Forgácsoló Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KÜRTI IMRE, GÉPÉSZ ÜZEMMÉRNÖK, GÉPÉSZ-MŰSZAKI TANÁR, EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell. /Madách Imre: Az ember tragédiája, részlet/ A fák, fémek, műanyagok és egyéb munkaanyagok megmunkálása során gyakoriak az olyan műveletek, amelyekkel a felesleges anyagrészt kell leválasztani, lefaragni a munkadarabról. Ezeket a műveleteket végzik a forgácsoló szakmunkások (a marós és az esztergályos). A forgácsolási műveletek: a marás, az esztergálás, a köszörülés, a gyalulás, a vésés. A marás a gépi forgácsolási eljárások közül a legváltozatosabb megmunkálási mód. A marás úgynevezett többélű forgácsolószerszámmal végzett megmunkálás. A munkaművelet során a szerszám élei behatolnak az anyagba, leválasztják annak felesleges részeit, mint általában a forgácsolási eljárásokkor. Ez a durvább vagy finomabb részletekben, kisebb vagy nagyobb forgással történik. A munkaművelet közben a keletkezett hőt hűtőfolyadékkal csökkentik. Marásnál az esztergálással ellentétben a forgó mozgást a szerszám végzi. A megmunkálás, illetve a forgácsolás a munkadarab mozgatásával történik. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A forgácsolás egyik leggyakoribb módja az esztergálás. Az esztergáláson belül megkülönböztetjük a fémmel dolgozó esztergálókat. A fő mozgást esztergálás során szemben a marással maga a munkadarab (pl. fémszerszám-munkadarab) végzi. A stabil helyzetben rögzített forgó munkadarab érintkezik a szerszámmal, és ez eredményezi a pontos felület kialakítását, a felesleges részek eltávolítását. A munkadarab forgómozgással (amely lehet különböző sebességű, fordulatszámú) mozog az úgynevezett kés előtt. A marás és esztergálás után a finomabb felület elérése érdekében a munkadarabot köszörüléssel lehet befejezni. A gépi köszörülésnél csak kevés anyagot választanak le a munkadarabról. A forgácsolónak (esztergályos vagy marós) a hagyományos (gépi forgácsoló) eljárásokat, valamint a numerikusan vezérelt géptípust (CNCforgácsoló) is ismernie kell. Feladata a különböző formájú, különböző forgácsolástechnikát, műveleteket igénylő munkadarabok megmunkálása, előállítása. Fontos tudnivaló, hogy a CNC-programozás teljesen eltér az informatika hagyományos programnyelveitől. Ez egy különleges gépi nyelv, amely rövid utasítások sorozatából áll. Minden egyes kód megfelel a munkafolyamat egy-egy fázisának, és a munkadarab alakjának megfelelő koordináta-rendszerben pontokat rendel hozzá. A hagyományos forgácsolás minden egyes műveletét itt egyetlen gép végzi el. A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Fő feladatok, tevékenységek A forgácsoló általános munkavégzési folyamata a következő. A szakember: A munka első fázisaként a megmunkálandó darab méreteinek és formájának adatait leolvassa a műszaki rajzról. Ezután meghatározza, mely gépekre van szükség a feladat végrehajtásához, megállapítja a tolósebességet, forgási frekvenciát és marásmélységet, az ehhez szükséges eszközöket, mérő- és ellenőrző műszereket, valamint a hűtőfolyadékot. Nagy figyelmet kell szentelni a munkadarab befogatásának, mert a nem megfelelő befogás balesetet okozhat (kárt tehet emberben, anyagban, gépben). A tevékenységeket a forgácsoló szakemberek a vonatkozó előírások, biztonsági szabályok és gyártási utasítások figyelembevételével önállóan végzik. Valamennyi forgácsolási szakma esetében vannak közös feladatok, munkaműveletek, elsőként ezeket soroljuk fel. A hagyományos (gépi) forgácsolók általános közös feladatai: Az előkészítő munka során a szakember: mér, felvételez; szabványos méretmegadást végez; jelképesen ábrázol gépelemeket; tűréseket, illesztéseket értelmez, alkalmaz; A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a méret-, helyzet-, alaktűrési szabványokat, a felületi érdesség jelölését felismeri és értelmezi; egyszerűbb hidraulikus és pneumatikus vezérlés kapcsolási rajzait olvassa és értelmezi; technológiai dokumentációkat ismer meg, használ fel; a forgácsológép gépkönyvét, kezelési és üzemeltetési utasítását megismeri és használja; áttekinti a műszaki dokumentáció területén bekövetkezett változásokat. A munka folyamatában a szakember: tanulmányozza a gyártmányrajzot, technológiai utasítást; meghatározza és ellenőrzi a kiinduló munkadarab méreteit; ellenőrzi a munkafeltételeket; meghatározza az alkalmazandó technikát; meghatározza az elvégzendő munkafolyamatok műveleti sorrendjét; kiválasztja a mérő- és ellenőrző eszközöket; kiválasztja a szerszámokat, készülékeket; kiválasztja a mérőeszközöket, mérőkészülékeket; kiválasztja a korszerű gyártási technológiákat; méréseket, vizsgálatokat végez; alkatrészt gyárt, alakít, javít; alkatrész- és termékellenőrzést végez; gyalulási, vésési munkákat végez; szerszámélezést végez; elvégzi a gépápolási feladatokat; betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. A munka befejezését követően a szakember: gyártási adminisztrációt végez; megismeri a főbb karbantartási munkákat; ellenőrzi az esztergagép működését; követi a gépkönyv előírásait; összegyűjti és írásban rögzíti a gép működésével kapcsolatos észrevételeket; A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szükség esetén szabványos pontossági vizsgálatokat végez; egyszerűbb utánállítási feladatokat hajt végre; fenntartja a korrózió elleni védelmet. A következőkben az egyes forgácsolási szakmák speciális feladatait ismertetjük. Amennyiben a forgácsoló köszörűs, legjellemzőbb feladatai a következők: késeket készít; köszörüli az eszközöket; kulcsokat másol; gravírozza az anyagot, terméket; kereskedik termékeivel, szolgáltatásaival. Amennyiben a forgácsoló marós, legjellemzőbb feladatai a következők: