szakasszisztensi képesítésének megszerzését tűztük ki célul. Hamarosan a gyógyszerészi létszámot is sikerült emelnünk, s így már a 8 főre bővült, expediálási joggal rendelkező szakembergárda munkabeosztásának a megszervezése következhetett. A célkitűzésünk az volt, hogy olyan rotációs beosztást alakítsunk ki, amely akár a szaklétszámtól függetlenül (például szabadságolás) is garantálja a biztonságos és hatékony napi munkavégzést. XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 9

10 BEMUTATJUK Megvizsgáltuk a napi rendszerességgel végzett tevékenységeket, és azt tapasztaltuk, hogy a gyógyszerészszakmai feladatok kapcsán, egy bizonyos határon túl nem lehet több időt megtakarítani. Ellenben az adminisztrációs kötelezettségekben és a gazdálkodással összefüggő területeken bőven akadt automatizálható folyamat. Komplex vállalatirányítási rendszer saját kútfőből Így fogalmazódott meg annak az igénye, hogy a kollégák számára is váljanak elérhetővé olyan számítógépes alkalmazások, amelyek segítségével a gyógyszertár-működtetéssel összefüggő adminisztratív feladatok pillanatok alatt elvégezhetők. Mivel akkoriban a gyógyszertári programokat működtető rendszergazdák egyike sem akart ilyen programokat fejleszteni, mondván: túl egyedi az igény, saját erőből kezdtem ennek a feladatnak a megoldásához. Gyógyszertárvezetőként vagyis a belső munka szervezőjeként, a sikeres betegellátás megvalósítása érdekében az elmúlt években számos alkalmazást készítettem, amelyek mára egy komplex vállalatirányítási rendszer részeként működnek gyógyszertárunkban. Ezek a következők: speciális statisztikai elemek felhasználásával, termékenként elemzett és heti gyakorisággal frissített készletgazdálkodás; a humán erőforrással kapcsolatos ügyek (távollétek, könyvelői jelentések, munkaidő-nyilvántartások stb.) vezetése; minden kolléga számára, szaktevékenységenként lebontva, egyenlő és igazságos napi munkabeosztás, valamint internetes hozzáférés a következő 10 nap beosztásához; a napi pénzügyi műveletek átlátható, gyors és pontos kezelése (egyedi és összkassza-forgalmak, váltópénzkezelés, banki feladások stb.); speciális, teljes körű szakmai adminisztrációk (például kábítószer-nyilvántartások, jelentések és kimutatások) naprakész vezetése; lejárathoz közeli termékek és reklamációk nyomon követése a biztonságos, gondos és gazdaságos készletezéshez; gyors segítség, illetve döntéstámogatás a gyógyszerkiadással kapcsolatos jogszabályi feltételek maradéktalan teljesüléséhez. Egy kivételével minden alkalmazást napi/heti rendszerességgel használunk. A programok bővítése, újabb funkciókkal történő kiegészítése folyamatosan zajlik. Az említett komplex rendszernek köszönhetően bármilyen, távollétből adódó szaklétszámváltozásra előre felkészülten, körülbelül 5-6 napos (tehát rendkívül nagy forgási sebességű) készletekkel, gyakorlatilag selejt és elfekvő készletek nélkül, gyors és hatékony többnyire folyamatosan 3 tárás betegkiszolgálással, rendkívül szervezetten és zökkenőmentesen végezhetjük a munkánkat. Dr. Laki Tibor szakgyógyszerész 10 GYÓGYSZERTÁR

11 BEMUTATJUK Őszinte gondolatok a tára mellett a Kedvenc Patikám verseny eredményhirdetése után 2. részt Az idei versenyt szerettük volna megnyerni. Úgy véltem, mondanivalómnak csak úgy lehet erkölcsi tartása és súlya, ha megmutatjuk az egész éves munkánk eredményét. Ugyanakkor cikkemmel (amelynek első részét a Gyógyszertár november-decemberi számában olvashatták a szerk.) szeretném vitára késztetni azokat a fiatal gyógyszerészeket, akik a múlt év januárja óta a patikájukat irányító vállalkozásban legkevesebb 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek. forintnyi szolgáltatási díj, ami csak a biztosító által támogatott vények expediálásáért számítható fel, a hazai patikák nettó árbevételének (ami 2013-ban 566,8 milliárd forint volt) a 0,8 százalékát tette ki. Ebből azonnal és önként eltapsoltunk egymilliárd forintot az online pénztárgépek működtetésének beindítására. A jövő évi, következő egymilliárd forintos kiadásunk a rendszer folyamatos működtetéséhez kell majd. Mit kívánnak a magyar gyógyszerésztől? A közelmúlt történéseinek felidézésével el is jutottunk a Kedvenc Patikám pályázathoz. Nézzük, mit is kívánnak tőlünk ma a jogszabályok. A évi XCV. törvény a betegjogok vonatkozásában előírja, hogy a vény nélkül is kapható gyógyszerek (öngyógyszerelés) kiadásakor kötelesek vagyunk gondos tájékoztatást adni a kért gyógyszer terápiás és mellékhatásairól, több gyógyszer együttes szedése esetén a gyógyszerek kölcsönhatásáról, az orvosi kezelés szükségességéről (ha a vásárló egészségi állapotát ránézésre úgy ítéljük meg), valamint a gyógyszer helyettesíthetőségéről és áráról. Hangsúlyozom, ez nem lehetőségünk, amivel amúgy is élnénk, hanem törvényi kötelességünk, minden beteggel szemben és minden egyes vény nélkül kiadott gyógyszer esetén. A betegjogok biztosításához szükséges névkitűzőnket sem kapkodhatjuk fel-le, tetszésünk szerint. Gyógyszerenként 2-3 perces oktatás, akár tetszik a betegnek, akár nem, akár éjszakai ügyelet van, akár nappal. Mindenki által köztudott, hogy az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében immár gyógyszerbiztonsági ellenőrzés is zajlik a patikában, amit már csak azért is lelkiismeretesen kell végezni, mert a gyógyszertár tulajdonosa több-kevesebb állami pénzt kap érte. Hogy konkrétan mennyit? Az összeg nagyságától nem kell elájulni. Az összességében 4,5 milliárd Hogyan végezzük ezt a gondozást? Az EMMI