M A R K E T I N G S T R A T É G I A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "M A R K E T I N G S T R A T É G I A"

Átírás

1 Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter M A R K E T I N G S T R A T É G I A Készítette: Közép- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt Székesfehérvár, Zichy liget 12. Sebestyén Csaba, vezérigazgató Készült: ben 1

2 2

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 5 2. HELYZETELEMZÉS Az iparág fejlődését befolyásoló nemzetközi, hazai trendek és hatásuk A klaszter vállalatainak főbb jellemzői Termékfejlesztés, technológiai fejlesztések, innováció Értéktöbblet tartalom, különbözőség A klaszter termékeinek, szolgáltatásainak SWOT elemzése A RELEVÁNS PIAC STRUKTURÁLIS ELEMZÉSE A célpiac mérete, másodlagos piacok szerepe és mérete A piacra lépés feltételei, belépési korlátok VEVŐK VIZSGÁLATA A célcsoport jellemzői VERSENYTÁRSAK VIZSGÁLATA A legnagyobb versenytársak elemzése A versenytársak hatásainak csökkentése, lehetőségek MARKETING MIX Termék- a klaszter piacképes termékei/szolgáltatásai Ár - árképzési elvek, ár- érzékenység szerepe Disztribúció - közös értékesítési lehetőségek vizsgálata Promóciós tevékenység Kiszolgáló személyzet Folyamat Fizikai megjelenés LEHETSÉGES KÖZÖS TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 25 3

4 7.1. Eddig kialakult együttműködések Közös tevékenységek fejlesztése KÜLDETÉS, STRATÉGIÁK A klaszter marketing küldetése Közös stratégiák kialakítása CÉLOK Hosszú távú marketing célkitűzések Rövid távú marketing célok VÉGREHAJTÁSI TERV Termékfejlesztés, technológia fejlesztés- marketing leképzése Marketing terv Arculati terv MELLÉKLETEK Magyarország kistérségei, Ajkai kistérség Magyar Járműipari mutatók Klaszter tagok főbb gazdasági adatai Marketing stratégia célrendszere Klaszter tagok termékei, szolgáltatásai 39 4

5 1. Bevezetés A marketing szűkebb értelemben egy olyan vállalati tevékenység, amely a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat, bizonyos értelemben a fogyasztói igényt is befolyásolja, új termékek bevezetésével, innovációval. Tágabb értelemben a marketing, a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok domináljanak. A marketing ráfordításokat nehéz beruházásként megjeleníteni, hiszen megtérülése közvetlenül nehezen - vagy egyáltalán nem - mérhető. Kiterjesztett értelemben a marketing bármilyen gondolat, eszme, vagy személy eladását, megismerését, népszerűsítését szolgálja, a társadalmi élet olyan területein is, mint az oktatás, kultúra, vallás, és a politika. A marketing számos társadalomtudományi ág kombinációja is, egyszerre fedi le a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány és az alkalmazott matematika, különböző területeit. A marketing vállalati belső erőforrássá alakítja a vállalaton kívül eső piaci információkat. A piackutatás, versenytárs- elemzés és a fogyasztói igények megismerése révén hatékonnyá és nyereségessé teszi a vállalat tevékenységét. A marketing stratégia meghatározza, hogy egy vállalkozás mely termékét mely piacon, kinek, és milyen áron kívánja értékesíteni hogyan, milyen úton juttatja el áruját/szolgáltatását a vevőkhöz. A teljes folyamatot milyen marketingkommunikációval kívánja támogatni, hogyan reklámozza. A klaszter marketing stratégiája - tekintettel arra, hogy a klasztert alkotó tagvállalatok termékskálája, működési mechanizmusa különböző, ezért az egyes tagvállalatoknál kialakított és jól működő piaci struktúrák, árak, versenytársak rendjét nem célszerű egy külső szervezet által - akár a klaszter menedzsmentje vagy az Irányító Bizottsága részéről - megváltoztatni. A piaci árak elemzése, egységes árképzés a klaszter tagvállalataira vonatkozóan nehezen elképzelhető a tagvállalatok heterogenitása miatt. Éppen ezért a klaszter stratégiája általános áttekintést ad a tagvállalatokról, azok piaci környezetéről. Közös marketing stratégiai célokat, feladatokat határoz meg a klaszter image- ének növelése érdekében. A stratégia készítésénél az egyes tagvállalatok marketing tevékenységét, piaci kapcsolatait megvizsgáltuk és a személyes interjúk során elhangzottakat is beépítettük. 5

