KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 64-79/2011. Tárgy: A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Budapest IX. ker., Kén u. 5. szám alatti ingatlanon lévő telephely egységes környezethasználati engedélyének ötéves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása Előadó: Czinege Anett Hőnigh Katalin Szigeti Zoltán Szabó Bernadett Fodor Tamás dr. Zsille L. Ákosné dr. Hoblyák Júlia H A T Á R O Z A T A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. (1097 Budapest, Kén u. 5., Cg ; a továbbiakban: Környezethasználó) Budapest IX. ker., Kén u. 5. szám (Budapest 38188/1 hrsz.) alatti telephelyén végzett tevékenységét megtiltom, és a Környezethasználó KTVF: 515-8/2007., KTVF: /2008., KTVF: 949-7/2009. és KTVF: /2010. számú határozatokkal módosított KTVF: 50835/2005. számú egységes környezethasználati engedélyét v i s s z a v o n o m. Egyidejűleg megállapítom, hogy tárgyi eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I N D O K O L Á S A Felügyelőség KTVF: 50835/2005. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Környezethasználó részére a tárgyi telephelyen folytatott tevékenységére, melyet KTVF: 515-8/2007., KTVF: /2008., KTVF: 949-7/2009. és KTVF: /2010 számú határozataival módosított (a továbbiakban együttesen: Engedély). A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 20. (8) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat ötévente felül kell vizsgálni. A Környezethasználó november 30. napján kelt, a Felügyelőségen december 3. napján érkeztetett levelében kérte a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében előírt, a tevékenység ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentáció benyújtására rendelkezésre álló határidő 180 nappal történő hosszabbítását. A Felügyelőség a kérelmet KTVF: 64-6/2011. számú határozatában elutasította. A döntés ellen a Környezethasználó fellebbezést nyújtott be, melyet a Felügyelőség KTVF: 64-16/2011. számon érdemi vizsgálat nélkül elutasított. A Felügyelőség KTVF: 64-7/2011. számú határozatában a Környezethasználó által a Budapest IX. kerület, Kén u. 5. sz. alatti telephelyen végzett egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységét az ötéves teljes körű felülvizsgálati dokumentáció jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A döntés ellen a Környezethasználó fellebbezést nyújtott be, a Főfelügyelőség azonban14/2145-8/2011. számon a döntést helybenhagyta. A Felügyelőség április 21. napján hivatalból eljárást indított a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (5) bekezdése alapján a Környezethasználóval szemben a tárgyi telephelyén található környezetveszélyeztetés és szennyezés kivizsgálása ügyében, melyről a Környezethasználót KTVF: 64-17/2011. számon értesítette. A Környezethasználó május 13. napján kelt, a Felügyelőségen május 20. napján érkeztetett levele mellékleteként benyújtotta a Felügyelőségre az Encotech Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy O. u. 41.; Cg ) által készített, a tevékenység ötévenkénti felülvizsgálatára vontkozó dokumentációját (a továbbiakban: Dokumentáció). A Felügyelőség KTVF: 64-58/2011. számú végzésében a telephelyen feltárt környezetveszélyeztetés és szennyezés kivizsgálása és a tevékenység környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése céljából a április 21. napján hivatalból indított eljárást az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás jogerős lezártáig, de legkésőbb december 31. napjáig felfüggesztette. A Környezethasználó az Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség KTVF: 64-31/2011. számú végzésében megállapította, hogy a kérelem és a Dokumentáció nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek, ezért hiánypótlásra szólította fel a Környezethasználót. A Környezethasználó a hiánypótlásnak július 14. napján eleget tett (a továbbiakban: Hiánypótlási dokumentáció). A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás 2

3 megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjének, valamint a hatásterülettel érintett Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest és Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatok Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Kp/31461/10. számon, Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője július 19. napján érkeztetett levelében, Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VG-21898/2011. számon, Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII /2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a hirdetmény közzétételének időpontjáról és helyéről. Az eljárással kapcsolatban észrevétel a Felügyelőséghez nem érkezett. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 547-4/2011. számon a Környezethasználó tevékenységéhez közegészségügyi szempontból az alábbi kikötéssel járult hozzá: A gyógyszergyártó telephelyen folytatott tevékenységek nem járhatnak a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A telephelyről kibocsátott levegő és víz minőségét rendszeresen ellenőrizni kell. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: A felülvizsgálat során készített, az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy O. u. 41.) által összeállított dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a 1097 Budapest, Kén u. 5. számú telephelyen (a Kén u.- Gubacsi út Illatos út Mester u. által határolt területen) 1890 óta folyik ipari tevékenység. A telephely végére került teljes egészében a CF Pharma Kft. tulajdonába, és a területen óta végeznek gyógyszer intermedier és gyógyszeralapanyag gyártó tevékenységet. A CF Pharma Kft. a Felügyelőség KTVF: 50835/2005. számú egységes környezethasználati engedélye alapján végzi tevékenységét, melyben óta nem történt változás, azonban 2010-ben a Kft. megromlott anyagi helyzete miatt a termelés leállítására kényszerült. A telephely környezetre gyakorolt hatásait a pontforrások és a kibocsátott víz minőségének vizsgálatával ellenőrzik. A dokumentáció alapján megállapítottam azt is, hogy a közegészségügyi hatóság részéről nincs jogszabályi akadálya a gyógyszer intermedier és gyógyszeralapanyag gyártó tevékenység jövőbeni végzésének, így a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a telephelyen folyó tevékenység környezeti hatásainak ellenőrzéséhez szükséges a kibocsátott levegő és víz minőségének rendszeres ellenőrzése. Szakhatósági állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörében, a 3

4 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörében, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékessége alapján alakította ki. Kikötését az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -a alapján tette. Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/1343/2011/XXI. számon szakhatósági állásfoglalását az alábbi kikötéssel adta meg: A telephely üzemeltetése folyamán a Környezetvédelmi Felülvizsgálati dokumentációban és annak Mellékletében foglaltak mellett, be kell tartani a 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. (1) bekezdésében leírtakat. Indokolásában az alábbiakat fejtette ki: A köztisztaságra vonatkozó előírásokat a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. (1) bekezdés alapján adtam meg, amely szerint, ha a jogszabály eltérhően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Jegyzője XXVI /2011. számon az alábbi kikötést tette: A légszennyező pontforrások általi bűzterhelés vizsgálatát szükséges elvégezni és a mérési eredményektől függően amennyiben az elérető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését a szaghatást csökkentő berendezést kell alkalmazni. Indokolásában az alábbiakat fejtette ki: A tárgyra vonatkozó egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálata nem tér ki a légszennyező pontforrás által a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének vizsgálatára, annak ellenére, hogy a dokumentáció tartalmazza, hogy hatósági ellenőrzések során többször felmerült a telephely egyes területein vegyszerszag észlelése. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Jegyzője VG-21898/2011. számon az alábbi kikötéssel járult hozzá a tevékenység folytatásához: A CF Pharma Kft. légszennyező forrásain kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációjának méréssel történő ellenőrzését az egységes környezethasználati engedélyben rögzített gyakorisággal a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, akkreditált laboratóriummal kell elvégeztetni. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII /2011. számon szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Állásfoglalását a következőkkel indokolta: A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. (1097 Bp. Kén u. 5.) megbízásából az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Bp. Bláthy Ottó u. 41.) által készített A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Budapest IX. ker. Kén u. 5. sz. alatti telephelyén végzett gyógyszer-intermedier, valamint gyógyszeralapanyag gyártó tevékenységének Környezetvédelmi Felülvizsgálata ( ) című dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a vizsgált időszakban a Kft. tevékenységi köre nem bővült, tevékenysége során a BAT elveit alkalmazza. A telephely levegőtisztaság-védelmi szempontból az IPPC engedélyben szereplő feltételeknek megfelelően működik. A 4