szakmai irányelve egyértelműen fogalmaz: a betegtájékoztatást személyre szabottan, nyugodt körülmények között, a betegjogok és a titoktartás szabályait betartva kell végezni. Az első alkalommal felírt gyógyszer esetén a gyógyszerész ismerteti a készítmény alkalmazásához kapcsolódó alapvető ismereteket, úgymint a gyógyszer helyes megnevezését és annak fonetikus kiejtését, a gyógyszer tárolásával, eltartásával, megsemmisítésével kapcsolatos előírásokat stb. A beteg által már ismert gyógyszerek esetében az expediáló szakembernek meg kell győződnie arról, hogy a beteg gyógyszerszedéssel kapcsolatos tájékozottsága megfelelő-e. Minden esetben fel kell hívni a beteg figyelmét a gyógyszeresdobozban lévő írott betegtájékoztatóra, valamint arra, hogy bármikor nyugodtan kérdezhet tőlünk. Ismételt gyógyszerkiváltás esetén a beteggel folytatott konzultáció keretei között azt is meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e a beteg gyógyszerszedési együttműködése. Non-adherencia gyanúja esetén további vizsgálódásra van szükség. Az irányelv utasításai még hosszú oldalakon keresztül folytatódnak. Dr. Sohajda Attilának, a MGYK Gazdasági Munkabizottsága elnökének, a kamara alelnökének számításai szerint az egy vényre jutó alapszintű gondozásra fordított idő 3,3-4 perc. Ezzel a módszerrel az is kiszámítható, írta, hogy egy expediáló munkahely óránként átlagosan vény expediálására alkalmas. És akkor még nem beszéltünk a kézi eladások számáról és a velük összefüggő betegjogi kötelezettségeink időigényéről. Az összességében 4,5 milliárd forintnyi szolgáltatási díj a hazai patikák nettó árbevételének a 0,8 százalékát tette ki. XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 11

12 BEMUTATJUK legyen! adták meg a végső, minden észérvet nélkülöző döfést a némán-boldogan helyeslő kamarai tisztségviselőknek és a csak ámuló-bámuló olvasóknak. Őrült beszéd, de van benne rendszer. (Shakespeare: Hamlet) Az én javaslatom legalább ilyen jó. A pénztárosok alkalmazása mellett, a haszonszerzés további tompítása érdekében a gyógyszertárakban is be kellene vezetni a várólistát. Az íróasztal mellett elképzelve így tökéletesen időzíthető lenne a gyógyszertári betegáramlás, úgy a kötelező alapszintű, mint az önkéntes, emelt szintű gondozás esetén, még úgy is, ha az előbb idézett tanszékvezető egyetemi tanár szavaival élve ezek financiális támogatása eddig még nem valósult meg. Nem feladatom a fentiek kommentálása (bár véleményem éppen lenne), mindenesetre a Kedvenc Patikám versenyre készülve első lépésünk egy több százezer forintos beruházás, egy újabb immár a harmadik expediálóhely kialakítására volt. Ennek hiányában ugyanis nem feleltünk volna meg az alapszintű gondozás időkritériumainak. Mindazok ellenére sem, hogy a tára mellett állók a gyógyszertár napi vényszáma és az expediálásban részt vevő gyógyszerészek/szakaszszisztensek létszáma alapján is a megengedhető terhelés (létszámnorma) alatt dolgoztak. A gondozásra kötelezően fordítandó időegység hiánya miatt ugyanis a patika az előírtnál jóval kevesebb időt áldozott az állam által busásan finanszírozott alapszintű gondozásra. Mentségünkre legyen mondva, hogy a betegek nem akarták betartani azt az egyszerű elvárást, hogy a napi nyitva tartás 10 órája alatt legyenek szívesek egyenletes létszámban érkezni és távozni. Ezt a problémát egy neves szakember is észlelte, és újszerű megoldási javaslattal élt. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságának egyik tagja, egyetemi tanár azt javasolta, hogy tudatosan lassítani kell a gyógyszerkiadást, és a szolgáltatások irányába kell elmozdulni. Azon a szemléleten pedig, hogy a gyógyszertári befektetés mihamarabb hasznot hozzon, a döntéshozók már 2010 óta próbálnak eredményesen tompítani (én ezt nagyon szégyelltem volna ilyen nyíltan bevallani), hiszen ettől az évtől kezdve a patika már nem kiskereskedelmi egység, hanem egészségügyi intézmény. A blokkolás és a pénzkezelés a patikákban is a pénztárosok dolga Ne mosolyogjanak, az én javaslatom legalább annyira életképes, mint egy másik ötlet egy törvényben már felajánlott lehetőség, nevezetesen, hogy többek között a NAV-val online pénztárgép-összeköttetéssel is rendelkező mozgó fiókgyógyszertárak bóklásszanak az ország eldugott kis falvaiban, társadalmi felelősségvállalásuk terhének súlya alatt és rentábilis működésük reményében. Két gyógyszerészgeneráció tűnt el a tára mögül. A harmadik a kamara és a politika segítségével most csomagol A legfontosabb feladatunkat azonban a legtömörebben a évi XCVIII. törvény 2010 évi módosítása fogalmazta meg. Ebben minden benne van, érdemes hát szó szerint idézni: A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazására vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel. Úgy legyen, a törvény az törvény! Mindenki betartja, ahogy a tulajdonrész-szerzés kőbe vésett előírásait is. De akkor miért kapunk pénzt egy törvény betartásáért? És miért pont ennyit? Lehet, hogy ez az összeg a bibliai 30 ezüstpénz forintosított megfelelője? Mindenesetre a kör bezárult, egészségügyi feladatainkat legfeljebb az önkormányzatok irányításával végzett társadalmi felelősségvállalás végtelen tárházával egészíthetnénk még ki. 12 GYÓGYSZERTÁR