6 A stratégia hároméves időszakra készül és szükség esetén a körülmények változása esetén módosítható, aktualizálható. Ajka a Közép- Dunántúli Régióban található, Veszprém megye 32 ezres lakosú városa, az Ajka Kistérség központja. Az Ajkai Kistérséget, a Somló- hegy lábánál található 39 település alkotja, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény által biztosított lehetőséggel élve megállapodást kötöttek ben a kistérség komplex fejlesztésének összehangolására. A 743 km 2 - es területen fekvő kistérség a Marcal medrétől a Nyugat- Bakony lábáig terjed. Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klasztert Ajkán, a kistérség központjában, részben az Új Atlantisz Ipari Parkban, részben Ajka hagyományos iparterületén működő vállalkozások hozták létre. A klaszter nem egy termelési ágazathoz kapcsolódó hierarchikus felépítésű szervezet, hanem kistérségi, régiós, területi elhelyezkedésű tagok együttműködésén alapuló kezdeményezés. Így az ajkai klaszter tagjai már az alapító dokumentumokban is (Alapító Okirat, SZMSZ) az együttműködés területileg megvalósítható célkitűzéseit rögzítették. A klaszter fejlődését meghatározó stratégia ben készült el, legfontosabb hosszú távú céljai a következők: a klaszter menedzsment szervezet működésének optimalizálása a klaszter tagok együttműködéseinek erősítése, hatékony erőforrás kihasználás a klaszter gazdasági potenciáljának növelése. A klaszter menedzselését a Közép- Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. végzi, 2009 óta. A klaszter 2007 óta működik és az alapítás óta eltelt 3 évben jelentős sikereket ért el: rendszeresen ülésezik az Irányító Bizottság, amely a tagok közötti együttműködést elősegíti és fontos döntéseket hoz a munkahelymegőrző állami támogatások igénybevételére több klaszter tag sikeresen pályázott, a nehéz gazdasági körülményeken történő mielőbbi túljutás érdekében a taglétszám 28- ra nőtt elkészültek a klaszter legjelentősebb stratégiai dokumentumai, így a STRATÉGIA, CSELEKVÉSI TERV, ENERGETIKAI KONCEPCIÓ és a MARKETING STRATÉGIA jelentős együttműködések kezdődtek el a klaszteren belül, a tagok között (benchmarking klub működtetése) és nemzetközi szinten, európai járműipari klaszterekkel közösen szervezett fórumokon, üzleti találkozókon való részvétellel 6

7 kialakult és egyre bővülő, színesebbé váló tartalommal működik a klaszter honlapja ahol a rendszeresen megjelenő hírlevél és egyéb hasznos információk elérhetők a tagok és minden szakmai érdeklődő számára. a piaci megrendelések és a gazdasági visszaesés után, jelenleg közös projektek kialakításán dolgoznak a tagok a menedzsment szervezettel közösen a hatékony, közös energia felhasználás érdekében készült el a klaszter energetikai koncepciója, amely hosszú távú trendek felvázolása mellett a klaszter tagok számára több alternatívát dolgoz ki. Az Európai Unióban a klaszterek támogatása már az es évek elején megjelent a Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás című dokumentumban és azt követően is fontos eleme a gazdaságnövekedést támogató programoknak. Hazánkban a klaszteresedés folyamata nem tekint vissza hosszú múltra, mindazonáltal az elmúlt tíz évben a kormányzati politika nagy hangsúlyt helyezett a gazdaságélénkítésre, a gazdasági integrációk erősítésére, így a klaszterek fejlesztésére és támogatására is. A nemzeti fejlesztési tervek GOP és ROP programjai a klaszter szervezet építésének támogatására törekedtek, a menedzsment szervezetek koordináló szerepét kiemelve. A hazai klaszterek egy szerves folyamat eredményeként létrejött gazdasági rendszerek, és számos más támogatási eszközzel lehet fejlődésüket elősegíteni, ilyenek például a speciális üzleti környezet, versenyfeltételek, vállalkozásbarát politika, speciális munkaerő fejlesztési feltételek, speciális infrastrukturális háttér megteremtése. A klaszterek fejlődése, és ez által a tagvállalatok versenyképességének növelése össz- gazdasági érdek. A magyar járműipar és a mechatronikai ipar súlya meghatározó a gazdaságban, ezért ebben az iparágban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének növelése és piaci kapcsolatainak fejlesztése nagy jelentőséggel bír. 7

