A térinformatika alkalmazása a repülőtéri folyamatok hatékonyságának növelésére

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Program A térinformatika alkalmazása a repülőtéri folyamatok hatékonyságának növelésére c. Ph. D. értekezés tézisei Készítette: Bite Katalin Emese okl. közlekedésmérnök okl. térképész Témavezetők: Dr. Legeza Enikő, Ph.D., egyetemi docens, a közlekedéstudomány kandidátusa Dr. Bokor Zoltán, Ph.D., egyetemi docens Budapest, 2010

2 1. A kutatási téma előzménye és aktualitása A légi közlekedésben fontos szerepet tölt be a pontos és gyors kiszolgálás, a megbízhatóság, a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználása, a környezet legkisebb mértékű terhelése, a folyamatok automatizálása, amely azonban nem befolyásolhatja negatívan a biztonságot. A terrorcselekmények hatására legfontosabb szempont a személyi biztonság, de a repülőtér és szervezetei az egyéb repülőgép kiszolgálások irányításának nyomon követését és hatékonyabb szervezését sem hagyhatja figyelmen kívül. Jelenleg a repülőtereken számos eltérő nyomon követési, informatikai nyilvántartási megoldások léteznek, amelyeket egy egységes rendszerbe integráltam, mivel a térinformatika olyan folyamatos fejlődésen megy keresztül, amely már képes költséghatékonyan támogatni a beltéri folyamatok nyomon követését. A tömeges repülés történelmében a biztonsági előírások folyamatosan szigorodnak, amelyek jelentős többletköltségeket terhelnek a repülőterekre, üzemeltetőkre és a légitársaságokra, ezért olyan megoldásokat kell keresni, amelyek kielégítik a biztonsági előírásokat és mindemellett képesek repülőgép kiszolgálással kapcsolatos szolgáltatásokat megfelelő színvonalon és időben teljesíteni. Az aktuális és jövőbeni tendenciára utaló biztonsági előírások elemzése során alakítottam ki azokat a jelenlegi műszaki színvonal fejleszthetőségére és kombinálására vonatkozó gazdaságos javaslatokat, amelyek egy repülőtéri egységes rendszerben foglalhatóak össze. A légi közlekedés dinamikus növekedése (pl. járatok, utasok, repülőterek száma) miatt egyre gyakoribbak a késések, poggyász elvesztések, amelyek jelentős gazdasági teherrel járnak. Ezen túlmenően gyorsabb és pontosabb földi kiszolgálást igényelnek a légitársaságok és a repülőterek a költségek csökkentésének törekvési iránya mellett. A légi közlekedési piacon nagy a harc az utasokért, a verseny csak a magas szolgáltatási színvonal (pl. időben indulás-érkezés, pontos poggyászérkezés) biztosítása mellett nyerhető meg. 2

3 2. Célkitűzések A kutatás során a jelenleg alkalmazott és fejlesztés alatt álló technológiák vizsgálata, azok elemző értékelése, a gyakorlati alkalmazás során feltáruló, ki nem használt fejlesztési lehetőségek kiaknázása jelentette a kiinduló feladatot. A kutatásom célkitűzései olyan térinformatikai rendszer kidolgozására irányultak, amelyek az alábbiakat teljesíti: Repülőtéri kapacitás jobb kihasználása, Mozgó elemek nyomon követése és térképezése, Repülőgép kiszolgálás hatékonyságának növelése, Utas és poggyászkezelés automatizálása, hatékonyságának növelése, Emberi hibák minimalizálása, Beruházások megtérülési idejének minimalizálása. A fentieket az alábbi szempontokat figyelembe véve dolgoztam ki: Jelenlegi ismert technológiák repülőtéri alkalmazásának lehetőségei (térinformatika, azonosítás és nyomon követés, biztonság) Utasbiztonság, védelem és kényelem, Jelenlegi technológiák közötti átjárhatóság, Nemzetközi fejlesztési trendek. 3. Kutatási módszerek A disszertációmban a célokkal összhangban a klasszikus kutatási módszerek széles körét használtam fel. Ezek közül kiemelem a gyakorlati tapasztalatok feltárására alkalmazott strukturált szöveges elemzéseket, mélyinterjúkat és azokra épülő összehasonlító értékeléseket. A technika jelenlegi állását figyelembe vevő továbbfejlesztési lehetőségek alkalmazásának feltáró vizsgálatát végeztem. 3

