2. Konferencia. Informatika és Versenyképesség

Átírás

1 2. Konferencia Informatika és Versenyképesség december 13. Előadók: Schaller Balázs Schmuck Roland Weinreich László A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósul meg.

2 Schaller Balázs: Keresőmarketing Sokan úgy tartják, hogy az Internet feleslegessé teszi a stratégiát. Az igazság azonban ennek pont az ellenkezője. (Michael E. Porter) Az Internet egy olyan információs csatorna, mely a világ legnagyobb adathalmaza, olyan kommunikációs közeg, amelyet hálózatok és számítógépek hoztak. Két alapvető célja van: az emberek közötti kapcsolattartás segítése és az információk cseréje és tárolása. Az Internetet ma millióan használják a világban, és Magyarországon is egyre szélesebb körben terjed el. Míg négy-öt évvel ezelőtt az Internet-hozzáférés luxusnak számított hazánkban, addig mára teljesen általánossá vált a használata. Az Internet rohamos elterjedése gyökeresen megváltoztatta az emberek életét. A 20. század legvégére kialakult az ún. Információs társadalom, melynek tagjai az Internet segítségével, repülőjegyet, CD-lemezt vásárolhatnak, elérhetik a különböző sajtótermékeket, és nem utolsó sorban hozzáférhetnek nemzetközi adatbázisokhoz, könyvtárakhoz is. Az információs társadalom szerencsére nemcsak a fejlett, nyugati országokban alakulhatott ki, hanem Kelet-Európában is, így hazánkban is. Miért legyek a net része (se)? Elsősorban azért legyünk az net részese, mert az információ a hatalom egyfajta eszköze. Ezáltal tájékozottabbak lehetünk, ami hosszútávon kifizetődő lehet számunkra. A kapcsolattartásban meghatározó az internet, nagyban megkönnyíti a mindennapi életünket. Végül fontos az ismertség, baráti, rokon és üzleti kapcsolatokra tehetünk szert. Az ember ösztönösen azt választja akit (amit) ismer, abban tudat alatt jobban megbízik. Keresőprogramok A keresőprogramok nélkül nagyon nehezen boldogulnánk az internet világában, hiszen az csak egy óriási adathalmaz. Keresők nélkül egy fogalom tű szénakazalban Egy jó weboldal segít a kapcsolattartásban és a reklámozásban. Épp ezért fontos, hogy elérhető legyen weblapunk mások számára, hogy mások tudjanak annak létezéséről. Azaz fontos, hogy szerepeljünk a keresők adatbázisában. 2

3 Keresőmarketing Akár non-profit, akár üzleti jellegű internetes oldalt készítünk, az egyik legfontosabb cél, hogy arra minél többen ráleljenek. Üzleti honlap esetében persze az ismertség vagy értékesítés ebből fakadó növelése is fontos szempont. A statisztikák szerint, és ha belegondolunk, tulajdonképpen saját tapasztalataink alapján is a legtöbb weblapot a kereső oldalakon keresztül találják meg (mint amilyen a Google, AltaVista, Yahoo és társaik). Nyilvánvaló tehát, hogy ezekben ajánlatos minél jobban szerepelnünk. Ráadásul ez a jelenlét a legolcsóbb és egyik leghatékonyabb fajtája oldalaink népszerűsítésének. Csakhogy az is általánosan elismert tény, hogy a keresés eredményei közül az első találatnál (tehát az első néhány találati oldalnál) többet ritkán néznek meg. Így hát a puszta jelenlét a keresők adatbázisában még nem ér sokat: ha ugyanis a számunkra lényeges kulcsszavakra rákeresve a 433-ik helyen bukkanunk fel, onnan forgalomra ne nagyon számítsunk. Ezen azonban lehet segíteni. Azokat a módszereket, technikákat, melyek révén növelhető a keresőoldalak felől bejövő forgalom, összefoglalva keresőmarketing (Search Engine Marketing = SEM) néven emlegetik: ennek egyik leghatékonyabb és legolcsóbb, tulajdonképpen ingyenes fajtája a keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization = SEO). Olyan "tudomány" ez, amit bárki művelhet, nem feltétlenül kell hozzá több, mint érdeklődés és időráfordítás. Az erre fordított idő persze - különösen cégek esetében - pénz, vagyis aki gyógyíthatatlan időhiánnyal küszködik, annak érdemesebb keresőmarketinggel foglalkozó cégekhez fordulnia; valamennyi időráfordítást így sem úszhat meg. A keresők (az angol kifejezés fordításával keresőmotor vagy keresőgép néven is emlegetik őket) négy alapvető kategóriája: 1. Az egyes weblapokat indexelő, adatbázisba felvevő klasszikus keresők Idetartozik többek között a "három nagy": Google. A jelenlegi legnépszerűbb, legnagyobb forgalmú kereső. Yahoo. A Google mögött a második számú kereső. MSN Search (a Microsoft keresője) 3