13 BEMUTATJUK Néni üres dobozokkal Kedves fiatal, jelenleg minimum 25 százalékos, de két év múlva már több mint 50 százalékos patikai tulajdonrésszel rendelkező, középosztályba tartozó gyógyszerész kollégáim! Ha egyáltalán léteztek, egy dologról ne feledkezzetek meg: a hó végén valamiből ki kell majd fizetni a dolgozóitok bérét, és működési költség gyanánt még néhány apróságot. A társadalmi felelősségvállalás kérdését és az Egészségfejlesztési Irodákkal való kapcsolatépítést azután már mindenki megoldhatja bónuszban, fakultatívan a szabadidejében, és talán még a kamarának sem kell hozzá kötelező intelmeket adnia. A MOSZ elnöke írja, hogy két gyógyszerész-generáció tűnt el a tára mögül. A harmadik a kamara és a politika segítségével most csomagol A napokban egy nem túl idős néni néhány üres gyógyszeresdobozt és két receptet szorongatva állított be a gyógyszertárba. Jöttem az injekciókért mondta, de ne tessék felszámítani a dobozdíjat, jó lesz úgy is, ha a régibe teszi bele. Vigyáztam rájuk, nem piszkítottam össze őket. Meghatódtam, a torkom egy láthatatlan gombóctól szorult össze. Talán az ilyen emberekért jelentkeztünk a pályázatra, és végső soron emiatt szólítottalak meg Benneteket, új, reményt keltő tulajdonosokat a Gyógyszertár című folyóiratban. Dr. Szrága László, a év Kedvenc Patikája, a veszprémi Ezüst Holló Gyógyszertár vezetője Terápiás javallat: akut vagy krónikus információhiány Az Ön patikája egészséges működéséért. Hatóanyag: Információ: forgalmi, pénzügyi, rendelési, készlet- és további információk Bizalom: egyenesen a Hungaropharma nagykereskedelmi rendszeréből Kötetlenség: online bármikor, bárhol Kényelem: minden egy helyen AZ XIV. ÉN évf. 1. PATIKÁM szám január információs felület: GYÓGYSZERTÁR 13

14 BEMUTATJUK A szakmának kiszámíthatóságra és tervezhetőségre van szüksége Interjú dr. Nagy Balázzsal, a MOSZ felügyelőbizottságának tagjával Dr. Nagy Balázs (40) feleségével együtt vezeti a tokodaltárói Szent István Király Gyógyszertárat. Mint mondja, nagy a veszélye, hogy a vidéki kispatikák egy része az elkövetkező időszakban fiókgyógyszertárrá alakul, amivel összességében romlana az ellátás szakmai színvonala. Dr. Nagy Balázs: Győrben születtem, és nőttem fel. A szüleim, akik mérnökök, jelenleg is ott élnek. Persze azért akadt gyógyszerész is a családban, a nagynéném és az unokatestvérem; részben az ő bátorításukra, részben pedig a reáltárgyak iránti érdeklődésem okán választottam én is ezt a hivatást. Az egyetemen ismertem meg a feleségemet, aki viszont negyedik generációs gyógyszerész ban végeztünk a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A gyógyszertárat, ahol jelenleg dolgozunk, korábban a feleségem szülei vezették. Így aztán nem ott kezdtünk dolgozni, hanem tanulmányútra mentünk: a szép emlékű Pávics László gyógyszerész úr mellett, Veszprém megyében szereztük meg első tapasztalatainkat a tára mellett, ezután tértünk vissza Tokodaltáróra. Gyógyszerészi szemléletmódomat alapjaiban meghatározta feleségem szüleinek szakmaszeretete és a család gyógyszerészi tradíciói. A mai napig a közös családi eseményeken hét gyógyszerész ül az asztal mellett, akik között tára mellett álló szakember, kórházi és ipari területen, valamint a kereskedelemben tevékenykedő gyógyszerész is található. Amíg az anyósom és az apósom egészségi állapota engedte, ők is aktívan dolgoztak a patikában. Ezért a feleségemmel nagyon sokat helyettesítettünk a környéken, aminek köszönhetően számos patika működését megismertem, az ügyeletes megyeszékhelyi gyógyszertártól egészen az egyszemélyes falusi patikákig ban megszületett a kisfiunk, majd három évvel később a kislányunk is, így már nem volt időnk helyettesítést vállalni ben nyitottunk egy fiókgyógyszertárat a szomszéd faluban, amit a mai napig én vezetek, miközben a feleségem az anyapatika munkáját irányítja, expediál és magisztrális gyógyszerkészítéssel foglalkozik. A fiókpatika zárása után Tokodaltárón folytatom a munkát. Gy.: Milyen előnyei és hátrányai vannak a kispatikai létnek? N. B.: A falusi gyógyszertárak általában úgy működnek, hogy a lakás és a patika egy épületben található. Igen gyakran előfordul, hogy a betegek záróra után és hétvégenként csengetnek be. Elfogadtuk, hogy ez így működik, azt leszámítva, hogy néha olyan készítményeket kérnek, amelyek kiváltása másnap is ráérne. A kispatikai lét előnye, hogy több időnk marad a betegekre, könnyebb a személyes kapcsolatot kialakítani és fenntartani, ami kiváló alapot ad a gyógyszerészi gondozás, tanácsadás, és felvilágosítás végzésére. Hatékonyabban tudjuk követni, hogy a beteg milyen készítményeket váltott ki korábban. Ismernek, megbíznak bennünk, elfogadják a tanácsainkat. Ez sok esetben könnyebbség, de nagy felelősség is. Gy.: Hogyan látod a kispatikák helyzetét? N. B.: A környékünkön az utóbbi időben két kispatika is elvesztette az önállóságát, és a közelben lévő nagyváros gyógyszertárának fiókpatikájává vált. Ez a valószínű forgatókönyv: amikor visszavonul az idős gyógyszerész, nincs olyan fiatal, aki átvenné a helyét. Megyénkben a közelmúltból egyetlen olyan esetet tudok felidézni, amikor egy kispatika esetében generációváltás történt. Gy.: Nem lehet, hogy a fiókpatikává válás egyfajta megoldást jelentene a vidék gyógyszerellátására? Bár tulajdonkoncentrációhoz vezetne, sok településen megmaradhatna a közvetlen patikai hozzáférés N. B.: A fiókpatikává válás a betegek számára többnyire rövidített nyitva tartást, kisebb készletet, a magisztrális gyógyszerek nehezebb elérhetőségét jelenti. A fiókpatikák számának a közforgalmú gyógyszertárak rovására történő növekedése országos szinten az ellátási szint csökkenését eredményezné. Látni kell, hogy sok településen a lakosságszám már most sem tud eltartani egy közforgalmú gyógyszertárat. Ha a demográfiai mutatók tovább romlanak, ez egyre több községre lesz igaz, olyannyira, hogy esetleg már egy fiókgyógyszertár sem lesz képes kitermelni a működtetés pénzügyi feltételeit. Egy másik fontos tényező, ami a szakmától független, azonban a patikák sorsát nagyban befolyásolja, a háziorvosok helyzete. Amíg van olyan orvos, aki mindennap rendel a faluban, addig a fiókpatika is életképes. Ha az orvos nem rendel mindennap vagy megüresedik a praxis, bármilyen ügyes a gyógyszerész, a patika nem tud fennmaradni. Gy.: Hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten? N. B.: Az eddigieknél magasabb állami támogatás növelné a kispatikák esélyeit. Az is tágítaná a mozgásterüket, ha a gyógyszerkészletüket hosszabb fizetési határidővel tudnák beszerezni. 14 GYÓGYSZERTÁR