4 A hazai és külföldi térinformatikai, azonosítás és nyomon követés, biztonság és légi közlekedési szakmai folyóiratokat, közleményeket, szakkönyveket, konferencia anyagokat, internetes oldalakat tanulmányoztam, a jelen és a jövőbeli trendeket részletes vizsgálat alá vettem, és ezek alapján összehasonlítottam saját kutatási eredményeim megvalósíthatóságával és a nemzetközi irányzatokba illeszthetőségével. A hazai és külföldi repülőtereken végzett helyszíni adatgyűjtés során az utas és poggyászkezelés folyamatát, annak eszközrendszereit, támogató rendszereit, alkalmazási megoldásait, szűk keresztmetszeteit mértem fel és a különböző repülőtereken végzett helyszíni felmérések és tapasztalataim alapján értékelő összehasonlító elemzést végeztem. A légi közlekedés különböző területeiről illetékes szakemberekkel folytatott mélyinterjúk során (pl. térinformatika, informatika, biztonság, utas és poggyászfolyamatok, stb.) és az utasok tapasztalatait meghallgatva, felmértem a jelenleg alkalmazott technológiákat és problémaköreit. A rendelkezésre álló és hozzáférhető járatkésésekre és poggyász elkeveredésre vonatkozó statisztikai adatokat feldolgoztam és elemeztem, az okokra és mennyiségekre, a költségek hosszútávú csökkentésére javaslatot tettem. Az értekezésben új megközelítésben alkalmazott térinformatikai és azonosítási módszerek lehetőséget teremtettek az elemzés során feltárt követelményeknek eleget tevő korszerű repülőtér informatikai fejlesztési módszerek és biztonság kidolgozására. Az így kialakított megoldás adaptációs lehetőségeinek feltárása hozzájárulhat a javasolt rendszer más hasonló adottságokkal és sajátosságokkal rendelkező közlekedési rendszerekben való alkalmazására. Az értékelt elméleti megközelítéseket és a legfrissebb alkalmazási tapasztalatokat is feldolgozó és rendszerező disszertáció, olyan dinamikus eszközrendszert határoz meg, amely megfelelően képes kezelni a repülőtéri a földi kiszolgálás cselekményeit, az elemek nyomon követését és azok biztonságát egy közös térinformatikai rendszerben. 4

5 4. Új tudományos eredmények 4.1. A térinformatika alkalmazása lehetséges, sőt kívánatos a repülőtereken. Megállapítottam, hogy a statikus elemek térbeli elhelyezkedésén túl a dinamikus elemek azonosítására és mozgásuk és tevékenységük nyomon követésére is tökéletesen alkalmazható. Egy repülőgép pontos indításához számtalan tevékenység összehangolása szükséges. A nagy kiterjedésű repülőtér átláthatatlan, a személyek és objektumok azonosítása és nyomon követése áttekinthetővé teszi a folyamatokat. A szakirodalmi vizsgálatok és helyszíni adatgyűjtés során megállapítottam, hogy a térinformatikai rendszerekben rejlő műszaki információs rendszerek kiaknázatlanak és kezelésük nem összehangolt. Jelenleg a légi közlekedés területén a légiforgalmi irányításban, és a repülőtereken a belső objektumok és ingatlanok nyilvántartására alkalmazzák a térinformatikát. Kutatásaim szerint ettől lényegesebben magasabb színvonalú feladatok ellátására is alkalmazhatóak a térinformatika adta lehetőségek A térinformatika geográfiai adatok kiegészíthetők további a tájékozódáson túlmenő- operatív irányításokra és riasztásokra is alkalmas adatokkal, mind kültéri és beltéri rendszerelemekre vonatkozóan egyaránt, és így alkalmas egy repülőtéri komplex adathalmaz kialakítására. Eddig a térinformatikában a térinformatikai adat alatt egy stabil objektum földrajzi koordinátáját és az objektum egy adott tematikának megfelelő tulajdonságainak nyilvántartását értették. A navigáció kialakulása és fejlődése során, már a kültéri mozgó navigációs technológiával (pl. GPS) felszerelt objektumok földrajzi helyzete is nyomon követhetővé vált. 5