5 technológiai szennyvizek kezelése helyben történik. A hulladékgazdálkodási tervét folyamatosan felülvizsgálja. Az előző tulajdonos Budapesti Vegyiművek Zrt. által hátrahagyott talajvízszennyezés kármentesítésében részt vállal. Budapest Főváros XXIII. kerülete az egyesített hatásterületen kívül esik. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (7) bekezdése és a Ket. 26. (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély kérése céljából KTVF: 64-70/2011. számon megkereste a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot. A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság /2011/LVO számon az alábbi tájékoztatást adta: Említett üzemben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mint hatóság, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) mint szakhatóság november 3-án ellenőrzést tartott. Ennek során az OKF megállapította, hogy az üzem február közepe óta nem végez termelő tevékenységet. A telepen lévő veszélyes anyagok mennyisége nagymértékben lecsökkent. A több mint fél éves leállás eredményeképp az anyagok tárolásában a korábbiakhoz képest - negatív változás következett be. Számos hordó teteje korrodálódott, felpuffadt, kilyukadt. A címkézés sok esetben hiányos. A 45. sz. tároló kármentőjéből a vizet nem távolították el. Továbbá nyitott tárolóban vízzel hevesen reagáló anyagot tároltak. A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. mint alsó küszöbértékű veszélyes üzem belső védelmi tervvel rendelkezik. Az MKEH megállapította, hogy a leállás óta a gyártókapacitás változatlan, folyamatos a gépek, eszközök állagmegóvása. A veszélyes anyag készletek jelentősen csökkentek. A biztonsági jelentésben foglaltakhoz és a korábbi ellenőrzésekhez képest az alábbi változások történtek: Az anyagok tárolásának színvonalában jelentős mértékű romlás tapasztalható (pl.: a szabadtéri tárolókban a felcímkézés hiánya, korrodált göngyöleg, lyukas és felpuffadt hordók, csepegő IBC tartályok). Az anyagok együtt tárolása nem szabályozott, a különféle veszélyes anyagok elkülönített tárolása nem megoldott. A tároló eszközök szerkezetének, anyagának elöregedettsége miatt veszélyes anyagok kiszabadulása valószínűsíthető. A tárolók környezetében szúrós, szemet és nyálkahártyát ingerlő szag tapasztalható. Az ellenőrzés után az OKF mint hatóság felszólította a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft-t a szabálytalanságok megszüntetésére, emellett felkérte a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (FPVI), hogy tartson telephelyi ADR ellenőrzést az üzemben. Az FPVI Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata (VFSZ) november 25-én ADR ellenőrzést végzett a telephelyen, melynek során megállapításra került, hogy a telepen található veszélyes áruk tárolása, csomagolása szabálytalan (lejárt, szivárgó IBC tartályok, hiányzó fedelek, korrodált, lyukas, füstölgő hordók, hiányzó UN számok, veszélyt jelző bárcák). A szabálytalanságok a telep egyes részeire, leginkább a 9. sz. raktárra voltak jellemzőek. Az ellenőrzés során felhívták az üzem figyelmét arra, hogy a szabálytalanságokat (az anyagok átfejtését, elszállítását) azonnali hatállyal meg kell szüntetni. Ezt követően a VFSZ november 26-án és 27-én utóellenőrzést tartott, melynek során megállapították, hogy a veszélyes anyagok autoklávokba történő átfejtése, valamint elszállítása megtörtént. A 9. számú raktár teljes egészében kiürítésre került, takarítására később kerül sor. Az ezt követő, OKF által december 10-én tartott hatósági ellenőrzés megállapította, hogy a hiányosságok nagy részét megszüntették. A címkéket pótolták, a 44. és 45. sz. tárolóban, valamint a 9. sz. raktárban elhelyezett anyagokat a korrodált, sérült tárolókból átfejtették a Kémia I. üzemben található autoklávokba. A leürített göngyölegeket megsemmisítésükig a göngyölegmosónál helyezték el. A benzil-klór-forimát hordókat szintén a Kémia I. üzembe szállították, átfejtésükre még nem került sor. A 2. és 3. tartálypark nem üzemel, engedélye án lejár, azonban némelyik tartályban még tárolnak anyagot. 5

6 Fentiek mellett tájékoztatom, hogy a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. rendelkezik üzemi veszélyelhárítási tervvel. Az üzembejárások során a veszélyelhárítási tervben foglaltak pontosításra kerülnek. A hiányosságok pótlása, valamint a helytelen tárolási állapotok megszüntetése után a környezethasználati engedély megadásának polgári védelmi szempontból nincs akadálya. A Környezethasználó, mint alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem 28-17/2011/SEVESO számon meghosszabbított /4/2009. számú, a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkezik. A Felügyelőség megállapította, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a Dokumentációban szereplő P24 és P25 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások nem szerepelnek a Felügyelőség nyilvántartásában, egyértelműen nem derül ki, hogy ezek a légszennyező pontforrások már működtethető állapotban vannak, már üzemelnek, vagy még most fognak létesülni. A Felügyelőség megállapította továbbá, hogy a Felügyelőségre nem kerültek benyújtásra a P3, P4, P5 és P6 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásaira vonatkozó, levegőtisztaság-védelmi mérésekről készített, 2 évnél nem régebbi vizsgálati jegyzőkönyvek, valamint a P1, P2, P7, P8 és P23 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásaira vonatkozó, levegőtisztaság-védelmi mérésekről készített, 5 évnél nem régebbi vizsgálati jegyzőkönyvek. A Felügyelőség megállapította továbbá, hogy jogszabályváltozások miatt a zajkibocsátási határértékek módosítása szükséges. A Dokumentáció a zajkibocsátási határértékre javaslatot is tesz, azonban tévesen és hiányosan adja meg a határérték megállapításához szükséges alapadatokat. A Gubacsi út és az Illatos út sarkán lévő rendőrkapitányság, mint irodaépület a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet értelmében nem minősül védendő épületnek. A zajkibocsátási határértéknél nincs kvóta. A zajkibocsátási határérték megállapításánál a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) rendelet] 1. számú melléklete lehetővé teszi korrekció alkalmazását, amennyiben több üzemeltetőnek azonos a hatásterülete. A 93/2007. (XII. 18.) rendelet 1. (4) bekezdése meghatározza a zajkibocsátási határértéket megállapító határozat tartalmi követelményeit. A követelmények közül a dokumentáció nem tartalmazza a védendő épület helyrajzi számát és annak az építményjegyzék szerinti besorolását. A Felügyelőség ezért KTVF: 64-71/2011. számú végzésében a tényállás tisztázása érdekében a fentiekre vonatkozóan további dokumentációk benyújtását írta elő. A Környezethasználó a Felügyelőségen november 30. napján érkeztetett levele mellékleteként benyújtotta a Felügyelőségre a P1, P2 és P23 jelű pontforrások kibocsátásaira vonatkozó levegőtisztaság-védelmi mérésekről készített jegyzőkönyveket. Ugyanekkor a Környezethasználó tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a P3, P4, P5, P6 jelű pontforrások tekintetében 2 évnél régebbi, a P7 és P8 jelű pontforrások tekintetében pedig 5 évnél régebbi mérési jegyzőkönyvek állnak a rendelkezésére, azok mérésének elvégzése folyamatban van. Tájékoztatta a Felügyelőséget továbbá, hogy a P24 és P25 jelű pontforrások november hónapban kialakításra kerültek, beüzemelésre készek. A hiányzó mérési jegyzőkönyvek benyújtására a KTVF: 64-71/2011. számú, a tényállás tisztázására vonatkozó végzésében előírt határidő módosítást kértek. A Környezethasználó a fenti levelében ismertette továbbá a zajtól védendő épületek helyrajzi számát, a védendő épületek építményjegyzék szerinti besorolását, térképi ábrázolással. 6