15 BEMUTATJUK Gy.: 2001-ben te is elvégezted a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem dr. Simon Kis Gábor által szervezett másoddiplomás képzését. Miben segítik az ott tanultak a mindennapi munkádat? N. B.: Egyrészt megtanultuk egységében látni az egészségügy és a hazai gazdaság rendszerét. Másrészt nagyon sok praktikus, a napi tennivalókkal, ügyvitellel kapcsolatos dolgot tanultunk. Példaként említeném a bankokkal való tárgyalást, de hasznos számviteli és jogi ismeretekre is szert tettünk. Azt gondolom, nemcsak a frissen végzett, hanem a hosszú évek óta a tára mellett dolgozó gyógyszerészeknek is szükségük van arra, hogy elsajátítsák a megfelelő gazdasági szemléletmódot. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségével is e képzés révén kerültem kapcsolatba. Az oktatók között megismertem a MOSZ alapítóit és mostani vezetőit. Ezt követően léptem be a szövetségbe, amelynek Komárom-Esztergom megyei szervezetében előbb alelnöki, majd elnöki megbízatást kaptam, az országos vezetőségben pedig immáron második ciklusban vagyok a felügyelőbizottság tagja. Gy.: Mi az, amit elsődleges feladatnak tartasz az érdek-képviseleti munkában? Gy.: Egy minimális szaklétszámmal működő patikában menynyi idő marad gyógyszerészi gondozásra? N. B.: Egy kistelepülés patikájának officinája soha nem üres: miután kiváltották a gyógyszerüket, a betegek egészen addig ott maradnak, amíg csak a következő vásárló be nem toppan. Beszélgetünk, ami nagyon jó alkalom a gyógyszerészi gondozásra, a betegekkel való bizalmi kapcsolat kialakítására, egy-egy probléma részletesebb megbeszélésére, a felvilágosításra. Gy.: Mi az, amit a páciensek szempontjából a legfontosabb gyógyszerészi feladatnak tartasz? N. B.: A leglényegesebb, hogy a beteg elégedetten távozzon a patikából. Ehhez többnyire elég a szakszerű kiszolgálás. Máskor nemcsak erre van szükség, hanem tanácsadásra, pár jó szóra, kérdésekre, egy mosolyra, empátiára is. Néha csak megértő, figyelmes hallgatás kell. Ennek a szemléletmódnak az év minden napján megvalósuló, következetes képviseletét tartom a közforgalmú gyógyszerészi munka legfontosabb, legnehezebb, de egyben legszebb feladatának. Ezt a személyes kapcsolatot sem az internetes házhozszállítás, sem a gyógyszer-automata nem tudja kiváltani. Ha a betegek elégedettek és szívesen jönnek hozzánk, akkor a mi munkánk is könnyebb, és a patika is nagyobb eséllyel tud talpon maradni. N. B.: Nagyon fontosnak gondolom, hogy minél több gyógyszerészt tudjunk megszólítani, hogy eljussanak hozzájuk az információk és részt vegyenek a szakmai programokon. Nem könnyű feladat, hiszen sok esetben egyszemélyes kispatikákról beszélünk, amelyek vezetőit maximálisan lefoglalják a napi tennivalók. Gy.: Mit tartasz a gyógyszerészet előtt álló legfontosabb feladatnak? N. B.: Mindenekelőtt a gazdasági stabilizálódás felé kell elmozdulnunk. A szakmának kiszámíthatóságra és tervezhetőségre van szüksége. Ha ezek a feltételek adottak lennének, az nagyon sok olyan problémára megoldást jelentene, amelyekkel most küszködünk, gondolok itt a generációváltásra vagy a kispatikák helyzetére. Az utóbbi években sok szép eredményt értünk el, ide sorolható a személyi jog rehabilitálása, a gyógyszerészi gondozás fejlesztése, a patika egészségügyi intézményként való jogszabályi definiálása, a gyógyszerészdoktori cím. Viszont szükséges, hogy mindezek gazdaságilag is alá legyenek támasztva, különben idővel ingataggá válik a rendszer. Kevés szabadidőmben szívesen tanulmányozok régi családi feljegyzéseket, szakmai folyóiratokat, évkönyveket. A család első gyógyszerésze 130 éve állt a tára mögé. Visszatekintve erre a több mint egy évszázadra, volt sok szép emlékezetes időszak, és volt nehéz, reménytelennek tűnő élethelyzet, szakmai környezet is. Volt, hogy úgy tűnt, minden elveszett. Egyvalami azonban nem változott: a gyógyszertárba betérő, gyógyírt váró ember. Tóth Tamás XIV. évf. 11. szám január GYÓGYSZERTÁR 15

