L15 GYAKORLAT SZERELÉS
|
|
- Botond Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGI L5 GYKORLT SZERELÉS gyakorlat célja: tűrésillesztési ismeretek elmélyítése beszabályozás válogatással szerelési módszer alkalmazásán keresztül, ezáltal a szereléssel kapcsolatos elvi megállapítások és gyakorlati tapasztalatok bővítése konkrét szerelési feladat megoldásával és elvégzésével Összeállította: Dr. Boór Ferenc 008 Budapest, Egry J. u.. E épület II. Emelet. Tel.: Fax.:
2 SZERELÉSI GYKORLT: UTÓLGOS ILLESZTÉS (BESZBÁLYOZÁS) működő berendezéseket alkotó szerelvények célja olyan követelmények kielégítése, amelyeket az összetevők egyenként kielégíteni nem képesek. Minden működő szerelvény meghatározott üzemi körülményeket és azokban meghatározott változást feltételez. z ilyen változások, t az összetevők üzemi hőmérsékleten bekövetkező méretváltozása, a nagysebességű, forgó összetevők közötti súrlódás csökkentése érdekében szabályozott érintkezési viszonyok, az öntisztító folyamat elősegítése érdekében előírt játékok, stb. d, egy meghatározott szerelési hézaggal vagy előfeszítettség állapotot jelentő negatív hézaggal tervezhetők, biztosíthatók. szerelési gyakorlat tárgya egy olyan szerelvény, amelynek ún. szerelési hézagára előírt követelmény jóval szigorúbb, t amelyet az alkatrészekre előírt gyártási méretek és tűrések teljes cserélhetőségi szintű, azaz válogatás nélküli szereléssel biztosítani képesek. gyakorlat során egy hajtóműbe szerelt tengely csapágyaira előírt csapágyhézag szerelés közbeni beállítását végzik el. hézag előírt méretét a gyakorlatvezető a helyszínen adja meg. későbbiekben 0 -val jelölt hézag az alábbi,. ábrán megadott 3. tételszámú csapágy és 5. tételszámú távtartó gyűrű között, t zérus névleges méretű (ezért a rajzon külön nem is jelzett), de előírt alsó és felső szerelési tűréssel ellátott méretként képzelhető el. hézag méretét a részszerelvény kapcsolódó (azt meghatározó) alkatrészeinek gyártási méreti és tűrései befolyásolják. gyakorlat során viszont a hézagra előírt alsó és felső határméretet nem az alkatrészek eredeti gyártási tűréseinek szűkítésével, hanem az utólagos illesztés módszereinek egyik változataként ismert tűrésillesztési módszerrel, beszabályozással biztosítják.. ábra szerelvény összeállítási rajzának részlete Beszabályozás válogatással beszabályozás során a szerelvényre (jelen esetben a hézagra) előírt méretet egy előre kiválasztott beszabályozó tag, általában egy egyszerűen és pontosan megmunkálható (pl. síkköszörült közgyűrű) méretével biztosítják úgy, hogy egy részszerelvény állapotra jellemző méretet megmérnek, s e méretből következtetnek az előírást biztosító közgyűrű méretre. zaz, a beszabályozó alkatrészt egy előre gyártott méretsorozatból úgy választják meg, hogy az előírt hézagméretet biztosítsák. Ezt a módszert, mikor a beszabályozó tag mérete változtatható ugyan, de a változtatás egy meghatározott számú és méretkülönbségű rögzített méretű sorozatból történő válogatással történik, beszabályozás válogatással módszernek nevezik. a gyakorlaton a házba szerelt összes alkatrészt megmérve számítják majd ki, hogy ez a méret milyen tartományok közé eshet Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással
3 gyakorlat menete:.) hajtómű szétszerelése.) hézag méretét meghatározó alkatrészek mérése és előzetes számítások 3.) z osztott hajtómű alsó részének összeszerelése a beszabályozó tag nélkül 4.) Mérés és tűrésillesztési számítással megfelelő méretű kompenzátor választása 5.) Jegyzőkönyv kitöltése, nyilatkozat a selejt valószínűségéről 6.) hézag ellenőrző mérése az osztott hajtómű alsó részének teljes összeszerelése mellett 7.) hajtómű végszerelése gyakorlat a méretláncok eredő méretének és tűrésének számítási ismereteire épít és szükség esetén célszerű annak felfrissítése. z utólagos illesztés tervezése (felkészülés a gyakorlatra) tervezés menete: követelményt (hézagméretet) meghatározó méretlánc meghatározása és elemzése Kompenzátor vagy beszabályozó tag választása 3 Kompenzátor vagy beszabályozó tag méretvarianciájának meghatározása 4 Mérési stratégia kidolgozása, az alkalmazhatóság ellenőrzése 5 Kompenzálási vagy beszabályozási utasítás z utólagos illesztés módszerének alkalmazását nem, de a fenti tervezési lépéseket nagyban egyszerűsíti, hogy a módszert arra az esetre dolgozzák ki, tha a gyártási méreteket és tűréseket csak a beszabályozó tagra, az 5. tételszámú közgyűrűre, pontosabban annak előre gyártott sorozatára ismernék csupán előzetesen.. Méretlánc meghatározása és elemzése z. ábrán bemutatott részszerelvény a 3. tételszámú házba szerelt csapágyazott tengely. Ennek alapján a hézagot meghatározó részszerelvényt két részre bonthatják, egy előre szerelhető tengelyszerelvényre és a tengely helyzetét meghatározó befoglaló házszerelvényre. z áttekinthetőség kedvéért a méretek egységesen a méretlánc építés sorrendjében indexelt i -vel jelöltek a következőképpen: ház-szerelvény tagjai és későbbi jelölésük: tengely szerelvény tagjai és jelölésük: = a 3. számú ház befoglaló mérete = a 0. számú fedél vállmérete 8 = a 6. számú fedél vállmérete 7 = az 5. számú közgyűrű hosszmérete 3 = a 3. számú csapágy szélessége 4 = a 4. számú közgyűrű szélessége 5 = az. számú tengely vállmérete 6 = a. számú csapágy szélessége. ábra szerelési hézag méretlánca a szerelvényben. ábra méretlánc vázlatán jól látható, hogy a részszerelvénybe szerelt alkatrészek kapcsolódó felületei egy egyszerű lineáris méretláncot alkotnak, melynek tagjai vagy növelik, vagy csökkentik a hézag eredő méretét. Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 3