7 A Felügyelőség megállapította, hogy a Környezethasználó a KTVF: 64-71/2011. számú, a tényállás tisztázására vonatkozó végzésében előírtakat nem megfelelően teljesítette, azonban a kérelem a rendelkezésre álló adatok alapján elbírálható, ezért a Ket. 51. (2) bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Felügyelőség a beérkezett kérelmet és dokumentációkat valamint a rendelkezésére álló adatokat átvizsgálva az alábbiakat állapította meg: A Magyar Általános Kénsav Műtrágya és Vegyipari Rt ben kezdte meg működését a Kén u. 5. szám alatti telephelyen ben indult a gyár kénsav gyártása ólomkamrás eljárással, 1892-ben a műtrágya gyártása ásványi foszfátból kénsavas feltárással től a kénsavgyártást kénből végezték ben a Budapesti Kénsavgyárat és a Hungária Vegyiműveket egyesítették, és létrejött a BVM. Ezt követően a Kén u. 5. szám alatti telephelyen a tevékenység növényvédő szer formálással bővült ben a kénsavgyártást leállították, és a BVM a továbbiakban szervetlen vegyipari tevékenységeket (trinátriumfoszfát, kénsav tárolás, SO 2 kiszerelés), műtrágya gyártást (pl.: szuperfoszfát, folisol) és növényvédőszer-gyártást végzett. A BVM a Kén utcai telephelyet 1996-tól kezdődően több részletben eladta. A Környezethasználó a gyógyszer intermedier és gyógyszeralapanyag szerves szintetikus úton történő előállítását január 1-jétől kezdte meg. A év végén a Környezethasználó a Kén utca - Gubacsi út - Illatos út- Mester utca által határolt telektömb 100 %-ának tulajdonosává vált. A 38188/1 hrsz.-ú ingatlan év vége óta teljes egészében a Környezethasználó tulajdonában van. A területen jelenleg a Környezethasználón kívül, további négy gazdasági társaság folytat tevékenységet. - Clean Market Kft. (irodát működtet, tisztítószerek tárolásával, forgalmazásával foglalkozik). - HQ Szervíz Kft. (irodát működtet, vegyipari berendezések javításához szükséges alkatrészek tárolásával foglalkozik). - Carpex Kft. (irodát működtet, tisztító gépek tárolásával, forgalmazásával foglalkozik). - Betulapharma Zrt. (növény védőszer gyártásával foglalkozik). A Felügyelőség hatósági ellenőrzései: A Felügyelőség a felülvizsgálat időszakában az alábbi időpontokban tartott a telephelyen hatósági ellenőrzést: június szeptember október december szeptember szeptember december december február március 21. Az ellenőrzések során az alábbiak kerületek megállapításra: A június 28. napján a Felügyelőség telefonon érkezett lakossági panasz kivizsgálására előre be nem jelentett hatósági ellenőrzést tartott, melyen többek között az alábbi megállapításokat tette: 7

8 Az anyagok tárolásánál és a működő üzem közelében a vegyi technológiára jellemző oldószer, vegyszer szag intenzíven érezhető volt. A bejárás ideje alatt szeles, napos idő volt. A légszennyező pontforrások (P3, P4, P5, P6, P7, P8) emisszió vizsgálati jegyzőkönyvei alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a P6 pontforrás diklórmetán tekintetében határérték feletti, a P7 pontforrás szerves oldószer tekintetében határérték feletti kibocsátású, de a kibocsátás egyik esetben sem éri el a tömegáram küszöböt. A telephelyről elszállított veszélyes hulladékokról naprakész nyilvántartást vezetnek, azt a Felügyelőség megtekintette. A telep rendelkezik veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhellyel, melynek üzemeltetési szabályzatát a Felügyelőségre benyújtották. A gyűjtőhely a szemle időpontjában nyitva volt. A gyűjtőhelyre történő be- és kiszállításról nyilvántartást vezetnek. A telep hátsó részén nagy mennyiségű (a nyilatkozat alapján m 3 ) bontási hulladék, kb. 50 t aszfalt hulladék és egyéb fém ill. műanyag hulladék volt felhalmozva. Burkolatlan területen, nyílt téren fém ill. műanyag hordókban ismeretlen összetételű folyékony és szilárd hulladékot tárolnak, melyekben a nyilatkozat alapján elszállításra előkészített veszélyes hulladékok voltak. A hordók állapotáról (korrodált, lyukas, szivárog) arra lehetett következtetni, hogy azokat évek óta nem mozdították. A hordók körül a teljes terület szennyezett, a föld mindenhol elszíneződött ill. a kifolyások miatt szennyeződött. A hordók tartalma a feliratozás hiánya miatt nem volt megállapítható, egy részükben CT1 üstmaradék, a többiben valószínűleg DCDP, mangán-oxid, széniszap-szűrési maradék lehetett. A területen lévő csapadékvíz elvezetők közül egynél leeresztési nyomok voltak. A hordók tárolására rendezetlenség jellemző. A szabadon tárolt hulladékok tárolása nem megfelelő. A szeptember 27. napján tartott ellenőrzésen a Felügyelőség többek között az alábbiakat állapította meg: A terület a június 28-i ellenőrzéshez képest rendezettebb képet mutat, a szabadon tárolt veszélyes anyagok üzemi gyűjtőhelyre kerültek. Azon anyagok, melyek csomagolása nem volt megfelelő, újracsomagolásra kerültek. A jövőbeni hasznosítás függvényében a hulladékokat különválogatták. A területen lévő aszfalt hulladékokat elszállították. A hulladéknak be nem sorolt, korábban nem megfelelően tárolt anyagokat intézkedési tervben foglalt ütemterv szerint kívánják feldolgozni. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok feliratozásra kerültek október 21. napján a Felügyelőség több épületben nagy mennyiségű, ismeretlen anyag/hulladék tárolását észlelte. Az épületekbe a Felügyelőség munkatársai nem tudtak bejutni, az ott tárolt anyagok és hulladékok pontos mennyiségét és összetételét megállapítani nem tudták. A Környezethasználó tájékoztatása szerint ezeket az épületeket bérbe adta, az anyagokról információval nem rendelkezik. Az ellenőrzésről hivatalos feljegyzés készült. A Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya (a továbbiakban: Rendőrkapitányság) /2008. ált. számon tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy bejelentés alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ába ütköző és aszerint minősülő környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt közigazgatási hatósági eljárást folytat. A bejelentés szerint a Környezethasználó veszélyes ipari anyagokat szennyvízkezelés nélkül a Duna- 8

9 csatornarendszerbe vezet. A Rendőrkapitányság megkeresésében kérte a Felügyelőség vizsgálatát. A Felügyelőség december 17. napján hatósági ellenőrzést tartott a telephelyen, melyen a Rendőrkapitányság is részt vett. Az ellenőrzés során többek között az alábbiak kerültek rögzítésre: A október 21. napján az épületekben észlelt hordók már nem voltak a telephelyen, az elszállításról szóló bizonylatokat a Felügyelőség bekérte. A tájékoztatás szerint a következő jelű épületek vannak bérbe adva: 14., 19., 49., 50., 51., 54., 55., 57., 62. Az épületekben települési vegyes hulladékok (lomok) voltak. A 62. jelű épületben üzemképes állapotban folyékony növényvédő szer gyártó gépek és berendezések voltak beszerelve. A Felügyelőség az épületben elfolyást tapasztalt, melynek megszüntetését a helyszínen előírta. A szennyvíz utolsó közcsatornába bocsátás időpontjáról nem tudtak nyilatkozni, a csatornaürítés nincs dokumentálva. A 100 m 3 -es tartályban leülepedő iszapot a többi gyártási hulladékkal együtt szállítják el. Az innen elvezetett víz minőségét nem minden alkalommal mérik. A Felügyelőség előírta, hogy a diklóretán és diklórmetán emisszió csökkentése érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni. Az üzemi gyűjtőhely megfelelően működött. Az ellenőrzésen kért szállítóleveleket a Környezethasználó január 6. napján keltezett, a Felügyelőségen január 7. napján érkeztetett levele mellékleteként benyújtotta. A Felügyelőség megállapította, hogy a hordók tárolását és elszállítását a telephely egyik bérlője, a BÉVÉEM Növényvédőszergyártó és Kereskedelmi Kft. (1097 Budapest, Illatos út ; Cg ) végezte. A benyújtott dokumentációkat a Felügyelőség cáfolni nem tudta, a hordók számát, a bennük tárolt anyagok/hulladékok mennyiségét és összetételét megállapítani nem tudta, ezért intézkedést nem kezdeményezett. A diklóretán és diklórmetán emisszió csökkentésére elkészített intézkedési tervet a Környezethasználó január 27. napján kelt, a Felügyelőségen január 30. napján érkeztetett levelével benyújtotta. A szeptember 15. napján tartott ellenőrzésen a Felügyelőség az alábbiakat rögzítette: Az előző ellenőrzés óta 2 rendkívüli esemény történt: januárjában az 50 %-os nátronlúg fejtése közben műszaki meghibásodás történt, azért l lúg folyt a csatornába. A hibát elhárították májusában az 50 %-os lúg fejtése közben a tömlőből 2-3 l lúg kifolyt, amit az erős esőzés azonnal a csatornában mosott. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet megfelelően üzemeltetik. Az építési-bontási hulladékokat a telephelyen több ponton tárolják. A 62. jelű épületben az előző ellenőrzésen tapasztalt elfolyást felszámolták. A 64. jelű épület hátsó részében vegyes összetételű hulladékot tárolnak. A szennyvíz utolsó közcsatornára bocsátásának jegyzőkönyvét bemutatták. A Felügyelőség felhívta a figyelmet, hogy év során zajszint mérést kell végezni, és a mérési jegyzőkönyvet be kell küldeni. A Felügyelőség felhívta a figyelmet arra is, hogy a tevékenység ötévenként történő felülvizsgálatáról szóló dokumentációt be kell nyújtani. A szeptember 7. napján tartott ellenőrzés során a Felügyelőség a következőket állapította meg: Az üzemben február közepe óta leállás van. A telephelyen az előző ellenőrzés óta havaria nem történt, panasz nem érkezett. 9