16 AKTUÁLIS Az egészségpolitikai, szakmapolitikai és vállalat-gazdaságtani szempontok kölcsönhatása a gyógyszer-kereskedelemben a kelet-közép-európai régióban A gyógyszerellátás az egészségügy kiemelten fontos területe, hiszen a fejlett egészségügyi rendszerekben a leggyakrabban alkalmazott egészségügyi beavatkozás a gyógyszeres terápia. A gyógyszerellátás végső célja, hogy a rendelkezésre álló terápiák segítségével biztosítsa az egészség megőrzését és helyreállítását. Ennek során azonban a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottsága miatt a szakmai szempontok mellett a közgazdaságtan szempontrendszerének a figyelembevétele is megkerülhetetlen. A gyógyszerellátás rendszerének optimális működtetésére való törekvés kapcsán kiemelt jelentőséggel bír a fenti három terület operatív szinten megjelenő célkitűzéseinek és egymással való kapcsolatának vizsgálata. E célkitűzések és azok megvalósítási lehetőségei a régió valamennyi országában alapvetően befolyásolják a gyógyszer-kereskedelem szereplőinek, azaz a kis- és nagykereskedőknek a tevékenységét. Egészségpolitikai célkitűzések Az egészségügy mint azt a szektorban jelentkező, ilyen irányú kudarcok is mutatták nem működtethető kizárólag piaci alapokon. Indokolt tehát az állami beavatkozás, aminek irányát és mértékét a régió országaiban az egészségpolitika eszközrendszerén keresztül határozzák meg. A biztonságos gyógyszerellátás egészségpolitikai célkitűzéséből vezethető le a nagykereskedők által kötelezően forgalmazott gyógyszerek köre, sőt több készítményt a gyógyszertárban is kötelező folyamatosan készleten tartani. A hozzáférhetőség földrajzi és időbeni dimenzióban is értelmezhető. Az időbeni hozzáférhetőség biztosítását az egészségpolitika a nyitvatartási idő, az ügyelet és a készenlét befolyásolásával tudja javítani. A földrajzi hozzáférhetőség szempontjai többek között a gyógyszertárak elhelyezkedésének sűrűsége, a gyógyszertáron kívüli beszerezhetőség lehetősége, illetve a ritkábban lakott, szegényebb területeken a gyógyszerekhez való méltányos hozzáférés. A gyógyszerellátás rendszerében a szakmapolitikai (azaz a gyógyszerészeti ágazatpolitikai) szempontok és az egészségpolitikai eszközrendszer összhangja biztosítja az egészségnyereség maximalizálását. Ugyanakkor a hatékonyságra való törekvést az alapvető közgazdaságtani módszerek alkalmazása és az egészségpolitikai eszköztár közötti egyensúly megteremtése teszi lehetővé. Optimális esetben az egészségpolitika olyan kapcsolatot képez a szakmapolitikai szempontok és a közgazdaságtani alapvetések között, amely elősegíti az egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságát, méghozzá úgy, hogy folyamatosan biztosítani lehessen a minőségi gyógyszerellátáshoz való hozzáférést. A gyógyszerellátás fenntarthatósága a korlátozott erőforrások miatt az egészségpolitikai eszköztár egyre fontosabb célkitűzése. Ebből vezethető le az egészségpolitika azon törekvése, hogy ösztönözze a generikus helyettesítést vagy egyéb, preferált készítmények kiadását. Szintén egyre lényegesebb célkitűzés a háziorvosok tehermentesítésének biztosítása. Az alapellátásban való közreműködés növelésével a gyógyszertárak számos olyan feladatot vállalhatnak át, amelyet a háziorvosi szektor már csak korlátozottan képes megvalósítani. A gyógyszerészi gondozással, az egészségfejlesztéssel és a személyre szabott terápiás tanácsadással a patikák egyben szolgáltatásaik körét is bővíteni tudják, amint az egyre több országban megfigyelhető. Vállalat-gazdaságtani célkitűzések Noha az egészségügy, és azon belül a gyógyszerellátás nem működtethető kizárólag piaci mechanizmusok érvényesítése mellett, gazdálkodó szereplőkként a gyógyszer-kereskedelmi rendszer privát résztvevői nem vonhatják ki magukat az alapvető közgazdaságtani folyamatok hatásai alól. Kereskedelmi tevékenységüket vállalati egységekben végzik, így működé- 16 GYÓGYSZERTÁR

17 AKTUÁLIS sük vállalat-gazdaságtani alapvetésekkel és célkitűzésekkel is jellemezhető. A piaci környezetben való működés e vállalati egységektől is megköveteli, hogy törekedjenek a hosszú távú profitabilitás biztosítására. Ez a hatékonyság javításával érhető el, amelynek elvi útja a költségek csökkentése és/vagy a bevételek növelése lehet. A bevételek növelésének lehetőségei a gyógyszer-kereskedelemben erősen korlátozottak. Egyrészt azért, mert a forgalmazott termékek árrése állami szintű szabályozás függvénye, másrészt a forgalom volumenére, ezen belül is a piaci igényre a gyógyszer-kereskedelmi rendszer szereplőinek csak korlátozott hatásuk van. A bevételek növelését ezért vállalat-gazdaságtani szempontból célszerű a bevételi források bővítésével, például többletszolgáltatások nyújtásával, vagy a nemzeti szabályozás függvényében a forgalmazott termékkör bővítésével elérni. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy ehhez a gyógyszertári többletkapacitásokat, a szolgáltatások igénybevételére irányuló potenciális keresletet, a kereslet generálásának lehetséges eszközeit, a szolgáltatások finanszírozásának lehetőségeit, valamint az egészségügy egyéb szereplőinek helyzetét is fel kell mérni. Az egészségpolitikai célkitűzésekre való törekvés tehát önmagában nem elegendő, hiszen a piaci mechanizmusok komoly korlátot szabhatnak a szolgáltatások bővítésének. Az egészségügy nem működtethető kizárólag piaci alapokon. A további, operatív szinten megjelenő vállalat-gazdaságtani célkitűzések a költségcsökkentésre való törekvés köré csoportosíthatók. Utóbbi egyik eszköze a készletgazdálkodás optimalizálása lehet, amelynek kapcsán a gyógyszerkészlet nagysága és az akut ellátási események közötti optimum kialakítására van szükség. Az integráció során a piaci szereplők alapvető feladatkörüket, tevékenységüket bővítik ki az ellátási lánc más szereplőinek tevékenységeivel. Ennek nemzeti szabályozástól függően különböző megjelenési formái lehetnek, például felvásárlás, fúzió vagy stratégiai együttműködés. A horizontális integráció célja a dominánsabb piaci szerep megszerzése, az azonos ellátási szinten működő piaci szereplők együttműködéséből származó szinergiák kihasználása révén. A gyógyszer-nagykereskedelem piacán a horizontális integráció célja a nagy vásárlóforgalomból és