A marós feladata a gépekhez, berendezésekhez, műszerekhez nélkülözhetetlen alkatrészek forma- és méretpontos előállítása, maróműveletek elvégzése. Különböző nagyságú, legtöbbször síkfelületek (vízszintes, függőleges, párhuzamos, ferde), alakos felületek (pl. fogazás és hornyok) megmunkálása. A marósnak mind a hagyományos, mint pedig a numerikus marógépekhez egyaránt értenie kell: A hagyományos marógépeken mindent a forgácsoló állít be kézi forgató- és emelőkarokkal, kapcsolókkal. A numerikusan vezérelt marógépeknél más a feladata. Itt a szükséges munkalépéseket számítógépes programok irányítják, de az adatokat a A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK forgácsoló billentyűzet segítségével viszi be a gépbe és tárolja. A próbamenet után a gyártási folyamat automatikusan zajlik, az előre elkészített program szerint pontosan vezérelt. A munkavégzés során a szakember: kiválasztja és befogja a szükséges marószerszámokat; meghatározza a gépbeállítási paramétereket; elvégzi a marást megadott pontossággal; marási alapműveleteket végez; síkot mar; lépcsős felületet csoportmaróval mar; hornyot mar; osztófejes munkát végez (fogazás, spirálhoronymarás); szükség szerint éleket sorjáz. Amennyiben a forgácsoló esztergályos, legjellemzőbb feladatai a következők: Az esztergályosnak mind a hagyományos, mint pedig a numerikus esztergagépekhez egyaránt értenie kell: A hagyományos esztergapadon történő megmunkálás során a gép minden mozgását kézzel is lehet irányítani. Egy kúpprofilú munkarab készítésekor két kézzel, külön-külön a hosszanti és a keresztirányú haladást egyszerre kell végezni. Ez különleges kézügyességet igényel. Ezzel szemben a számjegyvezérlésű modern gépeken a legbonyolultabb, több összetevőjű mozgásokat is automatikusan vezérli a megmunkáló program. A numerikus esztergagépen a munkadarab megmunkálását egy program vezérli. Ehhez az esztergályos írhat kisebb megmunkáló programokat, de gyakoribb, hogy a programot készen kapja meg. A A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK program betáplálása a szerszámgép adattárolójába az esztergályos feladata. A próbaüzem után, melynek során a program még megváltoztatható, a munkadarab megmunkálása automatikusan folyik. Az esztergályos fából vagy fémből (esetleg műanyagból, szaruból, keménygumiból) készít lakberendezési, használati- és dísztárgyakat, játékokat és alkatrészeket. Az anyag kiválasztása után annak előkészítése, majd esztergálása következik. Mind az előkészítés, mind az esztergálás igen alapos anyagismeretet követel. A fémesztergályos A fémesztergályos feladatai közé tartozik a gépek, készülékek és berendezések alkatrészeinek mérethelyes elkészítése, fémes munkadarabok megmunkálása. Készítenek öntvényeket, kovácsolt munkadarabokat, hegesztett konstrukciókat, fém- és színesfém félkész gyártmányokat, túlnyomórészt többélű szerszámokkal. Az új munkadarab befogásakor, az esztergagép felszerszámozásakor nagy figyelemmel kell hogy eljárjon. A megmunkálás előtti utolsó ellenőrzés: a műveleti utasítás alapján a forgácsoló sebesség, a fogásmélység, és az előtolás értékének ellenőrzése az előkészítés feladataihoz tartozik. Ha minden rendben van, indulhat a munka. Mialatt az esztergagép dolgozik, az esztergályos működteti és felügyeli a gépet, és rendszeresen ellenőrzi a munkadarab méretét, a megmunkáló szerszám kopását. A végső méret elérése után a kész munkadarabot kiveszi az esztergagépből. A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az elkészült hengeres alakú alkatrészeket, gépelemeket többnyire gépekbe, motorokba és egyéb berendezésekbe építik be. Ezek legtöbbször szimmetrikusak, de lehetnek szabálytalanok is. Az esztergályos tevékenysége nagyon változatos. Az alapinformáció legtöbbször egy műszaki rajz, vagy egy vázlat a késztermékről. A faesztergályos: A faesztergálás esetében már az előkészítés során az elkészítendő munkadarab ismeretében meg kell állapítani, hogy az a megválasztott fafajtából, a megkövetelt minőségben legyártható-e, hiszen az esztergáláshoz használt fafajták között lehetnek olyanok is, amelyeknek a megmunkálás után nincs meg a kívánt minőségük, a környezeti hatásokra vetemedhetnek, nem elég szépek. Az anyag előkészítése során az esztergálásra kerülő munkadarabot fűrészeléssel, előfaragással úgy kell kialakítani, hogy annak méretéből a tárgy elkészíthető legyen. Az esztergálás után a tárgyak felülete általában külön kezelést, például lakkozást vagy politúrozást kap, melyet szintén a faesztergályos végez el. Tehát főbb munkaműveletei: a fa előkészítése (felület, pácolás stb.); esztergálás; oválesztergálás; üregek esztergálása; furatok készítése; hátraesztergálás; gömb esztergálása; pipagyártás; csavart oszlop esztergálása. A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Mindezen felül a számítógép-vezérelt gépekkel dolgozó, azaz a CNCforgácsolók (akár fém- vagy faesztergályosok, akár marósok) a következőkkel foglalkoznak még: vezérelt gépeken forgácsolási munkákat végez: o CNC-gépet kezel; o beállítja a CNC gépet az új munkadarab gyártására; o egyszerű megmunkáló programot készít. A munka során használt anyagok Az előállított termékek alapanyaga különböző erezetű, keménységű faanyagok, esetleg műanyagok, keménygumi, szaru, fémes anyagok (acél, alumínium, ötvözetek), sőt nemesfém anyagok lehetnek. A megmunkálás során a szakember pedig különféle segédanyagokat vesz igénybe. Marással megmunkálható anyagok: ötvözetlen és ötvözött acélok, öntvények, réz, alumínium, ezek ötvözetei, műanyag. A faesztergályos munkája során legtöbbször keményfa-fajtákat használ. A munka során használt eszközök A forgácsoló mester munkahelye és egyben munkaeszköze elsősorban a A-9