4 Valamint rengeteg kisebb: AltaVista. Néhány éve még a legnagyobb, ma már - a Yahoo tulajdonaként - árnyéka önmagának. Ask, Gigablast, Lycos, Hotbot stb. Kisebb keresők, köztük régebbi nagy nevek és feltörekvő újak. Ezekbe a bekerülés alapvetően ingyenes, viszont némelyik pénzt kér azért, ha "gyorsított eljárással" szeretnénk felvételt nyerni, vagy garanciát akarunk a gyakori újra indexelésre. Nem csak úgy lehet bejutni egy kereső adatbázisába, ha a jelentkezési lapját ("Add URL", "Submit URL", "Add New Page" stb.) kitöltjük, ugyanis speciális szoftvereikkel (spider, crawler, robot, bot) maguktól is megtalálják az oldalakat az interneten, ha mutat rájuk legalább egy hivatkozás. Ha pedig egy sem mutat, akkor hiába jelentjük be, előbb-utóbb úgyis ki fognak hullani, vagy a futottak még kategóriában maradnak. Mi több, van a keresők között olyan, amelyik kifejezetten szereti saját maga megtalálni a weblapokat, amiket azután egy leheletnyit pozitívabban is súlyoz, mint a bejelentetteket. Annyi biztos, hogy legtöbbjük nem ad semmiféle garanciát a bekerülésre akkor sem, ha kifejezetten bejelentjük oldalainkat. 2. Katalógus- vagy linkgyűjtemény-jellegű, témakörök szerint csoportosított adatbázis Idetartozik többek között: Yahoo Directory DMOZ (Open Directory Project) Startlap, Lap. hu Számtalan iparági, szakmai katalógus és linkgyűjtemény. Ezekbe a bekerülés lehet fizetős vagy ingyenes is. Közös bennük, hogy nem automatikusan veszik fel a lapokat, hanem először is be kell jelentkezni az űrlapjuk kitöltésével (itt gyakran nekünk kell előzetesen kategorizálnunk és leírást is adnunk a honlapról), a jelentkezést aztán egy szerkesztőjük értékeli, s az ő döntésétől függ, hogy bekerülünk-e a katalógusba 4