4 méretlánc összetevőket e két csoportba sorolva, tehát növelő tagok: (csupán); és csökkentő tagok:, 3, 8 ; ahol az eredő tag: 0 ; z 0 tag névleges és határméreteinek számítási egyenletei, azaz a hézag eredő mérete és méretszóródása: 8 0 = i = ( ) + z összetevők tűréseit, lehetséges határméreteit figyelembe véve a hézag legkisebb és legnagyobb mérete: 8 = = i hézag eredő 0 méretszóródását az alkatrészekre előírt vagy méréssel megállapított legkisebb és legnagyobb méreteikből számított i gyártási tűréseikből közvetlenül is számolhatnák: 8 0 = i ; Előzetes adatok hiányában, így a gyakorlat során is, a méreteket méréssel állapítják meg. Valójában a mérőeszközük pontosságától függően csupán abban lehetnek bizonyosak, hogy az egyes mért méretek a mérőeszköz leolvasási pontosságától függő tartományon belüli bizonytalansággal a valós méretek. Tehát, az egyes alkatrészek gyártási tűréseit, alsó és felső méreteit egy adott szerelvény esetén egységesen ez a mérési bizonytalanság helyettesíti, sorozatban gyártott szerelvény esetén pedig az egyes alkatrészekre kapott legkisebb és legnagyobb méretek. Mivel a mérési bizonytalanság den tagra ugyanakkora, a szerelvény hézagméretének bizonytalansága egyetlen szerelvény esetén is (s egy szerelvény sorozatra is, ha az alkatrészek tűrése egységesen M volna): 0 = 8, ahol M a mérőeszköz pontatlansága. mennyiben azzal számolhatnak, hogy a gyártási tűrések (avagy ez esetben az azokat helyettesítő mérési hibák) a mért értékek körül szimmetrikusan helyezkednek el, a méretekről és a várható bizonytalanságról összefoglalóan a következőket kapják: 8 ± ± 0 = i = { ( )} ± { 4 } feltéve, hogy den tagot megmérve számítják az eredőt, s hogy a beszabályozó tag gyártási tűrése is M. Utólagos illesztésre azért van szükség, mivel ez a bizonytalanság nagyobb, t a hézagra megengedett, azaz 0 > 0 = 0 0. Beszabályozó tag választása. gyakorlat során a gyakorlatvezető írja elő a hézagméretet. Beszabályozó tagként a már említett szempontokat (egyszerűség, pontosabb gyárthatóság) két méretláncban résztvevő alkatrész, a 4. és 5. tételszámú közgyűrű is kielégíti. Mivel azonban az 5. tételszámú alkatrész kerül később beszerelésre, s nem is érinti az előre szerelhető tengely-szerelvény szerelését, az 5. tételszámú közgyűrű választása beszabályozó tagnak kézenfekvő. 3. Beszabályozó tag méretvarianciájának meghatározása hhoz, hogy a szerelvényre előírt követelményt (jelen esetben hézagméretet) teljesíthessék, rendelkezniük kell a beszabályozó tagok olyan előre meghatározott sorozatával, mely az alkatrészek legszélsőségesebb eseteire is rendelkezik megfelelő beszabályozó mérettel. E sorozat határméretei és a közbenső fokozatai alkotják a beszabályozó tag értékkészletét, azaz méretvarianciáját. méretvariancia tehát, előre meghatározható, ha ismert a méretlánc den összetevőjének lehetséges legkisebb és legnagyobb mérete. pl. digitális mérőóra esetén a mérési bizonytalanság 0.0mm, míg mechanikus tolómérő esetén (szabvány szerint: a leolvasási hibalehetőséget is figyelembe véve) 0.07mm-nek vehető, ha a mechanikus skálája 0.05 mm-es beosztással rendelkezik is. Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 4
5 Tételezzék fel, hogy az 5. tételszámú és 7 méretű közgyűrűt 0. mm-es méreteltéréssel különböző méretben rendelik meg, s a gyártási pontosságot az alkalmazott mérőeszközük mérési pontatlanságával összhangban éppen a fent bevezetett M szélességű szimmetrikus tűrésértékkel írják elő (avagy méréssel választják)! Jelölje a következő kifejezés a fokozatokban előre megadott N tagú közgyűrű sorozat méreteit és tűrését: N ± [ ] 7 i =, ahol N a fokozatok száma és i a sorozat tagjainak indexe! Kérdés: Mekkora legyen a megrendelendő közgyűrű méretsorozatának legkisebb [ 7 ] és legnagyobb [ 7 ] N mérete? megrendelendő vagy előre legyártandó beszabályozó tagsorozat legkisebb és legnagyobb méretét abból a követelményből számíthatják, hogy a lehető legkisebb és a legnagyobb eredő esetlegesen az előírt tartományon kívül eső 0 méretű hézagot is ki kívánják javítani, azaz rendelkezni kívánnak a legszélső esetekre is megfelelő méretű beszabályozó taggal. Mivel a választott beszabályozó tag 7 mérete a méretláncban csökkentő tagként szerepel, kisebb mérete növeli, míg nagyobb mérete csökkenti a hézag eredő méretét. Egyelőre tételezzék fel, hogy adott a beszabályozó tag eredeti 7 gyártási mérete! Ennek megfelelően, amennyiben az 0 hézag a szerelés közben éppen a legkisebb méretre adódnék, az előírt legkisebb mérettől számítható ( 0 0 ) távolsággal kisebb méretű beszabályozó tagra volna szükség az