14 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK gép. Ezen készíti el az egyéb fúró- és maró szerszámok segítségével az előírt meghatározott rajzoknak, vázlatoknak megfelelően a kívánt munkadarabot. A forgácsolók általános közös eszközei: kézi szerszámok fűrész (szalag-, kör-), vésők, fúrók stb. szerszámgépek csúcseszterga, fejeszterga, karusszeleszterga, horizontáleszterga, revolvereszterga, faesztergapad (automata, félautomata), másoló esztergapad, gyűrűs eszterga (csaprúdmaró gép), gyalugép, marógép, csiszológép, szerszámbemérőgép stb. szerszámgépek tartozékai befogó- és felfogó készülékek, forgácsoló szerszámok, esztergakések stb. mérőműszerek mechanikus, pneumatikus, elektromos, optikai stb. védőberendezések A köszörülés egy forgó szerszámmal történik, de ez a szerszám nem tervszerű vágó élekkel mint az esztergálásnál és marásnál hanem a természet adta éles kristályokkal forgácsol. A szerszámot köszörűkorongnak nevezzük. A felületén elhelyezkedő kristályos élek száma több millió, és a forgácsolt anyagnál keményebb kristályos szemcsékből áll. A köszörülés jellemzőbb munkaeszközei: védőeszközök, gépek, berendezések, kéziszerszámok, gépfeltétek, korongok, csiszolóanyagok. A marós szerszáma a maró, amelynek élei szerszámacélból, kemény A-10