5 3. Fizetett találatokat megjelenítők Ide tartozik: AdWorts (Google) Ezekbe a bekerülés kifejezetten fizetős. 4. Metakeresők Továbbküldi a felhasználó kérését több más keresőnek és/vagy adatbázisnak, és az azokból visszakapott találatokat összegzi. Pl. Polymeta. hu Honnan tudnak rólam? 1. Robotok hivatkozás láncokon keresztül elmentik a kifejezéseket. 2. Valaki (személy) gyűjti a linkeket. 3. Magunk ajánljuk az oldalunkat. Megoszlanak a vélemények jó-e ez. 3, 5. Magunk ajánljuk az oldalt, fizetünk érte. Mi alapján dől el, hogy hányadikak vagyunk egy keresőben? 1. Adott kulcsszó száma az oldalon 2. Adott kulcsszó szereplése az oldal címében 3. Adott kulcsszó az oldalon elhelyezett képek nevében 4. Minél több, az oldalra mutató hivatkozás 5. Minél több, kulcsszóra való hivatkozás külső oldalról oldalunkra (nem szükséges, hogy a kulcsszó az oldalon valójában is szerepeljen. Lásd. Miserable Failure = Szánalmas Kudarc = George Bush és Fehérház) 6. Milyen súlyú oldalak hivatkoznak ránk (PageRank /Larry Page/) 7. Mióta működik az oldal (Google Sandbox-elmélet) 5

6 Kulcsszó Számos kutatás bebizonyította, hogy az internetes böngészések körülbelül 80%-a keresőprogramokban indul. Amikor a vásárlók egy megoldást keresnek a világhálón és az adott cég nincs ott a keresési eredmények közt, akkor nem fognak tovább kutatni utána sem itt, sem más csatornákon. Egy üzleti céllal létrehozott honlap keresőkbe való optimalizálása kritikus fontossággal bír. Ha jól választja ki és optimalizálja kulcsszavait, akkor özönleni fognak Önhöz a látogatók. Azonban ha rosszul választ kulcsszót, akkor jobb, ha bele sem kezd keresőoptimalizálási tevékenységébe. Minél több, annál jobb, annál nagyobb az esélye, hogy ránk keresnek, ránk találnak. 6

7 Schmuck Roland: A valóság határán? Gazdasági szimulációk az oktatásban és azon túl Szimulációs játékok fogalma: A szimulációs játék egy olyan rendszer, amelyben a résztvevő személyek (játékosok) meghatározott keretek között döntéseket hoznak. A szimuláció célja a valóság reprezentálása. Egy szimulációs játékhoz szükségesek emberi részvevők (játékosok), előre definiált szabályok, előreláthatatlan döntések és modellezés, mely szándék a valóség reprezentálására. A szimuláció fogalma általában kísérlet elvégzését jelenti valamilyen számítógépes modellen. Nem számít szimulációnak pl.: egy színházi előadás, mert az egy előre megadott forgatókönyv alapján játszódik, attól nem térhet el, illetve a kézzel fogható dolgok (pl.: egy festő által elkészített kép). Szimulációk csoportosítása Az Üzleti szimulációknak két nagy csoportja van a Modell-orientált és a Játék- orientált szimulációk. Maier és Größler (1999) szerint a Simulator -ok azon játékok melyeket a játékos számítógép által szimulált ellenfél ellen játssza. A Planning Games -ek ezzel szemben olyan játékok melyeket emberek egymás ellen játszanak számítógépes szoftver segítségével. Gazdasági szimulációk lehetséges típusai: Vállalat-szimulációk: Ebben az esetben egy vállalatot irányítunk, mint igazgató Isten-szimulációk: Ekkor egy országot vagy egy területet irányítunk, azonban felmerül egy probléma, csak úgy irányíthatunk egyedül egy területet, ha kvázi diktatúra van. 7