előírás teljesítéséhez, t amely mérettel a hézag eredő méretét előzetesen számították. kkor viszont, mikor a hézag esetlegesen éppen a lehetséges legnagyobb méretre adódnék, az előírt (megengedett) legnagyobb hézagmérettől számítható ( 0 0 ) távolsággal nagyobb méretű beszabályozó tagra volna szükség az előírás teljesítéséhez (megjegyzés: a felső vesszővel ellátott jelek dig a hézagra előírt méreteket jelölik). z eredeti 7 méretű beszabályozó tag (5. tételszámú közgyűrű) legkisebb és legnagyobb szükséges mérete: [ 7 ] = 7 (0 0 ) és [ 7 ] N = 7 + (0 0 ), azaz [ ] = N Ezt a számítást alkalmazhatnák akkor, ha ismert volna a beszabályozó tag eredeti 7 gyártási mérete és tűrése. laborgyakorlat során azonban az eredeti gyártási méretek és tűrések ismeretlenek, ezért a megrendelendő avagy alkalmazandó legkisebb és legnagyobb beszabályozó tagméreteket, s majd a szerelés közben választandó beszabályozó tag méretét másképpen, az eredeti méret kikerülésével kell számítani. Jelölje indexeletlen azt a hézagot, amely a szerelvényben a beszabályozó tag nélkül, t szerelési hézag alakul ki (lásd 3. ábra). Ennek a méretnek várható értékéből is meghatározható a hézag előírt méretéhez szükséges legnagyobb és legkisebb méret és az alkalmazandó beszabályozó tag mérete is. Ez az hézag a méretlánc vázlaton, t az 0 és 7 tag összege értelmezhető ábra z előzetesen mért hézag és méretlánca a szerelvényben Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 5
6 z hézag eredő (azaz a mérési adatokból számítható) mérete és méretszóródása az előbbiek alapján, ugyanazon elveket követve, de az 7 méret nélkül számítandó: ( ) = + a szélső méretek pedig i = ,8 = 6,8 i = + avagy szimmetrikus elhelyezkedésű gyártási bizonytalansággal számolva az méret és szóródása (tha den alkatrész gyártási tűrése azonosan adott M terjedelmű volna) 3 : = i ± = ,8 hézag eredő 0 mérete az méretből és a beszabályozó tag 7 méretéből (ezt ): { ( )} ± { 3.5 M} = illetve a szélső méretek: 0 7 =, ahol 7 = 7 8 ± beszabályozó tag szükséges legkisebb és legnagyobb mérete az előbb már felírt egyenletekkel: 7 ] N + = + [ =, majd az 7 -es tag tűrésével számolva [ 7 ] = ± = 0 ± kifejezésekkel számolható. N beszabályozó tag méretvariánciája, a szükséges legkisebb és legnagyobb mérete (eredeti 7 méret nélkül): N [ 7 ] = [ 7 ] N [ 7 ] ; ahol 7] = 0 és [ 7 ] N = 0 [ + Ezek tehát az N tagú diszkrét méretsorozatban megrendelendő közgyűrű szélső értékei, mikor az alkatrészek műhelyrajzi méreteiből és tűréseiből ismert, avagy statisztikai mérésekből előre számítható a részszerelvény hézagának legkisebb és legnagyobb mérete, és a beszabályozó tag pontossága M. E méretek által adott mezőt beszabályozási értéknek, ~ varianciának avagy ~ tartománynak nevezik. menynyiben ez az érték negatív vagy nulla (lásd tartalék variancia), akkor nincs szükség beszabályozásra, hanem a szélsőértékek közötti méretű beszabályozó tagra van szükség. mennyiben viszont ez az érték pozitív, akkor pontosan azt a tartományt (méretkülönbséget) kapták, amely értéktartomány különbséggel rendelkező beszabályozó tagra (itt közgyűrű sorozatra) van szükség. Ennek az értéknek az eredő és megengedett méretszóródás különbségénél nagyobbnak vagy azzal éppen egyenlőnek kell lennie. fenti két egyenletet egymásból kivonva: N [ 7 ] = [7 ] N [7 ] + 0 = 0 0 éppen ezt kapják. Összefoglalva: - látható, hogy a beszabályozó tag (itt a közgyűrű) előre megrendelendő sorozatának szélső méretei, azaz a beszabályozási érték, avagy mérettartomány az alkatrészek és a közgyűrű véletlenszerű válogatását feltételező eredő (esetünkben: = 8 ) és a hézagra előírt tűrés ( ) különbségével egyenlő. 0 - azaz, a méretvariancia attól független, hogy milyen mérési stratégiát alkalmazunk, viszont a módszer pontossága az nem; pedig, az utólagos illesztés célja éppen az, hogy a szerelvény pontosságát fokozzuk! 0 3 Egyedi szerelvény esetben den alkatrész mérése után az hézag lehetséges mérete is ezzel a bizonytalansággal számolható, ezért szerepel M a képletben, t az alkatrészek méretének bizonytalansága. Szerelvény sorozatra alkalmazva az egyenletet, M alatt az egyes alkatrészek gyártási sorozatának azonos értékű szóródását kell érteni, nem egyszerűen a mérőeszköz pontatlanságát! Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 6
7 4. Mérési stratégia és a módszer alkalmazhatóságának ellenőrzése (a szerelés végrehajtása) Nincs módszer, amely den bizonytalanságot ki tud küszöbölni, azaz a zárótag méretét hibamentesen képes illeszteni egy előírt méretre. Ebben az esetben is számolniuk kell a bizonytalanságokkal. Ideális (s egyben iparos módszer) az volna, ha a beszabályozó közgyűrű és a 6. tételszámú csapágyfedél nélküli alszerelvény állapot M hézagméretét, azaz a méretlánc vázlaton szereplő 0, 7 és 8 méretek által alkotott méretet mérnék meg, s abból következtetnének arra, hogy az 0 jelű zárótag előírt méretéhez milyen méretű beszabályozó közgyűrű szükséges (4. ábra). Ekkor ugyanis nem kellene az előzetes mérés után a csapágyfedelet visszaszerelni, majd a méretre választott közgyűrű behelyezése után újra beszerelni. zonban a szerelvényben biztosítható csapágyhézag bizonytalansága nem csupán a közgyűrű és a mérés hibájától függne, hanem az M méret mérési hibájából és dkét később beszerelendő 7 és 8 tag méretszóródásának összegéből adódnék. 