8 2. Helyzetelemzés 2.1. Az iparág fejlődését befolyásoló nemzetközi, hazai trendek és hatásuk A magyar járműipar a rendszerváltás óta állandó sikertörténet. A fejlődés sokkal erőteljesebb volt, mint a magyar iparban általában. A globális cégek a telephely kiválasztásánál sok versenytényezőt mérlegelnek, ezek közül az egyik, az állami támogatás. Ez fontos, de a cégek nem az alapján választanak gyártóhelyet, hogy mekkora az állami támogatás mértéke. Fontos számukra a környezet, a régió adottságai. Ha körülnézünk a világban, nem találunk olyan országot, amelynek kormánya ne támogatta volna, multinacionális cégek letelepedését. A járműipar globális hatásai elkerülhetetlenek. A hetvenes években például Európa a japán autóipar által élt meg egy fenyegetettséget. Ennek hullámai azonban nem gyűrűztek be. Az autóipar még mindig egy növekvő iparág, amely képes a növekedésre. A fejlesztések továbbra is a nagy gyártók kezében maradnak, az összeszereléseket azonban egy nagyobb mértékben fogják kihelyezni az olcsó munkaerővel rendelkező országokba. Vagyis azok a gyárak, amelyek Dél- Koreában vagy Indiában létesülnek, mindig a világszínvonal után kullognak, mivel a fejlesztést a nyugati gyártók nem adják ki a kezükből. Dél- Koreában - szakmai körökben szembetűnő - a gazdaság strukturáltsága. Az ország termékei világszerte ismertek, az LG, a Samsung. Az autóipart briliáns módon kifejlesztették, van saját termékük, van saját piacuk. Magyarországon az a baj, hogy háttértevékenység folyik, s komoly járműipari fejlesztés egy- két szigetszerű területtől eltekintve nincs. A válságnak egyébként annyi haszna lehet, hogy sok cégnél a napi hajsza mellett nem jutott idő a dolgok átgondolására, az új struktúrák kialakítására, netán új piacok felkutatására. Ezeket a válság most kikényszeríti, s ilyen értelemben eredményeket is hozhat TRENDEK: Egyik tendencia, a korábban minden erővel védett home country megközelítés hogy nem telepítenek ki külföldre ipart nem lesz tartható. Ebből profitált eddig is a magyar járműgyártás, mert ez a szakma nyugatról kelet felé tart. A másik tendencia: elkerülhetetlen a fejlődő országok, mindenek előtt India és Kína előretörése. A kérdés csak az, hogy ezekben az országokban mikor alakulnak ki a járműgyártó fellegvárak. A mostani válságban is új stratégiákat fogalmaztak meg a gyártók: - szigorúbb környezetvédelmi előírásokat fogalmaznak meg, - csökkentik a járművek súlyát, 8

9 - azok fogyasztását, - változik a járművek elektronikája, - az eddigi kábelkorbács- gyártás az elektronika fejlődésével a minimálisra szorul vissza. - változhat a járművek anyagfelhasználása is, például az Audi Q7- ben kerámiából van a féktárcsa, - előtérbe kerülnek a kompozit- anyagok. A járműgyártásban válságok előtt a fejlődés mindig lelassul. Addig a gyártók nem akarnak innovatív technológiákkal előállni, amíg a régi is megy. Az új fejlesztéseket arra az időre tartogatják, amikor azokat valóban be kell vetni. Ezek a fejlesztések az autógyárakban már a tervező asztalon vannak A válságot követően azonban, a világban elindul egy nagyfokú innováció az autóiparban, s most is erre lehet számítani. A magyar automobil iparnak az a legnagyobb baja, hogy nincs magyar járműgyártás, a magyar beszállítók kénytelenek követni a nyugati gyártókat, azok farvizében haladni. Amennyiben, Magyarországon versenyképes üzleti környezet jön létre, akkor van esély arra, hogy az elmúlt húsz év tendenciái folytatódnak, s tovább erősödik a magyar járműipar azon része, amelyet a globális cégek és beszállítóik képviselnek. A járműipar másik vonulatát azok a második, harmadik vonalban levő beszállítók jelentik, akik sajnálatos módon csak kis részben kapcsolódnak a globális cégekhez és s önálló piaci szereplőként megpróbálnak Magyarországon vagy Magyarországon kívüli piacokra terméket eladni. A jó forgatókönyv létezik, ehhez persze tudatos gazdaságpolitika és az iparág szereplőinek összehangolt működése is kell. Elindul egy olyan törekvés, hogy próbáljuk meg újjáéleszteni és régi fényében láttatni a hazai autóbuszipart. Messze nem olyan darabszámokban, mint régen, nem a 14 ezer db/év. Elképzelhető, hogy a hazai megrendelések mellett exportra is gondolhatnánk, hiszen a magyar buszoknak még mindig megvan a jó hírnevük. Ma is lehetőség lenne, van kapacitás, mintegy autóbusz gyártására megvan a hazai kapacitás jelenleg is, a beszállítók is nagy reményeket fűznek az új magyar termékhez. Az autóbuszgyártás nem egy új terület, hanem egy feledésbe merült tevékenység. Az ezzel kapcsolatos magyar exportnál pedig,, óriási potenciál van Afrikában és Oroszországban, aligha lehetne Dél- Koreával versenyezni. Az autóeladások ben, a világban 2,5 százalékkal fognak növekedni az elmúlt évhez képest. Ez 60 millió eladott járművet jelentene. A piacok az előrejelzések szerint rendeződni fognak, az USA- ban növekedéssel számolnak, Európában még stagnál a folyamat re 80 millió darab járművet akar az iparág értékesíteni. JAVASLATOK, LEHETŐSÉGEK: Egy olyan élő és aktív fórum létrehozása az ipar képviselőinek, amelyen a tárcavezetőn kívül valamennyi vezető szakember is részt venne, elmondhatná véleményét. 9