10 A Felügyelőség felhívta a figyelmet, hogy év során zajszint mérést kell végezni, és a jegyzőkönyvet a Felügyelőségre megküldeni. A veszélyes üzemi gyűjtőhely rendezett, a gyűjtőhelyen veszélyes hulladék éven túli tárolása nem történik. A Felügyelőség felhívta a figyelmet, hogy a telephely önellenőrzési terve december 31-ig érvényes, annak hosszabbítását a lejárt előtt kérelmezni kell. A Felügyelőség munkatársai december 9. napján a KTVF: 13565/2008. számon kiadott kármentesítési határozat tárgyában hatósági talaj-, talajvíz-mintavételezést tartottak. A szennyezéssel érintett területen kialakított monitoring kutak közül a K-121, a K-3, a K-5, a K-7 és a K-9 jelű kutakból, valamint egy furatból történt (osztott) talajvíz mintavétel. A területen mélyített 3 fúrás közül kettőből történt (osztott) talajmintavétel. A Környezetvédelmi Laboratórium a mintavételi eredményeket 5012/2010. számon a Felügyelőségnek megküldte. A december 14. napján tartott telefonon előre bejelentett ellenőrzés során a Felügyelőség munkatársai az alábbiakat rögzítették: A telepen február óta termelői tevékenységet nem végeznek. A tájékoztatás szerint az előző ellenőrzés óta havaria, rendkívüli esemény nem történt. A Felügyelőség munkatársai az 50., 51., 62., 64. jelű épületekbe nem tudtak bejutni. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtő mögött található tartálypark, a jelű épületek közelében, valamint a szennyvíztisztító közelében enyhe vegyszerszag volt észlelhető. A 42. jelű épület melletti nyílt, körbekerített tároló műszaki állapota megrongálódott, az ott tárolt anyagok a környezetre potenciális veszélyt jelentenek. A Felügyelőség előírta, hogy az itt tárolt anyagokat megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolóba át kell szállítani. A többi tároló műszaki kialakítása (méretezés, műszaki állapot) sem megfelelő. A szennyvíztisztító rendszerben az ellenőrzéskor kezeletlen szennyvíz volt. A tisztító nem üzemel, technológiai szennyvíz nem keletkezik, azonban az esetlegesen szennyezett csapadékvíz kezeletlenül kerül a közcsatornába. A Felügyelőség bekérte a telephelyen található monitoring kutakból a Környezethasználó által vett mintavételi eredményeket. A telephely csatornahálózata egyesített rendszerű február 11. napján a területen a Felügyelőség helyszíni ellenőrzést tartott. Az ellenőrzésen a Felügyelőség a telephelyen található vegyi anyagok mennyiségét rögzítette. A Környezethasználó helyszínen tartózkodó képviselője elmondta, hogy a hulladékok elszállítása megkezdődött. A szilárd hulladékot a Design Kft. a folyékony hulladékot az Újra Zöld Környezetvédelmi Kft., valamint az Ecomissio Kft. szállítja el. A március 21. napján tartott helyszíni ellenőrzésen az alábbiak kerültek rögzítésre: Az ellenőrzés zavartalan lebonyolítását a Rendőrkapitányság biztosította. A telephelyen február eleje és február eleje között termelői tevékenységet nem végeztek. A telephelyen található technológiákat március 1. óta üzemeltetik újból. Az ellenőrzés időpontjában az alábbi technológiák működtek: Lerca 5, Bi-Pe 1. Ezeket a Felügyelőség megtekintette, a hozzájuk tartozó pontforrásokat azonosította. A működő technológiák közelében vegyszerszag volt érezhető. Az 55. jelű épületnél telepítésre került egy fluidágyas szárító berendezés, és ehhez levegőterhelést okozó pontforrás csatlakozik, melynek bejelentése nem történt meg. A levegőterhelést okozó pontforrások esedékes mérései nem történtek meg. A jóváhagyott kárelhárítási tervben rögzített kármentő anyagok és egyéni védőfelszerelések apróbb hiányosságokkal, de rendelkezésre álltak. 10

11 A szennyvíz minősítési munkanaplót és a szennyvízminták laboratóriumi eredményeit közti időszakra bemutatták. Azok nem tartalmazták a BTEX és AOX komponensekre vonatkozó adatokat, így a közcsatornában bocsátott szennyvíz BTEX és AOX tartalma ismeretlen. A Felügyelőség felhívta a figyelmet, hogy az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv érvényességi ideje augusztus 8., azt a lejárat előtt meg kell újítani. A 22. és 19. jelű épületek között található egy üzemen kívül lévő technológiai szennyvízkezelő műtárgy, melyet a Környezethasználó tájékoztatása szerint a korábbi tulajdonos [Budapesti Vegyiművek (1097 Budapest, Illatos út , jelenleg: Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a., továbbiakban: BVM)] használt, azt a Környezethasználó nem használja. Benne ismeretlen eredetű víz volt található, vízutánpótlást kapott, vélhetően a kazántápvíz meszező ülepített vizei kerültek bele. Ebben a medencében a 62. jelű épületben észlelhető, ismeretlen összetételű anyag (kék, zöld színű) volt. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely szabályzatában jelölt gyűjtőhelyen kívül is található volt veszélyes hulladék, IBC tartályokban és hordókban. Bizonyos göngyölegek, hordók nem rendelkeztek semmilyen jelzéssel, de általánosságban elmondható, hogy EWC kóddal egyik sem volt ellátva. A tárolásra használt IBC tartályok ADR minősítése, érvényessége több esetben lejárt. A veszélyes hulladékok és alapanyagok tárolására használt területek nem minden esetben feleltek meg a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. Korm. rendelet előírásainak, a tároló edényzet esetleges sérülése esetén nem akadályozza meg a veszélyes hulladékok, anyagok talajba, talajvízbe jutását. A Felügyelőség felhívta a figyelmet arra, hogy a területen található építési-bontási hulladékok felhasználása a telep feltöltésére csak abban az esetben lehetséges, ha az anyag kikerül a hulladékok köréből. A január 18. március 17. napjáig elszállított veszélyes hulladékokról szóló összesítő alapján 258,657 t veszélyes hulladék került átadásra erre engedéllyel rendelkező cégnek. A Felügyelőség KTVF: 949-8/2009. számon felszólította a Környezethasználót a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 96/B. -a szerint esedékes évi felügyeleti díj megfizetésére, melyet a Környezethasználó a felszólítást követően megfizetett. A Felügyelőség KTVF: /2010. számon a évi felügyeleti díj megfizetésének elmulasztását állapította meg, ezért annak megfizetésére kötelezte a Környezethasználót, valamint Ft bírságot szabott ki. A megtett intézkedések és a telephely környezeti állapotának jellemzése: Felszín alatti vízvédelmi szempontból: A Kén u. 5. szám alatti telephelyre vonatkozóan a BVM részvénytársasággá alakulásakor környezetvédelmi felmérés készült, melynek során megállapítást nyert, hogy a területen folytatott ipari tevékenység során a földtani közeg és a felszín alatti vizek jelentősen szennyeződtek. A szennyezés további vizsgálatát és monitorozását a Felügyelőség KF: /1993. számon írta elő, majd KF: 34896/1997. számon előírta a talajvízfigyelő hálózat működtetését. A vizsgálatok szerint a területen a földtani közeg és a felszín alatti víz elszennyeződött. A Felügyelőség ennek alapján a KF: 43/2002. számú határozatban tényfeltárás elvégzésére kötelezte a BVM-et. A BVM a határozat ellen fellebbezéssel élt, azzal az indokkal, hogy a határozat meghozatalakor már nem folytatott tevékenységet a telephelyen és állítása szerint a környezeti teher átvállalását rögzítették az adásvételi szerződésben. Az OKTVF jogelődjeként a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség azonban helybenhagyta az elsőfokú határozatot, csak az abban foglalt 11