4. ábra Legkisebb szerelési ráfordításhoz tartozó mérési stratégia laborgyakorlat során alkalmazott beszabályozás esetében a közgyűrű beszerelése előtt az hézagot (3. ábra) mérik meg, azaz a beszabályozó tag kívánatos 7 méretét az -val jelölt zárótag méretéből határozzák meg. Kérdés: Elegendően pontos-e a módszer ahhoz, hogy den előálló esetben az előírást kielégítsék? válasz akkor igen, ha a módszer hibája nem okoz nagyobb bizonytalanságot, t a megengedett ( ). beszabályozás módszer hibája a következő bizonytalanságokból adódik, azaz azok összege: - az zárótag mérési hibája: = - az előre gyártott beszabályozó tagok méretszóródása (gyártási, azaz most mérési hibája): = - és beállítási hiba, azaz az előre rögzített fokozatokban gyártott közgyűrűk közötti méreteltérés: [ ] Tehát, e beszabályozás módszernek legkisebb hibája (az utóbbi nélkül): E módszer selejtmentes alkalmazásának feltétele: i+ 7 i 0 (M) = + = 0 (M) = < 0 0 = 0 zaz, a módszer a fenti beszabályozó tag választásával és mérési stratégia alkalmazásával selejtmentesen akkor alkalmazható, ha ezen hiba határozottan kisebb, t az előírt hézag tűrése 4. határozott < egyenlőtlenség azért szükséges, mert a módszer bizonytalanságát az még tovább növeli, hogy a beszabályozó tag vagy tagsorozat mérete sem állítható be vagy választható fokozatmentesen (mérete nem szabályozható analóg módon). fokozatoknak a selejtmentességhez még megengedett eltérését a módszer imális hibájából számíthatják: i+ ( [ ] ) = [ ] [ ] ( ) (M) = M 7 i 7 i+ 7 i Például, mechanikus tolómérő alkalmazása esetén 0.07mm-es pontatlansággal számolva, a módszer imális hibája: 0.4 mm, azaz ekkora, vagy ennél szűkebb tűrésű előírás ezzel a módszerrel, azaz ilyen mérési stratégia mellett már nem kielégíthető 00%-os valószínűséggel avagy biztosan, hiszen bármilyen zérusnál nagyobb fokozatban gyártott közgyűrű sorozatra a módszer teljes hibája meghaladja a hézagra megengedett eltérést, hiszen semmi sem garantálja, hogy a sorozatban dig a megfelelő választható. Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 7
8 Egy kis kitérő igényesebbeknek: Miért kell egyáltalán mérést beiktatni, hiszen már megmértek dent?! laborgyakorlat során a beszabályozó tag kivételével den beszerelendő alkatrészt megmérnek a szerelés előtt, ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért mérjék meg a közgyűrű beszerelése előtt az hézagot is, amikor azt előre számíthatnák, azaz a beszabályozó tag kívánatos méretét az -val jelölt zárótag előre számítható méretéből is meghatározhatnák. Ez is lehetne egy stratégia, de vajon, elegendően pontos-e ez ahhoz, hogy biztosan kijelenthessék, hogy a mért alkatrész méretekkel számolva dig ki tudják elégíteni az előírást? beszabályozás módszer hibája ebben az esetben: - a 7db mért alkatrész mérési pontatlanságából adódó zárótag becslési hibája: = 7 - az előre gyártott beszabályozó tagok méretszóródása (gyártási tűrése): = - és beállítási hiba, azaz az előre rögzített fokozatokban gyártott közgyűrűk közötti méreteltérés: [ ] Tehát, e beszabályozás módszernek a legkisebb hibája (az utolsó nélkül)): E módszer selejtmentes alkalmazásának feltétele: 7 Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 8 7 i+ 7 i 0 (M) = + = 8 0(M) = 8 < 0 0 = 0 zaz, a módszer ezen mérési stratégia alkalmazásával négyszer nagyobb pontatlansággal alkalmazható csupán, t az tag közvetlen mérése esetén. mennyiben e pontatlanság elegendő volna is, még akkor is lényegesen kisebb fokozatok volnának szükségesek, azaz a szükséges beszabályozási mérték avagy méretvariancia lényegesen több méretfokozatban előre gyártott közgyűrűkkel volna kielégíthető: i+ ( [ ] ) = [ ] [ ] ( ) (M) = 8 f M 7 i 7 i+ 7 i Természetesen a fenti egyenlőtlenségek teljesületlensége esetén is alkalmazható a beszabályozás, azonban ekkor végszerelés után a szerelvény zárótagját ellenőrizni kell, ugyanis az eredmény selejt is lehet, még ha a selejt valószínűsége jóval kisebb is, t véletlenszerű szereléssel, azaz egyetlen méretre gyártott közgyűrű válogatás nélküli szerelésével. módszerrel elérhető jelentős javulás, így a garantált selejtszint is előre számítható (ezen számítási módszerek a Gyártástechnológia tárgyra építő Szerelés c. tárgyon belül, t mechatronikai alapismeretek részletezettek). 5. Beszabályozási utasítás a beszabályozás végrehajtása beszabályozási utasítás lényege, hogy bármely mért értékre egyértelműen adja meg a választandó tag méretét és tartalék méretvarianciáját, azaz azt a mérettartományt, melyen belül választott beszabályozó taggal az előírás még biztosan kielégíthető. Beszabályozó tag szerelési mérete Természetesen dig igyekezni kell olyan közgyűrű méretet választani az előre gyártott sorozatból, amely a szerelési hézagot az előírt tartomány közepébe illeszti, azaz a beszabályozó tag kívánt (közepes) mérete: 7 = 0 Ehhez legközelebbi és meghatározott szélső értékek közötti méretű, M szórással gyártott közgyűrű választandó egy méretre szerelt részszerelvény előírt közepes méretű hézaggal történő végszereléséhez. 