10 Az iparágból jövő kezdeményezéseket, jó tapasztalatokat össze kell gyűjteni, megfontolni, publikálni és beépíteni az iparági stratégiákba. Járműipari kutatás- fejlesztés kiszélesítése valamennyi felsőfokú intézményben Az oktatásnak - a középiskoláktól az egyetemekig - fel kellene ismerni, a járműipar jelentőségét, és a végzősöket felvértezni azzal a tudással, amelyet a beszállítóknál sem lehet nélkülözni. Nem csak mérnökökre van szüksége az iparágnak, hanem jó szakmunkásokra is. Az iparágból jövő kezdeményezéseket, jó tapasztalatokat össze kell gyűjteni, megfontolni, publikálni és beépíteni az iparági stratégiákba. Járműipari kutatás- fejlesztés kiszélesítése valamennyi felsőfokú intézményben Az oktatásnak - a középiskoláktól az egyetemekig - fel kellene ismerni, a járműipar jelentőségét, és a végzősöket felvértezni azzal a tudással, amelyet a beszállítóknál sem lehet nélkülözni. Szakmunkás- képzés erősítése 10

11 2.2. A klaszter vállalatainak főbb jellemzői A klaszter vállalatok többsége rendszeresen auditált, autóipari, vagy további minőségbiztosítási rendszer szerint működik. Minősített alkatrész-, vagy részegység beszállítók a járműiparban, acéliparban. Piacaik determináltak, kapcsolatrendszerük kialakult, versenytársaikat jól ismerik, sok esetben, szoros együttműködésben dolgoznak velük. GYÁRTÁS: A klaszter tagvállalatai főként a járműipar számára gyártanak: műanyag-, fém-, gumi alkatrészeket, részegységeket.. Hagyományos és modern gépeken végeznek forgácsolást, fémmegmunkálást. Továbbá jellemző profil a komplett elektronikai rendszerek és részegységek gyártása, kábelgyártás, komplett összeszerelés, felületkezelés. A járműipari szerszámgyár is kiemelkedik. Jelentős kapacitású az orvosi, gyógyászati eszközök, berendezések és azok alkatrészeinek gyártása, valamint terápiás eszközök. A bauxit feldolgozása, timföldgyártás. A gyártás bérmunkában, az anyacég megrendelése és instrukciói alapján történik. Számos esetben külföldi magán- tulajdonú cégek hazai leányvállalataként, fejlett technológiával és gyártási kultúrával rendelkező vállalkozások. SZOLGÁLTATÁSOK: Középfokú oktatás, szakképzés, Egyetemi oktatás Ipari berendezések szerelése, karbantartása Gazdaságfejlesztés Kereskedelemfejlesztés Innováció ösztönzése Klaszter- kezdeményezések támogatása 11

12 2.3. Termékfejlesztés, technológiai fejlesztések, innováció Az Európai Unió az Innovatív Unió koncepcióban egységbe foglalta azokat az elemeket, amelyek a növekedést, a foglalkoztatottságot javítják. Magyarország számára a nemzetközi versenyben a legnagyobb tartalékot az innováció jelenti, hiszen egy ország hatékonysággal, bérrel és az innovációval tud versenyezni. Ezek közül Magyarország a hatékonyság és az alacsony bérek terén aligha tud a fejlett országokhoz képest pluszt nyújtani. Az innováció, a fejlesztés, kutatás szerepe a gazdaság, vagy egy adott gazdasági egység fejlődése, versenyképességének növelése szempontjából meghatározó. A klaszter tagvállalatainál a termékfejlesztés, technológia fejlesztés különböző stratégia és vállalati politika alapján történik. Amennyiben egy cég jórészben bérmunka jellegű tevékenységet folytat, ilyen esetben csak kisebb technológiai módosításokról, fejlesztésekről beszélhetünk. Ebben az esetben a termékfejlesztést az anyacég, vagy a meghatározó megrendelői kör végzi. A többnyire hazai tulajdonban lévő vállalkozásoknál saját termék- fejlesztés, szolgáltatás- fejlesztés termék és technológiai innováció szerves része a piacon maradásnak. Kizárólag a tőkehiány lehet akadálya a nagyszabású fejlesztéseknek. Számos vállalkozás azonban szakszerű és ügyes menedzsment eszközökkel képes kiküszöbölni a tőkehiányt. Jelentős mértékben élnek a hazai vállalkozások a gazdaságfejlesztő programok pályázati forrásaival is. Több esetben sikeresen pályáztak munkahelyteremtő, munkahelymegőrző pályázatokra, a válság negatív hatásainak enyhítése érdekében. Külföldi cégek leányvállalatainál amennyiben a hazai leányvállalat profiljába ez illeszkedik- folyamatos innováció, valamint termék-, technológiai fejlesztés tapasztalható. Ezek a vállalkozások fejlett infrastruktúrával, gyártási-, menedzsment kultúrával rendelkeznek. A fejlesztés és innovációs tevékenység élénkítését célozza a Pannon Egyetemmel és a Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégiummal kialakított kutatási, szakmunkás- gyakornoki programok továbbfejlesztése Értéktöbblet tartalom, különbözőség A klasszikus értéktöbblet szerint a termelési folyamatban a munkaerő jelentős szerepet kap, mert az speciális új értéket termel, amely a tulajdonos hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által. Egy termék értéke: 12