6 Egy jelfeldolgozón keresztül integrálhatók a térinformatikai rendszerbe a beltéri azonosításra és nyomkövetésre alkalmazott technológiák is, így tökéletesen alkalmassá válik hasznosításuk a repülőtér teljes területén az azonosításra, a nyomon követésre, a biztonságkezelésre, riasztásokra és operatív irányításra egyaránt valamint folyamatos térképi vizualizációra (valós idejű és nem valós idejű, pontszerű és folyamatszerű). A kidolgozott térinformatikai rendszerben az adatok csak az erre a rendszerre átalakított jogosultsági követelmények teljesítése során férhetők hozzá, több tematika alapján lekérdezhetőek, visszakövethetők és az adatokkal való játék korlátlan körű Megállapítottam, hogy a repülőtéri folyamatok elemeinek azonosítására és nyomon követésére a legalkalmasabb technológia a rádió frekvenciás azonosítás (RFID). Olyan javaslatot dolgoztam ki, amely során a megbízhatóság és a hatékonyság jelentősen növekedhet. Teljes mértékben alkalmazható az utasok, poggyászok, cargo és postai küldemények, dolgozók, földi kiszolgálás eszközeinek és repülőtéren közlekedő járművek kül- és beltéri azonosítására és nyomon követésére és jelfeldolgozón keresztül integrálható egy térinformatikai rendszerbe. Az RFID címke adattárolási mennyisége lehetővé teszi, nem csak az adott pillanatnyi helyzet megállapítását, hanem azon mozgó elem adott feladatainak valós idejű és nem valós idejű, pontszerű és folyamatos monitorozását és az adatok frissítését. 6

7 Adatminta: RFID azonosító RFID címke leolvasása Járatszám Beszállási idő + kapu Biztonsági és határőrségi adatok Az utas helyzete a repülőtéren belül Különleges jogosultság (pl. Járatkezelő) Utas neve Utas mobilszáma Utas-csomag összehangolás Végcél (átszállásnál) 4.4. Javasoltam az RFID technológia lehetőségeit kihasználva az utas és poggyászkezelés számára új eszközrendszert, amely lehetővé teszi a jelenlegi 3 különböző ellenőrzési pont összevonását és automatizálását. Az RFID technológia lehetőségei alapján az alábbi új eszközök alkalmazása válik lehetővé: Utas számára: o RFID Karperec: Beszállítási információk tárolása a karperecen, riasztási funkciókkal (lásd ), o Ábra 1: Utas RFID Karperec RFID - Útlevél: a beszálló kártya összes adatát tartalmazza és felváltja azt (lásd ), 7

8 Poggyász számára: o RFID - Karperec: az utasfelvételnél (poggyász leadásnál) géppel rögzítik a poggyászra (lásd ) Ábra 2: Karperecbe épített RFID Automatizálási alternatívák: Utastájékoztató automata: beszállítási adatok és repülőtéri szolgáltatások megjelenítése az utasok számára (lásd ) Ábra 3:Utastájékoztató Automata Utas Poggyász azonosítás a repülőtér elhagyásakor: automatizált, az RFID címkék együttes azonosítása, lopások és tévedések kivédésének érdekében (lásd ) Ábra 4: Utas Poggyász azonosítás a repülőtér elhagyásakor 8

9 Ha az RFID leolvasót integrálják a biztonság ellenőrzési pont kialakításába, akkor az alábbi 3 különböző ellenőrző pont egyesítése és automatizálása valósítható meg (lásd ): Check-In Security Check Border Control (amennyiben szükséges) Ezzel a tranzitterületre felgyorsítható az utasáramlás, mert a sorbaállások száma 3-ról 1-re csökkenthető és ezáltal kevesebb lesz a sorbanállásra eltöltött idő Javaslatot tettem az azonosítási technológiák kombinált alkalmazására, amellyel a repülőtér védelemi szintje (security) jelentősen javítható. A repülőtéri biztonság és védelem érdekében és növelésére alkalmas az egyes azonosítások kombinációja az alábbi területeken: Személyzet jogosultságaink ellenőrzése:rfid címke+ kombinált biometrikus azonosítás (arc + fül) (lásd ) Csomagvédelem: poggyászátvilágító pontba épített 3D felvétel az eredeti állapotról, amely vitatható esetben visszakereshető (lásd ) GIS: RFID+Videó: arc + fül felismerésen alapuló biometrikus azonosítás együttesen beépítése a videó eszközbe. A videó és az RFID címke közös megjelenítése a térinformatikai rendszerben. (lásd ) Ábra 5: Személy azonosítás rendszere 9