0 Beszabályozó tag szerelési méretvarianciája Kérdés: mennyiben nem áll rendelkezésre a kívánt (számított) méretű beszabályozó tag, hogyan számíthatók annak megengedett szélsőértékei? méretvariancia, azaz a beszabályozási érték számítási elve használható arra is, hogy a lehetséges tartalék méretvarianciát számítsák, azaz, hogy meghatározzák azt az összefüggést, amely az adott mérési eredményekből számított bármely méretre megadja, hogy mekkora beszabályozó tag választásával lehet még az előírást biztosan teljesíteni. Ez esetben az zárótag méretének és szélsőértékei: = ±, ahol a leolvasott érték
9 z mérési eredményétől függően választandó beszabályozó tag szélső értékeire a már levezetett egyszerűsített összefüggések használhatók (feltéve, hogy a méretek leolvasásakor a mérési bizonytalanság szimmetrikusnak feltételezhető). Ne feledjék viszont, hogy az [ 7 ] és [ 7 ] N értékek most éppen fordítva értelmezendők, hiszen ha az N indexű tag nagyobb, t az -es, az azt jelzi, hogy az alkalmazott módszerrel maradt még beszabályozási érték, azaz további méretvarianciával kiküszöbölendő tartomány! 00%-os biztonsággal akkor alkalmazható a módszer, ha a képletekből a mérési stratégiának megfelelő bizonytalanságokkal számított [ 7 ] és [ 7 ] N értékekre fordított egyenlőtlenség áll fenn, azaz [ 7 ] N < [7 ]! zaz, ha a két érték által meghatározott variancia tartalékot mutat. tartalék az az értékmező, amelyet az alkalmazott módszer még nyújt ahhoz, hogy egy mért méretet eredményező szerelési esetben egy tól-ig tartományon belül legyen választható a beszabályozó tag mérete az előírt hézagméret biztosításához. Összefoglalva: a mérési stratégia tárgyalásakor levezetett szélsőértékek közül az -es indexű tag számítási képlete a szerelés közben választható legnagyobb, míg az N indexű a választható legkisebb méretű beszabályozó tag méretét adja egy adott zárótag méretű szerelvény hibamentes beszabályozásához, azaz: ( ) = 0 = 0 = 0 M és ugyanígy 7 ( 7 ) = 0 + = = 0 + Ennek következtében, amennyiben e két érték éppen fordított viszonyt mutat vagy egyenlő, azaz a számított imálisan érték nagyobb vagy egyenlő, t a imális, az azt jelzi, hogy a módszer 00%-os valószínűséggel csak akkor vagy még akkor sem volna alkalmazható, ha a beszabályozó tag mérete végtelenül pontosan volna választható avagy beállítható! 5 Ugyanerre jutnak, ha egyszerűen csak abból indulnak ki, hogy az 0 = 7 képlet által kifejezett beszabályozási módszer legkisebb hibájával, azaz az méret mérési hibájával és az [ 7 ] beszabályozó tagsorozat egyes tagjainak gyártási pontatlanságával, összesen M + = hibával szűkített (redukált) előírt tűrésmezőt számítják ki, t azt a tartalékot, amellyel a diszkrét fokozatokban gyártott beszabályozó tagok névleges méretei még különbözhetnek ([ 7 ] i+ [ 7 ] i < 0 ). mennyiben a redukált tűrésmező kisebb vagy egyenlő, t nulla, akkor a selejtmentesség már nem garantált. gyakorlat során a méretvariancia már adott, és a közgyűrűk 0. mm méret eltéréssel előre gyártottak. Minthogy a laborgyakorlaton már egy előre kidolgozott módszernek megfelelő beszabályozást alkalmaznak, a végrehajtása során a gyakorlatvezető által előírt hézagmérettől függ csupán, hogy a módszerrel biztosan, azaz teljes cserélhetőségi szinten, avagy részlegesen, előre számítható valószínűséggel képesek az előírást teljesíteni. Kérjük, a jegyzőkönyvük kitöltése után, az abban számolt adatoktól függően, még a csapágyhézag ellenőrzése és a végszerelés előtt a megjegyzés rovatba írják be, hogy az önök által összeszerelt hajtómű biztosan, vagy csak részlegesen (adott valószínűséggel) teljesíti-e a gyakorlatvezető által előírt követelményt! Ellenőrző kérdés Milyen egyszerű változtatást javasolna a módszer pontosságának fokozása érdekében? 5 Megjegyzés: Egyenlőség esetén, mikor a számított méret éppen egy előre gyártott méretre adódik, akkor a szerelés eredménye éppen kielégítheti az előírást, azaz hibátlan mérés esetén a végszerelvény hézagának mérete még az előírt mérettartományba esik. Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 9
10 5. GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGI LBOR JEGYZŐKÖNYVE z alkatrészek mérése után azonnal (még az ellenőrzés és végszerelés előtt) kitöltendő! Szerelés utólagos illesztéssel Dátum: Név: Neptun kód: sor- Hajtómű száma: mérőeszköz megnevezése: mérőeszköz M hibája: Hajtómű részszerelvény és méretlánc vázlat Előírt hézag lkatrészek mért méretei 0 : Jele : 0 : Közepes méret: z zárótag ) számított mérete: ) = ) ± 7 M = = közepes ± 3.5 Részletezze alább számításait! számított i 6,8 és mért mérete: ± = = ; = módszer legkisebb hibája (mérés és közgyűrű pontatlansága): 7 0 (M) = + = = Tartalék: (M) = választandó 7 beszabályozó tag közepes, legkisebb és legnagyobb névleges méreteinek előzetes meghatározása Közgyűrű (névleges) mérete: avagy most 7 = 0 = 7 7 legkisebb mérete 0(M) ( 7 ) = 0 + = 0 + = 0 + = 7 legnagyobb mérete 0(M) ( 7 ) = 0 = 0 = 0 = 7 Beszerelt közgyűrű mérete: ± = 7 Ellenőrzés: a beszabályozás várható értékeinek számítása és eredményének mérése 0 szerelési hézag számított mérete: névleges = 0 = 7 alsó = 0 = 7 felső = 0 0 = 7 Megjegyzés: szerelt hajtómű biztosan teljesíti az előírást? láhúzással jelölje: IGEN / NEM! Miért? Gyakorlatvezető aláírása: 0 szerelési hézag mért mérete: ± = Szerelés utólagos illesztés beszabályozás válogatással 0