a tőkekoncentrációból származó stabil pénzügyi helyzet kialakítása révén az alkupozíció erősítése a gyártók felé, illetve a monopolisztikus helyzet erősítése a gyógyszertárak felé. A kiskereskedelemben a horizontális integráció hatására alakulnak ki a nemzeti szabályozás által megengedett mértékben a tulajdonosi hálózatok, a közös védjegy alá tartozó franchise rendszerek, illetve a beszerzési szövetségek. Ezek hatására a nagykereskedők irányába erősödhet a kiskereskedelmi szereplők alkupozíciója, egységesíthetők lesznek olyan folyamatok, mint a beszerzés, a könyvelés, a humán erőforrás fejlesztése vagy a minőségbiztosítási rendszerek kialakítása. A nagyobb tőkeerő speciális képzettségű, dedikált szakembergárda fenntartását is lehetővé teheti, például a gyógyszerészi gondozás területén, hozzájárulva ezzel az egészségügyi szolgáltatás minőségének javításához. A vertikális integráció során az ellátási lánc különböző szintjein lévő piaci szereplők célja a gyógyszerellátási folyamat összekapcsolása. A kis- és nagykereskedők a közösen optimalizált folyamatok (beszerzés, raktározás, készlettartás) eredményeképpen költségmegtakarítást érhetnek el, továbbá a teljes gyógyszerárrés nagyobb részét tarthatják kontroll alatt. A kizárólagos együttműködésekkel a többi szereplő számára ugyan csökken az elérhető piac mérete, azonban az integrált gyógyszerellátás hatékonyabban reagálhat a betegek igényeire. A méretgazdaságosság javítása az üzemméret, azaz a forgalmazott mennyiség növelése révén az egységnyi fix költségek (például az egy termékre jutó raktárköltség) csökkenését eredményezheti. A kis- és nagykereskedelemben ezáltal a beszerzési, logisztikai és raktározási költségek is csökkenthetők. A választékgazdaságosság javítása a forgalmazott termékskála vagy a nyújtott szolgáltatások körének kiszélesítésével képes csökkenteni a költségeket. Ebben az esetben bizonyos költségnemek, például az adminisztrációs, a pénzügyi vagy a marketingköltségek több termék vagy szolgáltatás között oszlanak meg, így az egységnyi költség csökken. A fenti vállalat-gazdaságtani aspektusok gyakorlati alkalmazásának természetesen igazodnia kell az adott ország szabályozási gyakorlatához. Szakmapolitikai célkitűzések Annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás során a fenti piaci szempontok egyike se váljon kizárólagossá, a gyógyszerésztársadalom szakmapolitikai céljává tette, hogy az egészségpolitikával együttműködve biztosítsa a gyógyszerellátási szektor szakmai érdekvédelmét. Az iparvédelmi politika elsődleges célkitűzése, hogy racionális keretek között elősegítse az ágazat szereplői működésének hosszú távú fenntarthatóságát. Ennek érdekében a piaci reguláció és a liberalizáció közötti egyensúly megteremtésére kell törekedni. Bizonyos országokban az iparvédelmi politika olyan módon értékeli a gyógyszerellátás rendszerének a nemzetgazdasági termeléshez való hozzájárulását, hogy a gyógyszertárakat mint nemzeti, gyógyszerészi tulajdonban lévő családi egzisztenciavállalkozásokat támogatja. Ugyanakkor az is előfordul, hogy az iparvédelmi szabályozások a liberalizációs mechanizmusok bevezetésén keresztül segítik elő a gyógyszerellátási rendszer fenntartható működését. XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 17

18 AKTUÁLIS Ezen túlmenően, a szakmapolitika operatív célkitűzéseinek a többsége a gyógyszerforgalmazás és -kiadás presztízsének/elismertségének a megőrzésére és növelésére irányul. A gyógyszerforgalmazás patikai, valamint a gyógyszerkiadás gyógyszerészi monopóliuma a biztonságos és minőségi ellátás garanciája lehet. A patikai szolgáltatások körének kiszélesítése, és az ez irányú egészségpolitikai célkitűzések következetes megvalósítása is a szakmai elismertség növelését szolgálhatja. A gyógyszerészképzés és a megszerzett tudás színvonalának növelése alapvető szakmapolitikai célkitűzés kell hogy legyen, annak érdekében, hogy az ágazatban a szakmai elismertség erősítésének a lehetőségei is adottak legyenek. Az operatív célok kölcsönhatása Ugyanakkor azt is látni kell, hogy lehetetlen a felsorolt három aspektus valamennyi célkitűzésének együttes, korlátozás nélküli megvalósítása, mivel az egyes operatív célkitűzések sokszor csak egymás rovására érvényesíthetők (lásd az ábrát). Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, néhány illusztratív példával érzékeltetjük a célkitűzések közötti konfliktusok jelenlétét és jelentőségét. Célok közötti kölcsönhatás SZAKMAPOLITIKAI CÉLOK Nemzeti tulajdon védelme, szakmai prezstizs megőrzése EGÉSZSÉGPOLITIKAI CÉLOK Fenntartható, hozzáférhető, méltányos egészségügy VÁLLALATGAZDASÁGTANI CÉLOK Költségek csökkentése, piaci lehetőségek kiterjesztése, hatékonyság javítása Vállalat-gazdaságtan kontra egészségpolitika A vállalat-gazdaságtan szempontjából indokolható célkitűzés lenne a készletezési költségek optimalizálása, és kizárólag a kurrens termékek raktárkészleten való tartása. Ugyanakkor, az akut esetek ellátása során ez ellentétben állna egyrészt az ellátásbiztonsággal, másrészt az időbeni hozzáférhetőség biztosításával mint egészségpolitikai célkitűzésekkel. A hatékonyság javításával növelhető lenne a gyógyszerellátás szereplőinek profitabilitása és gazdasági stabilitása, azonban a kistelepülések méltányosság szempontjából biztosított gyógyszerellátása a vállalat-gazdaságtan szempontrendszerét figyelembe véve nem biztos, hogy gazdaságos, illetve fenntartható lenne. Ez ugyanakkor a területi hozzáférhetőség, valamint az