8 A játékok típusai A játékokat két csoportba sorolhatjuk Mini és Komplex játékok. A mini játékok egyszerűek, ilyen, pl. a kártyajáték, mely pár óra alatt megtanulható. A komplex játékok már összetettebbek, bonyolultabbak és elsajátításuk akár 100óránál is tovább tarthat. Az utóbbiba tartoznak a szimulációk. A középkorú vagy idősebb emberek a játékokat általában egyszerűnek ítélik meg, mivel amikor ők gyerekek voltak, nem voltak komplex játékok. Emiatt a komplex játékok oktatási célú felhasználása alacsony szintű. Komplex probléma megoldás Egy feladat megoldását adott feltételek, alapszabályok mellett, különböző eszközökkel érhetjük el. A cél eléréséhez, azonban a környezeti hatásokat is figyelembe kell venni, pl. további információkat, zavaró tényezőket és erőforrásokat. A megoldás 3 fontos lépésből áll, a problémamegoldásból, az információfeldolgozásból, valamint a nem kognitív tényezőkből. A problémamegoldáshoz szükséges az általános és specifikus tudás. A információfeldolgozáshoz elengedhetetlen a stratégia, a monitorozás, és a kiértékelés. A nem kognitív tényezők közé a magabiztosságot, a motivációt és a kitartást soroljuk, sok egyéb mellett. Tények Tények a szimulációs játékokkal kapcsolatban, melyek mutatják, e játékok fontosságát. Az USA hadserege több mint 50 komplex játékot használ oktatási célokra. Ezen felül a legtöbb egyetemen (Harvard, MIT, PTE-KTK) alkalmaznak oktatási célú játékokat. 8

9 Makroökonómiai szimulációk Lohhausen A Lohhausen az egyik legrégebbi közösségi szimuláció, mely Lohhausen kisvárosát szimulálja, több mint 2000 változó segítségével, melyek egymással kapcsolatban állnak. A játékos kvázi diktátor szerepébe kerül, és 17 fontos változó alapján kerül értékelésre a teljesítménye (pl. életszínvonal). A Lohhausen komplex változórendszerének célja, hogy gyakorlati kísérlettel bemutassa, hogy az összefüggő változók hatalmas rendszere ember számára nem átlátható, így nem lehet egy ilyen rendszert megfelelően irányítani (Barthel- Mende-Klein-Schwarze-Sieber-Würstl 2003). A Lohhausen belső struktúrája 9

10 Néhány példa Más publikációk a Lohhausen mellett említik még a MORO-t (Betsch-Glöckner- Haberstroh 2000) és a Tanaland-ot is (ez utóbbi C64-re íródott). A MORO egy nomád törzset szimulál Afrikában (Rigas-Elg), a Tanaland pedig egy fiktív afrikai diktatúrát. A Tanaland-ban a hosszú távú gondolkodás hiánya katasztrófához vezet (éhínség) Egy, Schmidt (2003) által említett szimuláció már Internet alapú, és egymás ellen lehet benne játszani, azonban kizárólag gazdaságtörténeti indíttatású, a kereskedelem fejlődését mutatja be (csatornák építése, vasút feltalálása). A makroökonómiai szimulációk hátránya, hogy kezelésükben nem valósághűek, hiszen például ahhoz, hogy egy országot irányítsunk, diktátornak kell lennünk. Ezért hívják ezeket, a játékokat, un. Isten-szimulátoroknak is. A Gazdasági szimulációk általános modellje Az Inputok csoportjába tartoznak, a Termelési jellemzők (gépek, emberek, alapanyagok), a Marketingjellemzők (termék, ár csatorna, promóció) és a Pénzügyi jellemzők (készpénz, hitel). Az Outputok a Piaci eredményekből (eladások, piaci részesedés), a Pénzügyi eredményekből (profit, készpénz) valamint az Egyéb eredményekből (piaci imázs, dolgozói elégedettség) állnak. Outputok alapján lehet meghatározni a következő döntés Inputjait. A programban a Black-box (fekete doboz) szerepe, arra utal, hogy a játékos nem tudja, csak sejti, mi hogyan és miért történik. Megadja a döntését és megkapja az eredményeket. A kettő közti folyamat ismeretlen, erre utal a fekete-doboz kifejezés. 10