Méretlánc átrendezés elmélete
1. Méretlánc átrendezés elmélete Méretlánc átrendezés elmélete Egyes esetekben szükség lehet, hogy arra, hogy a méretláncot átrendezzük. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy a rajzon feltüntetett méretet
RészletesebbenLegnagyobb anyagterjedelem feltétele
Legnagyobb anyagterjedelem feltétele 1. Legnagyobb anyagterjedelem feltétele A legnagyobb anyagterjedelem feltétele (szabványban ilyen néven szerepel) vagy más néven a legnagyobb anyagterjedelem elve illesztett
RészletesebbenMéretlánc (méretháló) átrendezés elmélete
Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Tőrés, bázis fogalma és velük kapcsolatos szabályok: Tőrés: A beszerelendı, vagy megmunkálandó alkatrésznek a névleges és a valós mérete közötti megengedhetı legnagyobb
RészletesebbenMéretlánc átrendezés a gyakorlatban
Méretlánc átrendezés a gyakorlatban 1. Méretlánc átrendezésének okai Méretlánc átrendezésével csak akkor foglalkozunk, ha szükséges, ezek az esetek általában a következők: Koordináta rendszerhez igazodó
RészletesebbenSegédlet a gördülőcsapágyak számításához
Segédlet a gördülőcsapágyak számításához Összeállította: Dr. Nguyen Huy Hoang Budapest 25 Feladat: Az SKF gyártmányú, SNH 28 jelű osztott csapágyházba szerelt 28 jelű egysorú mélyhornyú golyóscsapágy üzemi
Részletesebben54 520 01 0000 00 00 Gépipari minőségellenőr Gépipari minőségellenőr
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenTűrés. szóródás terjedelme
GE2FB 1 Lektorálás előtti, nem végleges anyag Csatlakozó alkatrészek tűrésezése, tűrésláncok. ISO illesztési rendszer. Felületi érdesség fogalma és megadása. Felületi érdesség és tűrés összefüggése. /
RészletesebbenSegédlet a Hengeres nyomó csavarrugó feladat kidolgozásához
Segédlet a Hengeres nyomó csavarrugó feladat kidolgozásához A rugók olyan gépelemek, amelyek mechanikai energia felvételére, tárolására alkalmasak. A tárolt energiát, erő vagy nyomaték formájában képesek
RészletesebbenI. TŰRÉS. A munkadarabok előírt méreteit, szögeit, alakját, és méreteik egymáshoz viszonyított helyzetét a gyakorlatban nem tudjuk kivitelezni.
Tűrés és Illesztés I. TŰRÉS A munkadarabok előírt méreteit, szögeit, alakját, és méreteik egymáshoz viszonyított helyzetét a gyakorlatban nem tudjuk kivitelezni. Ha nem tudjuk ezt elérni, akkor nem is
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenBeszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel
Beszabályozó szelepek STAD-R Beszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel Nyomástartás & Vízminőség Beszabályozás & Szabályozás Hőmérséklet-szabályozás ENGINEERING ADVANTAGE A STAD-R beszabályozó szelep
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
Részletesebbenb) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2
1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon
Részletesebbenfüggvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(
FÜGGVÉNYEK 1. (008. okt., 14. fel, 5+7 pont) Fogalmazza meg, hogy az f : R R, f ( x) x 1 függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0( x) x függvény grafikonjából! Ábrázolja
RészletesebbenGyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011.
Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész Előadások (2.) 2011. 1 Méréstechnika előadás 2. 1. Mérési hibák 2. A hiba rendszáma 3. A mérési bizonytalanság 2 Mérési folyamat A mérési folyamat négy fő
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenTűrés és illesztés. Készítette: Szűcs Tamás
Tűrés és illesztés Készítette: Szűcs Tamás 2016 1. A tűrés fogalma, jelölésrendszere Alapfogalmak Tűrés: egy munkadarab mérete vagy alakja bizonyos határok között eltérhet a pontos mérettől. A rajzon a
RészletesebbenTűrések. 12. előadás
Tűrések 12. előadás A kész munkadarabok többé-kevésbé eltérnek a rajzon ábrázolt munkadaraboktól Az eltérés háromféle lehet: méreteltérés alakeltérés helyzeteltérés Tűrésmező Széchenyi Tűrésmező A körülmények
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenSIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT
Dr. Lovas Lászl SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek II. tantárgyhoz Kézirat 2012 SIKLÓCSAPÁGY KISFELADAT 1. Adatválaszték pk [MPa] d [mm] b/d [-] n [1/min] ház anyaga 1 4 50 1 1440
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy
RészletesebbenMéréstechnika II. Mérési jegyzőkönyvek FSZ képzésben részt vevők részére. Hosszméréstechnikai és Minőségügyi Labor Mérési jegyzőkönyv
Méréstechnika II. ek FSZ képzésben részt vevők részére Összeállította: Horváthné Drégelyi-Kiss Ágota Kis Ferenc Lektorálta: Galla Jánosné 009 Tartalomjegyzék. gyakorlat Mérőhasábok, mérési eredmény megadása.