15 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK fémötvözetből vagy oxigénkerámia lapkákból vannak. A marógépek tartozékai: forgóasztal, osztófej, vízszintes marófej, marótüskék, satu, hosszirányú osztófej stb. Az alapműveletekhez a marós sokféle szerszámot használ. Ilyenek például: palást, homlok, tárcsa, szár, horony, szög, alak- és fogaskerékmaró, újmaró, csigafúró, csiszolóvászon. Az igen változatos fémmegmunkálási eljárások miatt a marógépek széles skálája alakult ki. Ezek a gépek sík és alakos felületek, valamint ezek kombinációinak előállítására használhatók. A marógépek a rajtuk végzendő feladatok szerint specializálódnak. Megkülönböztetünk: konzolos marógépeket, sík marógépeket, másoló marógépeket, menet marógépeket, fogazó marógépeket, különleges marógépeket, maró egységeket. A forgácsolók szakmája a legrégebben ismert vas- és fémipari szakmák A-11

16 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK egyike. Az elektronika fejlődése és a számítógépek széleskörű elterjedése azonban ezt a szakmát sem hagyta érintetlenül. A hagyományos szerszámgépek mellett megjelentek és egyre inkább elterjedtek a számjegyvezérelt (numerikus) forgácsológépek (eszterga- és marógépek), amelyekkel a CNC-forgácsolók dolgoznak. A CNC-forgácsolók speciális eszközei: CNC-esztergagép, CNC-marógép, CNC-köszörűgép, CNC-megmunkálóközpont, ipari robot. Munkahely, munkakörnyezet A forgácsolók munkájukat általában zárt műhelyben, állandó munkahelyen végzik. A forgácsoló többnyire egyedül és önállóan dolgozik egy-egy gépen egy, illetve több műszakban. A technikai fejlődés következtében a termelést általában tömeggyártás jellemzi, így a szakemberek alkalomadtán munkacsoportot is alkotnak. A forgácsoló szakmák (esztergályos, marós, köszörűs) a gyárakban külön üzemrészt alkotnak, a munka hatalmas csarnokokban folyik és az anyagmozgatás is gépesítve van. Itt a munkakörülmények kedvezőek, jellemző a kellemes hőmérsékletű zárt tér, a jó megvilágítás. Továbbra is fennmaradtak azonban a kisipari méretekben működő, egyszemélyes vagy kis létszámú forgácsoló műhelyek is, ahol a munkavégzés körülményei nagyon különbözőek lehetnek. A-12