12 határidőket módosította. A BVM jogorvoslati kérelemmel fordult a Fővárosi Bírósághoz a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése érdekében. A bíróság a keresetet elutasította, tekintettel arra, hogy a kötelezés szakmailag megalapozott volt és a környezeti károkért fennálló felelősség kérdéséről a felek kifejezetten nem rendelkeztek. A BVM novemberében megküldte a Felügyelőségre az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. (1134 Budapest, Klapka u. 1-3., Cg ; a továbbiakban: ELGOSCAR-2000 Kft.) által készített tényfeltárási záródokumentációt. A Felügyelőség a KTVF: /2005. számú határozatban a benyújtott tényfeltárási záródokumentáció alapján elfogadta a tényfeltárás I. ütemét, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.) szerint javasolt, kockázatfelmérésen alapuló (D) kármentesítési célállapot határértékeket, egyben elrendelte a tényfeltárás folytatását, azaz a tényfeltárás II. ütemének végzését és műszaki beavatkozási terv készítésére kötelezte a BVM-et. A tényfeltárás II. ütemének célja a szennyeződés kiterjedésének pontos lehatárolása volt horizontális és vertikális irányban. A tényfeltárás II. üteméről szóló dokumentációt a BVM júliusában nyújtotta be a Felügyelőségre, és kérte a műszaki beavatkozási terv beadására nyitva álló határidő meghosszabbítását arra való hivatkozással, hogy a műszaki beavatkozással több szomszédos ingatlan is érintett, ezért a műszaki beavatkozási terv csak az érintettek bevonásával és a Felügyelőségnek a tényfeltárást elfogadó határozata birtokában lehetséges. A módosításra irányuló kérelem alapján a Felügyelőség a KTVF: /2005. számon módosított KTVF: /2005. számú határozatot a KTVF: /2007. számú határozattal módosította, egyben a tényfeltárás II. üteméről szóló záródokumentációt elfogadta. A műszaki beavatkozási tervet a BVM júliusában a benyújtotta Felügyelőségre. A dokumentáció szerint a kockázatbecslés során kapott eredmények alapján és a szennyezés terjedésének megakadályozása érdekében műszaki beavatkozás szükséges. A tervek szerint a műszaki beavatkozás során a területen 20 db nagy átmérőjű termelőkúttal a szennyezett talajvizet kitermelik, majd a vízkezelő rendszer segítségével a talajvíz ph-ját lúgos tartományba viszik, amelyben a nehézfémek vízben oldhatatlan fémhidroxidok formájában kicsapódnak. A vízből kicsapódott és kiülepedett fémhidroxid iszapot rendszeresen el kell távolítani a rendszerből. A kezelt víz utólagos ph beállítás után a szikkasztó árokba vezethető. A dokumentáció szerint a vízkezeléstől függetlenül a pirites feltöltés ph stabilizálása érdekében injektáló lándzsákkal lúgos anyagot, mésztejet kell juttatni a talajba. A műszaki beavatkozás eredményességét kármentesítési monitoring keretében kell ellenőrizni. A műszaki beavatkozási tervet a Felügyelőség a KTVF: 13565/2008. számú határozatban (a továbbiakban: Kötelezés) elfogadta, és a BVM-et december 31-ig tartó műszaki beavatkozás végzésére, és a műszaki beavatkozás ideje alatt kármentesítési monitoring végzésére kötelezte. A szennyeződés a telephely területén kívül is jelentkezett. A monitoring-rendszer tervezését, kiépítését és működtetését a talajvízben jelentkező kockázatos anyagok koncentrációváltozásának, alakulásának regisztrálása, illetve ezen anyagok térben és időben történő követése céljából írta elő a Felügyelőség. A Kötelezés alapján a kármentesítéshez kapcsolódó vízilétesítmények létesítésére május 30. napjáig vízjogi létesítési engedélykérelmet kellett volna benyújtani a 12

13 Felügyelőségre. A teljesítésre nyitva álló határidő lejárt, a Felügyelőség nyilvántartása szerint a vízjogi létesítési engedélykérelem a Felügyelőségre nem érkezett be, ezért a Felügyelőség többször bírságot szabott ki a BVM-mel szemben. A Felügyelőség intézkedései ellenére a kármentesítéshez kapcsolódó vízilétesítmények megvalósítására vonatkozó vízjogi létesítési engedélykérelem a mai napig nem érkezett be a Felügyelőségre és a műszaki beavatkozás nem kezdődött meg december 9-én a Felügyelőség a Budapest IX. ker., Kén u. 5. szám alatti ingatlanon helyszíni szemlével egybekötött, hatósági mintavételt tartott. A szennyezéssel érintett területeken összesen 2 db mintavételi furatból földtani közeg, 1 db mintavételi furatból földtani közeg és talajvíz, valamint 5 db monitoring kútból (K-3, K-5, K-7 és K-9 jelű talajvízfigyelő-kút, K-121 jelű rétegvízfigyelő-kút) felszín alatti víz mintavétel történt. A felszín alatti víz- és földtani közeg mintákból összes alifás szénhidrogén (TPH-GC), benzol és alkilbenzolok (BTEX), illékony halogénezett szénhidrogének, klórbenzolok, illékony halogénezett szénhidrogének, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fémek és félfémek vizsgálata, a felszín alatti vízmintákból általános vízkémiai komponensek vizsgálata történt. A Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma által 5012/2010. jksz. számon készített vizsgálati jegyzőkönyv alapján a vizsgált minták többségében a vizsgált komponensek egy része meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben [a továbbiakban: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet] az egyes komponensekre meghatározott (B) szennyezettségi határértékeket, valamint meghaladja a korábban megállapított (D) kármentesítési célállapot határértékeket. Azon vizsgált komponensek közül, amelyekre korábban (D) kármentesítési célállapot határérték lett meghatározva, a felszín alatti vízben az arzén, bór, ólom, cink, kobalt, réz, nikkel, kadmium, a földtani közegben az arzén, cink, kadmium, ólom, réz mennyisége több ponton több mintában jelentősen, nagyságrendekkel meghaladja az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó (D) kármentesítési célállapot határértékeket. A december 9. napján tartott mintavételből származó vizsgálati eredmények közül a maximális koncentrációk az alábbiak: - Felszín alatti vízben a szulfát mg/l, ammónium 109 mg/l, nitrát 0,7 mg/l, arzén 571 µg/l, bór µg/l, ólom 675 µg/l, cink µg/l, kobalt µg/l, réz µg/l, nikkel 4460 µg/l, kadmium µg/l; - Földtani közegben az arzén 488 mg/kg sz.a., cink mg/kg sz.a., kadmium 212 mg/kg sz.a., ólom mg/kg sz.a., réz 8880 mg/kg sz.a.; - Továbbá az 1. sz. furatból, valamint a K-5, K-7, K-9 és K-121 jelű figyelőkutakból származó talajvíz minták ph értéke kívül esik a 6,5-9,0 tartományon, a K-5 jelű figyelőkútból származó talajvízminta esetében a ph 2,4 volt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a területen továbbra is jelentős mértékben, (D) kármentesítési célállapot határértékeket meghaladó mennyiségben vannak jelen a szennyezőanyagok a felszín alatti vízben és a földtani közegben, ezért a szennyezésből eredő kockázat nem csökkent az elfogadható kockázati szint alá. A december 9. napján tartott mintavételből származó mintákat a Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma további szennyezőanyagok szempontjából is megvizsgálta annak ellenőrzésére, hogy a területen előfordulnak-e a Kötelezésben foglaltakon túl egyéb szennyező komponensek. 13