10 4.6. Megállapítottam, hogy a kidolgozott térinformatikai rendszer harmonikusan integrálható a repülőtereken jelenleg alkalmazott integrált informatikai rendszerbe és javasoltam az illesztését. A mozgó elemeket azonosító RFID címke információit a térinformatikai rendszer jelzi és nyomon követi. A főképernyőn láthatók az azonosító kódok. A repülőtéri térinformatikai rendszer egyes részrendszereihez csak az megadott jogosultság alapján és csak az adatbázis korlátozott és arra a területre specifikált része tekinthető meg, és azon információi jeleníthetők meg. A részrendszerek és adat hozzáférhetősége: Security-GIS: elemek adatai és jellemzői repülőtér védelmi szempontból (lásd Security-GIS) Ground Handling-GIS: a földi kiszolgálás koordinálásához szükséges adatok (lásd Ground Handling-GIS) Airport-GIS: repülőtér teljes körű felügyeletéhez szükséges adatok (lásd Airport-GIS) Az egyes részrendszerek együttesen integrálhatók a repülőtereken jelenleg alkalmazott integrált információs rendszerbe (pl. AODB, FIDS). (lásd Airport-GIS Integrated into the Nowadays used AODB) Ábra 6:Az Airport-GIS AODB-be illesztésének javaslata 10

11 4.7. Rámutattam az általam javasolt komplex térinformatikai rendszer hatásterületeire. Vizsgálataim szerint a beruházás 7-8 év alatt térül meg a járatkésések és az elveszett poggyászok csökkenése által. A komplex rendszer legfontosabb hatásterületei az alábbiak (lásd 7.): Földi kiszolgálás jobb koordinálása, késések csökkenése Utas és poggyász kezelési idő csökkenése, színvonal növelése Poggyász kézbesítési idő csökkenése Kevesebb emberi hibaforrás Utas kezelési folyamatok automatizálása Ebből a rendelkezésre álló adatok alapján, becsléssel határoztam meg, hogy a rendszer teljes alkalmazása 7-8 év alatt térül meg. A rendszer részeiben is bevezethető (lásd 7.3.): Poggyász elkeveredés és elvesztés csökkentésére: 1-2 év alatt térül meg Földi kiszolgálás késéseinek csökkentésére: 6-7 év alatt térül meg Utas hibájából történő késések csökkentésére: év alatt térül meg 5. Az új tudományos eredmények hasznosíthatósága, továbbfejlesztése Az értekezés eredménye széles körben felhasználható a légi közlekedésben, a kidolgozott rendszer elősegíti a repülőterek, üzemeltetők, légitársaságok és földi kiszolgálók költségeinek csökkentését, valamint előtérbe helyezik a repülőtéri biztonsági és védelmi előírások szigorításainak teljesítését. Az eredményeket is differenciáltan lehet alkalmazni az utas, vagy a poggyászkezelés, vagy a repülőtéri alkalmazottak figyelésére, vagy a földi kiszolgáló egységek eszközparkjaira, cargora, stb., de komplex alkalmazás a leghatékonyabb. Kiterjeszthető egyéb közlekedési módokra is külön-külön (közút, vasút, hajózás), egy minden közlekedési módra egységes jegyrendszer kialakítására, továbbá kilépve a közlekedési szektorból, pl. kórházak belső elemeinek és folyamatainak felügyeletére is. 11