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenSTAD-R. Beszabályozó szelepek DN 15-25, csökkentett Kv értékkel
STAD-R Beszabályozó szelepek DN 15-25, csökkentett Kv értékkel IMI TA / Beszabályozó szelepek / STAD-R STAD-R A STAD-R beszabályozó szelep felújítások esetén pontos hidraulikai működést tesz lehetővé rendkívül
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
Részletesebben3. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára
3. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára TENGELYVÉG CSAPÁGYAZÁSA, útmutató segítségével d. A táblázatban szereplő adatok alapján
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenTanszéki Általános Formai Követelmények
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Tanszéki Általános Formai Követelmények (Érvényes: 2019. szeptember 1-től) 1. A tervezési feladat rajzaira vonatkozó
RészletesebbenTanszéki Általános Formai Követelmények
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Tanszéki Általános Formai Követelmények (Érvényes: 2014. szeptember 1-től) 1. A tervezési feladat rajzaira vonatkozó
Részletesebben3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján.
3 Ellenállás mérés az és az I összehasonlítása alapján 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján. A mérés célja: A feszültségesések összehasonlításával történő ellenállás mérési
RészletesebbenGÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
Gépészeti alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos
RészletesebbenEllenőrző készülékek tervezése sebességváltó szereléséhez
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Ellenőrző készülékek tervezése sebességváltó szereléséhez Soltész Gábor IV. éves gépészmérnök hallgató Konzulens: Dr. Deszpoth
RészletesebbenA mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell
A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési
RészletesebbenNumerikus integrálás
Közelítő és szimbolikus számítások 11. gyakorlat Numerikus integrálás Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján 1. Határozatlan integrál
RészletesebbenTBV. Beszabályozó szelepek Készülék beszabályozó szelep
TBV Beszabályozó szelepek Készülék beszabályozó szelep IMI TA / Beszabályozó szelepek / TBV TBV A TBV szelep lehetővé teszi a pontos hidraulikai beszabályozást. Kiemelt tulajdonságok > > Kézikerék Felhasználóbarát
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK. Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015
KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015 KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGTAN BSc. I. KAMATOS KAMATSZÁMÍTÁS (jövőbeni érték számítása) C t = C 0 * (1 + i) t ahol C t a 0. évben ismert
RészletesebbenNehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával
Nehézségi gyorsulás mérése megfordítható ingával (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 21. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete A nehézségi gyorsulás mérésének egy klasszikus módja
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
Részletesebben2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)
(11/1) Függvények 1 1) Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon! (pont) ) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont) 3) Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! (3pont)
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 4/2015. (II. 19.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 4/2015. (II. 19.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 521 04 Ipari
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenTBV. Készülék beszabályozó szelep ENGINEERING ADVANTAGE. A TBV szelep lehetővé teszi a pontos hidraulikai beszabályozást.
Beszabályozó szelepek TBV Készülék beszabályozó szelep Nyomástartás & Vízminőség Beszabályozás & Szabályozás Hőmérséklet-szabályozás ENGINEERING ADVANTAGE A TBV szelep lehetővé teszi a pontos hidraulikai
RészletesebbenSTATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika
RészletesebbenAx-DL100 - Lézeres Távolságmérő
Ax-DL100 - Lézeres Távolságmérő 1. Áttekintés Köszönjük, hogy a mi termékünket választotta! A biztosnágos és megfelelő működés érdekében, kérjük alaposan olvassa át a Qick Start kézikönyvet. A globálisan
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker
RészletesebbenA kivitelezés geodéziai munkái II. Magasépítés
A kivitelezés geodéziai munkái II. Magasépítés Építésirányítási feladatok Kitűzési terv: a tervezési térkép másolatán Az elkészítése a tervező felelőssége Nehézségek: Gyakorlatban a geodéta bogarássza
RészletesebbenANOVA összefoglaló. Min múlik?
ANOVA összefoglaló Min múlik? Kereszt vagy beágyazott? Rögzített vagy véletlen? BIOMETRIA_ANOVA5 1 I. Kereszt vagy beágyazott Két faktor viszonyát mondja meg. Ha több, mint két faktor van, akkor bármely
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
Részletesebben1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
RészletesebbenAz egyenes egyenlete: 2 pont. Az összevont alak: 1 pont. Melyik ábrán látható e függvény grafikonjának egy részlete?
1. Írja fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely áthalad az (1; 3) ponton, és egyik normálvektora a (8; 1) vektor! Az egyenes egyenlete: 2. Végezze el a következő műveleteket, és vonja össze az egynemű
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
Részletesebben2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA I. kategória FELADATLAP. Valós rugalmas ütközés vizsgálata.