14 Az 5012/2010. jksz. számú vizsgálati jegyzőkönyv szerint egyéb szennyező komponensek is előfordulnak a területen, az egyéb szerves komponensek maximális koncentrációi az alábbiak: - Felszín alatti vízben az összes alifás szénhidrogén (TPH) µg/l, benzol 145 µg/l, toluol µg/l, etil-benzol 11,7 µg/l, klórbenzol 82,7 µg/l, diklórbenzolok 60,3 µg/l, triklórbenzolok 18,9 µg/l, tetraklórbenzolok 7,3 µg/l, pentaklórbenzol 0,08 µg/l, diklór-metán 2620 µg/l, diklór-etánok 8822 µg/l, kloroform 632 µg/l, tetraklór-etilén 18,2 µg/l, halogénezett alifás szénhidrogének összesen µg/l, naftalinok összesen 6,33 µg/l, acenaftén 0,40 µg/l, fluorén 0,16 µg/l, fenantrén 0,66 µg/l; - Földtani közegben az összes alifás szénhidrogén 1120 mg/kg sz.a., benzol 1,49 mg/kg sz.a., toluol 21,5 mg/kg sz.a., halogénezett alifás szénhidrogének összesen 7,96 mg/kg sz.a., halogénezett aromás szénhidrogének összesen 18,61 mg/kg sz.a., policiklikus aromás szénhidrogének összesen (összes PAH) 25,3 mg/kg sz.a., poliklórozott bifenilek (PCB) 0,31 mg/kg sz.a. A vizsgált szerves szennyező komponensek több ponton, több mintában jelentősen, nagyságrendekkel haladják meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) kármentesítési célállapot határértékeket. A Felügyelőség a helyszíni ellenőrzések alkalmával többször rögzítette a Környezethasználó környezetveszélyeztető (pl.: hulladékok, alapanyagok, késztermékek nem megfelelő tárolása) magatartását, ezért feltételezhető, hogy a szennyezés ezen komponensek tekintetében a januárjától kezdődő gyógyszeralapanyag- és intermedier gyártó tevékenységből származik. A talajvíz rendkívül agresszív, melyet az alacsony ph értéke és szulfát tartalma igazol. A savas közeg (talajvíz) a fémeket oldja és oldatban is tartja, és a szennyezés gócától távolabbra szállítja, amivel további szennyezést idéz elő. A szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti. Az építmények, csővezetékek a kémiai korrózió hatására statikailag meggyengülnek, az esetlegesen a földbe helyezett tartályok, csővezetékek kilyukadnak, ezzel újabb szennyező források jelentkeznek. Továbbá mivel tárgyi telephelyen a beavatkozásra szolgáló rendszer megvalósítása nem történt meg, ezért a szennyezőanyagok koncentrációjának (D) kármentesítési célállapot határérték alá történő csökkenése a vártnál több időt vesz igénybe, így a szennyezettségből adódó kockázat az érintett területen továbbra is fennáll és egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy mikor csökkenhet a szennyezésből eredő kockázat az elfogadható szint alá. Ameddig az egészségkockázat bizonyítottan nem csökken az elfogadható kockázati szint alá, addig a szennyezettségből eredő expozíció egészségkárosodáshoz vezethet. Ameddig az érintett területen a vizsgált szennyezőanyagok mennyisége jelentős mértékben nem csökken, valamint fennáll a veszélye a szennyezőanyagok utánpótlódásának vagy újabb szennyezőanyagok megjelenésének a felszín alatti vízben, vagy földtani közegben, addig a tevékenység nem engedélyezhető. Felszíni vízvédelmi szempontból: A Környezethasználó a gyártási technológia során jelentős mennyiségű oldószert nevezetesen metanolt, etanolt, i-propanolt, acetont, etil acetátot, toluolt, xilolt tetrahidrofuránt, diklór metánt, metil-tercier-butil-étert, dietil-étert, speciális benzineket használ fel. A gyártási technológia során keletkező szennyvíz savat, lúgot, ammóniát, szulfátot, ciánt, összes sót, ülepedő anyagot, cianidot, fémeket (réz, cink), szervetlen sókat, szerves oldószert, ülepedőanyagot, biológiailag bontható szerves anyagokat és szerves oldószereket nevezetesen metanolt, etanolt, i-propanolt, acetont, etil acetátot, toluolt, xilolt 14

15 tetrahidro-furánt, diklórmetánt, metil-tercier-butil-étert, dietil-étert, speciális benzineket tartalmazhat. A Környezethasználó a technológiai szennyvizet a következő műtárgyakban kezeli: 1 db 6 és 1 db 3 m 3 -es üzemi reaktor (fém-, ill. cián-mentesítésre) 1 db 30 m 3 -es szennyvíz-gyűjtő (átlagosító) medence 2 db egyenként 6 m 3 -es szennyvíz-kezelő reaktor 1 db 100 m 3 -es szennyvíz utókezelő medence. A Környezethasználó a cián-mentesítést lúgos formalinos oldattal, a rézmentesítést lúgos főzéssel, a cink-mentesítést semleges, vagy enyhén lúgos ph-értéken Na-karbonáttal végzi. Az előkezelt szennyvizet a 30 m 3 térfogatú átlagosító medencébe vezeti be, majd onnan kerül a szennyvíz-kezelőbe. A szennyvíz ph-beállítás, oldószer kigőzölés, bepárlás, desztillálás és szűrés után kerül a 100 m 3 -es utókezelő medencébe. Amennyiben a szennyvíz minősége nem felel meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] előírtaknak, úgy visszavezetik a 30 m 3 -es átlagosító medencébe, és ismét kezelik. Az utókezelő műtárgyban már csak ph beállítás történik, majd azt követően a technológiai szennyvizek mobil szivattyú segítségével a közcsatornába kerülnek bevezetésre. A kezelt szennyvizek a Gubacsi úti (majd a Kén utcai) közcsatornába kerülnek bevezetésre. A kazánházi vízlágyító szennyvizének kezelésére a központi semlegesítő berendezés szolgál. A 100 adag/nap kapacitású főzőkonyhából elfolyó szennyvizet zsírfogó berendezésben előtisztítják októberében lakossági bejelentés érkezett az Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-hez (1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4., Cg ; a továbbiakban: FCSM Zrt.), mely szerint a Gubacsi út és Kén utca kereszteződésénél hetente több alkalommal a levegőben és a csatornahálózatban is erős vegyszerszag érezhető, elsősorban az éjszakai órákban. A bejelentés alapján az FCSM Zrt október 13. és 18. napja között mindennap, a késő esti, illetve az éjszakai órákban helyszíni szemlét és kivizsgálást tartott a területen lévő csatornahálózat állapotának ellenőrzése céljából. A mérési eredmények alapján megállapította, hogy Környezethasználó az éjszakai órákban kezeletlen szennyvizet bocsátott a közcsatorna hálózatba. Az FCSM Zrt. 1413/2008/KVO-KF számú levelében kérte rendkívüli csatornabírság kiszabását. Ezt követően került sor a Felügyelőség október 21. napján tartott helyszíni ellenőrzésre. A Felügyelőség KTVF: /2009. számon a közcsatorna küszöbértéket meghaladó dikromátos oxigénfogyasztás, diklórmetán, biokémiai oxigénigény és BTEX (toluol) szennyezőanyaggal történő káros szennyezése miatt Ft rendkívüli csatornabírságot szabott ki. A Környezethasználó nyilatkozata szerint, miután tudomást szereztek a szennyeződésről, minden tőlük telhetőt megtettek az ügy tisztázása és a károkozás mérséklése, valamint annak érdekében, hogy a szennyeződés ne ismétlődjön meg. Az Engedély III./8./8.1. pontja alapján a havária eseményt - miután tudomást szerzett róla az FCSM Zrt.-től - be kellett volna jelentenie a Felügyelőség felé. A mintavételezések alkalmával jelen voltak a Környezethasználó saját dolgozói és a október 17-ei jegyzőkönyv is tartalmazza a lakossági panaszt, valamint a szerves oldószer jelenlétét az elfolyó szennyvízben ennek ellenére a Környezethasználó részéről havária esemény jelentése nem érkezett (utólag sem), tehát bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Környezethasználó hanyagsága miatt csak az FCSM Zrt.-től értesült a káreseményről, így nem tudott kárenyhítést végezni a szennyezés 15