11 A programban a Fehér-doboz vagy átlátszó doboz esetében a játékos látja, pontosan tudja, hogy a gép mit és hogyan számol. Üzleti szimuláció a gyakorlatban Virtuális valóság A technológia fejlődésével egyre komplexebb szimulációk jelennek meg. Emellett az Internet fejlődésével a játékosok összekapcsolása is megoldható és így egy közös virtuális teret lehet létrehozni. Pl.: Second Life A Second Life hivatalos pénzneme a Linden Dollár, mely azonban eladható valódi dollárként is. Az üzlet és a szimuláció határán Egyes valódi vállalkozók, kínaiakat foglalkoztatnak, hogy a Second Life szimuláción belül virtuális Linden dollárt keressenek, azért, hogy azt eladják valódi dollárért. Egy kínai származású német asszony 200 ezer valódi dollárt érő virtuális ingatlanvagyonra tett szert 2 év alatt, összesen 10 dolláros kezdőbefektetéssel a Second Life-ban. Az ingatlanok kezelésére jelenleg 5 valódi alkalmazottat alkalmaz, akik a virtuális térben dolgoznak. A valóság határán: A legnagyobb médiacégek, mint pl. a Reuters, saját irodát nyitott a Second Life-ban, ahol valódi tudósító dolgozik, és közvetíti a híreket a játékból a valóságba. 11

12 Weinreich László: Webre nevet! Az Internet, mint marketingkommunikációs eszköz Gutenberg óta a legfontosabb és legmegbízhatóbb információhordozó a papír. Tudományos folyóiratok, és könyvek megszámlálhatatlan sokasága bizonyítja ezt a biológia területén is. A számítógépek és az őket összekötő világháló megjelenése új korszakot nyitott az információáramlás és feldolgozás területén is. Lehetővé vált a rendszerbe betáplált adatokhoz való gyors hozzáférés, legyen bár a felhasználó és az információhordozó akár a világ egymástól távoli pontjain. Folyamatosan jelennek meg friss és új információk. Egyre nagyobb és változó adathalmaz vesz körül bennünket, ami azt is jelenti, hogy bizonyos adatállományok, címek egyik napról a másikra el is tűnnek. Egy Internet-oldal "fél-életideje" négy év körül van, így érthető, hogy egy Internettel foglalkozó összeállítás nem lehet teljesen naprakész. De éppen a rendszer előnyeit kihasználva lehetőség van a frissített anyagot magán az Interneten mindenki számára elérhetővé tenni. E lapokon felsorolt szoftverekhez, illetve a különböző bemutatott szolgáltatások legtöbbjéhez ingyenesen hozzáférhetünk a világháló segítségével. World Wide Web A legfejlettebb Internet eszköz, a WWW (World Wide Web vagy világháló) már nemcsak szöveges dokumentumokat közvetít, hanem képet, zenét és videofilmet is. A böngésző (browser) programok használatakor (Netscape Navigator, Internet Explorer, AOL) az egér segítségével speciális szövegrészekre, gombokra, képekre (link, ugrópont) kattintva haladhatunk tovább a bennünket, érdeklő információt tartalmazó oldalak felé. Olvashatunk folyóiratokat, nézhetünk képeket, vásárolhatunk, ellenőrizhetjük a bankszámlánkat, részt vehetünk tanfolyamokon. Ma már megszámlálhatatlan honlap létezik. Minden jelentős kutatóintézet, egyetem, múzeum folyamatosan frissített oldalakkal segíti a jobb és gyorsabb tájékozódást. Az információbőség hátránya, hogy sokszor nehéz a bennünket, érdeklő oldalakat, helyeket megtalálni. Ráadásul eltévedhetünk "szörfölés" közben, hiszen egy-egyszerű kattintás után sokszor a Föld ellentétes oldalán lévő szervernél találjuk magunkat. A hálózat túlterheltsége és saját 12