12 6. Szakirodalom Ashford, N- Stanton, M. & Moore, C. (1998). Airport Operations, McGraw-Hill, ISBN , USA ATAG (2000). European Air Traffic Forecasts , Air Transport Action Group, Geneva, January 2000 Bite, K. (2005). Biztonságos repülőtéri poggyászellenőrző rendszer fejlesztése, BUTE MSc. Final thesis, Budapest, not published Bite, K. a. (2008). Minimizing the Baggage Loss at Airports. Periodica Polytechnica, Transportation Engineering, Vol. 32, No. 1-2, (September, 2008), pp , ISSN Bite, K. b. (2008). Information Security at Airports. 7 th European Conference on Information Warfare and Security, pp. 7-16, ISBN , Plymouth, 2008 Bite K, c. (2008). Security at the Terminal Building at Airports. The 2008 International Conference on Security and Management, pp , ISBN X, Las Vegas, 2008 Bite, K. d. (2010). Improving on Passenger and Baggage Processes at Airports With RFID. Radio Frequency Identification Fundamentals And Applications. ISBN X-X, IN-TECH, Vienna, 2010 Bite, K e. (2010). Staff Access Control at Airports. Periodica Polytechnica, Transportation Engineering, Vol. 33, No. 1-2, (September, 2008), ISSN Bite, P. & Bite, P. (2005). Stratégiai zajtérkép zajtérkép. OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium, Gyula, október Bokor, Z. & Tánczos, K. (2003). A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. 53., No. 8, (August, 2003), pp , ISSN Bondarenco, N. & Price, A. (2009). Baggage Improvement Programme Strategy Paper 2009, IATA Simplifying the Business Programme, IATA, Geneva Borza, T. Gerő, A.- Mohos, Z. & Szentpéteri, L. (2005). GPS mindenkinek, Sztrato Kft, ISBN , Budapest Detrekői, Á. & Szabó, Gy. (2003). Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., ISBN , Budapest Eijk, H. & Holmuller, F.J. (1992). GIS as a Base for a Security and Control System, Proceedings of EGIS 92 (3 rd European Conference and Exhibition on Geographical Information Systems), pp , 12

13 ISBN , Munich, March 1992, EGIS Foundation, Utrecht Elek, I. (2006). Bevezetés a geoinformatikába, ELTE Eötvös Kiadó, ISBN , Budapest Elek, I. (Ed.) (2007). Térinformatikai gyakorlatok, ELTE Eötvös Kiadó, ISBN , Budapest Elek, I. a. (2007). Automatic generalization of maps by digital filtering. Scientific Proceedings. of Riga Technical University in series " Geomatics " Vol., No., (2007) p , ISSN Elek, I. b.(2007). Data Mining Methods in Vectorbased GIS. NOVA ACTA LEOPOLDINA 94, Vol., No., (2007) p , ISBN , ISSN: Establier, A. (2009). Airport Staff Access. Aviation Security International, Vol. 15, No. 1, (February, 2009) pp , ISSN Griffiths, H. S. (2009). Biometrics: a role beyond staff identification?, Aviation Security International, Vol. 15, No. 4, (August, 2009) pp , ISSN Grootenboer M. (1992). Aeronautical Data Bases in Airlines and Aviation Boards,Proceedings of EGIS 91 (2 nd European Conference on Geographica Information Systems), pp , ISBN , Brussels, April, 1991, EGIS Foundation, Utrecht IATA a.(2009). RFID Trials for Baggage Tagging, IATA, 6CA1179C6BD9/0/RFIDtrialsforbaggagetagging.pdf (September 2009) IATA b. (2009).Simplifying the Business Programme, (September 2009) IATA c. (2008). RFID in Aviation, IATA IATA d. (2009). Airport Handling Manual, Annex 3 IATA e. (2009). Passenger Services Conference Resolutions Manual (Effective 1 June May 2010), IATA, ISBN , Montreal - Geneva ICAO a. (2004). Annex 14 Vol. I. Aerodrome Design and Operations, ICAO, ISBN , Montreal Kecskés, K. & Krázli, Z. (Eds) (2007). Nyomonkövetés globális szabványokkal, GS1 Magyarország Kht., ISBN , Budapest Kővári, B. (2005). Air Crew Training, Human Factors and Reorganizing in Case of Irregularities, Periodica Polytechnica, Transportatio Engineering, Vol. 33, No. 1-2, (September, 2005), pp , 13