16 kapcsán. A Környezethasználó szennyvízkezelése, és a szennyvízkezelő technológiája nem megfelelő, ezáltal nem biztosított a szennyvizek jogszabályi előírások szerinti kezelése. Az FCSM Zrt. 256/2010/KVO-KF. számú beadványával megkereste a Felügyelőséget telephelyéről a közcsatornába bocsátott szennyvíz küszöbértéket meghaladó ph (lúg) tartalma miatt. A Felügyelőség KTVF: /2010. számon évre vonatkozóan a telephelyről a közcsatornába bocsátott szennyvíz küszöbértéket meghaladó ph (lúg) tartalma miatt Ft csatornabírság megfizetésére kötelezte a Környezethasználót. A Felügyelőség március 21. napján tartott ellenőrzésen a Környezethasználó a közötti időszakra vonatkozóan a szennyvíz minősítési munkanaplóját, és a szennyvízminták laboratóriumi eredményeit bemutatta. A munkanapló, és a laboratóriumi eredmények nem tartalmazták az AOX és BTEX komponensek vizsgálati eredményeit. A Felügyelőség megállapította, hogy szennyvízelvezetés technológiájában és az adatok rögzítésében változás nem történt. A helyszíni ellenőrzés alkalmával készült Felügyelőségi jegyzőkönyvben is rögzítésre került, hogy a Környezethasználó a leeresztés (a 100 m 3 -es utókezelő medencéből történő közcsatornába bocsátás) előtt nem rendelkezik információval a szennyvizek BTEX, és AOX tartalmát illetően, melyek alapvetően kiemelt kockázatú komponensek, továbbá a BTEX komponens a már fentebb említett rendkívüli csatornabírság kiszabásakor is bírságolt komponens volt. Az FCSM Zrt. a augusztus 30-án érkezett 1444/2011/KVO-KF számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy augusztus 8-án a Környezethasználó telephelyén a közcsatornába vezetett szennyvizek minőségét ellenőrizte. A közcsatornába bocsátott szennyvizek összes só tartalma tekintetében küszöbérték feletti kibocsátást mértek. A közcsatornás küszöbértékekhez képest a közcsatornába bocsátott szennyvizek összes só tartalma, 100 % -os túllépést mutatott. A közcsatornába bocsátható szennyvizek összes só tartalma a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés alapján 2500 mg/l. Az ellenőrzés napján a közcsatornába bocsátható szennyvizek összes só tartalma 5838 mg/l érték volt, mely a közcsatornás küszöbértékeket így 3338 mg/l mennyiséggel haladta meg. Az ellenőrzés napja az üzemvezető elmondása alapján átlagos nap volt. A Felügyelőség a KTVF: /2011. számú határozatában jóváhagyta a Környezethasználó szennyvíz önellenőrzési tervét. Az FCSM Zrt. telefonon tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az önellenőrzési tervben foglaltakkal ellentétben a Környezethasználó augusztus 31. napjáig még nem szolgáltatott önellenőrzési eredményeket a közcsatornába bocsátott tisztított szennyvizek minőségét illetően, annak ellenére, hogy április 8.-án; június 14.-én, valamint július 22. napján is történt szennyvíz leeresztés. A Környezethasználó a telephely üzemi vízminőségi kárelhárítási tervének ötéves felülvizsgálati dokumentációját a Felügyelőségre szeptember 8. napján benyújtotta. A Felügyelőség KTVF: /2011. számon az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv jóváhagyására irányuló eljárást felfüggesztette. A fentiek alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a Környezethasználó sorozatosan nem tartotta be az Engedély III./4./4.1. pontjában A befogadó közcsatornába az engedélyezett becsatlakozási pontokon bevezetett szennyvizek minőségének a mindenkor hatályos jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie. és III./4./4.4. pontjában A 16

17 szennyvízkezelő berendezésről elfolyó előkezelt szennyvizeknek a szennyezőanyagok tekintetében meg kell felelnie a közcsatornára bocsáthatóság feltételeinek. előírtakat. A 62. jelű épületet a Betulapharma Zrt. bérli, növényvédőszer gyártására alkalmas technológia berendezésekkel (autoklávok stb) van felszerelve. A helyszíni ellenőrzéseken a gyártási tevékenység egyértelműen megállapítható volt (több helyen élénk kék, és méregzöld színű folyékony halmazállapotú ismeretlen elfolyások voltak tapasztalhatóak). Az épületből kivezető rácsos vízelvezető csatornában a Felügyelőség előtt ismerten vegyi anyagok nyomai egyértelműen azonosíthatóak voltak. A gyártási technológia során üzemszerűen keletkező technológiai szennyvizek tisztázatlan úton és módon kerülnek elvezetésre. A Környezethasználó, mint a terület tulajdonosa sem tudott bővebb információval szolgálni a Betulapharma Zrt. tevékenységéről és annak kibocsátásairól. A 19. és a 22. jelű épület között található egy üzemen kívül lévő 3 rekeszes tégla, és beton falazatú technológiai szennyvízkezelő műtárgy. A szennyvízkezelő műtárgyat korábban az előző tulajdonos (BVM) használta, a Környezethasználó jelenleg nem használja. A műtárgy vízzáróságáról, működési mechanizmusáról, a benne fellelhető folyadékok eredetéről, a folyadékok minőségéről, és összetételéről, valamint a műtárgy közcsatornára történő csatlakozási lehetőségéről a Környezethasználó információval nem tudott szolgálni. A 62. jelű épületben fellelt élénk kék, és méregzöld színű folyékony halmazállapotú ismeretlen elfolyások a szennyvízkezelő műtárgyban egyértelműen azonosíthatóak voltak. Ezáltal feltételezhető, hogy a 62. jelű épület és a szennyvízkezelő műtárgy között fizikai kapcsolat lehetséges. A Környezethasználó tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy vélhetően a kazántápvíz meszező ülepített vizei is ide kerülnek bevezetésre. A Dokumentációban benyújtott csatornahálózat helyszínrajzon a szennyvízkezelő műtárgy csatlakozás nélkül van ábrázolva, annak ellenére, hogy a műtárgy vízutánpótlása folyamatos. Hulladékgazdálkodási szempontból: A június 28. napján tartott ellenőrzésen rögzítettek alapján a Felügyelőség KTVF: /2008. számú határozatában hulladékgazdálkodási jogszabályok megsértése és veszélyes hulladék nem megfelelő kezelése miatt Ft hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte a Környezethasználót, mivel a telephelyen a hulladékok tárolása nem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő körülmények között történt. A Környezethasználó a bírságot fellebbezés nélkül megfizette. A Felügyelőség KTVF: /2008. számú határozatában engedélyezte 6816,85 t építési és bontási hulladék (EWC , ) átmeneti tárolását a telephelyen. A hulladék átmeneti tárolásának engedélyezéséhez benyújtott kérelem szerint a hulladék elszállítását évben folytatják, illetve a teljes mennyiséget elszállítják. A Felügyelőség az Engedély III./6./6.12. pontjában előírta, hogy a hulladékok július 31. napjáig tárolhatók a telephelyen, a tárolt hulladékokat a határidőn belül el kell szállítani. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy amennyiben az engedély lejárta után a hulladék a telephelyen marad, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet értelmében eljárás indul. A Környezethasználó július 5. napján kelt, a Felügyelőségen július 7. napján érkeztetett levelében kérte az Engedély III./6./6.12. pontjában megállapított határidő módosítását július 31. napjára. A Felügyelőség a kérelmet KTVF: 64-78/2011. számon elutasította. A Dokumentáció nincs összhangban a helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltakkal. A helyszíni ellenőrzés alapján a főtevékenységből keletkező veszélyes hulladékkezeléssel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban előírt műszaki feltételek a telephelyen nem állnak rendelkezésre. 17