13 böngészőprogramunk esetleges elavultsága szintén sokszor jelentkező hátrány, mivel hosszú perceket vehet igénybe a bonyolultabb felépítésű oldalak megjelenése. A honlapokon belül és azok között a navigálást a hiperlinkek teszik roppant egyszerűvé. A pontos címeket nem kell ismernünk, ezeket az oldal készítői programozzák bele a szövegbe. Természetesen a böngészőprogramok címmezőjébe direkt is beírhatjuk az elérni kívánt helyet. Ezeket a címeket hívják URL-nek (uniform resource locator). A böngészőprogramok nemcsak Web-helyeket, hanem FTP- és gopher-helyeket is képesek kezelni. Ezért a cím első fele mindig a hely fajtáját adja meg Tehát különböző böngészőprogramokat használunk a Web-helyek oldalainak megtekintésére. Ezek a programok értelmezik azt a kódot, amellyel a Web-oldalak íródtak (hypertext markup language vagy HTML) és a megfelelő formában jelenítik meg azokat, függetlenül attól, hogy PC, Macintosh vagy UNIX rendszert használunk. A két legnépszerűbb böngészőprogram a Netscape Navigator és az Internet Explorer. A legfejlettebb változatok már több felhasználó levelezését, Internet címlistáját (bookmarks vagy favorites) és beállításait képesek külön kezelni, valamint kiegészülnek egy honlap szerkesztésére alkalmas programmal is. Ilyen a Netscape Composer vagy a Microsoft FrontPage, melyek használata nagyon hasonló egy szövegszerkesztő programéhoz. Kis gyakorlás után bárki képes vele egyszerűbb honlapokat készíteni, nem kell ismernie a HTML szabályait. Keresőprogramok Ha egyáltalán nem tudjuk, hogy hol található a számunkra érdekes információ, akkor használhatjuk a különböző kereső vagy böngésző honlapokat, melyeken kulcsszavak megadásával, illetve témakörök kiválasztásával végezhetjük a keresést. Témák szerint kereshetünk virtuális könyvtárakban is. Természetesen a hatékony használat előfeltétele itt is, mint minden más estben - a megfelelő teljesítményű hardver és a nagy kapacitású hálózat. 13

14 Az Internet egyes marketingalkalmazási lehetőségei A World Wide Web megjelenése, majd tömeges alkalmazása a vállalati marketingkommunikáció újabb fejlődését eredményezte. Ezek az Internet alkalmazások virtuálisan beviszik az ügyfelet a szervezetbe. A 24 órás közönségszolgálat a korábbinál több, részletesebb, a vevő által megválasztott információt szolgáltat. Az elektronikus üzletvitel (e-commerce) új alapokra helyezi a vállalatok közötti, a vállalatok és az állami adminisztráció, valamint a vállalatok és a vásárló közötti kapcsolattartást. Mindez megkívánja a vállalaton belüli informatikai kultúra magasabb szintre emelését. Azt, hogy az utóbbi néhány évben az Internet a vállalati marketingkommunikáció hatékony eszközévé válhatott, a World Wide Web megjelenése, majd tömeges alkalmazása eredményezte. Az ezredfordulót megelőző egy-másfél évtizedes időszak a szakterületen a kapcsolati marketing (relationship marketing) és a direkt marketing alkalmazásával alapozta meg a korszak üzleti szellemét kifejező, követelményeit kielégítő marketing aktivitás és vevőorientáltság (mint meghatározó marketing cél) összhangját. Az összhang létrejötte nem spontán folyamat, hanem tudatos módszertani és eszközfejlesztő tevékenység eredménye. Igazán az információtechnológia terén elért fejlődés teremt új lehetőséget a piaci információszerzés és a fogyasztó, felhasználó számára nyújtott magasabb szintű információ szolgáltatás kapcsolatának megteremtésére. Az online marketing lehetőséget teremt arra, hogy a begyűjtött és feldolgozott piaci információk az azok alapján irányított és lezajló műszaki, logisztikai, disztribúciós és gazdasági folyamatok, valamint a vevő sokrétű tájékoztatása és az interaktivitás lehetőségeinek felhasználásával hatékony, a vevő megelégedettségét is elnyerő, relatíve kis kockázatú kínálati piac jöjjön létre. Az ügyfél virtuális jelenléte A vállalati marketing kommunikáció új jelensége az internetes arculatteremtés. A verseny, az együttélés és a piac megosztottsága megkívánja, hogy a cég sajátos eszközökkel hívja fel magára, termékeire, szolgáltatásaira a környezet figyelmét. A cég Internet-nyitottsága új helyzetet teremt. Nemcsak a terméket, szolgáltatást mutatja be, bőséges információval látja el megkeresés esetén a látogatót, de a vevő bizalmának 14