egyenlő, méltányos hozzáférés biztosítását célzó egészségpolitikai célkitűzéseket sértené. Az egyes célkitűzések gyakran ellentétben állnak egymással, és csak egymás rovására érvényesíthetők. Tekintettel a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató szerepkörére, az egészségpolitika szempontjából ugyancsak indokolható lehet az ügyeleti ellátás előírása. Érthető azonban a gyógyszerész szakma azon érve is, amely vállalat-gazdaságtani szempontokra hivatkozva e szolgáltatás pénzügyi ellentételezését kéri. Az egészségpolitika részéről indokolható célkitűzés a generikus helyettesítés ösztönzése, azonban azt is érdemes elfogadnunk, hogy tisztán vállalat-gazdaságtani szempontból nézve a gyógyszerész az árréstömeg csökkenése miatt az Európai Unió sok országában ellenérdekelt lehet a generikus helyettesítésben. Szakmapolitika kontra egészségpolitika A gyógyszerész szakma elismertségét növelheti a gyógyszerkiadás és -forgalmazás gyógyszerészi monopóliumban tartása, ez azonban szembeállítható a hozzáférhetőség javításának egészségpolitikai célkitűzésével, amelyre alapozva indokolható bizonyos gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásának engedélyezése. Érdekes megfigyelni, hogy egyes célkitűzések akár egy-egy szempontrendszeren belül is ellentétben állhatnak egymással. A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás például konfliktusban állhat a betegbiztonsággal, ami ugyancsak egészségpolitikai célkitűzés. Ismert ugyanis, hogy a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás, a gyógyszerész szakmai információja nélkül történő gyógyszerkiadás növelheti a hamis gyógyszerhez való hozzáférés és a téves gyógyszerelés kockázatát. Hasonlóan, a méltányossági szempontokat figyelembe vevő közgyógyellátás biztosítása kedvezőtlenül hathat a betegek költségérzékenységének megtartására, amit viszont az egészségpolitika az allokatív hatékonyság fokozása érdekében tűzhet ki célul. A gyógyszertárak többletszolgáltatásainak fejlesztése szintén szakmapolitikai célkitűzésnek tekinthető, ennek az anyagi ellentételezése azonban egyéb egészségpolitikai célok megvalósítása elől vonhatja el a korlátozott erőforrásokat. Szakmapolitika kontra vállalat-gazdaságtan A vállalat-gazdaságtan szempontjából indokolható lenne a nagy alkupozíciójú, tőkeerős, méretgazdaságossági előnyöket kihasználó szereplők jelenléte, és az ezt elősegítő piaci liberalizáció támogatása, valamint a szabad verseny ösztönzése. Ez azonban ellentétes lenne a szakmapolitikai célkitűzésekkel, amennyiben annak középpontjában a nemzeti tulajdon védelme, a gyógyszerészek szakmai elismerésének növelése és a független, családi tulajdonú gyógyszertárak támogatása áll. Azonban, ha a szakmapolitika elköteleződést 18 GYÓGYSZERTÁR

19 AKTUÁLIS mutat a piac bizonyos szintű deregulációja iránt, a két célkitűzés összhangba kerülhet. Az európai gyógyszer nagy- és kiskereskedelem történetében mindkettőre találunk nemzetközi példákat. Összegzés A bemutatott néhány példán keresztül látható, hogy különböző nézőpontokból vizsgálva, az egyes operatív célkitűzések gyakran ellentétben állnak egymással, és csak egymás rovására érvényesíthetők. A cikk terjedelmi korlátai okán nem tárgyalja a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemre ható/ abban részt vevő szereplők tágabb köre, például a gyártók, a kórházak vagy maguk a betegek szerepét. A fentiek alapján azonban érdemes elfogadnunk, hogy saját szemszögéből nézve a gyógyszerellátási rendszer valamenynyi szereplőjének és érintettjének védhető az álláspontja. Az egyes célok, hangsúlyok közötti döntés a különböző országok állampolgárainak eltérő értékválasztási szempontjai alapján történhet. Kívánatos lenne, hogy ezen értékválasztás társadalmi vita mentén, explicit kritériumok mellett történjen meg. Egy ilyen társadalmi vita lefolytatásának azonban előfeltétele az átfogó tudományos munkák megléte a gyógyszer-kereskedelem területéről a régióban. A hazai szakirodalomban jelenleg hiányoznak, vagy igen korlátozottan állnak rendelkezésre az ilyen, aktuálpolitikai szempontoktól mentes, több nézőpontú anyagok. Mivel a szakmai prioritások mellett a vállalat-gazdaságtani szempontrendszer jelentősége is felértékelődik, ezen ismeretek oktatása egyre kevésbé megkerülhető a XXI. századi gyógyszerész- és szakgyógyszerészképzésben. Inotai András, Csanádi Marcell, Kaló Zoltán Syreon Kutató Intézet A gyógyszerészi tájékoztatás jogi aktualitásai A gyógyszerellátás az egészségügy kiemelten fontos területe, hiszen a fejlett egészségügyi rendszerekben a leggyakrabban alkalmazott egészségügyi beavatkozás a gyógyszeres terápia. A gyógyszerellátás végső célja, hogy a rendelkezésre álló terápiák segítségével biztosítsa az egészség megőrzését és helyreállítását. Ennek során azonban a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottsága miatt a szakmai szempontok mellett a közgazdaságtan szempontrendszerének a figyelembevétele is megkerülhetetlen. Az egészségügyi tájékoztatással szembeni fogyasztói igény elsősorban az internet révén az elmúlt években jelentősen átalakult. Kutatási eredményeink is bizonyítják, hogy a gyógyszerészek által átadott információkkal, tanácsokkal szemben abszolút befogadó, pozitív attitűd figyelhető meg a patikai vásárlók részéről; ilyen értelemben a gyógyszerész szava valóban szent tud lenni a beteg számára. A vásárló minden jellegű információt szívesen fogad, sőt kifejezetten igényel a szakmától. Egy patikai vevők körében végzett, nagymintás felmérésből