17 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A munkaidő gyakorlatilag megfelel a normál munkaidőnek, túlórák előfordulhatnak. Gépektől függően fokozatosan térnek át a kétműszakos munkarendre, a többfunkciós munkagépek minél teljesebb 24 órás kihasználása érdekében. Vállalkozás esetén a kisipari üzemek működtetése, irányítása, a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló egészségvédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírások betartása éppen olyan fontos, mint a nagyüzemek esetében. Kapcsolatok A forgácsolók munkájuk során kapcsolatot tartanak a kollégákkal, a mérnökökkel, a segédmunkásokkal, a tanulókkal, a tulajdonossal, az üzemvezetővel, az anyagszállítókkal, de kapcsolatba kerülnek a raktárosokkal és egyéb szakemberekkel is. Kis műhely esetén pedig megrendelőkkel, vevőkkel, akikkel szükséges az együttműködés. A-13

18 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

19 KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés A forgácsoló szakma közepesen nehéz, műhelyben vagy üzemben végzett fizikai munka. A pontos munkavégzési igény miatt a tevékenységet a szellemi megterhelés is jellemzi. A hosszú állás a satu vagy a marógép mellett statikus panaszokhoz vezethet. Környezeti ártalmak Az állandó zaj és baleseti veszély (szerszámok, gépek okozhatnak sérülést) fokozza a megterhelést, a fémpor és az olaj, mint szennyezőanyag ártalmas az egészségre. (A korszerű munkahelyeken azonban a munkafolyamatok tiszta környezetben zajlanak.) Az egyoldalas munkahelyzet a csontváz deformálódását idézheti elő. A marás, forgácsolás közben szilánkok röpködnek a levegőben. Ezek nagyon élesek és nemritkán tűzforróak: a szétrepülő izzó forgács égési sérülést és szemsérülést okozhat. Egészségre ártalmas tényezők még a különböző vegyi anyagok: lakkok, pácok gőzei, denaturált szesz, terpentin stb. Egészségügyi tényezők Ez a tevékenység jó látásélességet és szemmértéket, ép hallást, kezek, karok használatát és szédülésmentességet igényel: A műszaki rajzok és dokumentációk olvasásához, a vonalak és pontok B-1

20 KÖVETELMÉNYEK felismeréséhez, a mérőműszereken a mért értékek pontos leolvasásához fontos a jó látás. A hagyományos gépen történő megmunkáláskor a karok, a kéz, az ujjak használata a jellemző. Gyakran az is előfordul, hogy két kézzel kell egyszerre dolgozni, egy hosszanti és egy keresztirányú mozgást vezérelni. Ezért a forgácsolónak jó kézügyességre, magabiztos mozgásra van szüksége. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet könnyű fizikai munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas tartós állómunkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet B-2