18 A Felügyelőség a Dokumentációt átvizsgálva, valamint az ellenőrzéseken tapasztaltak alapján megállapította, hogy a telephelyen végzett tevékenység nem felel meg a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásainak. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján a hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig. A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. A Felügyelőség KF: /2004. számon jóváhagyta a telephely hulladékgazdálkodási tervét. A Felügyelőség KTVF: /2009. számon a terv végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta, egyben felhívta a Környezethasználó figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 37. (1) és (3) bekezdésében foglaltak szerint 2 évente a hulladékgazdálkodási terv kidolgozóinak beszámolót kell összeállítani a tervben foglaltak végrehajtásáról. A beszámoló összeállításával egyidejűleg a tervet felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani kell. A terv felülvizsgálata és az aktuális beszámoló a mai napig nem került benyújtásra. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Környezethasználó által április 3-án benyújtott, a évre vonatkozó légszennyezés mértéke éves bejelentését (a továbbiakban: LM) átvizsgálva megállapításra került, hogy az nem megfelelően, hiányosan tartalmazza a feldolgozáshoz szükséges adatokat. A Felügyelőség ezért a KTVF: /2009. számú levelében felszólította Környezethasználót, hogy a hiányzó adatokat nyújtsa be. A benyújtott LM-adatlapon egyes leválasztó berendezéseknél nem szerepelt a leválasztott anyag mennyisége, illetve egyes pontforrásoknál olyan légszennyezőanyagok lettek feltüntetve, amelyek a Felügyelőség Levegőtisztaság-védelmi Alapnyilvántartó Informatikai Rendszerében (a továbbiakban: LAIR) nem szerepeltek. A Környezethasználó ezen felszólításra reagálva június 16- án beküldte az LM javítását, illetve levegőtisztaság-védelmi alapbejelentő lapon (a továbbiakban: LAL) bejelentette a LAIR-ban nem szereplő légszennyezőanyag komponenseket. Az akkor hatályos, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet] 16. (1) bekezdése értelmében a hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban előírt bejelentés köteles diffúz forrásra, valamint az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú berendezések közül a 3 kg vagy annál több ózonkárosító szabályozott anyagot, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó berendezésekre az üzemeltető köteles az (5) bekezdés szerinti bejelentési űrlapokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). Az alapbejelentést a levegőterhelést okozó légszennyező anyagokra kell tenni. Az üzemeltető köteles az adatlap adatainak megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni. A Környezethasználó a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. (10) bekezdése szerinti kötelezettségét nem teljesítette, mivel az N,N-dimetil-formamid kibocsátást már akkor be kellett volna jelentenie, amikor az a technológiában felhasznált 18

19 anyagok következtében megjelent a pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok között, nem utólag, a Felügyelőség felszólításának eleget téve. Mivel a benyújtott LM, illetve annak javítása alapján a Környezethasználó a évben a P6, P7 és P8 jelű pontforrásokon N,N-dimetil-formamid légszennyező anyagot bocsátott ki, megállapítható, hogy a évben az előírtaktól eltérően üzemelt. A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: /2010. számon intézkedési terv elkészítésére, valamint Ft bírság megfizetésére kötelezte a Környezethasználót. A Környezethasználó április 28-án kelt beadványában tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a kérdéses anyagok felhasználását a évben megszüntette. Nyilatkozata szerint a kérdéses anyagokat a jövőben sem kívánja használni. A Felügyelőség fentiek alapján a Környezethasználó nyilatkozatát intézkedési tervként elfogadta, tekintettel arra, hogy az általa kibocsátott légszennyező anyagoknak az előírásoknak való eltérését megszüntette. A Dokumentációból nem derül ki, hogy a P3, P4, P5, P6, P7, P8 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátása során teljesülnek-e az Engedélyben, illetve a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. mellékletében szereplő határértékek és az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KÖM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott határértékek. A Környezethasználónak a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet] 15. -a, valamint 14. melléklete alapján levegőtisztaság-védelmi méréssel a P3, P4, P5, P6 jelű pontforrások vonatkoztatásában két évente, kötelezően el kellett volna végeznie. A mérés során készülő vizsgálati jegyzőkönyvet a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 19. (3) bekezdése alapján a tárgyéveket követő év március 31-ig a Felügyelőség részére be kellett volna nyújtani. Zajvédelmi szempontból: A telephely ipari létesítmények számára fenntartott övezetben található. A telephelytől É-i irányban szolgáltató és logisztikai létesítmények találhatók, ebben az irányban 100 m-en belül védendő létesítmény nincs. A Ny-i oldalon a Gubacsi út átellenes oldalán a Kén utca 3. szám alatt 4 db négyszintes lakóépület áll, a telekhatártól mintegy 25 m távolságban. A távlati tervek szerint ezek az épületek elbontásra kerülnek, helyükre további üzemi létesítmények épülnek. A Gubacsi út és Illatos út sarkán lévő Rendőrkapitányság, mint irodaépület nem minősül védendő épületnek. Az Illatos út átellenes sarkán az Illatos út 5/B. szám alatt többszintes tömbház áll, melynek szintén van a telep felé néző védendő homlokzata. A D-i oldalon a Magyar Aszfalt telephelye, azon túl az Illatos út mentén egyéb üzemi és kereskedelmi létesítmények találhatóak. Ebben az irányban zajtól védendő objektum nincs. A K-i oldalon a Ferencvárosi rendező pályaudvar területe húzódik, több 100 m távolságban zajtól védendő objektum nélkül. A benyújtott dokumentációk szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületére védendő létesítményként csak az Illatos út 5/B szám alatti lakóépület esik. Megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenységtől származó zajterhelés kisebb a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeknél. 19

20 A fentiek alapján összegezve a Felügyelőség a következőket állapítja meg: 1. A Környezethasználó a tevékenységét nem a legnagyobb körültekintéssel, az elérhető legjobb technika alkalmazásával, a környezetszennyezést kizáró módon végzi. 2. A Környezethasználó a Kvtv és 12. pontja szerinti környezetveszélyeztető ill. környezetkárosító magatartást folytat, és Kvtv pontja szerinti környezetveszélyeztetést idéz elő. 3. A telephelyen nagy kiterjedésű szennyezés található a földtani közegben és a felszín alatti vízben. A telephelyen megtalálható szennyezés nem kizárólag a Környezethasználó tevékenységére vezethető vissza, de annak egyik fontos forrása a Környezethasználó vegyipari tevékenysége, amely során környezeti értelemben kockázatos és veszélyes anyagok előállítása és felhasználása történik. 4. A Környezethasználó jelenlegi szennyvízkezelő technológiai berendezései, és azok üzemeltetése nem megfelelő. 5. A tisztított szennyvizek kiemelt kockázatú komponenseinek mérése nem megoldott, a szennyvizek a környezetre fokozottan veszélyes komponenseinek mértéke a közcsatornába bocsátás előtt ismeretlen a Környezethasználó számára. 6. Az elvezetett szennyvizek minőségi és mennyiségi dokumentációja nem megfelelő. 7. A Környezethasználó szennyvíz önellenőrzését nem a jóváhagyott szennyvíz önellenőrzési terv szerint végzi, adatszolgáltatási kötelezettségének a Felügyelőség és az FCSM Zrt. felé nem tesz eleget. 8. A 19. és a 22. jelű épület között található egy üzemen kívül lévő 3 rekeszes technológiai szennyvízkezelő műtárgy. A szennyvízkezelő műtárgy, működési mechanizmusáról, a benne fellelhető folyadékok eredetéről, a folyadékok minőségéről, a műtárgy közcsatornára történő csatlakozási lehetőségéről a Környezethasználó információval nem tud szolgálni. A műtárgy műszaki állapota miatt fennáll a veszélye annak, hogy abból az amúgy is szennyezett földtani közegbe további szennyezés kerül. 9. A Környezethasználó nem tartotta be az Engedély III./4./4.1. és III./4./4.4. pontjában előírtakat. 10. A Környezethasználó nem tartotta be az Engedély III./6./6.12. pontjában előírt határidőt. 11. A Környezethasználó nem nyújtott be a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatát és az aktuális beszámolót a terv végrehajtásáról. 12. A telephelyen végzett tevékenység nem felel meg a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak, mellyel a Környezethasználó környezetveszélyeztetést idéz elő. 13. A Környezethasználó a évben a P6, P7 és P8 jelű pontforrásokon N,N-dimetilformamid légszennyező anyagot bocsátott ki, ezért a évben előírtaktól eltérően üzemelt. 14. A Környezethasználó a P3, P4, P5, P6 jelű pontforrások tekintetében nem tett eleget a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben előírt mérési kötelezettségének. A Kvtv. 6. (1) bekezdése szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A Kvtv. 7. szerint a 6. -ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. A Kvtv és 12. pontja szerint környezetveszélyeztetés a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetkárosítás az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetkárosodás pedig a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása. A Kvtv. 20