14 ISSN Kővári, B. (2004). Setting Airport Charges and the Way of Implementation, Periodica Polytechnica, Transportation Engineering, Vol. 32, No. 1-2, (September, 2004), pp , ISSN Legeza, E. (2001). A repülőtér és környezetének kapcsolata. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. LI., No. 7. (July, 2001), pp , ISSN Legeza, E. (2004). Jegy nélküli repülés. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. LIV., No. 6. (June, 2004), pp , ISSN Legeza, E. & Török, Á. (2009). Európa térképe átalakul a légi közlekedés hatására. Tér és Társadalom, Vol. XXIII., No. 2, (2009) pp , ISSN Maguire, D. J; Goodchild M. F, D. W. & Rhind, D. W (Eds.) (1991). Geographical Information Systems Vol. 1., Vol. 2., Longman, ISBN (ISBN ), New York Markovits-Somogyi, R. & Sobor, Á. (2005). Légi közlekedési zajforrások mérése és elemzése. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. LV., No. 3. (March, 2005), pp ISSN Mecham, M. (2005). Radio ID. Aviation Week and Space Technology, Vol. 162 No.18, (May 2, 2005) p. 42, ISSN Morel, K.(2007). Explosive Detection: by rats, pigs, bees and wasps. Aviation Security International, Vol. 13, No. 5, (October, 2007) pp , ISSN Orlóci, Zs. (2006). Egységes légtér az egységes európai piac felett. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. LVI., No. 4. (April, 2006), pp , ISSN Ornellas, T. (editor) (2006). Bag Tag Reality: Growth Ahead. Ground Handling International, Vol. 12, No. 5, (October 2006) p. 14, ISSN Ornellas, T. (editor) (2007). From bags to hitches. Ground Handling International,Vol. 12, No. 7, (April 2007) p. 52, ISSN Ornellas, T. (editor) (2007). On the right track. Ground Handling International, Vol. 12, No. 5, (October 2007) pp , ISSN Ornellas, T. (editor) (2008). RFID: more trials ahead. Ground Handling International, Vol. 13, No. 2, (April 2008) p. 8, ISSN Ornellas, T. (editor) (2008). A final end to late embarkation? Ground HandlingInternational, Vol. 13, No. 4, (August 2008) p. 12, ISSN Ornellas, T. (editor) (2009). More RFID tags for Hong Kong, Ground 14

15 Handling nternational, Vol. 14, No. 3, (June 2009) p. 6, ISSN Pilling, M. (2000). On track with E-track. Airport World, Vol, 5, No. 6, (December 2000/January2001)(January 2009), p. 50, ISSN Pilling, M. (2001). Security Spin-off. Airport World, Vol. 6, No. 6, (December 2001/January 2002), pp , ISSN IATA c. Simplifying the Business Programme, (September 2009) Pilling, M. (2001). Queue busters. Airport World, Vol. 6, No. 6, (December 2001/January2002)(January 2009), pp , ISSN PTEC. (2008). Passenger Terminal Expo and Conference, April 2008, Amsterdam, Netherlands Reyes, J. (2007) (September 2009) RFID Journal (2010). Are there any health risks associated with RFID and radio waves? (Accessed 21 January 2010) Rohács, D. (2005). Preliminary Analysis of Small Aircraft Traffic Characteristics and its Interaction on ATM for European Market Attributes. Proceedings of the 4th International Workshop on Innovative Research applied to Air Transport, EUROCONTROL Experimental Centre, pp., ISBN, Bretigny sur Orge, December Rohács, D. (2006). Impact models for evaluating the effects of the new technologies on the air transportation system. Proceedings of ICNPAA 2006: Mathematical Problems in Engineering and Aerospace Sciences pp., ISBN, Budapest, June 2006 Rohács, J. (2005). Börgöndi repülőtér emisszió és szóródás számítások. Részletes környezetvédelmi tanulmány 9.sz. melléklet. Budapest Selymes, P. (2009). A légiközlekedés gazdasági hatásainak kapcsolatrendszere. Közlekedéstudományi Szemle, Vol. LIX., No. 3., (June 2009), pp , ISSN Wilkinson, Ch. (2009). Access USA, Airports International, (January 2009), Vol., No., pp , SSN Zentai, L. (2003). Output orientált digitális kartográfia, Doctoral Thesis, ELTE, Budapest 15