A versenyző kódszáma: 009/00. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny FIZIKA I. kategória FELADATLAP Valós rugalmas ütközés vizsgálata. Feladat: a mérőhelyen található inga, valamint az inga és
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
Részletesebben4. A mérések pontosságának megítélése
4 A mérések pontosságának megítélése 41 A hibaterjedési törvény Ha egy F változót az x 1,x,x 3,,x r közvetlenül mért adatokból számítunk ki ( ) F = F x1, x, x3,, x r (41) bizonytalanságát a hibaterjedési
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 521 04 Ipari gépész Tájékoztató
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
RészletesebbenFelületminőség. 11. előadás
Felületminőség 11. előadás A felületminőség alapfogalmai Mértani felületnek nevezzük a munkadarab rajzán az ábrával és méretekkel, vagy az elkészítési technológiával meghatározott felületet, ha ez utóbbinál
RészletesebbenA 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártástechnológiai technikus
A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny április 14. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny 2003. április 14. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa 1. feladat Egy számtani sorozatot az első eleme és különbsége egyértelműen meghatározza, azt
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
Részletesebben4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára
4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET4B) c. tárgyból a űszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára TOKOS TENGELYKAPCSOLÓ méretezése és szerkesztése útmutató segítségével 1. Villamos motorról
RészletesebbenMINŐSÉGÜGYI STATISZTIKAI MÓDSZEREK. Dr. Drégelyi-Kiss Ágota ÓE BGK
MINŐSÉGÜGYI STATISZTIKAI MÓDSZEREK Dr. Drégelyi-Kiss Ágota ÓE BGK e-mail: dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu 1 STATISZTIKA CÉLJA Sokaság Következtetés bizonytalansága Véletlenszerű és reprezentatív mintavétel
RészletesebbenGÖRDÜLŐCSAPÁGYAK élettartam-számítása
MISKOLCI EGYETEM GÉP- ÉS TERMÉKTERVEZÉSI TANSZÉK OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK c. tantárgyhoz GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK élettartam-számítása Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 2010. Gördülőcsapágyazás
Részletesebben8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.
8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az
RészletesebbenINFORMATIKA CAD ismeretek (Inventor) A versenyrész időtartama: 120 perc. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése:
INFORMATIKA 0557-06 CAD ismeretek (Inventor) INTERAKTÍV FELADAT A versenyrész időtartama: 120 perc O S Z T V 2 0 1 3. Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati Jóváhagyta: Vizsgarészhez rendelt követelménymodul
RészletesebbenERŐVEL ZÁRÓ KÖTÉSEK (Vázlat)
ERŐVEL ZÁRÓ KÖTÉSEK (Vázlat) Erővel záró nyomatékkötések Hatáselve: a kapcsolódó felületre merőleges rugalmas szorítás hatására a felület érintőjének irányába ható terheléssel ellentétes irányban ébredő
RészletesebbenSTAF, STAF-SG. Beszabályozó szelepek DN , PN 16 és PN 25
STAF, STAF-SG Beszabályozó szelepek DN 20-400, PN 16 és PN 25 IMI TA / Beszabályozó szelepek / STAF, STAF-SG STAF, STAF-SG A karimás, szürkeöntvény (STAF) és gömbgrafitos öntvény (STAF-SG) beszabályozó
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA GÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
GÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A. Ismertesse az anyagok tűzveszélyességi, valamint az építmények kockázati osztályba sorolását! B. Ismertesse a szerelési
RészletesebbenV5003F Kombi-VX ELŐBEÁLLÍTHATÓ, TÉRFOGATÁRAM SZABÁLYOZÓ SZELEP
V5003F Kombi-VX ELŐBEÁLLÍTHATÓ, TÉRFOGATÁRAM SZABÁLYOZÓ SZELEP Alkalmazás TERMÉKADATOK A V5003F Kombi-VX egy automatikus beszabályozó szelep. A szelepet fűtési- és hűtési rendszerek beszabályozására terveztük,
Részletesebben1. Gauss-eloszlás, természetes szórás
1. Gauss-eloszlás, természetes szórás A Gauss-eloszlásnak megfelelő függvény: amely egy σ szélességű, µ középpontú, 1-re normált (azaz a teljes görbe alatti terület 1) görbét ír le. A természetben a centrális
Részletesebben1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal
Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. november 5. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
RészletesebbenSTAD-R. Beszabályozó szelepek Beszabályozó szelep DN 15-25, csökkentett Kv értékkel
STAD-R Beszabályozó szelepek Beszabályozó szelep DN 15-25, csökkentett Kv értékkel IMI TA / Beszabályozó szelepek / STAD-R STAD-R A STAD-R beszabályozó szelep felújítások esetén pontos hidraulikai működést
Részletesebben1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR
1. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II. részben kitűzött
RészletesebbenKalibrálás és mérési bizonytalanság. Drégelyi-Kiss Ágota I
Kalibrálás és mérési bizonytalanság Drégelyi-Kiss Ágota I. 120. dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu Kalibrálás Azoknak a mőveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható
RészletesebbenA 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártás-technológiai technikus
A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenÉpületlakatos Épületlakatos
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenVízóra minıségellenırzés H4
Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok
RészletesebbenHipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok
STATISZTIKA 1. Előadás Hipotézisvizsgálatok Tematika 1. Hipotézis vizsgálatok 2. t-próbák 3. Variancia-analízis 4. A variancia-analízis validálása, erőfüggvény 5. Korreláció számítás 6. Kétváltozós lineáris
Részletesebben1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!
Függvények 1 1. Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon!. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! 3. Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! 4. Az f függvényt a valós
RészletesebbenSTAD-C. Beszabályozó szelep ENGINEERING ADVANTAGE
Beszabályozó szelepek STAD-C Beszabályozó szelep Nyomástartás & Vízminőség Beszabályozás & Szabályozás Hőmérséklet-szabályozás ENGINEERING ADVANTAGE A STAD-C beszabályozó szelep speciálisan indirekt hűtési
RészletesebbenV5001S Kombi-S ELZÁRÓ SZELEP
V5001S Kombi-S ELZÁRÓ SZELEP Alkalmazás TERMÉKADATOK A V5001S Kombi-S zárószelepet lakó vagy kereskedelmi fűtő- és hűtőrendszerek csővezetékeinek elzárására használják. A szelep az előremenő vagy visszatérő
RészletesebbenM. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!
Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének
Részletesebben