21 KÖVETELMÉNYEK A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek (kompetenciák) A forgácsolótól megkövetelik a nagy figyelmet, az erős összpontosítást és a különösen gondos munkát. Ebben a szakmában a pontosság, a megfelelő elemző és kombinációs készség, a monotóniatűrés, a műszaki rajz gyors és pontos olvasása, a matematikában való jártasság igen fontos. Ahhoz, hogy a fémesztergályos az esztergagép segítségével a fémes és nemfémes anyagokból különböző formájú és méretű tárgyakat állítson elő, szüksége van térbeli képzelőerőre és műszaki érzékre. A jövendő szakmunkásnak nagyfokú felelősségérzettel kell rendelkeznie a gépek és a termékek mellett a mások biztonsága iránt is. Az egyéb, a forgácsoló szakmák mindegyikére vonatkozó általános, közös kompetenciákat az alábbiakban részleteztük. Szakmai kompetenciák: szakmai alap-kompetenciák: elemi szintű számítógép-használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség elsősegélynyújtás munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata információk kezelése összetett méret-, alak- és helyzetmérés mérési jegyzőkönyv készítése munkabiztonsághoz kapcsolódó jelképek és színjelölések értelmezése B-3

22 KÖVETELMÉNYEK munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata műszaki táblázatok kezelése gépészeti rajz olvasása, értelmezése gépészeti alkatrészrajz készítése szabadkézi vázlatkészítés egyszerű alkatrészek elkészítéséhez művelet, illetve szerelési terv készítése roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok ismerete különböző anyagmunkáló kéziszerszámok, kisgépek és alapeljárások gépeinek kezelése, használata gépi forgácsoló szerszámok használata szerelési szerszámok használata esztergagépek kezelése köszörűgépek kezelése marógépek kezelése számítógép-vezérelt gépek kezelése technológiai mérőeszközök használata gépipari mérőeszközök használata egyéb mérőeszközök használata Személyes kompetenciák: pontosság, precizitás önállóság döntésképesség felelősségtudat szabálykövetés térlátás, térbeli tájékozódás fizikai szempontból: testi erő, tapintás, stabil kéztartás, kézügyesség megbízhatóság Társas kompetenciák: csapatmunkához szükséges tulajdonságok (pl. segítőkészség, irányítási képesség és irányíthatóság) határozottság B-4

23 KÖVETELMÉNYEK Módszerkompetenciák: áttekintőképesség figyelemösszpontosítás és -megosztás rendszerezőképesség lényegfelismerés (lényeglátás) körültekintés, elővigyázatosság tervezési képesség gyakorlatias feladatértelmezés, ismeretek helyén való alkalmazása emlékezőképesség kreativitás, ötletgazdagság absztrakt gondolkodás módszeres, intenzív munkavégzés Fontos tárgyak A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: matematika, technika, fizika, kémia. Érdeklődési kör Aki ebben a szakmában szeretne dolgozni, jó, ha elsősorban műszaki, technikai érdeklődésű. Akit érdekel a technika fejlődése, illetve lépést tud vele tartani (pl. aki otthon vagy az iskolában a feladatokat számítógéppel oldotta meg), akit vonzanak az újdonságok, ebben a szakmában jól fogja magát érezni. B-5

24 KÖVETELMÉNYEK A szakemberek szerint a forgácsoló szakmához az alábbi öt érdeklődési irány a legfontosabb: formákkal, vonalakkal végzett munka, kézi erővel, szerszámokkal végzett munka, gépeket összeszerelni és javítani, automata gépekkel dolgozni, fával, fémekkel dolgozni. B-6

25 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

26 SZAKKÉPZÉS Előképzettség A forgácsoló szakképesítést két irányon lehet megszerezni: 1. Gépi forgácsoló képzés azoknak, akik a hagyományos gépi forgácsolási szakmát választják. 2. CNC-forgácsoló képzés azoknak, akik a számítógép-vezérelt forgácsolási technikák ismereteit is szeretnék elsajátítani. Mindkét képzés esetében iskolai előképzettség tekintetében az alapfokú iskolai végzettség (nyolcadik évfolyam elvégzése) szükséges. Továbbá a képzésre jelentkező tanulóknak részt kell venni munkaalkalmassági vizsgálatokon és olyan az orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Gépi forgácsoló képzés Képzés helye, ideje A képzésen belül öt részszaképesítés közül lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet még a tanuló. Ezek: köszörűs, marós, esztergályos (fém vagy fa), C-1