13 az alapanyag költségekből amortizációs költségekből és az új értékből áll, az új érték egyik része a munkabér (munkaerő), a másik része pedig a termelőeszközök biztosítójának a haszna. A hozzáadott érték fontos gazdasági mutatószám, amely a termelési érték és a vásárolt ráfordítások különbözete, egy vállalkozás (nemzetgazdaság) által, egy adott időszakban létrehozott eredmény. Optimális esetben ez a mutató viszonylag magas és növekvő tendenciát mutat. A vállalkozások, cégek közötti és termékeik/szolgáltatásaik különbözősége, különlegessége, annak mértéke határozza meg, hogy mennyire eladható a piacon, miben különbözik a másik cég termékétől, mekkora értéktöbbletet mutat, vagy milyen magas az előállítása során keletkezett hozzáadott érték. Az abszolút előny is megkülönbözteti a terméket/szolgáltatást azzal, hogy egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában abszolút előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha a terméket kisebb ráfordítással, vagyis kevesebb munkával, tőkével, természeti erőforrás felhasználásával állítja elő, mint más gazdasági egység. Továbbá a megtakarítások mértéke az egyes cégeknél - egy időszak jövedelmeinek és fogyasztásainak különbsége- is lehet különböző. A munka termelékenységének eredményeként közvetve, vagy minőségi- megbízhatósági paraméterekben, különböző munkabérek által is lehet egy cég sikeresebb a másiknál. Forgóeszközök finanszírozása, optimális pénzügyi menedzsment, méretgazdaságosság, költséghatékonyság, magasabb színvonalú technológia, értékesítési lánc, egyedi termékcsomagolás, szín- összhang és még számos eszköz segítheti a vállalkozásokat a piacok által megkövetelt vállalati előny megszerzésében és megtartásában. A különbözőség megnyilvánulása a versenytársakkal folytatott versenyben válik fontossá, egyúttal a hatékony marketing meghatározó, célravezető eszköze. A jó marketing munka kiemeli a cég megkülönböztető jellegét, a versenytársakétól eltérő termékét, technológiáját, gyártási kultúráját, és mindezek vásárlásra késztetik a célcsoportot. 13

14 2.5. A klaszter termékeinek, szolgáltatásainak SWOT elemzése A sokszínű és igen széles termékskálával rendelkező klaszter- termékek egyediek, világszínvonalúak és jól eladhatók, az autóipari alkatrészek gyártásától a gyógyászati eszközökön át, járműalkatrészek gyártásáig terjednek. A szolgáltató vállalkozások között van szállítmányozó, gazdaságfejlesztéssel, kereskedelemfejlesztéssel, innováció ösztönzésével, középiskolai képzéssel és egyetemi képzéssel foglalkozó szervezet is. ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Diverzifikált termékstruktúra Heterogén tagvállalati profil Minőségi Bérmunkában történő gyártás termékek/szolgáltatások aránya, sokféle gyártási kultúra Fejlett vállalatirányítási Klaszter identitás hiánya rendszerek, hierarchiák Vonzó telephelyek Egységes, klaszter image hiánya Kialakult piaci, értékesítési Innovációs képesség alacsony csatornák, kapcsolatrendszer Telephelyek további betelepülő cégek számára is szintje Közös érdekeltség hiánya a cégek között LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Közös érdekek felismerése Piaci megrendelések visszaesése Hatékony erőforrás A gazdasági fellendülés késése kihasználás Egységes image kialakítása, Átalakított ágazati, beszállítói egységes arculati elemek követelményrendszer túlélési alkalmazása nehézségeket okoz egyes Közös tevékenységek, fejlesztések, projektek cégeknél Iparágat segítő nemzetgazdasági intézkedések elmaradása Közös innovációs potenciál Vállalatok közötti növelése bizalomhiány megmaradása Benchmarking tevékenység A kkv- k hitelezése megdrágul, 14