15 elnyerése érdekében engedi látni a szervezet cél- és eszközrendszerét, ezért virtuálisan beviszi az ügyfelet, (a vevőt, érdeklődőt, támogatót) a szervezetbe. Az Internet egy átgondolt üzleti és marketing stratégiai eszköz, a vállalati PR jól kidolgozott és tudatosan alkalmazott része. Költségkímélő és hatékony módon járul hozzá ahhoz, hogy növelje a cég ismertségét, javítsa az ügyfelekkel való kommunikációt és összességében a vállalat imidzsét. Az Internet marketingkommunikációs rendszer leggyakrabban előforduló imázs javító elemei: a cég tevékenységének, credójának bemutatása; tájékoztatás vállalati eseményekről (pl. felvásárlások, összeolvadások, vezetőváltások, pénzügyi hírek, részvényárfolyamok, előrejelzések, vezetők életrajzi és kapcsolat-felvételi adatai); újságírói tájékoztatók, sajtókonferenciák; tájékoztatás új fejlesztési eredmények piacra hozataláról, kereskedelmi akciókról; partnerkeresés, eszközök, épületek bérbeadása; piackutatás; anyagok, eszközök beszerzési forrásainak keresése; online konferenciák rendezése. E-közönségszolgálat Napjaink gyakori fogalmaivá váltak az e-stratégia, az e-business, az e-commerce, e-banking, e- bróker, e-aukció az e-learning. Néhány évvel ezelőtt kétkedők és bizakodók beszéltek, írtak az elektronikus kereskedelemről. Számos szerző a megoldhatatlannak látszó gondokról írt és a kivételes alkalmazások példájaként emlegette. Ma már az Internet térhódítása, az elterjedés mértéke, számos területre behatolása többnyire meggyőzte azokat is, akik nem hittek abban, hogy versenytényezővé válhat. Ma már az a kérdés, hogy milyen gyorsan terjed alkalmazása az egyes országokban, vállalati szinten pedig, hogy milyen mértékig vonják be az Internetet, mint technikát az üzleti folyamatokba. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése, a globalizáció, az információtovábbítás és csere új, hatékonyabb formáit igényelte. A technikai fejlődés, ezen belül az , www szabvány, az EDI (elektronikus adatcsere) kidolgozása, az átviteli sebesség növelése, a grafikus háttérrel rendelkező böngésző program stb. lehetőséget teremtett új alkalmazásokra. Az üzleti szféra ma már nem hagyhatja figyelmen kívül a világháló potenciális lehetőségeit. Az új médium fokozatosan marketingeszközzé vált. A Web multimédiás, 24 órás közönségszolgálattá alakult, amelyen konkrét üzleti folyamatok zajlanak. Megjelenik itt a termék- és szolgáltatás kínálata, ajánlatokat küldenek, leveleznek, dokumentumokat cserélnek, a rendelkezésre bocsátott információk alapján összehasonlító vizsgálatokat végeznek, eladnak, vesznek, banki műveleteket hajtanak végre, árveréseket végeznek. Ez a fórum a piackutatás fontos információbázisává vált, és ez ad lehetőséget az áru eladása után a vevővel szinte személyessé váló kapcsolat fenntartására. A könyvárus Amazon.com, az internetes aukciókat szervező e-bay, a játékkereskedő e-toys és más cégek valóságos médiasztárokká váltak. Egy szóval az Internet elengedhetetlen. 15