27 SZAKKÉPZÉS fogazó, fűrészipari szerszámélező. A gépi forgácsoló szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben is tanulható. A képzési idő iskolai rendszerben három év, felnőttképzés esetében pedig legfeljebb 3000 óra. A tanfolyam során 30%-ban vesznek elméletet és 70%-ban gyakorlatot. A felnőttképzési tanfolyamokat többnyire költségtérítéses formában indítják. A képzés során tanulandó modulok/tárgycsoportok: általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok, általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések, általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló), gépi forgácsoló feladatok. A részszakképesítéstől függően a tanfolyam során a hallgatók még az alábbiakat veszik az alaptárgyakhoz: köszörűs: köszörűs feladatok, marós: marós feladatok, esztergályos: esztergályos feladatok, fogazó: fogazó feladatok, fűrészipari szerszámélező: fűrészipari szerszámélező feladatok. C-2

28 SZAKKÉPZÉS A modulokon belül tanulandó fontosabb tárgyak: társadalmi ismeretek, munkabiztonság és környezetvédelem, gazdasági alapismeretek, műszaki ábrázolás, anyagismeret, szakmai alapismeretek, szakmai ismeret, műszaki alapismeretek, irányítástechnikai alapismeretek, szakrajz, minőségbiztosítás, műszaki mérések, különböző (szakágnak megfelelő) megmunkálási eljárások. A szakképesítéssel betölthető munkakörök: marós, fa- vagy fémesztergályos, forgácsoló. CNC-forgácsoló képzés Képzés helye, ideje A CNC-forgácsoló szakma kizárólag felnőttképzésben tanulható. A képzés ideje legfeljebb 1200 óra. A tanfolyam során 30%-ban vesznek elméletet és 70%-ban gyakorlatot. Mivel felnőttképzésről van szó, elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról beszélhetünk. C-3

29 SZAKKÉPZÉS A képzés során tanulandó modulok/tárgycsoportok általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok, általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések, általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló), CNC-forgácsolási feladatok. A szakképesítéssel betölthető munkakörök: CNC-marós, CNC-esztergályos, CNC-forgácsoló. A képzések középszintű szakképesítést adnak, mellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A képzések felkészítenek a vállalkozásalapítással, -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokra is: a kisipari üzem működésére, irányítására, a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló egészségvédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi, baleset-elhárítási előírásoknak megfelelően. A szakképesítésekkel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-4

30 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

31 KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A forgácsoló szakmunkások iránti keresletet a belföldi építőipari beruházások-, valamint a bel- és külföldi gépipari kereslet volumene határozza meg. A hazai és a világgazdaság növekedésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságokat gépekkel, gépalkatrészekkel ellátó fém- és faiparnak, valamint a fémszerkezeteket, gépalkatrészeket előállító forgácsoló szakmunkásságnak. Magyarország nemcsak a belföldi, hanem elsősorban az európai igényeket elégíti ki, így a hazai fémiparban folyamatos a külföldi vállalatok betelepülése, és ennek kapcsán a hazai vállalkozások fejlődése is. Az európai/hazai fém- és faipari termelés növekedésével járulékosan emelkedik azoknak a cégeknek a száma, amelyek forgácsolókat foglalkoztatnak. Ugyanakkor a mindenkori gazdasági ingadozások átmenetileg jelentősen csökkenthetik a munkaerő iránti keresletet. Mivel jó néhány társaság már milliós értékű gépekkel, műszerekkel rendelkezik, ezért számukra elemi érdek, hogy azokon kiváló szakmai képesítéssel - lehetőleg nemzetközi vizsgával - rendelkező emberek dolgozzanak. Nemegyszer előfordul, hogy egy magasan kvalifikált szakmunkástól már nyelvismeretet is elvár a munkaadója. Ő természetesen kiemelt bérezésben részesül. mondja el a munkaerő iránti keresletről egy fémipari vállalkozás vezetője. A fémiparon kívül a szakma iránti legnagyobb keresletnövekedést azok az D-1