15 fejlesztése ezért a termékfejlesztések, beruházások lelassulhatnak 15

16 3. A releváns piac strukturális elemzése 3.1. A célpiac mérete, másodlagos piacok szerepe és mérete A hazai járműipar és a mechatronikai ipar számára elsősorban hazai és európai célpiacok jöhetnek számításba. Ennek okai a több évtizedeken keresztül kialakult és működött hagyományos üzleti, vállalati kapcsolatokban és vállalati kultúrában keresendők. Vannak azonban - igaz kevesebb - amerikai, ázsiai, afrikai piacokat is sikeresen meghódított hazai, klaszterben működő vállalkozások is. A vállalatok termékstruktúrája és mérete meghatározza a célpiac méretét is. A célpiacok kijelölése, három potenciális utat jelenthet a vállalkozás számára: tömegmarketingre törekszik célpiaci tevékenységét néhány szegmensre összpontosítja egy szegmensre koncentrál A célpiacok kiválasztása a kereslet elemzésével, az igények felmérésével kezdődik. Egyes piaci szereplők igényei hasonlíthatnak, vagy eltérhetnek egymástól. Fogyasztói igények típusai: homogén igények gócponti (klaszter) igények szóródó igények Amennyiben az igények tisztázódtak, sor kerülhet a szegmentációs ismérvek kialakítására. Célpiacok kiválasztása: a szegmentáció során a piac több homogén csoportra lett felosztva. Ezek közül a vállalatnak ki kell választania azokat, amelyeket érdeklődése fókuszába helyezi. Ez a folyamat a célcsoport- képzés. A célpiac kiválasztásakor azt kell megvizsgálni, hogy: milyen az egyes szegmentumok mérete és jövőbeni növekedése milyen az egyes szegmentumok jövedelmezősége milyen és mennyi vetélytárssal kell szembenézni milyen források állnak rendelkezésre és mik a vállalat céljai. Másodlagos piacok szerepe (az értékpapírok adásvételére szolgáló piac) azoknál a nagyobb vállalkozásoknál jelentős, ahol a vállalati politika részeként, megfontolt, tervszerű forrásszerzés, befektetés és finanszírozás történik. Nagyobb mozgásteret és forrásszervezést ad a vállalatnak. Hitelintézetek, értékpapír- fedezet mellett általában kedvezőbb kamatozású kölcsönt nyújtanak ügyfeleiknek, aztán az így kapott kedvező kölcsönök további fejlesztések forrásait képezhetik. 16

17 3.2. A piacra lépés feltételei, belépési korlátok A klaszter tagvállalatai, a piaci pozíciójuknál legfontosabb tényezőnek tartják, hogy folyamatos és megbízható minőségű terméket gyártsanak, és szolgáltatást nyújtsanak. A piacra jutás alapfeltétele az elvárt minőség, a folyamatos és megbízható szállítás pedig az adott piac megtartásához elengedhetetlen. Egy vállalkozás esetében számos tényező, ok motivál a piacra lépésre, ezek lehetnek: a menedzserek, vállalkozók ambíciói image javítása külpiaci kapcsolatok, tapasztalatok hasznosítása termelési, innovációs képességek, kapacitások kihasználása versenyhelyzet javítása növekedés, nyereség elérése méretgazdaságosság kihasználása kormányzati ösztönzők Akár hazai, akár belföldi piacra lépésről van szó, előtte különböző elemzések elvégzése szükséges: célok, előnyök, motivációk vizsgálata után környezet elemzések, hatások kockázatok elemzése vevői igények, piaci szegmentáció referenciák összegyűjtése piacra lépés formáinak eldöntése (export, szerződéses megállapodás, szövetségek, együttműködések marketing stratégia szervezeti struktúra, Az elemzések elvégzése után el kell dönteni, hogy a vállalat: mely piacokra kíván belépni, milyen termékkel/szolgáltatással, milyen marketing eszközöket vesz igénybe és milyen várható haszon reményében teszi mindezt. Számos esetben, még az elemzés időszakában korlátokba ütközik a vállalat, ezek lehetnek: földrajzi távolság erős piaci verseny, ezáltal alacsony árak, alacsony jövedelmezőség a kereslet szezonalítása megfelelő információ, tudás, kapcsolatok hiánya tőkehiány, finanszírozási nehézségek 17

18 elosztási csatorna megválasztása a külpiaci megjelenés magasabb költségekkel járhat és a belföldi piaci részesedést, versenyképességet csökkentheti. Mindezek ismeretében kell, hogy döntsön a vállalat, hogy milyen kockázatok vállalásával és milyen várható nyereséggel lép piacra. 18