tudjuk, hogy az adagolás és az alacsony árú készítmények ismertetésén túl a beteg azt is elvárja, hogy a gyógyszerész az együtt szedett gyógyszerek interakcióival kapcsolatban is adjon információt, vagy adott esetben egy jobbnak vélt tablettát javasoljon. Ugyancsak sokan vélik úgy, hogy az expediáló kiemelt feladatai között szerepel a mellékhatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, illetve a személyre szabott tanácsadás is. Mit hiányolnak a betegek? Ugyanakkor az online egészségügyi információfogyasztási szokások alapján látható, hogy a vásárló nemcsak passzív befogadója, hanem aktív keresője is az ismereteknek. Így gyakorlatilag tényként állapítható meg, hogy a betegek rendelkezésére álló információ mennyisége ma jóval több, mint ami évekkel ezelőtt jellemző volt. (Írásunknak nem célja annak elemzése, hogy ez a tájékozottság mennyire előnyös vagy hátrányos a terápiamenedzsment szempontjából.) Mindezzel együtt a vásárló ma sokkal tudatosabb magatartást tanúsít a beszerzés során, és határozottabb elvárásokkal lép fel, mint akár csak néhány évvel ezelőtt elsősorban az orvosi szolgáltatásokkal szemben, ám véleményünk szerint csupán idő kérdése, mikor figyelhető meg majd ugyanez a patikákban is. Jól mutatja ezt egyébként az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 2013-as statisztikája is, ahol látható, hogy a kezdeményezett betegpanaszok döntően a nem megfelelő ellátás, a hiányos tájékoztatás következtében indultak, sokan pedig egyszerűen a kikért hangnem miatt fordultak jogorvoslati lehetőségért. A betegek információhoz, tájékoztatáshoz való jogát egyébként a törvény is rögzíti, noha a jogalkotók által megfogalmazott pontok alapján talán joggal merülhet fel aggály annak minden részletre kiterjedő teljesíthetőségét illetően. Az orvosi praxisban határozottan megfigyelhető, hogy a szakma érzékeli e trendek XIV. évf. 1. szám január GYÓGYSZERTÁR 19

20 AKTUÁLIS A gyógyszerész feladata, hogy... Szinapszis kutatás (2012) n=549 patikai vásárló válaszoljon a feltett kérdéseimre tájékoztasson a vásárolt gyógyszer szedési módjáról javasoljon olcsóbb készítményt, ha tud tájékoztasson az együtt szedett gyógyszerek esetleges nem kívánt hatásairól javasoljon jobb készítményt, ha tud tájékoztasson a vásárolt gyógyszer esetleges mellékhatásairól meghallgassa a problémáimat, és adjon tanácsot tájékoztasson, mely esetekben kell felfüggesztenem a gyógyszer szedését 66% 65% 52% 49% 46% 36% 33% 21% erősödését, hatását nem is csekély mértékben: a gyógyítást végzők jelentős hányada véli úgy, hogy a jogi következményektől való félelem már-már a szakmai munkáját is beárnyékolja évi CLIV. törvény az egészségügyről Tájékoztatáshoz való jog 13. (2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról. Miért lehet mindez releváns a gyógyszerészek számára? Kétségtelen tény, hogy a probléma aktualitása a gyógyszerészi munka területén nem nevezhető akutnak, ám több olyan szempont is van, amelyek rámutatnak a jelentőségére, és amelyek miatt a gyógyszerészek számára is hasznos lehet közelebbről megismerni a mögöttes folyamatokat, valamint magát a vásárlói kört. A gyógyszervásárlás során a fogyasztók nagy arányban hagyatkoznak az expediáló szakember információira. Kutatásaink szerint a patikai vásárlók hitelesnek, szakmailag megalapozottnak vélik a patikus tanácsait. Ebből a szempontból a gyógyszerész jelentős befolyásoló szereppel bír a készítményválasztásban, a terápiakövetésben. Az internet szerepét a szakma hajlamos jelentősen alulértékelni. Az orvosok jelentős része szerint például a beteg csupán a találkozásukat követően néz utána a neten a problémájával kapcsolatos információknak, holott a gyakorlatban a legtöbb páciens már a vizitet megelőzően is igyekszik tájékozódni. Hasonló aktivitás mondható el a patikában beszerezni kívánt gyógyszerek kapcsán is, amit mindenképen tanácsos figyelembe vennie az expediálónak, különösen, ha a vásárló részéről jelentős mértékű téves vagy alul/túltájékozottsággal szembesül a kiszolgálás során. A patikus által felajánlott gyógyszercserét a betegek jellemzően teljes jóhiszeműséggel fogadják, ugyanakkor egy vényköteles készítmény helyettesítése esetén a csere tényéről általában nem konzultálnak az orvossal. Fontos kérdés, hogy kit terhel a jogi felelősség egy, a gyógyszerváltás miatt jelentkező probléma nem megfelelő ellátás betegtájékoztatás orvosszakmai kérdés hangnem betegdokumentáció leszázalékolás korlátozó intézkedés haláleset ápolás finanszírozás ellátási környezet kapcsolattartás emberi erőforrás etikai kérdés eltávozás betegbiztonság adatvédelem otthonápolás munkarend hálapénz szűrővizsgálatok várakoztatás előjegyzés beutalási szabályok betegszállítás betegirányítás BJK-elérhetőség betegátvétel akadálymentesítés 23,8 10,2 7,9 6,8 5,9 4,7 4,3 3,1 3,1 2,2 1,6 1,5 1,4 1,4 1,0 0,9 0,8 0,4 0,4 0,4 0,3 5,2 4,2 2,3 1,8 1,8 1,2 0,8 0,6 Betegpanaszok megoszlása (2013) (forrás: OBDK) esetén. (Méréseink alapján a krónikus betegek csaknem egyötödénél fordult már elő valamilyen nem kívánt következmény például mellékhatás, hatástalanság, gyógyszerérzékenység kifejezetten a patikai gyógyszercsere miatt.) Érdemes megemlíteni, hogy a patikai vásárlók körében csekély mértékben ugyan, de nő a webpatikában gyógyszert beszerzők aránya. E szolgáltatás esetében ugyancsak külön problémát jelent a gyógyszer értékesítése kapcsán felmerülő jogi felelősség kérdése. Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. vezető kutatója 20 GYÓGYSZERTÁR