32 KERESETI LEHETŐSÉGEK építőipari cégek adják, amelyek fémszerkezetek (épület-, tartály-, toronyszerkezetek, korlátok stb.) építésével és az építőelemek legyártásával foglalkoznak. Az ipari és civil építőipari beruházások növekedése, a felépített állomány rendszeres karbantartása a közeljövőben növelni fogják az építőiparban foglalkoztatott forgácsolók iránti igényeket is. Tehát a szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülnek, bár az aktuális gazdasági helyzet az építőiparban is erőteljes keresletingadozásokat okozhat. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 12%-kal magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 2000 munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. A szakmában kiegyenlítetlen az életkoreloszlás, az adatok a szakma elöregedését jelzik előre. A legnagyobb arányban a éves korcsoportból kerülnek ki a forgácsolók, a fiatalabbak aránya csökkenő. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával és az egyének szakmától független mentális problémáival, egészségtelen életmódjával vannak összefüggésben. Az azonos/magasabb bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: D-2

33 KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma A táblázatból kiderül, hogy a foglalkozást keresők száma az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett, és biztatónak mutatkozik a keresleti oldal is, ami szinte teljesen le is fedi ezt a számot. Tehát azok, akik e szakmában kívánnak elhelyezkedni, a megfelelő szakképesítés megszerzésével jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, mert láthatóan van munkájukra kereslet. Átlagkereset A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: A szakmában elérhető bérek ágazatonként és munkakörönként jelentősen változhatnak. A legjobb bérek a jármű-, járműalkatrész-gyártás területén, D-3

34 KERESETI LEHETŐSÉGEK illetve automata forgácsoló gépkezelői-, mű- vagy csoportvezetői munkakörökben érhetőek el. A béreket gyakran különböző juttatási csomagokkal egészítik ki, amelynek legfontosabb eleme az étkezési hozzájárulás. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Annak ellenére azonban, hogy a szakmában elhelyezkedni kívánók esélyei a jövőre nézve is biztatónak mutatkoznak, a bérezés ahogy az a táblázatból is jól kivehető az elmúlt évek során egészen kis mértékben növekedett csak. A legutóbbi adatok szerint ez a (fix) összeg meghaladja a szakmunkások nemzetgazdasági átlagát, amely nyilván esetenként változik az egyéni adottságok, személyes képességek, ambíciók és a teljesítmény függvényében. Szakmaváltás, átképzés, karrier Egy forgácsoló karrierpályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakmunkás kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy D-4

35 KERESETI LEHETŐSÉGEK csoportvezető, az gyakran termelő-szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a termelő-szakmunkás ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről és irányítói, szervezői pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a termelő-szakmunkásból gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet a szakmunkás egy hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakmunkásoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni. A gépi forgácsoló szakma Észak- és Közép-Magyarországon, az Észak- és Dél-Alföldön, valamint a Nyugat- és Dél-Dunántúlon a 2010/2011. tanévben hiányszakmának minősített a régió Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságának határozata alapján. Így a szakmát nappali rendszerű iskolai oktatásban, szakképzési évfolyamon, szakiskolai képzésben tanulók a megnevezett régió(k)ban tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. Bizonyos szakmákban szinte lehetetlen állástalan szakembert találni Budapesten és környékén - mondja egy munkaerő-kölcsönző és közvetítő iroda tanácsadója. Hiány van például hegesztőkből, esztergályosokból, marósokból, különösen a speciális szaktudást igénylő CNC-gépkezelőkből. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-5

36 Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

37 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek eljárások (Műszaki Könyvkiadó, 1999) CNC programozás alapjai (Műszaki Könyvkiadó, 1999) Faesztergálás (Cser Kiadó, 2000) Szépirodalom, film Magyar Tarka Az esztergályos almája c. dokumentumfilm (1993) Elektronikusan elérhető források az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1