19 4. Vevők vizsgálata 4.1. A célcsoport jellemzői A klaszter tagvállalatok különböző gyártási, szolgáltatási profilja miatt a célcsoportokra is a sokféleség jellemző. A célcsoportok: életkora a járműipari jellemzők szerint alakul, a 35 évesektől az 54 éves korosztályú, főként családos férfiak, akik elsősorban városi lakosok, átlagos, vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkeznek és a piaci változásokra érzékenyen reagálnak. Egyes közszükségleti termékek célcsoportja a járműipari átlagtól eltérően alakul, a jellemző korcsoport 28. év és 50. év között van, átlagos jövedelműek és nem feltétlenül családos egyének. További célcsoportok: azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek végtermékeikhez beépítik a klaszter tagvállalatai által gyártott részegységeket, megmunkált alkatrészeket és igénybe veszik szolgáltatásaikat. Jelentős hányadot képviselnek a klaszter tagvállalatok azon hazai, vagy külföldi anyacégei amelyek a különböző globális gyártási telephelyeken előállított termékek marketingjével, disztribúciójával foglalkoznak. 5. Versenytársak vizsgálata 5.1. A legnagyobb versenytársak elemzése A klaszter tagvállalatai jól ismerik versenytársaikat, belső árpolitikájukat, marketing tevékenységeiket. Rendszeres elemzést végeznek versenytársaik tevékenységével, piacaival kapcsolatban. Ezeket az elemzéseket a menedzsment értékeli és beépíti üzletpolitikájába. A vállalati marketing politika szerves részét képezik azok a helyzetelemzések, következtetések, változások, piaci reakciók, amelyeket a versenytársak már megléptek, vagy információ van arról, hogy tervezik meglépni. Ezek fontos elemei a termék pozicionálásának is és a piaci szegmentációnak A versenytársak hatásainak csökkentése, lehetőségek 19

20 A versenytársak elemzése során kapott információk hozzájárulnak a piac alaposabb megismeréséhez, új piaci lehetőségek felkutatásához és a globális gazdaság változásainak rugalmas követéséhez. A vállalti versenystratégia alapvető célja, hogy kijelölje, miként jusson egy adott vállalat olyan előnyhöz, hogy termékeit/ szolgáltatásait elhelyezhesse, ezt a versenyelőnyét megtarthassa. A versenystratégia vállalatonként különböző, alapvetően a versenyelőnyökre alapozva készül. Versenyelőnyök lehetnek: a termék/szolgáltatás megkülönböztető jegyei árelőny, technológia- előny, design a piaci szegmens igényeinek kielégítésére irányuló tevékenység. A versenytársak hatásainak csökkentése a következő lépésekben történik: versenytársak elemzése a piaci folyamatok, hatások felismerése, meghatározása a hatások kiértékelése a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére végrehajtási terv készítése az ehhez szükséges erőforrások, felelősségi és tevékenységi szintek meghatározása a végrehajtási terv realizálása és eredményességének nyomon követése. 6. Marketing Mix A marketingpolitika alapja a marketingmix, amelynek elemeit együttesen és integráltan kell alkalmazni. Manapság számos más elemmel is kiegészül (7P). A marketingmixet gyakran hívják még az elnevezés angol kezdőbetűiből alkotott "4P"- nek. Alkotóelemek a következők: Product, Price, Place, Promotion, azaz termék, ár, értékesítés és promóció. A szolgáltatások esetében a 7P- t alkalmazzák, mely a 4P- hez képest tárgyi környezeti elemekkel is kiegészül : kiszolgáló személyzet (People), folyamat (Process) fizikai megjelenés (Physical evidence) Termék- a klaszter piacképes termékei/szolgáltatásai A pozícionálás meghatározza, hogy a gyártó hová helyezi termékét/szolgáltatását a kínálati palettán, mi az a dolog, amit a fogyasztók kiemelnek, ha a márkáról, termékről vagy szolgáltatásról kérdezik őket. Lényeges szempont, hogy a cég 20

21 pontosan határozza meg, miért, mennyiben más az ő terméke, miben különbözik a versenytársak termékeitől. Pozícionálás szerint beszélhetünk presztízs, olcsó, design, tartós, megbízható stb. termékről vagy szolgáltatásról. A pozícionálás tényleges helyzetén a legnehezebb változtatni, hiszen, ha már kialakult valamilyen vélemény a termékről/szolgáltatásról, akkor azt módosítani csak igen nagy erőfeszítéssel és jelentős anyagi, időbeni ráfordítással lehetséges. A pozícionálás esetében mindig csak egy adott időbeni, pillanatnyi állapotról, vagy elképzelésről beszélhetünk, hiszen amint a fogyasztó használni kezdi a terméket, a saját tapasztalatai alapján pozicionálja azt Ár - árképzési elvek, ár- érzékenység szerepe Az ár fontos eleme a marketing stratégiának. Az árképzés során a vállalat adottságainak, lehetőségeinek és gazdasági környezetének, valamint potenciális kockázatok elemzése mellett határozza meg a vállalati célok elérését leginkább szolgáló ármagatartás irányelveit. Az ár, mint a termék/szolgáltatás ellenértéke, a kereslet- kínálat hatására változhat. Az árpolitika egyben a vállalati politika is, mert rajta keresztül jelenik meg a vállalati filozófia a piacon, a vállalati menedzsment egyik fontos döntése. Az árképzés lehet piaci alapú és költség alapú. A piaci árképzési módszerek lehetnek: önköltség típusú (összköltség + nyereség) piaci árszínvonalon történő képzés ( a piaci árszínvonal a meghatározó, nem az áru termelési, előállítási költségei kereslet orientált ( a vevő értékítélete, a kereslet dominál) A piaci ár, a piaci szereplők racionális viselkedése, piaci mechanizmusok révén alakul ki. A vevők mindig a legalacsonyabb árat kérő eladótól vásárolnak, így az eladók addig alakítják áraikat, amíg az árak egyenlők nem lesznek, vagyis az áru iránti keresletek és kínálatok egyenlővé nem válnak. Ezt nevezzük piaci egyensúlynak. A piaci ár mértékét- a kereslet és kínálat mellett- az alábbi tényezők befolyásolják_ a fogyasztók preferenciái a fogyasztók jövedelme más áruk árai termelési költségek (termelési tényezők árai, technológia) 21

Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter ALAPÍTÓ OKIRAT

Bakony-Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT 2012. április 4. Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter és a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Klaszter tagjai a két klaszter fuzionálása révén, a mai napon létrehozzák a Bakony-Balaton

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva.

Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. Corvin köz Oktatási Központ 1082. Budapest, Kisfaludy u. 19. Tel: 786-3952 www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva. 1210-06 Modul (Szépségszalon létrehozása, gazdálkodása, marketingje) 4. pontjának részletes

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz

Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz Tartalmi és formai követelmények a KAP A saját farmom mindig zöldebb pályázathoz A saját farmom mindig zöldebb című pályamunkában részletesen be kell mutatni egy elképzelt, vagy már működő gazdaságot.

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Ipari szerszámgép kereskedelem, műszaki és beruházási tanácsadás

Ipari szerszámgép kereskedelem, műszaki és beruházási tanácsadás Ipari szerszámgép kereskedelem, műszaki és beruházási tanácsadás CÉGBEMUTATÓ TARTALMA: Célkitűzéseink Miért éppen az SM Tech Kft Földrajzi elhelyezkedés Kereskedelmi ágazataink Beszállító partnereink Egyéb

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi.

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Üzleti terv Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Felhasználói: Belső vagy külső használatra, Időtáv: rövid táv (egy év)vagy középtáv

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Egy vállalat, végtelen lehetőségek 2011.

Egy vállalat, végtelen lehetőségek 2011. Egy vállalat, végtelen lehetőségek 2011. A Videoton A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalat Egy alacsony költségszintű integrált szerződéses gyártó Egy multitechnológiájú beszállító az

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK TRÉNING

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK TRÉNING VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK TRÉNING Üzleti terv Puskás Hajnalka 2012. október 12. ÜZLETI TERV SZÜKSÉGESSÉGE Meglévő vagy létrehozandó vállalkozás ismertetése Célok Elérésük módja Termék eladás módja Eszközök,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13.

Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából. Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. Nemzetközi partnerkapcsolatok építése a magyar cégek és szervezetek szempontjából Előadó: Kautny Alexander 2012. április 13. 0) Nemzetközi piacra lépés és partnerkeresés 1) Miért kell stratégia a külföldi

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24. ÜZLETI TERVEZÉS Csepregi László 2011. március 24. Csepregi László Közgazdász A szakértőről Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kisvállalkozás-Fejlesztési Központ PhD (doktorandusz) hallgató

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Reflecting Excellence

Reflecting Excellence SMG / SMR Hungary Bt. cégismertető Az SMR (Samvardhana Motherson Reflectec) Hungary Bt. az SMG (Samvardhana Motherson Groupe) indiai telephelyű cégcsoport tagja. Az SMG világviszonylatban 140 telephellyel

Részletesebben

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR

Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció. Schwarcz Tibor Oneline PR Marketing és kommunikáció PR Online kommunikáció Schwarcz Tibor Oneline PR Marketingkommunikáció elhelyezése A marketing ( társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

PANnon Autóipari Cluster

PANnon Autóipari Cluster PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter)

MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedCluster Hungary - Biotech and Healthcare Innovation Cluster) (MedKlaszter) MedKlaszter Egészségipari és Biotechnológiai Innovációs Klaszter (MedKlaszter) ALAPÍTÓ OKIRAT 2014. március 21. A mellékelt alapítói tagjegyzékben felsorolt szervezetek a mai napon létrehozzák a MedKlaszter

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció. Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban

Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció. Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban Koch's Torma Kft. Közel a Német piac Prezentáció Beszállítói kapcsolatok, minőségbiztosítás az élelmiszeriparban Előadó: Ujházi Attila Ügyvezető, www.kochs.cc Több, Mint Torma! Beszállítókkal szemben támasztott

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATKOZÁS Iparágtól függetlenül három egymással szorosan összefüggő terület játszik komoly szerepet a vállalatok sikerességében:az

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai Vállalat jelen és jövőképe A kérdőív 3 oldalt tartalmaz, összesen 25 kérdésből áll és az alábbi témakörökben keresi a válaszokat: - Vállalata jelen

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit

1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit 1. A mellékelt újságcikk (szemelvény, esettanulmány) alapján mutassa be a marketing fejlődési szakaszait, a marketing jellemzői tendenciáit napjainkban, a marketing sajátosságait a kereskedelemben! 7.

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben